Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX, ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 1985. MÄJUS 8.. SZERDA ftendbebzíák az utakat Busz jár a vonat vonalán Hét végén nehezen érkezik segítség Annak idején a vasútvonal megszüntetésének az volt az előfeltétele, hogy jó útjai le­gyenek Csemőnek, s mind két irányba, Nagykőrös és Cegléd felé gondtalan legyen a köz­lekedés a közúti járművek számára. Űj utat is kapott a község, a meglévőket pedig kiszélesítették, s az összesnek a karbantartására azóta több gondot fordítanak, az illetéke­sek, Csemő a maga módján hoz­zá tudott járulni a közúti fej­lesztéshez úgy, hogy homok­bánya nyitására adott enge­délyt a tanács. A homokbá­nyára települt a KPM (ma KM) keverőüzeme, s az ott készített homokbeton felhasz­nálásával szélesítik nem csu­pán Csemő, hanem egész Dél-Pest megye útjait. A csemői bekötő utak tehát jó állapotban vannak, a gu­mikerekek sima aszfalton gu­rulhatnak Lajosmizse, Albert- irsa, Cegléd és Nagykőrös irá­nyába. Sőt, Nagykőrösre két út is vezet. Az utak jó állapota pedig lehetővé tette a vasutat he­lyettesítő Volán buszjáratok fejlesztését. — Ceglédre, L ajosmizsére, Nagykőrösre megoldott a buszközlekedés. Igaz, a ceglé­di járatok ritkultak valame­lyest, de még igy is, kielégítő utasforgalmat bonyolítanak le, hiszen Cegléd és Csemő kö­zött hétköznap a 20 perces menetidő igazán jónak mond­ható. Meg is nőtt, a jó közle­kedés miatt, a csemői telkek vásárlása iránti igény. Az pe­dig további vonzerő, hogy a városi telkekéhez képest igen olcsó a tartós használati díj, mindössze 15 forint négyzet- méterenként — mondta Boda János, Csemő tanácselnöke, amikor a közlekedési állapo­tokról, s az azzal összefüggő szociális kérdésekről beszél­gettünk. Tény, hogy egy település útjainak állapota nagyban meghatározza az ott élők kö­rülményeit, igy az egészség- ügyi ellátás terén is. Különö­sen ott értik meg a közleke­dés és az egészségügy kapcso­latát, ahol a központi körzeti orvosi ügyelet nagy távolság­ra van az egyes települések­től, vagy ahol sok a ritkán el­szórt tanya, messzire vannak egymástól a segélykérő tele­fonok. Nos, Csemő is ilyen község, ahól tökéletesen kielégítő a körzeti orvosi ellátás. Két körzeti orvosa és egy fogor­vosa van a falunak. Mindkét orvosi körzetben dolgozik egy-egy betegápolónő, az egésaségházban kát védőnő. Azonban, a hétvégi körzetesí- tebt orvosi ügyelet ma még meglehetősen döcög, legalább­is Boda János tanácselnök szerint, aki a következőket mondta el ebben az ügyben: — Központi ügyeletünk Ceg­léden működik, de van még a város vonzáskörzetében ügyelet Abonyban és Albert- irsán, ahol a két községhez közelebb lévő más települé­sek lakosait is ellátják hétvé­geken, Hát ez a megoldás nem váltott ki osztatlan lel­kesedést, ‘elsősorban azért, mert a telefonhálózat nem kielégítő és megbízhatatlan. Például Csemő külterületén az úttalan utak mentén 3—4 kilométerre vannak egymás­tól a segélykérő telefonok. S ez azért is nagy gond, mert éppen az idős korú lakosság többsége él a tanyákon.. Ha kinn van úton az ügyeletes orvos, őt csak CB-rádióval le­het elérni, de ehhez előbb te­lefonálni kellene Ceglédre a központi ügyeletre. Csakhogy a telefon nem mindenki számára, s nem minden esetben érhető el azonnal. De a hétvégi men­tős ügyelet sorsa sem tisztá­zott még. Ezért fordulhatott elő, hogy amikor egy gyerek­Igszcbánycsere Pillantás a személyire á Tudom, hogy nem valami iz­galmas könyv, de mégis érde­mes fölütni, s egy pillantást vetni a harmadik oldal leg­tetejére. Itt is az érvényes ro­vatnév mögött ácsorgó dátum­ra. Megvan? Nos, aki személyi igazolványának idézett helyén ezt olvassa: 1985., tudnia kell, ütött az óra. Mármint az ok­mány érvényesítésének órája. Több kilónyi papír érkezett a minap a.ceglédi rendőrkapi­tányságra. Az Állami Népes­ségnyilvántartó Hivatal küldte el azon ceglédi és környék­beli honpolgárok névsorát, akiknek ebben az esztendőben keii gondoskodniuk lejárt sze­mélyazonosságijuk érvényesí­téséről. Erről valamennyien írásos értesítést fognak kapni. A szertartás két darab igazol­ványkép, a cseréhez szükséges adatlap, egy húszforintos ille­tékbélyeg és a régi igazolvány kíséretében a kapitányságon ejthető meg. Úgy alakúit, hogy akik már időközben túlesnek a dolgon, azok is találnak majd postaládájukban értesítést. A gördülékeny ügyintézés érde­kében annyit tegyenek meg, hogy a felhívás hátlapjára nyomatott válaszlevelezőlapot visszaküldik a hatóságnak. Csupán a nyomaték kedvéért jegyezzük meg, hogy aki vala­mely oknál fogva elhanyagol­ná az igazolvány kapcsán reá rótt kötelességét, magasabb fokozatú papírt kap, idézést, a tetejébe pedig 500 forintos helyszíni bírságot. S ha netán erre is fütyül valaki, bizony semmi sem menti meg a sza­bálysértési eljárástól és a leg­feljebb 3 ezer forintos bün­tetéstől. Szóval nem éri meg. Jó néhány idős, nehezen mozgó ember is szerepel a névsorban. Nekik természete­sen nem szükséges a kapitány­ságra menniük, éppen elegen­dő, ha egyik hozzátartozó vál­lalja az ügyintézői teendőket, felszerelkezve az imént leírt okmányokkal. Az elkészült személyi igazolványt vedig a rendőrök házhoz viszik. V. S. Tanácsülés Május 13-án. hétfőn délután egy órakor ülést tart a városi tanács. Az 1984. évi működési költségvetés és. fejlesztés ter­vének végrehajtásáról és a végrehajtó bizottság tevékeny­ségéről hangzik el jelentés. nek kificamodott a bokája, az anyuka hiába szőtt be a men­tőállomásra, mert a mentős csak a körzeti orvos beutaló­jára ment volna Csemőbe, holott hétvégeken nincs kör­zeti orvosi rendelés a faluban. A legsizomorúbb a dolog­ban, hogy a mentőállomás ügyeletese nem hitte el, hogy Csemőn hét végén nincs kör­zeti orvos! Ezért kellett an­nak az anyának egy órán át könyörögnie, majd fenyege­tőznie feljelentéssel, hogy végre kijöjjön Csemőbe a mentőautó. Pedig már jó ide­je él az ügyeleti szolgálat! — háborgott Boda János tanács­elnök. Tehát ma már több jó út van Csemőben, ez nem lehet akadály a rnenősöknek! Igaz, a tanyákon azért még sokáig nehéz dolguk Lesz a dűlőuta- kon, de hát ezit hivatásukkal együtt vállalták. Aszódi László Antal Kenyerek sereg® Kenyéren él az ember, így tartja a közmondás es ez a tapasztalata -a- sütőiparnak isj A Dél-Pest megyei -Sütőipari Vállalat, amely Ceglédet és környékét ellátja, tavaly 12Ö0 vagon kenyeret sütött, több mint 44 ezer darab péksüte­ményt készített, zsemlemor­zsából 70 vagonnyit juttatott a boltokba. A kitüntetett pártmunkás „A legszebb éveim voltak'7 Fáradhatatlan temkarássa! Lencsés Gáborné, a ceglédi pártbizottság politikai munka­társa, harminc esztendeje dol­gozik a mozgalomban. Munká­ja elismeréséül a közelmúlt­ban megkapta a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát. Vá­rosunkban sokan ismerik őt, azt azonban kevesen tudják, mi mindent ölel föl ez a há­rom évtized. — Nehezen tudtuk megbe­szélni a találkozót. Ügy érez­tem, nem szívesen vállalja a nyilvánosságot. Miért? — Ne értsen félre, nem ál­szerénységből mondom, de na­gyon sok embert ismerek, akik hasonlóképp megérdemelnék a kitüntetést, hiszen hozzám ha­sonló módon, szívvel-lélekkel dolgoznak. Nem hiszem hát, hogy én vagyok az egyedüli példa. Már az is rendkívül nagy elismerés számomra, hogy itt dolgozhatom. CD — Igen magas elismerésben részesült. Jól megnézik, kinek adják. Mégiscsak történnie kellett valaminek ez alatt a 30 év alatt. — Meglehetősen régen, 1943- ban még az EPOSZ-nál kezd­tem munkálkodni. 1953 óta vagyok párttag. A kezdet na­gyon érdekes volt. Játékosan úgy emlegetem, hogy lekerül­tem az Ipoly felső folyásától az alsóig, ugyanis a Felvidék­ről származom és Szobán kezdtem el dolgozni a járási tanácsnál 1952-ben, majd Vác- ra kerültem. Ott a járási párt- bizottság reszortvezetője vol­tam. Férjemmel együtt Ceg­lédre költöztünk még az 50-es évek elején. 1960-tól voltam a járási pártbizottság munka­társa. A járások megszűnté­vel kerültem a városi párt- bizottságra. — A felszabadulás utáni időszakban sok társadalmi munkát végzett. Kérem, be­széljen ezekről az évekről! — Még az EPOSZ idejében aktív részese-'voltam a ,-nagy- börfesönyi kulturális esemé­nyeknek. 1950-ben — 20 éve­a — tanácstaggá választot­tak. Ez a megbízatás is plusz feladatokkal járt. Elég sűrűn zajlottak, ez idő tájt az esemé­nyek. Megalakult egy apró kis tsz. nincstelenekből. Aző mun­kájukat is segítettük. A ta­Célba jut a cáklasaíáta w Cseh exportra céklát töltenek 5 4-cs üvegekbe a Nagykőrösi Kon­zervgyár ceglédi gyáregységében. Felső képünkön a konzervüzem új Meíálbox XO zú- rógepe gőzvákuu- mos eljárással lég­mentesen zárja le az üvegeket. A fo­lyamatos paszíő- rözöböl érkezik a készáru, amelyet gúlákba rakva szállítanak tovább (alsó képünkön). Apáti-Tőtt> Sándor felvételei m nácstagság mellett tagja vol­tam még a szociális bizottság­nak is. Ekkor foglalkoztam a rokkantakkal. Akkoriban még az értekezletek munkaidő után voltak, így aztán a jegyző­könyveket is társadalmi mun­kában írtam. — Mindez Szobon és Vácon történt. Hogyan teltek az évei Cegléden? — A tsz-szervezés időszaká­ban csöppentünk ide. Részt vettünk az agitációban, d, fog­lalkoztunk a békekölcsön- jegyzéssel is. Amikor a járási pártbizottságon dolgoztam, rendszeresen jártam a környe­ző falvakba. Hívtak, vártak, segítséget kértek tőlem, de ne­kem is nagyon sokat segítet­tek az emberek. Úgy érzem, szereitek. Én is szerettem köz­tük lenni. Ez többet ér szá­momra minden kitüntetésnél. Érzésem szerint ebben az idő­szakban dolgoztam a legered- menyesebben. A legszebb éveim voltak. Ezután a városi párt- bizottságra kerültem. Nem pa- naszkodhatom, ■ megbecsülnek. Jól érzem magam itt is. Meg­nőtt a terület, több alapszer­vezet került hozzám. így az­tán érthető, hogy kevesebb idő jut a találkozásokra, a kap­csolatteremtésre. — A férje is mozgalmi em­ber. Nem, látta karát a csalá­di életük a sok-sok társadal­mi munkának? — Ellenkezőleg. Nagyon jól együtt tudtunk dolgozni, egy­mást megértve, kiegészítve. Igaz, jól kellett szerveznünk az életünket, de szerencsére azonosak a céljaink. Több időt fordíthattunk volna például a szórakozásra vagy az anyagi előbbre jutásra. De valahogy minket soha nem a meggaz­dagodás vágya vezérelt, ha­nem a közösségért végzett, örömteli munka. Mindkettőnk számára ez az elsődleges. — Közel áll a nyugdíjkor­határhoz. Gondolom azonban, hogy nyugdíjazása után sem hagyja abba az aktív munkát. — A világért sem. Már ter­vezgetem, hogy többet fogók segíteni a lányomnak az uno­kák nevelésében. Azt azonban nem szeretném, hogy csak ez töltse ki az időmet. Ha szá­mítanak rám, továbbra is részt vállalok a város közéletéből. (3) — Miből táplálkozik ez a tenniakarás? — A munkában rejlik, a kö­zösségben. El sem tudom kép­zelni az életem munka nél­kül. Elmondhatom magamról, hogy én még soha nem unat­koztam. Hinni kell a mun­kánkban, mert elhivatottság nélkül nagyon sivár lenne az élet. Kiss Györgyi Koszorúzás Május 9-én csütörtökön dél­előtt 11 órakor — a fasizmus felett aratott győzelem 40. év­fordulója alkalmából — Ceglé­den a Szabadság téren koszo- rúzási ünnepséget tartanak a szovjet hősi emlékműveknél. Bistyák Dezső tüzér ezredes mond beszédet, majd a párt-, tanácsi vezetők, tömegszerve­zetek, fegyveres testületek, munkahelyek, intézmények képviselői helyezik el koszo­rúikat. •Sötét galamb. A szolnoki Szigligeti Színház május 17-én, pénteken este hét órakor Ör­kény István Sötét galamb cí­mű színművét mutatja be a ceglédi Kossuth Művelődési Központban. Jegyelővétel Péntek esti randevú A tavaly még NB I-es Duna­újváros legyőzésével — remek teljesítménnyel, bravúros já­tékkal — kitűnően rajtolt a Ceglédi KÖZGÉP férfi NB I/B-s kézilabdacsapata az ez évi bajnokságban. A héten ugyancsak a legmagasabb osz­tálytól a Dunaújvárossal együtt búcsúzó HÓDIKÖT látogat Ceglédre. A találkozót a szokásostól eltérően nem szombaton, hanem pénteken rendezik meg a városi torna- csarnokban, este hat órától. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel a szakosztály a mérkő­zés helyszínén megkezdte a belépőjegyek elővételi árusítá­sát. Szombaton és vasárnap bir­kózók szállják meg a torna- csarnok küzdőterét, mivel vá­rosunkban rendezik meg a magyar serdülő kötöttfogású egyéni bajnokságot. A nagy mezőnyben — ott lesz a sport­ág utánpótlásának színe-java — három ceglédi fiatal is sző­nyegre áll. A kétnapos ese­ményre — az első nap 12. a másodikon 9 órakor kezdődnek mérkőzések — a belépés ingye­nes. ü. L. Kispályás foci Nevezés és sorsolás Még néhány nap, s elkezdő­dik a városi kispályás labda­rúgó-bajnokság. Rendszere az elmúlt évekhez hasonló lesz. a jobhak az első osztályban, a többiek pedig a második­ban vetélkednek, a nevezések számától függően akár két cso­portban is. Aki az utóbbi egy ércben labdarúgásban bajnoki -Aigy kupamérkőzésen szerepelt, ezen a tömegsportbajnoksá­gon nem játszhat. A bajnokság sorsolását pénteken tartják a sportfelügyelőség helyiségében, s nevezéseket is addig fogad­nak el. A cím: Városi Sportfel­ügyelőség, Cegléd, Rákóczi u. 14. iífm'ió Fontos pontokat hoztak Két mérkőzés — 3 értékes pont a fővárosból. Ceglédi VSE—Ybl Miklós Főiskola 12:7 (2:2, 4:2, 5:1, 1:2). Budapest, Komjádi uszo­da. Cegléd: Szőnyi, Beck, Czi- gány, Pap, Bóbis, Kelemen, Ungvári. Csere: Tankó, Ócsaí, Kis, Lakatos, Tóth. Edző: Czi- gány Károly. Góllövők: Czigány (3), Kele­men (3), Pap (2), Ungvári (2), Bóbis (1), Kis (I). Magabiztos játékkal győzte le csapatunk az igen lelkes fő­iskolás együttest. A mérkőzés elejétől a CVSE irányította já­tékot, és a 3. játékrészben szin­te tetszés szerint érte el a gó­lokat. , Ceglédi VSE—Bánki Donát Főiskola 10:10 (2:4, 1:2, 4:3, 3:1). Budapest, Komjádi uszo­da. Góllövők: Czigány (3), Ung­vári (3), Pap (3), Bóbis (1). A kettős forduló második mérkőzése nagy csatát, hozott a bánkis csapat ellen. Az első két játékrészben elhúzott a főisko­lás gárda, a CVSE nem játszott jól, de a lelkesedés végül is meghozta az eredményt, és az utolsó játékrészben sikerült egyenlíteni. A következő két mérkőzés a MAFC és az Eg­ri Vízmű csapata ellen lesz, szintén idegenben. Beck Mihály ISSN 0133—2600 (Ceglédi Híri*p)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom