Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-24 / 146. szám

1955. JÚNIUS 24., HÉTFŐ Ferihegy 2. Rövidesen befeje­ződik a Ferihegyi repülőtér bővíté­sének II. üteme. Ezzel tulajdonkép­pen -egy új repülő­tér, a Ferihegy 2. építése ér véget. Az ; utasforgalmi épület az osztrák ARGE társulás fő- vállalkozásában és kivitelezésében, a repülőgépes előtér, megközelítő úthá­lózat, a parkoló, a közműhálózat kiépítése Stb. pe­dig a Betonútépí­tő Vállalat fővál­lalkozásában ké­szül. A képen: repü­lőgép az, új irá­nyítótorony előtt. Fehér József felvétele Lendületben az Ócsai Áfész A tagság és a vásárlók érdekében Jobban keli vigyázni! A vízben sem vagyunk egyedül Úsznak előttem kereszt­irányban, úsznak alámerülve a fejest ugrálok. Szemembe csapják a vizet, hozzámvág­ják a gumilabdát. Feladom. Lehetetlen ütközés nélkül vé- gigtempózni egy medence­hosszat. Ne szóljak egy szót sem. A strand arra való, hogy pancsoljunk. Az idősebbek persze méltatlankodnak, de nincs az a fürdőmester, aki győzné síppal, figyelmeztetés­sel. Kisebb-nagyobb csoportok élik itt a maguk világát, má­sokat figyelmen kívül hagyva. Fürdőkultúránk sok kíván­nivalót hagy maga után. Emiatt panaszkodott Farkas Vince is, a Dunamenti Regio­nális Vízmű Vállalat főmér­nöke á strandok nyitás előtti szemléje alkalmával. Dr. Híd­végi Margit, a Pest megyei Köjál ;főorVosá1' szerint k do­log1 egyik1 ; Öldatáhtoz ä' tárgyi feltételek tartoznak, a másik­hoz az emberek felfogása. Az is igaz; hogy általában kevés a strandfürdő Pest megyében, s a meglevők emiatt túlzsú­foltak a szezonban. Hideg zuhany Ez sokféle veszélyt rejte­get Túllépni ugyan nem volna szabad a megállapított befogadóképesség határát, de a nagy melegek idején nehéz ellenállni a befelé kívánkozók ostromának. Ilyenkor zsúfol­tak az öltözők, a pihenőterek is. A látogatók nagy része el­mulasztja az előzuhanyozást, amiért kínos unos-untalan szólni, de ezt sem győzi állan­dóan a személyzet. A medencés fürdőket pótol­hatnák a dunai szabadstran­dok. Ám Budapesttől északra a szennyezettség miatt nem ajánlatos fürödni. Ismerve a szokásokat, a Köjál a legtöbb esetben nem tilt, hanem fel­tételeket szab. Fürdés után a zuhanyozást ajánlja, s a szük­séges parti objektumok fel­építését a tanácsoknak. A Szentendrei-sziget és a Rác- keyei-Duna-ág szabad fürdői aránylag még alkalmasabbak, de a Víz errefelé is szennye­ződik. Részben attól is, hogy a közeli házak szennyvize a folyóba kerül. Tegyük még hozzá: a Duna menti telepü­lések tanácsai sakk-matt helyzetbe kerültek. Ha a be­tiltott strand mellől elviszik a csónakot, felmondanak az úiSzó mesternek, Megváltozik a kép — Ha a barokk Vác bel­városát ékszerdobozhoz ha­sonlítják a hozzáértők, akkor ebben a mi strandunk a gyöngyszem. A hasonlatot Szíjártó Tibor, a DMRVV szolgáltatási osz­tályának vezetője fogalmazta meg! Vele és Havasi László fürdőmesterrel a medencék fölött emelkedő teraszon gyö­nyörködtünk a szép környe­zetben. Háttérben a piaristák két patinás toronycsúcsa ma­gasodik1 ÍTtemiét' fölé;-$zeírt'-' ben áz úszómedence kék, át­tetszőén tiszta Víztükre, a parti sétány zöld sávja után a Duna, aztán a sziget kitá­rulkozó mezősége, s távolabb a Pilis vonulata. Bizony, szállodát is kíván­na ez a panoráma, ha volna még terület, no meg pénz az építkezésre. A zöld pázsit makulátlanul tiszta, a nyitás előtti percek nyugalma árad szét mindenütt. Pár óra múl­va megváltozik a kép. Ciga­rettacsikkek ezreit, kell a fű­ből kiszedni, szétdobált új­ságpapírok, műanyagdarabok hevernek szerteszét. Ez az egyik gond. A másik, hogy ide örömmel jönnek ugyan a Köláj-osok, a visszaforgató jól cseréli a vizet, de hát dél­utánra már alig győzik kló­rozni, mert van, aki tisztasá­gi fürdőnek tekinti ezt a he­lyet. Mélyek a gyökerek A zuhany itt is hideg, pe­dig a medencében 25 fokos a víz. Havasi László három ró­zsát már átalakított melegre, de azért ezt is sokan elkerü­lik. Éppen, mint a fedett uszoda zuhanyozóit, amikből pedig meleg víz folyik. Szó­val sokan nem tudják, hogy kell strandolni. Szíjártó Tibor ugyanazt mondja, amit később dr. Nagy Magdolna, a váci Köjál főorvosa. Óvodás korban kel­lene már elkezdeni a vízi életre nevelést. A családi pél­da meghatározó, de azért fel­nőtt korban sem ártana a felvilágosítás. De hát amíg a gyerek azt látja, hogy a szülő hazaviszi a büféből a poha­rat, addig nehéz lesz nevelni — szól közbe Havasi László Dr, Nagy Magdolna meg­erősíti budapesti kollégája vé­leményét a Duna szennyezett­ségéről, s arról is tud, hogy Perőcsényben, Kemencén, Szo- kolyán is törekednek a hely­beliek a falu igényeit kielégí­tő strandok felújítására. Víz­visszaforgató berendezéssel engedélyezik csak az újakat 1979 óta, de ahol kis forga ' 'ffehet' szämita'hi,' elofor: dúlnak még kompromisszu­mok. A helyi szervek vezetői­nek azonban tudniuk kell hogy ez milyen veszélyekkel jár. Ahol az üzemeltetők el nézőek, ott leselkednek ; vendégekre & fertőző betegsé­gek. Ezért kell jobban vigyáz­ni magunkra, s figyelni má sok magatartására. A gyöke­rek mélyek. Amikor a nem dohányzóknak kijelölt vasúti kocsiban egyesek mit sem tö­rődve fújják a füstöt, ugyan­ezzel a gonddal találkozunk. Nemcsak a strandokról van tehát szó. Kovács T. István lem kedvez az időjárás Az utóbíb hetek esőzései az ország zöldség-gyümölcsellá- tása szempontjából elsőren­dűén fontos Heves megyében is helyreállították a talaj víz­gazdálkodását. A viszonylag hűySs idő. főként a szinte hi­deg éjszakák hatására azon­ban lelassult egyes szántól öl - dl zöldségfélék fejlődése, már­pedig lényéges árcsökkenés csak ezek piacra kerülése után várható. Különösen a közis­merten meiegigényes dinnye, paprika és paradicsom fejlő­dése. lassú az átlagoshoz ké­pest. Elmaradásuk á szakem­berek véleménye szerint leg­alább 10—12 nap. Más évek­ben ilyenkor már a szántóföl­di 'ültetvényeken is színese­dett a paradicsom, az idén vi­szont még éppen csak virág zik, legfeljebb mogyoró nagy­ságúak a gyümölcsei. A piacon kapható paradicsom még mind fólia alatt terem, s az árát Üs az ezzel járó meglehetősen magas köitségek határozzák meg. Néhány kevésbé melegigé­nyes zöldségnövénynek, pél­dául a káposztának, a hagy­mának, a gyökérzöldségnek az előbbiekkel ellentétben kife- iezetten kedvez a hűvös csa­padékos idő. A zöldborsó is bőségesen ontja hüvelyeit, eb bői a piac is telített. A leg­jobban várt szabadföldi para dicsőm és paprika várhatóan .lúlius derekán kerül majd tö­megesen a piacra. — Bezzeg Pesten kapható — fakadt ki egy vásárló tavaly ősszel Öcsán az ABC-áruház- ban, amikor nem kapott nap­raforgó étolajat. De hangzottak el bosszús megjegyzések Gyálon, Felső- pakonyban. Bugyin is, amikor valamilyen szezonális vagy más áru nem volt éppen az üz­letekben. Az persze már más kérdés, hogy a fővárosban a nagyobb lakótelepi ABC-kben is gya­kori a hiánycikk, és például napraforgó étolaj is hetekig hiányzott a boltokból. Tovább lépni Sipos Péter, az Öcsa és Vi­déke Áfész elnöke azonban nem azzal magyarázkodik, hogy országos hiánycikkről van szó, hanem őszintén be­vallja azt, ami sok fejfájást okozott a szövetkezet vezető­ségének. — Élelmiszer-kiskereskedel­münk forgalma jelentősen emelkedett az utóbbi másfél évben. Ez azonban nem vi­gasz számunkra, amikor pél­dául egy fűszerekből, étolaj­ból, ecetből, zöldségből, kon- zervekből, savanyúságból nem tudtuk azt nyújtani a vásár­lóinknak, amit keresnek. — Honnan kapják az árut? — Megbízható ég korrekt szállítónk a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat meg a monori FŰ­SZERT. De többször megtörtént, hiá­ba adtuk fel a megrendelést bizonyos árukra, üzleteink nem kapták meg. A vásárlót meg nem az érdekli, honnan kapjuk a szállítmányt, a lé­nyeg, hogy amit keres, azt meg is kapja. — Várható-e javulás az idén? — Csak azt mondhatom, en­nek "érd-ékéberrínár sok min­dent tettünk. Tartozunk ezzel a tagságunknak meg az ellá­tási körzetünkben élő lakos­ságnak is. Rövid idő alatt több új szállítóval vettük fel a kap­csolatot, azaz bővítjük árube­szerző munkánkat, új kapcso­latokat építünk ki. Egy olyan kis szövetkezet lehetőségei, mint a miénk, igencsak be­határolta. Mégis lépnünk kell. Nemrég Bugyin beszél­gettem idős szövetkezeti ta­gokkal. Egyikük megjegyezte: Ha a monori FÜSZÉRT-től nem kapunk meg valamit, miért nem megyünk el. más hová? — Találó volt a megállapí­tás, mert való igaz, ami nincs Monoron vagy a Duna Élvegy- nél, az lehet, hogy beszerez­hető Siófokon vagy a DEL- KER-nél. Ebben az évben szá­mos új partnerrel bővítettük szállítóink körét. Hogy csak a fontosabbakat említsem: Ba­laton FŰSZERT (Siófok), DÉL- KER, Centrum Raktárház. De ma már az sem utolsó szem­pont, hogy mennyire gazdasá­gos ennek vagy annak az áru­nak a beszerzése. Tavaly pél­dául hiánycikknek számító fű­szereket kaphattunk volna, ha saját gépkocsinkkal Kapos­várra megyünk. A mai szigo­rú gazdálkodási feltételek kö­zött nem engedhetjük meg ma­gunknak azt a luxust, hogy a fuvarköltség háromszor any- nyi legyen, mint magának az árunak az értéke. Nő a taglétszám — Ha lenne az Öcsai Áfész- nek még 3—4 olyan nagy for­galmú ABC-je, mint a gyáli vagy az ócsai, nyilván vállal­ják a Somogy megyei utat... — Természetesen. Ha na­gyobb tételben tudunk vásárol­ni, talán megtérül a fuvar- költség. Ha nem is keresünk rajta, ha a szállítmányból nincs nyeresége a szövetke­zetnek, akkor is megtesszük, mert a tagsággal szemben kö­telezettségeink vannak. Hi­szen pénzükkel támogatják az Áf észt. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi két évben igencsak megnőtt Felsőpakonyban, Úcsán, Gyálon, Bugyin a la­kosság érdeklődése a szövet­kezet iránt. Érzékelteti ezt a létszám rohamos növekedése. Alig másfél esztendő leforgá­sa alatt több mint ezren lép­tek a szövetkezet tagjainak sorába. Aminek az elnök és munkatársai különösen örül­nek -.vasműi be&épők csaknem a fele 30 éven aluli. S hogy a tagok ragaszkodása a szövet­kezethez nem formális, azt mutatja: az alaprészjegy mel­lett jelentős összegű célrész­jegyet jegyeztek. Tavaly pon­tosan négymillió 190 ezer fo­rintnyi összeget fizettek be erre. Korszerűbb hálózat — Mire fordítják ezt a pénzt? — kérdeztük az elnököt. — Mindenekelőtt kereske delmi hálózatunk korszerűsí­tésére, valamint a nagyobb árukínálat feltételeinek meg­teremtésére. Tehát a tagság, a lakosság is jól jár. Természe­tesen továbbra is számítunk tagságunk anyagi segítségére. A kedvező kamatfeltételek is hozzájárulnak ahhoz, hogy minél többen jegyezzenek cél­részjegyet. Néhány évvel ezelőtt még sok elmarasztaló szó érte az Ócsai Áfész háza táját. Külö­nösen ami a gazdálkodás ha­tékonyságát illeti. Az utóbbi két esztendőben már a lendü­letesen fejlődő szövetkezetek közé tartozik Pest megyében az Öcsai Áfész. Pedig jelentő­sen szigorodtak a gazdálkodás feltételei, nehezebb lett az áru­beszerzői munka is, nőtt a konkurencia. A 770 milliós ta­valyi árbevételük csaknem 50 millió forinttal több az 1983. évinél. Ami pedig a gazdasá­gi hasznot illeti: egy esztendő alatt 3,5 millióval gyarapodott, s túlszárnyalta a 19 millió fo­rintot. — Nagyon öx-ülünk annak, hogy kiléptünk a „szürke” kö­zépmezőnyből. Ezt segítette a2 alaptevékenységünk (kiskeres­kedelem, vendéglátás, felvá­sárlás) hatékonyabb munkája — mondja Sipos Péter, aki csak néhány esztendeje került az igazgatóság élére. A maga­sabb nyereség elérését dön­tően segítette számos új kez­deményezés, így szakcsoport­jaink tevékenysége. Erre az évre 833 milliós forgalmat és 20 milliós nyereséget terve­zünk, azaz szeretnénk megtar­tani szövetkezetünk munkájá­nak lendületét, a nehezebb gazdálkodási feltételek ellené­re. Tehát változatlanul törek­szünk az áruellátás javításá­ra, a kulturáltabb vásárlási feltételek megteremtésére. Kisgépkölcsönzés S hogy a fiatal elnök néma „levegőbe” beszélt, annak alá­támasztására néhány példa. Öcsán nemrég iejezték be a büfé-eszpresszó kqrszerűsítér set, bővítését. Gyálon elkészült a kisvendéglő és a presszó. Folyamatosan modernizálják az üzletek berendezéseit. A nagyobb élelmiszerboltokban bevezetik az előrendeléses vá­sárlást, valamint a háztartási kisgépek kölcsönzését. S mi- pel a Budapestkörnyéki TÜ- ZÉP nem tudja a szövetkezet igényeit kielégíteni, szerződést kötöttek a Budapesti TÜZÉP Vállalattal is. Minden bizony-, nyal javítja a betonáru-ellá- tást a Beton- és Vasbetonipa­ri Művekkel közösen nyitott bolt Ócsán, a TÜZÉP-telepen. Kovái Iván V áratlanul halt meg Szabó Géza, az utcán. Lelépett a járdáról és ösz- szeesett. Járókelők vették körül. Valaki elszaladt telefonálni a mentőkért, de már késő volt. Szabóné meg a lánya csak késő dél­után tudta meg a szomorú hírt. Az asz- szony jajveszékelve szaladt át a szom­szédokhoz. A lánya majdnem erőszakkal cipelte haza. — Nem szégyened magad -- mondta az anyjának —, mindenki tudja, hogy évek óta semmibe vetted aput, levegő­nek nézted, gúnyoltad, tutyimutyinak nevezted azok előtt, akiknél most meg ógy jajveszékeltél, mintha életed drága párját vesztetted volna el. Az asszony hirtelen abbahagyta a szipogást is, kiment a fürdőszobába, hi­deg vízzel lemosta arcát és energiku­san, határozottan intézkedni kezdett. — Olyan volt, szegény, amilyen, de most itt a temetés. Értesíteni kell a ro­konságot, az újságokban közöltetni a halálhírt. A temetés napján már megint sírt, szipogott, vörösre dörgölte szemét, hogy a gyászolók lássák, mennyire őszinte a bánata. Az üzemből is hóztak koszo­rút, onnan, ahol Szabó Géza mint nyug­díjas dolgozgatott. Az özvegy elégedett volt. mert a vártnál is többen voltak a temetésen. — A felét sem ismerem azoknak, akik itt vannak — súgta lányának. — Én sem — mondta a lánya pitye- negve. Mert ő valóban sirt. Nagyon sze­rette az apját, furcsa módon neki mon­dott el olyasmit is. amit a lányok csak az anyjuknak szoktak elmondani titok­ban. Amikor a gyászolók elszéledtek és elmentek a sírásók is. az asszony le­térdelt a felfa mellett és hangosan imádkozni kezdett A lánya szótlanul, türelmesen várt egy ideig, aztán oda­lépett anyjához és felsegítette. Bába Mihály: iJemelés alán — Gyere, mama, menjünk. Az özvegy még eligazgatta a szalago­kat, hogy minden felirat látható legyen. Az egyik szalag feliratát olvasva meg­remegett: Szerető gyermekeid. — Mi ez? — mutatta a lányának. — Mi ez? — ismételte meg remegő han­gon, s önkéntelenül körbe tekintett. A szomszédos parcellában volt csak egy asszony három nagyobbacska gyer­mekkel. Látszott, hogy a sírt gondozzák. — Hallod? Mi ez? A lánya elolvasta a feliratot és vállat vont. — Nem tudom. Talán összecserélték a koszorúkat. Láttad, hogy mennyi volt a ravatalozó körül. — Lehetséges. A sírásók nem tudhat­ták, hogy ... Legyintett és lassan elindultak a ki­járat felé. A kapuban hirtelen megállt. — Menjünk vissza — mondta a lá­nyának —, vigyük el azt a koszorút a ravatalozóhoz. — Mama, de... — Csak nem hagyom ott — fordult meg határozottan. A lánya szótlanul, szomorúan ment utána. Az özvegy megdöbbent. Az előbb lá­tott három gyerek állt a sír mellett. Az asszonyt nem látta sehol. Amikor a gyerekek észrevették Szabónét, sietve botladoztak a sírok között a másik par­cella felé. — Várjatok csak — kocogott a gye­rekek után az özvegy. — Mit kerestetek annál a sírnál? Csak nem virágot akar­tatok lopni? — Nem — mondta a legnagyobb, a tízévesforma kisfiú. — Hát akkor? Hogy hívnak benne­teket ? — Mama, mit csinálsz? Gyere, ne kiabálj. — Hallgass! — intette le a lányát. — Nos? Vagy hívjam a temetőcsőszt? — Szabó Géza — mondta a fiú. — ö volt a mi apukánk! — Műi? — szakadt ki belőle a kiál­tás. — Hallod ezt, lányom? A lánya bólogatott. — És egy szavad sincs? — Nincs. I — Hogyhogy? Te tudtad, hogy ők az apád gyerekei? A lány lehajtotta a fejét és szomo­rúan azt mondta: — Tudtam. Az asszony úgy érezte, hogy rögtön megnyílik alatta a föld. Ég felé dobta a kezét, mintha átkot szórna az egész vi­lágra. Aztán hirtelen a lányához ugrott, karonragadta és rázni kezdte. — Beszélj, beszélj, te nyomorult, mió­ta tudtad? — Hagyj békén, ne rázd a karom! Te is jól tudod, hogy mióta tudom. — Mióta? A lány elgondolkozott, majd lassan beszélni kezdett. — Emlékszel arra a tizenkét évvel ezelőtti napra, amikor, azt mondtad, hogy eleged van apádból, és átrendezted a lakást, öt kiraktad a kisszobába. az enyémbe, engem meg beparancsoltál magadhoz. Soha többet nem engedted magadhoz apát, de válni sem akartál. Apa nem berzenkedett, úgy élt ott. mint egy idegen. Azért minden elsején át­adta a keresetét, később meg 3 nyug­díját, csak a különmunkával keresett pénzt tartotta meg maganak Sokszor kisegítettem én is. Különösen azután, hogy mindent elmondott nekem. — Elég! — kiáltott fel az asszony és összeesett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom