Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

Patronál# Három iskolát — a galga-má- csait, az ikliadit és a domo- nyit — patronálja a Galga- parti összefogás Tsz asztalos- műhelyének Ady Endre szo­cialista brigádja, amely az idén lett kiváló. ii| takarmánykeverő A MÉM Műszaki Intézet munkatársai újfajta takar­mánykeverő üzem vizsgálatát végezték el. A budapesti Élelmiszeripari Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, az Élgép által gyártott keverőüzém a különféle szárított szemester­mények,, koncén trátumok és premixek, takarmánykiegészi- tők mellett nedves kukorica­zúzalék felhasználásával is ké­pes . jó minőségű keverékta­karmányt- készíteni. A beren­dezéssel óránként 2,8—4,2 ton­na , keverék gyártható. Egy tonna takarmánykeverék 10— 33 kilowattóra energiát emészt fel. Mázsumbaráti kör Száznál több tagja i án a mezőgazdasági múzeum baráti köre gödöllői csoportjának, amely az idei egyik legna­gyobb rendezvényére készül. Június közepén a baráti kör kétnapos szakmai és kulturá­lis kirándulást szervez tagjai­nak és hozzátartozóinak Mo­hácsra. Az autóbusszal lebonyolí­tandó programban menet köz­ben megtekintik a Kiskunha­lasi Állami Gazdaság helytör­téneti és mezőgazdasági gép­gyűjteményét, majd az ópusztaszeri emlékművet. Ugyancsak megnézik a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát gép- múzeumát,.a mohácsi emlék­parkot és a nemzetiségi mú­zeumot. LUOI ina Ácsolják a tetőt 1 V'iJ'm ' :’v A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1985. JÚNIUS 4., KEDD Isaszegi Gamesz Jól szervezett műszaki ellátás S nap programja Gödöllő, művelődési ház: Házimuzsika, 19 órakor. Schwajda György: Segítség, groteszk játék egy részben, a GT 80 színházi csoport elő­adása, 19.30 órakor. Amikor Tóthné Pacs Vera isaszegi tanácselnökkel a nagyközség vezetőinek ter­veit, idei fejlesztési tenniva­lóikat beszélgettük, láthatóan fellelkesedett, s úgy szólt a Gameszról, a gazdasági és műszaki eüátó szervezetről. Érdemes megnézni, milyen szép irodaházban vannak, mondta a tanácselnöknő. Ma­gam is biztatóbban léptem a gázpedálra, hogy odaérjek, mivel Tóthné még hozzátet­te: az épületet társadalmi munkában építették meg ma­guknak. Festőműhelyből Nem gondoltam persze ka­csalábon forgóra, hiszen annyi mindenre kell a pénz mosta­nában, s új irodaházat rit­kábban húznak a maguk fe­je fölé a vállalatok, szövet­kezetek is. Nem csalódom el­gondolásomban. — Nézze — terít le féltu­catnyi fényképet az asztalra Meggyes Tivadar, az isaszegi Gamesz vezetője. — így né­zett ki a ház azelőtt, s olyan most, amilyennek kívülről látta. Tény, hogy talán a Lig- raifer szövetkezetiek sem is­mertek rá, mi lett az egyko­ri festőműhelyükből, aminek rozzant épületét a tanács vet­te át, s adott nekik helyette máshol területet. Szírsháii élmények Józanul a Himnuszt Ma este a GT 80 színházi csoport az országgyűlési és tanácstagi képviselőjelöltek tiszteletére ismét előadja Schwajda György Segítség című groteszk játékát. A darab napjaink időszerű kérdéseit boncolgatja, a városi népfrontbizottság a későbbiekben ankétet ren­dez a játékról. Milyen idő­szerű kérdésekről van szó? Többről. E sorok írója az alább kifej ten dőt tartja a legfontosabbnak. A darab cselekménye Jó­zsi megmentése körül bo­nyolódik. Miért és mitől kell Józsit megmenteni? Az alkoholtól. Azért hogy ne verje feleségét. Arankát, hogy rendes családi életet éljen, mint a többi társa. A mentőakció fő szervezője Polgár néni, a szomszéd- asszony, á mozgósítja a ta­nácsot, a rendőrt, a gyári brigádtársakat, a vöröske­reszteseket. Józsi nem született alko­holistának. Ugyanolyan ár­tatlanul jött a világra, mint mindenki. Elvégezte az is­kolát, szakmát tanult, dol­gozott a gyárban, megnő­sült, gyermekeket nemzett. Egyszer, amikor még nem ivott, bent dolgoztak a gyárban, egész éjjel. hu­szonnégy órát. Huszonnégy óra munka egyhuzamban nagyon sok, Józsi mégsem érzett fáradtságot. mert olyan, de olyan marha jó társaság volt együtt. és olyan jó volt együtt, és azt érezte, a fene egye meg, kéne valamit mondani ne­kik. valahogy azt. hogy olyan jó vglük. éppen éjfél volt, élrikkantotta magát: boldog új napot kívánok és elkezdte énekelni a Himnuszt. Itt kezdődött a baj. Bol­dog új napot, józanu] a Himnuszt, hát lehet ezt ér­teni? Kitört a röhögés, fet- rengtek rajta, egy hétig. Józsi elszégyellte magát.... megértette, hogy ilyet csak egy hülye csinálhatott. In­ni kezdett, de úgyis mindig az jutott az eszébe ..., de hát egy részeget nem hü- lyéz le senki, azt inkább meg akarják menteni. Én pedig azt mondom, Józsinak volt igaza. Ném­ábban hogy elkezdett inni. Abban csupán követte mil­lió társát. Az éjféli ötietet tartom megrenditően szép­nek, nemesnek: boldog új napot kívánok. Azoknak kívánta, akik vele együtt hajtottak végig három mű­szakot, de olyan jó volt ve­lük, hogy szemernyi fáradt­ságot sem érzett. Akikkel ilyen jó, azoknak kívánha­tunk-e kevesebbet, mint egy . boldog új napot? Abban még inkább iga­za volt Józsinak, hogy jó­zanul énekelte a Himnuszt. A Himnuszt csak és kizá­rólag józanul, tiszta fejjel szabad énekelni. A Him­nusz ugyanis nemzeti dal. Akik a Himnuszt kótyagos fejjel éneklik, azok sok minden rosszra képesek. Nemzetietlenségre. A nem- zetietlenség. vannak rá ta­pasztalataink, egy népet végveszélybe sodorhat. Ezért nem mindegy mikor, hol és hogyan énekeljük a Himnuszt. Schwajda darabja a nem­zeti dal enekiesévei feje­ződik be. Az író utasítása szerint úgy. hogy Aranka, maga előtt tuszkolva gye­rekeit, jön a színre, majd .rázendítenek a Himnuszra. A gödöllőiek előadásában Aranka egyedül énekli. A játék megrendítő csúcspil­lanatai. Aranka sejti, érzi, a Himnuszt egyedül csak halkan szabad énekelni. Egészen halkan, úgyszólván suttogva. A nemzeti dalt csak akkor szabad zengve énekelni, ha együtt, va­gyunk, ha sokan vagyunk. A Himnusz egy nemzet jel­képe, aminek tisztasága va­lamennyiünk józanságának, becsületének fokmérője. Kör Pál — Mikor alakult a Gamesz Isaszegen? A szünetben — 1983. január 1-én. Je­lenleg tizenkilenc, különféle szakfeladatot ellátó intéz­ményt szolgálunk ki, köztük az iskolákat, az egészségügyi intézményeket s az óvodát is. Az alakulás évében még má­sutt szorongtunk, de . .mivei adódott ez a hely, s a társa- dalmi munkához a volt mozi és a régi múzeum épületé­nek bontási anyaga, sikerűit a központi telephelyet meg­teremteni. Lényegében egy parasztporta nagyságú udva­ron vagyunk. Egymilliót , így már biztosan ér ez, amiből fele lehet az élőmunka-ráfor­dításunk. — Milyen munkák, karban­tartási tennivalók ellátására képesek? — Van kőművesünk, laka­tosunk, vízvezetékszerelőnk, ácsunk, illetve asztalosunk Tehát az alapvető szakmák­ban ellátjuk a javításokat. Bájuk is sok tennivaló vár a nyáron, amikor a karbantar­tási. renoválási munkák na­gyobb ütemben folyhatnak a tanítási szünet alatt., Több helyen csatornatisztítást kel! elvégeznünk, s persze a fes­tés, mázolás, meszelés lesz igen fontos. . Persze, ahogy Meggyes Ti­vadar mondja: a gazdasági- lehetőségek korlátozottak! Nem tudják minden "dlkalom- mai teljesíteni, amit az isko­lák vezetői elvárnak tőlük. Emberileg azért sokra vállal­koznak. Emlékszik ■ arra, hogy amikor a télen a legnagyobb hidegben tönkrement a Kos­suth utcai iskola kazánja, s aztán az óvodában is szétfa­gyott, úgy tudtak másnapra meleget produkálni, hogy éj­jel mindenki talpon. volt; hogy a bokáig érő. vízben ki­javítsák a hibákat. Most újabb nagy munka vár rájuk: a Damjanich Ja­nos Általános Iskolában köz­ponti fűtést szerelnek, a ti­zenöt éves olajkályhákat vált­ják le. Kár volna velük kín­lódni, tovább próbálkozni, a télen fűtési ügyeletet szervez­tek, hogy valamiképpen kel­lő meleget teremtsenek a tantermekben. így is fáztak a diákok. Az isaszegi Gamesz tavaly mintegy 17 millió forinttal gaz­dálkodott. A költségvetésből azonban mintegy félmilliót si­került megtakarítaniuk. így például egy jó ötlet nyomán, csupán a szennyvizek elhordá- sána.k változtatásával több mint százezer forintot takarítottak meg. Hogy mire költötték'' Elégedettséggel újságolták, hogy a nagyobbik részét az orvosi rendelők műszereinek Vásárlására használták fel. Mindegyikbe vettek vérnyo­másmérőt és új, japán gyárt­mányú vércukorszint-mérőt. A gyermekorvosi rendelőhöz négy hőtárolós kályhát vásá­roltak, ott szintén az olaj- kályhákat cserélték le a megtakarított összegből. Közös döntés A műszaki ellátó szervezet mellett egyébként egy, az in­tézményvezetőkből meg a ta­nácsi emberekből álló kisebb testület működik, amely ne­gyedévenként értékeli a Ga­mesz munkáját, illetve azt, hogy . miképpen gazdálkodik ;ia, rábízott, -pénzzel. Itt mond­ják- meg azt is.- hogy melyik- intézményre mennyi pénzt tudnak költeni. Azt viszont közösen döntik el, ha vala­hová fontos segítséget kell nyújtani, oda mennyit adja­nak-: F. I. Mon Szaífi. Színes magyar rajz­film, 4 és 6 órakor! Mégis kinek az élete. Szí­nes amerikai film, 8 órakor! Gomba- és lángmentesített faanyagból ácsolják az új gödöllői tanácsház tetőszerkezetét. Képünkön: Tóth József és Nagy László, az alvállalkozó péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet ácsai szabják a szarufáknak való anyagot. Hanesovszki János (elvétele Anyakönyvi hírek Született: Bottá Dávid, Gö­döllő, János . utca .4/B, Czira Brigitta, Árpád utca 2., Gaál Krisztián, Akácfa utca 17.. Ju­hász Norbert, Köztársaság út 34., Lakatos Attila, Asbóth Sándor utca 18., Lipcsey Ákos. Stromfeld Aurél sétány 14., Marton Zsuzsanna. Kállai Éva utca 20., Pesti Mónika, István köz 1., Radics Zoltán. Napsu­gár utca 2.. Rácz Imre, Kandó Kálmán utca 10., Széphegyi Katalin, Szilágyi Erzsébet ut­ca 37., Varga Gergő, Szilágyi Erzsébet utca 54. Varga Lívia, Kazinczy utca 32., Vitányi At­tila, Damjanich utca 36. Névadót tartott: Érsek Ist­ván és Czira Gyöngyi: István Zsolt. Egri Sándor és Mészá­ros Erzsébet: Zoltán és Niko- etta,- Soltész János és Kreisz Borbála: Barbara. Kerecsényi- Fodog Tamás és Kecskés Györgyi: Georgina. Kriger Gá­bor és Kaszás Ágnes: Gábor, Kiss Csaba és Benyus Etelka: Csaba. Káposzta János és La­dányi Erika: Gábor. Mikó Gé­za. és .Körösi ^suzisanaa: Ta­más, Baláss Isty-áÁ és. Ten Íjé Ágnes: Gergő. Kómár Lajos és Pocsai Márta: Márta Ibolya. Katona Rudolf és Ráfel Teréz: Rudolf Tamás, Ferenc Imre és Könczöl Éva: Ádám nevű gyermekének. Házasságot kötött: Huszár Jenő Ádám és Szilágyi Erzsé­bet, Nagy Attila és Terényi Mónika. Gólya József és Se­res Erika, Kecskés László és Sopronyi Judit Borbála, Skita István és Csumányi Mariann, Kiss Sándor és Pusuma Mária, Sütő Imre és Botos Erika, So­mod! László és Kamarás Éva. A múltkori cikkünkben té­vesen jelent meg a házasságot kötöttek között Körösi József és Tóth Terézia neve. Helye­sen: Körösi József és Homoki Mária kötött házasságot. Elhunyt: Boczki István. Gö­döllő, Balogh Ádám utca 6/a., Antal Sándor, Antalhegyi út 56, Majzik Mátyás, Haraszti köz 7., Koltai Ferenc, Dózsa György út 6., Kovács András, Marika-telep 3., Bolcskai Gá- borné Pető Zsófia, Illés István út 81., Czim-balek Gyuláné Horváth Julianna, Szabadság út 147, Pál! András, Körösi Csorna Sándor utca 36. Jótékony célra Edda-buü Űjabb jótékony célú kon­cert rendezéséről érkezett hír szerkesztőségünkbe.1A gödöl­lői kisegítő iskola KlSZ-alap- szervezete kezdeményezésé­nek. eredményeképpen az új­jáalakult Edda együttes lép fel június 16-án este hét órai kezdettel az Agrártudományi Egyetem aulájában. A zene­kar már túljutott a harmin­cadik fellépésén új korszaká­ban, június elején a Sport- csarnokban is koncertet ad­nak. A gödöllői buli bevéte­lét a kisegítő Iskola tornater­me építésére ajánlják fel. Remélik minél többen élnek a nemes gesztus e lehetőségé­vel A nyolcvan forintos be­lépő megvásárlásával a zenei élményen túl hozzájárulhat­nak egy fontos cél eléréséhez is. Névnapokhoz kötődve Nyárelő havának rejtelmei Igaz, hogy napok óta káni­kulai a hőség, azért a kalen­dáriumot .jól ismerő Földes Istvánné csak nyárelő havá­nak nevezi júniust, amikor leteszem eléje zsebnaptára­mat, s a hónap nevezetességei­ről érdeklődöm. Gyógynövény — A hónap elején — június 8-án — köszönt ránk Medárd napja, amely elsősorban az időjárásról nevezetes. Ha Me- dárdkor esik. negyven napig e°ik — mondja a néphit. Hogy mi a magyarázata a szólás­nak, beszélgető társam nem tudja, de azt állítja, hogy ezen a napon — persze egy-két nap elcsúszás lehet — általában erős lehűlés és esőzés várható Két nappal később — 1'0-én — a Margitpkat kös-zöntjük. A szorgos asszonyok, akik a ház­táji és zártkertekben olyan so­kat dolgoznak, legkésőbb erre a napra elültetik a káposzta­palántát Június 11-én Barna­bást mutatja a naptár, de ez a nap valóiában a szénakaszálás napja. Megtudom azt is, hogy lehetőleg ekkor kell a réten termő gyónynövényeket össze- gyűjteni. mert erre az időre a legjobbak; ami azt jelenti, hogy beértek,, de el nem értek, s kezdődhet a szárításuk. Június 13-án. Antal napján a szembetegek helyesen cse­lekszenek, ha meggyújtják An­tal tjizát, hiszen a hit szerint Páduai Szent Antal a szembe­tegek, a gyulladásban szenve­dők oltalmazója. — Ha elérkezünk a hó kö­zépső napjához — mondja Föl- desné -—, köszönthetjük a nya­rat. Vida napjára a szántóföl­di növények befejezik növeke­désüket. és megkezdődik az érés időszaka; Valamikor az ezt a napot megelőző vasár­napon a gazdák kocsira ültek, és sógorok, komák határjárás­ra indultak. Ekkor már meg tudták becsülni, mennyi zsák­ra lesz szükség a cséplésnél, hogy fizet a gabona. A nyár szokásai között leg­jelentősebb a Szent Iván-i tűz­gyújtás, június 24-én. amikor a nao legmagasabban jár, leg­rövidebbek az éjszakák, és leg- hosszabbak a nappa'ok. Aki ebben az időben látástól vaku- lásig dolgozik, annak húszórás a munkanapja. Galgamácsán -néhány-éve felújították a régi szokást, s legényele, lányok ugrották át a lobogó tüzet. Szikrázó láng Kerestem a tűzgyújtás ere­detét. s a következő magyará­zatra akadtam A nyári nap­fordulót talán már a honfogla­lás- előtt ismerhette a magyar­ság. A középkorban elsősor­ban egyházi ünnep, de a 16. századtól kezdve a források már népszokásként emlegetik. A tűz átugrásának kettős a célja. Egyrészt a tűz megtisz­tít, másrészt, akinek jól sike­rűi az ugrás, az farsangra be­ugrik a házaséletbe. Hogy mennyire volt a Szent Iván-aapi tűzgyújtásnak és ug­rásnak párosító szerepe, ennek igazolásául Földes Istvánné ré­gen hallott dalt idéz. — Gye­re babám, tegyél rá, hadd szik­rázzon a lángja! / Terítsd föld­re a subád, hadd fekszünk le rája! / Jöttem is, mentem is, arra jártam én is, / Gyere, ked­ves galambom, melegedj meg te is. Rendre emlékezve — Néhány nappal az ünnep után kezdődött az egykori fa­lusi emberek legnehezebb és mégis legszebb munkája, az aratás — emlékezik Föld esne. — Nehéz heteket köszöntöttek az emberek Péier-Pál napján, amikorra megszaltadt a búza tövé, s hozzáláthattak az ara­táshoz. Az aratás napját gon­dosan meg kellett választani. Űj holdkor nem vághatták a rendet. Ha éppen péntekre esett volna a munka megkez­désének az első napja, akkor már csütörtökön levágtak egy kévére valót, hogy ne a sze­rencsétlenséget hozó pénteki napon pengjen a táblán a ka­sza. Akinek nem volt földje, az is nagyon várta ezt a napot, mert egyetlen család sem ma­radhatott ki az aratásból. A nincstelenek tizedéért vágták a rendet, szedték a markot, hogy a téli napokra legyen ke­nyér. mert a kenyér és az élet egyet jelentett. Ma már nem vesszük észre az aratást — só­hajt Földesné —. néhány kom­bájn elintézi négy falu hatá­rát. De azért Péter-Pá] nap­ját meg kellene ünnepelni, ha másért tlem, hát a régi kaszá­sokra váló emlékezés miatt. Fercsik Mihály A tűzoltói hivatás iránt érdeklődő kisportolt, érettségizett fiatolok jelentkezéséi várjuk 35 éves korig. Gödöllői Vuzeltő­paroncsnckság. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a család mély fájda­lommal tudatja, hogy dr. Fábián Gyula, a biológiai tudományok doktora, nyugalmazott egyetemi tanár, eieíenek 10. évében elhunyt. Temetése 1925. június 5-én, 14 óra­kor lesz Gödöllőn, a Dózsa György úti köztemetőben: ISSN 0133—195? '{Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom