Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-10 / 160. szám
6 Laitan 1985. JULIUS 10., SZERDA Jo@lTANÁCSOK Zártker&ek ügyébs eb lehetséges a báré a elfárás B ü fubilsiMil iufcsS&nCT&B ^«9y®fM®®90«**®®kc,jr visszakérhető «az ingatlanba fektetett pénz 9 Bírósági eljárás a zártkerti föld állami tulajdonba vétele miatt. R. F.-né szigetmonostori lakosnak a pócsmegyeri határban levő zártkertjének igény- bevételére vonatkozó kérdésére rövid választ adtunk, akitől — levele szerint — minden felszólítás és értesítés nélkül vették el a területét. Máshonnan, hasonló ügyben. . azt közölték cikkünkre, hogy. e földhivatal állami tulajdonba vette zártkerti gyümölcsösét és ugyancsak zártkerti szántóingatlanát, mivel azok művelését elmulasztotta. Bár ők kaptak jogerős határozatot, de úgy szól, hogy ellene további jogorvoslatnak nincs helye. Lapunkban pedig azt olvasták, hogy igenis van jogorvoslatnak helye. Szolnok megyében lakó egyik olvasónk kérdezi, hogy mi az igazság, meddig lehet elmenni fellebbezéssel? Olvasónk azt is írja, hogy két év kihagyása után kezdte el á gyümölcsös újbóli művelését, felújítását. Családi körülményei miatt és pénz hiányában nem tudott az elmúlt években az ingatlannal foglalkozni. A szántóingatlan felszántását pedig megrendelte a helyi termelőszövetkezetnél, de az esős időjárás miatt nem végezték el. Pert szeretne indítani az államigazgatási határozat ellen, de ellentétes, ellentmondó felvilágosításokat kapott a bírósági út igénybevételét illetően. Fordulhat-e a bírósághoz vagy sem, előnyére válhat-e, ha a vita alatt megműveli a földet, kedvezően veszik-e majd ezt figyelembe. Olvasónk bírósághoz fordulhat és megnyugtathatjuk, hogy csak előnyére válhat, ha a per alatt a föld megművelésére való készségét bizonyítja. ’ A bírósági út igénybevételével kapcsolatban az egymásnak ellentmondó felvilágosításoknak nyilvánvalóan az az alapja, hogy a 72/1981. (XII. 29.) MT számú rendelet hatályon kívül helyezte a 38/1977. (X. 12.) MT 6. paragrafus 1. bekezdését. Ez a következőket mondta: a magánszemélyek megműveletlenül hagyott, valamint a korábban hatósági intézkedéssel állami, társadalmi vagy szövetkezeti használatba adott földjeinek állami tulajdonba vételéről — községekben a szakigazgatási szerv javaslata alapján — a járási földhivatal határoz. A határozat — a zártkerti és belterületi be nem épített földre vonatkozó határozat kivételével — a bíróság előtt nem támadható meg. Ezt a jogszabályi rendelkezést valóban hatályon kívül helyezték és akik azt mondják olvasónknak, hogy nincs további jogorvoslati lehetősége, erre alapítják véleményüket. Viszont a hivatkozott 63/1981. (XII. 5.) MT. számú rendelet összefoglalóan felsorolta, melyek azok az államigazgatási határozatok, amelyek ellen a bíróság előtt felülvizsgálati kérelemmel (keresettel) lehet élni. Ez a jogszabály azonban lényegében ugyanúgy rendelkezik, mint a korábbi hatályon kívül helyezett jogszabály és csupán a külterületi földekre, — ha ezt a művelési kötelezettség elmulasztása miatt vették állami tulajdonba — mondta ki a perlési, bírósági úton történő felülvizsgálati korlátozást. A zártkert, sajátos művelési helyzete folytán a külterülettől elkülönült, önállósult földrész, amely nagy- üzemileg nem művelhető, s elsősorban személyi tulajdon kielégítésére szolgál. A jogszabályból, , a bírói gyakorlatból az a következtetés vonható le, hogy a zártkerti ingatlanok említett okból történő állami tulajdonba vételét elrendelő államigazgatási határozat bírói úton történő felülvizsgálatát jogszabály nem zárja ki. Egyébként a Legfelsőbb Bíróság határozatában is kimondta, hogy a külterületre vonatkozó jogszabályok zártkertre csak akkor terjednek ki, ha azt az adott jogszabály külön is kimpndja. Olvasónk jogvitája tehát a bíróság elé tartozik, ahol vizsgálni fogják majd, hogy a zártkerti ingatlan művelésének elmulasztása olvasónknak felróható-e. Vonatkoznak az itt leírtak most már részletesebben Rsinprecht Ferencné, szigetmonostori olvasónk panaszára is. Neki még annyit, hogy előzőleg az ügyészt is keresse fel, mert nála a levele szerint még határozatot sémi hoztak, illetve állítja, hogy ő ilyent nem kapott. Ez pedig törvénysértő. RÖVID KÉRDÉSEKRE — RÖVID VÁLASZOK M. Pálné, Nagykőrös. A 25 éves jubileumi jutalomra • való jogosultsághoz a huszonöt éves' munkaviszonynak meg kell lennie. Csak a 40 és az 50 éves jubileumi jutalom esetében van öt-öt A LegfelséSufs Bíróság döntése Ä szerződés msedig etipstdicét felet kötelezi Az egyik áfész szerződésileg kötelezte magát, hogy egy vállalatnak két és fél millió darab étkezési tojást megállapított egységáron és ütemezés szerint szállít. Nem sokkal később a vállalat közölte, hogy az árut csak alacsonyabb egységáron tudja átvenni. Az áfész azt válaszolta: ehhez nem járul hozzá, mert a szakcsoport tagjaival már szerződést kötött, és azok az árleszállítást nem fogadják el. Végül is a vállalat csak másfél millió tojást vett át. A megmaradtak egy részét az áfésznek sikerült eladnia, de 350 ezer darab tojás megromlott, és azokat kénytelen volt megsemmisíteni. Az így keletkezett kárának megtérítéséért a vállalat ellen pert indított. Az első fokon ítélkező megyei bíróság a vállalatot 422 ezer forint megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A döntés indoklása szerint a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy a szerződést módosították, márpedig erre csak közös megegyezéssel van lehetőség. Tehát az eredeti szerződésben foglalt mennyiséget köteles volt átvenni. Szakértő meghallgatásával tisztázni kell, hogy az áfész az egyes hónapokra ütemezett tojásmennyiséggel rendelkezett-e. Annak elbírálására, hogy az áfésznél történt to.iásromlást a vállalat magatartása okoz- ta-e. meg kell állapítani, hogy az áfész, mikor mennyi tojást vásárolt, azokat mikor kellett volna átadnia, vagyis felvásárlási kötelezettségét összhangba hozta-e szállítási kötelezettségével. Természetesen tisztázni kell azt is, hogy az áfész milyen tárolókapacitással rendelkezik, a felvásárláshoz hány nap szükséges, és a tojások — a tárolási körülményeket figyelembe véve — minőségüket meddig tudják megőrizni. Csak ezek ismeretében lehet állást foglalni abban, hogy a vállalat a mező- gazdasági termékértékesítési szerződést megszegte-e, és az emiatt keletkezett kárt köteles-e megtéríteni. év időkedvezmény, de az is csak nyugdíjazáskor. M. Sándor, Tápiószele. Balesete feltétlen üzemi jellegű. Az 5000 forintos kártérítési igénye ügyéljen forduljon a szövetkezeti döntőbizottsághoz, és ha ügye nem intéződik el, a bíróságnál nyújtson be keresetlevelet. Cs. József, Tápiógyörgye. A felesége örökölt háza az ő külön vagyona. Olvasónk által erre a házra fordított, beleépített 42 ezer forintja a tulajdonjogi állapotot nem változtatja meg. Vagyonmegosztás esetén a házba befektetett pénzét jogosan követelheti. Ifj. V. Sándorné, Nagykőrös, B. László Nagykőrös, K. Gy.-né Pilisvörösvár olvasóinknak, levélben adjuk meg a jogi tanácsot, ahogy kérték. Dr. M. J. Szabálytalan íavítás Efgény nem eitesfeeEcspozoft Egy bányában, amikor a teherautók vezetői a reggeli műszakra megjelentek, megdöbbenve látták, hogy egyik társuk, aki éjszakai üzemben teherautójával homokot szállított, a billenős platójú kocsi alvázán, a megrakott plató teljes súlya alatt, holtan fekszik. A Társadalombiztosítási Igazgatóság az özvegy részére havi 2460 forint nyugdíjat, a két kiskorú gyermeknek pedig havi 2930 forint árváéiul' t állapított meg. Az özvegy azonban a teherautót üzemeltető vállalat ellen még havi 4300 forint baleseti járadék, a temetési költségekre 13 ezer forint, és nem vagyoni kár címén 200 ezer forint fizetéséért pert indított. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság, szakértői vélemény alapján, megállapította: az elhunyt munka közben szabálytalanul akart az autón javítani, és így érte a halálos baleset. Ezért a vállalat csak a kár 80 százalékát köteles fizetni. Ezen a címen a temetési költségekből 14 ezer 500 forintot megtéríteni tartozik. A vállalattal szemben támasztott járadék- igényeket azonban elutasította, mert az SZTK által megállapított özvegyi nyugdíj és az árvaellátás összege pótolja a férj halála miatti jövedelemkiesést. A nem vagyoni kártérítés iránti igénye is alaptalan, mert a közvetlen hozzátartozó halála, a gyász és a fájdalom erre önmagában nem nyújt módot. Az özvegy 30 éves, önálló keresettel rendelkezik, a gyermekeket eddig is ő nevelte, gondozta. A váratlanul bekövetkezett tragikus baleset nyilván komoly megrázkódtatást okozott, azonban kora, egészségi állapota, munkahelyi környezete módot nyújt arra, hogy ez az állapot megszűnjön. Tragikus köveftkezmémyek Ittasan a v®2ánaál A közúti ellenőrzéseknél minden alkalommal előfordul, hogy ittas vezetőket kell megbüntetni. Olykor a* elszíneződő szonda mutatja ki az elfogyasztott alkohol mennyiségét, máskor a gépkocsi mozgásából már távolról látszik, hogy korántsem biztonságosak a mozdulatai annak, aki a volán mellett ülve mások életéért, épségéért is felelős. Sajnos, nem ritka dolog az sem, hogy ártatlan emberek lesznek az áldozatai masok felelőtlenségének. Csázolás a zebrán Madarász Ferenc gépszerelőt, aki már százötvenezer kilométert vezetett, egyébként balesét nélkül, a bíróság halált okozó ittas vezetés bűntettéért vonta felelősségre. Madarász, mint utólag kiderült, már a balesetet megelőző estén is sokat ivott, majd aznap délelőtt a munkahelyén fogyasztott nagyobb mennyiségű konyakot és bort. Ilyen előzmények után ült be a gépkocsijába és haladt Kerepestarcsán a Szabadság úton egy gyalogátkelőhely felé. Az úttest száraz volt, a látási viszonyok kifogástalanok, és a zebra előtt egy előrejelző táblát is kihelyeztek. Ám az egyébként gyakorlott gépkocsivezető, ittassága miatt figyelmetlen volt, és nem tekintette át megfelelően a helyzetet. A zebrán ugyanis egy nyolcvanöt éves, nehézkes mozgású asszony szeretett volna áthaladni. Madarász nem mérte fel, hogy ez a gyalogos képtelen lenne sietni, és későn fékezett. ISelehoSt sebeibe Az idős asszony súlyosan megsérült, és három hónappal később a kórházban — a balesettel okozati összefüggésben lévő szövődmények következtében —, meghalt. Madarász a gázolás időpontjában súlyos 3,24—3,44 ezrelék fokozatú alkoholos állapotban volt. Ezen túlmenően azt is megállapították, hogy gépkocsijának a műszaTíZ MAP RENDiLETEl A nem -lakás céljára szolgáló helyiségek béréről, a helyiségek bérletéről a Magyar Közlöny 27. számában jelent meg a 34/1985. (VII. 1.) MT. és a 35/1985. (VII. 1.) MT számú rendelkezés és a bérekkel kapcsolatos 12/1985. (VII. 1.) ÉVM. számú végrehajtási utasítás. A targoncavezetők képzéséről, a vállalatok és szövetkezetek üzemi személygépkocsihasználatának egyes kérdéseiről, a külkereskedelmi árakhoz igazodó feldolgozóipari árképzésről is ez a hivatalos lap közli az 5/1985. (VII. 1.) PpM- BkM-MÉM, a 6/1985. (VII. 1.) KM és a 4/1985. (VII. 1.) ÁH számú rendeleteket. ki állapota sem volt közúti közlekedésre megfelelő. A Budakörnyékí Bíróság Madarász Ferencet halált okozó ittas gépjárművezetés bűntettéért két év szabadság- vesztésre ítélte és három évre a közúti járművezetéstől eltiltotta. Az ítélet jogerős. Ugyancsak az italozással hozható összefüggésbe egy Cegléden történt súlyos baleset. Sárközi János, akinek egyébként csak motorkerékpárra szól a jogosítványa, egy alkalommal kölcsönkérte barátjának az 1200-as Ladáját, hogy azzal Törökbálintról Ceglédre utazzon a barátnőjéhez. Az autót meg is kapta, mert az illető nem tudta, hogy a kölcsönkérőnek nincs meg hozzá a vezetői engedér lye. (Az ilyesmit egyébként ellenőrizni kell.) Sárközi baj nélkül megérkezett Ceglédre, de ott összeveszett a barátnőjével, akinél még akart szállni, és elindult szállodát keresni. Útközben megállt, és elfogyasztott ösz- szesen kilenc deci sört, majd úgy akart továbbmenni. A kocsi azonban nem mozdult, és miközben önkéntes segítőtársai megtolták, azt ajánlották neki, hogy vegye le a világítást, akkor köny- nyebb lesz. Ettől kezdve világítás nélkül haladt tovább, mintegy 80—90 kilométeres sebességgel. SCizuhsmi ez üEésről Egy idő után indokolatlanul áttért a bal oldalra, -majd megpróbált visszajutni az úttest jobb oldalára, s eközben elgázolt egy motorkerékpárost, aki széles ívben kizuhant az ülésről. A szerencsétlen fiatalember olyan súlyosan megsérült, hogy egyik karját csonkolni kellett, és a baleset következtében 70 százalékos munkaképesség-csökkenést szenvedett. A Budakörnyéki Bíróság Sárközi Jánost maradandó fogyatékosságot okozó, ittas gépjárművezetés bűntettéért egy év és két hónap szabadság- vesztésre ítélte, továbbá három évre a közúti járművezetéstől eltiltotta. Az . ítélet jogerős. Gál Judit igy látfa esz ügyész iflwibeii as védelmében A számok, az adatok egyre riasztóbbak, az alkoholizmus nem látszik szűnni, még csökkenni sem. Hazánk a legnagyobb szeszesital-fogyasztó országok csoportjába tartozik; égetett szeszből a világranglista 3. helyén, a borból 11., sörből 13., összes szeszes italokból a 6. helyen volt 1983-ban. Eszerint a magyar népesség egy tagjára egy év alatt 30 liter bor, 89 liter sör és 4,8 liter tiszta alkoholra átszámított égetett szeszes ital jutott. További kimutatások szerint hazánkban az alkoholistákat gondozó ambuláns intézetek körülbelül 50 ezret tartanak nyilván. A súlyos iszákosok száma legalább 300 ezer. Még szomorúbb, hogy 1955-ben 543, 1933-ban már 4139 ember halt meg májzsugorodás következtében. veszélyes Tapasztalat, hogy az alko- holelvónó kezelés ott a legeredményesebb, ahol jól működő klub is van. Jelenleg száz klub működik az országban, orvosok, pszichológusok, pedagógusok és vöröskereszte- sek, aktívák segítik a betegek újbóli beilleszkedését a társadalomba, rehabilitációját, visszaesésük megelőzését, családi életük jobbra fordulását. Ezekről esett szó az alkoholmentes klubok szakembereinek idei, hetedik országos tanácskozásán, melyet a közelmúltban az Alkohológiai Tudományos Módszertani Központ, valamint az Országos Alkoholizmus Ellenes Klubbizottság szervezésében Alsóörsön rendeztek. A fővárosból és valamennyi megyéből meghívott mintegy 230 különböző szakember — köztük sok alkohológus, körzeti orvos, pszichológus, szakpedagógus, szociális gondozó, klubtitkár, társadalmi tisztségviselő és jogász — hat napig tanácskozott a klubok helyzetéről és továbbfejlesztésének lehetőségéről. A rendezvény ifjúsági fórumán Pest megye részéről a megelőzés hatékonyságát illetően tizenegy pontos ajánlás hangzott el. A mostani fórumon szó volt arról, hogy a veszélyeztetett gyermekek száma 100 ezer felett van. A veszélyeztetettség oka az esetek egyötöd részében a szülők mértéktelen italozása. Az állami gondozásba vett gyermekek egyharmadánál is közrejátszik a szülők alkoholizálása. Ezen kívül becslések szerint 25—30 ezerre nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik rabjává váltak a ragasztózásnak, a gyógyszerek és az alkohol együttes élvezetének. E kábító szenvedélynek eddig 30-nál több halálos áldozata van már az országban. Ezért a környezetnek, a társadalmi közösségeknek, köztük a kluboknak nagyobb részt kell vállalniuk a szülők alkoholizmusa következtében veszélyhelyzetbe került gyermekek, valamint a káros szenvedélyektől veszélyeztetett fiatalok felkutatásából. Elésről ütésre jár A káros jelenségek megelőzése összetett feladat, abban az egészségügyön kívül az iskoláknak, az ifjúságvédelemben érintett állami és társadalmi szerveknek, a munkahelyeknek és szülőknek egyaránt nagy a felelősségük. Elhangzott, hogy megfelelő koordináló szervezet felállítására, vagy valamelyik állanr, társadalmi szerv ezzel való megbízására lenne szükség. Szó volt a megelőzés elsődlegességéről is, és hangoztatták, hogy az egészséges életmódra nevelést, az alkoholfogyasztást elutasító személyiség kialakítását már kora gyermekkorban kellene elkezdeni, mivel a felnőttek mellett a fiatalok is italoznak, felettébb ifjan próbálgatják ezt a káros szenvedélyt. Megszívlelendők az alkoholizmus elleni küzdelem egykori nagy harcosának, dr. Arató Emil orvosnak szavai: Az egész propagandát a gyermekekre, s nem is a serdülőkre vagy ifjúkra kell építeni. Vagyis azokra, akik még nem isznak. Beléjük kell plántálni, hogy az alkoholizmus szétrombolja az embert, a társadalmat. Erre kell oktatni őket az első osztálytól az egyetemig. Figyelmet érdemlő az a javaslat is, hogy a reggeli szeszesital-árusítást 9 óráig korlátozó rendelkezést egységesen terjesszék ki valamennyi árusítóhelyre, intézményre. A mostani félmegoldás ugyanis nem szolgálja jól a sikeres megelőzést. Tapasztalni a kora reggeli órákban utcákon, tereken, parkokban, s egyéb forgalmas helyeken — mint például a Kőbánya-Kispest metró közértje közelében — hogy fiatalkorúéit és felnőttek körében két és öt deciliteres páünkásüvegek, valamint sörösüvegek járnak kézről’ kézre. Az alkoholizmus komplex jelenség, a küzdelem nem nélkülözheti a széles körű társadalmi összefogást. Ehhez sok tapintat, türelem és hozzáértés szükséges. Csak kitartó, szívós, társadalmi méretű, felelősségteljes munka hozhatja meg a legkisebb eredményeket is, például, hogy a Pest megyei Főügyészség fiatalkorúak ügyészei az elmúlt években, mások — így a gyámhatóságok, pártfogók, nevelési tanácsadók és alkoholgondozók — együttműködésével, s a klubmozgalom segítségével eddig harmincöt fiatalt mentettek meg e szenvedélytől. Scgsl EseiSScsalseciaii A klubok sokat tehetnek az ifjúkori alkoholizmus megelőzése érdekében, s vannak további próbálkozások. így a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet tizenöt gondozottja Szentendrén a Márka-üzemben dolgozik, s a vállalat városban levő szállóján lakik. A szentendrei klub a közeljövőben tervezi e fiatalok megnyerését, megelőzve azt, hogy a veszélyeztetett személyek az alkoholizálás útjára térjenek. Példamutató a gödöllői klub vállalkozása is, mely tervezi, hogy a kerepestarcsai kő. ház ifjúsági pszichiátriái osztályának kezeltjei mellé állva segít a beilleszkedésükben. Dr. Orell Ferenc János fiatalkorúak ügyésze
