Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-11 / 161. szám

*msr «-WV.1/7

1985. JŰLTÜS 11., CSÜTÖRTÖK- Féláron sem?

Derkovits Gyula egyik utolsó kívánsága teljesül ezzel a könyvvel, A Dózsa- sorozatot a nép . számára alkotta ez a nagy festő. Kötetben akarta kiadni, a niagyar munkások és parasztok számára. Általában nekik szánta minden színfoltját és miieden ceruzavonását. Nekik dolgozott, értük élt, és értük Halt éhen. Sorsának egyik legtragikusabb körülménye volt, hogy nem érhette meg azt az időt, amikor munkái eljutnak a néphez. — Bálint György szavai ezek, amelyeket bevezetőként írt az 1514 címet tartalmazó grafikai album ismertetőjében, nem is sejtve akkor, hogy évek múlva ironikusnak tűnhetnek meggyőződéstől lelkes sorai:

Ugyanis az előbbi idézetet a Nagymező utcai fél- árú könyvek boltjában olvastam a reprezentatív kiadású album előszavaként, amely Derkovits Gyula tizenkét, fametszet-lapból álló Dózsa-sorozatának másolatait tartalmazza. Az album 1972-ben jelent meg, Dózsa György születésének ötszázadik évfordulója alkalmából, mindössze ötezer példányban. Eredeti ára ötven forint volt, most a feléért árusítják. Valamelyest ismervén a könyvkiadás költségeit, a kiadvány papírminőségéből következtetve, eredeti árának legalább három-négyszeresébe kerülhetett az előállítása. Tizenkét esztendeje nem talált gazdára, csaknem tizenegy milliós hazánkban. pedig az 50x55 centiméter nagyságú önálló lapók be is keretezhetek, rangos díszeként bármilyen helyiségnek.

s. T. E.

Zsámbék a zenei nevelés szolgálatában

Ritka pedagógiai pillanatok

Szépen cseng a tiszta énekhang a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között. A kastély egykori kápolnájában a vokális zene különös színt kap. Fiuk és lányok énekelnek önfeledten, élvezettél. A látogató legszívesebben odaülne közéjük, hogy részese legyen mindennek.

r\ttgusztusban . „ _ , .

Biológusnapok

Országos, biológusnapokat rendez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos biológiai választmánya, illetve Nógrád megyei szervezete augusztus 22, 23, 24-én Salgótarjánban. . Á rendezvénysorozat a hazai biológiai továbbképzés legmagasabb szintű fóruma. A biológusnapok vezérgondolata az idén: komplexitás (összetettség) a biológiában. A szakmai programot mindhárom napon filmvetítések. kötetlen beszélgetések egészítik ki.

Nyitott kapuk

Első alkalommal rendezték meg Zsámbékon a tanítóképző főiskolások nyári táborát. Az ország legkülönbözőbb részeiről, tizenegy főiskoláról érkeztek a hallgatók, ötvenhatan. A Kodály Társaság nyílt levelének megjelente után, örömmel láthatjuk, hogy vannak még kezdeményezések a zenenevelés szolgálatában. Mert nem véletlen, hogy éppen azokat hívták Zsámbék- ra, akik a jövő generációt indítják útjára. Akiknek jelentős szerepük van abban, hogy már kisgyermek korban megszerettessék a muzsikát; zeneértő nemzedéket neveljenek.

— Az óvónőképzősök részére rendszeresen tartanak nyári zenei táborokat — kezdi a beszélgetést Jávor Zoltán, az események szervezője, vezetője, — Az elmúlt esztendőben Sopronban találkoztam velük. Magától adódott az ötlet; erre nagy szükségük lenne a tanítóképzősöknek is. Szerencsére nyitott kapukat döngettem. Bárhová kopogtattam, készséggel fogadták a gondolatot. így meglehetősen gyorsan lehetett tető alá hozni az elképzeléseket.

— Kodály országában egyre inkább háttérbe szorul a zenei nevelés mostanában. Mit tehetnek a főiskola falai között azért, hogy zenekedvelő nemzedék nőjön fel?

— Sajnos, manapság alkalmassági vizsga híján, meglehetősen keveset mozdíthatunk annak .érdekében,, hogy zeneértő hallgatók kerüljenek a főiskolára. A speciál kollégiumokba is csak az jelentkezik, aki akar.

Titkok tudói

— Hogyan alakították ki a programot?

— Zenei és pedagógi elgondolások egyaránt vezéreltek. Igazán jó tanárokat — Makiári Józsefet, Tóth Ferencet, M. Katanics Máriát —, sikerült megnyernünk, ök a nagy titkok tudói, tőlük igyekeztek a fogásokat ellesni a résztvevők. Kórusmuzsika, karvezetés, kamarazene —

ezek azok a területek, amelyeken megpróbáltuk elmélyíteni a tudást. Mindehhez csatlakozott a testvérmúzsa, a tánc.

— Nagyon lelkes társaság jött össze itt néhány nap alatt — mondja Tóth Ferenc, aki a táncot tanította. — Ügy érzem, hogy akkor a legeredményesebb az oktatás, ha a művészeti ágak találkoznak. Mindenki erejét megfeszítve igyekezett minél többet elsajátítani. Ilyenkor élvezet tanítani, amikor a tanítványok tudásszomja szinte olthatat- lan. Jóleső érzés: lesznek, akik átveszik a stafétát.

A tábor szó hallatára kötetlen foglalkozásokra gondolunk. A speciális táboroknál, már a jelző sejteti: sokkal komolyabb dologról van szó. Inkább tanfolyam ez — mondogatták sokan. Hiszen reggeltől késő éjfélig megfeszített munka folyik. Tíz nap alatt mindent meg akartak tanítani a foglalkozásvezetők, a hallgatók pedig mindent el akartak sajátítani. Ritka pedagógiai pillanat az ilyen.

— Ez évben végeztem Kaposváron — mondja Szolnoki Tibor. — Kimondottan szerencsémnek tartom, hogy még eljöhettem. Jó lenne, ha gyarapodnának az ehhez hasonló továbbképzési formák.

A házi muzsika

— Az együtt muzsikálás öröme páratlan élmény — szól Krizsán Erzsébet. — Bajáról jöttem. Hasznosnak tartanám, ha a tanáraink közül is tiniben részt vennének ilyen eseményeken.

— A zenei nevelés folyamata meglehetősen hosszadalmas — fejtegeti Mátis Márta győri hallgató. — Jó lenne, ha az óvónők munkájára építenének a tanítók, majd a szaktanárok. A mostani tanfolyam is azt tudatosította:

ha .bármely láncszem kiesik, már gónd van.

— Talán a nem ének szakosakat is be kellene vonni mindebbe — meditál Verec- kei Attila. — Mindenkiben kialakul a kettős jó érzés: saját gyönyörűségünkre is ének- í.ünjt zenélünk, ugyanakkor minél többet szeretnénk tanulni.

— Ritkán van alkalmunk találkozni olyan jelentős zenetanár-egyéniségekkel, mint jtt: zenéi, pedagógiát, emberséget tanultunk tőlük — mondja Horváth Rita Budapestről. — Ezt szeretnénk^ rpajd mi is továbbadni.

' — Számomra a házi muzsika, az együtt zenélés jelentette a legnagyobb élményt — fejtegeti Barata Géza, aki Sopronból jött. — Ritka alkalom ez. Volt lehetőség anyággyűjtésre és saját magunk kipróbálására.

— Jobban szeretem a tanfolyam szót, mint a tábor kifejezést — összegzi az elhangzottakat Katanics Mária, a karvezetés tanára. — Azért hívtuk össze a hallgatókat; hogy tanuljanak. Olyan ismereteket, készségeket sajátítsanak el, amelyekre máskor nemigen van lehetőségük. Való igaz, feszített volt a tanmenet.

Többlépcsős rendszer

Tanár és diák egymásra talált az első zsámbéki zenei táborban. A néhány nap arra is jó volt, hogy a különböző helyekről érkezők megismer- kedhettek. Nóhányan joggal kifogásolták, hogy saját iskolájuk a lehetőséget, a tematikát nem ismertette megfelelően. Jó volt hallani a lelkes szavakat s a kívánságot, hogy jövőre is jönnének. így vetődött fel az ötlet; nem lenne^ érdektelen később többlépcsős réndszert kialakítani’kérdőknek és továbbképzősök- nek. Az első alkalom után kétségtelen, hogy mind pedagógiai, mind zenei szempontból nélkülözhetetlenek ezek a tanfolyam jellegű nyári táborok.

Erdősi Katalin

Hangverseny a díszudvaron

Az idei nyár ismét sok zenei csemegét ígér. A hónap elején — többek között — a

Tv-figyelo

VlT-expediCIO. Negyven perc nagy idő, elegendő például arra, hogy átrepüljünk fél Európán, elkészítsük a vacsorát vagy elolvassunk egy jó novellát. És irtózatosan sok akkor, ha közben nem történik az égvilágon semmi. A kedden a kora . esti órákban vetített VIT-expedíció juttatta eszembe mindezt, ugyanis munkaköri kötelességből is kínszenvedés volt végignézni a semmitmondást. Már az első negyedórában kiderült, hogy a film készítői, Csányi Miklós és munkatársai nem gondolták végig, mit is akarnak kezdeni a rendelkezésükre bocsátott idővel. A kiszemelt egykori VIT-országokból — Csehszlovákia, NDK, Lengyelország és Szovjetunió *— néhány upaíornig ismert nevezetességen kívül nem mutattak meg siynrnit. A riportok érdektelenné váltak, meri .élvezhetetlenek voltak. A narrátor anyanyelvűnk alapszabályainak fittyet hányva, valami elképesztően magyartalan magyar nyelven mondta a szöveget. Az egész produkcióból hiányzott a jó értelemben vett profizmus. Illett volna pedig legalább elfogadható mestermunka szinten összehozni valamit, ha már a film nyilvánvalóan adásba kerül,; hiszen nyakunkon a VIT. A látottak alapján jobb híján .dohoghat az állampolgár: mivel nem etetnek már megint.

Stúdió ’85. Ezek után kész felüdülés volt megnézni Baló György szerkesztőnek aktuális, közérdeklődésre számot tartó témákból — mint a hírlapterjesztés ügye — összeállított műsorát. Petrányi Judit kitűnő interjút készített a margitszigeti ' Carmen-bemutató két címszereplőjével a Cynthia Clarey—Jake Gardner házaspárral. Kérdései egyszerre voltak aktuálisak és eredetiek. Kulturált egyénisége és imponáló tájékozottsága ez idő szerint mérce is lehetne a tv- riporteri egyformaságban.

Baló György a posta egyik vezető munkatársával folytatta a lapterjesztés—könyvterjesztés kérdéskörének boncolgatását. Tény, hogy ő is alapvető kérdéseket hagyott ki, amelyeket mindenképpen fel kellett volna tennie. Így rajta is, de elsősorban beszélgetőpartnerén múlott, hogy nem kaptunk sem egyértelmű, sem megnyugtató válaszokat. Ügy tűnt, az illetékesek továbbra is sűrűn pásszolgatják egymásnak a lasztit, nem tudni tehát, lesz-e egyáltalán valaki, aki a posták—kiadóhivatalok —nyomdák ritkán egyetértő triumvirátusából végre magára veszi a bíráló megjegyzéseket, levonja a konzekvenciát és mielőbb tesz is valamit annak érdekében, hogy a jó ideje megfeneklett ügy kimozduljon a holtpontról,

~ Sajnos ez az adás sem volt mentes a Stúdió ’85 krónikus

hibájától, amely miatt a nem váj tfülűek nem rajonganak ezért a magazinműsorért; nevezetesen a sznobériától. Ország-világ kulturális életében vannak izgalmasabb és főként fontosabb kérdések is, mint az — ami már ki tudja hányadszor kerül terítékre —, hogy a híres-neves galériások a nagy kiállításokon, vásárokon hogy üzletelnek.

Amolyan vérbeli művész körökben arról pletykálnak szintű volt a játékfilmstúdiók átszervezéséről készített interjú. Az átlagnéző nem lett okosabb, legfeljebb megsejthette, amit eddig is tudott, hogy minden szakmában vannak kulisszatitkok, amelyeket nem kötnek a kíváncsiskodók orrára, és hogy a jövőben a filmszakmát sem kerüli el a teljesítmény-orientáltság igénye.

JÓ 'ölt viszont hallani a kiváló lengyel filmrendező, Jerzy Kawalovicz okos gondolatait a filmművészetben napjainkban érvényesülő tendenciákról. Határozottan és egyértelműen kimondta azt, amire az előző riportalany csak mellékesen utalt, nevezetesen, hogy a filmkészítésben újabban a meghatározó egyéniségek, tehetségek érvényesülnek. A játékfilmstúdiók átszervezésének is ez a valódi oka: teret igyekeznek engedni, zöld utat adni a jó rendezőknek és remélhetőleg a jó filmeknek is.

Nagy Emőke

Pest megyei Tanács díszudvarában is megkezdődött a nyári hangversenysorozat. Elsején a Corelli Kamarazene- kar, nyolcadikén (a képen) a Magyar Kamarazenekar adott koncertet, amelynek hangversenymestere Tátrai Vilmos volt. Július 15-én a Budapesti Fúvós Együttes lép színpadra Berkes Kálmán vezetésével. A Liszt Ferenc Kamarazenekar első hangversenyét 17-én, este nyolc órai kezdettel tartja, de fellépnek z-.-én, z3-án, 29-én és 30-án is.

mm

bHeTI FILMTEGYZETE Fekete himlő

Jelenet a Fekete himlő című filmből. Középen a svéd vendégsztár, Eriand Joseph son

Az élet néha olyan bonyolult és veszélyes helyzeteket produkál, mintna egy katasztrófafilm forgatókönyvírója írná az eseményeket. Csakhogy, amíg egy King Kong vagy. egy Cápa csak játék, s megtekintésük után szép nyugodtan felkelhetünk moziszékünkből, mert a dolog azon túl, hogy ideig-óráig izgalomban tartott bennünket, gyakorlatilag nem Veszélyes, a valódi katasztrófákat már nem úszhatjuk meg ilyen könnyen. És nemcsak a kivédhetetlen természeti csapásokat, a tűzhányókitöréseket, tornádókat, tájfunokat, árvizeket, hanem a nagy járványokat sem.

Járványok? — kérdezhetik. Miféle járványok ma, a XX. század utolsó ötödében? Influenza, na -ersze, az igen. Be hol vannak már a régi nagy járványok, melyek évszázadokkal ezelőtt, de még csak a századelőn is, százezres, milliós nagyságrendben szedték áldozataikat? Ha Daniel Defoe ma élne, aligha lenne alkalma, hogy könyvet írjon a pestisrpi,. a - londoniról meg . különösen nem, hiszen ma már ^gysze- fűén elképzelhetetlen olyan járvány, mint amilyen 1665- ben sújtotta a brit fővárost.

Elképzelhetetlen? Sajnos, elképzelhető. Hiába találták meg már régen a nagy járványok elleni védekezés módszerét, az ellenszérumoikat, a védőoltásokat — éppen mert a járványok: pestis, himlő, tífusz, kolera a mi földrészünkön gyakorlatilag eltűntek, esetleges felbukkanásukkor a legsúlyosabb veszedelmet idézhetik elő. A védekezésre hivatott szervezetek szinte tehetetlenül fogadnák — legalábbis az első pillanatokban — egy ilyen járvány kitörését.

Ne mondjuk, hogy ez csak elmélet, ijesztgetés, spekuláció Nem is olyan régen, 1972-ben a szomorú valóság mutatta meg, mennyire így van,. így lehet ma, ha kitör á járvány. Tőlünk nem is messze, Jugoszlávia Koszovo tartományában tört ki az a feketepestis-jár- vány, amelyet egy mohamedán

vallású fiatal zarándok férfi hurcolt be valahonnan a Közel-Keletről,. Egész Jugoszlávia ennek a l^ésőn felismert és rosszul kezelt, majd az első ijedtségben inkább eltussolni, mint megfékezni szándékozó hivatali 'lépések miatt robbanásszerűen terjedő járványnak a rémületében élt. Nemzetközi erőfeszítésre 'Volt szükség, hogy gátat vessenek a vésznek." így is történt több ezer megbetegedés, és huszonötén haltak bele a járványba. Mikor a fekete himlőt végre sikerült meg-.- fékezni, kiderült: Jugoszláviáiban utoljára 1930-ban volt f.e- ketehimlő-járvány. Még az orvosok sem tudták, hogy néz ki i egy ilyen beteg. Csak a legidősebbek emlékeztek rá a gyakorlatból, milyen a fekete, himlő.

Mindez azt bizonyítja: ha i egy rég megszűntnek, leküz- döttnek tűnő járványos beteg- > ség valahol felütné a fejét, nem lenne könnyű dolog elbánni vele. Az élet izgalma-' sabb lenne, mint a legizgalma- ' sahb .-rkatasztrófafilmben.

jjjgoszláy fiíipegek most..

tizenhárom évvel a ..járvány után, filmre vitték, a fekete- ■ himlősokk ,, történetét. Gorán ■ Markovié, a film írója és rendezője, kissé átformálta azese- • mények krónikáját. Nála egy belgrádi klinikán derül, ki a fertőzés, ma, jelen időben zajlanak az események, s ettől, még fenyegetőbbé válik az ügy.. A karanténba , zárt kórházban . aztán* törvényszerűén lezajlanak a zárt tér dramaturgiája által megkövetelt események, ’ tetézve persze a megbetegedé- , sek riasztó bemutatásával. Végül aztán minden rendbe jön' — de a néző nem tud szabadulni a gondolattól: mi lenne, ha a nemzetközi turizmusnak ebben a mai áradatában, a rendkívül szigorú egészségügyi előírások dacára, betörne hozzánk is valami ragály? Mi hogyan tudnánk leküzdeni? Markovié filmje inkább elgondolkoztató, mint igazán kataszt- rófafilm. Figyelmeztetés inkább, mint művészi alkotás. De ilyenre is szükség van.

Mit kezdjünk az ördöggel?

Meglehetősen közismert az a nem mindig békés viszony, ami Lengyelországban az állam és az egyház között az utóbbi években fennállt. Andrzej Cze- kalski filmje, a Mit kezdjünk az ördöggel? szatirikusnak szánt történetben idézi fel ezt a viszonyt. Egy isten háta mögötti városka tanácselnöke és plébánosa áll szemben egymással egy különös eset kapcsán. A lebontásra ítélt ócska szélmalom romjai között ugyanis megjelenik — az ördög. Kinek mit kell kezdenie egy valóságosan jelen levő, el

nem tüntethető ördöggel? S eközben hogyan kell vagy lehet megóvni a tekintélyt (ha van), sőt, hogyan lehet előnyt:, szerezni az ellenféllel szemben? Erről szólna a film, svaiéban pikáns helyzeteket ígérne — ha az alapképletet kibontaná, bírná ötlettel, fordulatokkal, s főleg, ha nem lenne rettentően halvány a humora, s nem lenne álmosítóan tempótlan, Czekalski, mintha megijedt volna saját ötlete lehetőségeitől, végül is szatíra helyett inkább egy gyenge bohózatot csinált.

A kulcs rejtélye

Ha ennek az új bolgár filmnek a nézői úgy érzik majd, mintha nem lenne igazán kezdete a filmen előadott történetnek, s a vége is hiányozna, a hibát ne magukban keressék. Pavel és Ivan Andonov filmje ugyanis egy sorozat része. Dosszié címmel a bolgár televízió készítette, kilenc részből áll. Ráadásul, jubileumi sorozat: a bolgár belügyminisztérium 1984-ben ünnepelte megalakítása 40. évfordulóját. A

film igy érthetően nem teljesen kerek. Amiről szól, az azonban ismerős nálunk is: a háború utáni évek zavaros * bűnügyéiről a hazai bűnügyi irodalom* bőségesen beszámolt. * Itt egy bonyolult hátterű 'és bonyolult kivitelezésű gyilkosság áll az; előtérben. Moziban a film kevésbé hatásos; talán ; a televízióban inkább a helyén lenne ez a sorozat.