Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-18 / 141. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLXAM, 141. SZÁM 1985. JÚNIUS 18., KEDD Alakuló tanácsülés donoron, Min, Vasadon Titkos szavazással döntöttek Vikendezők között a Rózsahegyére Benépesültek a kistelkek is J Mindig szívesen gyalogolok, különösen a hétvégek al- % kalmasak erre. Elsősorban lakóhelyemen, Gyomron já- % rok-kelek szombaton és vasárna-p, oda megyek, ahol már í rég jártam. A legutóbbi hét Végén utunk a Rózsahegy- í re vezetett. Ez a terület Üllő és Gyömrő között terül el, f a Kiserdő közvetlen tőszomszédságában. Elöregedett sző- í lősorok, nadrág szíjparcellák voltak errefelé évtizedeken £ keresztül. Mivel zártkertekről volt szó, másfél évtized­0 del ezelőtt a régi tulajdonosok — idős tsz-nyugdíjasok, % járadékosok — igyekeztek túladni a különböző nagysá- í gú földeken. Akkor kezdődött a tömeges íngatlanvásár­1 lás, ma már száznál is több, elsősorban fővárosi lakos- ' nak van ingatlana a Rózsahegyen, >f Tegnap a monori von­íj záskörzetben is mcgkezdőd- jí tek az alakuló tanácsülé- í sek, amelyeken a hivatalos f forgatókönyv alapján min­'s denütt megvizsgálják a tá­ji nácstagok mandátumait, íj értékelik a választások he- jj lyi tapasztalatait, megvá- ^ lasztják az elöljárókat, a '/4 tanácselnököket, elnöklie- 4 lyetteseket, a végrehajtó 4 bizottság többi tagját, a tanács mellett működő bi­í zottságok tagjait, a népi '>f ülnököket s a települések !• megyei tanácstagjait, illet­ni ve a körzetközpontban a 5 Népi Ellenőrzési Bizottság ' tagjait. Monoron a fontos esemé­nyen — megválasztott tanács­tagként is — részt vett dr. Szászik Károly, az MSZMP Monori Nagyközségi tíizottsá- ganak első titkára, dr. Pol­gár Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője, Császár Ferenc, a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke. A tanácstagok kö­zött ott volt dr. Varga János, a 13. sz. választókerület or­szággyűlési képviselője. Kezdődik az üdülési fősze­zon, s így indokolt néhány üdülési szabály ismertetése. Vannak ugyanis kényszerű korlátozások, például a fő- szezoni kedvezményes beuta­lásnál. Mindaddig indokolt a kedvezményes üdülés fősze- zoni két-, valamint a külföldi beutalás háromévenkint egy­szeri alkalomra korlátozása, amíg az igénylők száma jóval meghaladja a lehetőséget. A szabályok ellenőrzését szolgál­ja, hogy az üdülést bejegyzik a szakszervezeti könyvbe. Nagyon lényeges, hogy ne csak a SZOT-üdülők gondno­kai, hanem a vállalati pihenő­házak vezetői is győződjenek meg erről. Ha ugyanis az elő­írásokat valamennyi kedvez­ményes üdülésnél következe­tesen betartják, igazságosabbá válik a beutalók elosztása. Évről évre visszatérő gond a nagycsaládosok üdülése. Az ő igényeik nagyobb részét a vállalati pihenőházakban old­ják meg. Kisebb mértékben nyílik mód a többgyer­mekesek SZOT-üdültetésére. A SZOT-beutalók többsége ugyanis csak egy gyerekkel való pihenésre jogosít. Az üdülőépületek kisebb szoba­méretei sajnos csak három személy kulturált elhelyezését biztosítják. Ennek ellenére többen üdülhetnének a nagy- családosok közül, ha az alap­szervezetek a sokgyermekes házaspároknak két 2+1 sae­ORSZÁGOS IFJÚSÁGI KUPA: Isaszeg—Gyömrő 1-1. Az Isaszegen lebonyolított találkozón alacsony színvona­lú küzdelmet vívott a két együttes. A több egyistával felálló vendégek Tóth G. fejesgóljá­val szerezték meg a vezetést. Ezután azonban érthetetlenül sündisznóállásba rendezked­tek be, s a lelkes helyiek a 87. percben belőtték egyenlítő találatukat. Az alakuló tanácsülés leve­zető elnöke dr. Vecserek ha­jós, a HNF nagyközségi bi­zottságának elnöke volt. Az ügyrendi bizottság megválasz­tása, a monori választási el­nökség, illetve a mandátum­vizsgálóik jelentése után a ta­nácsülés résztvevői fontos kérdésekben döntöttek. Péteri társközség tanács­tagjai az elöljáróság vezető­jévé. megválasztották Szenyán Jánost. Ezután a HNF helyi bizottságának javaslata alap­ján került sor — titkos sza­vazással — a végrehajtó bi­zottság tagjainak megválasz­tására. A monori városi jogú nagyközségi közös tanács el­nöke ismét Rágyánszki Pál lett, a társadalmi tanácselnök- helyettesi funkcióit ez­után Vedres Lászlóné, az Ady úti iskola igazgatója tölti be. A végrehajtó bizottság to­vábbi tagjai: Baranyai János (ő a monori-erdei tanácstagi csoport vezetője is), Buriné Papp Irén, Burján István, K. Nagy György, dr. Szászik Ká­roly, Szenyán János. Az ülésen megválasztották a különböző tanácsi bizottsá­gok tagjait, a népi ülnököket, a népi ellenőrzési bizottságot. Monort, Monori-erdőt, Pé­mélyre érvényes beutalót ad­nának, amivel hatan érkez­hetnének. Ilyenkor két egy­másba nyíló vagy egymás melletti szobában helyeznék el a családot. így természe­tesen többe kerül az üdülő­jegy, mert négyet felnőttáron kell megvenni. Az árkülönbö­zetet azonban — mivel a nagycsaládosok megérdemlik a támogatást — a szakszer­vezeti bizottságok átvállalhat­nák. A többgyermekeseknek a SZOT összesen tizenkét fa­házas összkomfortos üdülő­telepet létesített: a Balaton két oldalán, a Bakonyban, a Duna­kanyarban és Szilvásváradon. Ezenkívül három főiskolai kol­légiumot is bérel részükre: Győrben és Nyíregyházán, va­lamint idén először Sopron­ban. Gyakori igény, hogy a íő- szezoni családos beutalókat a nagyszülők unokáikkal együtt vehessék igénybe. Ez nem le­hetséges, mivel kevés a csalá­dos üdülőjegy, és az aktív dolgozók igényeit sem lehet kielégíteni. Ä nagyszülők azonban főidényen kívül együtt üdülhetnek unokájuk­kal, ha az unoka még nem iskolás. Az egyik szülő aka­dályoztatása miatt viszont he­lyette egy kedvezményes be­utalásra jogosult nagyszülő is nyaralhat. Az sajnos továbbra is szabály főidényben, hogy mindkét nagyszülő nem pihen­het együtt az unokával. így a körzeti bajnokságban szereplő isaszegiek harcolták ki a továbbjutást. A gyöm- rőiek mélyen tudásuk alatt játszottak, meg sem közelítet­ték az előző kupamérkőzé­seken mutatott formájukat. Nagy kár, mert óriási lehető­séget szalasztottak el. Ezt az isaszégi csapatot bizony illett volna legyőzniük még idegen­ben is. —ér térit az alakuló tanácsülés döntése alapján a megyei ta­nácsban dr. Szászik Károly és (delegáltként) Bakonyi György pártalkaimazott kép­viseli majd. Üllőn és Vasadon szintén tegnap, egy időben — a na­gyobb településen a pártbi­zottságon, a kisiközEégben a klubkönyvtárban — tartották meg az alakuló tanácsülést. A jó hangulatú fórumokon a monorihoz hasonló program szerint döntöttek az újonnan megválasztott tanácstagok a tisztségviselőik személyéről, il­letve a különböző testületek összetételéről. Üllőn a helyi tanács elnöke ismét Erdei Gábor lett, tár­sadalmi helyettesévé Virág Józsefet választották. A vég­rehajtó bizottság további tag­jai lettek: dr. Balázs László, dr. Bálint Ferenc, Mészöly Endréné, ifj. Őri József, Zen- tai Sándor és Zsila Lászlóné. Vasadon a társközség, Csév- haraszt tanácstagjai az elöl­járóság vezetőjévé Kovács Györgyöt választották. A kö­zös tanács elnöke ismét Mag­da Gyula lett, társadalmi el­nökhelyettese ifj. Malik Ká­roly. A végrehajtó bizottság tagjává választolttá még az alakuló tanácsülés Gál Dé- nesnét. Kovács Györgyöt, Lu­kács Bélánét, dr. Mdu.ulek Zsuzsannát. (Mint köztudott, a vb-titkárok mindenütt hi­vatalból tagjai a vb-nek.) Az üllői és a vasadi tanács alakuló ülésén egy időben és egybehangzóan Kovács Gyu­lái, az OTP Pest megyei igaz­gatóját választották a megyei tanács tagjává. Az alakuló tanácsülések a vonzáskörzetben az alábbi menetrend szerint folytatód­nak: június 18-án — tehát ma — Gyömrő, művelődési ház, 14 óra, június 19-én Pi­lis, tanácsterem 13 óra, június 20-án Gomba, tanácsterem, 13 óra, június 21-én Vécsés, tanácsterem, 14.30 óra, június 24-én Maglód, művelődési ház, 14 óra, Ecser, tanácste­rem, 14 óra, Mende művelő­dési ház, 13 óra, Sülysáp, ta­nácsterem, 13 óra. A megválasztott végrehajtó bizottságok névsorát, a tiszt­ségviselők és a megyei ta­nácstagok nevét folyamatosan közöljük. Már messziről feltűnik, hogy milyen sokan népesítik be ezen a délelőttön a szép dim- bes-domtoos tájat. Ahogy be­fordulok a kövesúttól. az első dűlőben találkozunk id. Morva Józseffel és feleségével. A férj a kerítés festésével van el­foglalva, felesége a faiház kö­zelében pihen, Minden megterem — öt évvel ezelőtt -mentem nyugdíjba, a. féleségem pedig egy éve. Mivel a fiam és csa­ládja is itt latók Gyomron, ezért vásároltuk meg ezt a 114 négyszögöles telket 25 ezer forintért. Minden megterem a kertben, amire nekünk szük­ségünk vám, így a burgonya, a bab, a zöldség, a hagyma. Piacra nem is járunk. A IX. kerületben, a József Attila la­kótelepen van a lakásunk, de ha csak tehetjük, mindig itt vagyunk — mondja id. Morva József. Felesége a takaros 5x6 négy­zetméter alapterületű faiházba invitál. Két heverő, televízió, asztal, szekrény van a szobá­ban. Egy függönnyel elválaszt­va főzőfülke' is rendelkezésük­re áll. — Van egy aggregátorom, arról működött . a televízió, most meg akkumulátorral. Volt arról sző, hogy bevezetik az áramot ide, de mivel nem jelentkezett mindenki, elhall­gattak róla. Pedig nagyon jó lenne. Felesége már az ebéd tála­lásához készül, tegnapról ma­radt a borsóleves, meg vadas. — Nagyon finom volt, szíve­sen elfogyasz’fóm most is — így a férj, s máris indul a te­rített asztalhoz. A betonkeverő gép zajától hangos az egyik telek környé­ke. Kulcsár Kálmán készsége­sen leállítja a masinát, <s így zavartalanul tudunk beszél­getni. — Négyszáz négyszögöles ez a telek, két éve vásároltam 50 ezer forintért. Pesterzsébeten lakom, a Fővárosi Település- tisztasági Vállalatnál vagyok gépkocsivezető. a bátyám pestlőrinci, ő is segít most az 5x6 négyzetméteres épület te­tő alá hozásában. Kellemes ez a hely, Ha gyón jól érezzük ma. gunkat. Most ugyan nincs itt a család, de a legtöbb hét vé­gén ők is velünk jönnek. Kulcsár László: — Nekem is van itt a kö­zeliben egy telkem. Én a Kő­bányai Textilművekben szö­vőmester vagyok. Bizony jól­esik a heti nehéz munka után a kikapcsolódás, itt a kertben. Nincs gépkocsim, Pestlőrinc- ről vonattal jövök Üllőiig. Ott a kerékpárősraőben van a bi­ciklim, magamhoz veszem, s átkerekezek Gyömrőre. Jobb így, mert közelebb van az ül­Nemzetkczi kert Nem zavarjuk tovább a munkában a Kulcsár testvé­reket. tovább megyünk a dű- lőúton, Aiz egyik kertben vé­kony, barna bőrű férfi a megy- gyet szedi alkalmi kötényébe. A hívatlan vendég láttán ab­bahagyja a gyümölcsszedést, s készségesen invitál a ház te­raszára, ahol felesége az ebéd­főzéshez készülődik. — Most csak zöldborsólevest főzök, mert kora délután in­dulunk haza, a második fogást majd zuglói otthonunkban fo­gyasztjuk el — mondja Kru- pincza Istvánná BM-nyugdí- jas. Férje, Krupincza István a Hungarócamionnál már hosz- szú évek óta dolgozik gépko­csivezetőként. Jóvoltából való­ságos nemzetközi virágoskertet varázsoltak a ház mellé. — Van itt német rózsa, hol­land tulipán, lila akác, s ki tudja hányféle virág — mond­ja a kamionos —, 1972-ben vá­sároltuk ezt a telket, amely 500 négyszögöl. Bizony akkor még nagyon olcsók voltak ezek a földek, mi például 9 ezer forintért vettük. Ma már persze jóval drágábbak. A Vü- lanyügy minket is izgatott, de úgy érezzük, egyelőre nem sok jóra számíthatunk. Elsősor­ban a fővárosiak voltak rajta Március tavaszt hozó legé­nyei, Sándor, József és Bene­dek zsákjából az idén hiány­zott a meleg, s az igazi tava- szias jó idő csak májusban, fagyosszentek táján köszöntött ránk. Mezőgazdászok, meteoro­lógusok szerint is ebben az évben — a hosszú tél, a tartós hideg miatt — néhány hetet késett a természet tavaszi meg­újulása. Elődeink egész éven át fi­gyelték a természetet, benne az időjárás változásait, s az évenként ismétlődő jelenségek­ből bizonyos törvényszerűsé­geket igyekeztek megfogalmaz­ni. A Sándor, József Benedek — zsákban hozzák a meleget! mondóka azon a népi megfi­gyelésen alapszik, hogy már­cius 18—19. és 20. táján erőtel­jesen felmelegszik hazánk ég­hajlata. Május leghírhedtebb dátumai pedig a fagyosszentek, a Pongrác, Szervác, Bonifác nevét jelölő napok. Rossz hí­rüket évszázados tapasztala­toknak köszönhetik: május 12. és 14. között a melegedő idő­járás hirtelen hűvösre fordul, esetenként fagyot is hoz. Június egyik, a néphagyo­mányokban is fontos szerepet kapott napjához, nyolcadikéhoz számos időjárási jóslás kap­csolódik. Az öregek valaha azt tartották, ha Medárd nap­ján esik az eső, akkor negyven napon át hull majd az égi ál­dás, bőséges csapadék öntözi a földeket. Ezt a népi megfi­gyelést a tudomány azzal iga­zítja ki, hogy valóban ez idő tájt kezdődik a Közép-Euró- pában a kora nyári monszunos esőzés. A szárazföld belseje jobban felmelegszik, mint a tenger. A légnyomáskülönb­ség hatására a hűvösebb, csa­padékos levegő a szárazföld fölé áramlik, s az esőzés — megszakításokkal — hetekig tarthat. Ennek következtében hazánk legcsapadékosabb hó­napja a június. Előfordul, hogy nem Me- dárdkor, hanem később kez­dődik az esőzés. Ezt támasztja alá az a meteorológiai megfi­gyelés, hogy június 12. után rendszerint csapadékos az idő. Erdélyben" honos népszokás szerint június 12. előtt kér­jünk esőt, mert utána már kéretlenül is jön. Az is erdé­lyi mondás, hogy a deákok hordozzák az esőt. azaz akkor kezdődnek az esős napok, ami­a bevezetésén, de mások kö­zömbösek maradtak. Pedig ők is jól tudják, ezzel emelkedne a telkek áira. — Ha csak tehetjük, itt va­gyunk — veszi át a szót. fe­lesége. — A múltkor például Dobogókőn üdültem a lányom­mal, de valahogy nem éreztük jól magunkat. Félbeszakítot­tuk az üdülést, s inkább ide jöttünk mindketten. Ebből is, remélem, kitűnik, hogy meny­nyire megszerettük Gyömrőt, ezt a nyugalmas, kies vidéket. — Sajnos, a szőlőben nagy kárt tett a téli fagy, az idén nem is számíthatunk termés­re. A lugast például újra kell telepítenünk. Elfogyasztja az ízletes ká­vét, amivel előzékeny vendég, látónk megkínálja az újság­írót, s visszafelé indulunk a dűlőúton. Rubes Sándor bácsival ta­lálkozunk út közben, akinek régen szintén itt volt a szőlője, de már túladott rajta. — Szinte minden telket én kommendádtam — mondja né­mi büszkeséggel. — Ma is szí­vesen visszajárok ide, jó lát­ni az itt, szorgoskodó embere­ket. akik a panelházakból ér­keznek hét végeken. De nem ám csak pihenni, hanem dol­gozni ... Új szőlők Néhány órás látogatásunk s gyömrői Rózsahegyen arról győzött meg. hogy érdemes volt üdülőterületté nyilvání­tani ezt a területet. Ma már mindenütt kivágták a régi sző­lőt, újakat telpítettek helyük­re. Akiknek itt telkük van, megtermelik saját maguk szá. mára a konyhakerti növénye­ket. S nem utolsósorban jói érzik magukat. Ez sem elha­nyagolandó szempont. . Gér József kor, a kollégiumokból, iskolákból szünidőre utaznak haza a diákok, A Medárd-na- pü eső sokfelé a gazdásági élet szokásaira is hatással volt: A következő nap vetették el a lent került földbe a retek, a káposzta magja, mondván, ezeknek a növényeknek kedvez a frissen hüllőt, Medárd-napi csapadék. Érdekesség, hogy számos vi­déken a népi mondás fordított­ját is igaznak tartották: ha Medárdkor nem esik az eső, akkor negyeven napig száraz­ság sújtja a földeket. Az alföl­di Algyő öregasszonyai, ha az eső szükségességét érezték, nagy kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjék. A gö­csejiek a Medárd-napi időjá­rásról a termésre is következ­tettek. Ha esik, a fű szépen kihajt, szőlő is bőven terem, de a bor minősége gyenge lesz. Ha még a hónap végén is sok az eső, akkor rossz mo­gyoró- és diótermés várható. A hajdanvolt magyar időjá­rási anomáliák közé tartozik Bethlen Farkas História de rebus Transylvanicis című mű­vében leírt eset, amely 1603. június 3-án történt Kolozsvá­rott. Bethlen így tudósít: Hir­telen olyan rettenetes szélvi­har keletkezett, hogy kevés híja volt, hogy az egész várost ki nem forgatta sarkaiból. A dühöngő vihar először is feke­te felhőkkel sötétségbe borítot­ta az eget, majd a beálló tor­nádó hatalmas erejű rohanásá­ban az épületek tetejét meg­rázta, a fenyőzsindelyeket le- szagigiaitta, széthányta, minden szétrombolhatót tönkre tett... Növelte a rettenetét a mintegy leszakadni akaró égnek recse­gése, a mennydörgések, vil­lámcsapások, minden elemek együttes erőszakossága és esz­telenül dühöngő féktelensége. Erre a mértéktelen és. szokat­lan szélviharra felhőszakadás- szerű zápor következett, mit azonban mohón elnyelt a tar­tós hőségben kiszáradt föld. És ezt a szokatlan légmozgást legtöbben csodajelnek tekin­tették. Az idei előrejelzések szerint nem kell számolnunk a negy­vennapos esővel. K. Gy. M.-(ISSN 0133 2651 (Monori Hírlap) lői állomás, mint a gyömrői... Pamutkelmét szőnek Az anyag sűrűségétől és minőségétől függően naponta körülbe­lül 15 ezer méter pamutkelmét szőnek Úriban, a KELTEX he­lyi üzemében. Nagy Jánosné szövőnő az elszakadt szálak ösz­szekötése után újra indítja az automata gépet. Hancsovszki János felvétele Főszezon az üdülőkben Labdarúgás Csak döntetlenre futotta Lesz-e negyvennapos eső?

Next

/
Oldalképek
Tartalom