Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-31 / 126. szám
1983. MÁJUS 31., PÉNTEK Országgyűlési képviselők a választék között (y TOVÁBBFEJLŐDÉSÜNK EGYETLEN KULCSA: A JOBB MUNKA Nagygyűlés Kaposvárott, Pécsett, találkozók a Csepel Autógyárban és Tökölön Választás! nagygyűlést rendeztek csütörtökön Kaposvárott, a városi sportcsarnokban, mintegy ezer résztvevővel. A Himnusz elhangzása után, dr. Novak Ferenc, a Hazafias Népfront Somogy megyei titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Losonczi Pál, az MSZPrSP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mondott beszédet. A barátság szálait erősítik a nemzetiségiek — Nehéz öt esztendő van mögöttünk és könnyebbnek a a következő öt sem ígérkezik — mutatott rá elöljáróban Losonczi Pál. — A külső körülmények adottak, azokon változtatni nem tudunk. Az előbbrejutáshoz tehát saját tevékenységünkön kell igazítani. Helyzetünk javításának egyetlen kulcsa van: a jobb munka! — Amikor a munkáról szólok általában, minden hasznos tevékenységre gondolok, a fizikaira és a szellemire egyaránt. Szocialista céljainknak és elveinknek megfelelően már jelentős lépéseket tettünk előre a köztük levő különbségek csökkentésére. — Ha körülnézünk napjaink világában, nem nehéz észrevenni, • hogy a legjobb gazdasági fejlődés ott megy végbe, a munka hatékonysága ott nő leggyorsabban, ahol a műszaki feljesztésnek, a technikai haladásnak, a korszerű eljárások alkalmazásának a legnagyobb figyelmet szentelik. — Valamennyiünk előtt világos, a munka szükségletek kielégítésének eszköze. Értéke annál nagyobb, minél inkább szolgálja az emberi vágyak beteljesedését. Ezért vállalnak többletmunkát, túlórázást, részvételt a gazdasági munka- közösségekben, vagy éppenséggel az úgynevezett második gazdaság különböző képződményeiben. —^ Kívánatos lenne, amit a kongresszusi határozat is megfogalmazott, hogy a fő munkaidőben szerzett kereset legyen az alapja az életszínvonal emelkedésének, mert akkor több idő jutna pihenésre, mű- vetődésre, sportolásra, szocialista eredményeink élvezetére. A társadalomnak és az egyes embernek ehhez a közös céljához azonban csakis a jelenleginél hatékonyabb munka vihet közelebb. — A mindennapok tapasztalataiból. tudjuk viszont, hogy nem is olyan könnyű ezt gyakorlattá tenni. A hatékonyság bizonyos feltételei és a szocialista gazdaság egyes erkölcsi elvei nem mindig találkoznak egymással. Két — egymással nem teljesen azonos — érték- rendszerünk is van. Ez fejlődik ki például a teljes^ és a hatékony foglalkoztatottság ellentmondásában. — Kiemelkedő szocialista vívmányaink egyikét — a teljes foglalkoztatottságot — meg akarjuk őrizni a termelékenység ütemének a jelenleginél gyorsabb növekedése mellett. Ebből kövekezik, hogy a jövőben munkát — és nem munkahelyet — kell biztosítanunk minden keresőképes magyar állampolgárnak. Mégpedig ott, ahol képességeivel, tudásával legjobban szolgálhatja össztársadalmi érdekeinket. — Nem kisebb feladat annak a megoldása sem, hogy a „jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítményekben levő különbségeket, a munka társadalmi hasznosságát”. Nem új ez a program. Hosszú évekre visszamenően, újra meg újra fogalmazzuk. Az „egyenlősdi” azonban makacsul ellenáll. — Ha arra gondolunk, hogy az életszínvonal emelésére, az életkörülmények javítására csak azt használhatjuk fel, amit megtermeltünk, nem lehet kétséges, merrefelé kell terelni a közgondolkodást. — Olvan demokratikus légkört kell teremteni, a jelenlegi — lehetőségeikben demokratikus — fórumokat oh'anná keil átformálni, amelyben és amelyeken a dolgozók őszinte választ kannak az őket érdeklő és érintő kérdésekre, ameiy- ben és amelyekben megtorlástól való félelem nélkül fejthetik ki véleményüket, elmondhatják javaslataikat. És azok ne csak tükröződjenek a döntésekben, hanem nyomon követhetők és számonkérhe- tők is legyenek. — A mögöttünk levő csaknem három évtized során arra törekedtünk, hogy a munkások érdemi részvételét növeljük a döntéshozatalban. Az új döntések — egyebek közt a vállalatirányítási rendszer továbbfejlesztése — újabb lehetőségeket biztosítanak a demokratizálódásra, a mienktudat felerősödésére, ami a hatékony munka egyik leghatásosabb erkölcsi ösztönzőjévé válhat. — Dolgozó népünk ismeri és nagyra értékeli a szocializmus építésében elért eredményeinket, gazdaságunk és társadalmunk átformálódását, kulturális és szociális vívmányainkat, tudományos és művészeti életünk nemzetközileg is jelentős sikereit. — Ha nem is gondok nélkül, de biztonságban, emberhez méltó körülmények között élünk. Fejlődésünkhöz alapvetően hozzájárult a Szovjetunióhoz, kommunista pártjához és az egész szovjet néphez fűződő barátságunk, az a testvéri és szocialista viszony, ami kapcsolatainkat és együttműködésünket jellemzi. Politikánk továbbra is tartós, lényegi eleme — egyben népünk elsőrendű nemzeti érdeke — a magyar—szovjet barátság ápolása, internacionalista együttműködésünk fejlesztése. — A közös elvekre, az alapvető érdekek és célok azonosságára, a kölcsönös előnyökre, valamint történelmi hagyományainkra, a ssok tekintetben közös múlt és közös kultúra tényeire épül hazánk együttműködése a szocialista országok közösségével. Meggyőződésünk, hogy nemcsak a legelemibb nemzeti érdekeink egyike, hanem belső építőmunkánk sikerének is feltétele a kapcsolatok szélesítése és erősítése az élet minden területén. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésének, az együttműködés korszerűsítésének a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében éppúgy, mint kétoldalú kapcsolatainkban. — A Varsói Szerződés megújításában is a közös érdekek vezéreltek. Ügy véljük, hogy ez a szervezet a legalkalmasabb külpolitikai céljaink ösz- szehangolására, védelmi képességünk fokozására, a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ügyének szolgálatára. — A nemzetiségi szálak is összefűznek bennünket a szocialista országokkal és a szomszédos Ausztriával. Hazánkban kis számú nemzetiség él — németek, szlovákok, románok, szerbek, horvátok és szlovének —, népünknek viszont csaknem egyharmada határainkon kívül, zömmel a velünk határos szocialista országokban, illetve Ausztriában. — Meggyőződésünk — és ezt pártunk XIII. kongresszusa ismételten leszögezte —, hogy a nemzetiségeknek fontos szerepe van a magyarság és a szomszéd nének közötti barátság ápolásában, országaink együttműködésének erősítésében. A magunk részéről természetesnek tartjuk, hogy a nemzetiségek ápolják anyanyelvűket, fejlesztik kultúrájukat. erősítik rokoni és intézményes kapcsolataikat a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel; miközben hazájuknak a Magyar Népköztársaságot tekintik, amely számukra a teljes egyenjogúságot biztosítja. — A ’ legtermészetesebb igény, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakossága a mindennapok valóságában, a gyakorlatban is tanulhassa és használhassa anyanyelvét, gazdagíthassa nemzeti kultúráját, ápolhassa rokoni, baráti és intézményes kapcsolatait — hazája hű állampolgáraként — az anyanemzettel, a szocialista Magyarországgal. — Alkotmányunk, törvényeink és törvényerejű rende- leteink — a tanácstörvénytől, az oktatási és a közművelődési törvényen át, a polgári törvénykönyvig — nemcsak megfogalmazzák, hanem biztosítják is a nemzetiségek állam- polgári és kollektív jogainak érvényesülését. A Magyarországon élő kisebbségek az államigazgatás és a közélet fórumain is használhatják anyanyelvűket, képviseletük pedig a különböző szintű testületekben — a helyi tanácsoktól az országgyűlésig — a nemzetiségi kérdés politikai jelentőségének megfelelő. Életszínvonaluk és életkörülményeik azonosak a magyarokéval. — Szocialista államunk iskolák, közművelődési intézmények, öntevékeny művészeti csoportok vagy'együttesek, újságok, rádiós és televíziós adások fenntartásával — sőt, folyamatos bővítésével — támogatja a hazánkban élő nemzetiségek . anyanyelvének, sajátos nemzeti kultúrájának megőrzését, fejlesztését. Ezeken a területeken is — mint minden, nemzetiséget érintő kérdésben — bátran támaszkodhatunk a délszlávok, a németek, a románok és a szlovákok demokratikus szövetségeire. — Pártunk politikája alapján, a Hazafias Népfront keretében — együttműködve állami, politikai és társadalmi szervekkel — 'vesznek részt nemzetiségi politikánk alakításában, annak gyakorlati végrehajtásában. Kiemelkedőnek tartom munkájukban, hogy nemcsak jól szolgálják a különböző nemzetiségek jogait és kollektív érdekeit, hanem a közös szocialista haza iránti szeretet elmélyítésére és az anyanemzetükkel való barátság ápolására is törekednek. — Állandó marad az a törekvésünk, hogy a nemzetiségek minél inkább otthon érezzék magukat Magyarországon. Tapasztalják napról napra a tényleges egyenlőséget, nyelvük és kultúrájuk ápolásának gazdagodó lehetőségeit, az országhatárokon átnyúló rokoni, baráti és intézményes. kaocso- lat.ok erősítésének bátorítását, a biztatást az állandó szellemi érintkezésre, mert nemcsak magyar állampolgárok ők, hanem a környező nemzetek részei is. Losonczi Pál felidézte somogyi kötődését — hiszen, mint mondotta: harminckét esztendeje itt választották meg először országgyűlési képviselővé — majd párt- és állami vezető szerveink elismerését és köszönetét tolmácsolta Somogy megye dolgozó népének a nehéz körülmények közt végzett, sikeres munkájukért. {Jolatok jobb érvényesülésinek feltételeit megteremtve hozhatjuk létre azokat a körülményeket, amelyekben a nem cselekvés a közösség elítélését váltja ki; azokat a körülményeket, amelyek mind több ember számára teszik erkölcsileg is vonzóvá a kisebb-na- gyobb környezet javán való munkálkodást. A tisztességes munka nemcsak hasznot hajt, hanem önérzetet is ad. Munkánk fejezze ki azt is, hogy odafigyelünk egymásra, törődünk egymással, érezzük, hogy a másik ember tevékenysége a mi javunkat is szolgálja. Nem élhetünk a statisztikák bűvöletében, ügyeink intézésében el kell jutnunk annak felismeréséig, hogy az, ami egy hivatalnoknak csupán adat, az egyes ember vagy a kisebb közösség számára sorskérdés‘lehet. Ne keseríthesse meg életünket az elintézhető ügyek elintézeti ensége. Tűrhetetlen oáldául, ha egy-két ezer ember ivóvízzel való ellátása három hetét késik egyetlen ember nemtörődömsége miatt. Sok problémát megoldhatnánk csupán emberséggel, kellő figyelemmel, beruházások nélkül. Csak az vállaljon közszereplést, akinek a hozzáértésen kívül a , megértésre is van készsége. Bizalommal, tisztelettel és megértő szigorúsággal képviselni a köz érdekeit. Építsük és ápoljuk, külön- külön és egvütt az értelmes jövőt. Politikánk nem ködös iövő-imádatra, nem utópisztikus illúziókra épül. hanem saját jövőnk kiküzdésére, kimunkálására vállalkozunk 1— mondotta befejezésül Aczél György. Szentágothai János többek között kifejtette, hogy előre-* haladásunk feltétele: minőség a tudományos kutatásban, az oktató és nevelő munkában, az ügyintézésben és a vezetésben. az üzem-, és munkaszervezésben, s minőség minden típusú ipari és mezőgazdasági tevékenységben. Ha ez megvalósul, hihetünk abban, hogy jut pénz az országos gazdaság- és településfejlesztési feladatokra éppen úgy, mint a tudomány, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, s a helyi célkitűzések teljesítésére Is. Aczél György bevezetőjében hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a megye országgyűlési képviselőjelöltjei, akik különböző foglalkozásúak, • korosztálybeliek, férfiak, nők, idősek, fiatalok, valamennyien a Hazafias Népfront programját képviselik. Ez a tény is kifejezi a társadalmi egyetértést, amelyhez sok munkával, türelemmel, bizalommal jutottunk el. Arra hívta fel a nagygyűlés résztvevőit, hogy ne csak szavazatukat adják a népfront listájára, arra, hogy folytatódjék a párt immár csaknem három évtizedes bevált politikája, hanem környezetükben tevékeny közreműködésükkel segítsék annak megvalósulását. Az élet minden területén fejleszteni szükséges a szocialista demokráciát. Ennek révén erősíteni kell a helyi politikát és azt, hogy növekedjék a felelősség az ország ügyei iránt. Napjainkban vállalatoknál, üzemeknél, az élet különféle területein tapasztalhatjuk, hogy ha nehezebb körülmények között is, de előre haladunk a szocialista demokrácia fejlesztésében. Nem könnyű elérni, amit akarunk, nem járunk kitaposott úton. A demokrácia a szocializmusban nem ajándék, az érte való munkálkodás szebbé, gazdagabbá teszi az egyén és a társadalom életét. A gazdasági nehézségek ellenére.-jó úton járunk. Átgondoltan kell haladnunk. Tekintetünket azért is kell előre szegeznünk, mert népünk mai munkájával már az ezredforduló történelmét készíti elő. A minőségi követelményekről szólva Aczél György rámutatott: nem szabad ezt a fogalmat leszűkítenünk a termelőmunkára, hanem szemléleti, magatartásbeli programként is érvényesülnie kell. A szűkebb anyagi lehetőségek mellett még inkább követelmény a gondolkodó, cselekvő részvétel életünk minden területén. Egyre jelentősebbé válik a munkakultúra: vigyünk több kultúrát a munkába, és több munkát a kultúrába! Fokozzuk az igényességet, növeljük az általános kulturáltságot, a szakmai műveltséget, képzettséget. El kell érnünk, hogy ne keserítse az emberek életét a szervezettségnek, az együttműködésnek, az egymásért dolgozás készségének a hiánya. Ugyanakkor gazdálkodni kell a tehetséggel is. Minden emberben van valamilyen tehetség; segítenünk kell annak felszínre kerülését. Országunk nem engedheti meg mggának a szellemi javak pazarlását. A közhasznú gonA Csepel Autógyár Járműgyártó üzemrészében találkozott tegnap dr, Jakkel Ottó, Pest megye IS. számú országgyűlési választókerületének egyik képviselőjelöltje, a halásztelki SZIMFI igazgatója a választópolgárokkal. Előzetesen a Bendoberina üzembe látogatott, ahol — mint elmondta — kellemes, ugyanakkor értékes tapasztalatokra tett szert. A munkásgyűlésen ismertette azt a programot, amelynek végrehajtásában — megválasztása esetén — részt kíván vállalni, különös tekintettel azokra a, dolgokra, amelyek országos ügyekhez kapcsolódnak. Gondunk több van, mint lehetőségünk Egyenes beszéddel Nagyon sokan ismerik dr. Novák Bélát, a 18. számú választókerület másik jelöltjét. Nem csupán azért, mert egy igen nagy közösség, élén áll, a Csepel Autógyár vezérigazgatójaként. Azért is, mert a 16. számú kerület országgyűlési képviselőjeként 15 év alatt megszámlálhatatlanul sok emberrel került kapcsolat- bá, a gyáron kívül is. Nem kellett hát bemutatni Sem a jelölő gyűlések alkalmával, sem pedig az utóbbi hetekben, amikor ismét gyakrabban volt módja személyesen találkozni a vá- lasztóDolgárokkal. Ezek a találkozások mindenképpen a jövőt szolgálták. Miközben ugyanis azt mérlegelték közösen — a jelölt s a választók —. hogy milyen fejlődésről adhatnak számot a legutóbbi öt esztendőből, körvonalazták azokat a lehetőségeket is, amelyek feltételei a következő feladatok megoldásának. Nem kevesebbről van szó. mint a víz, a szennyvíz. az úthálózat, a közieke. dés kérdéseiről. Ez utóbbival kancsolatban époen tegnap jött meg a levél a Budapesti Közlekedési Vállalattól, amelyben közük, hogy a körjárattal kapcsolatos problémák megoldása a küszöbön van. A dr. Novák Bélának címzett sorokban az áll, hogy a forgalmi feltételek megvizsgálása után — amit a BKV a Szigetszentmiklósi Tanáccsal közösen akar megejteni, záros határidőn belül —, 6 darab állományi járművet ad a közlekedési vállalat erre a célra. A problémák tehát adottak. S a megoldási feltételek? Nem biztos, hogy az a bizonyos három: a pénz, pénz, pénz. A képviselőjelölt azt vallja: alapos előkészítés után felelősséggel hozott döntés — fél siker. A helyi tanácsok módosított gazdálkodási rendszere ugyanis nagyobb önállóságot ad a testületnek annak elhatározásában, hogy hol mit mikor hozzanak létre. Éj a siker második fele? A körültekintő, ésszerű szervezés. Amint ezt tegnapi. tököli választási gyűlésén is hangsúlyozta a képviselőjelölt. — Azt tartom — mondta, amikor erről beszélgettünk —. hogy az embernek a rpunkahelyén s a közéleti tevékenységben is meg kell szerveznie a saját dolgait. Beosztani a tennivalókat, hogy ne legyen kapkodás. Idő mindenre jut, ha jól bánunk vele. S ha nem? .Akkor ne vegyük zokon, hogy föl kell áldoznunk a délutánt, az estét vagy az éjszaka egy részét. Aki elvállalt valamit, viselje a következményeit. A közéleti megbízás is kötelezettséggel jár. Nem mindig köny- nyű ennek eleget tenni. Dr. Novák Béla elmondhatná magáról, hogy eddig sikerült eleget tennie annak. amit elvállalt. De nem mondja. Beszélnek helyette a tények. A Csepel Autógyárban s annak környékén is, valamint az ország- gyűlésben. Munkatársaival, kénviselőtársaival 1 mindig nyílt, őszinte kapcsolatra törekedett. Most, a választási gyűlések során is az egyenes beszédet tartja célravezetőnek. S hogy ezt hiszi is. azt tanúsította parlamenti felszólalásaival, vagy az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságában végzett munkájával. Mond iák róla. hogy kemény ember. Ügy gondolom. inkább fegyelmezett. S erő* a tulajdonságra mostanában valamennyiünknek szüksége lenn'»... Bálint Ibolya tantermes iskola építése mintegy 100 millió forintot követel, amelynek előteremtése nem kis gondot jelent. Szólt arról, milyen súlyos problémái okoz a tanácsnak a lakáshelyzet. Az utóbbi öt esztendőben megépült otthonok 85 százaléka magánerőből jött létre, jelentős munkahelyi anyagi tá- 'mogatással. E támogatás lehetne még nagyobb mértékű is, megfelelő pénzügyi szabályzó módosításokkal, mint mondot- ta. A VII. ötéves terv még most körvonalazódik, pénzügyi feltételeinek felmérésével pár- ’ huzamosan. Igényünk több van, mint amennyi lehetőségünk adódik — mondta dr. Jakkel Ottó. — Kézenfekvő tehát, hogy fokozottabban építsünk a már hagyományos társadalmi ~ munkára, mindenütt, ahol olyan a feladat, hogy végrehajtásában ez segíthet. A választókerület településeinek népességmegtartó erejét fokozni illene, jelesül az agglomerációban még föllelhető — esetenként indokolatlan — különbségek csökkentésével. Nevezetesen kitért a jelölt programbeszédében az ivóvíz-, szennyvíz-, telefon-, villanyhálózat fejlesztésének kérdéseire, a környezetvédelemre. A hallgatóság soraiban egyetértésre talált azzal, hogy a jövő vízkészleteit ma nem tehetjük tönkre a talaj szeny- nyezésével, s ez nem csupán ebben a választókerületben érvényes tétel. S ha már a Rác- kevei-Duna jelenleg nincs olyan állapotban, hogy fürödni — úszni — lehessen benne, feltétlenül szükség van a térségben olyan uszodára, amelyben az iskolás gyerekek megtanulhatják a lubickolás legelemibb kötelmét: a felszínen maradni, B. I. Választási nagygyűlést tartottak csütörtökön a pécsi sportcsarnok- ban, ahol megjelent mintegy kétezer választópolgár. Elsőként Szent- ágothai János akadémikus, a Hazafias Népfront országos listájának képviselőjelöltje emelkedett szólásra, majd Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, a pécsi l-es számú választókerület képviselőjelöltje szólt a választópolgárokhoz. Az ügyek mögött mindig emberi sorsok húzódnak meg Szigetszentmiklós munkáslakta település. Kézenfekvő a téma: van-e elég munkalehetőség helyben? A válasz szinte természetszerűen adott: nincs. Marad tehát az ingázás. Ennek kapcsán sürgető feladat a közlekedés javítása. Ám jobb az elején kezdeni. Kitért tehát a jelölt az oktatási feltételek alakulására, kiemelve, hogy a szigetszentmiklósi 12
