Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

Kánikulára készülőben Nemcsak a sörgyárak és a ra. Szobon a gyümölcsfeldolgo- t áci sörfejtő, hanem a környék zóban, valamint az Erdei Ter- sjörp- és üdítő italt készítő mék Vállalat nagymarosi és üzemeiben is készülnek a nyá- váci üzemeiben már javában ri hónapok kánikulai napjai- folyik a felkészülés. .oáfcfr. . , . /?. K .............„ ív ű szakonként hatvanhétezer-öfcszáz palack különféle szörp készül a t jümölcsf eldolgozó Szövetkezeti Vállalatnál Szobon. Gáspár Gyulámé g pkezelő ezen a délutánon narancsizí! szörpöt rakott gépével húszasá­val a rekeszekbe \ .leott az Erdei Termék Vállalat Sebes Imre utcai üzeméből mindennap i \it:tegy 50 ezer két és fél decis palackot megtöltő szörpmennyiséget e állítanak ki a város és a közelebbi-távolabbi környék üzleteibe, presz- $, óiba, éttermeibe. Lukács József targoncás Gyömbért és az egyre ked­veltebb Etűd hűsítocsaládot rakja fel a gépkocsira S ííí_ Hancsovszki János felvételei Akció Konténerek lomoknak A jövő héten tovább folyta­tódik a HNF és a kommunális üzem lomtalanítási akciója a városban. Egy hétig a követke. ző helyekre helyeznek el lom­konténereket: Törpe u. 2., Chá- zár A. utca közepe, Élmunkás utca—Eötvös utca sarok, To­ronyépület-parkoló. Lenin út 20., Bartók B. utca—Katona L. utca sarok, Corvin utca—Ta­bán utca sarok. Csángó utca közepe, Hajóállomás parkoló. Köztársaság út 37. ÍH ÍREK Hl A pénztárgép áthelyezésével és az eladópultok átrendezésé­vel bővült a cipőosztály terü­lete a Dunakanyar Áruházban. ★ Szóvá tettük korábban, hogy szépen felújították a Széchenyi utca 21. számú épületet, de a női és a férfifodrászüzlet táb­lája a kopott, régi maradt. Most pótolták a, hiányt, s kor­szerű felirattal látták el a ket­tős üzletet. ★ Megszűnt az Eötvös utca 1. számú épületben a területi böl­csőde. A Széchenyi utcára is néző épülettömb földszintjét átalakítják, négy üzlet számá­ra. Albforvosí ügyelet Szombaton és vasárnap az alábbi- állatorvosok tartanak ügyeletet: az északi részen dr. Zsombokos András. (Telefon: 10-404. Vác), a déli részen: dr. Jakab László (Sződliget, Bem u.). Lassan emelkedik Szob lakosainak száma Büszkeségük: a Mbiközponf Az évszázadok során mindig C kos eminenciása volt a Du­i.ínsk és a Börzsönynek Szob. t: Ipoly deltájában. A meg- t okottság természetesen illú­ziót romboló és közömbössé t sz a környezet szépségeivel szemben. Aki itt lakik, már megszokta, az erre barangoló ámultán, csodálkozik. Szob határközség, mégis je­l.n tőségében inkább város. Kü­lönös jellemzője, hogy más ha­'s ^településekkel szemben Szob pezsgő élettel élő, nagy i -menőforgalmat bonyolít le, pedig csak vonattal lehet át­lépni itt a határt. Lakosainak száma 3200. Az elmúlt tíz év alatt lassú emel­kedést mutat. Ennek elsődle- í :s oka, hogy Szobon bőven t ;ad munkaalkalom. Sőt a kör- r 'ék kisebb településein dolgo­zok is szívesebben telepednek i t la, mint a környék kis köz- s veiben. Nem lehet ezen cso- c'i-kozni, mert Szob ellátása ijazán jó. A Duna menti községekkel szemben kevés itt a nyaraló, mégis a környék üdülői itt vá­sárolnak Zebegénytől Nagybör­zsönyig. Két általános iskolája van a nagyközségnek. A régebben működő középiskola — nem kizárólag létszámhiány miatt — megszűnt, de ugyanakkor tantermi felszerelése enyhített az általános iskolák gondjain. Még így is csaik az elkövetke­ző tanévben valósulhat meg az egy műszakos tanítás. Zene­iskolája védőszárnyai alatt tártja a legészakibb falvakat is. ó vodájában hét csoport is'mű­ködik és ma már senkit nem kall elutasítani helyhiány miatt. Űj lakótelep — nem panel- erdő — fejlődött ki az utolsó t.'z évben. A nagy jelentőséggel rendel­kező szörpüzem, ma már mo­dern gépekkel, gépsorokkal, új termékeket gyárt. Elsősorban sűrítményeket készít, ami sok­kal kelendőbb. Itt ötszázan dolgodnak. A másik jelentős munkaadó a MÁV, 800 em­bert foglalkoztat. Szx>b „negatív ingázóköz­pont”. Többen járnak ide dol­gozni, mint ahányan innen el. járnak. Már tíz évvel ezelőtt is 600 volt az eljárók száma, és 1100-an jártak Szobra mun­kába. Ebből következik, hogv közlekedése /éjiéit és jó. Ezt elősegíti az is, hogy ma már nincs földút a községben. Min­denüvé vízvezeték szállítja a jó és friss vizet. A tervezett csa­tornahálózatnak a fele már el­készült, mintegy 8 kilométer hosszú. A szennyvíztelep is a megvalósulás felé közelít. A beszélgetésekből amelyet szobi emberekkel folytattam, kitűnt, hogy Szobon minden­ki a megvalósított szabadidő- központra a legbüszkébb. Itt valóban mindenki megtalál­hatja azt, amire csak kedve szottyan, hogy szabad idejében hasznosan eltölthesse az ide­jét. Tenisz, teke, motor- és eve­zős csónak, pingpong, hogy csak néhányat említsek a lehe­tőségek közül. Természetesen ez a dinami­kus fejlődés csak az egybefo­gó, szervezett közakarattal va­lósítható meg. Ügy tűnt, Szo­bon ilyen összefogásra képes emberek laknak. Barangolásaim során a negy­venedik évfordulón ezt láttam és tapasztaltam az Árpád-kori COBU—SZOBOK, vagy a Ké. zai krónikában említett SOB. majd a XIV. századi ZSOB nevén ismert település elmúlt utolsó tíz év történéseiről. Radányi Lajos VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1985. JtNIUS 15., SZOMBAT 1 legjobb befektetés Együttgondolkodás a gyerekekér AZ elkövetett bűncselekmények tíz százalékáért a 14—18 éves fiatalok felelősek — állapítja meg a sta­tisztika Vácról és környékéről. A kérdéssel foglalkozó szakemberek nem tartják rossznak ezt az arányt, bár csupán a felderített esetek kerülhettek be az összeírás­ba. Az elhajló magatartás csíráit talán abban a tény­ben kereshetjük, hogy a tanulás, a kötelességek, a csa­lád egyre hátrébb kerülnek a szóban forgó korosztály éríéklistáján. Helyüket a szabadidős elfoglaltságok, a diszkó, a táncmulatságok és a velük járó egyéb szóra­kozási formák foglalják el — állapították meg a Sztá­ron Sándor Gimnáziumban rendezett gyermek- és ifjú­ságvédelmi aktívaülésen. Szélsőséges példák is el­hangzottak itt, ami természe­tesen nem vonatkozik minden tizenévesre, ahogy a beveze­tőben szereplő megállapítás sem. Lehet, hogy a tíz száza­lék nem rossz arány, de i ez aligha vigasztalja azokat, akik­nek' az autóját feltörve ro­deóztak a diszkótáncot meg­unt vagány fiúk. Az okok — Az autótáncoltatás von­zóbb, de rendszerint karam­bollal végződik, s előfordult/ hogy a roncsokat gátlás nél­kül még ki is belezték — me­sélte a szinte hihetetlen „csíny­tevést” dr. Birksteiner Alfréd városi vezető ügyész hozzá­szólásában. A fejcsóváló hall­gatóság soraiban pedagógusok, társadalmi szervezetek vezetői és diákok is ültek. Hogy mi okozza a törvény- sértők gyarapodását? Erre többen is keresték a választ, erőként Kádár Jenőné, aki az akíívaülés előadója volt. — Nem értetik meg a szü­lők, hogy az anyagi javak küz­delmes munka eredményei­ként születnek — állapította meg, és hozzátette: — A rossz családi környezetben veszé­lyeztetetten élő gyerekek még könnyebben térnek le az egye­nes útról. Az is előfordul, hogy éppen a felnőttek kényszerítik a bűncselekmény elkövetésére őket. Ma is aktívan Egy igazi sportember Több mint 50 év legfonto­sabb állomásait e néhány sor­ban nehéz összefoglalni. Írá­sommal így természetesen nem törekedhettem a teljességre, inkább a sportolői-sportveze- tőí emlékek villanásnyi élmé­nyeit szeretném kis csokorba kötni. Beszélgetőpartnerem Pál fi Károly, a Váci Izzó MTE asz­talitenisz-szakosztályának a vezetője. — Hogyan került kapcsolat­ba a sporttal? — Vácott harmadikos gim. nazista korómban ismerked­tem meg a pingponggal. Kez­detben még szabóasztalon ját­szottunk. Egy kedves bará­tomnak volt saját pingpong- asztala és ezen gyakoroltunk. Az iskolában a barátommal felváltva nyertünk iskolai versenyeket, bajnokságokat Első nyilvános szereplésemet siker koronázta, 1940-ben Bu­dapesten országos III. o. ver­senyen bronzérmet szereztem. 1940-től, 1958 végéig Budapes­ten több NB I-es csapatban játszottam, majd edzősköd- tem. Csak mint érdekesség, megemlítem, Pigniczki és Vol. per László a jelenlegi két szö­vetségi kapitány, játékosaim voltak. 1957—1977-ig a Váci Kötött színeiben sportoltam, illetve játékos-edzőként tevé­kenykedtem. — Egyéb sportágakkal volt-e kapcsolata? — Az asztalitenisz mellett fociztam, kézilabdáztam nagy­pályán, kispályán. Sajnos köz­bejött egy súlyos térdsérülés, maradt csak az asztalitenisz. Éveken keresztül voltam sport­köri elnök, sokáig dolgoztam, mint gazdaságvezető. Vác vá­ros kézilabda-sportjának fej­lesztésében is aktívan közre­működtem. Társadalmi mun­kában építettünk 3 salakos kézilabda-pályát és ami nagy ritkaságnak számított, 2 pá­lyán, villanyvilágítás volt. — Karcsi bácsi, milyen volt „akkoriban’ ’az emberek kap­csolata a sporttal? — Mi akkor egy nagy csa­ládot alkottunk. Az aktív spor­toláson kívül mindenki tevé­kenyen kivette részét a mun­kából. A technika óriási fej­lődése talán elkényezteti az embereket és egyre kevesebb az igazi sportember, igazi spor­toló. Napjainkban nagyon ke­vesen tudnak áldozatot hozni a sportért, nincs kitartás. A nehézségek ellenére azért mindig akad olyan egyéniség, aki szívvel-lélekkei dolgozik és produkál eredményeket. Szeretnék név szerint is né­hányat kiemelni, például: Pöl- hös Péter. Mészáros Tamás (aranyjelvényes ifjúsági spor­toló), vagy Jeszenszky János és Jánosné, akiknek eddigi pá­lyafutása, eredményei a fiata­lok előtt is példa lehet. — A hosszú pályafutásból mire emlékszik vissza a leg­szívesebben?. — Sok-sok szép emlékem volt az eltelt néhány évtized során. A Sidóval való nagy csatáktól kezdve, számos NB I-es mérkőzés, de talán annak örülök a legjobban, hogy még ma is aktívan, rendszeresen sportolhatok. Néhány évve! ezelőtt súlyos beteg voltam, nem gondoltam, hogy valaha még asztal mögé állhatok. De sikerült és talán ezt is a sport­nak köszönhetem. A sport iránti szeretet fiatal koromtól végigkíséri életemet. Nem tu­dok és nem is akarok szaba­dulni tőle. A sportvezetés munka, kikapcsolódás, szóra­kozás. de öröm1 is. Karcsi bácsi 63 éves. Egy azok közül a sportvezetők kö­zül. akik sokat tettek a város sportjának fejlesztéséért, a felszabadulás előtt és azt kö­vetően is. De nem utolsósor­ban még ma is a fiatalok ne­velésének szenteli idejének nagy részét Macska Emil A megnövekedett képzési idő miatt jelentősebb az isko­la szerepe, s nagyobb feladatot kell vállalnia a nevelésből és a testedzés népszerűsítéséből is — mondotta, majd megál­lapította, hogy az igénytelen szórakoztató intézmények ,is rossz irányban befolyásolják ezt a korosztályt. A megelő­zésre kell nagyobb hangsúlyt helyezni, bár ez nem olcsóbb módszer, da az utólagos be­avatkozásnál eredményesebb. A késedelmes intézkedések hatékonysága sosem lehet meg­felelő. Előre lépni csak közös erővel lehet! Összehangolás nélkül mit sem ér az egész. Egyrcl — öísn Az előadást öt korreferátum követte. Nagy Géza, a városi tanács művelődési osztályának vezetője első mondatával azon­nal csatlakozott az előadóhoz, az intézmények közti bürokrá­ciamentes kapcsolatokat kérte számon. A labilis, depressziós, szeretet nélkül nevelő szülők gyermekei eleve hátrányba ke­rülnek, mind testi, mind ér­telmi fejlődésüket tekintve. — Nem ismerjük eléggé a gyermekeinket — mondta —, márpedig nevelni csak úgy le­het, ha alaposan megismertük őket. — A veszélyeztetettek száma Vácott 6,7 százalék, míg a vá­ros körzetében levő községek­ben 13,4 százalék — tájékoz­tatta a jelenlevőket dr. Bartha Györgyi, az egészségügyi osz­tály vezetője. — Ez a szám ab­szolút értelemben nem növe­kedett, de ennek csak a keve­sebb születés a magyarázata. Fontos szerepe van a középis­kolás korosztálynál az egész­séges életre nevelésnek, de ilyen előadásokat kellene tar­tani szülőknek is. A hatósági osztályhoz tar­tozik a gyámügyek zöme. Dr. Szamosvölgyi Alfréd osztály- vezető is szolgált számokkal: — Csak segélyekre 200 ezer fo. rintot fordítottunk. Ezt az anyagi segítséget a veszélyez­tetett környezetben élő gyere­kek családjának, a pillanat­nyi anyagi zavarok elhárításá­ra, mentőövként szánjuk — mondta. — Sokszor fennáll a veszélye annak, hogy vissza­üt a jóakarat, márpedig nem célunk a munkakerül" szülők támogatása. Előfordult már visszaélés a segéllyel, ebből próbáltak megélni munka he­lyett. A nevelőintézetbe adást is, mi intézzük, de itt is van­nak rossz tapasztalataink, elő­fordult már, hogy a Pomáz- ra vitt gyerek korábban ért haza, mint az őt szállító gép­kocsi. Sokszor éppen a szülők bújtatják el őket a hatóságok elől. Motivációk A feladatmeghatározó érte­kezlet következő felszólalója dr. Kiss Imre rendőr őrnagy, a rendőrkapitányság vezetője volt. — A bűnelkövetőkre jellem­ző az alkoholos befolyásoltság, a csoportos elkövetés, a moti­váció pedig legtöbbször az anyagi haszonszerzés remé­nye. Ismerjük a csoportosulások helyeit, de az itt gyülekezők nem mindegyike bűnöző szán­dékú. Gyakori, hogy a műve­lődési intézményekből szorul­tak ki, ahol azt szeretnék, ha csupa hibátlan fiatal látogat­ná a rendezvényeket. A jól szervezett szabadidős progra­mok nevelő hatásúak lenné­nek, de jobb híján a büntető eljárások szolgálják ezt a célt, amikor már megvan a baj. Ez persze csak a legutolsó lépés. Száz fölött van a belügyi osz­tályfőnöki órák száma, ahol felhívjuk a figyelmet azokra a pontokra, amelyeket ajánla­tos elkerülni a becsületes úton haládóknak. Dr. Hortoványl András, a városi bíróság elnöke tapasz­talatai szerint „sokszor elő­fordul, hogy felhasználják a gyerekeket a bűncselekmé­nyekhez”. — Az emberek közömbössé­ge hátráltatja a feltárást Nincs kiépítve, tehát nem is működik a felderítő munka — mondta. Majd hozzászólások követ­keztek. Ezek lényegét Weisz György tanácselnök így fog­lalta össze: — Minden társa­dalom legjobb befektetése a gyerekekkel való foglalkozás. Megértő magatartást igényé ­nek, ugyanakkor erélyes, ha­tározott fellépést. Dudás Zoltán Kik 'ettek tanácstagok? Szob Nagyközségi Tanács tagjai: Klein Zoltánné, ifj. Csi- már József, Roller Károlyné, Molnár Vince, ifj. Farkas Já­nos, Molnár Miklósné. Virág Sándor, Mészáros István,'Skri- pek György, Halmai Sándor, Bányai Ilona, Buglos Béla, Herr György, Ritzl Ferenc, Ko­sa Gábor, Ledvényi Sándor, Palovits Gáborné, ifj. Szabó Imre, Fleischer Vilmosné, Kristofek Istvánné, Mojzer László, Jarábka Antalné Rába András, Földi Ferenc, Cserő- di Mihály, Himmer Ferencné, Zelenainé Domaniczki Éva, Remitzky Endréné, Németh Erzsébet, Hajdú Lajosné. Ko­vács Géza. Szód Községi Közös Tanács tagjai: Mogyorósi Ferenc, Ju­rák Tiborné, Mészáros Miklós. Kemenczei László, Czimmer Mihály, Tóth Gábor, Dinka Gábor, Prekopa József, Ko­vács Jenő Ivanics Istvánné, Madarász Józsefné, Bálik Pál. Dinka Mihály, Bujtás Károly, Hertel Miklós, Juhász István, Floch Jenő, Tomecskó Ferenc­né, Mészáros Lászlóné Csesz- nik DezSőné, Sándor István, Gyurkovics Gyula, Császár András, Veres Sándorné. Jáno. si Ferencné, id. Drenkovics Já­nos, Berta László Virág Benő, Herczeg' Antal, Herczeg János. Perecsényi Sándor. Sződliget Község Tanács tag­jai: Szeidl István. Önódi Szabó Mihály, Tóth Sándor. Bódi Ist­vánné, Pölcz Gáborné, Hrozi- na János, Jambrlck Éva, Sipos Károlyné Juhász Gyula. Fritz Béla, Simon Ferenc, Dávid 1st. ván, Schröck István, Tolnai Katalin, dr, Baksa János Czi- pó István, Lelkes György, dr. Jakab László, Kiss Istvánné, Dinka István, Soós Imre, Mift- li Attila. Altsseh Jánosné. Báfhori István, ifj. Vitéz Vil­mos, Szabó István, ifj. Dinka József Gazsó Zoltán. ISSN 0133—2753 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom