Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-13 / 137. szám

a Abonyi krónikái Szár éve született ia is ápolják emlékét A munkásmozgalomnak te­kintélyes múltja van Abony­ban. Több olyan jeles sze­mélyt tartanak nyilván, aki vagy a nagyközségben szüle­tett, vagy átmenetileg ott élt és tudatosan harcolt a régi társadalmi rend igazságtalan­ságai ellen, a forradalmi esz­mékért. Némelyekről nemcsak a helytörténeti munkák, ha­nem a lexikonok, eseményle­írások, más könyvek is emlí­tést tesznek, méltatják mun­kásságukat. A település mú­zeumának munkásmozgalmi hagyományokat ápoló bizott­sága amellett, hogy gondosan gyűjtögeti az adatokat róluk, egy részüknek már emléket állított, valamint a velük kap­csolatos, jelentősebb évfordu­ló alkalmából méltatják mun­kásságukat. A hét elején Müller Géza születése 100. évfordulója al­kalmából a tanácsháza aulájá­ban elhelyezett emléktáblájá­nál rendeztek koszorúzás! ün­nepséget. Fehér Jánosné nyu­galmazott iskolaigazgató, a bi­zottság tagja mondott emlék- bészédet. Szekszárdon született 1885- ben, apja szabómester volt. Hat elemit végzett, majd a fő­városban kereskedőként dolgo­zott. Alig töltötte be 22. élet­évét, amikor kapcsolatba ke­rült a mozgalmi élettel, szak szervezeti tag lett. Az első világháborút végigharcolta, majd 1919-ben, az első ma­gyarországi munkáshatalom idején vöröskatona és Budán területi biztosként is műkö­dött. A Tanácsköztársaság le­győzése után menekülnie kel­lett Pestről. Testvérénél, Abonyban telepedett le, üldö­zői azonban hamarosan utol­érték, letartóztatták és a hely­beli hírhedt Vigyázó-kastély­ban kínozták. Kiszabadulása után továbbra is Abonyban maradt, előbb bátyja, majd saját fűszerüzletét vezette, de a munkásmozgalommal való kapcsolatát nem szakította meg. Tagja volt a helybeli munkás- körnek, 1931-ben egyik alapí­tó tagja az MSZDP abonyi szervezetének. Ezért újra csendőri megfigyelés alá ke­rül, sőt gyakran zaklatták, boltját egyre többször ellen­őrizték, majd iparengedélyét bevonták. Ezután napszámos­ként tengette életét egészen letartóztatásáig, 1944 áprilisá­ig,. Először Pestre , hurcolták, majd a nagykanizsai interná­lótáborba vitték, ahol nyoma veszett. Munkásságának és harcos életpályájának méltatása után megkoszorúzták emléktáblá­ját. Gy. Inkább könnyelműség Veszélyes gyerekjáték Balra sodródott. Féktávolsá. gon belül. Súlyos karambol. Nem adott elsőbbséget. A helyszínen meghalt. Hétről1 hétre, napról napra olvasha­tunk ilyen és hasonló vasta­gon szedett, tőmondatokkal kezdődő híreket e lap utolsó oldalán. Sajnos a rövid és mindig tragikus közlemények között újabban egyre sűrűb­ben szerepel Abony. Ha hin­nék a babonában, azt monda­nám, valaki átkot szórt erre a településre. Erről azonban szó sincs. Az a meggyőződé­sem viszont, hogy könnyel­műek, figyelmetlenek vagy fegyelmezetlenek a közúton közlekedők, a szakemberek szerint is a tragédiáknak esz az egyetlen magyarázata. Egyedi esetekből nem sza­bad általánosítani, de az előb­biek igazolására — mármint a meggondolatlanságra — mégis kénytelen vagyok. Tudom, mó­dom volt meggyőződni, hogy mindkét általános iskola ko­moly erőfeszítéseket tesz, hogy a gyerekek megtanuljanak szabályosan közlekedni. Sőt a Gyulai iskolának egy modern KRESZ-parkja van, ahol rend­szeresen oktatják a fiatalokat, miként kell az előírásoknak megfelelően kerékpározni. A télen történt, alig 40—50 méterre ettől a gyakorlópá­lyától az akkor síkos Lenin útón. 4—5 tanuló azzal szóra­kozott, hogy biciklijük se­bességét erősen felgyorsítot. ték, aztán hirtelen fékeztek. Természetesen a jármű né­hány métert csúszott. Iszonya­tosan veszélyes játéknak lát­szott. Kár. hogy mire közeliik, be érkeztem, gyorsan elinal­tak, így kilétük felfedni nem sikerült. Juventus ventus — ifjúság, bolondság — hangzik az egT.k latin közmondás. Igen ám, csakhogy a felnőttek sem an­gyalok. A munkahelyen elő­írás. hogy akik napi feladataik tejesítése során kerékpárral, k ■' zúton közlekednek, házi KRESZ-vizsgát kell tenniük. Nagyon helyén való intézke­dés, csakhogy a sikeres szá­monkérés után. a gyakorlati alkalmazással baj van, ugyanis ha nem érzik magukon főnö­kük tekintetét, az ismeret- anyag nagyon gyorsan elvész. megsemmisül. Ez csak két példa a fegyel­mezetlen magatartásra, de ha százat sorolnék, fel, még azután isi lenne miről beszélni.. A tragédiák általában meg­döbbentenek mindenkit, talán sokaikat gondolkodásra is kész­tetnék. Nem lenne célszerűbb előbb gondolkodni? Gy. F. Iható, tiszta víz Kutak készenlétlsen Három új kutat fúrattak az utóbbi öt esztendőben Abony­ban. A munkák kivitelezője a PVCSV volt. Az egyik kút vi­zét már másfél éve, hogy .hasz. nálhatja a lakosiság, a másik kettő üzembe helyezése a kö­vetkező ötéves terv éveiben várható. A vezetékes víz a nagyközségben eddig 3272 la­kásba jutott el. CEÍaLÉDI Kjlítia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1985. JŰNIUS 13., CSÜTÖRTÖK Ceglédi esz fesz Szövődnek a színpompás tervek Színházi társulatokat hívnak Még el sem kezdődött a meteorológiai nyár az idén, amikor elkészült — támpont­ként — egy tájékoztató az idei Ceglédi ősz eseménysorá­ról. Mire elkezdődik, kiforr. Tehetnek is hozzá, el is ve­hetnek belőle, hiszen az ese­mények tervezése és alakulá­sa nincsen mindig tejles össz­hangban. Szabadban, teremben Az első Ceglédi ősz 1965- ben zajlott a városi tanács művelődésügyi osztálya szer­vezésében, számos pártfogó közreműködésével. Rövidke volt, igaz, de kezdetnek ép­pen jó. Kóstolót adott, hogv mi mindent lehetne tenni, ami felpezsdíti a helybeliek és a város iránt érdeklődők figyelmét. Hatévi szünet után. 1971-től már kétévenként zaj­lik az őszi eseménysor. Tavaly nem volt: az idén lesz a következő. Számos más teendője mellett a vá­rosi tanács vb művelődési és sportosztáiya még a tavassza' elkészített egy vázlatot, tájé­koztatóul, hogy mi minden férhetne az események közé. A meghívókat, a Ceglédi ősz műsorfüzetét tervezik. Miklosovits László, albertirsai grafikusművész kap rá még- bfaatást.’’ Ajtervek szenet egymást érnék, egymást vál­tanák a kiállítások, művésze­ti események, találkozók és tudományos tanácskozások, sport- és kulturális műsorol'., szórakoztató rendezvények. A kulturális programot színesíteni kívánják, a kö­zönség rétegeződébe szerint, hogy elégedettek legyenek, akiket a vidám es azok is, akiket a komolyabb hangvé­telű műsor érdekéi. Az idqi őszi eseménysor összeállítását nagyban segítette, hogy szín­házi társulatok, művészeti csoportok rendelkezésére áll a Kossuth Művelődési Köz­pont minden igényt kielégítő színházterme és a népes kö­zönséget befogadó tornacsar­nok is. A főtéren rutinosan meg tudnak rendezni egy-egy Szívügyük a fuvola Előkészítős a harmadik Szeptemberben lesz öt esz­tendeje, hogy Cegléden az Er­kel Ferenc Állami Zeneiskolá­ban Zalavölgyi Cecília tanárnő vezetésével fuvola kamaraze­nekar alakult. A gyerekek ér­tik, szeretik a kamaramuzsi­kát. sokat tanultak a kezdet óta, szerepléseik gyakoribbak, így soron lehet követni fejlő­désüket. Ezen a tavaszon a városi nőnapi ünnepségen lép. tek fel, utána pedig a pedagó­gusnapon arattak nagy tapsot szereplésükkel. K 'sárból kosárba Egyenesen a kertekből Jól bevált szokás, jó lehe­tőség, hogv a Cegléd és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat nagyobb bolt­jai. ahbl a hely és a lehető­ség engedi, zödség-, gyümölcs­árusítással is foglalkoznak, kistermelőktől, kiskertesektől szerezhetik be az árut. Főként a lakótelepi ÁBC kisáruházak forgalma növekszik ettől, mi­vel ott nyitottak zöldség-gyü­mölcs részleget. A kiskertesek legtöbbje ko­ra hajnalban már eladásra hozza a friss árut, úgy, hogy a boltnyitás után máris kínál­hatják a fiatal borsót, fólia­sátorban nevelkedett paradi­csomot, zöldpaprikát, újhagy­mát, leveszöldségeket. Szamó­cát, cseresznyét és meggyet már folyamatosan szállítanak, a termés jó közepesnek ígér­kezik. — Egy szólammal kezdődött, most már nehezebb, három-, négyszólamos zeneműveket ta­nulnak a kamarazenekar tag­jai. Nagy örömünkre budapes­ti meghívást is kaptunk mór, múzeumban fognak fellépni a ceglédi kis fúvósok november­ben — újságolta Zalavölgyi Cecília fuvola szakos tanárnő. Mint említette, a közös mu­zsikálás eredményeként a gyerekek közül többen a zenei pályát választották élethiva­tásul. Tavaly Bálint Lilla, a szegedi, Szalisznyó Emília a bé­késcsabai zeneművészeti szak- középiskolába ielentkezett, fel­vételi vizsgájuk jól sikerült. Most májusban felvették a. ze­neművészeti előkészítőbe. Sze­gedre Mayer Editet, aki most fejezte be Cegléden a Várko- nyi-iskolában hetedik osztá­lyos tanulmányait. — Edit fuvola szakos, sikeres felvételi vizsgája számomra is nagy öröm, hiszen nem túl gyakori, hogy a tehetségek elő­készítő tagozatába felvételt nyerjen valaki — mondta Za­lavölgyi Cecília tanárnő. Számára külön öröm, hogy mindhárom fiatal az ő tanítvá­nya. táncmulatságot, vásárral egy­bekötött színes árubemutatót, könnyűzenei eseményt. Bemutatók sora A ceglédi boltok kirakatait erre az időre versenyben ter­vezik, rendezik helybeli szak­emberek, mivel a program­ban kirakatverseny is szere­pel majd. Lesz fúvószenekari hangverseny, tárgyalnak a Győri balett meghívásáról, a Rock Színház felléptéről, a zeneművészeti főiskola egy- egy növendékének hangver­senyéről, pantomim előadás­ról, szabadtéri filmvetítésről és filmbemutatóról, irodalmi estről, dzsesszhangverseny­ről —, hogy csak néhányat említsünk a tervezetből. Sor kerül az V. fa és kisplaszti­kái kiállításra, a VII. orszá­gos kisgrafikai bemutatóra, Dél-Pest megye népművésze­ti kiállítására a Kossuth Mú­zeumban. A sport sem marad ki A tudományos tanácskozá­soknak helyet a ceglédi Tech­nika Háza, a kórház tanács­terme, valamint a művelődési központ adhat. Szó van a korszerű táplálkozással kap­csolatos termékbemutatóról, yidaftv ’vásáritól, divatbémuta-3 tóról, cukrászati és hideg- konyhai finomságok felsora­koztatásáról, utcabálról. A Ceglédi ősz keretében ter­mészetesen sportesemények is zajlanak minden sporttele­pen, minden pályán. Ekkor szeretnék megrendezni az őszi futónapöt és a Juhos József asztalitenisz emlékversenyre is ez idő tájt kerülne sor. A program teljes képe he­teken belül kialakul. A ren­dezők nagyon szeretnék, ha ez a Ceglédi ősz is színes, vidám, értékes eseménysor lehetne. Mialkotás a tanácsteremben Cegléd város Tanácsának közelgő alakuló ülését az al­kalomhoz méltón feldíszített tanácsterem fogadja a város­háza épületében. Az újonnan megválasztott városatyák, a meghívottak és az érdeklődő polgárok Kapussy György festőművész monumentális olajfestményét láthatják a fa­lon A Dózsa kivégzése című 190-szer 330 centiméteres vá­szon annak idején nagy si­kert aratott a Műcsarnokban is. Az idős művész 1983 elején adományozta a ceglédieknek élete egyik főművét. Eddig a Kossuth Múzeum őrizte a mű­alkotást, s mint új szerze­ményt be is mutatta a látoga­tóknak. Mostantól viszont a város közéletének fontos fóru­mán tölti be küldetését. Az a terv, hogy további — a város múltjához kapcsoló­dó — történelmi személyisé­gek képmásával ékesítik a dísztermet, külsőségeiben is méltóvá téve a lefolyó esemé­nyekhez. Olvasónk levele Cserebere kellene Kis hasznot remélnek Az újság néhány évvel ez­előtt közölt egy javaslatot az­zal kapcsolatban, hogy jólen­ne, ha lenne a városban amo­lyan csereberepiac, mivel­hogy bizományi áruk boltja nincsen Cegléden. Az utóbbi időben tapasztalni, hogy a piactéri asztalsorokra, ame­lyek általában már a hetipia­cos napok délutánjain is üre­sek, kiköltözik egy-két ceglédi és olcsó pénzért kínálja a jó állapotban levő, eladásra gon­dosan előkészített használt holmikat. Kinőtt gyermeikru- ha, megunt táska, cipő, kony­hafelszerelés kerül közszemlé­re. A közvélemény megoszlik róla, van, aki jó ötletnek tart­ja ezt a csereberefórumot, mások elmarasztalják. Vannak, ákik kaján kodnak: úgy, úgy csak piac helyett, csak piac után. semmi helyfoglalás, sem­mi helypénz, könnyű így bol­tot csinálni! Ám a legtöbben mégis a helyeslők vannak. Nincs mit szégyellni, ha valaki a jó ál­lapotban levő használt holmi­nak új gazdát keres (önmagá­nak kis hasznot remélve), nem pazarol, pocsékol. Inkább eset­leg valami hivatalos formát kéne adni ennek a csereberé­A bizományos Ki manapság könyvet? nek. Például, ha kijelölnének hetente egy napot, például a vasárnap délelőttöt, biztosan sok használható holmi, tárgy lelne új gazdára. Ferencvári Tiborné Cegléd Maguknak nevelik. A Ceg­léd és Környéke Építőipari Szövetkezet a hiányzó szakem­bereket saját nevelésből pró­bálja pótolni. Az idén hat fiút vesznek fel bádogos tanuló­nak. Fogadásukra felkészül­tek, megfelelő tanműhellyel várják őket. Nátaszó a kerthslyiségben A helyőrségi művelődési köz­pont kertheiyiségében június 22-én, szombatón este műsoros összejövetelt rendeznek. A vendégművészek vidám össze­állítással és dalokkal szóra­koztatják a közönséget. A mezőgazdasági üzemekben kevesen vállalkoznak - könyv­terjesztésre. Nem könnyű kö­zeg. — Kérem, mutatkozzon be! — Dimitrovné Kotlár Ilona vagyok, a ceglédi Lenin Tsz bércsoportjának vezetője. 1970- ben kertészként kerültem a szövetkezetbe, ez a szakma volt az álmom, de mindössze három napig gyakoroltam. — Hogyan lett bizományos? — Nem is tudom. Eleinte a brosúrák szétosztásával bíztak meg, aztán valahogy rám ma­radtak a könyvek is. Jó, hogy így történt. — Nagy üzlet a könyvter­jesztés? — Ugyan, dehogy. Egy egé­szen minimális összeg kerül havonta. Ezt pénzért senki se csinálja. — Akkor meg miért vállal­ta? — Főleg mert így jómagam is könnyebben, gyorsabban hozzájutok az új kiadványok­hoz. — Emlékszik-e, melyik mű­vet ajánlotta legelőször? — Hú. hát ez 1982 végén le­hetett, akkoriban Merle-1 kap­kodták nagyon. — Ki vesz manapság köny­vet? — Természetes, hogy főként a szellemi munkával foglalko­zók. de fontos, hogv a fizi­kaiak alig maradnak le mögöt­tük. — A könyvárak emelkedé­se miként hat a forgalomra? — A legnagyobb baj. hogy még a gyönge külalakú kiad­ványok ára sem torpan meg. Mégis, ez nem riasztott vissza eddig senkit. — Mi az. amit képtelen el­adni? — Néhány ismeretlen kor­társ szerző munkáját, és egy­két kevéssé érdekfeszítő poli­tikai tárgyú kötetet. — Könyvterjesztőként mi volt a legemlékezetesebb csa­lódása? — Emlékezetes nincs, viszont folyamatosan csalódom a könyvkiadásban, hiszen a kur­rens dolgokat egyszerűen le­hetetlen megszerezni. — Mi maradt meg a könyv­heti kínálatból? — Semmi. Már elküldtem a pótrendelést is. — Kedvenc olvasmánya? — A versekhez vonzódom. A szakma minden esztendő­ben elismeréssel adózik az eredményes munkahelyi könyvközvetítőknek. Az idei ünnepi könyvhét alkalmából Dimitrovné Kotlár Ilona ki­váló terjesztői munkájáért a Művelődési Minisztérium Ki­adói Főigazgatóságának dísz­oklevelét vehette át. Gratulá­lunk. V, S. Gépvásárlás. Az abonyi Ság- vári Termelőszövetkezet eb­ben az évben kilencmillió fo­rintot szán gépek vásárlására. Ebből a pénzből elsősorban a gabona és a cukorrépa munká­lataihoz szükséges berendezé­seket szerzik be. Házai béreltek Gyógyító víz mellett Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet erre a nyárra egy házat bérelt Haj­dúszoboszlón. A tsz-tagok a kedvelt gyógyfürdőhelyen tölt­hetik így szabadságuk egy ré­szét. A hely kényelmes, ellá­tásukról maguk gondoskodnak s akinek kedve tartja, a napot reggeltől estig a szépen parko­sított nagy strandon töltheti, megmártózhat a gyógyító víz­ben. A DEMASZ Vállalat Nagykőrösi Üzemigazgatóságának ceglédi VHSZ müvezetősége közli a vá­ros lakosságával, hogy Cegléd területén a következő villamos- hálózatot építette meg Torna- soczki Ferenc és társai zártkert­ien** villamosenergia ellátásá­nak céljából a Nagyközépútról leágazó meglévő kisfeszültségű légvezeték meghosszabbításaként kb. 150 fm. hosszúságú kisfeszült­ségű légvezetéket építettünk a földút ÉNY oldalán. Cegléd köz­ponti lakótelepi villamosenergSa- ellátása céljából új 20 kv-os lég­vezetéket és OTR 20/400 típusú transzformátorállomást épltettün k. Az új 20 kV-os légvezeték a Gör­be utcában meglévő vezeték 3. sz oszlopáról ágazik le és halad á Muskotály utcában kb. 200 fm. hosszúságban a Nefelejcs utcáig, majd derékszögben megtörve a Névtelen utcában megépült transzformátorállomásig halad. Cegléd. Béke téri csomópont köz- világítása céljából új kandelábe­reket állítottunk és kisfeszültsé­gű földkábel hálózatot létesítet­tünk. Az új kandellábersor az Alszegi út és Szolnoki út torko­latától halad a Béke téren ke­resztül a Szt-lnokl út keleti olda­lán a Törten fitl csomópontig Az elkészült Ú1 villamos berendezése­ket 1085. június 14-én feszültség alá helyezzük. Felnívluk a város lakosságának figyelmét, hogy a villamos hálózat vezetékeinek megközelítése, érintése életveszé­lyes és tilos. ISSN 0133-asO» (Ceglédi Hírlap»

Next

/
Oldalképek
Tartalom