Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xii. Évfolyam, 145. szám 1985. június 22., szombat Ülésezett a városi népfrontbizottság Választásról és nyaralásról A Hazafias Népfront váro­si bizottságának . ülésén két napirendi pont szerepelt. Elő­ször dr. Szőnyegi Lajos, a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának titkára az általános választások lebonyolításának tapasztalatairól szólt. Elmond­ta, hogy az 1971-es tanács­törvény megalkotása óta sok jogszabály született a hatás­körök decentralizálására, a demokrácia fejlesztésére. En­nek a folyamatnak fontos ré­sze a választójog átalakítása. A változásokat tükröző első választásnak ezért is volt nagy jelentősége. Pezsgőbb közéletet A városban és a körzetben is kisebb létszámú, hatéko­nyabb tanácsokat választot­tunk. Gödöllőn 65-ről 55-re csökkent a választókörzetek száma. Újdonság volt, hogy ezúttal a helyi tanácsok dön­töttek a tanácstagi körzetek számáról. Újdonság lehet, hogy ezentúl gyakrabban elő­fordulhat a tanácstagok yász- szahívása, különösen, ha ar­Nyugdíjasklub-alakító ösz- szejövetelt tartottak a domo- nyi művelődési házban. Véber Gábor igazgató pár lelkes gyerekkel és néhány felnőtt segítségével ebből az alkalom­ból kiállítást rendezett a köz­ség múltjából napjainkig. A fotós dokumentumok persze nem nyúlnak túl messzire, ezért kapta a kiállítás ezt a címet: Domony hetven éve. Az előtérbe érkezők érdek­lődéssel nézték a régi képeket, és itt-ott felfedezték saját ma­gukat. Dolgos hétköznapok, is­kolai események, tornaünne­pélyek, szüreti bálok régen el­múlt idejére emlékeztetnek a képek. A két—háromszáz fel­vétel jól ráhangolta a meghí­vottakat a nap eseményére. Véber Gábor bemutatkozott és örömmel üdvözölte a szép számban megjelent nyugdíja­sokat, valamint a műsor sze­replőit, Maczkó Máriát, Boj­tár Mihálynét, Bohunka Já­nosáét, Zdenkó Jánosáét és Valcntinyi Pálnét, akik Gál­ra gondolunk, hogy a kis kü­lönbséggel alulmaradt jelöl­teket támogatók, amennyiben nem lesznek elégedettek a megválasztott tanácstag mun­kájával, kezdeményezhetik azt. Kedvező arány Több mint hatszáz tanács­tag végzi társadalmi munká­ját a következő öt évben a városban és a körzet falvai­ban. Jó tömegpolitikíii mun­kával pezsgőbb közéletet kell teremteni, ezzel mintegy már a következő választásra ké­szülve. Reményt adott dr. Sző­nyegi Lajos annak is, hogy a megválasztott gödöllői ta­nács megfelelően lesz képes folytatni a város eddigi dina­mikus fejlődését. Bárdos István városi úttö­rőelnök volt a következő elő­adó. A táborozási lehetősé­gekről szólt. Elmondta, hogy a körzet kisdobosai és úttö­rői 'három -típusú táborban tölthetik a nyár heteit. 1 Mind népszerűbbek a vándortábo­rok, ezekből most 21 indul, körülbelül hétszáz gyerekkel. ga menti dalokat énekeltek. Bagyin József nagyközségi ta­nácselnök is üdvözölte az jdő- seket. Közel hozta a klub cél­ját az ott ülő emberekhez. Kérte őket, hogy a klubon be­lül is igyekezzenek Domonyért tenni valamit. Maczkó Mária arról beszélt, hogy szeretné, ha bővülne a népdalkor. Domony eddig fe­hér folt volt a népdalkörök térképén, most szeretnék fel­fedezni az itt rejlő értékeket is. Végül Véber Gábor el­mondta, hogy mi mindent, le­het majd a klubban csinálni. Aztán feltette a nap nagy kérdését: ki szeretne a nyug- díjasklwbbe. belépni? Közel kétszáz kéz emelkedett a ma­gasba. Nem volt meglepetés. Az előzetes jó szervezés ered­ményeként sokakat elkapott a lelkesedés. Programjuk meg­valósításáról majd a megvá­lasztandó vezetőség fog gon­doskodni. A tervek érdekesek, változatosak, sokat ígérőek. F. N. P. Az őket vezető középiskolás ifik és pedagógusok százan lesznek. Ezeket a táborokat az országos úttörőelnökség szer­vezi és vidékünk eléggé ked­vező arányban részesül a le­hetőségekből, mert az ország­ban összesen kilencszáz indul. A következő kategóriába tartoznak az önálló szervezé­sű csapattáborok, közműve­lődési táborok. Ezek létszáma eléggé változatos, 30-tól 250- ig terjed a csoportoktól füg­gően. A közművelődési tábo­rokat a HNF anyagilag tá­mogatja. Önismereti, filmes, dramatikus és még számos féle-fajta vakációs lehetősé­get sorolt fel a városi úttörő­elnök. Nagy hagyományuk van a városi művelődési köz­pont szervezte táboroknak is és örvendetes, ezekben mind több vidéki pajtás vesz részt. Hagyományos tábor a bog- lárlellei. Persze ott is igye­keznek újítani. ~ Egy nyáron nyolc váltást tudnak fogadni. Sajnos, az elhúzódó tanév miatt rövidíteni kellett a tá­bori napokat. Szükséges a 3aIaton melletti tábor fel­újítása és bővítése, összessé­gében egyébként a körzet ál­talános iskolásainak — húsz­ezer gyerekről van szó — csaknem a húsz százaléka ré­szesül az együttes nyaralás úttörőszervezésű örömeiben. Ifjabb Csontos Pál, , aki édesapja helyett'érkezett a bi­zottság ülésére elmondta, hogy a gödöllői dolgozók horgász­egyesületében körülbelül száz úttörő van. A megyei hor­gászszövetség támogatja az ifik nyara Itatás át és mód van húsz fiatal vízi túráztatására* Vita bontakozott led arról, hogy az ilyen túrához úszni is kell tudni, azt pedig nem könnyű megtanulni a város­ban. Ám a horgászok nem is­mernek lehetetlent, s bizo­nyára addig is találnak meg­oldást, amíg el nem készül a tanuszoda. Küszörsí illeti Végül a bizottsági tagok hangsúlyozták — saját ta­pasztalatukra is hivatkozva —, hogy a gyerekekre felügye­lő. számukra programokat adó tanároknak, nevelőknek nagy köszönettel tartozunk. B. G. Változatos tsrvek A kSiiian Is tagért fi Fapíhe eszköz és cél Minden gyerek tehetséges Fapihe. Mi itthon, Bagón tudjuk mit jelent számunkra ez a szó. Ők, a Fapihe gyer­mek színjátszó csoport tagjai ott Budapesten az országos döntőben bemutatták amit tudnak. Mi akkor a gondom? Elmondani másoknak is, akik nem ismerik, mit adott Fodor Mihály tanító Cserpnyák Livi­nek, Dallos Orsinak, Kár­mán Jancsinak és társaiknak nemcsak ezzel a színpaddal, hanem iskolai óráival, önma­gából. Nagy szavakkal küszködöm, amivel ő nem is foglalkozna. Egyetemi, középiskolái taná­rok munkájáról nem is olyan nehéz írni, állítom, mert az oktatási rendszer csúcsán még az is megszokott, hogy a tanár híresebb legyen a kutatásai­ról, mint nevelő munkájáról. Az oktatási rendszer e maga­sabb fokain lényegében az dől el, hogy ki hogyan sáfárkodik az általános' iskolai nevelők munkájának eredményével. Azt szeretném bebizonyítani, hogy mindennek az alfája a tanító, ö az első ember, aki a családon kívül a tudás rejtel­meibe vezeti a gyerekeket. Rajta múlik, hogy egy hosszú út első lépcsőit hogyan tesszük meg. Ha már az első kiemel­kedésben megbotlik á lá­bunk, határozatlanabbul foly­tatjuk és nem tudjuk, kihe­verjük-e egyszer is az egyen­súlyvesztést. Az alsó tagozatban a leg­közvetlenebb a kapcsolat a ka­tedra és a padok között. A ta­nítónak a tanítvány a párja. írással, olvasással, számolás­sal és sok más tudománnyal ismerteti a gyerekeket. Közben tudja, hogy ilyen fiatal kor­ban keverednek a valóságos dolgok a képzeltekkel a gyer­mekek világában. Ezért kell olyannak maradnia a tanító­nak felnőttként is, hogy higy- gyenek a mesékben. A színjátszás eszköz is, cél is Fodor Mihály csoportjában, melyben osztályának legtöbb tagja szerepel. A színjátszás elemeit könnyen át lehet vin­ni a tanórákra. A haszon túl is nő az órák keretein. Ha gyer­mekkorban megtanulnak össz­pontosítani és elengedni, kap­csolatot teremteni és tudatosan mozogni, befolyásolni, akkor azt felnőttként sokszorosan ka­matoztathatják. Vitaképessé válnak. Most már szakszerűen tudnak elemezni. Megfogal­mazzák, ha valaki nem tudott a szemével kapcsolatot terem­teni a színpadi társával. A dramatikai nevelés min­dennek eszköze tehát, de a játszás cél is. Fodor Mihály­nak az a véleményé, hogy nem jó, ha nem tudja önmagát megmutatni az ember, ha nem eheti meg azt, amit főzött. Ezért nem elég a tanulás, ezért kellenek a produkciók. A Fa­pihe előadásain a régi komé­diások jelennek meg, akik tel­Műszaki Intézet Hasznos jószág a műszer A szakemberek már igen ré­gen tudják, hogy az igen jó natásfokúnak mondott négyke- rékhajtású traktorok motorjá­nak teljesítményéből mindösz- sze 30—50 százalék hasznosul gépi munkára. A többit a fu­tómű, a'haj tómű s más rész­egységek működtetése emészti fel. A legelső tanulság: azt a kis teljesítményt tehát meg kell becsülni. Magyarán, gaz­dálkodni kell vele, s nem is akárhogy. Hasonló energiamérleget per­sze gépkocsikhoz, arató-cséplő gépekhez, s más úgynevezett magajáró masinákhoz is elké­szíthet a szakértő. S ha aztán tudja, mivel gazdálkodhat oko­san, célszerűen, mennyire ké­pes a gépe, finomíthatja az ál­tala leadott energia felhaszná­lásának módszereit. Az egyik lehetőség ebben, hogy a gépek üzemeltetéséhez különféle műszereket használ. Olyanokat, amelyek gyárilag készültek, amelyekkel felsze­relték a traktort, a gépkocsit, vagy olyanokat, amiket a mű­helyekben utólag szerelnek rá­juk. Milyenek legyenek ezek? Erre ad részletes, szakszerű magyarázatot, s igen sok jó tippet az a kis kiadvány, ame­lyet Örvössy László, a MÉM Műszála Intézet tudományos osztályvezetője írt az ETE, az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület részére. A Me­zőgazdasági energetikus című kiadványsorozat szerkesztője dr. Barótfi István, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem ta­nára, s aki most a 9. és a 19. füzetet gondozta ebből a témá­ból Az, energiatakarékos gép- üzemeltetés műszerei címen. Nem kevésről van szó a me­zőgazdaságban, hiszen mintegy 75 ezer traktor és magajáró eszköz van használatban. Az az igazság, néhány éve a me­zőgazdászok is felismerték, hogy e gépek olcsóbb üzemel­tetéséről több információ szük­séges, a műszerek ezt megad­ják. Egy részüket a MÉMMI is megvizsgálta. Több tucat mű­szert ajánl a kiadvány szerző­je, hozzájuk azokat a szakmai tanácsokat és megfontolásokat is, amelyek a traktorost épp­úgy segíthetik a munkában, mint a vezetőket. Akinek tetszik, utána is jár­hat a dolgoknak, a nagyüze- , mi tapasztalatok már megvan­nak, hiszen például a Győr- Sopron megyei Teszöv is szor­galmazta a műszerek egy ré­szének a gépekre való felszere­lését. A Jáno&somorjai Kos­suth Tsz-ben ötvenhat gépet szereltek föl üzemidőmérővel. Ugyanígy a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát és a Székesfehérvári Szabad Élet Tsz is alkalmazza a módszert. Ma már a termelési rendszerek egy része is hasznosítja, szor­galmazza elterjesztésüket. Az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület mezőgazdasági szakosztálya ezzel a kiadvány­nyal ugyanezt a jó ügyet szol­gálja. F. I. A nap programja Június 22-én és 23-án: Gödöllő, művelődési ház: Horus Archívum III: A lá­tás nyelve, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Csak ami kelendő Filmes és Sátsierész Kerepesíarcsán, a Szilasliget' felé vezető és a harmincas fő- közlekedési út találkozása kör­nyékén egész kis üzletsor ala­kult ki az elmúlt években. Vi­rágüzlet, presszó, elektromos 1 alkatrészéi, készülékek bolt­ja, van egyebek közt. Volt egy autósbolt is, annak a helyisége üres, talán nem ment úgy a gazdájának, mint kellett vol­na. Pedig itt nagy az átmenő forgalom, s a főút mellett táb­la is jelzi: mi mindent vásá­rolhat magának az ember. Nem említettük, hogy az üz­letek sorában van egy újabb helyiség. Ezt Peregi Lajos látszerész kisiparos és Peregi Lajosné fotocikk-kereskedő foglalja el. — Egy éve nyitottuk az üz­letet férjemmel — mondja az asszony, aki egy kisebb, alkal­mi gyorsjavításra vállalko­zott, a szemüveg elveszett csa­varjának pótlására. — Ebben férjem az iparos, napszemüve­gek, és az orvosi vényre felír­takat is vállalja. Ami az én részemet illeti: a filmek, a fényképezőgépek úgy-ahogy fogynak; az olyan amatőr fo­tós, aki nagyítással is foglal­kozna. aligha lehet a környé­ken, mert fotópapírra itt Ke- repestarcsán tapasztalatom szerint nincs igény. Pedig nem jes lényükkel játszanak, mint amikor az ősi népek előadták ünnepeiket, ezért a szorongás náluk ismeretlen. Az biztos, hogy olyan gye­rek nincs, akiben nem rejtő­zik valamilyen tehetség. Az érzelem átvételére is tehetség kell. A finom kommunikáció­hoz, a tudatos mozgáshoz is. De milyen jó arányérzék szük­séges például ahhoz is, hogy valaki jól főzzön. Persze köny- nyebb észrevenni, ha valaki jól vagy rosszul olvas, ír, éne­kel, rajzol. Rugalmasabb, könnyedebb, figyelmesebb, kedvesebb em­bereket volna jó látni az ut­cákon, az életben. Sajnos en­nek sok feltétele hiányzik. A tapasztalás élményéi, annak le­hetőségét modern világunkban kirántották az ember alól. Te azt látod, amit én mondok, su­gallja a televízió és gyakran az iskola is. Fodor Mihály és na­gyon sok tanító, akiket isme­rek. azt szeretné, ha az iskola munkáltató iskola, a megélt élet iskolája lenne egysáer. Mi­kor? Mihamarabb! Balázs Gusztáv sokból állna tartani. De hát csalj azt érdemes, ami fogy, ami kell a vevőknek. Peregi Lajesné egy apróbb hi­bát javít ki a napszemüvegen Hancsoyszki János {elvétele Zilasgerszegrál Itt dolgoznak Városunkban ismét feltűn­tek a dolgozó fiatalok a köz­tereken. Építőtáborozók. Zala megyéből érkeztek harminc­nyolcán. A Pest megyei KISZ- bizottság szervezte ezt a tá­bort, de a lebonyolításban természetesen segédkezik a városi KISZ-bizottság és a gö­döllői tanács is. Két turnus­ban dolgoznak a középiskolá­sok a parkok szépítésén, újak építésén. A zalaegerszegi Zrí­nyi és Ságvári gimnázium ta­nulói az Erkel Ferenc általá­nos iskolában nyertek elszál­lásolást. A munkaidő letelte után önállóan ismerkednek a környékkel, de szervezett programokat is látogathatnak és a vendéglátók azt tervezik, hogy találkoznak majd az aszódi tanuszoda-építőkkel is. Június 22-én és 23-án: Csatár a pácban. Színes, francia szatirikus vígjáték. 14 éven felülieknek. Csak 4 óra­kor! Kacco és fivérei. Luchino Visconti világhírű filmjének felújítása. 14 éven felülieknek. Csak 6 órakor! i Szombati jegyzet* Ellenőrzés Az ellenőrök a hét utolsó munkanapján érkeztek. Teljesen váratlanul. Első­ként egy fiatal férfi muto­gatta igazolványát az üveg­ajtón keresztül a portás­nak. Az tétovázott, hiszen éppen zárni készültek, ügy­feleket már csak kienged­tek, a befelé törekvőket Ud­variasan visszatessékelték. Ezekben a pillanatokban már nem is érkeztek, ezért volt zárva az ajtó. A fiatal férfi azonban nem tágított, gyújtogatta az igazolvá­nyát, s határozott mozdu­latokkal kérte az ajtó ki­nyitását. A portás résnyire kitolta, s abban a pillanat­ban vagy tizenöten tódul­tak be. Mire az ajtó őre észbekapött, a csoport ve­zetője feltárta kilétüket. Felszólította a jelenlevőket, az intézmény alkalmazot­tait, maradjanak a helyü­kön, vegyék le kabátjukat, foglalják el helyüket, reví­zió kezdődik. Az ellenőrök eközben nem álldogáltak, mindenki megkereste az emberét, az asztalát, s hozzáláttak a nyugták, belégek, számla­könyvek, be- és kifizetések átvizsgálásához. A hivatal­nokok morgolódtak, de tu­domásul vették a tényeket. Tisztában voltak vele, in­nen ezen a napon egyhamar nem mehetnek el. Egyikük megjegyezte, amit gyakran hangoztatott, hogy tudniil­lik az ellenőr nem ember, lám, ismét bebizonyosodott. A revizorok, ha esetleg hal­lották is a megjegyzéseket, nem reagáltak. Kérdéseket tettek fel az ügyintézőknek, szakszerű és lényegbe vágó kérdéseket. Ez a jelenet nem Gödöl­lőn játszódott le. Nem is Magyarországon. Gödöllőn, Magyarországon■ ilyesmi aligha történhetik meg. Különösen nem belső ellen­őrökkel. Az imént idézett je­lenet revizorai a cég belső ellenőrei voltak, akik min­den érzelmesség nélkül, egyes-egyedül a szakszerű­ség követelményeitől vezé­relve végezték munkájukat. Sosem voltam ellenőr, olyan helyen sem dolgoz­tam, ahol a revizorokkal ta­lálkozhattam volna. Hon­nan hát az ismeret, amely­nek birtokában le mertem írni, nálunk ilyesmi nem nagyon eshet meg. Infor­mációim közvetettek. A né­pi ellenőrzési bizottság ülé­sein elhangzottakból, a kü­lönböző értekezletéken hal­lottakból származnak. Eze­ken a helyeken mindenféle intézmény, vállalat, mező- gazdasági. fogyasztási és vari szövetkezet, kereske- lelmi és vendéglátóipari egységek emberei jelennek meg, mondják el tapaszta­lataikat, fájdalmaikat, pa­naszaikat. Ott vannak az ellenőrök is. Ök arról ismerhetők fel, hogy folyton mentegetőz­nek. Ne tessék zaklatásnak 'enni, mondják előrehajol­va. mi nem azért megyünk önökhöz, hogy mindenáron hibát találjunk. Segíteni akarunk, nekünk is az a jó. ha önöknél a legnagyobb rendben mennek a dolgok. De értsék meg, a munka- megosztásból nekünk ez a szerep jutott. Csakhogy a dolgok nem mennek mindir a legnagyobb rendben Gyakran éppen azért nem mert hiányzik az alapos el­lenőrzés. A belső ellenőrökről eze­ken a fórumokon alig halot­tam még jó szót. Annál ke­vésbé, mert nálunk ezek az emberek többnyire másod­lagos. harmadlagos felada­tul kapják az ellenőrzést. sokszor pedig nem is érte­nek hozzá. Ügy látszik, csak azért nevezik ki őket. mert kötelező belső ellenőrt tartani. Kötelező rossz, véli sok vezető. Mint általában az ellenőrzés. Biz:osan így vé­lekednek, hiszen a sokfajta külső ellenőrök jelzéseire rá se hederítenek. Azok az utóellenőrzésen mindent ugyanúgy találnak, aho­gyan volt. Kör Pál ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom