Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

pest .

1985. JttNIÜS 5.. SZERDA

Danaíüreden

Csónakázótó,

pihenőpark

Az idei esztendő legjelentősebb munkálatai Dunafüreden a csónakázótó és a pihenőpark területén vannak. Köztudott, hogy ez a szabadidő-centrum jobbára társadalmi munkában készült. Pillanatnyilag a csónakázótó íeltöltése van hátra, s ehhez előbb be kell fejezni a most készülő kutat. A szivattyút a tanács vette, beüzemelésére a Dunai Hőerőmű Vállalat szocialista brigádjai vállalkoztak.

Természetesen a DKV szocialista brigádjai sem maradhatnak ki a felajánlók sorából. Vállalták a sétautak kialakítását, a parkosítás kisebb- nagyobb, zömmel kertészkedéssel járó műveleteit. Tavaly Ősszel már megkezdjék a növények kitelepítését, .amit előreláthatólag ősszel hiég folytatnak.

Tanács és gyár szerződése Maglódon

Szempont: a kölcsönös előny

Nem hinné az ember, hogy a dús lombú fák mögött, az utca végén gyár ..bújik meg”. Mégpedig nem is kicsi. Már ami a területét illeti. Dolgozóinak száma kétszázhárom. A fővároshoz hasonlítva ez a szám nem magas. Azonban a nyolcezres lélekszámú Maglódon ez a legnagyobb üzem.

Társadalmi munkával

— Kormányzott mellső és hátsó tengelyek készre gyártásával foglalkozunk, valamint alkatrészeket készítünk az Ikarusnak — tájékoztat Dombi Lajos igazgató. — A gyár közvetlenül exporttevékenységet nem folytat ugyan, viszont az autóbuszokba beépített futóművekkel így közvetve külpiacokon is megjelenünk.

— Van-e megfelelő gépparkjuk?

— Az üzem gépparkja megA beérkező tej minőségétől függ

Száilításra, fogyasztásra jó

Tíz éve történt, hogy tíz emberrel megindult a munka a daba- si tejüzemben. Hét gazdaság alapította, köztük a Fehér Akác Tsz. amely a gesztora, összefogója a gazdasági társulásnak.

— Ma már kilencven dolgozóval, két műszakban termel a Dabastej — folytatja a jelennel az ismertetést Kozma István főágazatvezető. — Tavaly. tizennyolc, és fél millió liter tejet dolgoztuk fel Az idei tervünk valamivel kevesebb, de megközelítőleg 10 millió forint üzemi eredményt tűztünk ki célul.

Tejszín a kémcsőben

. •‘gxrtlgnlsfl vR-xnx- * • -rí

Az uaemoen monoton gépzúgás — amely nem fülbántó — fogad, miközben Tóth László művezetővel beszélgetek. A fehér köpeny itt is kötelező.

— Mondhatni, első naptól itt dolgozom — meséli. — Korábban a termékértékesítőknél konzervipari szakmunkás voltam. Vonzott az új lehetőség: pasztőrösi munkakört ajánlottak. Elfogadtam.

Hosszú folyosóról nyílnak a kisebb-nagyobb helyiségek.

— Kezdjük a végénél! — ajánlja Tóth László. — Ez a túrózó.

Izmos karú asszony két kézzel darabolja a túrót.

— így könnyebb kivenni — mutatja Lovestyán Istvánná.

— Az üzletben ön is megveszi ezt a túrót? — kíváncsiskodom.

— Igen! Pedig hat év óta, amióta a Dabastejnél dolgozom a legtöbbet itt vagyok, bár kötött munkája egyikünknek sincs ..

Gyors tempóban markolja ki a csurgatókocsiból a túrót, s teszi nagy zacskóba, amit kolléganője tart.

— Szereti enni is? — kérdezem Magyar Lászlónétól, aki mindössze két hónapja tanulja a szakmát.

— Igen! Remélem, később sem unom meg.

Az üvegezett ajtó mögött laboratórium van. Kémcsövet tart kezében Hábli Imréné laboráns.

— Tejszínt vizsgálok — világosít fel.

— Milyen a mai napi? — faggatom.

— Átlagos. Ez mindig a beérkező tej minőségétől függ.

A jó. tejszín vízmentes, a sav megengedett határokon belül van: jól pasztőrözött és hűtött.

Grdöngcs gyorsasággal

— Lehet rosszul pasztőrözni?

— Lehet, de nálunk ilyen még nem történt! — siet magyarázattal a művezető. — Pedig készítünk literes és fél- literes^ polytejet, valamint 3,6 százálékosü' ^írtertatoiút;w teifölt és tejsaiát 'is -.7.

,Egy..kis helyiségben Sipos Istvánné dolgozik a tejszín- és tejföltöltő géppel. Utánozhatatlan gyorsasággal jár a keze.

— Egy év alatt megszoktam, megszerettem a gépet — néz föl egy pillanatra.

Mellette üres az úgynevezett tejföladagoló helyiség.

— Jó ez? — fordulok Tóth Lászlóhoz.

— Jó bizony! — nyugtat meg. — Ilyenkor reggel ez azt jelenti: szállításra alkalmas volt a tejföl. Délutánra Ismét telítődik — teszi még hozzá.

Fóliát nyel a gép

A tejfeldolgozó üzemrészbe érünk. Ez a legnagyobb terem. Sok tekergődző csővel, nagy tartályokkal s két olyanforma szerkezettel, amit radiátorhoz hasonlítok. A művezető gyorsan kiigazít:

— Ezek a lemezpasztőrök! Nehogy ilyet leírjon, ebben ugyanis kétirányú a folyadék mozgása .. .

A töltőgép a leglátványosabb. A fóliazacskót folyamatosan nyeli a gép. egy kattanás, s kijön a zacskó tej. Itt is nőket látok.

— Ők vannak döntő többségben — tájékoztat a műve- zétő. — S ők a legrégebbiek. Nálunk is van munkaerő- hiány. hiszen, folyamatosan dolgozunk,. Igaz. szombaton- vasárnap csökkentett létszámban.

— Mi a legnagyobb gondjuk?

— A mindennapi tej...

Számíthatnak a lakosságra

Járdák, utak épülnek

Komoly gondot okoznak a járdák és az utak Tápiószelén, a részben megoldott vízhálózat mellett. Olyannyira, hogy a jelölő gyűléseknek is témája volt. A nagyközségi tanács azonban számíthat a lakosságra; társadalmi munkában vállalják a járdaépítést. Az utak

is elhanyagoltak, a tanács nehezen birkózik ezzel a feladattal. Ebben is kapnak azonban segítséget: a Kohászati Gyár- épitő Vállalat helyi gyáregységétől. Mégpedig kőzúzalékot, amellyel már javíthatnak valamelyest az utak minőségén.

felel, az ipari átlagnak, döntően az adott technológiai tevékenységre épül. Kiemelkedő talán nálunk a hideg alakítás és a védőgázos hegesztés. A követelményszint magas, hiszen a járműalkatrészeknél fokozott élet- és vagyonbiztonsági előírások érvényesek. Azokon kívül, mint már említettem. ügyelnünk kell az Ikarus nemzetközi piacon kivívott tekintélyére is.

— Van-e tekintélye az Ipari Szerelvény és Gépgyár Magló- di Járműgyárának Maglódon?

— Bár a nagyközség agglomerációs övezetbe tartozik, s a munkaerőt elszívja a főváros. a gyár jelentős bázisnak számít. Mint ilyen, fontos szerepet kell vállaljon a község- politikai feladatok végrehajtásában, valamint a munkaképes korú lakosság foglalkoztatásában. A helyi tanács és a gyár között középtávú együttműködés' szerződés van érvényben, amelv a kölcsönös előnyökre épül. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk a községpo- litikai célok megvalósításához. Ez részben anyagiakat, és főleg társadalmi munkát jelent.

— Például?

— Közös összefogással épült

az általános iskola tornaterme, annak fűtéskorszerűsítése, az óvoda bővítése. Kivesszük részünket a művelődési ház bővítésében és az útépítésekben is. A segítségnyújtás esetenként technikai eszközök, tehergépkocsik. aütődSrük, targoncák kölcsönzését is magában foglalja. Évente egy kommunista műszak bevételét gyermekintézmények támogatására utaljuk át a nagyközségi taaá«s»?!fe«E*t jeleo.tSs társadalmi munkával egészítjük ki. ;

— Tudnak-e szakmái segítséget adni?

Kihelyezett órák

— Maximálisan. Azokhoz a feladatokhoz, amelyekhez szakemberre van szükség, például

különböző szakipari munkákban. Amit mi fontosnak tartunk az együttműködési szerződésen belül: patronáljuk a központi általános iskolát és a Maglód-nyaralói óvodát szocialista brigádjainkon, valamint KISZ-szervezetünkön keresztül. Szerény kultúrtermünk mindenkor nagyközségi rendezvények és az ünnepségek közös megtartását szolgálja.

— És a község tud-e segíteni á gyárnak?

— Minden évben értékeljük az . együttműködési. szerződést, mégpedig pozitívan. Kisgyermekes dolgozóink csemetéinek helyét , adnak az óvodában. A maglód; sportkör pályát és felszerelést ad ,a tömegsportrendezvényekhez. A gyár tevékenységének propagálásával igyekeznek megfelelő. képzettségű munkaerőt biztosítani számunkra. Sajnos, ebben sikerült a legkevesebb segítséget kapnunk. Az általános iskolát befejezettek közül három év alatt mindössze egy szegődött hozzánk ipari tanulónak.

— Szerveznek-e gyárlátogatást áz általános iskolásaknak?

— Erre is van lehetőség. A gyár felajánlotta az iskolának: tartsanak nálunk kihelyezett politechnikai oktatást. Főleg a fiatalság köréből lenne nagy- nagy szükség utánpótlásra. A munkaerőhiány miatt évről évre növelni kell a kooperáció mértékét — a jól működő gmk-k ellenére is. Teljes termelési értékünk megközelíti az egymiüiárd forintot, a gyári nem tiszta eredmény pedig a nyolcvanmillió forintot. A kereset az ipari aiágazat és a makrokörnyezet átlagának megfelel. Azonban, ha a vonzáskörzetet vesszük figyelembe-: a téeszek, a kisszövetkezetek és egyéb vállalkozási formák-jövedelmi szintjét nerp túötú'í ,é5éWi¥ i^'f£téB'.1fe 3ék<^át$.st igazgat

u'inákcüfn múlik

Ez utóbbi nem csupán a gyáron múlik. Ügy érzem viszont, hogy; az együttműködési szerződés előnyeit még nem használták ki teljesen.

Vennes Aranka

Jó méztermésben bízva

A nagy kiterjedésű pusztavacsi erdőkben legkorábban virágzik az akác. 300—400 vándorméhész több ezer kaptárral egy-két hetet tölt el a gazdag mézgyűjtés reményében. A kedvező Időjárásban hamarosan megkezdik a méz pergetését. Az elsők között érkezett a Nógxád megyei Szalmatercs községből Grécz!

Zsoldos Miklós mezőgazdasági gépszerelő 35 méhcsaláddal

Szociális otthon Ráckevén i

Október végére elkészül

Éppen egy ki'Sebbforma értekezlet közepébe toppanok.

— Minden hónap; első-csü- törtökén munkaegyeztetést tartunk — világosít föl Pfen- dert Mihályné pénzügyi osztályvezető.

— Éppen arról beszéltünk, hogy parketta helyett legyen a burkolat pévécé — magyarázza Dorogi Tivadar, a Pest

A kerület állattenyésztési ágazatvezetője

Hernádon nyugodtabb az élet

Kér, ígér és megnyugtat

— Mikor jártam iskolába? Jaj, már az államvizsga is régen volt. Azok a napok örökre emlékezetesek maradnak. Az volt a kérdés: szülök-e vagy vizsgázom? S az utóbbin előbb túl voltam. Ahogy elfoglaltam itt, Hernádon, a munkahelyemet, megszületett a nagyo-bbik -lányom.

S ki nem ismeri Hernádon — és környékén — dr. Szé- csényi Gabriella állatorvost? Nem hiszem, hogy van olyan család, amelyben legalább a nevét ne hallották volna, ha nincsenek is ' vele közvetlenebb kapcsolatban. Miért? Az ok roppant egyszerű. Az állát- orvosnő a Március 15. Tsz hernádi kerületének állattenyésztési ágazatvezetője.

— Most újból meg kell tanulnom a baromfit — mondja. fölnézve az asztalán látszólag össze-vlssza heverő papírokból. — Tíz éve nem csináltam, hiszen a sertéstelepet bízták rám, ezzel foglalkoztam, az utóbbi időben. Mondháto,m, nagy örömmel. A munkatársaim a legnehezebb, a légle- hetetlenebb helyzetben is velem voltak, olyanokká nőttünk az esztendők során, mint egy nagy család.

S míg ülünk az irodában, egy szabad percünk . nincs.; Gabika, mi legyen ezzel? Gabika, ezt hogy csináljuk? Gabika, Gabika, Gabika ...

Sohase láttam még fáradtnak. Pedig biztosan az, néha. Nagyon sok éve ismerem. Ha becsukom a szemem, a szerkesztőségben is látom magam előtt, amint rakott szoknyáErdösl Ágnes felvétele

jában, pulóverében hol itt tűnik fel, hol ott Hallom a hangját, amint rendelkezik, kér, ígér, megnyugtat, tanácsot ad, számon kér — amint együtt él azokkal, akik vele együtt dolgoznak: Ismerek olyan fiatal- asszonyt, aki csak azért jelentkezett a sertéstelepre munkát vállalni, mert ragaszkodott a „főnökhöz”, a Gabikához, ugyanúgy, mint sokan mások.

És most mi, a helyzet? A sertéseken kívül az egész kerület állattenyésztési gondjait számon kell tartania. A termelőszövetkezet kollektívája voksolt■ Megválasztották a szakszervezeti bizottság elnökévé., tanúsítva, hogy bíznak benne, hogy hallgatnak szavára, hogy elfogadják a döntéseit —, mert még sohasem csalódtak, s tudják, nem is fognak csalódni.

Az asszony, még jóval innen a negyvenen, élen jár a követendő példákkal —, s nem csupán a munkában, hanem a szövetkezet által teremtett közösségi élet számos fórumán is. Angol nyelvtanfolyamra jár — mint a lányai. Aerobik-íog- lalkozásra siet Örkénybe, mint az itteni fiatalasszonyok közül többen. Eli a hernádiak életét, pedig azt hihetnénk, hogy valamiféle nosztalgiát dédelget a főváros iránt.

— Budapesten éltem huszonöt esztendős koromig. A szüléimhez gyakran belátogatok, el is megyünk az édesanyámmal vásárolni, elintézni ezt-azt: Ha ott van a megállóban a villamos, azt mondja anyu, fussunk! Hová fussak? Majd jön a következő. És én ezzel így vagyok már. Szeretek itt Hernádon élni. Nemrég költöztünk be a házunkba, amit itt építettünk. Nyugod- tabb az élet. Mindenki ismeri és érdeme szerint tiszteli a másikat. Jó itt.

Ránézek. Tiszta tekintetéből ugyanazt olvasom: jól érzi magát Hernádon. Vidáman, frissen csacsog a telefonba, aki nem hallja, miről, nem is gondolná, hogy ennek a csinos fiatalasszonynak mi mindenre kell figyelemmel lennie. Nem baj. A fő: ő tisztában van vele. S tudják ezt azok is, akik rábízták ezit a nagy feladatot.

Bálint Ibolya

Megyei Beruházási Vállalat műszaki ellenőre. — Köny- hyebbt-tt tisztán lehet tartani.

,-Z. A Ä«: K'iV’ M'T f V,.'V

»— És kevésbé csúszik — veszi át a szót Gavalovics Gábor, a ráckevei költségvetési üzem vezetője. — Ez léT nyeges szempont, hiszen idő« emberekről van szó... «

A ráckevei öregek napközi otthonát a városi jogú nagyközségi tanács 1982-ben kézd- te el építeni. Kimerült a pénzügyi keret, s esztendeig állt a munka.

— Akkor határoztuk el, hogy a megyei tanáccsal közösen nemcsak napközit, hanem szociális otthont is ki- alakítunk benne — meséli a történetet Bukovszky István, műszaki ügyintéző.

Szokatlan, hogy nincs rendetlenség az építkezés környékén a csöndes Kazinczy utcában. Az utcafronttól távol álló épület tökéletesen illeszkedik a házak sorába.

— A tököli költségvetési üzem tervezte — mondja Bu- kovszky István. — Szemből nézve nem látszik, hogy milyen nagy: csaknem ezer négyzetméter alapterületű.

Végigjárjuk a területet. Hozzánk csatlakozik Mayer János, a ráckevei költségvetési üzem építőbrigádjának vezetője.

— A belső pucolással már áprilisban elkészültünk — mutatja. — Most nyolcán dolgozunk itt a brigádból, a többiek a makádi iskolánál vannak.

A bejárat mellett két oldalt kisebb helyiségek szolgálják majd a klubfoglalkozásokat. A bejárattal szemben található a tágas közös helyiség. A jobb szárny a tizennyolc személyes' szociális otthoni részleg, kilenc kétágyas szobával. A bal szárny pedig az öregek napközi otthona, ahol huszonketten tudr nak elhelyezkedni. Ezen a részen van az étkező s ,a melegítő konyha is.

— A beruházásra 8,2 millió forintot fordítanak a tervek szerint — tájékoztat Bu- kovszky István. — Az átadását október 30-ra tervezik.

V. A.