Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

1985. JÚNIUS 19., SZERDA MUST MM-cm í A magyar-bolgár barátság erősítéséért Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetéseket adtak át kedden Szófiában. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti kap­csolatok fejlesztésében és a két nép közötti barátság elmélyí­tésében kifejtett eredményes tevékenységük elismeréseként Dimitr Sztanisevnek, a BKP KB titkárának a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendje ki­tüntetést, Marij Ivanovnak. a bolgár külügyminiszter első helyettesének a Magyar Nép- köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetéseket Gyovai Gyula szófiai magyar nagykö­vet ünnepélyes keretek között nyújtotta át a szófiai magyar nagykövetségen. Tábornoki kinevezés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Elkán Károly ezredest vezérőrnaggyá ne­vezte ki. Hajlítható betonelem Sikeres találmányt jelentett be Szolnokon Töröcsik Ignác, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság fiatal építésvezetője: olyan betont készített, amely bármilyen felületen kialakítható, követi a talaj felületi viszonyait. Az újfajta beton alkalmas belvízi és öntözőcsatornák burkolására cs bármilyen rézsűbur­kolásra. Ezenkívül kialakíthatók belőle négyszögletes közmű- alagutak, utak, járdák, tereplépcsők. A „hajlítható” beton gaz­daságos, előállítása olcsó. A könnyen telepíthető betont első­sorban a vízépítésben lehet igen előnyösen kihasználni. Sokára kopik el a jelző A szerencse visszakanyarodik Idézet Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettesnek, az ifjúságku­tatás tudományos tanácsa elnökének közelmúltban tett nyilatkozatából: Áttekintették a kutatók a fiatalok munkahelyi beilleszkedését, egzisz­tenciateremtésének, szakmai fejlődésének, előmenetelének lehetőségeit. Azt tapasztalták többek között, hogy például a fiatal közgazdászok el­helyezkedhetnek ugyan, számos munkahelyen azonban nem az egye­temi képzettségüknek megfelelő munkahelyen foglalkoztatják őket. Ehhez hasonló azoknak a fiatal műszaki értelmiségieknek a helyzete, akiknek nem jutott hely a prosperáló munkahelyeken. Előmenetelük és jövedelmük korlátozott. Bár az utóbbi ogy-másfél évtizedben a né­pesség anyagi életviszonyai javultak, a fiatalok és az Idősek bére kö­zötti különbség nem csökkent, ellenkezőleg, folyamatosan növekedett. A magasabb kéozottséget követelő munkakörökben .általában,„csak 45, éves koruk betöltése után érhetik el az ott dolgozók keresetét. lamiket kell készíteni, jó mi­nőségben és lehetőleg helyes­írási hibák nélkül. — Minden szakmának meg­vannak a fortélyai, a miénk­nek is — teszi hozzá Takács István. — Ezeket nem tanítják sehol, yiszont az eredménye­ket számon kérik. Ha ezen a buktatón túljutott és szeren­cséje van, akkor jól menő té­mával foglalkozhat. Ha nem, akkor csak telik az idő. Irányváltások A fenti gondolatok részben magyarázzák, hogy miért szá­mít fiatalnak egy harminc év- körüli szakember. Ismérvei a következők: több gyermeke van, eltartja a családját, ko­moly ügyfélként kezeli az OTP, az Állami Biztosító, ter­mészetesen választó és választ­ható, azonban a munkahelyén általában hosszú évekig csak kezdő marad. Ebből indultunk ki a gödöllői MÉM Műszaki Intézet mérnökeivel beszélget­ve. Sok múlik az egyéni ambí­ción és a vállalati lehetősége­ken. Dankó László jól indult, ahogy mondják: összejöttek a dolgok. Útja mégis kacskarin- gósra sikeredett. — Már az egyetemen is ku­tattam, jó eredményeket értem el és ennek alapján kötöttem tanulmányi szerződést a MÉM- mel. Két hónapig az egyik osz­tályon dolgoztam, majd inno­vációs feladatot kaptam. Két év után úgy éreztem, hogy nem tudok újat hozni, ezért vissza­kívánkoztam az első helyemre. Ám ekkor felajánlották a megüresedett ökonómiai cso­portvezetői állást. Végül is munkát kaptam. írásbeli kine­vezést nem. A tervet nem si­került teljesíteni, ezért év vé­gi mozgóbárcsökkenés fenyege­tett. Közben elvégeztem a szakmérnökit, közgazdasági doktorátust szereztem, majd újabb területre hívtak. Most marketing témával foglalko­zom. ebből írtam a doktorimat is. Ä tanulságokat levonva, azt hiszem, hogy nagy segítséget jelent, ha az ember megfogal­mazza, papírra veti és mások­kal is megismerteti az elkép­zeléseit. Ez a módszer arra is jó. hogy később szembesüljön azzal, hogy mit lehet megvaló­sítani és mit nem. — Hosszú sora van annak, míg valaki eljut odáig, hogy megfogalmazhassa a gondola­tait — teszi hozzá Fenyvesi László. — A vállalatok több­sége még mindig nem a fel­adatra keresi az embert, ha­nem megfordítva. Ebből adó­dik. hogy sokan a munkahe­lyükön is úgy érzik magukat, mint a kisdiákok, mert a fize­tésért diplomatervszerű va­A menő téma Két kulcsfogalom: szeren­cse és idő. Az egyéni ambíció ugyanis kevés ahhoz, hogy va­laki jól prosperáló munkaterü­letre kerüljön. Az esélyek nem egyenlőek; egyebek között ezért húzódik el ez az életsza­kasz. — A jól futó témáknak álta­lában megvannak a gazdái — mondja Lenner László. — Ter­mészetes, hogy ezeket senki sem adja át szívesen. Csak be­kerülni nehéz, megragadni már sokkal könnyebb. Tételez­zük fel hogy valakit felvesz­nek a Skála menedzserképző iskolájába. Ha közepesen vé­gez, akkor is olyan tudásra tesz szert, olyan munkát kap­hat, ami másoknak, esetleg a nála jobb képességűeknek nem adatik meg. — Meggyőződésem, hogy elé­be kell menni a dolgoknak — érvel Fenyvesi László. — Ne véletlenül kapjon a fiatal fel­adatot. hanem küzdjön érte. Értsen valamihez, a tudását igyekezzen eladni, a piacon működtetni, mert csak akkor van esélye rá, hogy a szeren­cse visszakanyarodik hozzá. Ha a mérnök vagy a közgaz­dász bizonyít, jó eredménye­ket tud felmutatni, kapjon újabb lehetőségeket. Nem lé­tezik a világon egyetlen olyan tudományos, gazdasági- kör­nyezet. ahol nincs harc a me­nő témákért. De lergjenek tisz­tességes játékszabályok, ame­lyekben az egyén és a válla­lat kölcsönös érdekei a meg­határozók. Ez az automatizmus még nem általános a magyar gazdaságban és ezért születnek olyan mesterséges kategóriák, mint a fiatal szakembereké. Ebből a többség valóban csak 35 éves kora felé tud kikopni. De akkorra már nincs benne annyi ambíció, kreativitás, mint korábban volt. És ott ko­pogtat mögötte az újabb gene­ráció, Ütőképesség Beszélgető partnereink, az idézőjelbe tett fiatal szakem- •barek. kezdik elhagyni az egyik macskakörmöt. Az egyikük már elvégezte, a többiek most járnak a MÉM mérnöktovább­képző tanfolyamára. Vezetési, szervezési ismeréteket, pszi­chológiát tanulnak. Persze ez nem biztosíték arra, hogy fő­nökké is válnak, de minden­esetre nőnek az esélyeik. Nem mintha rang- vagy címkórság­ban szenvednének, de valljuk meg, hogy egy esetleges előre­lépés hozhatja meg az igazi feladatot, a nagyobb szakmai, erkölcsi és anyagi megbecsü­lést. És addig? Ahogy egyikük megfogalmazta: — Igyekszem ütőképessé, nélkülözhetetlenné válni a szakterületemen, és várom az alkalmat... Kövess László A kisvasút áll - A mentőakció megtorpant Lenne, akiknek hasznot hozna Tavaly decemberben röp­pent fel először a hír: megkondult a lélekharang a Nagybörzsöny—Nagyirtás­puszta útvonalon közlekedő erdei vasút fölött. Gazdája, az lpolyvidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Vállalat múlt év ok­tóberében, tetemes vesztesé­geire, hivatkozva a Pest me­gyei Tanács közlekedési osztá­lyának hozzájárulását kérte a kisvasút megszüntetéséhez, a pálya felbontásához. Szelet vetettek, vihart arat­tak. Sokak kedélye íelborzo- lódott a szándék hallatán, nem értett egyet ezzel számos szak­ember. tiltakoztak a társadal­mi szervezetek, felemelte sza­vát a hblyi tanács. Ha ■ már építésre kevés pénz jut mos­tanában, legalább azt ne rom­boljuk le, amink van — fa­kadt ki a nagybörzsönyi ta­nács elnöke Glázer László. Igen ám. de gazdaságtalan te­vékenységre nem szorítható egy vállalat sem. Mi lehet hát a megoldás? Mindazok együtt­gondolkodása, akik valami­lyen módon hozzájárulhatnak az elmúlásra ítélt vasút meg­mentéséhez. Ezért gyűltek össze az idén tavasszal az ér­dekelt szervek, szervezetek képviselői a nagybörzsönyi tanácsházán. A táj része Az eszmecserét Gábris Béla, a Pest megyei Tanács közle­kedési osztályának munkatár­sa vezette, a helyzet tömör vázolása után az erdőgazda­ság üzemvezetőjének, Sípos Ferencnek adva át a szót. Mondandójának lényege: ne­kik, a kisvasút üzemeltetése évente 700 ezer forint vesz­teséget jelent, ezt nem tudják vállalni, annál kevésbé, mivel ugyanők működtetik a király­réti úttörővasutat is. amely újabb kétmillió forintnyi veszteséggel terheli a vállala­tot. A nagybörzsönyi vonalon az utóbbi években vészesen lecsökkent az utasforgalom, saját dolgozóikat, valamint a faanyagokat gépkocsin szállít­ják az erre szolgáló erdei földúton. Számukra tehát nem hasznot, ám annál nagyobb tehertételt jelent a fenntar­tás. A tényszerű ismertetést élénk vita követte.. Letette voksát felettes szervük a MÉM, a Közlekedési Minisz­térium. a Közép-Dunavid'áki Intéző Bizottság, a Központi Áruszállítási Tanács, a Pest megyei Szállítási Bizottság, a megyei HNF. a váci pártbi­zottság. a Dunatours, a Bör­zsöny Baráti Kör képviselő­je. Meglehet a felsorolás nem teljes, az volt azonban az egyetértés. Valamennyien ki­álltak a kisvasút fennmara­dásának fontossága mellett, leszögezve hogy az immár a táj része, amellett ipartörté­neti emlék; nem eshet áldo­zatául a csak számokra figye­lő, prakticista szemléletnek! Már csak azért sem, mert jó­vátehetetlen vétek lenne au- tózajjal, benzingőzzel veszé­lyeztetni a börzsönyi táj ter­mészeti értékeit. A megoldás kulcsa — ebben is közös ne­vezőre jutottak az eszmecse­re résztvevői — csakis a kö­zös teherviselés lehet. Két forduló A frappáns szervezés két­fordulósra tervezte a tavaszi összejövetelt. Az értelemre apelláló érvek után erdei vo­natozás következett, amely, beváltva az elképzelést, az érzelmekre is hatott. A meg­ejtő erdei táj valósággal meg­ihlette az alkalmi utasokat: egyre-másra röppenteik fel az ötletek, mi teheti vonzób­bá, végső soron kifizetődővé ezt a kis vasútvonalat. Csak az erdőgazdaság szakembere maradt ki az általános lelke­sedésből, neki még a rég nem hallott zajra előóvakodó, bá- mész szarvasokról is az úgy­szintén nem csekély vadkár jutott eszébe. Mire valaki így szólt a rendhagyó értekezlet tagjai közül: a vadak által okozott károk fejében nem hasíthatna-e ki nyereségéből egy részt a MAVAD. csökkent­ve így az erdészet vesztesé­geit. Felvetődött azután, hogy miért csak hat forint a jegy, bízvást kérhetnének többet és hogy vidámabbá, színesebbé kellene tenni a kis szerel­vényt. A Dunatours vezetője az eddiginél hathatósabb pro­pagandamunkát ajánlott, fel. mert ahogy mondta: a Bör­zsöny roppant természeti és kulturális értékeit sokkal job­ban ki lehetne használni. lát­ványosságokkal. a többi között erdei vonatozással is csalogat va a turistákat. Konkrét felajánlások azon­ban, amelyeket a találkozó voltaképpen megcélzott; nem szüléttek, A végső szó kimon­dására tehát — vagyis hogy mely szervezet, milyen módon, mennyivel járulna hozzá a nagybőrzsönyi kisvasút fenn­tartásához — nem került sor. A jogot megkapta A tavaszból azóta nyár lett, ám a kisvasút sorsa mit sem változott. Hacsak annyiban nem, hogy a használaton kí­vüli pálya állapota romlott — ezt rögzítette a megyei tanács közlekedési osztályának szak­embere azon a március 29-1 bejáráson amelyen az üzem­ben tartási engedély meghosz- szabbításának műszaki feltéte­leit vizsgálták. A döntés pozi­tív: az erdei vasút 1990-ig megkapta a fennmaradás jo­gát, persze a szükséges javítá­sok elvégzésével. Az Ipolyvi- déki Erdőgazdaság számításai szerint a felújítási munkák akkora summát tesznek ki — szerintük kilenc és fél milliót —, amelyet végképp nem ké­pesek állni. A határozat éllea ezért fellebbeztek. Az erdőgazdaság elhatározá­sa azonban már megingatha­tatlannak látszik: a vasút púp a hátukon, amelytől minden­áron szabadulni akarnak. Kényszeríteni pedig a vesztesé­ges vállalkozásra nem lehet ókét. Ott vagyunk tehát, ahol voltunk. Áll a kisvasút, egy helyben topog a mentőakció, amelyhez nem elegendő a jó­szándék most már tettek kel­lenek — ez hangzott el ismé­telten. ezúttal azon a rögtön­zött tanácskozáson — június 4-én —, amelyre a termeszti és környezetvédelmi napok vá­ci programjainak egyikeként került sor. A HNF megyei bi­zottsága. amely lelkes támoga­tója az ügynek, nagyobb tár­sadalmi összefogást sürget, el­sősorban is aiokat buzdítva mielőbbi cselekvésre, akiknek — ilyen az idégenfórgalom ,.— hasznot hajthat a kicsiny vo­nat minden bizonnyal felélén­kíthető forgalma. Szigéthi Teréz Kevesebb irányítás, de... Minőség az ötletekben Évről évre csökkent az újí­tások száma — állapították meg az Országos Találmányi Hivatal szakemberei. Tavaly 15 ezerrel kevesebb újítási ja­vaslatot nyújtottak be. mint 1980-ban, s ezen belül is visz- szaesés van az elfogadott és Nagyüzemi vagy kistermelés? Zöldség helyett virág terem A tudományos kutatásban közhelynek számít, hogy a negatív eredménynek néha pozitív a gyakorlati hasz­na. Ez jutott eszembe, amikor a megyei zöldségter­mesztő nagyüzemek primorfelhozataia után kutattam és nem jutottam eredményre. Ugyanis van áru a keres­kedelemben elegendő, cs egy idő óta már az évszaknak megfelelő, minden igényt kielégítő zöldségválasztékot találhatunk a piacokon. Az árak persze tíz-húsz szá­zalékkal is magasabbak egyes cikkeknél, mint a múlt éviek voltak, de tapasztalható lefelé mutató ármozgás is. Például tavaly még kedvezett az időjárás a primő­röknek, az újburgönya ára mégis lényegesen magasabb vol ebben az időszakban, mint az idén. Tehát szó sincs áruhányról, csupán a termelőszektor változott. Miért? — Mert nagyüzemi szinten akkor sem lehet gazdaságo­san primőrzöldséget termesz­teni, ha kimagaslóan nagyok a termelési eredmények — mondja Varga Ferenc, az Óbuda Tsz elnöke. — Igen, a fűtőenergia, különösen egy keményebb tél esetében, menthetetlenül elviszi a nye­reséget. Az Óbudának például harminchárommillió forint veszteséget okozott az ágazat, kimagasló termésátlagai elle­nére. tgy aztán most az üvegházakban virágot ter­mesztenek. Dánszentmiklóson sincs sem primőr-, sem palántane­velés. Pest megyében egyedül a csepeli Duna Tsz terme] még olcsón nyert fűtőener­giával — biogázzal — primőr zöldségféléket. A tizenkétezer négyzetmétert kitevő fólia­sátrak egyharmadában palán­taszükségletüket nevelték, két­harmadában pedig először sa­láta volt, most pedig^ paradi­csom terem. A palánták he­lyére uborka került. Ezek azonban — ahogy Szlavcsó Kosztadinov elnökhelyettes elmondja — nem kerültek nagybani értékesítésre, mert a tsz saját boltjait látták el, a többletet esetleg átadták a budapesti Zöldértnek. Ezek után a Tszkertől ér­deklődtünk. Elmondták, hogy az általuk szerződésben előre lekötött árut kistermelőktől és az integrált háztáji gaz­daságokból vásárolják fel, mindig a napi piaci árakon. Partnereiknek előnyös termel­tetési feltételeket biztosíta­nak, hitelbe adott fólia és vetőmag formájában, amit a szerződött áru átvételénél egyenlítenek ki egymással. Partnereiket megyén innen és túl is felkutatják, és persze szívesen kötnek szerződést a nagyüzemekkel is. Ezek után úgy látszott, hogy nem érdemes tovább ku­tatni, a téma kimerült. Egy fél éjszakát azonban rászán­tam még a Bosnyák téri piac­ra és ugyanígy a Nagyvásár- telepre js, gondolván, hogy oda még a Nyírségből is hoz­nak árut. Nagyüzemi primőrszállít­mányt azonban nem sikerült találnom a személy- és te­her-, sőt pótkocsis tehergép­kocsik forgatagában, mert ha a nagyüzemek jelen is van­nak a piacon, akkor csak mint felvásárlók, saját kiskereske­delmi egységeik áruellátása céljából. S. T. E. » a hasznosított újítások számá­ban. Kedvezőtlenül hatott az újí­tási mozgalomra a beruházá­sok visszafogása és a termelés növekedési ütemének lelassu­lása. Jelentős szerepe van annak is, hogy az utóbbi évek átszervezései miatt az ipari nagyvállalatoknál csökkent a dolgozók létszáma. Ugyanak­kor a vállalkozások megjele­nésével a korábban rendsze­res újítók nem kis hányada a számára kedvezőbb, biztonsá­gosabb jövedelmet jelentő kis­vállalkozói formában fejt ki aktívabb tevékenységet. To­vábbi' fontos tényező; hogy az újítási tevékenység társadalmi bázisának bizonyos átrende­ződése figyelhető meg: vissza­esett a fizikai munkások rész­aránya, ugyanakkor a műszaki értelmiség egyre nagyobb mér­tékben kapcsolódik be az újí­tó tevékenysége. Részben ez utóbbival függ össze az is, hogy miközben az újítások száma csökkent, minőségi színvonaluk, műsza­ki fejlesztési értékük az elmúlt években jelentősen megnőtt.’Az újítások gazdasági eredménye a múlt évben csaknem 3 mil­liárd forinttal volt több, mint négy évvel korábban. Mindez a szakemberek sze­rint arra utal. hogy kiveszőben van a kampányszerű, csak statisztikai rekordokat haj­szoló újítómozgalmi szemlélet, ugyanakkor a kisebb számú újításokban mind hangsúlyo­sabbá válik a minőségi voná­sok erősítése, a műszaki fej­lesztésben és a gazdasági ha­tékonyság növelésében betöl­tött szerep fokozása. Jellemző példa erre, hogy növekszik azoknak az újtá.si javaslatok­nak a száma, amelyeket talál­mányi szabadalmazásra is be­jelentenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom