Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-19 / 142. szám
1985. JÚNIUS 19., SZERDA MUST MM-cm í A magyar-bolgár barátság erősítéséért Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetéseket adtak át kedden Szófiában. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésében és a két nép közötti barátság elmélyítésében kifejtett eredményes tevékenységük elismeréseként Dimitr Sztanisevnek, a BKP KB titkárának a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendje kitüntetést, Marij Ivanovnak. a bolgár külügyminiszter első helyettesének a Magyar Nép- köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Gyovai Gyula szófiai magyar nagykövet ünnepélyes keretek között nyújtotta át a szófiai magyar nagykövetségen. Tábornoki kinevezés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Elkán Károly ezredest vezérőrnaggyá nevezte ki. Hajlítható betonelem Sikeres találmányt jelentett be Szolnokon Töröcsik Ignác, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság fiatal építésvezetője: olyan betont készített, amely bármilyen felületen kialakítható, követi a talaj felületi viszonyait. Az újfajta beton alkalmas belvízi és öntözőcsatornák burkolására cs bármilyen rézsűburkolásra. Ezenkívül kialakíthatók belőle négyszögletes közmű- alagutak, utak, járdák, tereplépcsők. A „hajlítható” beton gazdaságos, előállítása olcsó. A könnyen telepíthető betont elsősorban a vízépítésben lehet igen előnyösen kihasználni. Sokára kopik el a jelző A szerencse visszakanyarodik Idézet Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettesnek, az ifjúságkutatás tudományos tanácsa elnökének közelmúltban tett nyilatkozatából: Áttekintették a kutatók a fiatalok munkahelyi beilleszkedését, egzisztenciateremtésének, szakmai fejlődésének, előmenetelének lehetőségeit. Azt tapasztalták többek között, hogy például a fiatal közgazdászok elhelyezkedhetnek ugyan, számos munkahelyen azonban nem az egyetemi képzettségüknek megfelelő munkahelyen foglalkoztatják őket. Ehhez hasonló azoknak a fiatal műszaki értelmiségieknek a helyzete, akiknek nem jutott hely a prosperáló munkahelyeken. Előmenetelük és jövedelmük korlátozott. Bár az utóbbi ogy-másfél évtizedben a népesség anyagi életviszonyai javultak, a fiatalok és az Idősek bére közötti különbség nem csökkent, ellenkezőleg, folyamatosan növekedett. A magasabb kéozottséget követelő munkakörökben .általában,„csak 45, éves koruk betöltése után érhetik el az ott dolgozók keresetét. lamiket kell készíteni, jó minőségben és lehetőleg helyesírási hibák nélkül. — Minden szakmának megvannak a fortélyai, a miénknek is — teszi hozzá Takács István. — Ezeket nem tanítják sehol, yiszont az eredményeket számon kérik. Ha ezen a buktatón túljutott és szerencséje van, akkor jól menő témával foglalkozhat. Ha nem, akkor csak telik az idő. Irányváltások A fenti gondolatok részben magyarázzák, hogy miért számít fiatalnak egy harminc év- körüli szakember. Ismérvei a következők: több gyermeke van, eltartja a családját, komoly ügyfélként kezeli az OTP, az Állami Biztosító, természetesen választó és választható, azonban a munkahelyén általában hosszú évekig csak kezdő marad. Ebből indultunk ki a gödöllői MÉM Műszaki Intézet mérnökeivel beszélgetve. Sok múlik az egyéni ambíción és a vállalati lehetőségeken. Dankó László jól indult, ahogy mondják: összejöttek a dolgok. Útja mégis kacskarin- gósra sikeredett. — Már az egyetemen is kutattam, jó eredményeket értem el és ennek alapján kötöttem tanulmányi szerződést a MÉM- mel. Két hónapig az egyik osztályon dolgoztam, majd innovációs feladatot kaptam. Két év után úgy éreztem, hogy nem tudok újat hozni, ezért visszakívánkoztam az első helyemre. Ám ekkor felajánlották a megüresedett ökonómiai csoportvezetői állást. Végül is munkát kaptam. írásbeli kinevezést nem. A tervet nem sikerült teljesíteni, ezért év végi mozgóbárcsökkenés fenyegetett. Közben elvégeztem a szakmérnökit, közgazdasági doktorátust szereztem, majd újabb területre hívtak. Most marketing témával foglalkozom. ebből írtam a doktorimat is. Ä tanulságokat levonva, azt hiszem, hogy nagy segítséget jelent, ha az ember megfogalmazza, papírra veti és másokkal is megismerteti az elképzeléseit. Ez a módszer arra is jó. hogy később szembesüljön azzal, hogy mit lehet megvalósítani és mit nem. — Hosszú sora van annak, míg valaki eljut odáig, hogy megfogalmazhassa a gondolatait — teszi hozzá Fenyvesi László. — A vállalatok többsége még mindig nem a feladatra keresi az embert, hanem megfordítva. Ebből adódik. hogy sokan a munkahelyükön is úgy érzik magukat, mint a kisdiákok, mert a fizetésért diplomatervszerű vaA menő téma Két kulcsfogalom: szerencse és idő. Az egyéni ambíció ugyanis kevés ahhoz, hogy valaki jól prosperáló munkaterületre kerüljön. Az esélyek nem egyenlőek; egyebek között ezért húzódik el ez az életszakasz. — A jól futó témáknak általában megvannak a gazdái — mondja Lenner László. — Természetes, hogy ezeket senki sem adja át szívesen. Csak bekerülni nehéz, megragadni már sokkal könnyebb. Tételezzük fel hogy valakit felvesznek a Skála menedzserképző iskolájába. Ha közepesen végez, akkor is olyan tudásra tesz szert, olyan munkát kaphat, ami másoknak, esetleg a nála jobb képességűeknek nem adatik meg. — Meggyőződésem, hogy elébe kell menni a dolgoknak — érvel Fenyvesi László. — Ne véletlenül kapjon a fiatal feladatot. hanem küzdjön érte. Értsen valamihez, a tudását igyekezzen eladni, a piacon működtetni, mert csak akkor van esélye rá, hogy a szerencse visszakanyarodik hozzá. Ha a mérnök vagy a közgazdász bizonyít, jó eredményeket tud felmutatni, kapjon újabb lehetőségeket. Nem létezik a világon egyetlen olyan tudományos, gazdasági- környezet. ahol nincs harc a menő témákért. De lergjenek tisztességes játékszabályok, amelyekben az egyén és a vállalat kölcsönös érdekei a meghatározók. Ez az automatizmus még nem általános a magyar gazdaságban és ezért születnek olyan mesterséges kategóriák, mint a fiatal szakembereké. Ebből a többség valóban csak 35 éves kora felé tud kikopni. De akkorra már nincs benne annyi ambíció, kreativitás, mint korábban volt. És ott kopogtat mögötte az újabb generáció, Ütőképesség Beszélgető partnereink, az idézőjelbe tett fiatal szakem- •barek. kezdik elhagyni az egyik macskakörmöt. Az egyikük már elvégezte, a többiek most járnak a MÉM mérnöktovábbképző tanfolyamára. Vezetési, szervezési ismeréteket, pszichológiát tanulnak. Persze ez nem biztosíték arra, hogy főnökké is válnak, de mindenesetre nőnek az esélyeik. Nem mintha rang- vagy címkórságban szenvednének, de valljuk meg, hogy egy esetleges előrelépés hozhatja meg az igazi feladatot, a nagyobb szakmai, erkölcsi és anyagi megbecsülést. És addig? Ahogy egyikük megfogalmazta: — Igyekszem ütőképessé, nélkülözhetetlenné válni a szakterületemen, és várom az alkalmat... Kövess László A kisvasút áll - A mentőakció megtorpant Lenne, akiknek hasznot hozna Tavaly decemberben röppent fel először a hír: megkondult a lélekharang a Nagybörzsöny—Nagyirtáspuszta útvonalon közlekedő erdei vasút fölött. Gazdája, az lpolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat múlt év októberében, tetemes veszteségeire, hivatkozva a Pest megyei Tanács közlekedési osztályának hozzájárulását kérte a kisvasút megszüntetéséhez, a pálya felbontásához. Szelet vetettek, vihart arattak. Sokak kedélye íelborzo- lódott a szándék hallatán, nem értett egyet ezzel számos szakember. tiltakoztak a társadalmi szervezetek, felemelte szavát a hblyi tanács. Ha ■ már építésre kevés pénz jut mostanában, legalább azt ne romboljuk le, amink van — fakadt ki a nagybörzsönyi tanács elnöke Glázer László. Igen ám. de gazdaságtalan tevékenységre nem szorítható egy vállalat sem. Mi lehet hát a megoldás? Mindazok együttgondolkodása, akik valamilyen módon hozzájárulhatnak az elmúlásra ítélt vasút megmentéséhez. Ezért gyűltek össze az idén tavasszal az érdekelt szervek, szervezetek képviselői a nagybörzsönyi tanácsházán. A táj része Az eszmecserét Gábris Béla, a Pest megyei Tanács közlekedési osztályának munkatársa vezette, a helyzet tömör vázolása után az erdőgazdaság üzemvezetőjének, Sípos Ferencnek adva át a szót. Mondandójának lényege: nekik, a kisvasút üzemeltetése évente 700 ezer forint veszteséget jelent, ezt nem tudják vállalni, annál kevésbé, mivel ugyanők működtetik a királyréti úttörővasutat is. amely újabb kétmillió forintnyi veszteséggel terheli a vállalatot. A nagybörzsönyi vonalon az utóbbi években vészesen lecsökkent az utasforgalom, saját dolgozóikat, valamint a faanyagokat gépkocsin szállítják az erre szolgáló erdei földúton. Számukra tehát nem hasznot, ám annál nagyobb tehertételt jelent a fenntartás. A tényszerű ismertetést élénk vita követte.. Letette voksát felettes szervük a MÉM, a Közlekedési Minisztérium. a Közép-Dunavid'áki Intéző Bizottság, a Központi Áruszállítási Tanács, a Pest megyei Szállítási Bizottság, a megyei HNF. a váci pártbizottság. a Dunatours, a Börzsöny Baráti Kör képviselője. Meglehet a felsorolás nem teljes, az volt azonban az egyetértés. Valamennyien kiálltak a kisvasút fennmaradásának fontossága mellett, leszögezve hogy az immár a táj része, amellett ipartörténeti emlék; nem eshet áldozatául a csak számokra figyelő, prakticista szemléletnek! Már csak azért sem, mert jóvátehetetlen vétek lenne au- tózajjal, benzingőzzel veszélyeztetni a börzsönyi táj természeti értékeit. A megoldás kulcsa — ebben is közös nevezőre jutottak az eszmecsere résztvevői — csakis a közös teherviselés lehet. Két forduló A frappáns szervezés kétfordulósra tervezte a tavaszi összejövetelt. Az értelemre apelláló érvek után erdei vonatozás következett, amely, beváltva az elképzelést, az érzelmekre is hatott. A megejtő erdei táj valósággal megihlette az alkalmi utasokat: egyre-másra röppenteik fel az ötletek, mi teheti vonzóbbá, végső soron kifizetődővé ezt a kis vasútvonalat. Csak az erdőgazdaság szakembere maradt ki az általános lelkesedésből, neki még a rég nem hallott zajra előóvakodó, bá- mész szarvasokról is az úgyszintén nem csekély vadkár jutott eszébe. Mire valaki így szólt a rendhagyó értekezlet tagjai közül: a vadak által okozott károk fejében nem hasíthatna-e ki nyereségéből egy részt a MAVAD. csökkentve így az erdészet veszteségeit. Felvetődött azután, hogy miért csak hat forint a jegy, bízvást kérhetnének többet és hogy vidámabbá, színesebbé kellene tenni a kis szerelvényt. A Dunatours vezetője az eddiginél hathatósabb propagandamunkát ajánlott, fel. mert ahogy mondta: a Börzsöny roppant természeti és kulturális értékeit sokkal jobban ki lehetne használni. látványosságokkal. a többi között erdei vonatozással is csalogat va a turistákat. Konkrét felajánlások azonban, amelyeket a találkozó voltaképpen megcélzott; nem szüléttek, A végső szó kimondására tehát — vagyis hogy mely szervezet, milyen módon, mennyivel járulna hozzá a nagybőrzsönyi kisvasút fenntartásához — nem került sor. A jogot megkapta A tavaszból azóta nyár lett, ám a kisvasút sorsa mit sem változott. Hacsak annyiban nem, hogy a használaton kívüli pálya állapota romlott — ezt rögzítette a megyei tanács közlekedési osztályának szakembere azon a március 29-1 bejáráson amelyen az üzemben tartási engedély meghosz- szabbításának műszaki feltételeit vizsgálták. A döntés pozitív: az erdei vasút 1990-ig megkapta a fennmaradás jogát, persze a szükséges javítások elvégzésével. Az Ipolyvi- déki Erdőgazdaság számításai szerint a felújítási munkák akkora summát tesznek ki — szerintük kilenc és fél milliót —, amelyet végképp nem képesek állni. A határozat éllea ezért fellebbeztek. Az erdőgazdaság elhatározása azonban már megingathatatlannak látszik: a vasút púp a hátukon, amelytől mindenáron szabadulni akarnak. Kényszeríteni pedig a veszteséges vállalkozásra nem lehet ókét. Ott vagyunk tehát, ahol voltunk. Áll a kisvasút, egy helyben topog a mentőakció, amelyhez nem elegendő a jószándék most már tettek kellenek — ez hangzott el ismételten. ezúttal azon a rögtönzött tanácskozáson — június 4-én —, amelyre a termeszti és környezetvédelmi napok váci programjainak egyikeként került sor. A HNF megyei bizottsága. amely lelkes támogatója az ügynek, nagyobb társadalmi összefogást sürget, elsősorban is aiokat buzdítva mielőbbi cselekvésre, akiknek — ilyen az idégenfórgalom ,.— hasznot hajthat a kicsiny vonat minden bizonnyal felélénkíthető forgalma. Szigéthi Teréz Kevesebb irányítás, de... Minőség az ötletekben Évről évre csökkent az újítások száma — állapították meg az Országos Találmányi Hivatal szakemberei. Tavaly 15 ezerrel kevesebb újítási javaslatot nyújtottak be. mint 1980-ban, s ezen belül is visz- szaesés van az elfogadott és Nagyüzemi vagy kistermelés? Zöldség helyett virág terem A tudományos kutatásban közhelynek számít, hogy a negatív eredménynek néha pozitív a gyakorlati haszna. Ez jutott eszembe, amikor a megyei zöldségtermesztő nagyüzemek primorfelhozataia után kutattam és nem jutottam eredményre. Ugyanis van áru a kereskedelemben elegendő, cs egy idő óta már az évszaknak megfelelő, minden igényt kielégítő zöldségválasztékot találhatunk a piacokon. Az árak persze tíz-húsz százalékkal is magasabbak egyes cikkeknél, mint a múlt éviek voltak, de tapasztalható lefelé mutató ármozgás is. Például tavaly még kedvezett az időjárás a primőröknek, az újburgönya ára mégis lényegesen magasabb vol ebben az időszakban, mint az idén. Tehát szó sincs áruhányról, csupán a termelőszektor változott. Miért? — Mert nagyüzemi szinten akkor sem lehet gazdaságosan primőrzöldséget termeszteni, ha kimagaslóan nagyok a termelési eredmények — mondja Varga Ferenc, az Óbuda Tsz elnöke. — Igen, a fűtőenergia, különösen egy keményebb tél esetében, menthetetlenül elviszi a nyereséget. Az Óbudának például harminchárommillió forint veszteséget okozott az ágazat, kimagasló termésátlagai ellenére. tgy aztán most az üvegházakban virágot termesztenek. Dánszentmiklóson sincs sem primőr-, sem palántanevelés. Pest megyében egyedül a csepeli Duna Tsz terme] még olcsón nyert fűtőenergiával — biogázzal — primőr zöldségféléket. A tizenkétezer négyzetmétert kitevő fóliasátrak egyharmadában palántaszükségletüket nevelték, kétharmadában pedig először saláta volt, most pedig^ paradicsom terem. A palánták helyére uborka került. Ezek azonban — ahogy Szlavcsó Kosztadinov elnökhelyettes elmondja — nem kerültek nagybani értékesítésre, mert a tsz saját boltjait látták el, a többletet esetleg átadták a budapesti Zöldértnek. Ezek után a Tszkertől érdeklődtünk. Elmondták, hogy az általuk szerződésben előre lekötött árut kistermelőktől és az integrált háztáji gazdaságokból vásárolják fel, mindig a napi piaci árakon. Partnereiknek előnyös termeltetési feltételeket biztosítanak, hitelbe adott fólia és vetőmag formájában, amit a szerződött áru átvételénél egyenlítenek ki egymással. Partnereiket megyén innen és túl is felkutatják, és persze szívesen kötnek szerződést a nagyüzemekkel is. Ezek után úgy látszott, hogy nem érdemes tovább kutatni, a téma kimerült. Egy fél éjszakát azonban rászántam még a Bosnyák téri piacra és ugyanígy a Nagyvásár- telepre js, gondolván, hogy oda még a Nyírségből is hoznak árut. Nagyüzemi primőrszállítmányt azonban nem sikerült találnom a személy- és teher-, sőt pótkocsis tehergépkocsik forgatagában, mert ha a nagyüzemek jelen is vannak a piacon, akkor csak mint felvásárlók, saját kiskereskedelmi egységeik áruellátása céljából. S. T. E. » a hasznosított újítások számában. Kedvezőtlenül hatott az újítási mozgalomra a beruházások visszafogása és a termelés növekedési ütemének lelassulása. Jelentős szerepe van annak is, hogy az utóbbi évek átszervezései miatt az ipari nagyvállalatoknál csökkent a dolgozók létszáma. Ugyanakkor a vállalkozások megjelenésével a korábban rendszeres újítók nem kis hányada a számára kedvezőbb, biztonságosabb jövedelmet jelentő kisvállalkozói formában fejt ki aktívabb tevékenységet. További' fontos tényező; hogy az újítási tevékenység társadalmi bázisának bizonyos átrendeződése figyelhető meg: visszaesett a fizikai munkások részaránya, ugyanakkor a műszaki értelmiség egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be az újító tevékenysége. Részben ez utóbbival függ össze az is, hogy miközben az újítások száma csökkent, minőségi színvonaluk, műszaki fejlesztési értékük az elmúlt években jelentősen megnőtt.’Az újítások gazdasági eredménye a múlt évben csaknem 3 milliárd forinttal volt több, mint négy évvel korábban. Mindez a szakemberek szerint arra utal. hogy kiveszőben van a kampányszerű, csak statisztikai rekordokat hajszoló újítómozgalmi szemlélet, ugyanakkor a kisebb számú újításokban mind hangsúlyosabbá válik a minőségi vonások erősítése, a műszaki fejlesztésben és a gazdasági hatékonyság növelésében betöltött szerep fokozása. Jellemző példa erre, hogy növekszik azoknak az újtá.si javaslatoknak a száma, amelyeket találmányi szabadalmazásra is bejelentenek.
