Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-16 / 165. szám

XII. ÉVFOLYAM, 165. SZÄM 1985, JŰLIUS 16., KEDD Megtörni az egyhangúságot Aszódon megtették az első lépést Éles fűrész Amíg a fából bútor lesz, a fű­részt sem kerüli el a megmun­kálandó anyag. A Gödöllői Tangazdaság nagygombosi fa­ipari üzemében is így van ez. Viszont nemcsak a fát alakít­ja a fűrész, hanem fordítva is. Képűnkön: Melykó István tmk-s és Pécsi Mihály gép- műhelyi dolgozó élezi a fű­részlap fogait. Balázs Gusztáv felvétel» Kevesebb kontár Munka után kisiparos Az utóbbi években sokat ja­vultak Tápiószelén a szolgál­tatások, amiben nagy szerep jut a kisiparosoknak is. Jelen­leg ötvenötén vannak, harma­dával többen, mint egy évtizede­déi ezelőtt. A tanács-vb tevé­kenységüket értékelve megál­lapította, hogy egészséges ver­seny alakult ki köztük, és en­nek haszonélvezője a lakosság. Munkájukkal általában elége­dettek a megrendelők. Panasz ritkán adódik, és ha mégis, az a fuvarosok díjszabása miatt. Mióta több a kisiparos a tele­pülésen, kevesebben fordulnak kontárokhoz. Hosszú időn keresztül nehe­zen sikerült új szakmákat meghonosítani, de végül az je­lentett megoldást, hogy mun­kaviszony mellett kiváltott működési engedéllyel dolgoz­nak a szakmunkások. Jól mu­tatja ezt a statisztika, mely szerint az 55 iparos közül 24-en munkaviszony mellett dolgoz­nak. S míg néhány éve a magán­kisipart főleg a fuvarozás je­lentette Tápiószelén, ma már változatos a kép. Az építőipari szakmák művelői mellett van órás, fényképész, üvegező, női szabó, fehérnemű-készítő, au­tószerelő és sok más is. A ke­reskedők köre is szélesedett. Az elmúlt másfél évben nyílt a rövid-, kötött-, divatáruüzlet, a tejivó, a Fincsi falatozó, a vágottbaromfi-értékesítő és a virágüzlet. ti allgatom a rádió híreit. A leggyakoribb tájékoztatás ezekben a napokban az ara­tással kapcsolatos. Jó tudni, hogy milyen sokan vigyázzák a gabona gyors betakarítását, talán olyanok is, akik soha nem láttak búzatáblát. Vala­ki ügyeletes a kombájnalkat­részeket árusító tröszt köz­ponti raktárában. Ügyel egy felelős személy a megyei ta­nácsnál. így alakul ki a hosz- szú lánc Budapest és Kartal, Dány, de úgy is mondhatnám, a minisztérium főtisztviselője és a kombájnos között. Teg­nap végigautóztam a fél Gal- ga-mentén, Túrától Váckisúj- faluig. Mindenütt búza. Ha­talmas táblákon pihent meg a tekintetem. Kovács Lászlótól, a Karta- li Petőfi Termelőszövetkezet elnökétől hallottam a minap: — Ezen a tájon, ha nem fe­lejtenek el vetni, akkor biz­tosan aratnak. — Ügy láttam, hogy nemcsak Kartalon, de ezen a vidéken mindenütt arathatnak, s nem is keveset. A mezőgazdasági üzemek eb­ben az évben kenyérgaboná­ból elérik, esetleg túl is ha­ladják a hektáronkénti hat­vanmázsás átlagtermést. Egyvalami azért zavar. Ne­kem a most látott búza nem felezi a régi nóta szövegét, A gyors változások korát éljük. Körülöttünk minden átalakul. Nem kivétel a ke­reskedelem sem. Remélhető­leg hamarosan elkövetkezik az az idő, amikor a vonzás- körzetben lévő községek üz­leteiben nem a megszokott egyhangúság, hanem az áru gazdag választéka várja a vásárolni szándékozókat. Saj­nos, az egyhangúságra szám­talan példa akad. Aszód nagyközség ruházati ellátása évek óta gondot okoz, náluk a Pest Megyei Ruházati Vál­lalat mindent elkövet, hogy ne így legyen. Négy üzletük évek óta alig tudja teljesíteni a vállalat által előírt terv­számokat. A sikertelenség okáról kérdezősködtünk Bu­dai Ferenc ellenőrzési osztály- vezetőnél. Ráfizettek — A nagyközségben lévő üzleteink fő feladata az aszó­diak alapvető ruházati cik­kekkel való ellátása. Sajnos, amikor 1964-ben megszűnt az aszódi járás, már nem volt érdemes fejleszteni az üzlet- hálózatot. A vásárlók nagy része elpártolt Gödöllőre és Hatvanba. így Aszód lassan­ként a perifériára szorult ke­reskedelmi' szempontból. — Hogyan próbálkoztak a vevők visszacsalogatásával? — Mivel a jelenlegi gaz­dasági helyzetben szóba sem jöhetett bármiféle beruhá­zás, arra gondoltunk, üzle­teinkben profilmódosítást haj­tunk végre. Például 1984-ben az alkalmi bolt helyén meg­nyitottuk a gyermekruházati szakboltot. Ez sem hozott kedvező változást, hiszen a forgalom hozzávetőlegesen 30 százalékkal elmaradt az el- képzelttől. Hasonló bajjal küszködött a rövidáruüzle­tünk is. Ezekben egyértel­műen ráfizettünk. — Találtak-e kiutat ebből a nehéz helyzetből? — Igen. Vállalatunknál há­rom éve vezettük be a szer­ződéses üzletvezetési formát. Ez azt jelenti, hogy az eddig veszteséges és a kicsi áru- választék miatt ráfizetéses üz­leteket versenytárgyalásokon amely szerint Hullámzik a búzatenger... Bizony, ennek a búzának nincs ringása, ala­csony a szára, kevés a szal­mája. — Csak hát nem a szal­ma a fontos, hanem a szem — mondta észrevételemre Ku­pi Károly elnökhelyettes. Megtudtam, hogy jelenleg körülbelül húsz búzafajta van köztermesztésben, szovjet, ma­gyar, olasz, jugoszláv. A ju- bilejnaja most a legelterjed­tebb. Magas termőképességű, hatvan-hetven mázsát is ké­pes hozni hektáronként. Leg­jobb hazai fajtának a szege­di GK—3-ast és a martonvá- sári MV 3-ast tartják. Idős gazdálkodók a bánkú- tira esküsznek. A maiak el­ismerik annak igénytelensé­gét, magas sikértartalmát, termelésének olcsóságát, de hát keveset hozott. Basa András sok éven át aratta régi kombájnjával a bánkú­tit. Ez azonban elmúlt. A mai kombájnos légkondicionált fülkében dolgozik. Hang vagy fény jelzi számára, ha magas a tarló, vagy a megengedett­a szerződő feleknek átadtuk. Különös kikötésünk nem volt, de az üzletvezetőnek szak­képesítéssel vagy kereskedel­mi iskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Közvetlen érdekeltség — A szerződéses üzlet kü­lönös előnye abban rejlik, hogy — az állami üzletektől eltérően — az áru beszerzése bárhonnan történhet. Tehát az állami, szövetkezeti vagy magánforrásból egyaránt. Nem szabjuk meg az áru összeté­telét sem, de a működési en­gedélytől eltérőt nem forgal­mazhat az üzlet. Csak érzé­keltetni szeretném, például a vegyes ruházatiban tizen­nyolcféle cikkcsoport árusít­ható. — Az ilyen üzletekben je­lentősen megnő az áru forgási sebessége is. Mivel az üzlet­vezető és a kiszolgálók köz­vetlenül érdekeltek anyagilag az eladásban, megváltozik a vevők kiszolgálása. Az udva­riasság és előzékenység alap- követelmény. Az elmúlt há­rom év alatt immár harminc szerződéses üzletünk bizonyí­totta, mennyire gazdaságos ez a megoldás. Visszatérve az aszódi helyzetre, a 105-ös szá­mú rövid- és divatáruüzle­tünkben a szerződéses üze­melési formával próbálkoz­tunk. újítani,, tevékepységüpr kön. — Hogyan és milyen vá­lasztékkal várják a vásárolni szándékozókat? — Az említett üzlet hagyo­mányos kereskedelmi és ki­szolgálási formában műkö­dött. Mi önkiszolgálóvá ala­kítottuk át. hogy a vevő mi­nél közelebb kerüljön az áru­hoz. Ezáltal a választás is könnyebbé válik, mert az áru nincs elzárva a vásárló elől. Az üzletet vegyes profillal működtetjük. Az áruválaszté­kot inkább a fiataloknak ajánljuk. — Az eladásra szánt áru kiválasztásánál kétféle dolgot tartottunk fontosnak: divato­sak legyenek és olcsók. Ez az utóbbi azt jelenti, hogy nem a drágább importárut válasz­tottuk, hanem a hazai gyárt­nél nagyobb a szemveszteség. A Ciaas dominátor teljesít­ménye tíz vagon körül van naponta. Nem okos dolog a munká­val kapcsolatos nosztalgiázás, de azért én ilyen gépek lát­tán mindig meghatódom. Nem a határt járó monstrum ra­gad magával, hanem az em­lékezés. Valamikor az ötve­nes években a galgahévizi határban láttam először ara­tó-cséplő gépet. Horti József- né volt akkor a kicsiny szö­vetkezet elnöke. — így néz­hették a hitetlenek, amikor Illést tüzes szekéren elragadta az Ür — mondta —, ahogyan mi nézzük ezt a csodamasi­nát. Akkor kezdődött az a folya­mat, amelyet a magyar mező- gazdaság csodájaként emleget a világ. Abban a hazában, amelyből a kenyértelenség miatt másfél millió ember tántorgott ki Amerikába, ma mindenkinek az asztalán ott a kenyér. Bőséggel. A pékéit legalább harmincfélét sütnek. Egyik fehérebb, mint a má­mányú, de hasonló minőségűt helyeztük el a polcokon. — Széles áruskálával tu- ’dunk szolgálni. Alsó és felső kötöttáruval, rövidáruval, bőr­díszművel, cipőkkel. Az utób­biaknál kiemelném, a szűk helyre való tekintettel csak a női és gyermekcipővel fog­lalkozunk. Nagy keletjük van a szezonális cikkeknek. A bőr­díszművek közül a műbőrtás­kát és a pénztárcát keresik. Valamennyi szintetikus fonal­ból elegendő a készletünk. A jövő hónapban próbálko­zunk konfekcionális áruk­kal is. A megoldás — Alig egy hete nyitották meg az üzletet. Milyen ta­pasztalataik vannak eddig? — Mindenkinek tetszik az üzlet. Nagy a forgalmunk. Jellemző a vásárlási kedvre, hogy egy hét alatt annyi be­vételünk volt, amennyit egy hónapra terveztünk. — Milyen terveik vannak a többi üzletükkel? — Nem szeretnénk elha­nyagolni a többi üzletet sem. Kidolgoztuk a terveket, ame­lyek szerint 1986-ig bevezet­jük a jövedelemérdekelt­ségi rendszert. Reméljük, ez megoldást jelent a nagyköz­ség ruházati kereskedelmi el­látásában. Árvíznél a mentésben részt­vevők nemcsak a természet erőivel küzdenek, hanem az idővel is versenyt futnak. A gátfalak megerősítéséhez, ma­gasításához, a buzgárok meg­fogásához homokzsákok szá­zait kell megmozgatni, mi­közben az előretörő víz egy­re rombolja a partfalat, mind nagyobb terület kerül víz alá. A napokig tartó mentési munkálatok helyett néhány óra is elegendő a védekezés­hez a Taurus Gumiipari Vál­sik. Van kalács is, meg zsem­le. Pedig elmúlt az a világ, amikor egyik ember a kaszát fogta, a másik meg puskát fogott rá, hogy jobban men­jen a gabonabetakarítás. Kovács László elnök még emlékszik a régi aratásokra. — Apámé volt a gond, meg a munka is. Természetesen voltak segítői, bár valójában az aratás nem volt valami különleges munka. Apám Pé- ter-Pálkor elővette a kaszát, megkalapálta, megfente, és beállt a rendbe. Kasza, tok- mány, sarló, üllő, gereble, ka­lapács — ezek voltak jófor­mán az aratás eszközei.- IYI őst meg? Gondoskodni kell a gépekről, a beren­dezésekről, azok üzemelteté­séről, üzemanyagról, alkat­részekről, kötözőzsinegről, szállításról, szárításról, raktá­rozásról. Millió feladat, millió tennivaló. Külső szemlélőként köny- nyen mondjuk, hogy az ara­tás ma kevesek dolga. Szok­tuk hangoztatni, a falu észre sem veszi, hogy most takarít­ják be az évi kenyérnekvalót. Azt hiszem, ezzel a megálla­pítással tévedtünk. Változat­lanul sokan aratnak, s a ga­bonabetakarítás ma is az or­szág ügye, helyesebben vala­mennyiünké. Fercsik Mihály Miskolcon feladott csomag hevert dr. Szalay László tudo­mányos főmunkatárs asztalán az Állattenyésztési és Takar­mányozási Kutatóközpont Isa- szegi úti telepén. Egy borsodi méhész az állatkái által gyűj­tött propoliszból küldött min­tát azzal a céllal, hogy meg­ismerje, hogyan dolgozzák fe) azt Gödöllőn tinktúrának, il­letve lágy propolisznak. Adódott a kérdés, miközben a készítmény természetgyó­gyászati hasznáról beszélget­tünk, hogy milyen értéke! képvisel is ez az anyag abban a dobozkában. — Egy méhcsalád — het­venezer méhből áll — Ma­gyarországon egy év alatt nyolcvan kilogramm mézet gyűjt és csupán 10—12 deka­gramm propoliszt — válaszolt a szakember, majd így folytat­ta: — A propoliszt gyűjtő méh naponta legfeljebb háromszor repül ki. A kaptárban társai dörzsölik le róla a gombostű­fej nagyságának negyed részét kitevő zsákmányt, ami még ragad is. Kidolgoztunk azon­ban olyan eljárást, amely ré­vén a méhek több propoliszt A tanév utolsó napjait a gyerekek általában nagyon nehezen viselik. Türelmetlenül számolgatják, hogy hány nap van még hátra a várva várt szünidőig. Bár a szülők is jól tudják, hogy mennyire szük­sége van csemetéjüknek a pi­henésre, kötetlen játékra, moz­gásra, mégis aggodalmasan tekintenek a nyár elé. Sajnos a két szülőnek együttvéve sincs annyi szabadsága — né­hány kivételtől eltekintve —, hogy otthon lehessen a szün­idő alatt. Meg hát az az igazi, ha nem külön-külön vannak a szülők a gyerekekkel, ha­nem együtt a család. Nincs mindenütt segítőkész nagyma­ma sem. Nem sok szülő en­gedheti meg magának, hogy a munkahelyére bevigye magá­val — és valljuk be, nem is ez o legideálisabb módja a va­káció eltöltésének, így aztán marad a két és lalat és a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakem­berei által közösen kifejlesz­tett új gátrendszerrel, amely egy nagy méretű gumitömlő­höz hasonlít. A szövetbetéttel megerősített gumilemezekből tömlőket formálnak, amelye­ket a helyszínen vízzel tölte­nek fel, s mivel az egész szer­kezet rugalmas, minden héza­got betölt, tökéletesen elzárja a víz útját. Hasonló módon alkalmazha­tó a gumigát mederszabályo­zási, mederépítési munkála­toknál is, amikor a víz elte­relésére van szükség. gyűjtenek, s egyszerűsíthető a lekaparás. Az egy kilogrammos mintá­ból öt liter, 12 és fél százalé­kos tinktúrát lehet készíteni. Ez sok állát gyűjtésének ered­ménye, de kedvező, hogy cse­kély adaggal is elérhető a kí­vánt gyógyító hatás. A méhé­szek számára fontos gyakor­lati ismeret, hogy nem szabad sokáig a kaptárban hagyni a propoliszt, mert a nyers ter­mék érését befejezve öregedni kezd. Ez persze hosszú folya­mat és az alkotó részek nem is egyszerre vesztik el hatásu­kat. Először az illóolajok tá­voznak, majd a vitaminok és így tovább. Végül csak az ás­ványi sók maradnának, ha nem hasznosítanák idejében ezt a gyantaszerű anyagot. A vadon szava. Jack London regényéből készült színes, szinkronizált angol kalandfüm. Délután 4 órakor! Sandokan. Színes, olasz ka­landfilm. Főszereplő: Kabir Bedi II. helyáron! 6 és 8 óra­kor! félhónapos szünidő egy részé­nek a kitöltésére a nyári nap­közis tábor. A gödöllői kisiskolások egy része évek óta tölti a nyarat a Blaháné úti táborban — most mintegy százhúszan. Lel­kes pedagógusok és könyvtá­rosok igyekeznek minél színe­sebbé, kevésbé kényszerűvé varázsolni az itt eltöltött na­pokat. Az idei nyár programja há­rom részből áll: indián-, me­se- és művelődéstörténeti tá­bor. Van sátorépítés, ismer­kednek a különböző népek meséivel, egy kicsit tájékozód­nak a művelődéstörténetben is. Mindezt kötetlenül, játéko­san, és közben rengeteget mo­zogva. Ebben az évben a gyer­mekkönyvtárból Bana Éva könyvtáros tart foglalkozáso­kat a tábor programjához kap­csolódva. Szintén a könyvtár szervezésében láthatták ven­dégül Tordon Ákos gyermek­írót a kis táborlakók. Az író bácsi a gyerekeknek legna­gyobb örömére magával hozta a kutyáját is, így aztán, akik kiszorultak a beszélgetésből, azok az udvaron játszhattak a kutyával. Tordon Ákos dramatizált meséjével és sok-sok kérdés­sel várták a gyerekek az írót. Ákos bácsi bevezette őket a meseírás csodálatos birodal­mába, s csérébe több költő­palánta elmondta a saját zsen­géit. Megmutatták a rajzkiál­lítást és táncbemutató is volt. Végül vendégül látták egy fi­nom indián ebéddel. Az volt az érzésem, ahogy a gyerekeket néztem, hogy na­gyon szívesen töltik itt a nya­rat, s nem hiábavaló a velük foglalkozók fáradozása. B. K. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat szeptember 5-től, versenypályázat útján vállalkozásba adja a következő üzleteit: 141. sz. Vasút italbolt, Nagymaros, Bajcsy-Zsilinszky út 101 166. sz. Megálló italbolt, Aszód, Kossuth út 93. 304. sz. Főkapu vendéglő, Vác, Dózsa György út 5. 316. sz. Kulacs vendéglő, Dunakeszi, Tanácsköztársaság útja 40. 340. sz. Vadász vendéglő, Gödöllő, Dózsa György út 30. 327. sz. Galga étterem. Aszód, Szabadság tér 1. Tájékoztató adatokat a vállalat Váci Igazgatósága ad, augusztus 1-től, címe: Vác, Széchenyi út 19. A versenytárgyalás augusztus 21-én, 14 órakor lesz a Fehérgalamb étteremben: Vác, Lenin út 37. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) Kevés a szalmája A búzatábla már nem ring Kovács I. Csaba A természet erői ellen Mentéshez gumitömlő Indián ebéd az írónak Minta Miskolcról Időben kell begyűjteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom