Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
4 múltból » ro^óboins. JŰNTTTS 1., SZOMBAT iVJT-VÄGTA Czentendre, május 12, megyei döntő. Verőíény, az ódon utcácskák ismerős hangulata, kilenc- venhárom csapat, több ezer ember. Versenyzők, rendezők, érdeklődők, barátok és idegenek. Utólag már azt is szívesen elfeledi az ember, hogy átélt gyomorszorító izgalmakat és — éhségeket. Csak az marad meg, ami szép emlék, főképp a győzelem élménye. És persze néhány derűs villanás ... A kárhányszor csak vetélkedőkkel ** akad dolgom, menetrendszerűen eszembe jut a következő alapvicc: — Mennyi esély van arra, hogy éjjel egy tízemeletes toronyház lépcsőfordulóján szembetalálkozunk egy elefánttal? A válasz: ötven százalék, mert vagy jön az elefánt, vagy nem. Joggal kérdezhetné bárki, hogy mi köze az elefántnak a vetélkedőhöz. Számunkra csupán annyi-, hogy körülbelül Hasonló eséllyel vágtunk neki a versenyeknek. Szóval; /vagy sikerül vagy nem! V ágta! Már tudniillik sok csapat viszont úgy vélte, hogy e játékos versenysorozat onnan kapta a nevét, hogy a zsűri egész nap csak az ő csapatukat „VÁGTA". Apropó, zsűri! Hallatlan sok előnyét fedeztük fel annak, hogy a feladatmegoldások elbírálására hivatott testület úgymond személytelen maradt. ítéletét és a helyezések pillanatnyi állását pedig számitógépes kijelzőkre bízta. Persze, ennek is vannak hátrányai. Mert_ hogyan leEieiáat Ssen fonti írón hét egy számítógép-zsűrit szidni? Főképp, ha valaki nem tud BASIC nyelven ...? ÍZ orábbi évek sikeres és félsikeres ^vetélkedőinek sora,késztetett arra, hogy elgondolkodjunk: vajon mi lehet a győztesek titka? Melyik az a tévedhetetlen taktika és stratégia, amely teljes bizonyossággal eredményre vezet? Mi az, ami átlendít egy versenyzőt, egy csapatot a holtponton? Amikor stresszhelyzetbe kerül, leblokkol, vagy egy-egy feladatnál faképnél hagyja a partnere, látszólag reménye sincs — mi viszi mégis tovább? Nos,_ igazán meggyőző választ mi sem'tälaJtürrk, qsáíc közSíitőleg: talán á személyes hiúság, a présztízs- féltés, vágy a jó csapatmunka, olykor a rutin, esetleg pusztán az a tény, hogy senki sem szeret veszíteni. Kicsit úgy van ez. mint a sportban : a győzelmet akarni kell, mert az jó, az mámorító. fTér és idő! Embere válogatja, hogy a két fogalomhoz ki-ki milyen képzetet társít. Az biztos, hogy olyat, mint hajdanán egy Einstein nevű Ar, csak a legritkább esetben. Mármost ha valaki a Pest megyei VIT-vágtásokat faggatná erről, ugyancsak furcsa benyomásai támadnának. A szentendrei verseny forgatagában két feladat között sikerült begyűjtenünk * véleményekből is néhányat: — Már harmadszor lapozom végig az útikönyveket egy nyavalyás szökőkutas tér miatt, de esküszöm, hogy ilyen tér a világon nincs, nemhogy egy VIT-városban! — Ezekkel az időjátékokkal idő előtt a sírba tesznek. Mi az, hogy tízpercenként ugrunk egy évet? 1948- ban vettem egy pár virslit, 1949- ben egy üveg sört, és mire a virslit belemártottam a mustárba, már két évet öregedtem. Sohasem fogom utolérni magam. — Miért nem születtem én nyolc lábbal és négy kézzel? Hát hogyan :tagok én' egy időbe« focizni, rrtal- rnoziii. mocsarat 'járni és sárkányt eregetni? A kötés—horgolásról már nem is beszélve... — Te, Ödön! Ezek elhintettek itt huszonöt különböző információt, amely ugyanahhoz a fogalomhoz tartozik. Namármost! Ha összegyűjtjük mindet, akkor könnyen kitalálhatjuk, hogy mire gondoltak. — Nem bánom. De előbb ők találják ki, hogy en mire gondolok! Tyiinden jó, ha a vége jó. Ezért végezetül hangozzék el a több száz résztvevő által megerősített vélemény: a precíz lebonyolításért és szervező munkáért tisztelet és elismerés illeti a játék rendezőit — Szeretem a fegyelmet, a rendet, s azt a tudást, amin mindez ala. puihat. Meg azokat az embereket, akik ügyesek, erősek, okosak — vagy legalábbis valamilyen szintet már elértek ebben. Parancsnokként is ebbe az irányba próbálok hatni. Lengyák Brigitta dekoratőr. Ipari szakcsoporttag, s kiállítások szervezésével foglalkozik. Színes egyéniség — úgy gondolja, ez családi örökség. — Apám sok mindent csinált életében. mikor születtem, éoo színész volt. de amatőr zenészként is fellépett. — Legkedvesebb feladat? — Negyven év—negyven tárgy. Alig tudtuk összeszedni, annyian segítettek! Az utcán megszólítottak — szentendrei vagyok — mit hozzunk? Nagyon jó érzés volt... Hegedűs József a nagykőrösiek csapatkapitányaként delegálódott a megyei csapatba. „Civilben’’ Nyársapát község párttitkára, meg a Haladás Termelőszövetkezet személyzeti vezetője, amúgy meg gépész- technikus ... s mindemellett a létező összes KISZ-ki tüntetés birtokosa ... EÜNGYAlv BRIGITTA s már csak azt áruljuk el, hogy a lakóterületi KISZ-alapszervezet oszlopos tagja. — Mi volt az, ami eddig a legjobban tetszett? — Nekem a megyei döntő. Ajpít a szentendrei rendezvény szerve;3kt- ségben, lebonyolításban produkált, az olyan mintát adott, melyet saját munkaterületemen mindenképp hasznosítani igyekszem. — Szakterület? — Ügy érzem, az ifjúságpolitikában, VIT-történetben mélyedtem el a legjobban. , Htí.EUÜS JÓZSEF Akcióban as akciósok Most — íélág-meddig utólag — szinte már kideríthetetlen, mikor, a VIT- vágta melyik szakaszában terjedt el, hogy a játéksorozat gazdája, az ötletek kidolgozója, egyszóval mindenese az Akció gmk. Az ertesüiés — különösen a feladatok végrehajtása előtt — meglehetősen vegyes érzelmeket keltett. Már ezt is géemkában — füstölögtek egyfelől —, vigyázzunk, mert az akciósok ötletgazdagsaga határtalan, óvatoskodtak ujjongva másfelől, kik már tapasztalhatták az Angyalost László, Pogány György, Neuman Gábor alkotta trió eddigi játékteremtő működésének izgalmait. A VIT-vágta olyan, négy fordulós országos közösségi játék, amely lebonyolításában, rendszeréoen és a feladatok jellegében Is minden eddigi vetélkedőtől különbözik. S miután a játék befejező fordulója, az országos döntő már nem akciós munka, úgy éreztük, a vágtázó csapatok túlnyomó többségének kíváncsiságát elégítjük ki. ha felkeressük őket. Az Amerikai úton, a Komócsin Zoltán KISZ-iskola kebelében, egy íaház a VIT-vágta főhadiszállása. A falakon a játékkal kapcsolatos emblémák, VTTaminok, plakátok, másutt újságcímes táblácskák emlékeztetnek a feladatokra. Angyalost Lászlót — máskülönben az ötlet havonta jelentkező számítástechnikai mellékletének, a Bitiéinek felelős szerkesztőjét — stílusosan — elsőként az ötletről kérdeztük. — Régi vetélkedés családból származom, ami most azt jelenti, hogy már réges-régóta csinálunk játékokat, szerveztem vetélkedőket. Azért, hogy mégis kössük valamihez, talán Debrecenben gyorsultak fel az események. A tanítóképző főiskola népművelés—könyvtár szakára jártam, s egyúttal a kollégiumi rádiót is csináltam, s így jöttem össze Pogány Györggyel, aki a műegyetemen ugyancsak rádiózott. Később az Ötödik sebességet együtt vezettük, s ott jöttünk össze lyeuman Gáborrá!. A vágtára máskülönben Huszeri Józseffel egészültünk ki. A gazdasági munkaközösségeknek híre-hamva sem volt, mi már régen vetélkedőszervezők voltunk. Hogy gmk-vá alakultunk — 1983-ban — elsősorban anyagi természetű okai voltak, megbízóink így más forrást használhatnak fel honoráriumunkra. De az alap az volt. hogy kiderült, egyáltalán van ilyesmire kereslet, annál is inkább, mert bár mások is foglalkoznak játékokkal, a műfaj nagy szervezőkészséget igénylő ágában — mint például ez — mi dolgozunk csak. Áss első fordulóra május 5-én került sor. A rádióban hangzottak el a feladatok, melyek közül harmat kötelezően, s még ötöt választható módon kellett megoldani. Ezek között szerepelt a múlt emlékeinek kutatása, közösséget teremtő rendezvény szervezése, mára funkciójukat vesztett tárgyak gyűjtése. Akik ezeket teljesítették, a második fordulóban is részt vehettek. Az országban 13S0 — megyénkben L28 — csapat alakult. — S az említett füstölgések — mért egy gmk-nak adta ki a KISZ KB a VIT-vágtát — hogyan érintenek? — Nézd, én úgy gondolom, sokan' nehezen értik meg azt, hogy ez komoly szaktevékenység, ami akármennyire is játékkimenetelű, azért még -nagyon komoly felkészülést, mindenféle ismeretet igényel. Sokszor ezt mondjuk egy politikai munkatárstól várják el. figyelmen kívül hagyva azt az alapvető tényt, hogy neki nem biztos, hogy ehhez is kell értenie... mi meg éppen ehhez értünk. — Honnan a rengeteg ötlet? Emlékszem például a megyei fordulóra. Délután kettőkor sokan úgy érezték. átcsapnak a fejük fölött a feladatok hullámai, később, mikor végeztek, meg nem győztek csodálkozni a furfangosnál furfangosabb játékokon. — Egy játék kitalálásához szerintem nem kell más. mint papír és toll. Meg idő, Rengeteg idő. Meg az adott témához jól értő szakemberek, A lezajlott* helyi, megyei, majd területi fordulók játékaiban több évi szellemi munkánk fekszik. Sok természetesen nem erre lett kitalálva, de most vonultattuk fel. Valahogy úgy van ez, mint a hólabda, lavina is lehet beíőle. Például az időjáték, amit megtűzdeltünk a hír- meg a ze nezavarral, hogy csak kettőt említsek. Úgy is lehet fogalmazni, hog' egy csavarral többet próbáltunk ten ni, mint eddig volt — lásd a Ki vagyok én információs játék, a csapatmalom, vagy a telesakk. Máskülönben ez érdekes gondot is okoz, nevezetesen a további sorsát kitaiá- cióinknak. Nem a2 a probléma, ha egy-egy osztály vagy iskola „lemásolja” akármelyiket is, de az már gondolom joggal zavarhat majd bennünket, hogy mások fognak Ötiö- teinkkel anyagi hasznot húzni. A második fordulóra május I2-én került sor, megyénkben Szentendrén. Előzetesen kiadott feladatvázlalok alapján, úgynevezett ídőjáték keretében vetélkedtek a csapatok. 9.30-161 tíz perc egy évet jelentett, s ezen időrendhez kapcsolódott a feladatok zöme. A több mint harmincféle játékot 93 csapat csinálta végig. Az élen végzett tíz helyezettből — az elsőből mindannyian, a másodikból nvoléan, a harmadikból hatan és Így tovább — alakult az új, immár a megyét képviselő együttes. — A felépítés minden sora. a játék minden egyes eleme szinte szervesen kapcsolódott egymásba, s nem képezett kivételt az alkalmazott szimbólumrendszer sem. — Ez utóbbit pályázatra adtuk, * KlSZ-szeí együtt zsűriztük. Természetesen szakember készítette, mi csak szerveztük. De hasonlóképpen csináltuk a zenezavart meg a hírzavart is: profikat kértünk fel a feladat összeállítására, miután vázoltuk elképzeléseinket, szabad kezet kaptak. — Talán minden VIT-vágtában részt vevő csapat nevében fogalmazhatok: sikerült megőriznetek az abszolút titkosságot, komoly formában fel serrj merülhetett a vetélkedők szokásos kísérőjelensége, az esetleges favorizálás. A százhalombattai, szentendrei, nagykörösi, budakalászi, gödöllői, váci, tápiósze.lei meg pomázi csapatok delegáltak a tatai területi döntőre, melyre május 18-án került sor, Fejér Győr-Sopron, Komárom és Vas együttesei ellenében állt ki megyénk. Az összmunkát — s újra csak érdekes feladatokat hozó versengés 'pontozásának érdekessége volt, hogy fecnikért majd ezek tízes egységeivel trikókért folyt a küzdelem. Elsősorban jó délutáni hajránkkal mintegy négy rrikős különbséggel kerültünk az első helyre. — Ez sem volt egyszerű, borzasztó fáradságunkba került, sértődésé* is adódlak ebből — pedig abszoiut alapvetőnek tartom ezt a követelményt bármilyen vetélkedőnél. Gondold csak meg. a második fordulóban a húsz helyszínen körülbelül kétezer ember dolgozott rendezőként. S ők is csak 11-en ismerték meg azt a konkrét anyagot, amire másnap a feladatuk során szükségük vóit. Mindig eppen annyi információt adtunk, amennyire éppen szükség volt. Vegyük például a filmkiállítást. Az elején közöltük, lesz egy ilyen feladat, ilyen meg ilyen helyszín kell hozzá. Később adtunk egy listát, kell egy porcelánlavór, beföttesúveg. kézigránát, és így tovább. Még a sorrendre is vigyáztunk, összeillők ne kövessék egymást. S miután összegyűltek a dolgok, az utolsó pillanatban mondtuk meg, mit tegyenek egymás mellé... — Most, hogy az utolsó forduló mar nem az Akció gmk rendezésében megy, bizonyára a tapasztalatok ösz- szegzése s újabb feladatok szervezése jár a fejetekben ... — Talán kezdjük az elsővel, a tapasztalatokkal. A feladatok többsége — az első fordulótól kezdve — olyan volt, hogy csakis azok tudták megoldani, akik meg tudtáK szervezni saját munkájukat. Szerintem ez volt a legnehezebb feladat, s ahogy láttam. nem mindenütt oldották ezt meg a legoptimálisabban. A területi versenyre azért kellett negyven ember. mert negyven emberre szabott feladatok voltak. Nem buszt tolni — ennyien oda sem férnek —. de hogy nyolc ember készítse a video- zanzát. hiszen éppen négyszer annyi geg pattanhat ki agyukból.; mintha ketten kínlódnak vele, hogy csak egy példát említsek ... S nem készültünk eléggé arra. hogy itt már vérre menő küzdelem folyik, s néhány feladat a vártnál nagyobb bonyodalmat okozott. S újabb feladatok? Nyáron építőtábori játékokat vezetünk majd. A június 2-i országos döntőn ellenfeleink Békés, Heves. Zala megye csapatai. A tét: a moszkvai VIT eseményei» való részvétel. A győztes megye mind a 40 játékosa, egyebekben í>—15—10 versenyzővel, kiíencvenen utazhatnak a találkozóra. A játék kiírása s-zerint a megyék csapatai egy sor olyan feladatot is kapnak majd. amelyhez a megye latosainak segítsége is kell, s valóban megmozdulhatnak a csapatért. Ezúton is kérjük ezt ... tme, így néz ki az Akció gmk tevékenysége, azoké. akiknek az eddigi, ötletdús. igazán, eredeti vágtákat, •feladatait köszönhétjük.
