Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-15 / 139. szám
1985. JÚNIUS 15., SZOMBAT 5 Az emberi lélek is kinyílik Emlék fiainknak a tegnapról Dr. Tétényi Pál avatóbeszéde Mint ahogy lapunk tegnapi számában tudósítottuk, | Vácott felavatták hazánk egyelien fotótechnika-törté- ^ neti múzeumát. Ez alkalommal dr. Tétényi Pál, az ^ MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Mű- ^ szaki Fejlesztési Bizottság elnöke mondott avatóbeszé- <! det. amelyet alább ismertetünk. M inden nép kötelezettségének érzi, hogy emléket állítson azoknak a fiainak, akik jelentősen hozzájárultak mai életünk technikai vívmányainak létrehozásához. Az emlékkiállítás jelentőségét azonban nem csak és talán nem is-elsősorban az ünnepélyes főhajtás kötelezettségének teljesítése adja meg, hanem az a tény, hogy a kiemelkedő alkotók példája, találmányaik születésének körülményei tanulsággal szolgálnak az őket követő generációknak. A mai múzeumavató ünnepség különleges és egyben fontos esemény. Különleges, mert a gyűjtemény, amelynek otthont ad, a technika és a vizuális kultúra sajátos ötvözete, Fontos pedig azért, mert sok kiváló magyar szakember műszaki és művészi alkotását mutatja be, akik munkájukkal hozzájárultak a fototechnika és fotokémia fejlődéséhez. A gyűjtemény funkcióját leszűkítenénk, ha csak technikatörténeti kiállítást látnánk benne és nem vennénk észre, nem érzékeltetnénk a remélhetőleg nagyszámú érdeklődő számára, hogy a kiállítás egyben a vizuális kultúra fejlesztésének is eszköze. A gyűjtemény fontos kulturális misz- sziót teljesít, ha folyamatosan helyet biztosít majd a hazai fotóművészet legjobb alkotáséinak. Kultúra és nép találkozásában » fotóművészet kiemelkedő szerepet játszik. A fotóművészet alkotásaiban a legszélesebb közönség — magasan és kevésbé iskolázott egyaránt — gyönyörködik. Az élményeket — vidámakat és szomorúakat —, a benyomásokat, amelyek gyönyörködtettek vagy megdöbbentettek, mindmind a fotóművészet, a fotózás tudja leginkább közérthetően megörökíteni és maradandóan megőrizni. Még általánosabban fogalmazva, a fotóművészet talán a legdemokratikusabb művészet abban az értelemben, hogy a legtöbben művelik és a legszélesebb tömegek találkoznak alkotásaival. Elég csak arra gondolnunk, hogy a fotózás a személyi igazolványképnél kezdődő portrétól az ipar, kereskedelem, szabadidő-kultúra, háborús és békeidő tárgyainak, eseményeinek művészi, dokumentäres vagy szimbolikus funkciójú megörökítéséig terjed. Másfelől az amatőrök legnagyobb tábora is itt található, és a fotóművészet az, ahol az amatőrök klubjai, táborai adják a hivatásos művészek legnagyobb utánpótlását Is. Mindazzal, amit a fotózásról mint technikáról és mint művészetről néhány mondatban elmondtam, annak jelentőségét akartam érzékeltetni, hogy a múzeumavatás nemcsak Pest megye és a város, hanem az egész magyar műszaki és kulturális élet fontos eseménye is. Hiszen múzeum születésének nem lehetünk gyakran tanúi és részesei. Mindjárt hozzá teszem, hogy régi adósságunkat törlesztjük, mivel nem kevés azoknak a száma, akik több mint egy évszázad óla fontos optikai, fotókémiai találmányokkal, eljárásokkal járultak hozzá a fejlődéshez, öregbítve és erősítve hírnevünket a világban. Ezek a szakemberek — akik között optikai rendszerek feltalálói, kidolgozói, iskolateremtő fotóművészek, fényképezőgép-tervezők, mérnökök, kémikusok, fizikusok találhatók, megérdemlik, hogy értékeiket megőrizve emléket állítsunk munkásságuknak. Őseink felfedező munkái az egyetemes műszaki kultúránk szerves részét képezik — 1982- ben a magyarországi fotózás 140. évfordulóján kiállításon találkozhatott egy részükkel az értő közönség. Ezek az értékek most méltó helyre kerülnek, Vácra, ahol a magyar fotóipar központja van. Ezen az állandó seregszemlén felvonulnak a korabeli tárgyi eszközök, amelyek eredetiségükkel és az egykori nagy felhasználók által hitelesített egyediségükkel megteremtik azt a hangulatot, amelynek hatása alatt újból és újból átélhetjük műszaki kultúránk és kulturális életünk fontos részének születését, és tanulhatunk is a látottakból. Most, amikor e néhány gondolattal igénybe veszem figyelmüket, a gyűjtemény átadásának, a múzeum megnyitásának megtisztelő feladatát ellátom, engedjék meg, hogy még három dologról beszéljek. Szólnom kell a múzeum születésének körülményeiről, a névadó magyar szakemberről és -a Váci. Forte Gyárról. E báróim momentum megemlítése ítülön-külön is tanulságos, összefüggésében pedig jó példája a nemzeti tudatot erősítő hagyománytisztelet megnyilvánulásának, amely elsősorban a megyei, városi intézményekre, gazdasági, politikai, múzeumi vezetőkre jellemző, de követendő példája egy sikeres iparvállalat kultúrát segítő tevékenységének is. E gy önálló fotótechnikatörténeti gyűjtemény létrehozásának gondolata már a múlt század végén felvetődött. Az ország gazdasági helyzete, kultúrpolitikája, ipari fejlettségének akkori szintje — elsősorban a finom- mechanikai optikai ipar hiányára gondolok, amely miatt sok-sok magyar találmány kül. földön talált megvalósítóra — nem segítette elő a létrehozását. A -felszabadulás után — bár a fotózás hazánkban erőteljesen fejlődött, kiemelkedő fotóművészeti alkotások és iskolák születtek — későn, csak az utóbbi években irányult a figyelmünk a vizuális kultúra e fontos területére, és meghatározó hatására, módszeres fejlesztésére. Itt jegyzem meg, hogy a Magyar Iparművészeti Főiskolán éppen a Váci Forte Gyár hathatós segítségével, a következő tanévben indul meg a fotóművészet oktatása. Ebben a helyzetben 1983-ban a Katona István fotóművész által megindított vita eredményeképpen született meg az elhatározás állandó gyűjtemény és a múzeum létesítésére. A vita alapján a megyei, városi párt- és tanácsi szervek, a Forte Gyár vezetőivel együtt nem vártak újabb közei egy évszázadot, hanem soksok erkölcsi, anyagi áldozat és munka eredményeképpen felépült az a múzeum, amelyben most vagyunk. A múzeumi szakmai munkákat az Országos Műszaki Múzeum és a Pest megyei .. Múzeumok Igazgató- ságaoH'án.yí taottsfc; illetve, Végez-, te. Az épülettervezési lé adatokat Szrogh György építészmérnök oldotta meg. A többi közreműködő és kivitelező névsora is idekívánkozna, megAz 1850-es években gyártott sztereó kamera Dupla kihúzató« fényképezőgép 1900-ből. Ehhez már tekercsfilmet is lehetett használni lovits és Tóth nevének kezdőbetűit őrzi a ma is világszerte alkalmazott DUTO lágyító elö- tétlencse. A gyűjteményt sok-sok ma- gángyűjtö és intézmény bocsátotta a múzeum rendelkezésére. Az intézmények között említem az Országos Műszaki Múzeumot, a Forte Fotokémiai Ipart, a Magyar Fotóművészek Szövetségét, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Váci Vak BöTtx'árr ‘ Múzeumot, a Budapesti Műszaki Egyetemet, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumot. a Győri Xantus János Múzeumot. Nagy szolgálatot tettek, illetve tesznek műszaki-vizuális kultúránknak. Köszönet illeti meg Vác Város tanácsát, amely az épület felajánlásával lehetővé tette, hogy a gyűjtemény méltó otthont kapjon. A széles társadalmi összefogás eredményeképpen elmondhatjuk, hogy a megnyíló gyűjtemény mind gazdag anyagában, mind külsőségeiben méltó helyet foglal el a világ önálló fotótechnikai múzeumainak sorában, megfelelően reprezentálja azt a szerepet, amelyet magyar tudósok, alkotók a fotótechnika és fotóművészet fejlődésében játszottak. Az anyagban számos, nemzetközi érdeklődésre számot tartó tárgy található. Hadd szóljak külön is a VáJefllik Ányos fényképezőgépe 1843-ből ™ ci Forte Gyárról, amely hatvan éve működik sikeresen. Eredményes, hatékony és gaz- • daságos vállalkozásai révén ma hatvan országba exportál, nevét ismerik, minőségével és megbízható szállítási készségével kiemelkedik a magyar vállalatok sorából. Forgalmának 45 százaléka tőkés export. Bátor kockázatvállalásuk ' eredményeképpen rövidesen a termelésbe kapcsolják azt a technológiai rendszert, amely az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság segítségével jön létre. és jelentős, további importot helyettesít. Mindez rugalmas üzletpolitikájuknak, az 1250 dolgozó megbízható raun, kajának eredménye. Jelentős’ házai szerepük, fejlődő szolgáltatásuk egyaránt szolgálja a. magyar fotóművészetet. az amatőr fotózók egyre növekvő táborát, az ipart. Nem szabad, megfeledkeznünk arról, hogy a magyar gazdaság, ipari termelés-forgalmazás sok, a For-' te Gyár által gyártott terméket használ fel: nyomdaipar, orvosi diagnosztika, anyagvizsgálat, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A Forte Gyárban az egyik vezető úgy fogalmazott, hogy a fényképezőgép blendéjével együtt az emberi lélek is kinyílik, kitekint, gyönyörködik, rögzíti az örömöt, bánatot, emléket; feltöltődik, általában vidámabb lesz. A fotóművészet ennek a tükre, kultúrát közvetít, művelődést segít, tanít. N apjainkban erre nagy szükség van. Gazdaságunk hatékonyságának emelése, a szocialista demokrácia fejlesztése és a kultúra’ sokoldalú gazdagítása egymással összefüggő célok. Nemzeti teljesítményünk növelése elképzelhetetlen a mainál jóval magasabb szintű termelési kultúra nélkül, amelynek kialakításában a műveltségnek is nagy szerepe van. A művészeteken nevelkedett fogékonyság, nyitottság és igényesség a gazdaságban ma annyira szükséges megújulási készség kifejlődéséhez is hozzájárul. Ezeket a gondolatokat az MSZMP művészetpolitikájának időszerű feladatairól szóló határozat is nyomatékosan kiemelte. Ezekkel a gondolatokkal adom át rendeltetésének a múzeumot, remélve, hogy úgy tölti be közművelődési funkcióit, hogy egyaránt hozzájárul kultúránk és gazdaságunk fejlődéséhez, mindnyájunk javára és megelégedésére. Montor-Reflex: egyaknás, tükörreflexes fényképezőgép DAGUEÄRE KÉPE I* ELKÉSZÍTÉSE’ MÓDJÁNAK LEÍRÁSA. BECSBEN, 184a Steamer »H4r. Smjrt' •» tusát kettln), it Minijeink A magyar gyártmányú Kamerák: Duflex, Mometta, Fotó box. Pontos, Pajtás és Optifort Daguerre kézikönyvéről a váci Zlmmermann Jakab által készített első magyar fordítás érdemelnék, hogy megköszönjük gyors és áldozatos munkájukat. A gyűjteményt Petzval József fotótörténeti gyűjteménynek neveztük el, emléket állítva az egyik legkiválóbb feltalálónak. Sokan leírták már: a bécsi egyetemen tanító magyar mérnök-matematikus professzornak, Petzval Józsefnek köszönhető, hogy Daguerre felfedezése nem rekedt mega hosszú expozíciós idővel történő csendélet- és tájképfelvételeknél. hanem az arckép készítésére, és egyáltalán a mai értelemben vett fényképezésre is alkalmassá vált. Akkor az ő sorsa sem volt különb, mint annyi más magyar lángészé, munkája gyümölcsét más aratta le, pedig már 1840 májusában nyilvánosságra hozta a 3,5-es fényerejű objektívjét, amelynek leképzése tökéletes volt. sőt ma is megbízható képeket lehet vele készíteni. Petzvál találmánya akkor a fotózást a válságából emelte ki. Természetesen Petzvál József mellett még sok más magyar feltaláló beírta nevét a műszaki kultúrtörténetbe, akiknek munkáit és eszközeit az igényes kivitelezésű vitrinekben csodálhatjuk meg. Riesdorfer Ödön a mai automata fényképezőgépek és fénymérők megalkotásához vezető utat nyitotta meg. Mihályi József 31 éven át volt a világhírű Kodak-cég főkonstruktőre és sok száz szabadalom fűződik a nevéhez. Rotth Andor a ma világszerte ismert és népszerű Polaroid eljárás alapszabadalmát dolgozta ki. Kimagasló érdemei vannak az iratmásolási technika kifejlesztésében is. Gáspár Béla fotokémiában, színroncsoló eljárás kidolgozásában szerzett világhírnevet. Dülovits Jenő nemcsak iskolát teremtő művész, hanem a ma világhírű, védett Duflex fényképezőgép megtervezésével, megalkotásé, val olyan gépet készített, amin sok olyan technikai újítás volt, amelyet a világ legkitűnőbb gépein ma is alkalmaznak. Du-
