Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-27 / 149. szám
Segítségükre szükség lesz Értékmérő választás volt Ünnepi ülés, titkos szavazás Ritkán fordul elő, hogy egy tanácsülés a Himnusszal kezdődjék. Nos, a minap ilyen bevezetővel tartotta meg alakuló ülését az abonyi tanács. A fórumon megjelent Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, valamint Balia János, a ceglédi pártbizottság első titkára. Az elnöklő Győré Pál köszöntő szavai után a helyi népfrontbizottság titkárának, Nagy Tibornénak javaslatára megválasztották az ügyrendi bizottságot, amely az elrendelt szünetben felülvizsgálta a választási elnökség jelentését és az egyéb dokumentumokat a június 8-i választásokról, majd a megállapításokat Mucsányi Kálmán, a bizottság elnöke ismertette a folytatódó tanácskozás résztvevőivel. Mint elhangzott, a tanácstagok? megválasztása szabályszerűen történt, megbízatásuk törvényes. Ezután a népfrontbizottság titkára javaslatot tett a végrehajtó bizottság tagjaira, a tanácselnök és a társadalmi elnökhelyettes személyére. Az elrendelt titkos szavazás alapján a tanács elnöke Tarkó Sándor, társadalmi helyettese Kis Mihályné művelődési felügyelő lett. Az ugyancsak titkos szavazás eredménye szerint a megyei tanácsban ismét Bene László, a Mechanikai Művek pártvezetőségének titkára képviseli a nagyközséget.' Szűcs László, aki 20 évig állt az abonyi tanács élén és három évtizeden át vett részt a tanácsi munkában, nyugdíj ba vonul. Munkásságát és ér demeit mind e testület tagjai mind a népfrontbizottság, mind közvetlen munkatársai meleg, közvetlen szavakkal méltatták. Ezt tette Csonka Tibor, a megyei tanács elnök helyettese is, majd átadta a 30 éves tanácsi munkáért járó elismerést és a 40 éves törzs gárda tagságát dokumentáló oklevelet. Csonka Tibor fel szólalásában az elismerő sza vak és jutalmak átadása előtt felhívta az új testület figyel mét, hogy ezentúl egyetlen olyan tanácstaggal sem lesznek választóik elégedettek, amelyik csupán eljárogat az ülésekre. Igazi közéleti tevékenységet kell folytatni Hangsúlyozta: az államigazgatás átszervezése következtében jelentősen megnőtt a tanácsok felelőssége, fontos ügyekben kell dönteni. Például nagyon átgondoltan kell a pénz sorsa felől határozni nem szabad megengedni, hogy felhasználása ne a lakosság érdekében történjék. Bállá János egyebek között arról beszélt, hogy jól sikerült a választás, és valóban értékmérő volt. Hangsúlyozta, azokról, akik nem lettek tanácstagok vagy póttanácstagok, nem szabad megfeledkezni, mert segítségükre, ta nácsaikra szükség lesz. Kósza szóbeszéd Mi lesz a gyerekekkel? függ az időjárástól Itt a nyár, és mint a meteorológiai előrejelzésben hallottuk, szebb, melegebb napokra is számíthatunk már június végétől. Tehát akik a kővetkező két hónapban kívánják a szabadságukat kivenni, még reménykedhetnek. Ha lesz kánikula, ha nem, a gyermekintézmények dolgozóinak többsége Abonyban is a nyár folyamán fog pihenni. De mi történik azokkal a gyerekekkel, bölcsődésekkel, óvodásokkal és iskolásokkal, akiknek szülei az említett két hónap során is dolgoznak! A központi napközi otthon pillanatnyilag két csoportban 76 gyermekről gondoskodik, és lényegében a nyár végéig működni fog. Igaz, július 15- től 28-ig általános nagytakarítás lesz az intézményben, de ebben az időszakban sem kell a gyerekeknek otthon maradniuk vagy csellengeniük, mivel ekkorra szervezik a napközis tábort Salgó bányán: A Nógrád megyei festői vidékre nyolcvan kisdiák uta-' zik. Valószínűleg ezután sem kel! egyetlen jelentkezőt sem elutasítani, bár,-mint egy közelmúltban megtartott ellenőrzés során is megállapították, változatlanul nincs megfelelő térniük, kicsik a helyiségek. Meglátszik, hógy az épület eredetileg nem oktatási célra készült. A gyerekek programjáról szólva Kákái Béláné, az intézmény munkatársa a következőket mondta: — Valamennyi csoportnak külön nyári programja van. Háromszori étkezést, tízórait, ebédet, uzsonnát adunk. A foglalkozások többnyire pi- hcntetőek, szórakoztatóak. A múlt héten például a játszótéren jártak a gyerekek, sajnos, az időjárás miatt elég gyakran a négy fal között kell az időt eltölteni. Ilyenkor gyakori a tévézés, meseolvasás és különféle vetélkedőket, diavetítést szerveznek pedagógusaink. A továbbiakban ugyancsak az időjárás függvénye marad, mikor, mivel foglalkoznak a csoportok. Abonyban három óvoda működik,, és mindegyikhez 2-3 tagóvoda tartozik. A nyári nyitva tartásról a III. számú gyermekintézmény vezetőjével, Rajki Jánosnéval beszélgettünk. — Mi igaz abból, hogy a gyerekek elhelyezését korlátozzák? — kérdeztük. — Erről szó sincs — jelentette ki. — Az óvodák felváltva tartanak zárva, de valamelyik tagóvoda ilyenkor is nyitva lesz. Ügy gondolom, ezt a következő példával megfelelően sikerül érzékeltetni. A Tószegi úton működő új gyermekintézmény július 1-ig nem üzemel, viszont a Vasút úti fogadja a gyerekeket, és ez így lesz mindhárom helyen. Nem tartom valószínűnek, hogy bárhol eltérnének ettől, és korlátoznák a gyerekek fogadását. Az elképzelhető, hogy a bedolgozó, vagy gyes-en levő anyákat megkérjük, hogy míg az óvoda zárva tart, lehetőleg ne hozzák a gyerekeket. Általában az óvónők szabadságát úgy ütemezzük, hogy mindig annyian legyenek bent, ahányukra a gyerekek ellátásához szükség van. Nincs helyszűke, van elegendő ágy a kicsik pihenéséhez. Az étkeztetésük zavartalan. A Tószegi úton folyamatosan működik a konyha, annyi gyermek élelmezéséről gondoskodnak, amennyi igénylő van, illetve lesz. Néhány esztendővel ezelőtt, amikor csupán egy bölcsődéje volt még a településnek, az intézmény nyári nagytakarítása és a dolgozók szabadsága alatt gondot jelentett az .apróságok elhelyezése Közel egy esztendeje, a másik hasonló intézmény megnyitása óta erről szó nincs. Fölváltva tartanak nyitva nyáron, és így gyakorlatilag zavartalanul tudják fogadni a gyerekeket. Mint Vígh Ferencnétől, a Szelei úti bölcsőde vezetőjétől hallottuk, a Tószegi úton működő intézmény július 15-től július 27-ig lesz zárva, ők pedig július 29-től augusztus 12- ig tartanak nyári szünetet. Bármelyik bölcsődeié kerülnek is a gyerekek, ellátásukról megfelelően gondoskodnak. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1985. JÜNIUS 27.. CSÜTÖRTÖK A szódagyárban Drótozott, öreg üvegek Mindenhez értő ember hírében á!i Gyermekkoromban nagyon szerettem a szódagyárat. A titokzatos gépek, hangok, a gumikötényes, tréfás kedvű Karcz úr, és a finom, csípős szóda egyaránt vonzottak. Aztán megjelent a mi konyhánkban is a szifon, és kapcsolatunk a szikvízüzemmel megszűnt. Cegléd- bercel főutcáján az egyik ház falán feszülő ízléses, kicsi tábla, ami a gyerekkori képet eszembe idézte, hirdeti, hogy a „gyár” gazdát cserélt, de létezik. — Az évek óta jelentkező időszakos patronhiány ismét fellendítette a keresletet — mondja a szikvízüzem tulajdonosa, Mocsári István, miközben szorgalmasan töltögeti a temérdek üres üveget. A gépek hangja, a műhely hűvössége ugyanaz, mint régen, de összevissza drótozott fejű, öreg üvegek helyett vadonatújak piroslanak a ládákban. Mocsári István 1979-ben az Áfész dolgozójaként kezdte a szikvíz gyártását a régi műhelyben. Tavaly óta kisiparos. Háza végét megtoldva, saját műhelyben gyártja az innivalót. — Az Áfésztől átvett, több évtizedet kiszolgált,.üvegeket hiába töltöttem meg becsületesen, nagyon sók panaszt kellett végighallgatni miattuk. Vagy nem folyt ki a szóda, vagy nem ott, ahol kellene. Megkértem a kuncsaftjaimat, kössenek masnit a rosszalkodó üvegek nyakára. Az eredmény itt látható — mutat a kupacban heverő selejtre. Ügyes, mindenhez értő ember hírében áll a falu egyetlen „gyárosa”. Eredeti, szakmájától — autószerelő — a helyi munkalehetőség kedvéért vált meg. A nyitva tartási táblán feltüntetett idő garancia arra, hogy hétköznap 9-től 5-ig, vasárnap pedig 9-től 12-ig kiszolgálják a betérőt. Távol lakó — De mi történik, ha valaki nem hivatalos időben szeretne cserélni? — Ha itthon vagyunk, mindenki bekopoghat hozzánk, nálunk nincs záróra. Sőt, elébe megyünk a vevőnek — a faluban több helyen van lerakatunk, hogy a távol lakók útját lerövidítsük. — A kereskedelmi egységek ellátását is ez a kis üzem oldja meg? — Természetesen, hisz nincs a . faluban k°nkurrfen§iink. Az; AfóSz üzletein kívül a helyi tsz-t is mi látjuk él védőitallal. Jó kereskedő A magánvállalkozások hőskorában kezdett új életet ez a fiatalember. Megpróbálta a lehetetlent. A ráfizetéses, kis forgalmú szikvízüzemből szerelne megélni. Szorgalma, ügyessége és jó kereskedői érzéke a biztosíték, hogy nem bánja meg jövőre a tavalyi döntést. S. E. Aranybánya? Aranybányára bukkantak a szeméttelepen a Ceglédi Városgazdálkodási Vallalat vezetői. A gyakori öngyulladás miatti próbafúrások váratlan eredménnyel jártak. Kiderült, hogy a szeméttelepen termelődő biogáz a legmagasabb fütőér- tékű az országban, 1273 kilokalória köbméterenként. Ez csaknem azonos a földgáz fűtőértékével! A szállítási veszteségek csökkentésére közeli megoldást kerestek. Kapóra jött tehát, hogy az Alföldi Téglaipari Vállalat a helyszínen előszik- kasztót akar újból működtetni. A téglagyár korábban az előszikk.asztást olajjal csinálta, de a magas árak miatt felhagytak ezzel a munkafázissal. Az új beruházás mintegy hárommillió forintba kerül, de a számítások szerint megéri. Minimális üzemeltetési költséggel óránként 436 ezer kilokalória hőmennyiséget állíthat elő. A tervek biztatóak, hiszen a biogázzal működő előszikk'isztó már a harmadik negyedévben üzemelni fog. B. K. Nagyok a különbségek Ahol olcsó a tanács Sipos József szaktanácsadót munkahelyén, a GITR-nél kerestük föl Cegléden. — Mi a GITR? — kérdeztük elsőként. — A GITR a Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere. S mint ilyen, azv országban a negyedik helyen állunk az IKR, a KITE és a KSZE után, amelyek szintén hasonló feladatot ellátó termelési rendszerek. A GITR-nek nyolc megyében van képviselete, itt Pest megyében pedig 22 gazdaság tartozik hozzánk, 4 ezer hektár földterülettel. — Mi a feladatuk? — Tulajdonképpen szaktanácsadó és szervező szolgálat vagyunk. A belépés önkéntes aiapono’:történik;:'á ^tagoknak szaktanácsokat adunk az öszL szes kalászosféleség, á kukorica, a silókukorica, az ipari növények és az egyéb szálastakarmányok nagyobb termésátlagának elérése érdekében. — Miben különbözik ez a rendszer a másik háromtól? — Abban, hogy a GITR nagyobb hátránnyal indult, mint az előttünk járó három rendszer, amelyekbe elsősorban a jó adottságú területeken dolgozó gazdaságok léptek be. Mi a rosszabb adottságokkal bíró szövetkezeteket kerestük meg annak idején, s éppen ezért szaktanácsadásunk kevesebbe is kerül nekik. De termésátlagban még Pest megyén belül is nagyok á különbségek az eltérő termőhelyi adottságok miatt. — Mit takar a tanácsadás fogalma? — Szaktanácsot adunk a talaj tápanyagának visszapótlására és fajtajavaslatot a talajvizsgálatok alapján. Elősegítjük az információáramlást, mert kutatóintézetekkel tártunk fenn szoros kapcsolatot, s így mindig a legújabb fajták terjesztésére, termesztésére tehetünk javaslatot' a fertnőhelyi adottságoknak ’megfeleiőéHi Gondoskodunk a vetőmagról' és forgalmazunk napraforgót. Tavaly az aszály ellenére ezerötszáz vagon napraforgót forgalmaztunk, az idén 1800-at szeretnék. A gazdaságokba fajtakísérletéket helyez ki rendszerünk,' de technológiákkal is szolgálhatunk. Továbbá figyelemmel kísérjük a terjedő növénybetegségeket, s azokat jelezzük a gazdaságoknak — válaszolt kérdéseinkre Sipos József, Aszódi László Antal Kalászból koszorú Kocsira került a vendégoldal Elődeink júniusban már kalapálták a kaszákat, készültek az aratásra. A kaszaikalapálás nehéz művelet volt, nem mindenki értett hozzá. Akinek nem volt éles a kaszája, annak nagyon nehéz dolga akadt az aratásban. Tanították is az öregek a fiatalokat: „Verd meg, fiam, jól a kaszát, mert ha nem vered meg, ő ver meg téged, úgy. hogy megemlegeted, egész nap izzadni fog a hátad.” Vigyázott is mindenki a kaszájára. mert valóban csak „jó szerszámmal lehet jól dolgozni”. Kölcsön nem adták senkinek, betartva a közmondást-: Kaszát, pipát ne adj kölcsön sose.” Mert ha egyszer kicsor. búit az éle, már el is lehetett dobni. jtemre verték A kasza, sarló, böbő (nagy gereblye) készenlétben áüt, várta az aratást, a gabona érését. A régi hagyomány szerint Péter-Pál már karszál”. ennek az időponja június 29- 30-a. Az időjárás szabta meg egyébként, hogy előbb vagy utóbb. A rozsot viaszérésben. búzát teljes érésben vágták. Hajnalban megcsavarták az egész napi kötelet a gabonából; és azzal kötötték be a kévéket. A kévéket keresztekbe rakták úgy, hogy minden oldalról érje a levegő. Tizenöt kévét tettek egy keresztbe, a tetejére meg a „napot”, a felső kévét, amit két oldalról lekötöttek, hogy szét ne vigye a szél a kereszteket. Amikor a gazda learatta az összes gabonát, akkor kezdték a behordást a lovas kocsival, vagy ökrös szekérrel, kinek mije volt. A kocsira ilyenkor rákerült a vendégoldal, ez jól megnövelte a szekér rakodóterét A „hordás” júliusban, a legnagyobb melegben történt, amikor ember, jószág tikkadt a hőségtő!. Egy alkalommal megkérdezték az egyik ökrös gazdától, mivel alig haladt a szekér: — Bácsi, mennek azok az ökrök vagy állnak? — Mennek azok — felelte a gazda. — Állnak azok — mondta a kérdező. így folytatódott a párbeszéd, Az ökrök mentek ugyan, de lassan, ami haladásnak alig látszott. Ha lassan is. de behordott mindenki a szérűre, a kertbe. Asztagba rakva várták a tüzes gépet, a cséplőt. A cséplőgép elődje a kézi csépi a volt. amikor még ezzel verték ki a gabonából a szemet. Egynapi kézi csép- iésért egy véka búza volt a fizetség. Ezt ötös csapatokban ütemre verték és egy görbe fogú gereblyéve] kirázták a szalmát. Alberti községnek fél földterülete a gróf Szapáry birtoka volt. Ö szerződött aratókat vett fel. Az arató tizedébe vállalta a munkát, minden 10. kereszt az aratóé volt és annak ötödé a marokszedőé. Aratás után a földön lévő gabonakereszteket a gróf szérűjére hordták, először a grófét aztán pedig az aratókét külön asztagba. Hsldvilágnál A gróf a földjét bérlőnek adta ki és az dolgoztatott. Harminchat pár arató is volt egy nyáron, Az aratók kint aludtak a kazal vagy a gabonakereszt tövében, mert hajnaltól késő estig arattak, sokszor még holdvilágnál is. Az asz- szonyok a faluból gyalog vitték az ebédet 4-5 kilométerre e férjüknek, a fiuknak. Amikor vége volt az aratás, nak. az aratók rezesbandát fogadtak és úgy vonultak énekelve a nagyságos úrhoz, a bérlőhöz Gyönyörűséges aratási koszorúkat fontak gabonaka Jászokból, színes szalagokkal díszítették, és amelyik a legjobban megtetszett a nagyságos úrnak, azt jutalmaz, ta. Az aratók ilyenkor vacsorát. bort kaptak és táncoltak, mulattak. Van is róla egy régi aratási nóta: Adjunk hálát az Istennek összesen, / Befejeztük az aratást .rendesen. / Hall'- játok-e ti aratólányok, / Talán bizony mulatságot kívántok? / Húzd rá. cigány, hadd szóljon hát a banda, / Az arató ne álljon itt hiába! / Gúzsbakötés A földesúr az aratás ideje alatt rendszeresen meglátogatta az aratókat. Az első látogatásnál szokásos volt a gúzsbakötés: a legügyesebb kettőző gabonából font kötéllel oda- saaladt az úrhoz, körülkötötte. Ha ez jól sikerült, az jutalmat kapott. Sz. M. meséli, hogy pz édesapja első kaszás volt. ő pedig kettőző. Mondja neki: — Fiam, tudsz jól szaladni? — Tudok, apám! — No, akkor, ha meglátod a grófi hintát a sarkon befordulni, akkor nagyon szaladj, és kösd gúzsba a grófot! — Ügy lesz, apám! Amikor megláttam, hogy a sakon befordul a gróf hintó- ja. eldobtam a sarlót, szaladtam a kötéllel, „gúzsbakötöt- tem” a grófot és a kisasszonyt. Kérdi a gróf tőlem: — Ki az apád? — Az én apám, az első kaszás. — Ügyes fiú vagy, fogd — mondta és két 5 pengőst adott, ami akkor nagy pénz volt. A gúzsbakötés jelképes szökés volt. hogy'lássa a gazda, milyen iő az idei gabonatermés. és kívánság is egyben, hogv jövőre még jobb legyen! Kovács Károlyné ISSN 0133—2(500 (Ceglédi Hírlap) r
