Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-14 / 138. szám

A községi tanácstagok KEREPESTARCSA: 1. Her- bély Istvánná, 2. Zabodéi Im­re, 3. dr. Ajtai András, 4. Pör- gya László, 5. Táborhegyi Ist­ván, 6. Múcsinyi Ferenc, 7. Si­pos Sándorné, 8. Tóth László- né, 9. Fazekas István, 10. Zsiák Pál, 11. Varga István, 12. Hil­dák János, 13. Sípos József, 14. Varga László, 15. Végvári Gyuláné, 16. dr- Kökény Lász- lóné, 17. Perenyei József, 18. Józsa István, 19. Elek Lajosné, 20. Juhászné Csorba Ilona, 21. Török Mihály, 22. Borsi Sán­dor, 23. Sinkó István, 24. Vass- né Nyéki Ilona, 25. Némethné Krasznai Ágnes, 26. Balázs Fe­renc, 27. pótválasztás, 28. Mik­lós László, 29. pótválasztás, 30. Zászlósi Béla, 31. Udvardi Jó- zseíné, 32. Besenyői Ferencné, S3. Lados Istvánná, 34. Pecse- nyiczkl József, 35- Kormos Alfréd, 36. Kovács Sándor, 37. Perger Ferenc, 38. Rinhoffer Mihály, 39. Liptai Tivadar, 40. Baán Viktorné, 41. Pécsy Pál­jáé, MOGYORÖD; 1. Széchenyi Nándor, 2. Vitler György, 3. Síelsz Pál, 4. Sleisz György, 5. Tóth Sándor, 6. Kurfis Mi- hályné, 7. Mokánszki Ferenc, 8. Dombóvári Miklósné, 9. Merk Lajos, 10. Uhrin József, 11. Sleisz Árpádné, 12. Kovács Géza, 13- Zachór Béla, 14. Hol­ló Miklós, 15. Kurucz Béla, 16. Albert József, 17. Kamár Ist­ván, 18. Horváth László, 19. Basa Tibor, 20. Bréda László, 21. Gyulai István, 22. Hor­váth György, 23. Kurtis Lász­ló, 24. Hegedűs József, 25. He­gedűs Károlyné, 26. Érsek György, 27. Bodrogi Imre. NAGYTARCSA: 1. Pupek Mihály, 2.' Gintli Ferenc, 3. Horváth Imre, 4. Bolyós Ist­ván, 5. Madzin József, 6- pót­választás, 7. Tóth Anna, 8. Szlábek János, 9. Terjánszki János, 10. Fábián Mihály, 11. Sipiczki István, 12. Csimáné Pócs Anna, 13. Sinka István, 14. Jámbor Lajos, 15. Csirke Imre, 16. Vascsák István, 17. Báthori László, 18. Horváth Imre, 19. Tóth István, 20. Nagy Miklós, 21. Tagai István, 22. Jármai Péter, 23. Bihari Jó­zsef, 24. Lónyai László­PÉCEL: 1. Heun József, 2. Szabó József né, 3. Heltai Mik­lós, 4. Galcsik Lajosné, 5. Bu­dai Sándor, 6. Hámori János, 7. Varga László, 8. Török György, 9. Bíró Attila, 10. Cser László, 11. Bors Pál, 12. Zentai János, 13. Bagó István, 14. Pató Ferenc, 15. Németh János, 16. Farkas András, 17. Novák László, 18. Debreceni József, 19- Juhász Jenő, 20. Bo- bály Vilmosné, 21. Dinnyés András, 22. Kővári Imre, 23. Zalatnay Ernő, 24. Straubel Jánosné, 25. Fábián László, 26. Puskás Rezső, 27. dr. Varga László, 28. dr. Laczkó Béla, 29. Tóth István, 30. Vincze Györgyné, 31. Pappné Török Margit, 32. Mundrucz István, 33. Bencze József, 34. Beiie Andrásné, 35. Bene Zoltán, 36. Lestyán Péter, 37. Hajnik Sán­dor, 38- Bállá Sándor, 39. Birr tálán Sándor, 40. Szeleczky Ferenc, 41. Kacinczy Pál, 42. Skotnyár István. Átállás előtt Sokszemű irányítás Vállalati tanácsot alakítottak Ez év januárjától az álla­mi üzemek vállalati tanács, a közgyűlés, küldöttgyűlés vagy az igazgató általános vezeté­sével működnek. A tavaly al­kotott új jogszabályok érvé­nyesítése se megy máról hol­napra. Valamennyi üzemben arra törekszenek, hogy a lehe­tő legjobban előkészítsék az újszerű Irányítási forma be­vezetését. Az előkészítés Sza­kaszában jelentős feladatok hárulnak a vállalati közös­ségekre, a vezetőkre és a társadalmi szervezetekre. Gödöllőn az év végéig négy helvep térnek át az új irá­nyítási formára. A Gödöllői Tangazdaságban, az Agronová Állattenyésztési Vállalatnál, a Közép-magyarországi Közmű- és Magasépítő Vállalatnál és a Ganz Árammérőgyárban. A körzet egy további jelentős üzemében, az Ikladi Ipari Műszergyárban 1986-ban lesz az áttérés. A négy városi vállalat az átállás különböző szakaszában van. A dolgozók véleményé­nek ismeretében mindenütt úgy döntöttek, hogy vállalati tanácsot alakítanak. Ezek után a párt-, szakszervezeti és KISZ-testületek megtár­gyalták a teendő intézkedé­seket, jóváhagyták az előké­szítő bizottságok személyi ösz- szetételét, majd ezek meg­kezdték a szervezést. Mindenütt elkészítették a szervezési és működési sza­bályzatot, meghatározták a vállalati tanács létszámát, személyi őszetételét, a szava­zati joggal részt vevők körét. Kijelölték azokat az önelszá­moló egységeket, amelyeknek vezetőiből kikerülnek a vál­lalati képviselők. A szerveze­ti és működési szabályzat rög­zíti a küldötté való jelölés feltételeit, a jelöltek jogait, a megválasztás módját, vala­mint azt, hogy egy-egy egy­ségből hányat választhatnak. Sok egyéb lényeges kérdésben is intézkedik az okmány. Például a vállalat szervezeti felépítéséről, a döntési ha­táskörökről, a tanács elnöké­nek, az igazgatónak a felada­tairól. Az új irányításra való át­állás megfelelő ütemben ha­lad a gödöllői vállalatoknál, állapította meg a városi párt­végrehajtóbizottság. A tan­gazdaságban néhány hónapja rendben lezajlott a vállalati tanács választása, rövidesen megtörténnek a Ganz Áram- mérőgyárban és az Agrono- vában is. Alakuló illések Vonzáskörzetünkben ma megkezdődnek az alakuló ta­nácsülések. Délelőtt 9 órai kezdettel Csömörön és Nagy- tarcsán, délután 2 órakor Ve­resegyházon, Szadán és Mo­gyoródon választják meg a ta­nácsi bizottságokat és a tiszt­ségviselőket. Ugyancsak ma délután 1 órakor a városi tanácstagok­nak ünnepélyes keretek között átadják a megbízóleveleket. Honismeret Előadói est Helytörténeti előadói estet tartanak a honismereti kör fennállásának tizedik évfor­dulója alkalmából Veresegyhá­zon holnap, szombaton délután 5 órakor a művelődési házban. A programban dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Mú­zeum igazgatója Petőfi a Gal- ga és a Rákos mentén, dr. Miklós Zsuzsa, a Magyar Tu­dományos Akadémia Régészet- tudományi Intézetének régé­sze Árpád-kori földvárak Sza­dán és környékén, dr. Mester­házi Károly, a Magyár Nem­zeti Múzeum régésze A ve­resegyházi régészeti ásatások ismertetése, Horváth Lajos, a Pest megyei Levéltár munka­társa A honismereti kör tíz éve címmel tart előadást. H mp programja Gödöllő, művelődési ház: Hétvégi diákcentrum (vetél­kedők, sport-, ügyességi játé­kok, diszkó, koncert, video). Nyári filmmúzeumi napok: Nashville. Színes, amerikai film, 18 és 20 órakor. Horus Archívum III. A lá­tás nyelve, kiállítás, megte­kinthető 15—19 óráig. ím Mozimé Feketeszakáll szelleme. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmvíg játék. 4 és 6 órakor! Uramisten. Színes magyar film. Csak 8 órakor! LLQfl írta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1985. JÚNIUS 14., PÉNTEK Népművészeti találkozó Az átöröklés kötelezettsége Az V. Galga menti népmű­vészeti találkozó előkészítő bizottsága megtartotta záró ősze jövetelét, hogy az 1984 őszén kezdődött, s 1985. má­jus 18-án Galgamácsán ren­dezett gálaműsorral befejező­dött rendezvénysorozat ese­ményeit értékelje. Eljöttek a megbeszélésre a rendezvények során házigazdaként közre­működő községi tanácsok — Bag, Galgamácsa, Nagytar- csa, Veresegyház — elnökei, velük együtt a népművelők s mindazok, akik hozzájárultak a találkozó sikeréhez. ÚJ eleinek — Az V. Galga menti nép- művészeti találkozó bebizo­nyította — mondotta Papp István gödöllői tanácselnök, hogy a Galga mentén élők őrzik hagyományaikat, s akar­ják, hogy ez az évszázados szokásanyag átöröklődjék az utánunk jövő nemzedékre, s megőrződjék annak életkor­mányzó, emberformáló ereje. De nemcsak a hagyomá­nyok továbbéltetése volt a cél, nemcsak a látványra, a színes népviseletek, a dalok hagyományhű bemutatására, a táncokkal való önfeledt szóra­koztatásra törekedtek a szer­vezők, hanem új elemek beik­tatásával tették maradandóvá az ötévenként megrendezen­dő seregszemlét.. Tangazdaság Szárítják a lucernát Hetek óta nagyüzem van a Gödöllői Tangazdaság fenyő­haraszti kerületének lucerna­szárítójában. Az első kaszálá- sú lucernát betakarították, de megállás így sincs, mert hoz­zálátnak a réti fű szárításához. — Eredetileg százharminc vagon lucern as zári tmán y elő­állítását terveztük — mondja Barabás Gyula, a kerületigaz­gató. — Több lesz vagy kevesebb, hiszen a betakarítás alatti Fogkefék milliói Régebben nagyobb hire volt a mosonmagyaróvári fogke­fegyártásnak, mint manap­ság. Hogy újra hallunk róla annak oka, a Gödöllőn nem­rég tartott fogászati konfe­rencián a gyár vezetője egye­bek közt elmondotta, hogy a kétszázmillió forintos tér­Pöfeteget vacsoráztak Egy kisebb társaság kere­sett fel a minap, az egyik fér­fi kezében nagyobb darab fe­hér csoimagfélét tartott. Mit hoztak, kérdeztem, mire meg­szólalt Szepsy János, aki Gö­döllőn, a Hársfa utca 13. alatt lakik. Elmondta, hogy felesé­gével a tv-átjátszó alatti er­dőrészen sétáltak, amikor megpillantották ezt a fehér va­lamit, amiről először azt hit­te, talán határkő. Felesége szerint óriás pöfeteg, szale­nyelvén Langermannia gi- gantea. Ezt hozták megmutat­ni. mondták és ha van mér­legünk, mérjük meg. Pillanatokon belül mérleg­re tettük, ami 6,2 kilogramm­nak mutatta az óriás gombát. Még jó néhány percig beszél­gettünk a kalandról, a gom­báról és arról, hogy Szepsyék már több alkalommal találtak ilyet, de azok csupán fél-, il­letve egy kilogramm fölüljek voltak. Magam la utánanéztem a búvárzsebkönyvek sorozat gombák című könyvében an­nak. mi is lehet ez: eszerint az óriás pöfeteg igen nagy, emberfejnél is. nagyobb, göm­bölyű, fehér. Belseje kezdet­ben fehér, sajtszerűen vágha­tó, sajátos szagú. Később megbámul, belül barna, bok­ros helyeken, elsősorban a Dunántúl északi részén nyá­ron ' és ősszel terem. Amíg belseje fehér, addig finom csemege, különösen rántva. Szárítani is kitűnően lehet. Elbúcsúztunk Szepsyéktől, akik * azzal indultak haza, hogy feldarabolják a méretes gombát és azon az estén is­merőseikkel rántott pöfeteget vacsoráznak. Cs. J. melési értékű üzemükben a fogkefegyártás a hetedik he­lyet foglalja el. Évente tizennyolc-tizenki- lenc féle fogmosót gyártanak, régen ez sokkal több típustól állt. ök mintegy tizenhatmil­lió darabot volnának képesek készíteni, ezzel szemoen ta­valy a hazai piac 3,2 milliót igényelt, igaz, hogy az ösz- szes forgalom — a külföldiek­kel együtt — mintegy 6,8 mil­lió darab volt. Minderről azért is érdemes volt szót ejteni, mivel a gö­döllői Egyesített Egészségügyi Intézet fogászatán nagyszerű kísérletek folynak a gyerme­kek fogászati megbetegedésé­nek megelőzésére is. Ebben a mosonmagyaróváriak jó part­nernek bizonyulnak. esők, záporok befolyásolták a termést. — Több, az egész szezon alatt legalább kétszáz vagon­nal tudnánk produkálni, külö­nösen, ha a csapadék és a me­leg idő a szokott mértékű len­ne. Tárgyaltunk is a Gabona- forgalmi Vállalattal, amely a takarmányt várhatóan átveszi. — Eddig mennyit szárítottak meg? — Hatvanegy vagon a szá­rított anyag, amit lisztként és granulátumként adunk el. — Hogyan alakulnak a költ­ségek? — Változóan. Május vége előtt, amikor a szálas lucerna igen nedveá és még ázott is volt, egy mázsához tizenkilenc liter, később már csak kilenc liter olaj fogyott. Egy mázsa szárított anyagért ötsziáztíz fo­rintot kapunk. — Hátravan még legalább két kaszálás. — Valóban sok munka vár a szárítónál dolgozókra. A má­sodik kaszálásból 40—50, a harmadikból 35—40 vagon ter­ményt várunk. A fűtermés is jónak ígérkezik. Gazdaságunk­ban van öntözött rét is. Har­minc vagon fűszárítmányt sze­retnénk előállítani. Ez értékes lesz szintén, hiszen a termés olyan helyről érkezik, ahol ne­mesített füvekkel intenzív gyepgazdálkodást folytat tan­gazdaságunk. F. L ÜGYELET A meghirdetett pedagógiai pályázatokra készített dol­gozatok, a hagyományoknak a szocialista kultúra egészé­be történő beilleszkedését se­gítő ankétok sikere, a kiállí­tásoknak a múlttal való azo­nosulását szolgáló őszinte hangulata bizonyította, hogy a találkozó minden' alkalom­mal képes megújulni, újat, többet és maradandót nyúj­tani nemcsak tájunk emberé­nek, hanem a messziről ide látogatóknak is. Novák Lászlóné, az előké­szítő bizottság vezetője rész­letesen elemezte azok mun­káját, akik önként vállalt fel­adatukon túl is tudtak szinte naponta új és új ötletekkel segíteni. Dr. Asztalos István, Polónyi Péter, Kincses Ká­roly, Varga Kálmán a kiállí­tásokat gondozták nagy szak­értelemmel és az ügynek ki­járó alázattal. Cziberéné Szí­tó Mária és a szadai népi együttes jó házigazdája volt a Gödöllőn szervezett ha­gyományőrzési ankétnak. A veresegyházi művelődési ház mindent megtett az építési tanácskozás sikeréért. Ismert szakemberek Kerényi Katalin — a Ba­rátunk a népművészet cím­mel meghirdetett gyermekve­télkedőt az. ötletek gazdagsá­gával vitte sikerre. Bänder Katalin, Iglói Márta rendsze­res segítsége elsősorban szak­mai területen volt eredmé­nyes. Kecskés József a mun­ka folyamatában jó társként, az intézményében megtartott rendezvényeken gondos gaz­daként segítette a szervező bizottságot. Hintalan László összeállí­totta a Kartali táncok című kiadványt f és annak zenei anyagát. A Túrái Galgavidé- ke Áfész anyagi támogatásá­val megjelent a Galga ment! ízek című gyűjtemény. No­vák László, a rendezvények­hez szükséges anyagiak meg­teremtését segítette, s ebben jó partnernek bizonyultak a gazdasági egységek. Magasabb fokon A jelenlévők a találkozó eseményeit, eredményeit érté­kelve, már a jövőre gondol­tak. Nagy eredménynek tart­ják, hogy a látottak alapján a Magyar Tudományos Aka­démia összegyűjti körzetünk teljes néptáncanyagát. A leg- értőbb szakemberek segítségé­vel indul a népdaléneklési stúdió. Kiépül a községekben a táncházmozgalom. Megin­dul a népzenei képzés. Gon­doskodnak a díjázott pálya­munkák megjelentetéséről. Tovább kutatják az idegen- forgalmi szervek és a hagyo­mányőrző csoportok együtt­működőkének lehetőségeit. Sokat és merészen tervez­tek az érdekeltek. A króni­kás nem érezhette, hogy zá­róösszejövetelen van. Hercze- nik Gyula, a gödöllői pártbi­zottság első titkára hozzászó­lása fogalmazta meg a be­szélgetés lényegét. — A gal- gamácsai rendezvénnyel nem zárul le a mozgalom, inkább annak új fejezete kezdődött ezzel a nappal, amelynek'elő*- készítésé, és sokasok látniva­lója mindenkit, meggyőzhe­tett arról, hogy ha foglalko­zunk a népi tudással, a nép­hagyományokkal, csodálattal látjuk annak sokoldalúságát, s mindazt az értéket, amely a hagyományos alapokon áll­va, magasabb fokon a szo­cialista kultúrát teszi telje­sebbé. Érdemes hát szorgos­kodni, fáradozni, az új taláír kozó sikerét a mindennapok munkájában megalapozni. F. M. Műit, jelen, jövő Veresegyház térképről . Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mo­gyoródon, Nagy tárcsán, Péce- len, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen június 15-én, szom­baton reggel 8 órától 17-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Bé­kési Béla, Pécel, Szemere Pál utca 17. Telefon: 4. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon június 15-én szombaton reggel 8 órától 17-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Dóka József, Vác- szentlászló, Kossuth utca 3. Telefon: 8. Az ügyeleti napokon végzen­dő exportszállításoknál mind­két állatorvos igénybe vehető. Miről mesél egy térkép?' Múltról, jelenről és jövőről. Veresegyház kezemben tartott térképe például még akkor készült, amikor megvolt a gö­döllői járás, azaz így neveztük a vonzáskörzetet. Tehát első­sorban a múltbeli állapotokat rögzíti az utcák és középüle­tek e vázlata. Időközben az akkori jövő jelenné vált. A térképen a Mo­gyoródi út—Fő utca sarki or­vosi rendelő, mint tervezett épület szerepelt. Évtizede kész. A sportpályát ma már nem a vasútállomás mögött keressük, hanem a vasúton innen, az egykori agyagbá­nyában. Helyét azért már ez a térkép is jelezte, mint terve­zett sporttelepet, közparkot. A jövő alakulását persze nem látjuk, nem láttuk ponto­san előre. A térkép kiadása­kor valószínűleg még nem tudták, hogy a Fő utca meg­határozó épülete a nyolcvanas években a mintaposta lesz. Ezért arra sem gondolhattak, hogy a sporttelep elkészülte után sem lesz véglegesen be­fejezett, hiszen napjainkban épül ott a kazánház, többek között a posta fűtésére. A ve­resegyháziak lelki szeme előtt pedig ott lebeg a tornacsar­nok tervezett építménye. Va­lószínű, hogy a Fő utca sem marad változatlanul az évti­zed végéig. Kis térkép egy kis országról, egy ki® világról, Veresegy­házról. Akik gyakran látogat­nak ide, azt tapasztalják, év­ről évre javulnak itt annak a feltételei, hogy helyben is jól érezzék magukat a lakosok. Mindenkinek persze nem adr hat munkát a község, de Igyekszik minél több szórako­zási, pihenési, testedzési igénynek megfelelni. Arról viszont a térkép sem nyújthat képet, milyen szép zöldterületei vannak Veresegy­háznak. A községszépítők szorgalmát dicsérő fákat, virá­gokat nem tüntetheti fel. Ezért is kell odamenni. B. G. Utak veresieknek Az elkövetkező heteidben, hónapokban sokan indulnak kirándulni hazánk távolabbi tájaira és külföldre is. Gyako­riak a csoportos utazások is. A veresegyházi művelődési központban lehet jelentkezni például az erdélyi körutazás­ra. amely a bolgár Aranyho­mokon eltöltendő hat nappal zárul. Július 8-4n indulnak és 21-én érkeznek vissza e szép vidékek kedvelői. A veresegyházi házinyúlte- nyésztő szakcsoport már a hét végén kirándulást szervez. Vasárnap indulnak autóbusszal és hétfőig felkeresik Szalk- szentmártont, Paksot. Pécset, Harkányt, Siklóst, a Villányi- hegységet. Július 26—28. kö­zött Kecskemét. Kiskunhalas, a jugoszláviai Szabadka és Szeged megismerésére kelnek útra. ISSN 0133—1937 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom