Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-06 / 131. szám

1985. JŰNIUS CSÜTÖRTÖK Minél kevesebbet bosszankodjon a vevő Túl a sikeres főpróbán az Áfész Nem tagadja Reich Ferenc, a Stentendrei Áfész elnöke — miért is tagadná —. nagy kő esett le a szívéről. — A hirtelen jött kánikula tulajdonképpen főpróbája volt az idegenforgalmi főszezonra való felkészülésünknek. A for­galom ugrásszerűen megnőtt, s ez meg is látszott néhány ABC üzletünk forgalmán. Különö­sen Szentendrén a Dózsa György úton, a Dunakanyar körúton levő Pismány ABC és a Vöröskő vendéglő mellett le­vő élelmiszerüzletben álltak helyt derekasan dolgozóink. Gazdaboltunk is kisebb ro­hamnak volt kitéve! Munka­társaimmal örömmel állapítot­tuk meg: sikeres volt a főpró­ba! Persze, az igazság az, hogy igyekeztünk minél alaposab­ban felkészülni a ..turistainvá­zióra”. Kell a tartós tej Az elnök szavait alátámasz­tandó: még 1984 októberét mu­tatta a naptár, amikor a szö­vetkezét központjában járva azt hallottuk; már megkezd­ték a felkészülést az 1985-ös idegenforgalmi idényre! „Ezt a munkát nem lehet elég korán elkezdeni” — hangzott akkor az elnök válasza. Így igaz! Ahol hétvégenként 70—80 ezer ember is megfor­dul, ott bizony nagy nyomás nehezedik a kereskedelemre. A tisztességes ellátás biztosí­tása az egyik legfontosabb fel­adata az Áfész-nek! S hogy így legyen, még januárban meg­kötötték á szerződést a Duna Élelmiszer Vegyi Nagykereske­delmi Vállalat mindhárom fiókjával — Esztergom, Buda- vidék, Tata — a szállítások gyakoriságára. Ennek értelmé­ben az idén sűrűbben érkeznek majd a szállítmányok a bol­tokba. mint az elmúlt évben.- .Tavaly panaszkodtak,, a vásárlók, különösen a hétvégi víkendezők, kevés volt a fél­tartós, a tartós tej! — A csomagolóanyaggal kapcsolatos gondok miatt nem kaptunk többet. Most bizta­tóbb a helyzet, mert a tejipar­tól 9000 literre van szerződé­sünk a féltartósból, de bízunk a „ráadásban”, azaz ennél na­gyobb mennyiség kerül bolt­jainkba. Fejfájás a kenyér miatt Az elmúlt idegenforgalmi szezonban a legtöbb fejfájást a kenyér és a péksütemény minősége okozta — folytatta az elnök. — Javulás minden­képpen lesz ezen a téren. An­nál is inkább, mivel a körze­tünkben levő maszek péksé­gekkel szerződést kötöttünk a Választék bővítése és a minő­ség javítása érdekében. De a legnagyobb szállítónktól, az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalattól azt az ígéretet kap­tuk, hogy jobb minőségű pék­árut és kenyeret kapunk tőlük. Kíváncsian várjuk, betartjak-e szavukat. — A tőkehúsról és töltelék­áruról még nem is beszéltünk. — A szerződések alapján úgy tűnik, - kiegyensúlyozott lesz az ellátás. Üzleteinkbe a Győri és a Budapesti Húsipari Vállalat mellett a tahitótfalui Kék Duna szakszövetkezet is szállít. A töltelékáru választé­kának bővítésére a Baromfi- ipari Vállalattól is rendszere­sen veszünk át árut. — A mirelit termékek mind népszerűbbek itt a Dunaka­nyarban is. A korszerű és egészséges táplálkozásban a mélyfagyasztott áru ma már nélkülözhetetlen. Mégis azt ta­pasztaltuk, hogy szegényes volt a választék. — A Magyar Hűtőipar nem tudta az igényeinket maradék­talanul kielégíteni, ezért bő­vítettük a mirelit termékek be­szerzési körét. Ma már szállí­tónk a nagyrédei Szőlöskert és a ráckevei Aranykalász Ter­melőszövetkezet. Hogy új part­nereinktől valóban megkap­juk-e azt, amit boltosaink ren­delnek, az hamarosan kiderül. Befejezésül arról kaptunk tájékoztatást a szövetkezet el­nökétől, hogy az üdítő itallal várhatóan most sem lesz baj, a tavalyihoz hasonló széles skála áll rendelkezésre. A leg­fontosabb szállító természete­sen a szentendrei Márka üzem. De a többcsatornás árubeszer­zés előnyei itt is kedvezően éreztetik hatásukat. Ami pedig a zöldség- és gyümöícsellátást illeti: az áru túlnyomó részét a Budapesti Z ÖLDÉRT-től szerzik be. De éppen a széle­sebb választék érdekében az Áfész valamennyi zöfdséget, gyümölcsöt árusító boltja ré­szére készpénzvásáriási enge­délyt adott ki. Készültek a vendégekre A fentebb felsorolt tények mutatják: a Szentendrei Áfész felkészült a vendégrohamra. A példákból ítélve jobban, mint bármikor az elmúlt években. Az elnök —• aki két esztendeje került az Áfész élére — azt vallja: az igényeknek megfele­lő ellátás biztosítása politikai kérdés. Ennek szellemében dolgoznak. Az persze megtör­ténhet, hogy nem érkezik meg a szállító vállalat túrajárata vagy nem azt hozza a teher­autó, amit a boltos rendelt. Ha ilyenkor a vásárló az Áfészt szidja, nincs igaza Hiszen a szövetkezet éppen azért bőví­tette partnereinek, szállítóinak körét az időben megkötött szerződésekkel, hogy a vevő minél kevesebbet bosszankod­jon. Kovái Iván Június 10-ig Óvodai beíratás Az 1985—86-os óvodai évre behatásra jelentkezhetnek a három—hat éves korú gyer­mekek szülei a körzetükhöz legközelebb eső óvodákban. A jelentkezés határideje: június 10. Az ehhez szükséges kérdő­ív az óvodákban, vagy a vá­rosi tanács művelődési, egész­ségügyi és sportosztályánál kapható. Tanulságos, érdekes volt u. Helytörténeti kiállítás A helytörténeti kiállítások népszerűek. Ezt bizonyította a leányfalui Petőfi Sándor Mű­velődési Házban most zárult tárlat. Mit láthattak a helyiek és a kirándulók a tablókon és tár­lókban? A község megelevene­dő múltját. A bemutató alap­ja az a rendkívül gazdag anyag volt, amit Szinna Fe­rencné gyűjtött össze hosszú évtizedek során Eredeti meghívók, levelek, hivatalos hatok és fényképek nyújtottak bepillantást Le­ányfalu múltjába. A gyűjte­ményben voltak római kori és a honfoglalás idejéből szár­mazó emlékek is. Az anyag fel­idézte azt az évtizedekig tartó törekvést, amelynek eredmé­nyeképpen Leányfalu 1949-ben önálló községgé válhatott, és elszakadhatott Pócsmegyertől. Érdekessége volt a tárlatnak az az arcképcsarnok, amely a településhez kötődő művésze­ket. hókat mutatta be. Töb­bek között Szendrei Ignác. Gyulai Pál, Móricz Zsigmond portréja és számos híres szí­nész fotója került ide. SZENTENDREI variqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hoyá lesz a szennyvíz ? A konkurrencia feltétele A hozzánk érkező észrevé­telek mutatják, hogy az olva­sókat nagyon érdeklik a tér­ség vízeállátásával, a szippan­tott szennyvíz elhelyezésével és tisztításával kapcsolatos dolgok. Az elmúlt héten meg­írtuk: napi 10 ezer köbméter ivóvíz hiányzik a Dunakanyar­ban ahhoz, hogy csúcsfogyasz­táskor ne kelljen elrendelni a korlátozást. A téma reflektorfénybe ke­rülését jelzi az is, hogy a Vá­roskörnyéki Bizottság Viseg- rádon tartott legutóbbi ülésén napirendre tűzte a témát. A ta­nácsok illetékesei a számok tükrében vizsgálták: mennyit fogyasztunk, illetve mennyit „termelünk” ivó- és szenny­vízből? Most maradjunk az utóbbinál! A hivatalos adatok szerint napi 290 köbméter, azaz évi 72 ezer kétszáz köbméter a körzetből a tisztítóba szállí­tott szippantott szennyvíz mennyisége. Az első ellent­mondás az, hogy a szentend­rei telep 24 óra alatt maximá­lis kapacitással dolgozva csak 250 köbmétert képes tisztíta­ni. Az adat csak a PVCSV-re és a Városgazdálkodási Vál­lalatra vonatkozik. Csakhogy magánkisiparosoknak is van engedélyük szippantásra. A kocsijaik tartalmát viszont az említett ok miatt nem fogad­ják a városi telepen. Bár azt, hogy dolgoznak, mindenki lát­hatja. Más tisztító nincs a kör­nyéken. A kérdés megkerülhe­tetlen.: hóvá. ürítik a szenny­vizet? - ' ■ Mielőtt bárki azzal vádol­ná, hogy elfogult vagyok az állami ipar javára, hangsú­lyozni kívánom, hogy szere­tem a magánvállalkozókat. Ez esetben azonban károsnak tar­tom a konkurrencia kialakí­tását. Egyszerűen azért, mert nincsenek meg a feltételei. Ehelyett alkalmat teremtünk a környezet szennyezésére. Elgondolkodtató, hogy az évi 72 ezer 200 köbméternyi szennyvíztermelésből 67 600 a közületekre esik, a lakosságra tehát alig több, mint 4600 köb­méter jut. Ez természetesen lehetetlen. A valóság ennek a többszöröse. Két eset állhat fenn: vagy elszivárog a derí­tőkből, vagy illegális helyre szállítják. Például Dömös ha­tárába, vagy a Szentendrei­szigetre. Esetleg beengedik a csatornanyílásokba, üzemza­vart okozva ezzel a szentend­rei telepen. Mi lenne a megoldás? Két­szeresére növelni a városi tisz­tító befogadóképességét, s épí teni egy állomást Tahitótfalu- ban. Bizonyításul csak egy adat: ha Leányfaluból csatornát épí tenének a szentendrei telep­hez, 70 millió forintra lenne szükség. Ennek csak a tizedé­be kerülne az UNIR nevet vi­selő tisztító. Tahitótfaluhoz tartozhatna Dunabogdány, Vi segrád, Horány, Suránv s a ^öbb, szigeti község, Szentend­réhez a felsorolásból kimaradt települések. Sürgősen megoldást kell ke­resni. Sport a programban Ezer gyermek Június harmadik hetében ismét megrendezik Szentend­rén az eszkimó-indián játéko­kat. Ez a vetélkedő immár az országos nevet viseli, mert hazánk minden részéből vár­ják a részvevőket. Mintegy ezer gyermek öt sportágban mérkőzik. Eveznek, nyújtón húzózkodnak. futnak, lőnek és _ úsznak. Az eszkimó és indián játé­kokkal egy időben, június 22-én kezdődik az olimpiai remény­ségek versenye a leányfalui uszodában. Egy nappal később a szent­endrei nyár programsoroza­tának részeként sakkverseny kezdődik a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tárban. Ugyanekkor a Felsza­badulás lakótelepi iskola aulá­jában az asztaliteniszezők mé­rik össze tudásukat a Duna­kanyar Kupa keretében. A labdajátékok közül a „té­ziseké” lesz a főszerep. Jú­nius 28—30-ig nemzetközi fér­fi és női ifjúsági tornát ren­deznek Dunakanyar Kupa címmel. A következő havi sportprog­ramok közül csak néhányat említünk. Július hatodikai) lesz a Duna Kupa nemzetkö­zi úszóverseny gyermek és if­júsági korúak számára, a kis­pályás labdarúgó-bajnokság a Papíripari Vállalat szentend­rei gyárának területén, vala­mint az Óbuda Kupa nemzet­közi ökölvívóverseny Szent­endrén, a Teátrum étterem autós mozijának nézőterén. Példa a helytállásra Üvegvisszaváltó Pomázon? A bevásárlás mindennap­jaink része. Hangulatunk, köz­érzetünk alakulására hatással van, hogy megkapjuk-e a ke­resett árut, milyen annak a minősége, udvarias-e a kiszol­gálás, vagy kényszeredett, megunt szívességtiétel. Mosta­nában divattá vált szidni a ke­reskedelmet, bírálni a bolti el­adók munkáját. Gyakori vendég vagyok a Nyugat-Pest megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat 111-es üzletében, amely Pomá­A Fáklya és alkotója Mindig szerszámközeiben élt Körzeti pedagógusnap Élen a Lenin úti iskola , A pedagógusnapon a városi tanács dísztermében a telepü­lés vezetői köszöntötték a kör­zet kitüntetett óvónőit taní­tóit, tanárait és technikai dol­gozóit. Az elismeréseket jelző ok­leveleket Marosvölgyi Lajos Szentendre város tanácselnöke nyújtotta át. Kiváló munkáért kitüntetést kopott dr. Balázs Györgvné, Balázs Imréné, Bel­la Benjámin, Barátit Endréné, Friedrich Ferencné, Kristóf Cecília, Láng Ferencné, Laukó Zoltán, Martinovics Tiborné, Margaritovics Ivánná. Molnár Katalin, Platthy Ivánná. Sü­veges Istvánná, Száger Gyulá- né és Telek Pál. Tizenkét pedagógust, minisz. téri dicséretben részesítettek, három tanár: Pfeil Margit, Sándor Lászlóné és Tímár Gergelyné kiemelkedő szak- szervezeti munkáért kapott el­ismerést. A Cegléden megtartott me­gyei ünnepségen Matosvőlgyi Lajosnét, Gyarmati Józsefnél és Váradi Ágota' jutalmazták Kiváló munkáéit oklevéllel Baross Péter és Pfeil Mar­git Gyermekekért érdemérmet kapót]­Külön dicséretet érdemel a Lenin úti iskola úttörőcsapata, amely több évtizedes magas­szintű mozgalmi munkájáért a KISZ KB Vörös Selyemzászló szalagját vehette át. Az izbé- & pajtások a tanulmányi mun­kában, a programok szervezé­sében. a táborozásban kiemel­kedők voltak. Ezt a magas kitüntetést eb­ben az esztendőben csak két úttörőcsapat nyerte el a me­gyében. Szentendrén és körze­tében a Lenin úti iskola úttö­rőcsapata az egyetlen, amely­nek megvan a KISZ KB Vö­rös Selyemzászló szalagja. Bognár Mária városi úttörőel­nök elmondta, hogy a gyere­kek az elismerésen kívül kap­tak 15 ezer forint jutalmat, két pajtás Mongóliában és a Német Demokratikus Köztár­saságban, további kettő pe­dig Balatonzamárdiban a nem­zetközi táborban üdülhet. A csapatvezető Virágh Ferenc tanár a kiemelkedő munka ju- talmául az úttörővezetői ér­demérmet kapta. Nemrégen avatták fel Rajki László szentendrei festőmű­vész a Fáklya című Felszaba­dulási Emléikművét Pilisszán­tón. A halk beszédű, mindig mo­solygós, szerény alkotót a la­kásán kerestük meg a város művésztelepén. Rajki László erősen hisz abban: szobrásszá válásában nagy szerepe volt annak, hogy gyermekként gya­kori vendég volt az édesapja asztalos műhelyében. Ahogy ő fogalmaz „szerszámközeiben” élt. Ezeket az emlékeket to­vábbvitte az általános iskolá­ba, ahol szerencséjére egy fes­tő-tanár tanította rajzolni. A padegógusnak olyan nagy ha­tása volt rá, hogy két évig a Képzőművészeti Főiskolán is az ecsetforgatást tanulta. Az­után mégis a vésőhöz pártolt. Rövid fővárosi munkaviszony után megtudta, hogy Szent­endrén 12 lakást építettek kép­zőművészek számára. Az utol­só pillanatban pályázott, s nagy örömére neki ítélték az egyik otthont. Rajki Lászlónak több műve áll Pest megyében és az or­szágban. A Váci Kötöttárugyár előtt például az ő alkotása a Fekvő fiú, amelynek születésé­ről egy kis történetet is elme­sél. — Vác városa a munka megrendelésekor csak azt kö­tötte ki, hogy női figurát ne tervezzek Ugyanis már kilenc állt a település különböző he­lyein. Tápiógyörgyén a Hajnal ne­\ Fáklya című emlékmű részlete vet viselő női figurában, Daba- son a Táncsics szobrában. Pi­lisszántón pedig a Fáklyá-ban gyönyörködhetnek, az ott élők. De állnak, köztéri munkái Bé­késcsabán, Dunaújvárosban, s természetesen szülővárosában Orosházán is. A pilisszántói Felszabadulási Emlékmű története is érdekes. Nagyon rövid határidő alatt kellett elkészíteni. Nehéz dolog lett volna, ha a művész nem kap segítséget az Építéstudo­mányi Intézettől, s az ott dol­gozó asztalosbrigádtól. Várat­lan akadályok is adódtak. Ki­derült például, hogy Magyar- országon nincs olyan gép, amely az öttonnás követ mil­liméterre pontos méretre ké­pes levágni. Rajki László ezen a tavaszon ünnepen és hét­köznapon a Fáklyán dolgozott. — A lángíormákon még egy hétig találtam volna simogatni valót. Végül annyi időm sem maradt, hogy a nevemet ráír­jam a talapzatra. Remélem azonban, hogy rövidesen elju­tok Pilisszántóra és pótolom ezt a hiányosságot — mondja mosolyogva. A műterme tele van portrék­kal, plasztikákkal, kompozí­ciókkal. A sokat dolgozó em­berek közé tartozik. Azt vall­ja, hogy egy alkotónak nem szabad eltévednie a többféle irányzat között. — Az a fontos, hogy a, bel­ső tartalmat fejezze ki a for­ma. Kiemelek egy dolgot, hogy annak a hatása érvényesüljön a művön, a többi jellemzőt a háttérben hagyom. Rajki László 16 éve él Szent­endrén. Jól érzi magát a város­ban. Jelenleg a Fészek című kompozícióján dolgozik. zon, a József Attila út 22. szám alatt van. A hatvan négyzetméternyi eladótérben évente csaknem 25 millió forint cserél gazdát, egy dolgozóra 230 ezer forintos ha­vi forgalom jut. Tessék végig­gondolni, hogy mennyi árut kell ehhez megforgatni, meny­nyit adminisztrációt kell elvé­gezni! Azt már mondani is kár, hogy kizárólag nők cipe- kednek. A vezető és helyettese napi 10—11 órát dolgozik, a többiek kilencnél vaiamiveí többet. Két műszakban. A ke­resetük 4 és 5 ezer forint kö­zött van. Szabadságra csak úgy mehetnek, hogy a bentmaradó kollégák túlórákat vállalnak. Az áru forgási sebessége a Ill­ésben a vállalati 19 helyett 17,5 nap. Szinte mindnyájan törzsgár­da tagok. A vezető Takács La- josné 1974-ben lett a Belkeres­kedelem Kiváló Dolgozója, ugyanezt a címet a NYÉK-né] hatszor kapta meg. A helyet­tese, Haluska Ferencné 22 éve eladó, kétszeres kiváló dolgo­zó. Széna Sándorné, a vállalat szakszervezeti bizalmija. Hor­váth Jánosné több mint tíz éve dolgozik ezen a helyen. Az utóbbi esztendőkben s panaszkönyvbe (ma már vásár­lók könyve), egyetlen bíráló megjegyzés került. Valakinek az üzlet tatarozása előtti napon nem cserélték vissza az üveg­jét. Beszélgetés közben Takács Lajos né hol a térdét, hol a csuklóját szorítgatja. Túl van­nak a napi súlyemelő edzésen. A mozdulatok automatikusak Panaszkodást nem hallani. Csak néhány kívánságot. Nagyon kellene egy üveg­visszaváltó a községbe. Meg­könnyítené a munkánkat. So­kat várunk a jutalékos bérezés bevezetésétől. Végre talán emelkedik a kereset, kiegészít­hetjük a létszámunkat. A munka azonban addig sem áll meg Az üzletben most is annyian vannak, hogy alig le­het mozdulni. Takács Lajosné fogja a vonóhorgot, s cseréli a kifogyott rekeszeket. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó’ Erdőst Agnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom