Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-19 / 168. szám
mS. JÜLIUS 19., PÉNTEK A Ganz Danubius Hajó- és Darugyárban 33 tanná teherbírású úszódaru prototípusa készül szovjet megrendelésre. A tervezésnél a megrendelő elképzeléseit is figyelembe vették. A 38,5 méter bosszú és csaknem 19 méter széles úszótest daruszerkezete 37 méterre nyúlik ki. Átadását a harmadik negyedévre tervezik. Mezőgazdasági szín a vágócsarnok Végre lesi pénz is a gyárra Akik Ismerik a ceglédiek körében egyszerűen csak vágóiadként emlegetett húsipari gyáregységet, tudják: nem sokon múlt, hogy at üzemcsarnok nem szakadt rá a dolgozók fejére. Persze adódik a kérdés: mennyi az a nem sok? A veszély — valljuk be őszintén — nem volt annyira közeli, mint most sokan gondolják, de nem is annyira távoli, hogy a felújítást tovább halasztgathatták volna. A hatvanas évek végén épített vágócsarnok élettartamát annak idején tíz esztendőre számították, s ma 19So-öt írunk! Az elkorrodálódott vasszerkezeti elemek, a tönkrement falrészeik azzal fenyegettek, hogy belátható időn belül le kell állítani a munkát, ám a Pest—Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari vállalat a ceglédiekkel eggyüttmü- ködve csaknem 15 millió forintból úgy, ahogy helyreállítoita az egyébként eredetileg mezőgazdasági színnek tervezett építményt, amelynek élettartama így öt évvel meghosszabbodott, b korszerűsítette a belső technológiát. De tegyük mindjárt azt is hozzá: a PENOMAH vezetői nem önzetlenül cselekedtek! A vállalatnak gazdasági érdeke, hogy a cegédi gyárban zavartalan legyen a mur ka, mert onnan származik az export döntő többsége, s a termelésben is az alföldieké az elsőbbség. Ebben a helyzetben persze az lenne az ésszerű, ha nem toldozgatnának-fol- dozgatnának. hanem egy új vágócsarnokot építenének. A szükség diktált Kiszely István, a gyáregység igazgatója rábólint: — Valóban ez lenne a legjobb megoldás, de hát pénz híján nem tudunk lépni — mondja, s hogy jobban megértsük a sokasodó gondokat, ismét visszakanyarodik a múlthoz; — Az idén ünnepeltük a gyárnak és elődjének 50. évfordulóját. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi üzemben vannak még olyan falrészek, amelyek éppen fél évszázadosak. A községi vágóhidat a felszabadulás után államosították, s az ötvenes években gyors ütemben fejlesztették. Ezt a folyamatot a legkevésbé valamiféle hosz- szabb távra is (érvényes koncepció mozgatta, a döntéseket szinte kivétel nélkül a mindenkori szükség kényszerítette ki. A mostani vágócsarnok az építés idején korszerű megoldásnak számított és a technológia is megfelelt a hatvanas évek színvonalának. Csakhogy ma már világos, hogy rozsdá- sodásra hajlamos fémszerelvényeket nem lett volna szabad beépíteni. Mert gondolja csak el: itt naponta két műszakban vágjuk a sertéseket, rengeteg vizet használunk fel. A párolgást pedig nem lehet meggátolni, tehát... Tehát, s ezt utólag mindenképpen be kell látni, csak a kényszerhelyzettel ' magyarázható döntés volt megvásárolni a Dunaújvárosban kísérleti jelleggel gyártott mezőgazda- sági színt, amely ugyan a vártnál jóval tovább szolgált, de az 'évente kétheti leállás alatt végzett karbantartással egyszerűen nem lehet — karbantartani! S a higiéniai gondok sokasodása miatt a PE- NOMAH-nak szembe kellett néznie azzal is, hogy külföldi vevői lassan elpártolnak tőlük. Így történhetett, hogy a nyolc- Kfcnas évek elején a Közös Piac országaiba irányuló exportjukat le kellett állítaniuk. Nem segített a már emített felújítás sem. hiába cserélték le a tetőszerkezetet és az oldalfalak. vasszerkezeteit, hiába építettek új padozatot és vásároltak néhány korszerű berendezést. Lépni kellene tehát. Segít a tröszt Annál is inkább, mert a jelenlegi 400—450 mijliió forintos exportunkat, ha'itt egy korszerű gyár lenne, jelentősen növelhetnénk — mondja az igazgató, miközben körbe járjuk a vágócsarnokot. Alaposabban körülnézve szembetűnő, hogy a plafon vasgerendái közül — nemrég cserélték! — sok a rozsdás, egyes pillérekről lehullott a vakolat. A vágócsarnoktól nem mesz- sze korszerű hűtőház. Mintha nem is ugyanabban a gyárban járnánk, akkora a különbség. — A hatvanas években elkezdődött itt egy nagy rekonstrukció — folytatja —, amelynek eredményeként bevezettük a földgázt, sikerült megoldani a saját vízellátást, s megújultak a karbantartó és kisegítő üzemek is. A hetvenes évek közepén épült ez a 2000 tonna árut befogadó hűtőhöz, ám a folyamat itt megakadt, bár a terve!: között szerepelt egy húsfeldolgozó üzem is amelynek 1980-ra már termel nie kellett volna. A helyzet azóta inkább romlott, semmint javult .volna. Csak egy példa: a gyár szennyvizét a tisztítómű hiánya miatt a közcsatornákba kell vezetniük, ezért tavaly 5 millió forintnyi bírságot fizettek. Nos, talán elég, ennyi is a gondok sorolásából. Beszéljünk inkább a jövőről. Mert néhány hónapja végre eldőlt: a gyárnak lesz jövője! — A tervek elkészültek, s ebben egy új üzem építése szerepel — mondja Kiszely István. — A vágócsa’rnokban az átadás után 120 sertést dolgozhatunk fel óránként, s ezzel kapacitásunk megkétszereződik. Bővül a húskészítmá- nyék gyártása is. A hűtőházhoz korszerű előhűtök is csatlakoznak. A bontó- és csomagolóüzemben pedig a levágott állatok, kétharmadát tudják majd fogadni. S ha még hozzátesszük. hogy az elképzelések szerint a világon jelenleg érvényes legszigorúbb higiéniai előírásoknak is meg kell felelnünk, akkor érthető, hogy mindezt csak a tröszt támogatásával tudjuk megvalósítani. Ezért persze a magunk módján fizetünk is. h'szen ismét megkezdjük szállításainkat a Közös Piac országaiba és több tőkés partnerünknek, mindamellett jelentősen javítva a hazai ellátást is. Nem áícrn már Az igazgató szavait olvasva, most bizonyára sokan gondolják: irreális tervek ezek ilyen gazdasági helyzetben. De nem, nem álmokról van szó. Az új létesítményre most valóban lesz pénz. S a VII. ötéves terv végére már dolgoznia kell.., Furucz Zoltán A megyei népfrcntelsiökség ülése Fejlesztési koncepció öt évre Kemény munka teremti meg rá a kellő fedezetet Sokféle területre kiterjedő, módszereiben változatos tervezőmunka eredménye — első összefoglalása — került csütörtökön délután testület elé. A Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága elnöksége — a mozgalom megyei székhazában tartott — kibővített ülésen vitatta meg Pest megye VII. ötéves tervidőszakra szóló terület- és települési íjlesztési koncepcióját. A testület ezenkívül megtárgyalta és elfogadta második félévi munkatervét. Az alábbiakban a koncepció fő jellemzőiről és a vitában elhangzottakról adunk ismertetést. Fő cétok Bonyolult folyamatok összegeződése egy-egy olyan tervezet, amelyet eléggé hosszú — lényegében már 1983-ban megkezdett — előkészítő szakasz előzött meg. Egyszerre kínálja tehát a bonyolultság, és a tömörítésben rejlő, leegyszerűsítéseit veszélyeit. Ezért lényeges az elnökségi ülésen elhangzottaknak az a legfőbb megállapítása, hogy a sokoldalúság, az alaposság az, amit — köszönettel a dokumentumot kidolgozóknak, a megyei tanács szakapparátusának, vezetésének — meghatározó jellemzőként kell érzékelni, értékelni. A koncepció ugyanis — jellegénél fogva — felöleli a megye lakosságának, gazdaságának, infrastruktúrájának valamennyi lényeges elemét, mégpedig úgy, hogy felvázolja, az 1986 és 1990 közötti években miként valószínűsíthető ezek változása. Példával élve: a népesség növekedése ugyan lassabb, mint volt a korábbi — a hetvenes — évtizedben, ám lehet-e reálisan számítani arra — és erről élénk eszmecsere alakult ki az ülésen —, hogy ez a folyamat, mivel az ország lakossága csökken, megáll a megyében? A válasz a koncepcióban az — és a vitában felszólalók egyetértettek vele —, hogy nem áll meg a népesség növekedése, további gyarapodásra kell számítani, aminek mértéke nyolc-tízezer fő. Amihez temérdek más feladat is kapcsolódik, hiszen a már itt levő népesség és ez újonnan érkezettek igényei összeolvadva bukkannak fel egy-egy település mindennapjaiban, szinte egyik hónapról a másikra — apró mozzanatot kiemelve — szűkössé tehetik a tegnap még megfelelő iskolát. Érthető és indokolt tehát — amint az az elnökség ülésén megfogalmazódott —, hogy a koncepció fő célja: elősegíteni a hetedik ötéves tervidőszak legfontosabb társadalmi-gazdasági feladatainak megvalósítását, a gazdaság intenzív fejlődését, az egyes térségek adottságainak jobb hasznosítását, ugyanakkor hozzá kell járulnia az élet- és munkakörülmények indokolatlan területi különbségeinek mérsékléséhez, a települések arányos, tervszerű fejlődéséhez. Kemény munkával lehet fedezetet teremteni a koncepcióban szereplő célok eléréséhez — mutatott rá a vitában, mások egyetértése közepette, az egyik felszólaló. S valóban, a tervezet — amelyet a mostaRangscrolva a feladatokat Élvezzen előnyt a lakásépítés Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Pest Megyei Bizottsága. A tanácskozáson egyebek között ott volt Vág- völgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese, Akác Béla, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai alosztályvezetője, Molnár Gábor, a KISZ KB munkatársa, valamint Né- meth Katalin, a Pest Megyei Tanács ifjúságpolitikai titkára. A testület megvitatta a megyei tanács VII. ötéves tervre szóló terület- és településfejlesztési koncepcióját, és kialakította a maga álláspontját. Az előzetesen kézhez kapott írásos anyag és Vág- völgyi József szóbeli kiegészítése alapján kezdődött meg a vita, amelyben a testület tagjai nemcsak a fiatalokat érintő gondokat, hanem lakóhelyük általános problémáit is felvetették. A feladatok rangsorolva a megye ivóvízellátásának megoldását és a lakásépítés fokozott lámor gatását jelölték meg első helyen, még olyan áron is,' ha más területekről kell elvonni az anyagiakat. Javasolták, hogy erre a célra fordítsák a tanácsok működési költségéből megtakarítható pénzt is. Állást foglaltak a közoktatás feltételeinek, színvonalának javítása, egyebek között a videó- és a számítógépes technika elterjesztése, nyelvi laborok létrehozása mellett Indítványozták, hogy a Pest Megyei Tanács dolgozza ki az ifjúságpolitikai alapok képzésének egységes elvét, rendszerét. A KISZ-bizottságok az állásfoglalás érteimében fogják képviselni a helyi érdekeket, a terület- és településfejlesztési terv végleges változatának kidolgozásában. K. L. ni, népfrontfceli vita után megtárgyalnak más testületek is, így a szakszervezetek, a KISZ — utal rá, milyen folyamatoknak kell végbemennie a termelőágazatokban, hogy növekedhessek a jövedelemrelőál- lítá képesség. E folyamatoknak alkotóeleme például, hogy a megye iparában tá- gabb utat kell kapnia a műszaki fejlesztés eredményeinek, az építőiparban a kereslethez hatásosabban igazodó termelői szervezetekre van szükség, a mezőgazdasági üzemekben pedig a legfőbb teendők -egyike a fajlagos ráfordítások csökkentése. Az életkörülményeknél — és a vitában elhangzott felszólalások összegezte tapasztalatok aláhúzták ennek sürgető voltát — az alapfokú ellátás további javítása, a városok és a falvak közötti indokolatlan különbségek mérséklése legyen a meghatározó jellemzője a következő fél évtizednek a megyében. Az első olvasásra ál- taíános mondatok természetesen tíz- és tízezrek mindennapjainak lesznek alakítói, hiszen az alapfokú ellátás javításában olyan teendők sűrűsödnek, mint például az agglomerációs övezetben felgyülemlett feszültségek csökkentése, a mennyiségi lakáshiány további mérséklése, amint a kiemelt feladatok közé sorolódik a közműves vízellátás és csatornázás bővítése, az oktatási és az egészségügyi ellátás feltételeinek gazdagítása. Ezekhez a teendőkhöz kapcsolódva is rendkívül fontos elvet rögzít a koncepció, amikor kimondja: a településhálózatot egységes, összefüggő rendszerként kell kezelni, és az egyes településeket adottságaik, munkamegosztásban betöltött szerepük figyelembevételével kell fejleszteni. Ami lényeges eltérést mutat a korábbi gyakorlattal szemben — amikor a mechanikus települési hierarchia érvényesült elsősorban —, s egyben tükre | annak is, miként mennek át a valóságba az MSZMP XIII. kongresszusának határozatai. Elvi kérdésük A testes dokumentum — amely a demokratikus viták különböző fokait megjárva végül a megyei tanács testületé elé -kerül majd véglegesítésre — utal rá: várhatóan megnövekszik a természetes szaporodás mutatószáma a következő években a népesedéspolitikai intézkedések nyomán, azaz ismét több lesz a bölcső- dés-, majd az óvodáskorú gyermek, amint a különböző oktatási intézménytípusoknál sem lehet a zsúfoltság lényeges változásával számolni. Eltér az országos irányzatoktól az a valószínűsíthető folyamat, hogy a megyében tovább növekszik a foglalkoztatottak tábora, az ingázás változatlanul jellemzője marad ennek a közigazgatási területnek, szemben más megyék erősödő, ezzel ellenkező tapasztalataival. Ami ismét felveti a régi gondot, s ezt többen is érintették a téma tárgyalásakor, nevezetesen, hogy a munkaerő újratermelésének költségei nem oszlanak meg egészségesen a munka- és a lakóhely között. Olyan települések, amelyek aktív keresőinek a döntő hányada a fővárosba jár, nehezen értik meg. miért vannak szó szerint filléres gondjaik az alapellátás fenntartásában és fejlesztésében. amikor az onnét eljárók munkája nagy értéket termel, s amikor ezek az eljárók szinte természetesként hozzák magukkal a fővárosi — munka- és életkörülményekre egyaránt értett — igényeket. Hasonló elvi kérdés sok húzódik meg hosszú ideje a területfejlesztés mindennapos gyakorlatában, az ezekre adandó válasz 'azonban — és ez nem megyei sajátosság, sokkal inkább országos jellemző — lassan, következetlenül formálódik, ami nehezíti a- tanácsok dolgát. Nehezíti továbbá — és nem ellentmondás, egyben könnyíti is — a tanácsok dolgát, felelősségét az a gazdálkodási rendszer, amely január elsejétől lép majd életbe, s amely, szemben az eddigi gyakorlat elkülönített forintjaival, egységesíti a pénzalapokat, a tanácsok önállóságára, elhatározására bízva, mire — leegyszerűsítve a példát, a meglevő intézmény felújítására, avagy új intézmény teremtésére — használják fel a pénzt. Ez ad rendkívüli jelentőséget — és. a. testületi ülés úgy vélte, ennek a további munka során nem lehet eléggé nagy hangsúlyt adni — a helyi fejlesztési koncepciók kidolgozásának, ami valamennyi helyi tanácsnál most soron levő feladat. Ezekhez a helyi programokhoz a megyei koncepció egyébként irányelvekkel igyekszik kellő segítséget kínálni. Az ülésen a vitában terjedelmes helyet foglaltak' el azok az elképzelések, amelyek több fejlesztési terület számszerű haladását - sűrítik össze — így a többi között az, hogy a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek negyvenkét ABC- áruház és egy bevásárlóközpont felépítését tervezik — de mert irányokról, arányokról van szó elsősorban, veszedelmes dolog lenne a számokhoz kötődni. Erre azért szenteltek nagy figyelmet a megyei népfrontelnökség tagjai, mert tapasztalatok mutatják, hogy mind a népfront-, mind a tanácsi -testületek gyakorlatában megmerevítheti a cselekvés környezetét a valamikor elfogadott, elhatározott számok elérésének erőltetése, olyan esetekben is, amikor ezeket a számokat nem igazolta a haladás, illetve nem lehet előteremteni teljesítésükhöz a fedezetet. Egyeztetéssel Egy-egy számcsoportnál sokkal fontosabb lehet — ösz- szegeződött a vitában a vélemény —, hogy a koncepcióban megjelölt irányok, arányok elérhetővé váljanak, mert ez kínál kiegyensúlyozott haladást, a kiegyensúlyozottság pedig — és ez nagyon is fontos tényező — jelentős vonzerőt gyakorol a lakosságra. Valójában ugyanis az a cél, hogy a koncepciót ne pusztán elfogadja., hanem értse a .a- kosság. azaz a helyi tanácsok orogramiaikat — a megyei koncepc'ónak a megyei tanács által történt véglegesítése után, annak ismeretében — igények és lehetőségek folyamatos egyeztetésével dóig izzók ki. A megyei ncpfrontel- nökség támogatta a hetedik ötéves tervre' kialakított -terület- és településfejlesztési koncepciót. alkalmasnak tartja arra, hogy vezérfonala ie- gven a részletes tervezőmunkának és ezzel a véleménnyel ajánlja a további testületi viták részeseinek figyelmébe. M. O. Harmincöt tonnás daruprototípus
