Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

I98S. rcmm is., szombat 5 Az emberi lélek is kinyílik Emlék fiainknak a tegnapról Dr. Tétényi Pál avatóbeszéde M inden nép kötelezettsé­gének érzi, hogy emlé­ket állítson azoknak a fiainak, akik jelentősen hoz­zájárultak mai életünk techni­kai vívmányainak létrehozá­sához. Az emlékkiállítás jelen­tőségét azonban nem csak és talán nem is elsősorban az ün­nepélyes főhajtás kötelezett­ségének teljesítése adja meg, hanem az a tény, hogy a ki­emelkedő alkotók példája, ta­lálmányaik születésének kö­rülményei tanulsággal szol­gálnak az őket követő generá­cióknak. A mai múzeumavató ün­nepség különleges és egyben fontos esemény. Különleges, mert a gyűjtemény, amelynek otthont ad, a technika és a vizuális kultúra sajátos ötvö­zete. Fontos pedig azért, mert sok kiváló magyar szakember műszaki és művészi alkotását mutatja be, akik munkájuk­kal hozzájárultak a fototech­nika és fotokémia fejlődésé­hez. ,A gyűjtemény funkcióját le­szűkítenénk, ha csak techni­katörténeti kiállítást látnánk benne és nem vennénk észre, nem érzékeltetnénk a remél­hetőleg nagyszámú érdeklődő számára, hogy. a kiállítás egy­ben a vizuális kultúra fejlesz­tésének is eszköze. A gyűjte­mény fontos kulturális misz- sziót teljesít, ha folyamatosan helyet biztosit majd o hazai fotóművészet legjobb alkotá­sainak. Kultúra és nép találkozásá­ban a "fotóművészet kiemelke­dő szerepet játszik. A fotó­művészet alkotásaiban a leg­szélesebb közönség — maga­san és kevésbé iskolázott egy­aránt — gyönyörködik. Az él­ményeket — vidámakat és szo­morúakat —, a benyomásokat, amelyek gyönyörködtettek vagy megdöbbentettek, mind­mind a fotóművészet, a fotó­zás tudja leginkább közérthe­tően megörökíteni és mara­dandóan megőrizni. Még álta­lánosabban fogalmazva, a fo­tóművészét talán a legdemok­ratikusabb művészet abban az értelemben, hogy a legtöbben művelik és a legszélesebb tö­megek találkoznak alkotásai­val. Elég csak arra gondol­nunk, hogy a fotózás a szemé­lyi igazolványképnél kezdődő portrétól az ipar, kereskfede- lem, szabadidő-kultúra, hábo­rús és békeidő tárgyainak, ese­ményeinek művészi, dokumen- tárís vagy szimbolikus funk­ciójú megörökítéséig terjed. Másfelől az amatőrök leg­nagyobb tábora is itt találha­tó, és a fotóművészet az, ahol az amatőrök klubjai, táborai adják a hivatásos művészek legnagyobb utánpótlását is. Mindazzal, amit a fotózásról mint technikáról és mint mű­vészetről néhány mondatban elmondtam, annak jelentősé­gét akartam érzékeltetni, hogy a múzeumavatás nemcsak Pest megye és a város, hanem az egész magyar műszaki és kul­turális élet fontos eseménye is. Hiszen múzeum születésé­nek nem lehetünk gyakran ta­núi és részesei. Mindjárt hoz­zá teszem, hogy régi adóssá­gunkat törlesztjük, mivel nem kevés azoknak a száma, akik több mint egy évszázad óta fontos optikai, fotókémiai ta­lálmányokkal, eljárásokkal járultak hozzá a fejlődéshez, öregbítve és erősítve hírne­vünket a világban. Ezek a szakemberek — akik között optikai rendszerek fel­találói, kidolgozói, iskolate­remtő fotóművészek, fényké­pezőgép-tervezők, mérnökök, kémikusok, fizikusok találha­tók, megérdemlik, hogy érté­keiket megőrizve emléket ál­lítsunk munkásságuknak. Őseink felfedező munkái az egyetemes műszaki kultúránk szerves részét képezik — 1982- ben a magyarországi fotózás 140. évfordulóján kiállításon találkozhatott egy részükkel az értő közönség. Ezek az értékek most méltó helyre kerülnek, Vácra, ahol a magyar fotó­ipar központja van. Ezen az ál­landó seregszemlén felvonul­nak a korabeli tárgyi eszkö­zök, amelyek eredetiségükkel és az egykori nagy felhaszná­lók által hitelesített egyedisé­gükkel megteremtik azt a han­gulatot, amelynek hatása alatt újból és újból átélhetjük mű­szaki kultúránk és kulturális életünk fontos részének szü­letését, és tanulhatunk is a látottakból. Most, amikor e néhány gon­dolattal igénybe veszem figyel­müket, a gyűjtemény átadá­sának, a múzeum megnyitásá­nak megtisztelő feladatát el­látom, engedjék meg, hogy még három dologról beszéljek. Szólnom kell a múzeum szü­letésének körülményeiről, a névadó magyar szakemberről és a Váci Forte Gyárról. E három momentum megemlíté­se külön-külön is tanulságos, összefüggésében pedig jó pél­dája a nemzeti tudatot erősí­tő hagyománytisztelet meg­nyilvánulásának, amely első­sorban a megyei, városi in­tézményekre, gazdasági, poli­tikai, múzeumi vezetőkre jel­lemző, de követendő példája egy sikeres iparvállalat kul­túrát segítő tevékenységének is. E gy önálló fotótechnika­történeti gyűjtemény lét­rehozásának gondolata már a múlt század végén fel­vetődött. Az ország gazdasá­gi helyzete, kultúrpolitikája, ipari fejlettségének akkori szintje — elsősorban a finom- mechanikai optikai ipgr hiá­nyára gondolok, amely miatt sok-sok magyar találmány kül. földön talált megvalósítóra — nem segítette elő a létrehozá­sát. A felszabadulás után — bár a fotózás hazánkban erő­teljesen fejlődött, kiemelkedő fotóművészeti alkotások és is­kolák születtek — későn, csak az utóbbi években irányult a figyelmünk a vizuális kultú­ra e fontos területére, és meg­határozó hatására, módszeres fejlesztésére. Itt jegyzem meg, hogy a Magyar Iparművésze­ti Főiskolán éppen a Váci For­te Gyár hathatós segítségével, a következő tanévben indul meg a fotóművészet oktatása. Ebben a helyzetben 1983-ban a Katona István fotóművész .által megindított vita ered­ményeképpen született meg az elhatározás állandó gyűjte­mény és a múzeum létesítésé­re. A vita alapján a megyei, városi párt- és tanácsi szer­vek, a Forte Gyár vezetőivel együtt nem vártak újabb kö­zel egy évszázadot, hanem sok­sok erkölcsi, anyagi áldozat és munka eredményeképpen fel­épült az a múzeum, amelyben most vagyunk. A múzeumi szakmai' munkákat az Orszá­gos Műszaki Múzeum és a Pest megyei Múzeumok Igazgató­sága ifánjMtötta,'illetve végez­te. Az épülettervezési felada­tokat Szrogh György építész- mérnök oldotta meg. A többi közreműködő ‘ és kivitelező névsora is idekívánkozna, meg­Az 1870-es években gyártott sztereó kamera Dupla kihúzató« fényképezőgép 1900-ből. Ehhez már tekercsfilmet Is lehetett használni Jedlik Ányos fényképezőgépe 1812-b51 ~ cl Forte Gyárról, amely hat­van éve működik sikeresen. Eredményes, hatékony és gaz- ' daságos vállalkozásai révén ma hatvan országba exportál, nevét ismerik, minőségével és megbízható szállítási készségé­vel kiemelkedik a magyar vál­lalatok sorából. Forgalmának 45 százaléka tőkés export. Bá­tor kockázatvállalásuk ered­ményeképpen rövidesen a ter­melésbe kapcsolják azt a tech­nológiai rendszert, amely az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság segítségével jön lét­re, és jelentős, további impor­tot helyettesít. Mindez rugal­mas üzletpolitikájuknak, az 1250 dolgozó megbízható mun. kájának eredménye. Jelentős hazai szerepük, fejlődő szol­gáltassuk egyaránt szolgálja a magyar fotóművészetet, az amatőr fotózok egyre növekvő táborát, az ipart. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a magyar gazdaság, ipari ter­melés-forgalmazás sok, a For­te Gyár által gyártott termé­ket használ fel: nyomdaipar, orvosi diagnosztika,' anyag- vizsgálat, hogy csak a legfon­tosabbakat említsem. Montor-Reflex: egyaknás, tükörreflexes fényképezőgép érdemelnék, hogy megköszön­jük gyors és áldozatos mun­kájukat. A gyűjteményt Petzval Jó­zsef fotótörténeti gyűjtemény­nek neveztük el, emléket ál­lítva az egyik legkiválóbb fel­találónak, Sokan leírták már: a bécsi egyetemen tanító ma­gyar mérnök-matematikus pro­fesszornak, Petzval Józsefnek köszönhető, hogy Daguerre felfedezése nem rekedt meg a hosszú expozíciós idővel tör­ténő csendélet- és tájképfel­vételeknél, hanem az arckép készítésére, és egyáltalán a mai értelemben vett fényké­pezésre is alkalmassá vált. Ak­kor az ő sorsa sem volt,különb, mint annyi más magyar láng­észé, munkája gyümölcsét más aratta le, pedig már 1840 má­jusában nyilvánosságra hozta a 3,5-es fényerejű objektívjét, amelynek leképzése tökéletes yolt. sőt ma is megbízható ké­peket lehet vele készíteni. Petzvál találmánya akkor a fotózást a válságából emelte ki. Természetesen Petzvál Jó­zsef mellett még sok más ma­gyar feltaláló beírta nevét a műszaki kultúrtörténetbe, akik­nek munkáit és eszközeit az igényes kivitelezésű vitrinek­ben csodálhatjuk meg. Kiesdorf er Ödön a mai auto­mata fényképezőgépek és fény­mérők megalkotásához vezető utat nyitotta meg. Mihályi Jó­zsef 31 éven át volt a világhí­rű Kodak-cég főkonstruktőre és sok száz szabadalom fűző­dik a nevéhez. Rotth Andor a ma világszerte ismert és nép­szerű Polaroid eljárás alap­szabadalmát dolgozta ki. Ki­magasló érdemei vannak az iratmásolási technika kifej­lesztésében is. Gáspár Béla fotokémiában, színroncsoló el­járás kidolgozásában szerzett világhírnevet. Dulovits Jenő nemcsak iskolát teremtő mű­vész, hanem a ma világhírű, védett Duflex fényképezőgép megtervezésével, megalkotásán val olyan gépet készített, amin sok olyan technikai újítás volt, amelyet a világ legkitűnőbb gépein ma is alkalmaznak. Du­lovits és Tóth hevének kezdő­betűit őrzi a ma is világszerte alkalmazott DUTO lágyító elő­tétlencse. A gyűjteményt sok-sok ma­gángyűjtő és intézmény bocsá­totta a múzeum rendelkezé­sére. Az intézmények között említem az Országos Műszaki Múzeumot, a Forte Fotoké­miai Ipart, a Magyar Fotómű­vészek Szövetségét, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Váci, Vak Bottyán Múzeumot, a Bu­dapesti Műszaki Egyetemet, a Czuczor Gergely Bencés Gim­náziumot, a Győri Xantus Já­nos Múzeumot. Nagy szolgálatot tettek, Il­letve tesznek műszáki-vizuá­lis kultúránknak. Köszönet il- leti meg Vác Város Tanácsát, amely az épület felajánlásával lehetővé tette, hogy a gyűjte­mény méltó otthont kapjon. A széles társadalmi összefogás eredményeképpen elmondhat­juk, hogy a megnyíló gyűjte­mény mind gazdag anyagában, mind külsőségeiben méltó he­lyet foglal el a világ önálló fotótechnikai múzeumainak sorában, megfelelően repre­zentálja azt a szerepet, ame­lyet magyar tudósok, alkotók a fotótechnika és fotóművé­szet fejlődésében játszottak. Az anyagban számos, nemzetközi érdeklődésre számot tartó tárgy található. Hadd szóljak külön Is a Vá­A Forte Gyárban az egyik vezető úgy fogalmazott, hogy a fényképezőgép blendéjével együtt az emberi lélek is ki­nyílik, kitekint, gyönyörködik, rögzíti az örömöt, bánatot, em­léket; feltöltődik, általában vi­dámabb lesz. A fotóművészet ennek a tükre, kultúrát köz­vetít, művelődést segít, tanít. N apjainkban erre nagy szükség van. Gazdasá­gunk hatékonyságának emelésé,1 a szócialista demok­rácia fejlesztése és a kultúra sokoldalú gazdagítása egy­mással összefüggő célok. Nem­zeti teljesítményünk növelése elképzelhetetlen a mainál jó­val magasabb szintű termelési kultúra nélkül, amelynek ki­alakításában a műveltségnek is nagy szerepe van. A mű­vészeteken nevelkedett fogé­konyság, nyitottság és igényes­ség a gazdaságban ma annyi­ra szükséges megújulási kész­ség .kifejlődéséhez is hozzájá­rul. Ezeket, a gondolatokat az MSZMP művészetpolitikájának időszerű feladatairól szóló ha­tározat is nyomatékosan ki­emelte. Ezekkel a gondolatok­kal adom át rendeltetésének a múzeumot, remélve, hogy úgy tölti be közművelődési funk­cióit, hogy egyaránt hozzájá­rul kultúránk és gazdaságunk fejlődéséhez, mindnyájunk ja­vára és megelégedésére. DAGUMRE KÉPEI* ELKÉSZÍTÉSE’ MÓRJÁNAK LEÍRÁSA. rtsrat ctíx t«8ii Bt. imára»»»» JAKAB« •ie Ví BECSBEN, 1840. Barmom War. tmnf ’» Ütni* fcstUvai, it tsMgetal Daguerre kézikönyvéről a váci Zlmmermann Jakab által ké­szített első magyar fordítás A magyar gyártmányú kamerák: Duflex, Mometta, Fotóbox, Pontos, Pajtás és Optifort > Mint ahogy lapunk tegnapi számában tudósítottuk, ; Vácott felavatták hazánk egyet'íen fotótechnika-törté- í netl múzeumát. Ez alkalommal dr. Tétényi Pál, ai ; MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Mű- ! szaki Fejlesztési Bizottság elnöke mondott avatóbeszéd • det, amelyet alább ismertetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom