Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-20 / 143. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA SS PEST MEGYEI VILÁG POOLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Ára: 1,150 íorillt 1985. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK Esxféfikui barangolás ssnautón (2-3. oldal) A láp világ olialmában (4. oldal) Túl a kupaakadályokon (7. oldal) Tilosat mutatott a jelző (8. oldal) Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Követelménya fegyelmezett munka A Szakszervezetek Országos Tanácsa szerdán ülést tar­tott. A tanácskozáson részt vett Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese is. A testület megtárgyalta az idei nép­gazdasági terv teljesítésének eddigi tapasztalatait és a tenni­valókat. Kádár János látogatása az Országos Baleseti Intézetben Kádár Jánost dr. Mannlnger Jenő főigazgató fogadta. Gál László, a SZOT titká­ra előterjesztésében rámuta­tott, hogy a termelésben dol­gozó kollektívák tiszteletre­méltó erőfeszítéseinek elle­nére sem sikerült eddig nép- gazdasági szinten pótolni a szokatlanul kemény tél és az energiakorlátozások miatt ke­letkezett termeléskiesést. Az építőiparban különösen nagy erőfeszítést igényel a jelen­tős téli elmaradás törlesztése. Biztató viszont, hogy a mező- gazdasági terméskilátások je­lenleg kedvezőek, de nagy gondot okoz az agrárgazdasá­gi exporttermékek világpiaci árának visszaesése. Az eddi­gieknél lényegesen nagyobb erőfeszítésre, valamint szerve­zettebb és fegyelmezettebb munkára van szükség ahhoz, hogy az Idei terv céljai meg­valósuljanak, és jól megala­pozzák a VII. ötéves terv in­dítását. A vállalatok felmérték a ter­meléskiesést, a pótlásra prog­ramokat dolgoztak ki és nem egy helyen többletmunkával már részben törlesztették az év eleji tartozást. Az üzemek többségében a dolgozók vál­lalták. hogy a jelehtős kiesé­iért eTTeiféré is teljesítik idei tervüket. Egyebek között ilyen elhatározásra jutott a Taurus, ez Ikarus, a Csepel Autógyár. Néhány helyen a súlyos téli tartozás törlesztésének e'őse- Kit ásére központi pénzügyi tá­mogatás is indokolt. A SZOT titkára hangsúlyoz­ta, hogy a veszteségek mind teljesebb pótlására valameny- nyi gazdálkodó egységnél és Vállalatnál meg kell tenni a Bzükséges intézkedéseket, mert vannak még feltáratlan tarta­lékok. A napi munkában még mindig sok kiesést okoz az anyag- és alkatrészhiány, a fegyelmezetlenség, a szerve­zetlenség. Ahol a törlesztési program szükségessé, a ter­melési feltételek lehetővé te­szik, pótműszakok szervezésé­vel, túlórával, vagy a mun­kaerő átcsoportosításával is segítenek a gondokon. Az el­maradások pótlásának jelen­tős tartaléka a nyári szabad­ságolások ésszerűbb megszer­vezése. Gál László referátumát vita követte, amelynek során fel­szólalt Marjai József is. Az első öt hónapban alig javult az egy munkanapra ju­tó termelés, az ipari termelés pedig az év hasonló időszaká­hoz képest csökkent. A lema­radás nem is annyira az első hónapokat jellemzi, mint in­kább az . áprilist és a májust. A hatékonyság alakulása sem kielégítő. A mezőgazdaság teljesítményei ugyan többé- kevésbé tervszerűen alakultak eddig, és a növénytermelés­ben is jók a kilátások, de kedvezőtlen jelenségek is van­nak. Nemcsak az alacsony és romló exportárak, valamint a súlyos piaci problémák okoznak nehézséget, hanem a K-mg Iíorm, a Kambodzsai Népköztársaság külügyminisz­ter-helyettese június 17. és 10. között látogatást tett hazánk­ban és megbeszélést folytatott Roska István külügyminiszter- helyettessel a két ország kap­A Minisztertanács elnökhe­lyettese a gazdasági helyzetet taglalva elmondotta, hogy a gazdasági életben tapasztal­hatók kedvező folyamatok, pozitív jelenségek, erőfeszíté­sek, de igen kedvezőtlen ten­denciák is. Az utóbbiaknak egy jelentős része még 1983 során került felszínre, s ezek hatásai azóta erősödtek. Kül­ső és belső, objektív és szub­jektív tényezők egyaránt sze­repet játszottak abban, hogy a gazdasági fejlődés élénkülé­se az év első öt hónapjában nem következett be. A hely­zet reális megítéléséhez tarto­zik az is, hogy az 1984. évi teljesítmények, amelyekre az ez évi terv épült, jobbnak látszottak, mint amilyenek a valóságban voltak. Egy sor olyan problémával is ma kell szembenéznünk, amelyeket már 1984-ben meg kellett volna oldanunk. A népgazda­ság energiafelhasználása ta­valy a tervezettnél magasabb volt, ugyanakkor az energia- hordozók termelése elmaradt a számítottól. Abban, hogy az idén 200 millió dollár vagy annál is nagyobb többletki­adással kell beszereznünk energiahordozókat tőkés el­számolású importból, nagy­mértékben közrejátszottak a tavalyi előszállítások, továbbá az, hogy készleteink jelentős részét feléltük. Az idei évet terheli az is, hogy szocialista, alapvetően szovjet exportkö­telezettségeink teljesítésében tavaly lemaradások voltak, s ezt az idén kell pótolni. Világos tehát, hogy a terv­ben előirányzott ez évi fejlő­dés elérése az eredetileg szár mítoltnál nehezebb feladat. Ezután arról szólt, hogy a rendkívüli téli időjárás sem adhat felmentést a kö­telezettségek teljesítése alól. Ez év első öt hónapjában ta­pasztalt elmaradásokat alap­vetően nem a tél, hanem gaz­dálkodásunk változatlan gyengeségei idézték elő. Az eseti veszteségeket lehet és kell is pótolni, bár ez sem kis feladat. Ám a hosszan tartó kedvezőtlen folyamatok nem változtathatók meg hét végi rohammunkákkal vagy rövid ideig tartó kampányok­kal. termelésbcn, a teljesítmények­ben jelentkező negatív folya­matok is. Gondot okoz pél­dául az állatállomány alaku­lása, a versenyképesség rom­lása, a kukorica vetésterüle­tének csökkenése is. A mező- gazdaságnak a tervezettet esetleg meghaladó teljesítmé­nye sem pótolhatja teljes egészében a hiányokat. Az idei nagy feladatok megoldása az iparon múlik. Ezután rámutatott, hogy alapvető gazdaságpolitikai cél­jaink elérésében változatla­nul a konvertibilis export és import egyensúlya a fő fel­csolataíról, az időszerű nem­zetközi kérdésekről. A kam­bodzsai külügyminiszter-he­lyettest fogadta Várkonyi Pé­ter külügyminiszter és Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. adat. Az év első öt hónapjá­ban a konvertibilis export lé­nyegesen elmaradt az időará­nyos tervtől’ a konvertibilis import pedig jelentősen meg­haladta az előirányzatot. A külkereskedelmi mérleg­nek a múlt év első öt hó­napjában 180 millió dolláros aktívuma volt, az idén ugyan ­ennyi idő alatt 190 millió dol­láros passzívum keletkezett. Ennek nemcsak az az oka, hogy exportáraink csökken­tek, hanem az is, hogy 02 export — mindenekelőtt az ipari termékek kivitele — nem növekszik a szükséges ütemben. Ugyanakkor rendkí­vül erőteljes nyomás tapasz­talható az import bővítésére. A korábbi évek tapasztala­taira utalva szélt arról, hogy a nyári időszakban sok he­lyütt fenyeget a teljesítmé­nyek visszaesésének veszélye. Ez a mai helyzetben semmi­képpen sem engedhető meg. Az 1985-ös évnek nemcsak a ma szempontjából van jelentő­sége. Elmondta, hogy a kormány sokirányú intézkedéseket tett a külgazdasági, a kereskede­lempolitikai feltételek javítá- (Folytatás a 2. oldalon.) F urcsán hangzik, amit az általános iskola igazgatója mond, ám a tények tanúsága szerint igaz. A nagyközségi közös tanács irányította oktatási intézményből — és itt az igazgató szavai következ­nek — a szomszédos város középiskolájába jelentke­zőknek kétszer olyan tehet­ségeseknek kell lenniük, mint azoknak, akik hely­ben, azaz a városban lak­nak, csakis akkor számít­hatnak biztonságosan a fel­vételre... Hogyan? Igen, így. Különlegességbe botlot­tunk bele? Hitegetem ma­gam, igen. Azután, ahogy gyűlnek a sorok itt és ott a jegyzetfüzetben, kiderül, szó sincsen különlegesség­ről, szabályt erősítő kivé­telről. Sajnos, már-már ez a szabály...! Néhány he­lyen ugyanis voltak olyan szívesek számomra statisz­tikát összeállítani. Amiből megtudhattam — amit a pedagógusok jól tudnak, csak éppen szemérmesen hallgatnak róla, nem kí­vánván rontani a más okta­tási intézményekkel kiala­kult, felhőtlennek aligha nevezhető kancsolatokat —, tehát megtudhattam a szí­vesség .statisztikákból, hogy a középiskolákba kétszer, háromszor több gyermek a Kádár János, a Magyar ? Szocialista Munkáspárt fő- £ titkára szerdán az Orszá- ^ gos Baleseti Intézetbe lá- % fogatott. Az elmúlt négy év ^ során teljesen felújított, ki- ^ bővített, s az egyik legkor- ^ szerűbb gyógyító intézmé- í nyűnkké formált kórház í megtekintésére elkísérte ^ Radics Katalin, az MSZMP ^ KB tudományos, közokta- ^ tási és kulturális osztályá- é nak vezetője. A vendégeket dr. Medve László egészségügyi miniszter fogadta, dr. Manninger Jenő főigazgató és dr. Gyárfás Fe­renc, az intézet pártbizottsá­gának titkára kalauzolta a hazánkban legmagasabb szín­vonalú baleseti ellátást nyújtó — korábbi nevén Traumato­lógiai Intézetként ismert — kórházban. Kádár János első­ként a 11 szintes épület he­tedik emeletén az intenzív osztály munkájával ismerke­dett; itt korszerű műszerek segítségével percről percre kö­vethetik nyomon a legsúlyo­sabb sérültek állapotát az or­vosok. Á 363 ágyas intézet néhány kerül be a helyből jelent­kezők közül, mint azok so­raiból, akik távolabbról érkeznek. Nincsen még vége. Ara- szolgatva száraz számok és pedagógusok tapasztalatai­nak sűrűjében, a helyből ugrás előnyeinek további bizonyítékaira lelhettem. Ezeknek a bizonyítékoknak egyike: az azonos korosztá­lyúakat nézve, az egyetemi városokban élő fiatalok há- romszor-négyszer többen jutnak be a felsőoktatásba, mint a községekből jelent­kezők. Ennyivel tehetsége­sebbek, többet tudók lenné­nek azok, akik az egyetem szomszédságában élnek? Rossz a kérdés, mert kép­telenségre alapozódik. Ilyen cezúra ugyanis nincsen, -nem létezhet tehetségben, tudásban, rátermettségben, viszont léteznek — akarat­lanul is — benyomások, elő­ítéletek arról, milyen az oktatási színvonal az adott felsőoktatási intézmény székhelyén és milyen — le­het — egy „faluban”... Amint léteznek köznapi szempontok, például a más- honnét jelentkezőknek szükséges kollégiumi hely, léteznek ún. informális kapcsolatok, amikor a „mi gyerekünk” lesz egyszeri­ben az. akit szülei lakhelye juttat indokolatlan előny­kórtermét tekintette meg ez­után a párt főtitkára. Vendég­látói elmondták, hogy a bete­gek szükség esetén a nővér­hívó készüléken azonnal be­szélni tudnak az ápolónőkkel; a 3-5 ágyas kórtermek mond­hatni összkomfortosak, felsze­relésük az itt fekvők nyugodt gyógyulását segíti. Kenéz Jó­zsef bányász, aki tíz hete szenvedett közúti balesetet, Kádár János érdeklődésére el­mondta, s meg ís mutatta, hogy ágyának dőlésszögét egy gombnyomásra tudja változ­tatni, így az előírt terápiának megfelelően mozdulatlan ma­radhat, mégis kényelmesen ét­kezhet, olvashat. Egy másik betegszobában egy balesetben megsérült, s nehéz műtéten átesett asszony gyógyulásáról számoltak be, akinek a csípő­jébe mindkét oldalon proté­zist ültettek be. A megújult kórházban két szinten 10 műtőt helyeztek el, így az azonnali beavatko­zást igénylő sérültek ellátása mellett az úgynevezett prog­ramozott — tehát előre meg­tervezett — műtéteket is fennakadás nélkül elvégezhe­tik. Betekintve az egyik lég­höz és így tovább, szinte a végtelenségig bővíthető okok és okozatok keveredé­se, felcserélődése. Véletlennek aligha nevez­hetjük — és még kevésbé tarthatjuk a társadalmi igazságosság érvényesülé­sének — a tapasztalati tényt; a fővárosban az ál­talános iskolát végzettek közül négyszer annyian szereznek középiskolai vég­bizonyítványt, mint a me­gye községeiben élő, ha­sonló korú gyerekek. Azt még magyarázhatjuk a tör­ténelmi örökséggel — és valóban ennek van benne döntő szerepe —, hogy a megye községeiben, átlago­san kétszerese a fővárosi­nak az általános iskolát el nem végzettek aránya a teljes népességen belül, ám milyen „történelmi” okai vannak, lehetnek a ma továbbtanulni kívánó fiata­lok ilyen, szembeszökően különböző esélyeinek?! Az okok legfőbbjét, gyanítjuk, abban találhatjuk meg, hogy helyből ugrani köny- nyebb, mint távolról... Erősen elgondolkoztatónak. cse’ekvést sürgetőnek tart­juk ilyen tapasztalatok bir­tokában az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1934. ok­tóber 9-i állásfoglalását — ifjúságpolitikai kérdésekről —, amikor kimondja: „Az kondicionált operálóterembe, megnézték a baleseti sebészet speciális igényeinek megfelelő modern berendezéseket. A röntgenosztályon fejező­dött be a kórházi körséta. A részleget a többi között olyan készülékkel szerelték fel, amelyen a legbonyolul­tabb vizsgálatokat is elvégez­hetik. Megmutatták a vendé­geknek a rendkívül összetett feladatot jelentő orvosi bra­vúr: a végtag-visszaültetés fá­zisait rögzítő kéneket is. leg­utóbb egy fiatal nő karját operálták vissza sikerrel. Végezetül az intézet igazga­tó tanácsának tagjaival folyta­tott kötetlen beszélgetést Ká­dár János. Medve László szólt a baleseti ellátás orszá­gos helyzetéről, a kórház ve­zetői pedig beszámoltak arról, hogy a korszerűsítés tovább folytatódik: most újítják fel a baleseti sérültek utókezelését végző rendelőintézeti épületet, s a tervek között szerepel egy nővérszálló építése is. Kádár János, miután megköszönte a tájékoztatást, elismeréssel szólt a látottakról, a nagy je­lentőségű rekonstrukciós mun­ka sikeres befejezéséről. oktatási rendszer a lehetsé­ges mértékben csökkentse a művelődési és továbbtanu­lási esélyek különbségeit, segítse a tehetségek kibon­takoztatását." T ermészetesen: lehetsé­ges mértékekről van szó. Senki sem gondol arra, hogy minden telepü­lésnek legyen „saját” kö­zépiskolája, minden na­gyobb helynek egyeteme. Arra viszont nemcsak gon­dolnunk, hanem felfigyel­nünk kell, hogy létezik — léteznie illenék — bizonyos arányossági kölcsönhatás a népesség és a továbbtanu­lók viszonyában. Ennek az arányossági kölcsönhatás­nak nehezen leljük nyomát a megye esetében, hiszen míg az ország lakosságának 9,2 százaléka él itt, addig az ország felsőfokú tanintéz­ményeiben — pedig minden lehetséges formát figyelem­be vet-ünk! — a megyéből kikerült fiatalok csupán 5,3 —5,4 százalékot tesznek ki a hallgatók sokadalmában. Ami meghökkentően nagy különbség, s még inkább az, ha tudjuk, a megye né­pességének korösszetétele jobb — azaz fiatalabb — az országos átlagnál. Marad tehát a helyből ugrás? Ma­radhat?! Mészáros Ottó A feladatok megoldása az iparon málik Közélet R/íihail Gorbacsov megbeszélése a szír elnökkel Háfez Asszad Moszkvában Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet minisztertanács meghívására szerdán munkalátogatásra Moszkvába ér­kezett Iláfez Asszad, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártja főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság e'inöke. A szíriai vendéget a repülő­téren Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, miniszter­elnök, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tágja, a minisz. terelnök első helyettese, kül­ügyminiszter. Szergej Szokolov marsall, az SZKP KB PB pót­tagja, honvédelmi miniszter és más hivatalos személyiségek fogadták. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán a moszk­vai Kremlben megbeszélést folytatott Háfez Asszaddal. a Szíriai Arab Újjászületés Szo­cialista Pártja (Baath) főtit­kárával, a Szíriai Arab Köz­társaság elnökével. A kölcsönös bizalom nyílt légkörében megtartott megbe­szélések során egy sor, a Szovjetunió és Szíria szem­pontjából érdeklődésre Számot tartó kérdést vitattak meg. Különös figyelmet fordítottak (Folytatás a 2. oldalon) HELYBŐL UGRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom