Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-20 / 143. szám

4WMBBS:. Jlpi gr aaK.,’SBM5wetócw@fö<*v*»Eeeia60i«sa4 i ÄBOWYI KK0MSKÄ1 Legjabb módszer a beszélgetés Kinek segít a tsz? A szociálpolitikai tennivalók egy része a munkahelyeken, másik része a központi és a helyi közigazgatási szervek­nél, a tanácsok szociálpoliti­kai csoportjánál, ügyintézői­nél, vagy társadalmi szerve­zeteknél összpontosul. A tár­sadalmi juttatások bővítése nagyban elősegítette a társa­dalmi egyenlőtlenségek oldá­sát. a demográfiai hátrányok csökkentését. A mezőgazdasá­gi nagyüzem társadalmi jut­tatási rendszere napjainkra széles körűen kiépült, lénye­gében összhangban van gaz­dasági fejlettségükkel. Ezt ta­pasztaltuk például az abonyi József Attila Tsz-ben is. Bár a szociálpolitika hátó- köre elég terjedelmes a gaz­daságoknál, a programot te­kintve az idős kordákkal tö­rődnek a legtöbbet. Ezt a kö­vetkező adatok is bizonyítják. 1979-től például 30 személy havonta 250—300 forint nyug­díjkiegészítést kap, ez egy év­ben összesen eléri a 100 ezer forintot. Minden esztendő utolsó hónapjában megrende­zik a nyugdíjasok napját, amelyre átlagosan 340-en hi­vatalosak. Ilyenkor a megven- dégelésen kívül 700 forint egyszeri juttatásban részesül­nek mindannyian, a termelő- szövetkezet kiadása ekkor 220—240 ezer forint. A tsz javaslatára 1982-től hét sze­mély 200—400 forint összegű nyugdíj kiegészítést kap a T2SZÖV-tői, ezen felül a szö­vetkezet rendkívüli esetekben (betegség, temetés) úgyneve­zett egyszeri vagy gyorssegé­lyekét folyósít. — Az idős kordákról való gondoskodásnak ez kifejezet­ten anyagi természetű része — tájékoztatott Csőke Józsefné, a tsz szociális bizottságának tagja. — A nőbizottsággal, a vöröskeresztes alapszervezet­tel és a szocialista brigádok­kal együttműködve igyek­szünk minél több nyugdíja­sunkat és járadékosunkat ott­honában felkeresni, és nem­csak gondjaikról, körülmé­nyeikről tájékozódunk, hanem a szövetkezet életéről, vala­mint az őket érdeklő köznapi eseményekről is beszélgetünk. Áltálában minden év júliusá­ban kerül sor az idősek nyá­ri találkozójára, amelyre többnyire azok a férfiak jön­nek el. akik mozgékonyabbak, jobban bírják magukat. Prog­ramjuk alapvetően egy határ­szemléből áll, majd meghív­juk őket ebédre. Ha már az ebédet említettem, hadd mondjam el, hogy sok nyug- dí Sasunk kap ebédet üzemi !•• myhánkról, amit lakásukra is szállítunk. A tsz szociálpolitikájának egy másik lényeges eleme a munkaképes, gyermekes tsz- tagok és alkalmazottak, vala­mint a továbbtanulók támo­gatása. Csak bizonyítékként említjük, hogy minden iskolás gyermek részére augusztusban 500 forint úgynevezett tan­szersegélyt fizetnek ki, ez együttvéve 140—150 ezer fo­rint. Jelentős összeget fordí­tanak a kicsinyekkel való foglalkozásra, egyebek között a különféle szórakoztató ren­dezvényekre, a karácsonyi fe­nyőfaünnepségre. Azoknak a fiataloknak és idősebbeknek, akik a munka mellett to­vábbképzésre vállalkoznak (általános és középiskolában, valamint egyetemen és főis­kolán, tanfolyamon), a költsé­geket téríti a szövetkezet, egyben tanulmányi szabadsá­got biztosít. Volt egy olyan korszak, amikor a mezőgazdasági dol­gozók és családtagjaik csak kis létszámban jutottak üdü­lői beutalóhoz. Főleg a kis jövedelműek és a