Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-21 / 144. szám

1985. JÜNIUS 21., PÉNTEK mm 3 Szovjet kitüntetések A barátság ápolásáért A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Né­pek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki Király István aka­démikust, a Szovjet Irodalom című folyóirat magyar nyelvű kiadásának főszerkesztőjét, valamint Varga Imrét, az APN hírügynökség budapesti irodájának vezetőjét. A kitüntetéseket Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete nyújtotta át csütörtökön a nagykövetsé­gen. ___________ Io ncserélő Víztisztítók Sorozatgyártásra alkalmas új típusú laboratóriumi ioncse­rélő berendezést állítottak elő az Április 4. Gépipari Művek hidroplasztik leányvállalatá­nál. A készülék ott hasznosít­ható jól, ahol kisebb mennyi­ségű, de jó minőségű desztillált vízre van szükség. Diagnózis ultrahanggal A diagnosztika, a gyógyá­szat felettébb korszerű eszkö­zei az ultrahangos készülékek. Segítségükkel sebzés és kont­rasztanyagoknak a szervezetbe juttatása nélkül alkothat való­ságos képet az orvos a páciens zsigereiről, szükség esetén ult­rahangos vezérléssel be is avatkozhat. A Pest megyei Tanács Tárogató úti kórházában dr. Mádi Sza­bó László naponta 30 beteget vizsgál ezzel az eljárással Veress Jenő felvétele Megrokkant emberek gondjai Tanulni, dolgozni, élni £ Még az elmúlt esztendő őszén egy összefoglaló je- 5 lentés készült, s ennek kapcsán a Mozgáskorlátozottak í Pest megyei Egyesülete részletesen elemezte tagjainak ^ adatait a nyilvántartólapok alapján. Noha a vizsgáió- ^ dás nem volt, nem is lehetett teljes értékű — legfőkép- ^ pen azért, mert az érintettek zöme maga töltötte ki, s ^ többnyire hiányosan, a lapokat —, mégis alkalmat ^ adott néhány következtetésre, arra, hogy képet alkos- ^ sunk a megyében élő mozgássérültek helyzetéről, életük í minőségéről, gondjaikról. A jéghegy csúcsa A vizsgálat idején az egye­sületnek Pest megyében 1403 tagja volt. Ha a nemzetközi becslésből indulunk ki, mely szerint a lakosság három százaléka tekinthető mozgás- sérültnek, akkor az iménti számnak elvileg 30 ezer kö­rülinek kellene lennie, így megállapítható, hogy a me­gyében élő mozgássérülteknek öt százalékát tömöríti az egyesület. A tagok közül 72 még gyer­mekkorú. 436 pedig fiatal, legfeljebb harmincöt éves. Nézzük részletesen ezt az utóbbi csoportot! Egyötödük nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát, s közülük a zöm a mozgásban súlyosan korlátozott, ellátásra szorul, helyzetét nehezíti, hogy kisközségekben, vagy ami még kedvezőtlenebb, minden településtől távol, ta­nyán él. Számukra s család­jaiknak is megoldás lenne, ha iskolai oktatásban részesül­hetnének, melynek időtarta­mára bentlakásos intézeti he­lyet és fizikai továbbképzést is kapnának. Harminchat százalék azok aránya, akik befejezték álta­lános iskolai tanulmányaikat, de középfokon nem folytat-, ták. Szakmunkás-bizonyít­ványt 17, érettségit 21 száza­lék kapott, s nagyon alacsony, még a hat százalékot sem éri el, a felsőfokú végzettségűek részesedése. Az ok érthető: közlekedési nehézségek is közrejátszanak, s az is, hogy a középiskolák, egyetemek, főiskolák java része építésze­tileg alkalmatlan a mozgássé­rültek számára. Ám elgondolkodtató, hogy a továbbtanuláshoz, az átkép­zéshez e fiataloknak mindösz- sze hét százaléka kért és vár segítséget. Ha ezt az adatot összevetjük azzal, hogy közü­lük majdnem minden máso­dik rokkantsági nyugdíjból él és emellett csupán hat száza­lék folytat kereső foglalko­zást, megállapíthatjuk, hogy a rokkantnyugdíj és a társadal­mi juttatások rendszere nam a továbbtanulásra ösztönzi ezt a korosztályt. Inkább arra. hogy néhány évi munkavi­szony után rokkantsági nyug­díjba menjenek. Ä tény hogy megfelelő kereső foglal­kozás felkutatásához kért se­gítséget e fiatalok egynegye­de, csupán némileg ellensú­lyozza az iménti megállapí­tást. A munkát, foglalkozást keresők zöme egyébként azok közül kerül ki, akiknek rend­kívül alacsony a jövedelmük, s akik a nagy távolság miatt nehezen közlekedhetnek. Egyesületünk s a többi társegyesület is azok felé fordítja figyelmét, akik a közlekedésképtelenség miatt nem tudnak munkát vállalni. Országszerte több kísérletet is folytatnak sorstársaink fog­lalkozási rehabilitációjának előmozdítására. Segítőre szorul A Pest megyei egyesület Vácott és környékén az úgy­nevezett egyesületi rehabilitá­ciós foglalkozással próbálko­zik, melynek jogi formája' 9 vállalkozási szerződés. A munkát kínáló vállalattal az egyesület szerződik, mely tag­jainak a mindenkori igény szerinti munkát adja tovább. Így a tagtársak rendszertele­nül ugyan, de időnként ke­resethez jutnak, s csak akkor kell dolgozniuk, amikor egész­ségi állapotuk ezt lehetővé te­szi. Az otthonában kilencven ember másfél év alatt össze­sen kétszázhúszezer forintot keresett, akadt, aki eszten­dőnként öt-hat ezret, más csak egy-kettőt. Ez a forma ugyan nem old­ja meg a foglalkozási rehabi­litációt, de a szociális segély­nél mindenképpen jobb, hiszen az érintettek hasznosan töltöt­ték idejüket. Kétségtelen, hogy a rok­kantsági nyugdíjhoz képest alacsonyak a munkabérek, s ez sem ösztönző. Két-három esztendeje a rokkantsági nyugdíj havi átlaga 2800 fo­rint volt, a dolgozó mozgás­sérültek havi átlagbére 3200 forint, ugyanakkor a megyei átlagbér 4375 forint. S ezek a különbségek még riasztóbbnak tűnnek, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a tel­jes önellátásra képtelen em­ber segítőre szorul. Ha ez ide­gén, akkor meg kell fizetnie, még akkor is, ha helyzete jö­vedelmi viszonyait hátrányo­san befolyásolja. Ha a segítő egy hozzátartozó, előfordul­hat, hogy ő kénytelen fel­hagyni a kereső foglalkozás­sal, s így a család jövedelme lesz kisebb. Nem ritka, hogy a mozgássérült ellátásánál segédkező ember idősebb Amikor a kora miatt már nem segíthet tovább, a rok­kant ember kénytelen koráb­bi életvitelét feladni és szo­ciális otthonba menni. Kettős haszon Kívánatos lenne, hogy a teljes ellátásra szoruló moz­gássérültek szakosított ottho­nokba, a magukat ellátni ké­pesek pedig úgynevezett ott­honházakba kerülhessenek, ám ezek hálózata, láncolata még igen szűk. Térjünk vissza a foglalkoz­tatáshoz! Á társadalmi beil­leszkedést kétségtelenül job­ban szolgálja a közösségben végzett munka, ám rendkívül nagy az igény az otthoni be­dolgozói tevékenység iránt. Ezzel kapcsolatban a szállí­tási költségek okoznak gondot. Magasak, s a vállalatok, ame­lyek bedolgozói lehetőséget kínálhatnának, nem vállalják az ezzel járó kiadásokat. Alti megrokkant, nehezebben al­kalmazkodik, nem is igen vá­logathat a lehetőségek között, Ezért társadalmi igényként kellene megfogalmazni, hogy az otthon folytatható munká­kat elsősorban az ilyen embe­rek kapják. Ma a bedolgozói "feladat általában egyszerű, nem kíván magas képzettsé­get, s viszonylag rosszul is fizet. Célszerű lenne megszervez­ni a többre is képesek felké­szítését a bonyolultabb mun­kafolyamatokra, s kiképzését az ezekhez szükséges eszközök használatára. Egy magasab­ban kvalifikált bedolgozói gárda lehetővé tenné azt is, hogy egyes üzemek építsenek tagjaira — például a gyárt­mányfejlesztésnél. A haszon legalább kettős lenne: egy­részt a képzettebb bedolgozók magasabb keresethez jutná­nak, másrészt növekedne a megszerzett szaktudás, a ta­nulás vonzereje. S bízom benne, hogy a vállalatok sem járnának rosszul... Kósik Lajos, a Mozgáskorlátozottak Pest megyei Egyesületének elnökhelyettese E sztendeje gépészmérnök is­merősöm kis családi há­zának udvarán még bokréta- farkú törpetyúkok kapirgáltak és büszke tarajú kakasok har­sogták világgá nagy-nagy sza­badságukat. Merthogy a kerí­tésen belül övék volt a világ, s azon túl is: ha gondolt egyet a hangos állatsereglet, madár­ként röpült át a magas drót­hálón, s máris tágult a kör, hi­szen az utcán is urak voltak. Voltak — írom, s nem vé­letlen a múlt idő. Néhány hete ismét arra jártam, s a tyúkbi­rodalom helyén zsendülő pá­zsitot találtam. A törpéknek pedig se híre, se hamva. Kér­deztem is a háziakat: hová lett a boldog állatcsapat? Eladták, mondták, s ennek egyetlen oka volt: a napi etetés, itatás, ha nem is a munka terhe, de a rendszeres lekötöttség miatt döntöttek így. Mert nehéz volt megszervezni a helyettesítést, ha néhány napra elutaztak a Elvileg megteheti a Márka-Skála, de... Kinyit-e vasárnaponként? Sokkal előnytelenebb helyzetből startolnak f Április végén Hoppon maradt vevők címmel riport- j ban számoltunk be arról, hogy nem engedélyezték az ^ új szigctszentmiklósi Márka-Skála áruház tv-rcklámok- í ban bj beharangozott vasárnapi nyitva tartását. Május f közepén a KPDVSZ Pest megyei bizottságának titkára ^ cikkünkhöz hozzászólva újból leszögezte, hogy a vasár- 2 napi nyitva tartásra sem a régi, sem a közben megszülc- $ tett rendelet nem ad módot. íVIás megvilágításba került Üjabb levelet kapott szer­kesztőségünk a Skála-Márka vasárnapi nyitva tartása ügyé­ben. Dr. Szente Imre, a Belke­reskedelmi Minisztérium ke­reskedelemfejlesztési és szer­vezési főosztályvezetőjének le- levele egészen más megvilágí­tásba helyezi az ügyet. „Az üzletek nyitva tartásá­ról május közepén megjelent 5/1985. (V. 11.) Bk. M. sz. ren­delet intézkedik, egyben ha­tályon kívül helyezi a koráb­bi, 20/1982. (XII. 29.) Bk. M. sz. rendeletet. Az új jogsza­bály — amelyet előzetesen a KPVDSZ-szel is egyeztettünk — a nyitva tartási rend megál­lapítását lényegében a válla­latokra (szövetkezetekre) bíz- za, ugyanakkor helyi ellátási érdekek érvényesítése céljából bizonyos jogokkal ruházza fel az illetékes tanácsi szerveket. A rendelet feloldja a vasár­napi nyitva tartásra vonatko­zó korábbi tilalmat; helyette olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint az üzleteket — AfiC-áruházakat, iparcikk- árliházakat, -szaküzleteket stb. — vasárnap is nyitva lehet' tartani, amennyiben erre el­látási vagy idegenforgalmi szempontból különösen indo­kolt igény jelentkezik. Vagy az adott vállalat (szövetkezet) a szükséges személyi és egyéb feltételeket biztosítja, és a nyitva tartási pótlékkal (erről a 6/1985. (V. 11.) Bk. M. sz. rendelet intézkedik) kiegészí­tett bért a dolgozóknak kifi­zeti és a KPVDSZ budapesti, illetve megyei bizottságának előzetes hozzájárulását meg­kéri. Erre azért van szükség, hogy a fenti feltételek meglé­téről a KPVDSZ meggyőződ­hessen. A Pest megyei Hírlapban megjelent megyei tanácsi és szakszervezeti tájékoztató pon­tatlan volt, a vasárnapi nyitva tartás megszervezésének le­hetősége (ez nem kötődik ki­emelt üdülőkörzetekhez és nemcsak élelmiszerbolt tarthat nyitva) és az új összegű pót­lékkal felemelt bérezés tekin­tetében. Az új pótlékkal a dolgozók pl. egy vasárnapi szülőkhöz, s amikor egyszer nem kaptak pótgazdát, rádöb­bentek, az állatok láncként kö­tik őket az otthonhoz. Meg- hányták-vetették a dolgot, 's a gyerekek tiltakozása ellenére, kevés pépzért elkótyavetyélték valamennyit. Igen, az állattartás valóban nagy lekötöttség. Ezen a hét végén is sokan kényszerültek úgy beosztani idejüket, hogy a tennivalók közül a disznók, a tyúkok, a marhák etetése sem maradjon ki. A falusi porták többségénél ez természetes, mé­lyen beleivódott az emberek életébe. Nem is lehet más­ként, hiszen manapság sűrűn mutatja a szükség, hogv helye van minden forintnak. Az ál­latok pedig nem csupán gon­dot jelentenek, hanem pénzt is: vagy kiadásoktól mentesí­tik a gazdát, vagy szerződés alapján jelentős bevételhez is juttatják. 'Dolgozott a hét végén ifjabb műszak alatt — 25 Ft-os óra­bérrel és 8 órás foglalkozta­tással számolva kb. 600 Ft-ot kereshetnek meg. Mindezek ismeretében lehet­ne firtatni, hogy miért ragasz­kodott a KPVDSZ Pest me­gyei bizottságának titkára a pontatlan tájékoztatáshoz, még azután is, hogy az új nyitva tartási rendelet életbe lépett. Mégsem tesszük ezt Annál érdekesebb az, hogyan dönt ezután a Taksony és Vi­déke Áfész és a Skála-Márka vezetése. Kinyitják-e az áru­házát vasárnaponként? Kezdhetik elölről az egészet — Amiről a Pest megyei Hírlap szerkesztőségét levél­ben értesítette a Belkereske­delmi Minisztérium — mond­ja dr. Tinnyei István, az áfész elnöke —, arról minket személyesen tájékoztatott a miniszter. S egyben biztattak bennünket a vasárnapi nyitás­ra, olyannyira, hogy a dolgo­zóknak fizetendő bér egy ré­szét preferenciaként meg is kapnánk. Tehát látszólag semmi sem akadályoz ben­nünket abban, hogy a heti pi­henőnapon is árusítsunk. — Csakhogy, annak idején, a Skála-Márka átadása előtt nagy reklámkampánnyal igye­keztünk kedvet csinálni a kör­nyékbelieknek és a csepeliek­nek is — veszi ét a szót Ba­kos György igazgató. — Ez másfél millió forintba került, s úgyszólván a teljes reklám- költségünket felemésztette. Vi­szont, mint ismert, nem tud­tuk beváltani azt, amit a hir­detésben ígértünk, miszerint Ma. pénteken Tasson tart ülést a Közép-Dunavidéki In­téző Bizottság elnöksége. Az idegenforgalmi feltételek javí­tásán munkálkodó társadalmi szervezet egyebek mellett a Dunakanyar és a Ráckevei (Soroksári) Duna üdülőkörze­teinek VII. ötéves fejlesztési programját vitatja meg. A programot, melyet már egyeztettek az illetékes me­gyei tanácsokkal, s több mi­Burszán Lajos is. aki az Alagi Állami Tangazdaság váci ke­rülete gépműhelyének lakato­sa. Ezúttal nem a traktorok, vagy a teherautók körül akadt munkája, hanem a hízóbikák istállójában. Elvállalta ugyan­is, hogy rendszeresen itatja az állatokat, s ez bizony nemcsak hétköznapi, hanem hét végi, ünnepi feladat is. A pénz jól jön mindig, mondja a fiatal­ember, aki nemrég költözött űj családi házába. Sokba ke­rült az építkezés, s viszi a pénzt a kedvtelés, a postagalamb-te- nyésztés is. De hát család hí­ján, még marad idő minden fontosabb dologra, csak ész­szerűen kell elosztani az órá­kat, a perceket. N éha eszébe jut, hogy a ha­sonló korú srácok nagy része már megjárta a fél vi-' lágot, s kis országunk sok zu­gában is ismerősként fordul­nak meg újra. Menni és vilá­got látni? Jó lenne, bólint rá Burszán Lajos, s még hozzá­teszi: valamit valamiért. Furucz Zoltán vasárnap is nyitva vagyunk. Olyat hirdettünk, amelyet nem teljesítettünk, s ezzel megsértettük a reklámetikát. Igaz, hogy emiatt bírság már nem fenyeget, viszont a hite­lünkből vesztettünk azok előtt, akik hittek nekünk, és eljöt­tek vasárnap. Ahhoz, hogy végre kinyissunk, s ez meg is érje, nekünk újabb, drága té­véreklám kellene. — Áprilisban, amikor átad­tuk az áruházat, a vasárnapi nyitást kísérletnek szántuk — magyarázza az elnök —, s ha csupán az üzemeltetési és a bérköltség térül meg, akkor is megérte volna, mert ily mó­don törzsvevőkört. szerezhet­tünk volna. Így van ez ma is, ennyi haszonnal most is megelégednénk, de az akkori nyitó árukészlettel többet ad­hatnánk a vásárlóknak, mint a mostanival. — Tehát, kinyitnak vasár­nap? — Ha sikerül előteremteni a reklámkampányhoz szüksé­ges pénzt, akkor július köze­pétől nyitunk vasárnaponként — mondja az igazgató. Az eladók érdeke is ezt kívánja Ügy tűnik tehát, hogy a józan ész és az egész gazda­ságunkban ható tendenciák diadalmaskodtak az üzletek nyitva tartásában, elismerve azt, hogy a kereskedelmi dol­gozók érdekeinek is a nagyobb forgalom, a vásárlók igényei­hez való alkalmazkodás, az ésszerű kockázatvállalás felel meg. Mégsem zárul teljesen megnyugtatóan a Márka-Skála ügye, hiszen az érthetetlen akadékoskodás miatt — ha ki is nyitnak júliusban — sokkal előnytelenebb helyzetből star­tolhatnak, mint három hónap­pal ezelőtt tehették volna. Móza Katalin nisztériummal később az Ide­genforgalmi Tanács is megvi­tatja. Az egyelőre tanulmányszin­ten megfogalmazott prograrrir ból megtudjuk, hogy jelentős összegeket kívánnak fordítani a vízellátás biztonságának ja­vítására, a szennyvízelvezetésre és -tisztításra. A környezetká­rosítás megakadályozása érde­kében ez,után idegenforgalmi létesítmények csatornázatlan területeken nem épülhetnek, illetve az ilyen helyekre egye­di szennyvíztisztítókat kell te­lepíteni. Visegrádon idegenforgalmi központot hoznak létre, s ugyanitt gyorsított ütemben folytatódik a vár rekonstruk­ciója. Mint ahogy arról lapunk­ban már hírt adtunk, a terv­időszakban elkezdődik a Bu­dapest—Vác közötti a telepü­léseket elkerülő új út építésre. A program szerint szükség van a dunakanyari fürdők bő­vítésére, a gödi strand további kiépítésére. Szentendrén folytatódik a skanzen építése, több olcsó száliót és vendéglőt nyitnak. A városközpont rehabilitációja is folytatódik. Az Omszki park­hoz kerékpárutat építenek a fővárosból, s több új sportpá­lya is elkészül. Csatornázzák Pitisszcntkerésztét, Leányfalut, Kisoroszit, Verőcemarost. Ez utóbbi településen kemping is nyílik. A Börzsönyben több turista­ház felújítását tervezik. Vácott befejeződik a Duna-parti sé­tány építése. Cs. A, Idegenforgalmi tervek Jobb üdülési feltételek Strandok, utak, sportpályák épülnek Lajos és a bikák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom