Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-25 / 147. szám
az MSZMP PEST XXIX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM Pihenőövezet a lakótelepeken Szigetszentmiklóson már tervezik Ki ne szeretne olyan környezetben lakni, ahol nem szennyezik a kipufogógázok e levegőt, a motorzaj csak ritka vendég, ahol a gyerekeket nyugodtan le lehet engedni játszani az utcára. Az elképzelés ma már nem utópia, hiszen tavaly jogszabály is született az úgynevezett lakóén pihenőövezetek kijelöléséről. Az ilyen lakóterületek zárt egységet képeznek, ahol a járművek forgalmát a KRESZ korlátozza, s az úton a gyalogos is nyugodtan közlekedhet, mert az elvétve és csak különleges céllal erre járó autók sebességét kanyarokkal, mesterséges útakadályokkal lassítják le, de a behajtást egyébként is csak 3,5 tonna alatti járműveknek, célfuvarként engedélyezik, s tiltják az átmenő forgalmat. Az ilyen utcákban megvalósítható, hogy a járdák maradjanak egy szintben, s ne kelljen a gyalogosoknak, babakocsit tolóknak bukdácsolni, ha átKITALÁLÓSDI P ontos, szakszerű a magyarázat, miként teszik a dolgukat— boszorkányos gyorsasággal — a büszkén mutatott gépek, ám a hírlapíró, laikus lévén, a főmérnök szavait hallgatva, nem a műszaki jellemzőkön, hanem a korábban hallottakon töpreng. Oka van annak, hogy értetlenkedve meditál, ugyanis valamikor — nem olyan régen, hogy szem elől téveszthetnénk — a legjobb vasalónők egy műszakban negyven, negyvenkét férfiinget adtak ki a kezük alól. Ma az előbb említett „gép.ek — automaták — 550—800 dárabot vasalnak ki egy műszakban! Pompás, mondanám, mondhatnánk, csakhogy: a vállalási határidő ma sokkal- soltkal hosszabb, mint annak idején, a vasalónők szorgoskodásakor volt. A magyarázat, a furcsa helyzet indoka sokféle, így az, hogy jóval több a munka, az igény, mint korábban, hogy kézi vasalásra, — ami bizony nehéz fizikai munka —1 szinte lehetetlen vállalkozót találni, továbbá nincsen elegendő pénz további vasalógépek — importáruk, tőkés valutáért kaphatók — vásárlására, s ha lenne is, először a megelőző technológiai folyamatokat kellene korszerűsíteni, amihez megint csak forint szükségeltetne... A megyében tavaly az iparban négymilliárd forintot adtak ki beruházásokra. az 1980 és 1984 közötti időszakban pedig az ilyen célú ráfordítások teljes összege 20,7 milliárdot ért el. A konkrét fejlesztési lépés és az átfogó adat társítása nem önkényes, ugyanis — sajnos — korántsem ez az egyetlen eset, amikor — a gyermekek társasjátékát utánozva — az ember belekényszerül a kitalálósáiba, vajon miféle rejtélyes hatások húzódnak meg a felszín alatt, amik oda vezetnek ahova, nevén nevezve, a fejlesztési ki» adások lassú megtérüléséhez, eredményének kétsé- y ességéhez? Ne azonosítsuk természetesen azt, ami nem azonos, tehát a beruházási forintokat a műszaki fejlesztést szolgáló pénzzel. Az előbbi átfogó teendőkor fedezete, az utóbbi az átfogó kör egyik körszeletéé. Ráadásul a megye ipari beruházásain belül — aminek egyaránt vannak objektív és rossz beidegződésekből származó okai — az egészségesnél, az elkerülhetetlennél magasabb az építési rész, aminek következtében azután kevesebb jut, marad gépekre, berendezésekre, a valóban korszerű technika, technológia megtestesítőire, hordozóira. Ha most tovább szűkítjük a kört, s arra keressük a választ, vajon egy-egy vállalatnál mekkora szelet jut a nagy kalácsból a műszaki fejlesztésnek, meghökkentően szerény tények penderül- nek elénk. A megyében — ez bizonyos értelemben a kényszernek is tükrözője, nem csupán a szükséges felismerése — a műszeripar, továbbá a híradás- és vákuumtechnikai ipar üzemeiben hallhattunk olyan válaszokat, amelyek úgy- ahogy megfelelnek a várakozásnak, az elfogadható arányoknak. Ezeken a helyeken ugyanis az árbevétel három, négy és fél százaléka között változik a műszaki fejlesztési ráfordítások összege. A csúcs ez, ugyanis mindenütt másutt, ahol csak tudakozódtunk, ennél kisebb arányról beszéltek, a gépipari vállalatoknál két, két és fél százalékról — de bizony lelni olyan céget, is, ahol az egy százalékig sem jutottak el —, a könnyűipari termelőhelyeknél pedig olykor már-már restelkedvo sóhajtották el a tized százalékokat ... Bonyolítja a ki- találósdit, hogy jövedelmezőségi, szabályozási okai éppúgy vannak a meghökkentően alacsony aránynak, mint szemléleti tényezői, azaz nem lehet semmi- ra úgy rábökni, hogy íme, megleltük a gordiuszi csomót! Nem leltük meg, mert nem egyetlen ilyen csomó fut a kezünk alá. V alamennyi pénz mindenütt kerül a fejlesztési feladatokra, de ez a pénz elaprózódik, felhasználása ennek következtében esetlegessé válik — mert azt fedezik belőle, amire éppen futja, azt vásárolnak belőle, amit éppen kapni lehet a termelő- eszközök szűkös választékán belül —, a sokféle rögtönzés, időiegesség, átmenetiség, végig nem gondolás azután oda vezet, hogy bár egy-egy fejlesztés önmagában látványos is, hasznos is, a termelés egész menetét tekintve a vártnál, reméltnél, a jogosan feltételezettnél sokical kisebb az eredmény, a kamat. Tapasztalataink alapján feltételezzük — bár bizonyítani ezt szinte lehetetlen —, hogy valójában az érdekeltség súlyos fogyatékosságai vezetnek a kitalálósdi helyzethez, állapothoz, mert a műszaki fejlesztés sem a közösségnek, sem a vezetésnek nem létérdeke, sőt, mivel a szabályozás az esetleges többlet- hasznot lefölözi, morzsákat hagy mag belőle, a sima érdeknek sem sok nyomát fedezhetjük fel. Mészáros Ottó mennek az egyik oldalról a másikra. A Pest megyei Tanács közlekedési osztálya idén februárban körlevélben javasolta a tanácsoknak, tegyenek javaslatot a lakó-pihenő övezetek kijelölésére. Eddig Gödöllőről, Dunakesziről, Kis- kunlacházáról, Ráckevéról, Szigetszentmiklósról érkeztek be megvalósíthatónak látszó elképzelések, de hasonló megoldás lehetséges Szentendre belvárosában, s a Vác-Alsó- városban a Lenin út mellett, ahol ezután kerül sor tömbrekonstrukcióra, illetve a lakótelep bővítésére, örvendetes, hogy a szigetszentmiklósi lakó- és pihsnőövezet kialakításáról már készülnek a tervek a megyei tanácsi tervező vállalatnál. A megyei tanács szakembereinek véleménye szerint azonban az ilyen lakóterületek szoporodására akkor nyílik ideális lehetőség, ha a pihenés, a nyugalom feltételeit már a városszerkezet kialakításakor, az új lakóterületek tervezésekor fontos szempontként kezelik. Cs. A. Megérkezett a magyar küldöttség a KGST 40. ülésszakára Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének vezetésével küldöttség utazott hétfőn Varsóba, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakára. A magyar delegáció tagja Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-lcépviselője, Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettes és Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtitkár. Varsóban csatlakozik a delegá- sióhoz Szigeti István, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese és Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúztatta. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A Varsóba érkezett küldöttséget a varsói katonai repülőtéren Kazimierz Barcikowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Zbigniew Messner, a PB tagja, miniszterelnök-helyettes, továbbá Manfred Gorywoda, Janusz Obodowski és Mieczyslaw Ra- kowski miniszteralnök-helyet- tasek\fogadták. Hétifőn megérkeztek Varsóba a KGST-tagországok küldöttségei, erről lapunk 2. oldalán számolunk be. Az NSZK külügyminisztere hazánkban Megkezdődtek a tárgyalások Hans-Dietrich Genschernek a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminiszterének hétfői programja SicciáfncEtikai munkaközösség Ai idősek holnapjáért Az MSZMP Pest megyei Bizottsága szociálpolitikai tevékenységének minőségi fejlesztése, a munka szervezettségének és hatékonyságának növelése, valamint a felelős párt-, állami és társadalmi szervek jobb együttműködése érdekében szociálpolitikai munkaközösséget hívott életre ez év februárjában. A csoport — melynek elnöke Barinlcai Oszkár né, az MSZMP Pest megyei Bizottságának nyugdíjas titkára — táj értekezletek sora után ösz- szegezte a tapasztalatokat arról. miként valósult meg az idős korúakról való társadalmi gondoskodás feladatait megszabó, két esztendeje született megyei pártbizoítsági határozat. A munkaközösség tegnapi ülésén immár összegezve az ismereteket Barinkai Oszkár- né számolt be sokak véleményéről, a többi között arról, hogy változatlanul nagy feszültségeket okoz a szociális otthoni s ezen belül is a szakosított helyek hiánya, az ipari üzemek zöme nem követi a termelőszövetkezetek alapjában véve jó nyugdíjas-politikáját, A munkaközösség ezután dr. Szilágyi Zsoltnénak, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya csoportvezetőjének előterjesztésében a segítségre szoruló idős emberekről készült ez évi felmérés adatait, s az ezekből adódó. tennivalókat ismerte meg, majd az MSZMP Politikai Bizottsága ez év március 12-i — a társadalmilag igazságosabb szociális ellátás kialakítására vonatkozó — állásfoglalásáról adott tájékoztatást Fogarasiné Deák Valéria, az MSZMP Peat megyei Bizottságának munkatársa. kegyelete« megemlékezéssel kezdődött. Az NSZK diplomáciájának vezetője megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—NSZK külügyminiszteri tárgyalások. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és Hans- Dietrich Genscher megvitatta a kétoldalú kapcsolatok alakulását, s véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt Horváth István, hazánk bonni és Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Az NSZK külügyminiszterének programja a délutáni órákban hajókirándulással folytatódott: Hans-Dietrich Genscher a fedélzetről gyönyörködött a magyar főváros és környéke látványosságaiban. Este Várkonyi Péter díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisztérium vendégházában. Perlitdiizzasztó Amint nő az építési kedv azok körében, akik a maguk erejéből emelnek tetőt . a fejük főié, úgy sokasodik az egyre korszerűbb építési anyagok iránti igény. Ezt fölismerve a hazai gyártók igyekeznek esztendők óta — lehetőségeikhez mérten — bővíteni a választékot. Az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Műveinek pilisvörösvári üzemében az új periitduzzasztóban évente 80— 100 ezer köbméter építészeti, mezőgazdasági és úgynevezett biológiai perlitet gyártanak. A gépszemlék időszakában lég van idő a felkészülésre Azokban az üzemekben, ahol nincs szőlő, gyümölcsös, borsó vagy kertészeti kultúra, és már a lucerna után lekaszálták a dű.s réti szénát, is, néhány napra elcsendesedik a határ. Befejeződtek már a vegyszerezések, és a kapás növények közé sem mehet már be a kultivátor, mert lassan kinőnek a gyámság, a gondozás időszakából. A gépek karbantartási munkáit is illő már befejezni, meg a betakarítási kampányterveket, bár az utóbbiba előreláthatóan úgy is beleköt a megvesztegethetetlenül makacs, mindennapos esőzés. A múlt héten már több üzem megtartotta gépszemléjét, sőt az abo- nyi Ságvári Endre Szövetkezet igen korán, már 15-én szemlézte betakarító gépsorait. Persze azok sincsenek elkésve, akik a hó végén tartják meg a szemlét, mint például a pá- tyiak, mert a péter-páli takarmányárpát még javában marasztalja — de hizlalja is — a hűvös, esős idő. Mindenesetre az üzemekben nő a szorongás, mert az igazi nagy báj ott kezdődik, amikor a rekord- termést ígérő nagy hozamokból közepes évjáratnak megfelelő mennyiségeket lehet csak nagy üggyel-bajjal megmenteni. i Most még nincsen baj, de a kombájnok haladási sebességét valószínűleg csökkenteni kell majd, a sűrű állományok miatt. Több helyen ezért igen szigorú — zsebbe vágó — határt szabnak a pergési veszd tőségnek. Ugyanis a megye gépkapacitása alapjában véve igen gyors betakarítást tenne lehetővé, ha nem húzódna olyan erősen szét a különböző tájegységek gabonaérése. S. T. E. MA—-------------------------JTí?i dség-gyümoksíádák nyomában (3. oldal) Mii teheti az SiéiiSó, kiránduló, ha esik az eső P (&. oldal) Húsz pontiért a fáz fák (7. oldal) PEST MEG VEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES Ára: í,JSO forint 1985. JÚNIUS 25., KEDD 'A A gyomrai Ruhaipari Szövetkezetben a II. negyedKzlJ9Snol£fSl CÄpiSi B.S O. ®v végéig hatezer női kulikabátot készítenek MSZK- s beli partnerüknek bérmunkában, betartva a pantos szállítási időket és eleget téve a szigorú minőségi követelményeknek. Barcza Zsolt felvétele J
