Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-08 / 158. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1985. JÜLIUS 8., HÉTFŐ Ifjúságpolitika Felfigyelni az új jelenségekre * Ifjúságpolitikai kérdésekről tárgyalt, s fogadott el | intézkedési tervet nemrégiben a városi pártbizottság. 4 Az ülésen kifejtett elképzelések nyomán kértük beszél- í getésre Berla Ferencet, a pártbizottság titkárát. A kisközség nagy tervei Amire hosszú évek óta gyűjtenek — Miért épp az ifjúságpoli­tikát választották tárgyul? — Semmi esetre sem azért, mert valamiféle különleges probléma van a fiatalokkal. Eltelt tizenöt esfteádő a Köz­ponti Bizottság határozata óta, s időközben Magyaror­szágon olyan átfogó társadal­mi-gazdasági változások men­tek végbe, amelyeknek az ifjú korosztályok is részesei. Fon­tossá vált megvizsgálni ezeket a változásokat, s megjelölni a ma feladatait. Ráadásul a más­fél évtizeddel ezelőtti határo­zatban akad egy sor teendő, amiket nem tudtunk igazán jól megvalósítani, mert hiá­nyoznak a feltételek. Például valóban kívánatos lenne, hogy mégnövekedjék a család sze­repe a gyermeknevelés folya­matában. Mégsem sikerült el­érni. Persze nem a családdal van baj, hanem az ideális kis­közösség kialakulásához kellő feltételekkel. És abban, hogy újból szükségessé vált átgon­dolnunk az ifjúság ügyeit, a politikai és társadalmi szervek bizonyos gyengeségei is köz­rejátszottak. A fiatalok és a KISZ fogalmát szinte azonos­ként kezelték, s úgy tűnt) mintha csupán a KISZ-nek lennének tennivalói. m m — A fiatalok erejéről, cse­lekvőképességéről csupán ak­kor rajzolható meg reális kép, ha nem hiányoznak a méltó feladatok. .. — Érdemes megfigyelni, hogy pontosan azokon a mun­kahelyeken, amelyeket mosta jól, vagy hatékonyan gazdál­kodó kifejezésekkel illetünk, merték a fiatal, rátermett szak­embereket a megfelelő helyek­ére állítani. Sőt a gazdálkodás terén elért eredmények nem kis mértékben ennek köszön­hetők. Példa erre a törteli Dózsa Tsz, ahol a szövetkezet elnöke körülvette magát ifjú munkatársakkal, az ágazatok önelszámoló rendszerben dol­goznak, s talpon tud maradni a tsz. Vagy ott a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság: a közép­vezetők jó része 30—40 év kö­zötti. Egyébként döntő fon­tosságú, hogy a pártszervek bíznak-e a fiatalokban. Nekik kell példát mutatniuk. — De vajon ott találjuk-e a fiatalokat azokon a helyeken is, ahol a döntések születnek, ahol többek között saját sor­sukról határozhatnak? — A közelmúltban lezajlott A közelmúltban a művelő­dési miniszter létrehozta a Családi és Társadalmi Esemé­nyek Országos Kooridnációs Bizottságát. Alighanem a ceg­lédi rendezőiroda kollektívájá­nak munkáját méltatja a tény, hogy az országös testületnek, valamint igazgatási és jogi al­bizottságának tagja lett Ottó­kéi Vilmos, az iroda vezetője. — Mi a koordinációs bizott­ság törekvése? — Az, hogy a közoktatási és közművelődési intézmények szerves feladatává váljon a családi és társadalmi esemé­nyek megrendezésének támo­gatása. Ahol ez eddig sem volt másként, mint például Ceglé­den, ott nincs lényegi változ- tatnivaló, elegendő, ha a meglévő gyakorlat intézmé­választásokat megelőzően kér­tük a KISZ-eseket, minél több tanácstagjelöltre tegyenek ja­vaslatot. Nagyon kevés név gyűlt össze. Jóval bátrabbnak, kezdeményezőbbnek kell len­nie a KISZ-nek. Igen ám, csakhogy ez megint a felté­telek függvénye. Kérdés, hogy módjában áll-e az ifjúsági mozgalomban részt vevőknek, vagy általában a fiataloknak beleszólni a döntésekbe. Le­hetőség nyílik-e arra. hogy te­szem azt egy városi vagy köz­ségi fejlesztési programról vé­leményt mondjanak. És nem akkor, amikor ezt a progra­mot már mások jóváhagyták. Előtte. A lényeg ugyanez ma­rad, ha egy vállalat a hely­szín. Igényelni kell a fiatalok véleményét! De nem egy kész, lezárt elhatározásról. Ellenke­zőleg: annak kialakításához, megformálásához járuljanak hozzá a fiatalok. Csak ebben az esetben érzik magukénak a döntést. — A közönyösség vádjával gyakorta illetik a fiatalokat. Igaz lenne? — Nem. ezt visszautasítom. Minden ember más-más iránt érdeklődik. Azt nem is vár­hatjuk el, hogy mindahányan a párt politikájának, és a mar­xizmus—leninizmusnak szen­teljék a legtöbb figyelmet. A megoldás csakis az lehet, hogy megkeressük a heterogén ér­deklődés gyökereit. A kismo­tort például sokan kedvelik, s ez az érdeklődési kör nagyon is megfelelő árra, hogy egy vállalkozó szerv segítséget nyújtson, egyúttal irányt ad­jon a masinák köré szervező­dő alkalmi csoportosulások­nak. Hogy feladatokat fogal­mazzon meg, s tudatosítsa a gyerekekben saját felelőssé­güket. Szó sincs közömbösség­ről, közönyről. De az ilyesfaj­ta jelenségekre és a bennüli rejlő lehetőségekre nagyon gyorsan fel kell fi "vélni, mert egyébként az alkalmi csopor­tosulások haladási iránya ki­számíthatatlanná válik. — Vagy vegyünk e®v má­sik esetet. Az ifjú ember éle­tében elkövetkezik az az idő­szak, amikor valamennyi gon­dolata az önálló lakás meg­szerzése vagy felépítése körül forog. Ilyenkor azt mondja: Most hagyjatok egy időre bé­kén! Talán nincs igaza? De­hogy nincs. Viszont miért ne lehetne a hasonló cipőben já­rók számára, a példánál ma­nyesül. Több a teendő, ahol mindezek új feladatként je­lentkeznek. — S vajon min munkálko­dik majd az igazgatási és jogi albizottság? — Azon, hogy a megszülető döntések, rendeletek ne szen­vedjenek csorbát a gyakorlat próbakövén, vagyis hogy vég­rehajthatók legyenek. — Milyen témát taglal első­ként az albizottság? — Egy apró, de egyáltalán nem lényegtelen kérdésben ülünk össze. Túl nagy a zűr­zavar a rendezőirodák elneve­zésében. Megpróbáljuk a ti­tulust egyszerűsíteni és egysé­gesíteni. Valószínűleg a Csa­ládi Iroda elnevezést szorgal­mazzuk majd. V. S. radva, az otthonteremtő fia­talok számára egy közösséget létrehozni? Hasznosat, ahol mindenki választ kap a kér­déseire. w — Cegléd diákváros. Milyen­nek látja a középiskolások helyzetét? — Az ő dolgukat nagyon komolyan kell venni, hiszen a középiskolások jószerével csak az intézmény -falain be­lül találják szemben magukat közéleti problémákkal. Ha az iskola demokratikus, mert a tantestület azzá teszi, akkor azt a diák példaként követhe­ti. Ha viszont nem, akkor nincs is kitől megtanulnia, tehát a demokráciából felkészületlenül hagyja háta mögött az isko­lát. Kevés, ha csak a tan­anyagban szerepel a demok­ratizmus, pláne ott, ahol a gya­korlat mást mutat. Ezt az el­lentmondást nem oldhatja föl egy-egy fordított nap. A diák­önkormányzat erősítésére van szükség. A Központi Bizott­ság 1984-es állásfoglalásában új elemként szerepel, hogy nem munkára, hanem munká­val kell nevelni. Az önálló cselekvés lehetőségeinek ki­próbálására éppen a középis­kola tudja a legnagyobb teret adni, .hiszen a tanulók már ké­pesek átgondolni, hogy tetteik nyomán miféle következmé­nyekre számíthatnak. Az iránymutatást nyújtó do­kumentum, az intézkedési terv készen áll. Minden ízében megvalósítható. Immár a» kö­vetkezik, hogy mindenki te­gye a maga dolgát. Varga Sándor Az elmúlt huszonöt év alatt sokat fejlődött, gyarapodott Újszilvás, sok-sok családi ház épült, intézmények szépültek, nőtt az aszfaltutak hossza. So­rolhatnánk az örvendetes ese­ményeket, de a megoldandó feladatokról akkor sem feled­kezhetnénk meg, mint ahogy Fekete Bálintné tanácselnök is a gondokkal kezdte, amikor a kisközség életéről beszélt. Új kút Az egész hatodik ötéves terv ideje alatt nem volt elég pénzünk, ugyanis lakossági hozzájárulásból mindössze 300 ezer forint gyűlt össze évente. Ebből a kis összegből kevés jut, ha sokfelé kell elosztani. Mert egyik legégetőbb gon­dunk a község ivóvízzel való ellátása. — Egyetlen kutunk van, egy közkifolyóval, s az a közeli in­tézményeket látja el. Szeret­nénk még az idén egy újabb kutat csináltatni, hogy arról a főutca lakói is kaphassanak egészséges vizet, de a megva­lósításhoz külső anyagi segít­ségre lesz szükségünk, s az érintettekkel társulást szeret­nénk létrehozni — mondta Fe­kete Bálintné, majd olyan ter­vekről beszélgettünk, amelyek megvalósítása átnyúlik a VII. ötéves tervidőszakra. Ilyenek: az elektromos háló­zat fejlesztése, ami az eddigi öt esztendőben is folyamatos volt. de ma még ellentmondá­sos a helyzet. Arról van szó, hogy amíg egyes külterületi részeken minden oszlopon van lámoa. addig az Alkotmány utcában — a falu főutcáján — csak minden harmadik oszlo­pon, mert ott a hálózat jóval korábban, az akkori igények és lehetőségek szerint épült ki. Ugyanakkor egy külterületi szakaszon, ahol a busz fordul meg, egészen az iskoláig egyáltalán nincs közvilágítás, pedig arrafelé nagy a gépkocsi- forgalom. . Útépítéseket is terveznek, két helyen, összesen egy kilo­méter Bosszúságban, szilárd burkolattal, s ezen kívül az úgynevezett KM-út szélesíté­sét, amely ma alig három mé­ter széles aszfaltsáv, szélei le­töredeztek, s felülete rendkí­vül kopott, ezért balesetveszé­lyes. telkesen mesélte tovább a tanácselnöknő, hogy példátlan társadalmi összefogás eredmé­nyeként már beszerezték a szükséges 800 köbméter sódert. A fuvarozást a Ceglédi Álla­mi Tangazdaság, a ceglédi Vo- lántefu, a Hordóipari Vállalat, az Áfész tápiószelei központ­ja, a Pest megyei Pincegazda­ság tápiószelei üzemegysége és a Zöldmező Termelőszövetke­zet bonyolította le. A munka megszervezésében, a sóder felrakásában vállalt szerepet a KM Közúti Igazgatósága. De teljesen új utcát is nyit a tanács Újszilváson a VII. öt­éves terv idején, s egyértelmű, hogy ott parcellázni fognak, építési telkeket alakítanak ki. Telkek lesznek S amire hosszú évek óta spó­rol, készül a község vezetése, arról hadd beszéljen maga a tanácselnöknő: — Már korábban elkészítet­tük az új iskola terveit, sa­ját pénzből, mintegy félmil­lióért, s versenytárgyalást ír­tunk ki kivitelezők számára. Az isikola költsége tornaterem nélkül 23 és félmillió forint, de teremmel együtt körülbe­lül 40 millióért vállalták vol­^ Szerencsés embernek 4mondhatja magát, akinek í módjában állt bármely if- > júsági világfesztivál élmé- $ nyeiből méríteni. Gyigor $ József városi rendörkapi- tány az 1957-es moszkvai $ VIT-en járt, a politikai de- í legáció tagjaként. — Bizonygatnom sem kell, hogy a felfokozott politikai légkörben, hátunk mögött az 1956-os ellenforradalommal, röviddel a KISZ megszületését követően a magyar delegáció nem véletlenül került a nem­zetközi érdeklődés középpont­jába. A magyar kérdést első­sorban a nyugati küldöttségek erőltették. Természetes, hogy mi.erre eleve.készültünk, ért re számítottunk. Politikai programok sokaságán kellett reális választ adnunk a gya­korta sznádékosan provoka­tív kérdésekre. Legtöbben nem is igen értették, mi történt Magyarországon 1956-ban. világosan, elmondtuk az állás­pontunkat, s közben szükség­szerűen sor került jó néhány alapfogalom, így például a szabadság, a demokrácia, a forradalom fogalmának tisztá­zására is. Azt hiszem, sikerült megértetni mindenkivel a ha­zai események lényegét. — Ugyanakkor mi magunk is nagy várakozással tekintet­tünk a moszkvai út elé, hiszen érthetően kíváncsiak voltunk, hogy az SZKP XX. kongresz­A közelmúltban jelent meg a Mezőgazdasági Múzeum kollektívája jóvoltából az Agrártörténeti életrajzok cí­mű nagy formátumú bibliog­ráfia. 88 jeles agrárszakember életútját és munkásságának méltatását szakszerűen és tárgyszerűen oldották meg a szerzők. Ám amiért különvélemé­nyünk tárgyává tettük, az a mű egyoldalúsága, ha tet­szik, Dél-Pest megye mellő­zöttsége. Hiába keresi a lel­kes olvasó a kötetben Pálin­kás Gyula, Magyar Pál, Unghváry László, Inárcsi Farkas László, Szontágh Gusztáv, Szakácsy Gyula és mások nevét. Egyedül Tessedik Sámuel szerepel a 88 név között. Jó alföldi, ceglédi szokás szerint a „logikus reakció” a sértő­dés. De erre a legkevésbé szeretném buzdítani az ol­vasót. Javaslatom a következő. A város és a vonzáskörzet mezőgazdasági üzemei, ki- sebb-nagyobb mértékben anyagi áldozatot is vállalva legyenek érdekeltek abban, hogy a neves elődök, bármi­lyen származásúak is vol­tak, s akik vitathatatlanul so­kat tettek a mai gazdasági pozíciónk megalapozásáért, ne hulljanak ki az emlékezet rostáján. A mérték mindig a hazai tudományos közvéle­mény Jelölte szempontokon na a kivitelezők. Nekünk ma 25 millió forintunk van az 1 millió 700 ezer forint értékű lakossági társadalmi munka­felajánlással együtt. Ebből kell megépítenünk 1 ezer 500 négy­zetméteren a hat tantermet és a két kiszolgáló termet, amik­ből később osztálytermeket szeretnénk csinálni. Sürgős! — Sürgős az iskola építése? — Igen, mert jelenleg két is­kolánk van Újszilváson, egy­mástól 4 kilométerre, ezáltal megosztott a tantestület is, az iskolavezetés is, mert két igaz­gatónk van. A művelődési há­zat is igénybe kell vennünk napköziotthon és tanulószoba céljára — vázolta a feladato­kat Fekete Bálintné, majd fel­tette az i-re a pontot amikor kijelentette, hogy az isikola építését még az idén júliusban elkezdik. Ha minden a tervek szerint történik, 1987. június 30-án átadják rendeltetésének, s még abban az évben szep­temberben tanítás lesz a falai között. Aszódi László Antal szusa után milyen is a Szov­jetunió, hogyan élnek az otta­ni fiatalok. Meg kell monda­nom, nem ért semmiféle csa­lódás, a szovjet emberek épp olyanok 'voltak, mint a világ bármely más részében élők. Azért érezhető volt, hogy meg­könnyebbültek, felszabadul- tabbak. Bennünket pedig ba­rátsággal és nagy szeretettel fogadtak. A Moszkva-parti es­ték vált a VIT slágerévé, de bármerre is jártunk, tőlünk a Már minálunk, babám címűt kérték. — A főváros szomszédságá­ban, attól úgy 160 kilométer­nyire, láttam első ízben igazi mezőgazdasági nagyüzemet, egy szovhozban, több szá­zas .szaryafmarha-állomány- nyal, modern fejőgépekkel. Akkoriban a mi téeszcséink­ben a mezőgazdasági nagy­üzem még csupán alakuló idő­szakát élte. — A magyar küldöttség ki­emelkedő népszerűsége nem minden esetben jelentett előnyt, hiszen a számunkra szervezett rengeteg politikai rendezvény miatt másfajta dolgokra kevesebb idő jutott. De ettől függetlenül sokfelé játunk Moszkvában, ott vol­tunk a Luzsnyiki stadionbeli megnyitón, megnéztük a nép- gazdasági kiállítást, a Lenin- mauzóleumot, a Tretyakov- képtárat, és rengeteg fiatallal kötöttünk ismeretséget. alapuljon, eszerint a helyi és országos ismertsége Török Jánosnak sem megfelelő. Első lépésként, ha munkás­ságukat feldolgozták (így Tö­rök Jánosét), jó lenne hozzá­férhetővé tenni, a sok adós­ságot pedig törleszteni kell, ügyes kismonográfiák össze­állításával. Ebben az esetben ugyanis sokkal több esély van arra, hogy Cegléd és környéke ne­vével, notabilitásaival fém­jelzett hagyományai se por­ladjanak el, ellenkező eset­ben a hozzáférhetetlen láda­fiabeli iratok oktalan dobo­gást szíthatnak — értelmet­lenül ... ( ■ A provincializmus olykor bénító béklyóitól azért is kí­vánatos a városnak megsza­badulnia, mert csak a múlt­jában tudatosult jelen adhat értelmet és perspektívát a jövő építéséhez, szellemi és anyagi gyarapodásához. Az iskolák, a különféle tár­sadalmi szervezetek, tekintsék véleményemet szerény igé­nyű, de városszerető óhajom­nak. amiből talán majd a vá­rosszépítés aktivistáinak ered­ményei is kinőhetnek. Majd­nem úgy. mint abból a bi- zonvos reneszánsz kagvlóból a habokban születő istennő. S. D. ISSN 01*3—zm (ceglédi Hírlap) Nyár a cipőgyárban Javában tartanak a nyári felújítási, karbantartási munkála­tok a ceglédi cipőgyárban. A teendőket teljes egészében a tmk-csoport dolgozói végzik. Az Augusztus 20. szocialista bri­gád tagjai — képünkön — a tüzűdében a szállítószalagokat tisztítják, javítják. Apáti-XOtb Sándor (elvétele Családi Iroda lesz a neve VÍT-ről VIT-re — Moszkva, 1957 Népszerű küldöttség Különvélemény a ládafiáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom