Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám

aip m M NAGYKOROS! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1985. JŰNIUS 28., SZERDA A hentesek és a szobrászművészet Kesu mindenki kaphat oldalast | Változnak az idők. Tizenöt esztendeje valódi gon- J dók voltak a húsellátásban — ma mennyiségi hiány ^ nincs, sőt, a különböző statisztikák szerint maholnap f többet fogyasztunk, mint amennyi egészséges lenne. J Mégsem vagyunk elégedettek, ha bemegyünk a boltba, J s nem kapunk kedvünkre valót, elfogyott a tarja, nincs ^ oldalas, velőt keresünk, hiányoljuk a téliszalámit —•, s 4 ha nem kapunk; emlegetjük a húsipart... Pest megye déli részén — így Cegléden és Nagykőrösön is — a PENOMAH ceglédi gyára látja el az üzleteket. Kiszely István igazgatóval a húsellátás kérdéseiről beszél­gettünk. PéidiuL. — Hosszú és bonyolult az a folyamat, amelynek a vé­gén a boltban sokszor egyet­len mondattal minősítik a hús-, ipar munkáját. Abból kell ki­indulnunk, hogy az igényeket ki tudjuk elégíteni, biztonvíg- gal megmondható, mennyi fogy el. A fogyasztói szokások szó­ródást okozhatnak, de a föld­rajzi fekvés is fontos ténye­ző, s nem hagyható figyelmen kívül az évszakok hatása sem. Konkrét példa alapján mind­ez, érzékelhetőbb: Abony fő­útvonal mellett fekszik. Ha megindul az autóáradat, szinte semmi sem elég, mindent meg­vesznek az átutazók, De most .tegyük •fel.' hogy sok monori jár Kiskörére, s megszokják, hogy útközben vehetik meg Ott a hétvégi kiránduláshoz húskészítményadagjukat. S mi van, ha esik az eső? A vfkend elmarad, s helyben szeretnének vásárolni, ahol viszont eddig nem jelentkez­tek fogyasztóként. Példánk szerint Abonyban tehát túl- kinálat lesz, míg Monoron hiány. Hasonló helyzetek elő­fordulnak másutt is, de na­gyon szerencsésnek kell len­nünk, hogy a hatások éppen kiegyenlítsék egymást... szervezzük meg a gyártást. Ha kimarad egy-egy szállítmány, mert a felvásárlási helyről ké­sik az autó, bizonyos változ­tatást mi is csinálunk, A leszállított félsertések anatómiailag meghatározott mennyiségű tarját, dagadót, karajt, körmöt tartalmaznak. A bolt szedi szét ezt ezekre az árufajtákra. Majdnem biz­tos, hogy először az olcsóbbak kelnek el, de a korlát nyil­vánvaló: mindenki nem kap­hat oldalast. Kz elmozdulás lehetséges irányát a csomagolt húsáruk megjelenése mutatja a na­gyobb városokban. De ennek képzett munkaerő, feldolgozó- hely kell, tehát beruházásbeli meg hűtőláncbeli vonzatú van, s ezek mindegyike pénzbe ke­rül. Anatómiai korlátok Belsőség viszonylag kis mennyiségben •"ketülki:* A' már említett „anatómiai kor­látok” mellett rá kell mutat­ni arra is, hogy erősen rom­landó áruféleségekről van szó, amelyek különböző olcsó hús- készítmények alapanyagául is szolgálnak. A húskészítmények közül a PENOMAH ceglédi gyára 35 —40 félét gyárt többé-kevés- bé állandóan, s átlagban. A választékot szerződésben rög­zítjük a kereskedelmi partne­rekkel, s itt bizonyos alter­natív termékcsoportokat is találhatunk, az olasz helyett adhatjuk a sopronit, a nyári turista helyett a paprikásat, árban, jellegben hasonló ter­mékekről van szó. A bolt is­meri az igényt, de meg kell mondani, a fizetőképes ke­resletet pontosan meghatá­rozni nagyon nehéz, igazi ke­reskedői munkát kíván. Két alapvető probléma van: ezek a termékek drágák és eltarthatóságuk is korlátozott. Világos a dilemma: a pult mindig tele legyen választék­kal, de mi van, ha nem jön a vásárló? A gyártás is koc­kázat megrendelés nélkül, ugyanezen okok miatt. Pénz, pénz... Ahogy az előbb a tőkehús­nál, így itt is volna lehetőség továbblépni, hiszen létezik olyan csomagolóanyag, ami­ben a jelenlegi 3—8 nap he­lyett 10—12 napos szavatossá­got vállalhatnánk az árukra. De ezek — meg a szükséges hűtőpultok beszerzései — új­ra csak pénzbe kerülnek, s nem is kevésbe. Lényegében tehát bizonyos óvatosság van gyártásnál, eladásnál egy­aránt. Jóelébb már említettem a rendelési procedúrát. Nyilván előrelépést jelentene a köz- 'v'eÜen rendelés is: de ezer fö­lötti az általunk ellátott bol­tok száma. Olyan adathalom keletkezne, amit manuálisan szinte lehetetlen kezelni. A megoldást a számítógépes rendszer jelenthetné — ami megint pénzkérdés. összességében azért minden boltra igaz: az ellátási prob­léma pontos cicát vissza lehet keresni minden esetben —fe­jezte be a tájékoztatást a PE­NOMAH ceglédi gyárának igazgatója. Ballai Ottó Kiépül a főtér Hosszú hónapok óta nagy munka folyik a város szivé­ben. A Kecskeméti út a ta­vasszal lassan elkészült, de az út torkolatánál és a főtér töb­bi részén tovább folvik a hosz- szú távra való rendezés. Ás­nak, vésnek, építenek; igaz-, gatják az alépítményeket, a telefon, távíró, a víz, a villa­mos, a.gáz és egyéb vezetéke­ket. A napokban arról érdek­lődtünk, hogy mikor lesznek készen ezekkel a munkákkal A munkálatokban a Kecs­keméti Közútépítő Vállalat, a helyi DÉMÁSZ villanyszerelő és hibaelhárító, valamint a NEFAG építőrészlég ének csak­nem 50 munkása dolgozik. A legtöbb feladatot a Közútépí­tő Vállalat végzi, mely,1 mint Farkas Gábor építésvezető el­mondta, az összes alépítmé­nyek rendezését és pótlását, a felszín építését végzi. A befe­jezést augusztus 20-ra vállal­ták, de inkább hamarabb sze­retnének végezni. Az alépít­mények sorában biztosítják, hogy a Kecskeméti útnál és a Ceglédi út bejáratánál baleset- elhárító lámpákat állítsanak fel. A DÉMÁSZ dolgozói — mint Lestyán Bélától, a nagykőrösi kirendeltség vezetőjétől meg­tudtuk —, a kábelberakásokat és az összes villamossági szak­munkát látják el. Mire a Köz- útépítő Vállalat végez, ők is befejezik a munkát. A harmadik vállalat a NE­FAG részlege, mely, mint meg­írtuk, az új autóbuszmegállót építi. Mint Lantos István rész­legvezető mondta, a másik két vállalattal egy Időben, ők is elkészülnek. A város főtere rendezésének összköltsége csak a munka’ befejezése után ala­kul ki. A költségekhez a ta­nács komoly támogatást kap. A vállalatok legutóbbi meg­beszélésén a tanács képviselő­je bejelentette, jelentős össze­get biztosítanak, hogy a bal­esetvédelmi jelzőberendezése­ket is minél előbb felállítsák. E költségek zömét a KM és a Volán 20-as számú Vállalat viseli. Ezek szerint az őszre rend­bejön a főtér, melyet a törvé­nyes rendelkezések szerint már öt évig nem szabad megbon­tani, és visszaköltözik megszé­pített régi helyére az autó­busz-állomás is. : » Kopa László w Moh A nagyteremben Fekeíeszakáll szelleme. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Előadás csak 6 órakor. A 3. számú űrbázis. Színes, angol tudományos-fantasztikus film. Előadás csak 8 órakor. A stúdióteremben Macbeth. Színes angol film, fél 6-kor. Személyes ügyük a segítség A termelésszervezésnek eze­ket figyelembe kell venni, s ennek alapján kell intézke­déseket tenni', vagyis felvásá­rolnunk, feldolgoznunk. A so­kak által emlegetett export korántsem játszik akkora sze­repet, mint azt gondolják, hi­szen az más technológiát, s ebből következően más áru- választékot igényel, illetve eredményez. De menjünk be egy képze­letbeli boltba, s nézzük az ot­tani választékon keresztül munkánkat. A tőkehúst hasított félser­tés formájában szállítjuk ki. Ennek letisztítottságát szab­vány írja elő, tehát a borítást1 a húsipar dolgozza ki. Há­rom-öt milliméteres lehet egyenletes elosztásban a zsír — de a hentes nem szobrász- művész. nem annyira finom a keze. így van, ahol színhús található — ez is baj. másutt meg valamivel vastagabb a szalonna, az is. De ha a fo­gyasztó otthon felvágja a tar-, ját, s a zsírbeszövődéseket reklamálja, az már más ere­detű probléma. Hazánkban igen vegyes, ke­resztezett állomány van. en­nek leváltására országos prog­ramot készítenek■ elő, de be­folyásolja még a tartási kö­rülmény, a takarmány össze­tétele is a hús tömöttségét. A bolt a rendelését meg­kapja — bár ez így csak a lényeget fejezi ki. A rendelés ugyanis először a kiskereske­delmi vállalat vagy az Afész központjába fut be. ahol öst- szesítik, esetleg valamit ala­kítanak rajta, majd hozzánk továbbítják, s ennek alapján Mielőtt az íráshoz fogtam, belehallgattam a magnószalag még'as őszön felvett műsorá­ba, melyet akkor egészen más célból készítettem. Üjra elém tárult egy színes, mozgalmas történet az antifasiszta hadi­fogoly, az egykori egészségőr, élelmezési ellenőr, a kocséri tanácstitkár, s majd a nagy­kőrösi városi tanács több- funkciós hivatalnoka, a vete­rán munkásőr életútja. Azt hittem, a frissiben ké­szült jegyzetek mellett hasz­nát veszem a szalagnak is, de rájöttem, kilátástalan, hogy tollhegyre fűzhessem a régi eseményeket, mert . sokára ér­nék a. végére. Pedig sajná­lom, mert érdekesek s tanul­ságos valamennyi. fit keli gondolni Mindazonáltal úgy éreztem, kevés újat mondanék, mert akik jól emlékeznek a felsza­badulást követő évekre, már e néhány konkrétumból is könnyen felfedezik a fősze­replő személyét, kinek neve azután egy sajátos területen közismertté lett a városban. B, Szűcs István csaknem negyedszázadon át volt a szo­ciális intézmények igazgatója. Szokatlan még a múlt időben való fogalmazás, alig néhány hete csak, hogy nyugállo­mányba vonult. Korai volt még búcsút vennie az aktiv munkától, de a betegség mos­tanára erősebbnek bizonyult a szívós akaratú embernél is. Fájlalja, hogy megannyi meg­oldatlan feladatot hagyott ma­ga után, amiket utódja lesz hivatott megvalósítani. Pró­bálja átélni, megérteni sor­sát, hiszen az ember bár­mennyire is vágyik rá, soha nem képes betejezett művet alkotni, de mégis újra és újra át kell gondolnia, mert csak ideig-óráig szolgál megnyug­vására ez a bölcselkedés. Házi ellátás — Érdekessége az egésznek, hogy eredetileg nem így képzeltem el a jövőmet. Mar egy évet magam mögött tud­tam az agráregyetemen, ami­kor az akkori városi főorvos hivatkozva korábbi tapaszta­lataimra, rábeszélt, hogy az egészségügy vonalán folytas-1 sam tanulmányaimat. Vállal­tam, s nem sok időbe telt, mire .ráébredtem, igazi hiva­tásomra leltem. Sok-sok türelem, ember­szeretet, kitartás kellett eh­hez a pályához, főleg mert B. Szűcs Istvánt rengeteg munka várta, amikor iskolái végezté­vel a város szociális intézmé­nyeinek vezetésével bízták meg. A szűkös tehetőségek el­lenére azonban a fokozatos felújításokkal, bővítésekkel si­került elérni, hogy az ápolás­ra leginkább rászorulók az otthon oltalma alá kerülhesse- •nek. Azóta négyszeresére emel­kedett a gondozottak száma, 3 napközi létesült az idős emr berek részére, s megvalósult a házi gondozói szolgálat rendszere is. Ez tehát 23 esz­tendő leltára, lám, milyen könnyű néhány szóban elin­tézni ■ az összefoglalót. De hogy emögött menhyi fárad­ság, kitartás, munka van, azt B. Szűcs István és munkatár­sai tudják igazán, akiknek személyes ügyükké lett ez a komoly, ossztársadalmat érin­tő feladat. — Az akkori állapotokhoz képest' valóban sokat értünk el, a város, a munkahelyek — elsősorban a konzervgyár — jóvoltából. Sajnos legnagyobb vágyunk, az új intézmény nem valósulhatott meg, s mi­vel igen sok elesett ember él még a városban és környé­kén. az intézményrendszer to­vábbi bővítésére, felújítására van szükség. A célunk mind:g az volt, hogy amíg lehet, in­tézményen kívül a házi ellá­tás keretében viseljük gond­ját öregeinknek. Ez minden tekintetben előnyös módszer. Alapító tag . .Ma 330 az összes gondozott száma, közülük 240-en laknak otthonukban, s mellettük 6 Hálát szi a falakba A járókelők nap mint nap rácsodálkoznak az új szakor­vosi rendelő építésén dolgozó óriási toronydarura, ahogy se­gítségével milliméter pontos­sággal illesztik össze a súlyos betontömböket. Amint helyére kerül egy-egy épületelem, a hegesztők máris ott teremnek, s varratokkal erősítik azokat az oldalfalak­hoz. Jobb oldali képünkön: Palotai László megkezdte mun­káját. Alsó felvételünkön: a láto­gatót betonacél dzsungel fogad­ja, ahol talán csak Kökény László tud kiigazodni. Öntés előtt szilárd hálóval kötözi össze a masszív pálcákat. Hancsovszki János felvételei Legjobbak a A termi vetélkedő után a pedagógusok idei megyei sza­badtéri sporttalálkozójának versenyeit is Nagykőrös ■ ren­dezte. A Kinizsi-sporttelepi ünnepélyes megnyitót a NK. Kgy Kinizsi ifjú tornászainak bemutatója színesítette, majd 20 aiapszerv képviseletében, több mint 600 résztvevővel, 6 sportágban és 13 helyen kez­dődött meg, jó hangulatban a versenyzés. A kiírás szerint a szakszervezeti tagok mellett családtagjaik is vetélkedhet­tek, -így aztán’• családias volt a légkor mindenütt.' J A múzeumkerti családos mezei futóversenyen (kb. 360 méteres távon) 16-an indultak. A körösi Horváth-család (Fe­renc, Hanny Judit, Timeä) 1? helyezési számmal az első he-, lyen végzett. A strandfürdőben az úszó­váltóban tetszés szerinti úszás­nemben haladhattak a részt­vevők, s időfutamok alapján dőlt el a sorrend. Férfiak, 3x50 méter (7 csapat közül): 2. Nagykőrös (Szakács Kál­mán, Láposi Ferenc, Szakács István) 1.50 perc. Nők, 2x50 hivatásos és 60 tiszteletdíjas gondozónő áll helyt maximá­lis odaadással. S ha már ró­luk szót ejtettünk, ne feledjük ki az otthon dolgozóit se, akiknek a többsége 15—20 éve ápolja szeretettel az idős, magatehetetlen • embereket. Az ő segítségük a legnagyobb tá­maszt jelentette munkám so­rán, részük volt a fejlődés­ben. Természetesen a város tár­sadalma sem hagyta minden elismerés nélkül az eredmé­nyeket. A Munka Érdemrend bronz fokozata, a Kiváló Munkáért miniszteri kitünte­tés, emlékérem, a több évti­zedes vöröskeresztes munka után, hogy csak néhányat említsünk B. S^űcs István ki­tüntetései közül. Ezek persze nemcsak mint igazgatót. illet­ték, hanem mint az egészség­ügy fáradhatatlan társadalmi munkását, elismerései a több évtizedes párttitkári munká­nak, de mint alapító és ma is tevékeny munkásőr is tiszte­letnek örvend. Új életrend — Annyit mondhatok, egy­előre nehéz elképzelni a to­vábbiakat, nem tagadom, alig találom helyem. No, de majd­csak kialakul az új életrend is, mindenesetre ■ amennyire egészségi állapotom, engedi, szeretnék még sokáig dolgoz­ni a munkásőrségben. Aztán itt a család, a 6 unoka, szóval úgy érzem, hogy a nyugdíjas­évek sem telnek majd el tar­talmatlanul. Miklay Jenő mezőnyben . méter (7): 4. Nk. (Bencsik Ro­zália, Varga Lórántné) 1,40 perc. A 14 kispályás labdarúgó- csapat között a Kinizsi-sport- telepi füves pályákon a körö­siek (Szabó Imre — Deák György, Erdey Pál, Suba Lajos, Búz Ferenc, Sza­bó Tamás, Bánfy Zoltán, Hegedűs Károly, Patai La­jos), a monoriakat 7-1, a gödöHőieket 10-2, a vácia­kat 2-1, a döntőben a duna­keszieket 1-1 után 7-esekkel -legyőzték és ezzel az első he- ,lyea végeztek, nagy küzdőszel­lemmel. Férfi kézilabdában a Kini- zsi-áporttelepen a helyiek (Ju­hász—Rétsági, Király, Deák. Tóth I., Járvás, Szgpdrei, Mol­nár, dr. Gáspár) 2—2 vereség és győzelem után 8 csapat kö­zül ötödikek lettek. A női hár­mas döntőben a Petőfi-iskolai pályán a csapatok körbever­ték egymást és rosszabb gól- különbséggel a körösiek (Faj­káné— Horváthné, Kissné, Se­bestyén, Némethné, Horváth. Kerepeczky, Dobozi, Szendreil harmadikok lettek 8 csapat közül. Röplabdában a nőknél sze­repeltek a gimnáziumi labda­játékteremben a városunkbe- liek. Bár lelkesen és jól ját­szottak — a mezőny egyik leg­jobbja a körösi Wágner Van­da volt — csapatjukban hár­mas körbeverés (egyaránt 2-2- es játszmaarány, rosszabb po­énkülönbség) után nem jutot­tak a legjobbak közé. Teniszben a férfiaknál 11 csapat vetélkedett. A mieink (Ruzsinszky, Palai) az erős mezőnyben az ötödik helyen végeztek. A kőrös! oktatásügyi dolgo­zók összesítésben remekül szerepeltek:, a tavaszi térmi é,s a mostani szabadtéri verse­nyek alapián összesítésben 'a megye legjobbjainak bizonyul­tak, 20 körzet-alapszerv közül. Teniszhírek Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi SE—Dabasi Tsz SE 5:1, Nk.: Dr. Szakáll, Zsikla (1), Ruzsinszky (1), Palai (1). és dr. Szakáll—B. Tóth (1), Zsik- la—Palai (1) összeállításban megérdemelten és biztosan nyerték az idegenbeli megyei I. osztályú csapatbajnoki te­niszmérkőzést. A Kinizsi-sporttelepi 3 te­niszpályán -t- edzésnapokon — 4 kategóriában megkezdődött városunk égvén: teniszbajnok­sága. A® ifjúsági férfiaknál 16-an, a serdülőknél 8-an és a felnőtteknél ugyancsak 8-an, a nőknél pedig 21-en küzde­nek lelkesen kieséses rend­szerben. az egyenes- és vi­gaszágon is. S. Z. ISSN 013J—ms iSSlöyftSrí>sí Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom