Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám

19S5. JÚNIUS 26., SZERDA mr W.6)f Ló vontatja a kapát Bármily hihetetlen, képünk nem a 30-as, 40-cs evekben készült. Most a nagy csők után a kis háztáji parcellák megművelésénél még mindig jó hasznát veszik a derék négylábúaknak. Ccglcd- bereelen az Egyetértés Tsz háztájijában Rebák Mihály és Sas­vári János nyugdíjasok Vihar és Bandi segítségével ekekapáz- zák 400 négyzetméteres burgonyaparcellájukat Hancsovszki János felvétele Károlyi Mihályné búcsúztatása Károlyi Mihályné András- sy Katinka hamvasztás utá­ni búcsúztatása július 1-én, hétfőn 15 órakor lesz a Mező Imre úti temető díszravata­lozójában. Barátai, harcostár­sai és tisztelői 14 őrá 30 perctől róhatják le kegye­letüket a ravatalnál. SZÖVOSZ ás a Kamara Együttműködés Szlamenicky István, a SZÖ­VOSZ elnöke és Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke kedden együtt­működési megállapodást írt alá az általuk képviselt gaz­dálkodó szervezetek gazdasági fejlődésének elősegítésére. Eszerint rendszeresen tájékoz­tatják egymást feladataikról, fejlesztési elképzeléseikről. A gazda szeme hizlalja a jószágét? A háztáji érzékenyen reagál Már a sertés is kevesebb A hústermelés sohasem tartozott az egyszerű feladatok közé. Az áUattenyésztésben időnként ilyen vagy olyan okból előforduló in­gadozások — állománycsökkenés, -növekedés — nem kis fejtörést okoznak a forgalmazóknak. Nekik kötelességük fenntartaniuk a ha­zai húsellátás színvonalát, s arra is odafigyelni, hogy az cxportyál- lalások is teljesüljenek. 11a nem is jutott a mélypontra, de egyre több mezőgazdasági nagyüzem vezetőjétől, kisállattcnyésztöktöl is hallani, csökkentik, vagy esétenként fel is számolják az állományt. Tehetik, mert a mezőgazdasági nagyüzemeknél is elsőrendű szem­pont a jövedelmezőség, maguk határozzák meg, mit tenyésszenek. Természetesen azt részesítik előnyben, ami jövedelmet, nyereséget hoz, mert csak Így tudnak megélni. se teremtheti meg. Ennek to­vábbra is alapja az értékesíté­si biztonság és a felvásárlási árak olyan irányú módosítá­sa ami tisztes hasznot ad a termelőknek. Ezt felismerve a Húsipari Tröszt már tavaly engedélyt adott a PENOMAH-nak, hogy a. fehér süldőt szabadtáriul is megvásárolhatja a termelők­től. Mindez azt jelenti, hogy amíg a színes süldőkért 45 fo­rintot fizettek kilónként, a fe­hérért 5—10 forinttal többet a megállapodástól függően. A másik út, amelyen járni kíván a megyei húsipar a minőségi felár. Ezt január elsejétől ve­zették be. ugyanakkor decem­bertől, szintén módosulnak a felvásárlási árak. A színes zsíros hízóért kevesebbet, a fehér hússertésért többet fi­zetnek majd. Hogy mennyivel? A ma még csak előzetes szá- mítgatásokból is kitűnik, nem kis összegről lesz szó. Vagyis a termelőnek jobban megéri Mindez pedig azt ielzi, hogy a közösségi és a csoport-, vala­mint egyéni érdekek össz­hangjával 'tűnés míriden'rend- jén; Pest megyében is mintegy háromezerrel csökkent- a szar­vasmarha-állomány és több mint 15 százalékkal kevesebb a sertés, és sajnos nemcsak a nagyüzemekben, hanem a háztáji gazdaságokban is. Mindez egyértelműen jelzi — valamit tenni kell, hogy meg­változzon a kedvezőtlen ten­dencia, akkor is. ha aggoda­lomra nipcs ok. elegendő hús kapható a piacon, de az eset­leges késedelem ronthatja az amúgy is lanyhuló termelői kedvet. Ezért is próbál újítani a Pest—Nógrád megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat ismertebb nevén PE NŐM AH. Mint Csákány József igazga­tóhelyettes elmondotta, orszá­gosan a sertésállomány 52 szá­zaléka van a háztáji gazdasá­gokban. Pest megyében pedig 70 százaléka. Ezért az innen jövő jelzésekre mint a legér­zékenyebb műszerre figyelniük kell. Szerencsére figyelnek is. Nemcsak a termelői kedv fenntartását tartják elsőren­dű feladatuknak, hanem a jobb minőség biztosítását is. Mert bizony a háztájiból leadott sertéseknek jó. ha 20 százalé­ka megfelel az exportkövet él­ményeknek. A húsáremelés óta ugyanis mindenki jobban megnézi, miért adja ki pén­zét. Ezt bizonyítja, hogy az el­múlt időszakban mintegy 8 százalékkal csökkent a sertés­hús fogyasztása hazánkban. Tenyésztési feltételeink pe­dig jók — olyannyira, hogy a magyar húsárut kedvelik a nemzetközi piacon. Ha fehér, többet fizetnek érte Tehát ha a piacot meg akar­juk tartani — s bővíteni is kívánjuk —, tartani keli ver­senyképességünket. Vagyis a mennyiség növelése mellett nem mondhatunk le a minősé­gi követelményekről. Mindezt a termelői érdekeltség erősílé­majd a minőségi sertés előállí­tása. Takarmányon nem spórolva A tervezett felvásárlási ár­emelésen túl 100 kant is ki­helyez a PENOMAH a háztá­jiba, ezenkívül kedvezményes feltételek mellett szűz-kocát is adnak a kistermelőknek. Az akcióval a minőség javulását szeretnék elősegíteni. A megyei húsipar szakemberei úgy ter­vezik, hogy három év alatt si­kerül elérniük, a kitűzött cé­lokat. Mindez az átvételeknél is változásokkal jáf. Hiszen most csak a sertés súlyának megállapításából, vagyis a mérlegelésből áll az átvétel és ez után fizet a felvá­sárló. A jövőt illetően úgy ter­vezik, hogy az állatok mérle­gelése után továbbra is kifize­tik az alap- és a mennységi felárat, a sertés széthasítása, minősítése után pedig a minő­ségi felárat. Ez igen jelentős összegre rúghat, ha a gazda odafigyel a takarmányozásra és nemcsak a szemével hizlalja a jószágot. Bóna Zoltán Épül az út, lesz víz Fesztivál előtt Pusztavacson Idén is lesz békefcsztivál Pusztavacson, az ország közepén — adták hírül a lapok az elmúlt hetekben. A felkészülés azonban már hónapokkal ezelőtt megkezdődött, azért, hogy a tavalyi tapasztalatokból okul­va, jobb körülmények között és valóban a békét óhajtó emberek találkozója lehessen a jeltorony környéke augusztus harmadi­kén és negyedikén. — Sok álmatlan éjszakát okozott nekünk a tavalyi fesz­tiválon a nem odavaló, van­dál suhancok viselkedése — mondja Somogyvári László, az Örkényi közös tanács elnöke, aki a kezdetektől fogva lelke, motorja a békefesztivál ügyé­nek. — Szerencsére, az nem volt kérdéses, hogy a soroza­tot folytatni kell. Ügy érzem, az idén előbbre is léptünk. Először fordul elő a rendezvé­nyek történetében, hogy ko­moly anyagi támogatást kap­tunk a megfelelő feltételek megteremtéséhez. Kevesabb mutatványos Űj, 'nagy vízhozamú kutat fúrtak, s mivel ez a falu szé­lén van, Pusztavacs egy része is kaphat az egészséges ivó­vízből. A munkálatokhoz szükséges több mint hatmillió forintot a Pest megyei Tanács és az OVH adta. A villamos­energia kapacitása nem nö­vekszik ugyan, ám kevesebb lesz az áramfogyasztó is. — Mutatványosok csak ak­kor telepedhetnek le, ha meg­hívást kapnak — folytatja a tanácselnök. — Kevesebb lesz az élelmiszert árusító magán­üzlet, hiszen tavaly sok min­den a nyakukon maradt. En­nek ellenére úgy tűnik, szín­vonalasabb lesz az ellátás, amelynek megszervezését a dabasi és az ácsai Afész vál­lalta, s ebben segít a Szövet­kezetei: Országos Tanácsa. Egyébként a SZÖVOSZ szín­padot is kap, ahol a két napon sok szövetkezeti néptáncegyüt­tes mutatkozik be, közöttük több Pést megyei; Ekkor ren­dezik meg a szövetkezeti lab­darúgócsapatok megyék kö­zötti döntőjét. Ehhez is ké­szülnek már a pályák. • Műsor négy színpadom Az előző évekkel ellentétben konkrét feladatokat vállalt a Hazafias Népfront, az Orszá­gos Béketanács is a tavalyinál nagyobb, színesebb program­mal készül. Újdonság lesz, hogy bemutatókat tart nwjd az MHSZ és a Magyar Nép­hadsereg. Az idén első alka­lommal a KISZ Központi Bi­zottsága. is önálló műsorral je­lentkezik. Négy színpadon fo­’ * - , > • * ... I: i «SMC" - Jk&a. * a i *. '* ? ■ . : -m ■■ Mástél millió forint értékben Részül út a fesztivál környékén, ^ lyik majd a nonstop-prog­ram. — Mi a helyzet a popegyüt­tesekkel? — Okulva a tavalyi tapasz­talatokon, idén egyetlen pop­együttesi várunk, a Koráit. Nem rockfesztivált szervezünk. Békeszeretö embereket, csalá­dokat, csoportokat várunk, nem hőzöngő, csápoló csövese­ket— magyarázza Somogyvári László. — Ezért lesz kevesebb a rock, és több a politika, a népdal és a tánc. Szeretnénk kulturált sátorozási feltétele­ket teremteni azoknak, akik itt akarják tölteni a hétvéget. Nem a falj hangja — Mi lesz a helyzet a bazá- rosokkal, ismét elözönlik a fesztivál színhelyét?. — Az ország minden részé­ből jönnek és szinte lehetet­len lenne átrostálni az áru­készletet. Természetesen jobb volna, ha csupa ízléses, nép­és iparművészeti árut hozná­nak. így azonban csupán a já­tékfegyvereket — műanyag kardokat, pisztolyokat — tud­juk száműzni a kínálatukból. Pusztavacs felé autózva út­építőkkel találkozunk. Széle­sítik a szilárd-, és rendbe hoz­zák a földutakat. A falu hatá­rában, már messziről látszik a vízvezeték nyomvonala, a szél­ső utcát végig felásták. Idős néni kapálja a kukoricát a szomszédos kertben. — Nekünk van jó kutuhk —• mondja, amikor a készülő víz­vezetékről kérdezem. — És azért fizetni sem kell. A szom­szédok is hasonlóan vannak ezzel. Engem nem zavart a fesztivál, meg a nagy nyüzs­gés, nekünk nem csináltak semmi kárt, a szomszédoknak sem —-'mondja, mielőtt újra kapálni kezd. Ám úgy tűnik, véleménye nem a falu hangja, mert nevét mégsem árulja el... Móza Katalin A gyári pártvezetcség élén Nincsenek látványos feladatok A Pestvidéki Gépgyár szerelő csoportveze­tőjét, Tavaszi Józsefet az idén választotta tagjai so­rába az MSZMP Pest me­gyei Végrehajtó Bizottsága. Idáig azonban hasszú volt az út. Még akkor is, ha fi­gyelembe vesszük, hogy Ta­vaszi József mindössze har­minchat esztendős. Ebbe a gyárba 1967-ben jött, tanulónak. Azóta min­den munkanap reggelén itt kezdi a műszakot. Szak­munkásvizsgája után a spe­ciális gépszerelők csapatát gyarapította, majd olyan szerelőcsoport vezetője lett, amelynek tagjai hidrauli­kai, pneumatikái berende­zések javításával foglalkoz­nak. Az alapszakma? Van köztük finommechanikus, van autószerelő, gépszerelő, de ma már azt mindegyi­kük elmondhatja magáról, hogy eléggé sokoldalúan képzett. A legtöbben még az ifjúsági korcsoportba tartoznak, s szívesen ta­nulnak idősebb kollégáik­tól. A csoportvezető a fővá­rosból jár a szigethalmi gyárba. A hajnali 33-assal indul, s igen gyakran a ké­ső délutáni órákban ér ha­za, pedig nagyon várja ti­zenegyéves kislánya, s a fe­lesége. De mit lehet tenni, ha az embernek egy sor társadalmi elfoglaltsága van? Márpedig ennek a fia­talembernek van. Néha ta­lán sok is? Vegyük sorra. Az 1. számú gyár pártve- zetőségének titkára, a vál­lalati párt-végrehajtóbizott- ság tagja, s mint már szó volt róla, a megyei párt- vb-nek is. — S ez mind munkával jár. Hangsúlyozom: mun­kával. öt pártalapszerveze- tünk van az 1. számú gyár­ban, tevékenységüket ösz- szefogjuk, irányítjuk, segít­séget adunk, ha kell. Nagy felelősség. A pártvezetőség­nek — vagy nevében a tit­kárnak — politikai, társa­dalmi fórumokon aktívan részt illik venni, véleményt nyílvánítani, természetesen elsősorban a kollektíva nevében. Felkészülten. A politizálást nehezítik a na­pi gondok, a ma és a hol­nap kérdései, mindazok a problémák, amelyek az ipa­ri munkásságot foglalkoz­tatják. Gyakran szóba ke­rül az érdekegyeztetés, az anyagi, erkölcsi, szellemi érdekeltség motiváltsága, a munka becsülete. S ez utób­biról mintha túlzottan sze­mérmesen nyilatkoztunk volna az utóbbi időben. A pártkongresszus tavasszal a helyére tette a dolgokat, elsősorban a tisztességes munkával, s az érte járó bérekkel kapcsolatban. De helyben még nincs rendben minden. Nem nálunk csu­pán, hanem szinte minde­nütt, országszerte. Gondo­lok itt a társadalmi mun­kára is. Arra, amelyet kü­lönböző szervezetekben vé­geznek az emberek, például a pártban is. fcaj ahogy a napi tenni- valókról beszélünk, egyre határozotabb a kép: a gyári pártvezetőség titká­rának sem adódnak látvá­nyos feladatok. Ügy veszem észre, nem is nagyon bán­ja. Nem szeret szerepelni. Azt tartja fontosnak, hogy maradéktalanul helyt tud­jon állni — önmaga, s a többiek előtt. Nem gyerek­játék — mint mondja. S tényleg nem az. Bálint Ibolya : -xr^ Rliili mm Az új kút ellátja majd Ivóvízzel a falu egy részét Is, * Erdősi Ágnes felvételei Kisebb a piac érdeklődése Különleges üzlettípusok Nem lesz könnyű teljesítenie az idei exporttervét a Buda- flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnak. Amíg az elmúlt esztendőkben a világpiacon megélénkült a kereslet a tex­tilipar termékei iránt — s ez éppen egybeesett azzal a dön­téssel, amelynek értelmében a budakalásziak megkapták az önálló külkereskedelmi jogot —, addig az idén ismét nehe­zebb eladni, mint venni. Ebben a helyzetben a vásár­lók érthetően igényesebbek: a fonalakból és a késztermé­kekből inkább a finomabb ki- készítésűeket kérik, míg pél­dául a különböző kevertlen áruk most kevésbé népsze­rűek. Minden forintért meg kell hát küzdenie a vállalat külkereskedelmi irodája mun­katársainak, s ez nem kis fel­adata. Újabban — a termelő­üzemekkel együttműködve — a hagyományos mellett új ter­mékekkel is jelentkeznek. Bő­vítik kooperációs kapcsolatai­kat, az egyik csehszlovák- vállalattal már sikerült is megegyezniük, míg több más szocialista országbeli céggel most tárgyalnak. A cél az, hogy bővítsék az exportra me­nő áruk mennyiségét és vá­lasztékát. Emellett azonban az idén üzletkötőik feladatul kapták, hogy a megszokottól eltérő megegyezéseket is alá­írhatnak; a különleges üzlet­típusok előtérbe helyezésével igyekeznek a nehéz helyzetből kilábalni. Mert az idén valóban ko­moly gondot okoz az 528 mil­lió forintos exportterv telje­sítése. Eddig ugyanis a kül­földre szánt termékeknek mindössze 60—65 százalékára akadt vevő. Az elkövetkező hónapokban tehát sokkal na­gyobb erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy az esz­tendő végén sikerekről szá­molhassunk majd be. F. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom