Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-27 / 149. szám

Segítségükre szükség lesz Értékmérő választás volt Ünnepi ülés, titkos szavazás Ritkán fordul elő, hogy egy tanácsülés a Himnusszal kez­dődjék. Nos, a minap ilyen bevezetővel tartotta meg ala­kuló ülését az abonyi tanács. A fórumon megjelent Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, valamint Bal­ia János, a ceglédi pártbizott­ság első titkára. Az elnöklő Győré Pál köszöntő szavai után a helyi népfrontbizottság titkárának, Nagy Tibornénak javaslatára megválasztották az ügyrendi bizottságot, amely az elrendelt szünetben felülvizsgálta a választási el­nökség jelentését és az egyéb dokumentumokat a június 8-i választásokról, majd a megál­lapításokat Mucsányi Kálmán, a bizottság elnöke ismertette a folytatódó tanácskozás résztvevőivel. Mint elhang­zott, a tanácstagok? megvá­lasztása szabályszerűen tör­tént, megbízatásuk törvényes. Ezután a népfrontbizottság titkára javaslatot tett a vég­rehajtó bizottság tagjaira, a tanácselnök és a társadalmi elnökhelyettes személyére. Az elrendelt titkos szavazás alap­ján a tanács elnöke Tarkó Sándor, társadalmi helyettese Kis Mihályné művelődési fel­ügyelő lett. Az ugyancsak tit­kos szavazás eredménye sze­rint a megyei tanácsban is­mét Bene László, a Mechani­kai Művek pártvezetőségének titkára képviseli a nagyközsé­get.' Szűcs László, aki 20 évig állt az abonyi tanács élén és három évtizeden át vett részt a tanácsi munkában, nyugdíj ba vonul. Munkásságát és ér demeit mind e testület tagjai mind a népfrontbizottság, mind közvetlen munkatársai meleg, közvetlen szavakkal méltatták. Ezt tette Csonka Tibor, a megyei tanács elnök helyettese is, majd átadta a 30 éves tanácsi munkáért járó elismerést és a 40 éves törzs gárda tagságát dokumentáló oklevelet. Csonka Tibor fel szólalásában az elismerő sza vak és jutalmak átadása előtt felhívta az új testület figyel mét, hogy ezentúl egyetlen olyan tanácstaggal sem lesz­nek választóik elégedettek, amelyik csupán eljárogat az ülésekre. Igazi közéleti tevé­kenységet kell folytatni Hangsúlyozta: az államigaz­gatás átszervezése következté­ben jelentősen megnőtt a ta­nácsok felelőssége, fontos ügyekben kell dönteni. Pél­dául nagyon átgondoltan kell a pénz sorsa felől határozni nem szabad megengedni, hogy felhasználása ne a lakosság érdekében történjék. Bállá János egyebek között arról beszélt, hogy jól sike­rült a választás, és valóban értékmérő volt. Hangsúlyozta, azokról, akik nem lettek ta­nácstagok vagy póttanácsta­gok, nem szabad megfeled­kezni, mert segítségükre, ta nácsaikra szükség lesz. Kósza szóbeszéd Mi lesz a gyerekekkel? függ az időjárástól Itt a nyár, és mint a me­teorológiai előrejelzésben hal­lottuk, szebb, melegebb na­pokra is számíthatunk már június végétől. Tehát akik a kővetkező két hónapban kí­vánják a szabadságukat ki­venni, még reménykedhetnek. Ha lesz kánikula, ha nem, a gyermekintézmények dolgo­zóinak többsége Abonyban is a nyár folyamán fog pihenni. De mi történik azokkal a gyerekekkel, bölcsődésekkel, óvodásokkal és iskolásokkal, akiknek szülei az említett két hónap során is dolgoznak! A központi napközi otthon pillanatnyilag két csoportban 76 gyermekről gondoskodik, és lényegében a nyár végéig működni fog. Igaz, július 15- től 28-ig általános nagytaka­rítás lesz az intézményben, de ebben az időszakban sem kell a gyerekeknek otthon maradniuk vagy csellenge­niük, mivel ekkorra szervezik a napközis tábort Salgó bá­nyán: A Nógrád megyei festői vidékre nyolcvan kisdiák uta-' zik. Valószínűleg ezután sem kel! egyetlen jelentkezőt sem elutasítani, bár,-mint egy kö­zelmúltban megtartott ellen­őrzés során is megállapítot­ták, változatlanul nincs meg­felelő térniük, kicsik a helyi­ségek. Meglátszik, hógy az épület eredetileg nem oktatá­si célra készült. A gyerekek programjáról szólva Kákái Béláné, az intézmény munka­társa a következőket mondta: — Valamennyi csoportnak külön nyári programja van. Háromszori étkezést, tízórait, ebédet, uzsonnát adunk. A foglalkozások többnyire pi- hcntetőek, szórakoztatóak. A múlt héten például a játszó­téren jártak a gyerekek, saj­nos, az időjárás miatt elég gyakran a négy fal között kell az időt eltölteni. Ilyen­kor gyakori a tévézés, mese­olvasás és különféle vetélke­dőket, diavetítést szerveznek pedagógusaink. A továbbiak­ban ugyancsak az időjárás függvénye marad, mikor, mi­vel foglalkoznak a csoportok. Abonyban három óvoda működik,, és mindegyikhez 2-3 tagóvoda tartozik. A nyári nyitva tartásról a III. számú gyermekintézmény vezetőjé­vel, Rajki Jánosnéval beszél­gettünk. — Mi igaz abból, hogy a gyerekek elhelyezését korlá­tozzák? — kérdeztük. — Erről szó sincs — jelen­tette ki. — Az óvodák fel­váltva tartanak zárva, de va­lamelyik tagóvoda ilyenkor is nyitva lesz. Ügy gondolom, ezt a következő példával megfelelően sikerül érzékel­tetni. A Tószegi úton működő új gyermekintézmény július 1-ig nem üzemel, viszont a Vasút úti fogadja a gyereke­ket, és ez így lesz mindhá­rom helyen. Nem tartom va­lószínűnek, hogy bárhol el­térnének ettől, és korlátoznák a gyerekek fogadását. Az elképzelhető, hogy a be­dolgozó, vagy gyes-en levő anyákat megkérjük, hogy míg az óvoda zárva tart, lehető­leg ne hozzák a gyerekeket. Általában az óvónők szabad­ságát úgy ütemezzük, hogy mindig annyian legyenek bent, ahányukra a gyerekek ellátásához szükség van. Nincs helyszűke, van elegen­dő ágy a kicsik pihenéséhez. Az étkeztetésük zavartalan. A Tószegi úton folyamatosan működik a konyha, annyi gyermek élelmezéséről gon­doskodnak, amennyi igénylő van, illetve lesz. Néhány esztendővel ezelőtt, amikor csupán egy bölcső­déje volt még a településnek, az intézmény nyári nagytaka­rítása és a dolgozók szabad­sága alatt gondot jelentett az .apróságok elhelyezése Közel egy esztendeje, a másik ha­sonló intézmény megnyitása óta erről szó nincs. Fölváltva tartanak nyitva nyáron, és így gyakorlatilag zavartalanul tudják fogadni a gyerekeket. Mint Vígh Ferencnétől, a Sze­lei úti bölcsőde vezetőjétől hallottuk, a Tószegi úton mű­ködő intézmény július 15-től július 27-ig lesz zárva, ők pe­dig július 29-től augusztus 12- ig tartanak nyári szünetet. Bármelyik bölcsődeié kerül­nek is a gyerekek, ellátásuk­ról megfelelően gondoskod­nak. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1985. JÜNIUS 27.. CSÜTÖRTÖK A szódagyárban Drótozott, öreg üvegek Mindenhez értő ember hírében á!i Gyermekkoromban nagyon szerettem a szódagyárat. A titokzatos gépek, hangok, a gumikötényes, tréfás ked­vű Karcz úr, és a finom, csípős szóda egyaránt vonzot­tak. Aztán megjelent a mi konyhánkban is a szifon, és kapcsolatunk a szikvízüzemmel megszűnt. Cegléd- bercel főutcáján az egyik ház falán feszülő ízléses, ki­csi tábla, ami a gyerekkori képet eszembe idézte, hir­deti, hogy a „gyár” gazdát cserélt, de létezik. — Az évek óta jelentkező időszakos patronhiány ismét fellendítette a keresletet — mondja a szikvízüzem tulaj­donosa, Mocsári István, mi­közben szorgalmasan töltögeti a temérdek üres üveget. A gépek hangja, a műhely hűvössége ugyanaz, mint ré­gen, de összevissza drótozott fejű, öreg üvegek helyett va­donatújak piroslanak a ládák­ban. Mocsári István 1979-ben az Áfész dolgozójaként kezdte a szikvíz gyártását a régi mű­helyben. Tavaly óta kisiparos. Háza végét megtoldva, saját műhelyben gyártja az inni­valót. — Az Áfésztől átvett, több évtizedet kiszolgált,.üvegeket hiába töltöttem meg becsüle­tesen, nagyon sók panaszt kel­lett végighallgatni miattuk. Vagy nem folyt ki a szóda, vagy nem ott, ahol kellene. Megkértem a kuncsaftjaimat, kössenek masnit a rosszalkodó üvegek nyakára. Az eredmény itt látható — mutat a kupac­ban heverő selejtre. Ügyes, mindenhez értő em­ber hírében áll a falu egyet­len „gyárosa”. Eredeti, szak­májától — autószerelő — a he­lyi munkalehetőség kedvéért vált meg. A nyitva tartási táb­lán feltüntetett idő garancia arra, hogy hétköznap 9-től 5-ig, vasárnap pedig 9-től 12-ig ki­szolgálják a betérőt. Távol lakó — De mi történik, ha vala­ki nem hivatalos időben sze­retne cserélni? — Ha itthon vagyunk, min­denki bekopoghat hozzánk, nálunk nincs záróra. Sőt, elé­be megyünk a vevőnek — a faluban több helyen van lera­katunk, hogy a távol lakók útját lerövidítsük. — A kereskedelmi egységek ellátását is ez a kis üzem old­ja meg? — Természetesen, hisz nincs a . faluban k°nkurrfen§iink. Az; AfóSz üzletein kívül a helyi tsz-t is mi látjuk él védőital­lal. Jó kereskedő A magánvállalkozások hős­korában kezdett új életet ez a fiatalember. Megpróbálta a lehetetlent. A ráfizetéses, kis forgalmú szikvízüzemből sze­relne megélni. Szorgalma, ügyessége és jó kereskedői ér­zéke a biztosíték, hogy nem bánja meg jövőre a tavalyi döntést. S. E. Aranybánya? Aranybányára bukkantak a szeméttelepen a Ceglédi Városgazdálkodási Vallalat vezetői. A gyakori öngyul­ladás miatti próbafúrások váratlan eredménnyel jár­tak. Kiderült, hogy a sze­méttelepen termelődő bio­gáz a legmagasabb fütőér- tékű az országban, 1273 ki­lokalória köbméterenként. Ez csaknem azonos a föld­gáz fűtőértékével! A szállí­tási veszteségek csökkenté­sére közeli megoldást keres­tek. Kapóra jött tehát, hogy az Alföldi Téglaipari Vál­lalat a helyszínen előszik- kasztót akar újból működ­tetni. A téglagyár koráb­ban az előszikk.asztást olaj­jal csinálta, de a magas árak miatt felhagytak ez­zel a munkafázissal. Az új beruházás mintegy három­millió forintba kerül, de a számítások szerint megéri. Minimális üzemeltetési költséggel óránként 436 ezer kilokalória hőmennyiséget állíthat elő. A tervek biz­tatóak, hiszen a biogázzal működő előszikk'isztó már a harmadik negyedévben üzemelni fog. B. K. Nagyok a különbségek Ahol olcsó a tanács Sipos József szaktanácsadót munkahelyén, a GITR-nél ke­restük föl Cegléden. — Mi a GITR? — kérdeztük elsőként. — A GITR a Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere. S mint ilyen, azv országban a negyedik helyen állunk az IKR, a KITE és a KSZE után, amelyek szintén hasonló feladatot ellátó terme­lési rendszerek. A GITR-nek nyolc megyében van képvise­lete, itt Pest megyében pedig 22 gazdaság tartozik hozzánk, 4 ezer hektár földterülettel. — Mi a feladatuk? — Tulajdonképpen szakta­nácsadó és szervező szolgálat vagyunk. A belépés önkéntes aiapono’:történik;:'á ^tagoknak szaktanácsokat adunk az öszL szes kalászosféleség, á kukori­ca, a silókukorica, az ipari növények és az egyéb szálas­takarmányok nagyobb ter­mésátlagának elérése érdeké­ben. — Miben különbözik ez a rendszer a másik háromtól? — Abban, hogy a GITR na­gyobb hátránnyal indult, mint az előttünk járó három rendszer, amelyekbe elsősor­ban a jó adottságú területe­ken dolgozó gazdaságok lép­tek be. Mi a rosszabb adott­ságokkal bíró szövetkezeteket kerestük meg annak idején, s éppen ezért szaktanácsadá­sunk kevesebbe is kerül ne­kik. De termésátlagban még Pest megyén belül is nagyok á különbségek az eltérő ter­mőhelyi adottságok miatt. — Mit takar a tanácsadás fogalma? — Szaktanácsot adunk a talaj tápanyagának vissza­pótlására és fajtajavaslatot a talajvizsgálatok alapján. Elő­segítjük az információáram­lást, mert kutatóintézetekkel tártunk fenn szoros kapcso­latot, s így mindig a legújabb fajták terjesztésére, termesz­tésére tehetünk javaslatot' a fertnőhelyi adottságoknak ’megfeleiőéHi Gondoskodunk a vetőmagról' és forgalmazunk napraforgót. Tavaly az aszály ellenére ezerötszáz vagon napraforgót forgalmaztunk, az idén 1800-at szeretnék. A gazdaságokba fajtakísérletéket helyez ki rendszerünk,' de technológiákkal is szolgálha­tunk. Továbbá figyelemmel kísérjük a terjedő növénybe­tegségeket, s azokat jelezzük a gazdaságoknak — válaszolt kérdéseinkre Sipos József, Aszódi László Antal Kalászból koszorú Kocsira került a vendégoldal Elődeink júniusban már ka­lapálták a kaszákat, készültek az aratásra. A kaszaikalapálás nehéz művelet volt, nem min­denki értett hozzá. Akinek nem volt éles a kaszája, an­nak nagyon nehéz dolga akadt az aratásban. Tanították is az öregek a fiatalokat: „Verd meg, fiam, jól a kaszát, mert ha nem vered meg, ő ver meg téged, úgy. hogy megemlege­ted, egész nap izzadni fog a hátad.” Vigyázott is mindenki a ka­szájára. mert valóban csak „jó szerszámmal lehet jól dolgoz­ni”. Kölcsön nem adták sen­kinek, betartva a közmondást-: Kaszát, pipát ne adj kölcsön sose.” Mert ha egyszer kicsor. búit az éle, már el is lehetett dobni. jtemre verték A kasza, sarló, böbő (nagy gereblye) készenlétben áüt, várta az aratást, a gabona éré­sét. A régi hagyomány szerint Péter-Pál már karszál”. en­nek az időponja június 29- 30-a. Az időjárás szabta meg egyébként, hogy előbb vagy utóbb. A rozsot viaszérésben. búzát teljes érésben vágták. Hajnalban megcsavarták az egész napi kötelet a gabonából; és azzal kötötték be a kévé­ket. A kévéket keresztekbe rakták úgy, hogy minden ol­dalról érje a levegő. Tizenöt kévét tettek egy keresztbe, a tetejére meg a „napot”, a fel­ső kévét, amit két oldalról le­kötöttek, hogy szét ne vigye a szél a kereszteket. Amikor a gazda learatta az összes gabonát, akkor kezdték a behordást a lovas kocsival, vagy ökrös szekérrel, kinek mije volt. A kocsira ilyenkor rákerült a vendégoldal, ez jól megnövelte a szekér rakodó­terét A „hordás” júliusban, a legnagyobb melegben történt, amikor ember, jószág tikkadt a hőségtő!. Egy alkalommal megkérdez­ték az egyik ökrös gazdától, mivel alig haladt a szekér: — Bácsi, mennek azok az ökrök vagy állnak? — Mennek azok — felelte a gazda. — Állnak azok — mondta a kérdező. így folytatódott a pár­beszéd, Az ökrök mentek ugyan, de lassan, ami hala­dásnak alig látszott. Ha las­san is. de behordott mindenki a szérűre, a kertbe. Asztagba rakva várták a tüzes gépet, a cséplőt. A cséplőgép elődje a kézi csépi a volt. amikor még ezzel verték ki a gabonából a szemet. Egynapi kézi csép- iésért egy véka búza volt a fi­zetség. Ezt ötös csapatokban ütemre verték és egy görbe fo­gú gereblyéve] kirázták a szalmát. Alberti községnek fél föld­területe a gróf Szapáry birto­ka volt. Ö szerződött aratókat vett fel. Az arató tizedébe vál­lalta a munkát, minden 10. kereszt az aratóé volt és an­nak ötödé a marokszedőé. Ara­tás után a földön lévő gabo­nakereszteket a gróf szérűjé­re hordták, először a grófét aztán pedig az aratókét kü­lön asztagba. Hsldvilágnál A gróf a földjét bérlőnek adta ki és az dolgoztatott. Har­minchat pár arató is volt egy nyáron, Az aratók kint alud­tak a kazal vagy a gabonake­reszt tövében, mert hajnaltól késő estig arattak, sokszor még holdvilágnál is. Az asz- szonyok a faluból gyalog vit­ték az ebédet 4-5 kilométerre e férjüknek, a fiuknak. Amikor vége volt az aratás, nak. az aratók rezesbandát fo­gadtak és úgy vonultak éne­kelve a nagyságos úrhoz, a bérlőhöz Gyönyörűséges ara­tási koszorúkat fontak gabo­naka Jászokból, színes szala­gokkal díszítették, és amelyik a legjobban megtetszett a nagyságos úrnak, azt jutalmaz, ta. Az aratók ilyenkor vacso­rát. bort kaptak és táncoltak, mulattak. Van is róla egy régi aratási nóta: Adjunk hálát az Istennek összesen, / Befejez­tük az aratást .rendesen. / Hall'- játok-e ti aratólányok, / Ta­lán bizony mulatságot kíván­tok? / Húzd rá. cigány, hadd szóljon hát a banda, / Az ara­tó ne álljon itt hiába! / Gúzsbakötés A földesúr az aratás ideje alatt rendszeresen meglátogat­ta az aratókat. Az első látoga­tásnál szokásos volt a gúzsba­kötés: a legügyesebb kettőző gabonából font kötéllel oda- saaladt az úrhoz, körülkötötte. Ha ez jól sikerült, az jutalmat kapott. Sz. M. meséli, hogy pz édesapja első kaszás volt. ő pedig kettőző. Mondja neki: — Fiam, tudsz jól szaladni? — Tudok, apám! — No, akkor, ha meglátod a grófi hintát a sarkon befor­dulni, akkor nagyon szaladj, és kösd gúzsba a grófot! — Ügy lesz, apám! Amikor megláttam, hogy a sakon befordul a gróf hintó- ja. eldobtam a sarlót, szalad­tam a kötéllel, „gúzsbakötöt- tem” a grófot és a kisasszonyt. Kérdi a gróf tőlem: — Ki az apád? — Az én apám, az első ka­szás. — Ügyes fiú vagy, fogd — mondta és két 5 pengőst adott, ami akkor nagy pénz volt. A gúzsbakötés jelképes szö­kés volt. hogy'lássa a gazda, milyen iő az idei gabonater­més. és kívánság is egyben, hogv jövőre még jobb legyen! Kovács Károlyné ISSN 0133—2(500 (Ceglédi Hírlap) r

Next

/
Oldalképek
Tartalom