Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES I MEGYEI TINACS LÁPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: Igusuk van — és mégsem (3. oldal) Minden gyerek fanul szlovákul oldal) SzgS fan ás sok [ő, oldal) SsigcS'ú^tlaBa eiörcüor (7. oldal) XXIX. ÉVFOLYAM, 160. SZÄM Ara: C.110 f űried 1085. JÜLIU3 10., SZERDA Nők évtizede után Kiállja a próbát Július 15-én Kenya főváro­sában. Nairobiban kezdődik meg az ENSZ által meghirde­tett nők évtizedét lezáró vi­lágkonferencia. A nők egyen­jogúsága terén az elmúlt tíz évben világszerte elért ered­ményeket értékelő,- s a társa­dalmi haladásukat gátló prob­lémák megoldásáról tárgyaló tanácskozáson részt vesz a magyar kormány küldöttsége is. Hazánk képviselői jelentős eredményekről számolhatnak majd be Nairobiban; az el­múlt évtizedben lényegében össztársadalmi Hegyé vált Ma­gyarországon a női egyenjogú­ság kérdése. A munkaképes nők foglalkoztatottsági szintje ma már megközelíti a férfia­két, az aktív keresők aránya tíz év alatt 44-ről 48 százalék­ra nőtt. Mcgysr—szovjet gazdasági raa2£l2?odáso!i Hosszú iám program Jegyzőkönyv aláírásával Moszkvában kedden befejező­dött a magyar—szovjet gaz­dasági és tudományos-műsza­ki együttműködési kormány­közi bizottság 33. ülésszaka. Az ülésszakon a magyar kül­döttséget Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke, a Szovjet delegációt Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a szovjet tagozat el­nöke vezette. Az ülésszak munkájában részt vett dr. Kapolyi László ipari miniszter, valamint a két ország gazdasági irányító szer­veinek több vezetője. Az ülésszakon megvitatták Magyarország és a Szovjetunió gazdasági és műszaki-tudomá­Várkonyi Páter Hollandiában tárgyal Jé és biztató kapcsolatok Várkonyl Péter külügymi­niszter Hans Van Den Broek meghívására Hágába érkezett. Tárgyalásaikon a külügym;*- niszterek eltérően ítélték meg a nemzetközi feszültség okait, de kölcsönösen leszögezték: országuk és kormányuk érde­kelt az európai biztonsági fo­lyamat megőrzésében, a fo­lyamat továbbvitelében, és abban, hogy az európai és nemzetközi légkörben javulás következzék be, a leszerelési tárgyalások konkrét eredmé­nyekre vezessenek. Mindketten igen nagy je­lentőséget, tulajdonítottak a novemberre kitűzött szovjet- amerikai csúcstalálkozó té­nyének. Mindketten fontosnak és jelentősnek ítélték az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési folyamat részeként Bu­dapesten ősszel megrendezen­dő európai kulturális fórum sikeres és eredményes mun­káját. Az eszmecsere keretében át­tekintették a kétoldalú kap­csolatok kérdéseit. E kapcso­latokat mindkét fél jónak és biztatóan fejlődőnek ítéli meg. Várkonyi Péter magyaror­szági látogatásra hívta meg Hans Van Den Broek külügy­minisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Kedden hat megye — kö­zöttük Pest — tanácsainak kereskedelmi osztályvezetői tanácskoztak Szombathelyen a határmenti árucsereforgalom­ról, a kereskedelmi egységek nyitvatartási idejéről, s az ez­zel kapcsolatos közös felada­tokról. Hangsúlyozták, hogy a megyék közötti árucserét tervszerűbbé kell tenni, egyez­tetni kell a kiajánlható áru­alapot s a cserébe kapott termékek „terítését”, a me­gyék külföldi kapcsolatait. Az üzletek nyitvatartásával kapcsolatban megállapították, hogy a munkaerőgondok elle­nére szinte mindenütt meg­nyugtatóan megoldották az alapvető élelmiszerek — tej, kenyér, péksütemény — va­sárnapi árusítását. Felhívták a figyelmet arra, hogy tovább kell szorgalmazni a munka­időn túli vásárlás lehetőségei­nek megteremtését. ismét divat a trolibusz nyes (együttműködésének idő­szerű kérdéseit, érteik élték az elmúit félévben végzett mun­kát és meghatározták az együttműködés bővítéséhez és magasabb szintre való emelé­séhez szükséges távlati és so­ron következő tennivalókat. Az együttműködő magyar és szovjet minisztériumok és fő­hatóságok előkészítettek és az ülésszakon aláírtak több gyár­tásszakosítási és termelési kooperációs, tudományos-mű­szaki egyezményt, valamint két hosszú távú ágazati együttmű­ködési programot. A bizottság baráti légkörben végezte munkáját. Marjai József moszkvai tar­tózkodása során felkereste a Szovjetunió Műszeripari Mi­nisztériumának Introszkópia tudományos-kutató intézetét és tájékoztatási-kereskedelmi központját, és ellátogatott a ■moszkvai Hromotron színes te­levízió képcsőgyárba. Marjai Józsefet és a magyar küldöttséget, a seremetyevói repülőtéren Nyikolaj Talizm, a bizottság szovjet tagozatá­nak tagjai és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagyköveté búcsúztatta. A delegáció este hazaérkezett. Nemesített eszi árpa Vatősiíagvizsga Megkezdték a kompolti ne- mesítésű, vetőmagnak szánt őszi árpa aratását. A Nö­vénytermesztési és Minősítő Intézet egri területi központ­jának szakemberei ezzel egy­idejűleg elvégzik a minősí­tését. Megállapításaik szerint a kompolti árpa igazolta a nemesítők számításait: körül­belül 15—20 nappal előbb érik, mint a búza, ezért jól beilleszthető a betakarítás fo­lyamatába, a hozama, a sze­mek teltsége, biológiai fejlett­sége megfelel a vetőmag iránt támasztott követelményeknek. Heves megyében az idén ara­tásra érett árpának már kö­rülbelül a 80 százaléka kom­polti fajta. Vetőmagnak mint­egy 1100 hektáron termelték. Mintegy hatezer tonna árpát vásárolt fel eddig a Budapesti Pest Megyei Gabomforgaími és Malomipari Vállalat. A ter­mésnek mintegy felét a J«s­kunlacházai körzeti üzembe szállították, de vittek az új ár­pából Ceglédre, Nagykátára, Vácra és Budapestre is. A ta­pasztalatok szerint eddig nem \z aratás mellett fontos feiadatot ad a gazdaságoknak a lucerna másodkaszálása Is. volt fennakadás az átvételben. A szerződések alapján mint­egy 270 ezer tonna áru átvéte­lére készültek föl az idén. A töméntelen mennyiségű ter­mést 121 helyen fogadják a megyében. Ez azonban még mindig elmarad a kívánatos­tól, mert a kedvező időjárás esetén a gazdaságok akár 10— 12 nap alatt is betakaríthatják a termést. A torlódás elkerülé­se érdekében mintegy 35 me­zőgazdasági nagyüzemmel bér­tárolási szerződést kötött a ga­bonaipar. A torlódásokat elke­rülendő, napi kapcsolatot tar­tanak a gazdaságokkal. Meg­szervezték az ügyeletet; éjjel­nappal, ha kell szombaton és vasárnap is fogadják a ter­ményt. Az utóbbi napok napsütéses időjárása — a júliusban is aranyat érő esőkkel — jót tett a mezőgazdaságnak. A növé­nyek erőteljes fejlődésnek in- dultak,, különösen . megnyug­tató látványt nyújtanak a ku­korica-, illetve a napraforgó- táblák. A hátárbán most ez aratás a legfontosabb mun­ka, de jut erő egyéb tenni­valók elvégzésére is. A már learatott földeken is sürög- nek a gépek, gyűjtik bálákba és.hordják be a szalmát, má­sutt a kapásnövényeket ápol­ják a szövetkezetek dolgozói. Dolgoznak a bálázógépek a Rákosvölgye Termelőszövetkezetben. A tömegközlekedés korszerűsítése szerte a világon Ismét a trolibuszra irányítotia a figyelmet. Egyre nagyabb a kereslet a gyors, olcsó, a környezetet nem szennyező, sok utas szál­lítására alkalmas jármű iránt. A Ganz Villamossági Művek az Ikarusszal együttműködve az idén olyan tranzisztoros egyenáramú szaggatóberendczcs cs hajtásszabályozó sorozat­gyártását kezdte el, amely energiatakarékos, fokozatmente­sen gyorsít és nincs kopó alkatrésze. Ezekből a korszerű elekt­ronikus trolibuszokba való berendezésekből már az NDK-ba, Bulgáriába és Indiába is szállítanák. Képünkön: Kurüez Ba­lázs egy trolibusz elektromos berendezéseit ellenőrzi. KONYHAMALAC R itkul azoknak a sora,' akik nem valami tré­fás csúfolódást sej­tenek, vélnek a címben ál­ló megjelölés mögött, ha­nem tudják, egészen pon­tosan — tudják, mert hiszen csinálták —, mit fed a ki­fejezés. A konyhamalacok, a konyhamalacság emlé­keit az idézteti fel velünk, hogy — mint minden nyá­ron, most is menetrend­szerűen — megérkeztek az első, aggodalmas hangú vagy éppen felháborodott- ságot közvetítő szülői pa­naszok, azzal a szegény gyerekkel micsoda szörnyű dolgok történnek a — ki­vel az úttörő-, kivel az épí­tő- — táborban...! Napo­kon belül meg kell érkez­niük azoknak a jajszavak­nak is, amelyek a nyári gyakorlaton, a szünidei munkahelyen levő gyermek sanyarú sorsát panaszolják fel, olykor már-már egeket ostromló szenvedéllyel. A gyerekkel ugyanis valóban rettenetes dolgok történnek meg ... egy egész délelőt- tön át burgonyát, zöldséget tisztított, felszolgált, moso­gatott, súlyos terheket — gyümölcsrekeszeket — kel­lett emelgetnie, olyan hely­re került, ahol összeolajoz­ta magát... Tréfálunk? Sajnos, nin- , csen kedvünk a viccelődés- -hez. Meghökkenve, olykor megdöbbenve állunk a va­lódi és mégis elképzelhe­tetlen előtt: a gyermek dol­gozik, a szülő kétségbeesik miatta. Van Vácott olyan gyár, ahová kizárólag saját dolgozóik gyermekeit ve­szik fel szünidei munkára, mert az igazgató, a társa­dalmi szervezetek megun­ták, hogy két-három na­ponta kellett magyarázkod­niuk — telefonon, szemé­lyesen egyaránt —, semmi törvénytelen, semmi ször­nyű nem történik a gyere­kekkel, azt csinálják, amire felvették őket, könnyű se­gédmunkát bíznak reájuk. Hiába magyarázkodtak, győzködtek, seregnyi de így, de úgy záporozott a fejükre, ezért azután az idén már csak olyan ifjak előtt nyílt meg a kapu* aki­nek ott dolgozik valamelyik hozzátartozója. Állami gaz­daságok, termelőszövetke­zetek léptek vissza némely helyen az amúgy nagyon is szükséges szünidős foglal­koztatástól, mert torkig lettek a kocsijukba ugró és a „kizsigerelt” gyermekért rohanó szülők fenyegetőzé­seivel. ki mindenkinél, hol mindenhol jelentik fel a vezetőket, akik nem szé­gyellik legszebb ólmukból, hajnali öt órakor felverni a csemetét, a csemetét, aki legtöbbször először táboro­zik, első ízben vállal nyári munkát,- azaz most kerül sor a tűzkeresztségére, ha — hagyják. Tisztelet azoknak a csa­ládoknak, szülőknek, ame­lyek, akik hagyják, akik tényleges értékükön fogják fel a gyerek — legtöbb­ször: az otthon semmiféle munkát el nem látó ifjú — panaszait, hallják akár személyesen, akár kapják levélben. A fiatalok egy részének — mondják a sok­sok táboroztatási tapaszta­latot szerzett pedagógusok — a minimális gyakorlata sincsen meg a legegysze­rűbb fizikai foglalatossá­gokban sem, nemhogy va­lami többhöz legyen kész­sége. Látszatra kacagtató, valójában elszomorító ese­tek sorozatát teremti meg egy-egy tábori turnus, amint a szünidős gyerekeket fo­gadó munkahelyeken is oly­kor behúzott nyakkal vár­ják, mi jöhet még...?! Már az is baj, hogy csemetéink egy része a családban nem ismerkedik meg bizonyos, alapvető készségekkel, s még kövérebb lesz e baj akkor, amikor a szülő til­takozik, az ő gyermekével nem tehetik ezt. . A. Az in­formátor persze a gyerek, aki — mert otthon a tét­lenséget szokta meg — az e’ső napi munka fáradtsá­gát súlyos betegségnek vé­li, a napsütésen vaió haj­ladozóit, nyújtózást kínzás­nak tartja, a korai ébresz­tést törvénytelennek ítéli', hiszen ezeknek a fiatalok­nak arról sincsen ismere­tük, szüleik mit, mennyit, milyen körülmények kö­zött dolgoznak. K apkodnánk a régi sé­ma után, leírva, bez­zeg ... bezzeg a konyhamalacok idején! A summásbandák gyermek­tagjait — a munkára még nem fogható, de vizet hor­dó, rozsét gyűjtő, nyársat faragó, edényeket tisztító stb. hat-tíz éveseket — ne­vezték meg összefoglalóan ezzel a kedveskedő kifeje­zéssel, ami mögött bizony kemény kötelesség, szigorú fegyelem állt. A konyha- malacok közül a lánykák legtöbbször apjukkal, báty­jukkal, a fiúcskák anyjuk­kal, nővérükkel dolgoztak együtt, s bizony, gyakran úgy hozta a kényszer, hogy nem kerültek haza előbb, csak késő ősszel, jóval az iskolaév kezdete után. Ezt vélnénk jó nevelőeszköz­nek? Ugyan. Hol vannak már a summásbandák, hol a konyhamalac szerepére — mert így ingyen jutott ételhez, ugyanakkor segí­tett a felnőtteknek — kény­szerült gyerekek? De kér­dezzük: hol vannak a mun­kára, fegye’emre szoktató, rávevő, ha.keli, rákénysze- rítő szü'ői példák? Mészáros Ottó É]je!-nappal ügyelet Érkeznek ai első szállítmányok Tsrvszerűbb árucsere a kívánatos Vásárlás - munkaidőn tál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom