Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-09 / 159. szám
Oobo, a dízelmozdony Szigorú koreográfia szerint Két fersüss váltja egymást Nem éppen jókedvünkben várakoztunk a pilisi vasútállomáson vagy százan. Már akkor késett félórát a ceglédi vonat Pest felé, amikor váratlanul felbukkant a sárga locsolószerelvény: csöveiből vastag sugárban ömlött a sínekre, a kőágyazatra a tejszerű folyadék. A sárga kezelőkocsi eleje egészen kifehé- redett a széltől visszavágott permedé miatt. A szerelvényt Bobo, az M—44-es dízelmozdony húzta, azaz csak húzta volna, mert éppen akkor meghibásodott, így vesztegelni kényszerültek a vasutasok. Megálltak a pilisi állomás szélén, s egyenként leszállt a személyzet friss levegőt szívni, s új mozdonyt kérni. Elsőnek Sulyok József rakodó szállt le, majd Nyíri Ferenc gépkezelő. Elmondták, hogy gyomirtó vonat az övék, a MÁV Budapesti Igazgatósága területét járják, ami 3 ezer 700 kilométer (i), s> aznap Üllő és Cegléd közötti szakaszon dolgoztak. Alig kezdtük el kettejükkel a beszélgetést, sorra szálltak le a vonatról a kollégák, , hogy elmondják, ki-ki hogyan dolgozik, mi a munkája a szerelvényen. Berecz László, a Bobó mozdonyvezetője elmondta, hogy szerencsére nincs sok baj a gépével, a kollektívával még annyi sem. — Nem is lehet probléma a kollektívában, hiszen óriási értékekért felelünk, s a méreg miatt nem szabad és nem lehet fegyelmezetlenkedni — mondja Benedek Sándorné, a MÁV Budapesti Igazgatóság műszaki osztályának megbí-' zottja, aki szakmai szempontból a szerelvény parancsnoka, egyben kertész és növényvédelmi szakmérnök. Tőle tudják meg, hogy pályafenntartási munkát végeznek, szigorú koreográfia szerint, kezdve onnan, hogy nyolc napig dolgoznak napi 16 órában, s utána hat napjuk szabad. A Kőér utcai építési géptelepről a fővárosból indulnak egy- egy nyolcnapos „munkahétre”, s ahol éppen rájuk esteledik, ott alszanak meg. a szerelvény hálókocsijában, s lefekvés előtt pedig a fürdőkocsiban tisztálkodhatnak. Két turnus váltja egymást nyolcnaponként, s egy-egy turnusnak azonos a mozdony- vezetője, gépkezelője, de a pályamester az változó, hiszen ő a legjobb ismerője egy-egy területnek. S ha egy- egy új területre ér a locsoló- szerelvény, a környezet- és életvédelmi előírásoknak megfelelően értesítik jó előre az érintett települések lakosságát, állatorvosokat, méhészeket, mintha mezőgazdasági permetezést végeznének. ' Megérkezik Sós Mihály vonatvezető — nem azonos a mozdonyvezetővel! — is, yas- utas egyenruhában, rádió adóvevővel a vállán, s mondja, hogy a készülék használata mennyivel biztonságosabb tolatómenetben, .mint a régi zászlóintegetés. De külön belső, vezetékes jelzőrendszer is összeköti a tolatómozdony vezetőjével. De nemcsak ebből áll munkája, hanem felel a szerelvény műszaki állapotáért, a szállításért, s végzi a papírforma szerint az adminisztrációt, ő kéri táviratilag egy-egy vasútállomás területére a szerelvény bevezetését, s vigyáz, hogy feszültség alatt, légvezeték közelében dolgozva senkit ne érhessen áramütés. Mindezt teszi a sárga locsolókocsi zárt ablakai mögül, ahol egy Csepel- motor, s a nyári nap bizony A vonzáskörzet képzőművészeti alkotótábora ezúttal a gytjmrői kisegítő iskola és ne- felőotíhonban kapott helyet. Az 1 alábbi képek segítségével, bepillantást nyerhetünk a tábor hétköznapjaiba: Együtt a csapat. Készülnek a citerák Orosz Lajos irányítása mellett. t A textilesekkel Z. Horváth Gabriella foglalkozik. Emlékül valamennyien hazavihetik a táborban készített faliszőnyeget. Az irodalmi színpadosokat Vadász Iván és Petro vies Ta- másné „dirigálja” . ■ t • iiäiiv a* y 60 fokra is fölhevíti a levegőt. Aztán Horváth János és Mészáros Tibor rakodók mondják el. hogy ők keverik, hígítják a permetlét, őszi és tavaszi szezon szerint Gra- moxont, vagy Mavilexet, s a márnöknő hozzáteszi, hogy a Mavilex tavaly még kísérleti anyag volt, ma már nyugodtan használhatják a tapasztalatok alapján. Majd érdekességként közli, hogy a Mavilex litere 320 forint, s száz kilométeren 1 ezer 500 liternyit locsolnak ki, el lehet képzelni, mekkora összeg ez 3 ezer 700 kilométeren?! Hiába, a nagy sebességű dízel és elektromos vonatok már régen nem teszik lehetővé, hogy kézzel gyomlálgas- sák a pályatesteket, mint azt valamikor évtizedekkel előbb tették. A. L. A. Kulturális program Gyomron, kedden, 17 órától: autóvezetői tanfolyam. Sülysápon, 17-től: tánctanfolyam. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1985 JÜLIUS 9., KEDD / Egy kisközség hétköznapjai ^ Kenyeret csak a pult aféf? Az időjárás szerencsésen kedvezett ahhoz, hogy bejárhassuk Nyáregyházát, mégpedig azért, hogy megismerkedhessünk a helybeliek életkörülményeivel, megélhetési formáival, s ezáltal képet kaphassunk a lakosság általános hangulatáról. Mert a hangulat az nagyon fontos, hiszen élni, dolgozni csak akkor lehet zavartalanul, ha az jó. És hogy mitől jó? A Danuvia gyártelepén, a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet varrodájában keményen, s jól összedolgozó kollektívákat találtunk, körülményeikkel, lehetőségeikkel megelégedett embereket. Ám Pénzért, de virtusból A djál uram, de ne ilyen ^ sokat! — fohászkodott az egyszeri gazda,' de valószínűleg valami hasonlóra gondoltak a múlt heti esős napokon az aratásra váró szakemberek is. Szerencsére — úgy tűnik — vége szakadt a Medárd-nap óta tartó áldásnak, tegnap megkezdhették a búza vágását g kombájnosok Mo- pgr . környékén, Ideje is v'ólY, ’'hiszen áz 'őssiefádkoif aratóbrigádok már türelmetlenül várták a szokásos nagy erőpróba kezdetét. Szerepet játszott persze ebben a türelmetlenségben az aggodalom: ha tovább esik, csökkenhetnek az eddigi terméskilátások, s azzal együtt az aratók bére is. Igaz, megszoktam már, a kombájnosok munka közben nem szívesen beszélnek a pénzről, de azért köztudott, nyári keresetük lényegesen javítja éves átlagjövedelmüket. Pénzért dolgoznak, de a napi 10— 12, néha 14 órát aligha bírja ki a kombájn nyergében, vagy az IFA volánja mögött, akinek csak a várható forintok lebegnek a szénié előtt. Igazi virtus kell' ' ’k'hfcéz.’Ttt mindenki mindenkivel versenyez: a barátok, az apa és fia, a kombájnos az idővel, az időjárással... a kenyérért. Vagy jobb ha így írjuk: a Kenyérért. L zárt kell az aratók vir- •* ‘ tusát nagyon nagyra becsülni. V. J. Válaszol az Hlstékes X Több busz piaci napokra Május 22-i lapunkban közöltük Olasz József né, monori olvasónk Bosszúságok utazás közben című levelét. Ebben leírta, hogy egy szerdai napon, a délelőtt 10 órakor Budapest felé induló autóbusszal többen igyekeztek a piacról a telepre: nagyon sokan Utaztak a járaton, jóformán még állni is alig tudtak. Javasolta, hogy legalább piaci napokon a délelőtti órákban ne szóló buszt indítsanak, s ne 4—5 perccel -z indulás előtt, hanem előbb álljon be a megállóba. A Volán 20. számú Vállalat (VOLÁNBUSZ) reagált olvasónk panaszára; a levelet, amelyet szerkesztőségünkbe küldtek, Bogáti Zoltán forgalomfejlesztési és Sohár István forgalomirányítási osztályvezető írta alá: „Monoron — a piaci napok alkalmával — (szerda, szombat) az utaslétszámtól függően 10 órakor úgynevezett másodrész járatokat is . indítunk. Üllő, autóbuszfordulóig. Azért csak Üllőig, mert a távolabbi helységekből már nem járnak a' monori piacra. Ha egy autóbuszunk meghibásodik, nem biztos, hogy ugyanolyan típusú gépkocsival tudjuk pótolni. Ebben a konkrét esetben is az történt, hogy a járatot teljesítő autóbuszunk elromlott és csak szóló járművet tudtunk helyette forgalomba állítani. A cikkben említett késői beszállítás illetve beállás okát — konkrét adatok hiányában — nem tudtuk ellenőrizni. Tájékoztatásul azonban elmondjuk, hogy nem mindenkor a gépkocsivezetők kényelmessége okozza a fenti problémát. Ilyenek például, amikor a műszaki hiba miatt a javításból, vagy járatból későbben érkeznek a pályaudvarra. A cikk felvetéseire, a problémák megoldására a jövőben fokozottan ügyelünk.” Kerekeken guruló reklámok Nyilván sokaknak feltűnt, hogy a 20. sz. Volán Vállalat monori üzemigazgatóságához tartozó autóbuszon egyre több a reklámfelirat. A legnagyobb betűkkel a Centrum neve virít a sárga járműveken, ezzel a céggel ugyanis már korábban szerződést kötöttek. Az üzem- igazgatóság illetékeseitől megtudtuk, erre az üzleti fogásra azért vállalkoztak, hogy az. érte járó bevételekből is javíthassák az utaskiszolgálást. Egyelőre persze minimális összegről van szó, hiszen az évi körülbelül 30 ezer forint elenyésző a költségvetésükben. Épp ezért további cégekkel folytatnak tárgyalásokat, például egy olyan ötletről, hogy aki egy bizonyos áruházba ,— a partnerükhöz — a buszaikon utazik, s ott vásárol, az kedvezményt kap. Szívesen vennék a helyi gazdasági egységek jelentkezését is. Egyetlen szívfájdalmuk a hirdetésekkel kapcsolatban, hogy" azt nem festhetik a buszok oldalára: gépkocsivezetőket, szerelőket, érettségizett ügyintézőket keresnek — maguknak. amikor a helyi kulturálódási, szórakozási lehetőségekről beszélgettünk, már kevésbé voltak megelégedettek. Hiszen a könyvtárba főleg a gyerekek járnak el, felnőttek kevésbé tudnak időt szakítani a főállás és a háztáji gazdaság mellett, s akkor még a családról nem is beszéltünk. De volna, aki eljárna a művelődési házba, csakhogy az nyáron bezár, idényben pedig nincs annyi és olyan program, ami különösebben vonzó lenne. A kereskedelmi ellátottságot vetve föl, valóságos kis vihart kavartunk, mert a vélemények erősen megoszlottak. Néhányan kifogásolták a helyi ABC-áruház választékát, mások a portékákról az árcédulát és sokan emlegették, hogy hosszú idő óta nincs jó minőségű kenyér, pékáru. Tejet és kenyeret többek között így is csak az áruház nyitásától, hat órától hétig lehet venni, mert olyan hamar elfogy. A zöldségfélék árairól szintén megoszlottak a vélemények. A többség számára legfontosabbal kezdtük tüzetesebben az ismerkedést: a kereskedelemmel. A Monorvidéki Afész 601- es számú ABC-áruházában elég alapos nézelődéssel kezd- tffltVs ‘KiÖéWltV air Sídédülá’, vagy a golyóstolfal felírt árak szinte valamennyi áruféleségen megtalálhatók. A kenyeret valóban a pult alól árusították, mint ahogyan többen is mondták. Erről meg az derült ki — legalábbis Fekete József üzletvezető szavai szerint —, hogy a nyáregyháziak meglehetősen pazarlóan bánnak a kenyérrel, gyakran többet vásárolnak, mint ami idehaza elfogy, s a száraz kenyeret kidobják, vagy a malacokkal etetik meg. Tehát ezért nem jut olykor kenyér mindenkinek. Egyébként a pult alól sem adnak jobb kenyeret, oda a fővárosba, vagy Ceglédre, máshová eljáró dolgozókét teszik, vagyis a törzsvevőkét. De kaphatnak mások is kenyeret, feltéve, hogy van. Mert amióta, azaz június 30-a óta bezárt a külterületi, szent- imretelepi kisbolt, eladó hiányában, érthető a kenyérgond, hiszen a vállalat nem értesítette az ABC vezetőjét. Az ABC-be azóta többen járnak vásárolni, s ezért tűnik kevésnek a kenyér, a tej. S mert nyereségérdekeltségű az ABC, biztos, hogy napokon belül kielégítő lesz a két legfontosabb népélelmezési cikkből, tejből, kenyérből á mennyiség. A minőség azonban nem a bolttól függ. Az viszont az ABC vesztesége, ha egy nap ki kell dobni 200 kiló kenyeret, mert nem vitték el a vevők! Az ABC-vel szemben, a Mo- norvídéki Áíész zöldség- és tápüzletébe néztünk be. A zöldség- és gyümölcsféleségek többséget a helybeli, az újé lengyelt, az újhartyáni és más környező település kistermelőitől vásárolják föl, s értékesítik az üzletben. A bolt havi 400—500 ezer forintos forgalmának közel 90 százalékát a tápeladás hozza. Mi az árakra voltunk kíváncsiak. Találtunk a polcokon csípős zöldpaprikát 5 és 3 forintért, paradicsomot, őszibarackot 45, paprikát 40, tököt, burgonyát 10, kelkáposztás, fejes káposztás, uborkát 20 foHntért. A gyökérrépát 15, régi fokhagymát 3, újat 3.50, vöröset csomagonként-3.50 forintért, kelbimbót 38-ért, tojást 2.50-ért, akác- méíet kilónként 50 forintért. Többeket megkérdeztünk helybeli vásárlók közül. Vgj- da. Bé.la szerint magasak \ a zöldségesbolt árai ahhoz képest, amit a Pest Megyei Hírlap alőző pénteki számában olvasott, mert a fővárosban 25 forintot írtak a paradicsom kilójáért, Nyáregyházán a kiskertekben is 40-ért adják. A szentimretelepi kisbolt bezárását nagyon hiányolta, ha viszont nyitva van, délután háromkor már csukják az ajtót, holott az eljáró dolgozók később érnek haza. Ha- das Sándorné inkább Dánosra jár kenyérért, péksüteményért, mert ott jobbat kap, s biztos, hogy marad is neki, mire odaér. Tatai Bálint is drá- gállotta a zöldségárakat, lés sokallotta öreg lábaival a kilométereket az ABC-ig, vagy Nyáregyháza-felsőre a másik boltba, mert ő is a bezárt kisbolt közelében a szőlőhegyen lakik. Egyébként a megkérdezett vásárlók egyike sem panaszkodott a két boltban a kiszolgálásra. Hát ennyit egyelőre a nyáregyháziak hangulatáról. Aszódi László Antal A Dán/i Magvető Mgtsz a kókai cipőfelsőrész-készítő üzemébe, varrodai munkára felvesz nőket Bérezés: a teljesítmény szerint. Kereseti lehetőség: a betanulás után 3000 és 4500 Ft között. üzemi étkezés és üdülési lehetőség van. Az üzem Sülysáptól 3 km-re található. Húsz személy jelentkezése esetén autóbuszról gondoskodnak. Kismamaműszak lehetséges. Jelentkezni lehet az üzemben: Káka, Várak-teiep. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