többgyer­mekesek nem élvezhették a pihenés örömeit. Napjainkban más a helyzet. Néhány esz­tendeje a termelőszövetkezet egy csehszlovákiai mezőgaz­dasági nagyüzemmel csere- üdültetést szervez, eddig éven­te negyvenen pihenhettek a szomszédos országban. Üjab- ban ez a lehetőség annyiban bővült, hogy plusz nyolc csa­lád is utazhat. Itthon im­már tizenhárom éve a Bala­ton partján és a Mátrában bérel üdülőt a mezőgazdasági nagyüzem, évente 100—120 család él ezzel s lehetőséggel. A dolgozók költségeinek egy részét a SZOT és TOT irány­elveinek megfelelően a tsz visszatéríti, ami átlagosan évi 400 ezer forint. A szociális juttatásoknak a felsoroltak csak főbb részei, mert hiszen vannak aprób­bak, vagy nem éppen rend­szeresek, például akik az őszi mezőgazdasági kiállításra kí­váncsiak, azok térítésmente­sen kapják a belépőjegyet stb. Üjabban ’ egyesek vitatják, működhet-e gazdaság szociál­politikai szempontok figye­lembevétele nélkül. Ha már vitáról van szó, csak egy va­lami képezheti tárgyát: mit sorolnak a juttatások körébe és mit nem. Gy. F. CEGLÉDI tyiíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1985. JÜNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Gyógyszert s szaktanácsot A doktor szakadó esőben érkezik A választás napján tíz óra­kor ragyogó égbolt alatt száll­tam le a buszról. Dr. Tóth Sándor csemői állatorvost, hét végi ügyeletben lévén, munka közben találtam. De alig ma­radt fél óránk a bemutatko­zásra, a kis Trabanttal máris robogtunk az első cím felé. Has Ceglédbercelen szállunk ki az autóból. Nagy István és családja már igencsak topo­rogva várta a segítséget a két kismalac miatt. Sebtiben el­mondja a harmincas fiatalem­ber, hogy három család él együtt, de ők az idén befeje­zik egy közeli telken a saját házukat, s jövőre elköltöznek a sógorasszonyéktól. — Én tizenöt éve dolgozom a szakmámban, vasúti menet­irányító berendezések karban­tartásával foglalkozom, felesé­gem hivatalsegéd az iskolá­ban. Tehát nem a jószágból élünk, de kel] egy kis. jövede­lem-kiegészítésnek a csirke, a kacsa, a malac, és . minden év­ben nevelünk naposcsibét, s el is adunk belőlük — mondja Kovács István, közben segít a doktor úrnak. Sietünk vissza Csemőbe, a Mikebudai dt melletti tanyá­ra, a Dunakesziről, három éve idetelepült Berta Károlyhoz, a rókafarmra. Ó maga egyedül él ott, de , édesanyja, nyugdíjas lévén be tud segíteni, s az kell' is, hiszen egy holdon termel burgonyát, zöldséget, káposz­tát. 110 szuka és 70 kan ró­kával december óta a Polár gt tagja. Ebből él, az állatál­lomány értéke két és fél—há­rommillió forint, hát hogyne féltené a jószágot, ezért is hív­ta ki az állatorvost. Fesztivál előtt A vendégekkel fújták A hazánkban turnézó cseh­szlovák Nová Dubnica-i fd- vonószenekar és majoretteso- portja vasárnap az abonyi So­mogyi- iskola tornacsarnoké­Este mosdatják a Zetort Nagy teljesítményű gépek nélkül ma már el sem lehet kép­zelni a mezőgazdasági üzemek létezését. Ezek karbantartására folyamatosan figyelni kell, javítani a legkisebb hibát. Az abo- n i Súgván Endre Tsz-nél nemcsak a téli felújításokra, hanem n rendszeres napi ápolásra is gondolnak. A képen: Zetort für­det Szabó György a műszak végén, a gép csak tisztán, új mun­kára készen kerülhet a helyére Gyuráki Ferenc íelvétele ban adott hangversenyt. A szomszédos országban komoly múltja van az effajta zené­nek, ez meglátszott áz együt­tes szereplésén. A zömében 18—20 éves, vagy még annál is fiatalabb fúvósok igen nagy dinamikával játszottak, kiváló hangszerismeretről téve tanú- bizonyságot. Természetesen ebben nagy szerepe van diri­gensüknek, Balázs Istvánnak. És volt még valami, ami az együttes javára írandó: nem­csak pattogó ritmusú induló­kat játszottak, hanem szóra­koztató muzsikát, amit majo- rettesoportjuk még vonzóbbá tett, tehát az egész műsoruk szórakoztatott. így nem pusz­tán udvariassági gesztus volt a közönség részéről, hogy gyakran ismételni kellett. A fúvóskoncert második részé, ben az abonyiak is, akik e hét keddjén Lengyelországba, az ifjúsági fúvószenekarok Euró- pa-fesztiváljára már elutaz­tak, ízelítőt adtak repertoárjuk­ból, és természetesen táncos csoportjuk sem maradt távol. A látottak és hallottak alap­ján nem kell majd szégyen­kezniük a kontinensünk leg­jobbjainak randevúján. A koncert végén élmény volt hallgatni, amikor a két zene­kar közösen szerepelt. Együtt játszották el a tavalyi Európa- fesztiválra komponált indulót. Szórakoztató, jó hangverseny volt. — Jó szaporulatom volt az idén, mert 48 anyától 402 kis- róka lett, van velük gond, elég, ha azt mondom, hogy 22—23 ezer forintba kerül havonta az eleség, de ha a kisrókák is el­kezdenek enni, 40—50 ezerre is rúghat ez az összeg. Ezért is kellene az áram a tanyára, hogy elektromos gépeket ve­hessek, és saját magam ké­szíthessem el a táplálékot az állatoknak, féláron. Mert most más tenyésztőtől vásárolom az eleséget. Hűtőládákat is csi­nálhatnék, hogy ne egy, ha­nem 10—15 mázsa csirkét hoz­hassak egyszerre — mondja a fiatalember. Bélféreg ellen jól bevált gyógyszerrel, recepttel, és szak­tanáccsal gyarapszik a gazda, mikor elköszönünk tőle. bük Közben odahaza megebédel dr. Tóth Sándor és családja, de alig teszik le a kanalat, máris indulni kell a csemői Halásztelek dűlőbe. Ott egy nemrégen ellett tehén benn­rekedt poklát (méhlepényét) távolítja el az állatorvos. Ki­derül, hogy nem csupán in­jekciózásból, tablettázásbói áll a munkája: homloka verejték­ben úszik, s csak a közben el­eredő eső mossa le. Már indulunk is Albertijá­ra. Ám oda eljutni nem köny- nyű, mert az esőből égszaka- ..dás, a szélből .tomboló vihar lesz. Csapkodnák a villámok, a széltől letépett gallyakat ke­rülgetjük. A széllökések majd felkapják a Trabantot, a ha­talmas víztócsák megfogják, vagy megdobják. Valahol Cse- mő és Mikebuda között az úton keresztbe nyárfa óriás he­ver, lehet 80 centis átmérőjű. Meg kell kerülni egy tanyaud­varon át. süsü Albertirsa. Szakadó esőben kezeit tördelve sírdogáló idős néni vár minket a kapu előtt KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Kö- szönetet mondunk mindazoknak, akik szeretett fiam, öcsém, sógo­rom. RÉTI IMRE temetésén részt vettek és fájdalmunkban osztoz­tak. Külön köszönetét mondunk munkatársainak, a Tüzép Váll. dolgozóinak. RÉTI CSALÁD. tehénkéjével. Megváltóként fogadja dr. Tóth Sándort, aki sebesen hozzálát a tőgygyul­ladás kezeléséhez. A beavat­kozás sikeres, nagy a hálálko- dás. Visszafelé Mikebuda és Cse- mő között elkerüljük az útra dőlt fát, ám a földúton egy másik fekszik keresztbe. Irány a rét, körülöttünk tombol a vi­har, ágak zuhannak le. Aztán az országúton széltől taszigált, kacsázó, részeg biciklista ma­rad le mögöttünk, s előttünk még további két cím van. Oda­haza Csemőn még csak este 6 óra. Dr. Tóth Sándor fél óra múlva új hívást kapott, s köz­ben még tankolni is kellett Cegléden. Aszódi László Antal Ballagó csali Bizonyára túl sokat néz­te a televízió esti meséjét az a tervező, aki a ceglédi vasútállomás virágboltjá­nak idei ballagási slágerét megalkotta. A fehér szala­gon színes festett kép lát­ható, a Hohóhoho-horgász- szal és csalijával. Termé­szetesen az alkalomhoz il­lően mindkettőjük vállán ott a vándorbot, és a végén a fehér pettyes útravaló csomag. A horgász és a csali kajánul mosolyognak. Így együtt oly magvasak, hogy az iskolának búcsút intő diákok tőlük tanul­hatnak további bölcsessé­geket. Vagy mégsem? Ak­kor megváltozott a mese, mivel abban senki sem akadt horogra, itt pedig valószínűleg igen. n. g. Nyelvtanfolyam Az MTESZ intéző bizottsága a Petőfi utcai Technika Há­zában angol, német és orosz nyelvtanfolyamot indít az ősz­szel. Az érdeklődők hétfői, keddi és szerdai napokon a délelőtti órákban jelentkezhet­nek az intézményben. Palántavásár. A ceglédi Parképítő Kisvállalat egynyári növénypalántákat ajánl fel ju­tányos áron mindazoknak, akik hajlandók kiballagni a vállalat II. számú, Külső-Kő- rösi úti telepére, s onnan el­szállítani. Egyetlen ismétlő Érettek és éretlenek Ki az iskolaérett? Sok szü­lőt foglalkoztatott a közel­múltban, hogy gyermeke meg­felel-e a követelményeknek, vagy évvesztésre kényszerül. Erről beszélgettünk Varnyú Károlynéval, a ceglédi 6. szá­mú napköziotthonos óvoda ve­zetőjével. — A 104 férőhelyes óvo­dánkban 43-an érték el az is­kolás kort. Közülük 37-re mondtuk határozottan, hogy tudják, amit már tudniuk kell. önállóan öltözködnek, cipőjü­ket bekötik, szakszerűen mos­nak fogat, szükség szerint fé- sülködnek. Társaikhoz alkal­mazkodnak játékban és fog­lalkozásokon egyaránt. Be­szédfegyelmük fejlett, meg­várják, míg társuk befejezi mondanivalóját. Konstrukciós játékokból szerepjátékokat alakítanak ki, amit a minden­napi életből lestek el. Megbe­szélés szerint felosztják a sze­repeket, rögtönöznek, fo­lyamatosan mesélnek. Szókin­csük megfelelő, tisztán, érthe­tően beszélnek. Emlékezetük megbízható. A foglalkozási ágakban az óvodai nevelési program előírta követelmé­nyeket teljesítik. — Mi történt a lemaradót- takkal? — Hat gyermeket küldtünk nevelési tanácsadóba, többen szeptemberben születtek, volt, aki fizikálisán beteg, s akadt olyan is, aki csak az utolsó évben járt közösségbe. Szülői kérésre azonban csupán egyet­len gyermek ismétli korcso­portját. — Voltak-e kiemelkedőek? — Igen! Zenei tagozatra öten, testnevelés szakra öten, angol nyelvszakra pedig hatan jelentkeztek, sikerrel. Már az óvodában is látszanak bizo­nyos képességek. A jó hallás, a harmonikus mozgás és a nyelvérzék is megfigyelhető. A játékos tanulás fejlesztheti mindezeket. Szalánczy Irma Szín-vallás Zenés próbareggeli Ajánlom tüzetesebb vizsgá­latra: vajon lehetséges-e ele­gánsan, úri mód próbaregge­lizni, terített asztalnál, komó­tosan és átéléssel, hogy kétsé­get kizáróan lássék, ízlik, na­gyon is ízlik minden falat, s hogy esetleg másokban is ked­vet, sőt vágyat ébresszünk a gipszkása iránt? Ha lehet is, semmi szín alatt nem vállal­koznék rá. A színésznek vi­szont egyenesen kötelessége a rossz szerepet is emészthetővé tenni, meggyőzően megformál­ni. Van olyan nehéz, mint a próbareggeli. A kettő között csupán annyi a különbség, hogy a teátrum! gipszkását ki­ki tehetőssége szerint fűsze­rezheti, ha tudja. Többedmagammal tanúsít­hatom, nem a Józsefvárosi Színház társulata ludas abban, hogy a nemrég bemutatott Eisemann—Szilágyi-darab, az Én és a kisöcsém, annak da­cára, hogy vígjáték, vajmi ke­vés vigalomra adott okot. Színre szürke, ízre kesernyés volt ez a gipszkása, noha a stáb tisztességes igyekezetét senki emberfia nem vonhatja kétségbe. Csakhogy: ha vala­mi pusztán bárgyú, s ha valaki kizárólag ügyefogyott, abból az életben sem kerekedik ki vil­lámló vígjáték. Ez ahhoz na­gyon kevés. Ezt nem lehet megetetni. Hanem mi válik belőle? Hosszadalmas és bizony he­lyenként álmosító zenés törté­net arról, hogy a szerelem mindent legyőz. Na bumm, hát ez a dolga. S lesz még belőle kacaj, amikor például a humor ürügyén* hátsó fertályon csip­pentik az egyik szereplőt. Szo­morú egy vígjáték. Akad azért üde foltja, úgy­hogy nem volt teljesen hiába­való végigülni a három órát. Vándor Évának sikerült lebír­nia szerepét, s valami olyasfé­lét kikeverni belőle, amit jobb híján így mondanék: érzelmes vagány. Már csak ritka termé­szetessége miatt is tetszett. V. S. Vándor Éva. Egyik jelenet­ben törékeny, elegáns, olykor tétova szertelen kamasz, a má­sikban szolidan erotikus, ma­gabiztos, szerelmet igenlő, ázott hangú lány. Valami könnyedség és lendület árad belőle. — Ez a második évadom a Józsefvárosi Színháznál. Előt­te Kecskeméten, Miskolcon és Debrecenben voltam. Lehet, hogy soknak tűnik ennyi ván­dorlás, úgy érzem, mégsem az. Soha nem öncélúan dön­töttem. Amikor leszerződöm, általában egy-egy rendezőhöz szerződöm, épp azért, mert ve­le szeretnék dolgozni. Ismer, tudja, milyen szerepet oszthat rám, mennyit hozhat ki belő­lem, mit várhat tőlem. Ha ez a rendező történetesen elmegy, az kicsit olyan, mintha föléget­nének egy hidat. Szinte pánik tör ki. Feszültség, idegeskedés, torzsalkodás. Köszönöm, ebből nem kérek. Feladom és inkább továbbállok. — Kettős szerepet játszani, nőt és férfit — mint az Én és a kisöcsémben — izgalmas és kétségbeejtő. Nagy a veszélye annak, hogy a figurák, mivel alkotójuk egy, összemosódnak. Nem a változásokra gondolok, a karakterekre, önállóknak kell lenniük, mintha más-más színész keltette volna életre őket, — A ruhám elkészült. Ám hol voltam még attól, hogy a férfi személyéből majd egy kölyköt akarok megvalósítani. Rövidnadrágos, térdzoknis, sapkás kölyköt. Mert én fér­fias? Ilyen alkattal? Az öltö­zékemen már nem lehetett változtatni. Ennyivel többet kellett rátennem, s talán az jött ki, amit elképzeltem. Kü­lön élmény, hogy vígjátékban kaptam kettős szerepet. Bosz- szantó a lekezelő legyintés és fintorgás: ah, a könnyű mű­faj. Az ördögbe is, drámában nem lehet csapnivaló az em­ber?! Az lehangol, ha csakis a felszínes dolgokat veszik észre a nézők. Mondjuk, valakit has­ba vágok. Hahaha. De jó! Ne­vetés, taps. És igenis örülök, mikor értik a humor mélyebb rétegeit. Ha kénesek követni egy másik síkon, és velem együtt felfedezni. F. F. ISSN 0133—2TOO (Ceglédi Hírlap»

Next

/
Oldalképek
Tartalom