Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-27 / 149. szám

Konusunisia közösség Ezen nincs mit vitatni EGY MUNKÁSEMBER ínondta el az alábbi véle­ményt új pártszervezete kö­zösségi életéről. Harmincéves párttagság után súlyos bal­esete miatt kényszerült mun­kahelyet és alapszervezetet cserélni. Gyári alapszerveze­te emlékezetes, meleg hangú taggyűlésen vett búcsút tőle. Ott volt a pártbizottság titká­ra is, aki a gyár emblémáját viselő emlékplakettel és könyvekkel ajándékozta meg. Elvtársai pedig azzal búcsúz­tak, hogy a sokéves közös munka során kialakult baráti kapcsolatot a jövőben is ápol­ni szeretnék. Ismerősöm a kisváros egyik »zolgáltató üzemében kapott egészségi állapotának megfe­lelő munkát, s mivel ott pártszervezet nem működött, a lakóhelye szerint illetékes alapszervezetnél jelentkezett. Illetve először csak jelentke­zett volna, mert napokon át nem talált senkit a pártiro­dán, aki érdemben törődhe­tett volna vele. Amint mond­ja, már az is szöget ütött a fejében, hogy amikor a párt­helyiséget kereste, a környék lakói csak hosszas tanakodás után tudták útbaigazítani.' Vajon milyen kapcsolat lé­tezhet az ilyen „visszavonul­tan” működő pártszervezet és a területén élő lakosság kö­zött? Visszaemlékezett arra az időre, amikor szülőfalujában jóformán még gyerekfejjel je­lentkezett a pártba. Az ő pártszervezetük nem csupán munkában jól összetartó egy­séges közösség volt, de a fa­lu népével is szoros kapcso­latban, gyümölcsöző együtt­működésben élt. Pártházuk címét nemcsak ismerték az ottaniak, de bizalommal be is kopogtattak bármilyen ügyes­bajos dolgukban, mert szá­míthattak a kommunisták se­gítségére. A falu népe mindig tudta, mikor tartanak taggyű­lést, és ha késő estig tanács­koztak is, az emberek soka­sága ébren várta, hogy miről és hogyan döntöttek a kom­munisták. S a beszélgetés ilyenkor tovább folyt a kis- "Icá'pulfb'áh, a Rázák"'körítései- néi, a közös dolgokról. A taggyűlés ideje el is ér­kezett. s a titkár nem látszott barátságtalan embernek Hosszabb beszélgetésre ugyan nem futotta az idejéből, de megnyugtattá az újonnan ér­kezői, hogy a többiektől min­dent megtud majd, ami érde­kelheti. A taggyűlés, amelyen állítólag az influenza miatt a tagoknak alig fele vett rés?t, nem tartott sokáig. Illetve nem tartott volna, ha az új elvtárs nem tesz fel néhány, egyesek számára kényelmetlennek tű­nő kérdést. Amikor a meglehetősen hi­vatalosan hangzó, és inkább csak általános politikai kérdé­seket taglaló beszámoló után a hozzászólások következtek volna, egyetlen jelentkező sem akadt, ö sem kért szót. De amikor a titkár bejelentet­te, hogy egyik tagtársuk ki­lépett a pártból, egy másik idős elvtársnak pedig néhány nap múlva lesz a temetése, már nem maradhatott közö­nyös, Érdeklődni kezdett, hogy mi indokolja a kilépést, és mint vélekedik erről az aiáp- szervezet. A titkár csak eny- nyit tudott mondani^ hogy 50 év körüli értelmiségiről van szó, aki betegsége, állítólagos idegösszeroppanása miatt szánta el magát a lépésre. Ű ugyan bevalldtta, hogy szemé­lyesen nem beszélt vele, N. elvtársat kérte meg az eset tisztázására. N. elvtárs kény­telen-kelletlen szót kért, hosz- szasan magyarázta, hogy ő kereste ugyan a kilépőt, de mivel az kórházban volt, csak a feleségével beszélhetett. Vele vajon törődtek-e az elvtársak? — firtatta tovább az új ember, és fejtegetni kezdte, hogyan járt volna el hasonló esetben az előző párt- szervezete. Az ő közösségük­ben ilyen esetben íratlan tör­vény volt a beteglátogatás, a családdal való törődés, beszél­getés. Elvtársi munkacsoport vette volna kezébe a dolgot, hogy elejétől végig kikutassa, miért és hogyan szánta el ma­gát egy társuk a kilépésre. Az is kiderült az új ember kérdései nyomán, hogy az idős elvtárs temetésére sem készülődik senki az alapszer­vezetben. A titkár szerint ná­luk ilyen alkalommal ki-ki a saját elhatározása szerint cse­lekszik. Kiderült, hpgy a kö­telezően előírtaikon kívül nincsenek közös rendezvé- nyelk* legfeljebb jelentős év­fordulókon tartanak megem­lékezést. Nem divat a csalá­dok barátkozása, összejövetele, a születés- vagy névnapi kö­szöntő, nem szokás közösen kirándulni, színházba járni, hiányoznak a kommunistá­kat közösséggé formáló közös élmények. • —. <■- ■■■ • Élhet-e így tovább azalap- szérVezet? — hangzott az új elvtárs utolsó kérdése. Valaki méltatlankodva jegyezte meg. hogy ma már meglehetősen korszerűtlenek az ilyen -köve­telések. Egy hivatalban talán azok — hangzott a válasz —, de nekünk elvtársi közösség­ben kellene élni. MINDENKI ÉREZTE, hogy olyan igazság ez, amin nincs vitatndvaló. S talán az akarat is meglesz hozzá, hogy a fel­ismert igazságnak érvényt szerezzenek. K. Gy. NAGYKŐRÖSI ina A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1985. JÚNIUS 27.. CSÜTÖRTÖK A vezetik is szembenéznek hibáikkal Több pénzért többet kell tenni A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság legna­gyobb termelési értéket előál­lító üzeme a nagykőrösi, ahol 500 dolgozó elsődleges és má- sodlagos fafeldolgozással fog­lalkozik. Évente 40 ezer köb­méter nyárrönkből és 8 ezer köbméter fenyőrönkből készí­tenek fűrészárut. Ebből a mennyiségből, s a hozzá vásárolt anyagokból ál­lítanak össze háromezeröíszáz köbméter bútoralkatrészt, 2 ezer köbméter ipari ládát, kö­zel 3 ezer köbméter egyutas rakodólapot, és negyedszáz- ezer EUR szabványú MÁV- raklapot, ezek kisebb hánya­dát exportra készítik. Tavaly elmaradás Röviden ennyit a NEFAG nagykőrösi üzemének termék- szerkezetéről. E bemutatással, s a legfontosabb adatok felso­rolásával is érzékeltetni akar­tuk az üzem nagyságát, s azt, hogy ha a nagykőrösi egység a NEFAG teljes termelési ér­tékéből 40 százalékot állít elő, milyen fontos az eredményes­ség. Ugyanis az üzem nyeresé­gessége nem „csak” a saját öt­száz, hanem a, NEFAG továb­bi • másfél ezer dolgozójának sorsát is meghatározhatja. A jól hangzó számok mögött éppen ezért komoly gondok húzódnak meg: a tavalyi évet több millió forint eredmény- eimaradással Zárta a NEFAG. nagykőrösi üzemé. ’ Hogy miért? Az okokra mi- is kí­váncsiak voltunk. Kérdéseket tettünk föl, s a válaszokat, a nagykőrösi üzem főmérnöké­től, Ladár Lajostól kaptuk meg. — A tervhez képest ered­ményünk elmaradásának több okát említeném. Az egyik az, hogy a faipar a leggépigénye- sebb munkaterületek közé tar­tozik. Ebből adódik, hogy az energia állandó árnövekedése nagy megterhelést jelent. De legalább ilyen fontos tudniva­ló. hogy iparágunkra jellemző a nagy alapanyagigény. Az üzemben előállított termékek értékének közel a fele — ese­tenként annál is többet tesz ki — az alapanyagköltség. S mindezekhez még csapódik a munkabérek és a közteher emelkedése is. Sőt, idén új költségként jelentkezett a ter­melési adó is. — A másik nagy gondunk abból adódott, hogy egy ka­zánházi rekontstrukció folytán több gőzt tudunk előállítani, mint amennyire ' szükségünk volt, de a fölösleget nem si­került teljes egészében értéke­síteni, csak a felét. Ugyanis műszaki problémák merültek föl, és az aszályos nyár miatt a konzervgyár termelése és így a gőzigénye is visszaesett. — S végűi az eredmény el­maradásának egyik, meghatá­rozó oka volt, hogy a tervezett cellulózipari apríték gyártásá­ban tavaly nem értünk el eredményt — sorolta Ladár Lajos a jól behatárolható oko­kat. nem felejtve ki az alap- anyagköltség-túilépést sem, amit egyértelműen a vezetés hibájának ismert el. — Az üzemnek milyen esé­lye van 1985-ben az eredmé­nyességre? — Természetesen a legfonto­sabb célunk az, hogy a vesz­teséges állapotból kilábaljunk, mert ez fennmaradásunk felté­tele, záloga! Jogos volna a kö­vetkező kérdés, hogy miként akarják' ezt élérni; azaz «Utfeií- vezett eredményieket. ísSagss árak — Először is a vállalat minden dolgozójának — veze­tőknek is! — szembe kell néz­nie saját hibáival. A vezetés ezt azzal kezdte, hogy minden költségtúllépésnél^ vizsgálatot tartottunk, s rájöttünk, hogy hol, mennyit lehet megtakarí­tani. — Azt is tudomásul kellett vennünk, hogy kiszolgáló jel­leggel, de akkor is piacra dol­gozunk. Tehát az eddigieknél Rengeteg csoki fogyott Tánc, játék fűszerezte a pihenést Rövidesen búcsút mond Nagykőrösnek az a kereken másfél száz hajdú-bihari fia­tal, akik a megye 5 helyiségé­ből érkeztek ezen a nyáron el­sőként az Absolon Sarolta KISZ-építőtáborba. Beisme­rem, illendőbb lett volna már érkezésükről szót ejteni, de az előzetes hírverésnél olykor hasznosabb az események után baktatni, szemrevételezni a már megmásíthatatlan tapasz­talatokat. Korábbi észrevételeim alap­ján egyvalamit máris előre kijelenthetek, hogy táborélet­ről negatív összefoglalót soha nem lehet írni. Pedig most azt hittem, sikerül az ellenkezője, hiszen pocsékabb júniust el sen? képzelhettek volna a ka­páló. szőlőt kötöző munkacsa­patok. Tdj'esítsEények A reggeli hideg délre is csak hűvösre enyhült, s bizony, aki fogason hagyta a meleg ruhát, könnyen megesett, hogy este szapora tüsszögéssel búcsúz­tatta a napot. A könnyű nát­hánál szerencsére súlyosabb baleset nem fordult elő, igaz. a búzaidegenelés közben a tenyerekre jócskán lehetett formás vízhólyagokat szerezni. Szóval, első nap nem csoda, hogy egy kicsit alábbszálit a hangulat, zömében első tábo­rozok lévén, a szokatlan mun­kával sem haladtak úgy. mi­ként az szerették volna. Azóta persze sokszorosan behozták már a kezdeti lemaradást, a brigádok ' rendre „kivágják a rezet”, a gazdaság által meg­határozott 100 forint értékű személyenkénti teljesítmény­nek soha nincsenek alatta. Szeméíyeiskér.t — A táborátlag 110 százalé­kos teljesítményt mutat, ami­vel elégedettek lehetünk. A brigádok munkája természete­sen eltérő, attól függően, mi­lyen munkaműveleteket vé­geznek. A szőlőkapálók nagyon jól haladnak, a búzaidégeüe- lck sajnos egy meglehetősen munkaigényes táblába értek. Váltjuk a csoportokat, a fiúk, lányok munkáját is külöm-kü- lön értékeljük, így lesz reális a végső összegzés. — Az eddigi legjobbak meg­érdemlik. hogy kiemeljük őket, a Bartha Zita vezette 10- es számú debreceni lánycsa­pat, a fiúk között pedig a Haj­dúszoboszlói Szabó András és társai mindig élen járnak a munkában. A többiek meg szo­rosan -g nyomukban, így tehát nem egyértelmű, kiket illőt majd a két hét végén a kitű­zött ezer—ezer forintos cél­prémium — összegezte röviden véleményét dr. Patvarosné Dó­ró Tünde táborvjezető-heiyet- tes. Facimeccs Az 57 fiú és 93 lány irányí­tása amolyan családi vállalko­zása a Patvaros házaspárnak — a férj a tábor vezető —, mint hallom, sokéves gyakorlatuk rran már az építőtáborok veze­tésében. — A táboréíet ‘minősége ezernyi tényezőtől függ, így az sem mindegy, milyen összeté­telű a társaság. Szerencsés megoldás a koedukált kollek­tíva, könnyebben összefogha­tok. de a fiútáborban is kelle­mesen csalódtam nemegyszer, viszont tiszta lányturnusra jobban kell vigyáznunk, veze- 'tése több gonddal, felelősség­gel jár. — A mostaniakról meglehe­tősen jó véleménnyel vagyunk, könnyen mozgathatnak, aktí­vak, tiszta, rendezett környe­zetet alakítottak ki maguknak. A hangulat a szoros, kétoldalú kapcsolatnak is függvénye, jó és rossz példákat egyaránt tudnék sorolni a gazdasáaok és táborok viszonyáról. Ös­szességében nincs különösebb okunk a panaszra, az ellátás kielégítő, ha adódott is néha probléma, azokat igyekeztünk időben lerendezni. Mit mondanak minderről a legilletékesebbek? Lehetetlen­ség mindenkit egyenként meg­kérdezni. de Csáti Csaba és Mohácsi László, a balmazújvá­rosi gimnázium két harmadi­kosa állítja, az ő véleményük minden bizonnyal egyezik a többiekével. Mert mi a lényeg? Az, hogy a fárasztó munka után mindig vidámság, szóra­kozás fűszerezze a pihenést. Ebben állítólag nem volt ed­dig sem hiány. Játékos vetélkedők, filmve­títés, videcdiszkó, népi és mo­dern táncház, Kecskeméten színházlátogatás, ma művész­vendéget várunk Debrecenből, holnap meg focimeccs lesz a gazdaság válogatott csaptával — mondják a fiúik egy szusz­ra, s remélem, nem veszik rossz néven, ha mellőzöm a terjedelmes program-lista is­mertetését. Szabad idő — Több ezer forint értékű csoki fogyott el a játékok, ver­senyek díjai fedezeteként, a tisztasági akciónak meg egy hatalmas torta lesz a jutalma — teszi hozzá mosolyogva a leltárt Patvarosné. — Rossz idő ide, vagy oda, fiataljaink nagyon jól érezték magukat a két hét alatt, mint láttuk, még a szabadidőből sem ment kárba egyetlen perc sem. Munkánkról persze a gazdaság lesz illetékes nyilat­kozni az utolsó napon, de gon­dolom, bátran eldicsekedhe- tünk azzal is odahaza. Miklay Jenő sokkal rugalmasabban kel. alkalmazkodnunk a piachoz, azaz megrendelőink igényei hez, persze, azzal a megkötés­sel, hogy csak eredményt hozó terméket állítunk elő! — Ez azért nem lesz olyan könnyű, mert az említett alap­anyaghányad miatt áraink ma­gasak, s az elmúlt években az ország faipari kapacitása meg­nőtt, tehát a konkurrenciával számolnunk keld. Közös asztalra Ám mindenkinek tudomásu kel! venni, hogy keresetnöve­kedésre csak a termelés növe­kedésével párhuzamosan lehet számítani a jövőben. Az im produktív munkaterületen pe­dig csak a létszám csökkenté sével lehet emelni a keresete két. Ma már nem lehet csak el­tölteni a munkahelyen a nyolc órát. A több pénzért többet is kell letenni a közös asztalra A. L. A. A pályázat eredménye A gyermekkönyvtár a fél­szabadulás 40. éves évforduló­ja tiszteletére pályázatot hir­detett. Novella, vers, interjú jeleníthette meg az eltelt esz­tendőket, az építés eredmé­nyeit. A napokban tartották a díj­kiosztó ünnepséget. Az első helyen Boldizsár Nó­ra végzett, második Ruzitska Helga valamint Kádár Éva lett. Harmadik helyezést Pap Karola és Király Gabriella ért el. A zsűri küiöndíjakat is át­adott, Kovács Zsolt valamint Lévay Márta tanulóknak. Költözködik a könyvtár A vároisi könyvtár felnőtt- részlege június 27-én költöz­ködés miatt zárva tart. Ezen a napon nincs kölcísönzés. Mozi A NAGYTEREMBEN A szavanna fia. Színes, szinkronizált- olasz—NSZK ka­landfilm. Előadás 6 órakor Éden boldog-boldogtalan­nak. ’ Színes, szinkronizált francia film. (Csak 16 éven fe­lülieknek!) Előadás 8 órakor. A STŰBIÖTEREMBEN Uvegtörők. Színes angol ze­nés film. (Csak 18 éven felü­lieknek!) Fél 6-kor. A KERTMOZIBAN Hárman a slamasztikában. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték, 9 órakor. Sporthírek Asztaliteniszezőink hajrája Az 1884/85. évi NB III-as férfi csapatbajnokságban a Szabados-csoportban jól - sze­repeltek’ as ztál i teniszezőinké A mezőny ismét erős és ki­egyensúlyozott volt, amit a döntetlenek és a szoros győ­zelmek száma is mutat. Az érsekcsanádiak óvása és an­nak tárgyalása után változtat­tak a táblázaton, és így a módosított ' végeredmény a ‘következő. 1. Szolnoki Span. 18 18 — — 36 2. Békéscsabai K. 18 14 2 2 30 3. Orosházi IVVTK 18 10 3 5 23 4. Nk. Kinizsi 18 9 3 6 21 5. Békéscs. Előre-S. 18 4 6 8 14 6. Szolnoki Volán 18 3 7 8 13 7. Kecskeméti Spart. 18 5 3 10 13 8. Mezőtúri Főiskola 18 5 1 12 11 9. Makúi Spart.-Vasas 18 4 2 12 10 10. Ersekcs. KSK» 18 4 1 13 9 * = 2 büntetőpont levonva, ké­sedelmes eredménybeküldés miatt. A körösi sportolók egyéni összteljesítménye a következő volt az NB Ill-ban. mérk játék győz. % Varga Sándor 18 72 52 72 Erdey Pál 18 72 42 65 Szakács István 18 72 32 44 SzJly Zoltán 13 52 11 21 !F*örge Zoltán 3 12 — — Fakan János 1 4 — Erdey András 1 4 — — Ifjúsági tekézőink Nagykőrösi Mészáros Tsz SK—Kecskeméti MEZŐGÉP 7-1 (2211-1865* fa). A temfető­liegyi tekecsárnpkbeli barát­ságos .csapatmérkőzéseri a he­lyiek biztosan győztek a télen alakult szomszéd városbeli gárda ellen. Az egyéni ponto­kat Tóth F. (386), Farkas J. (386), Kovács (379), Szabó B. (369) és Gállos (347) szerez­ték. E találkozó keretében adták át a Bács-Kiskun megye Te­ke Szövetség nevében az 1984/ 85. évi összevont megyei if­júsági csapatbajnokság győz­tes, nagykőrösi csapata tag­jainak — Szabó Tibornak, Kasza Ferencnek és Nagy Pé­ternek az aranyérmeket. A termelőszövetkezeti fiatalok sikerének értékét emeli, hogy pontveszteség nélkül érték- el. A táblázat a következő: 1. Mészáros Tsz 12 12------41: 7 24 2. Kecskeméti TE 12 8 — 4 29 :19 16 3. KecsU. MÁV 12 7 — 5 24:24 14 4. Szanki Olajb. 12 '« — 6 25:23 12 5. DUTEP 12 6 — 6 24:24 12 6. Tiszakécske 12 3 — 9 17:3l 6 7. Zománcgyár 12------12 8 :M> — S. Z. Gyors kezll ládaszegezök Az Arany János Termelőszövetkezet fafeldolgozó üzemében évente — többek között — sok ezer vegyesízes ládát készíte­nek a konzervgyár részére. Összeállításuk még ma is sok ké­zi munkaerőt igényel. A gyors szegezőknek naponta 250—330 ládát is el kell készíteniük. Képünkön: Kenyherez László munka közben. Varga Irén felvétele ISSN «133—SÍIM Oseayhflrösl Hírlap) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom