Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

1983. MÁJUS 31., PÉNTEK Országgyűlési képviselők a választék között (y TOVÁBBFEJLŐDÉSÜNK EGYETLEN KULCSA: A JOBB MUNKA Nagygyűlés Kaposvárott, Pécsett, találkozók a Csepel Autógyárban és Tökölön Választás! nagygyűlést rendeztek csütörtökön Kaposvárott, a vá­rosi sportcsarnokban, mintegy ezer résztvevővel. A Himnusz elhang­zása után, dr. Novak Ferenc, a Hazafias Népfront Somogy megyei titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Losonczi Pál, az MSZPrSP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke mondott beszédet. A barátság szálait erősítik a nemzetiségiek — Nehéz öt esztendő van mögöttünk és könnyebbnek a a következő öt sem ígérkezik — mutatott rá elöljáróban Lo­sonczi Pál. — A külső körül­mények adottak, azokon vál­toztatni nem tudunk. Az előbbrejutáshoz tehát saját te­vékenységünkön kell igazítani. Helyzetünk javításának egyet­len kulcsa van: a jobb munka! — Amikor a munkáról szó­lok általában, minden hasznos tevékenységre gondolok, a fi­zikaira és a szellemire egy­aránt. Szocialista céljainknak és elveinknek megfelelően már jelentős lépéseket tettünk elő­re a köztük levő különbségek csökkentésére. — Ha körülnézünk nap­jaink világában, nem nehéz észrevenni, • hogy a legjobb gazdasági fejlődés ott megy végbe, a munka hatékonysá­ga ott nő leggyorsabban, ahol a műszaki feljesztésnek, a technikai haladásnak, a kor­szerű eljárások alkalmazásá­nak a legnagyobb figyelmet szentelik. — Valamennyiünk előtt vi­lágos, a munka szükségletek kielégítésének eszköze. Értéke annál nagyobb, minél inkább szolgálja az emberi vágyak beteljesedését. Ezért vállalnak többletmunkát, túlórázást, részvételt a gazdasági munka- közösségekben, vagy éppenség­gel az úgynevezett második gazdaság különböző képződ­ményeiben. —^ Kívánatos lenne, amit a kongresszusi határozat is meg­fogalmazott, hogy a fő munka­időben szerzett kereset legyen az alapja az életszínvonal emelkedésének, mert akkor több idő jutna pihenésre, mű- vetődésre, sportolásra, szocia­lista eredményeink élvezetére. A társadalomnak és az egyes embernek ehhez a közös cél­jához azonban csakis a je­lenleginél hatékonyabb munka vihet közelebb. — A mindennapok tapaszta­lataiból. tudjuk viszont, hogy nem is olyan könnyű ezt gya­korlattá tenni. A hatékonyság bizonyos feltételei és a szocia­lista gazdaság egyes erkölcsi elvei nem mindig találkoznak egymással. Két — egymással nem teljesen azonos — érték- rendszerünk is van. Ez fej­lődik ki például a teljes^ és a hatékony foglalkoztatottság el­lentmondásában. — Kiemelkedő szocialista vívmányaink egyikét — a tel­jes foglalkoztatottságot — meg akarjuk őrizni a termelékeny­ség ütemének a jelenleginél gyorsabb növekedése mellett. Ebből kövekezik, hogy a jö­vőben munkát — és nem munkahelyet — kell biztosíta­nunk minden keresőképes ma­gyar állampolgárnak. Mégpe­dig ott, ahol képességeivel, tu­dásával legjobban szolgálhatja össztársadalmi érdekeinket. — Nem kisebb feladat an­nak a megoldása sem, hogy a „jövedelmek az eddiginél job­ban fejezzék ki a teljesítmé­nyekben levő különbségeket, a munka társadalmi hasznos­ságát”. Nem új ez a program. Hosszú évekre visszamenően, újra meg újra fogalmazzuk. Az „egyenlősdi” azonban ma­kacsul ellenáll. — Ha arra gondolunk, hogy az életszínvonal emelésére, az életkörülmények javítására csak azt használhatjuk fel, amit megtermeltünk, nem le­het kétséges, merrefelé kell terelni a közgondolkodást. — Olvan demokratikus lég­kört kell teremteni, a jelenle­gi — lehetőségeikben demok­ratikus — fórumokat oh'anná keil átformálni, amelyben és amelyeken a dolgozók őszinte választ kannak az őket érdek­lő és érintő kérdésekre, ameiy- ben és amelyekben megtorlás­tól való félelem nélkül fejt­hetik ki véleményüket, el­mondhatják javaslataikat. És azok ne csak tükröződjenek a döntésekben, hanem nyomon követhetők és számonkérhe- tők is legyenek. — A mögöttünk levő csak­nem három évtized során arra törekedtünk, hogy a munká­sok érdemi részvételét növel­jük a döntéshozatalban. Az új döntések — egyebek közt a vállalatirányítási rendszer to­vábbfejlesztése — újabb lehe­tőségeket biztosítanak a de­mokratizálódásra, a mienk­tudat felerősödésére, ami a hatékony munka egyik legha­tásosabb erkölcsi ösztönzőjé­vé válhat. — Dolgozó népünk ismeri és nagyra értékeli a szocializmus építésében elért eredményeinket, gazdaságunk és társadalmunk átformálódá­sát, kulturális és szociális vív­mányainkat, tudományos és művészeti életünk nemzetközi­leg is jelentős sikereit. — Ha nem is gondok nélkül, de biztonságban, emberhez méltó körülmények között élünk. Fejlődésünkhöz alapve­tően hozzájárult a Szovjet­unióhoz, kommunista pártjá­hoz és az egész szovjet nép­hez fűződő barátságunk, az a testvéri és szocialista viszony, ami kapcsolatainkat és együtt­működésünket jellemzi. Poli­tikánk továbbra is tartós, lé­nyegi eleme — egyben né­pünk elsőrendű nemzeti érde­ke — a magyar—szovjet ba­rátság ápolása, internaciona­lista együttműködésünk fej­lesztése. — A közös elvekre, az alap­vető érdekek és célok azonos­ságára, a kölcsönös előnyökre, valamint történelmi hagyomá­nyainkra, a ssok tekintetben közös múlt és közös kultúra tényeire épül hazánk együtt­működése a szocialista orszá­gok közösségével. Meggyőződé­sünk, hogy nemcsak a leg­elemibb nemzeti érdekeink egyike, hanem belső építő­munkánk sikerének is felté­tele a kapcsolatok szélesítése és erősítése az élet minden te­rületén. Különösen nagy je­lentőséget tulajdonítunk a szo­cialista gazdasági integráció továbbfejlesztésének, az együtt­működés korszerűsítésének a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében éppúgy, mint kétoldalú kapcsolataink­ban. — A Varsói Szerződés meg­újításában is a közös érdekek vezéreltek. Ügy véljük, hogy ez a szervezet a legalkalma­sabb külpolitikai céljaink ösz- szehangolására, védelmi ké­pességünk fokozására, a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ügyének szolgálatára. — A nemzetiségi szálak is összefűznek bennünket a szo­cialista országokkal és a szomszédos Ausztriával. Ha­zánkban kis számú nemzetiség él — németek, szlovákok, ro­mánok, szerbek, horvátok és szlovének —, népünknek vi­szont csaknem egyharmada határainkon kívül, zömmel a velünk határos szocialista or­szágokban, illetve Ausztriában. — Meggyőződésünk — és ezt pártunk XIII. kongresszusa is­mételten leszögezte —, hogy a nemzetiségeknek fontos sze­repe van a magyarság és a szomszéd nének közötti barát­ság ápolásában, országaink együttműködésének erősítésé­ben. A magunk részéről ter­mészetesnek tartjuk, hogy a nemzetiségek ápolják anya­nyelvűket, fejlesztik kultúrá­jukat. erősítik rokoni és in­tézményes kapcsolataikat a ve­lük azonos anyanyelvű nem­zetekkel; miközben hazájuk­nak a Magyar Népköztársasá­got tekintik, amely számukra a teljes egyenjogúságot bizto­sítja. — A ’ legtermészetesebb igény, hogy a szomszédos or­szágok magyar nemzetiségű la­kossága a mindennapok való­ságában, a gyakorlatban is ta­nulhassa és használhassa anya­nyelvét, gazdagíthassa nemzeti kultúráját, ápolhassa rokoni, baráti és intézményes kapcso­latait — hazája hű állampol­gáraként — az anyanemzettel, a szocialista Magyarországgal. — Alkotmányunk, törvé­nyeink és törvényerejű rende- leteink — a tanácstörvénytől, az oktatási és a közművelődési törvényen át, a polgári tör­vénykönyvig — nemcsak meg­fogalmazzák, hanem biztosít­ják is a nemzetiségek állam- polgári és kollektív jogainak érvényesülését. A Magyaror­szágon élő kisebbségek az ál­lamigazgatás és a közélet fó­rumain is használhatják anya­nyelvűket, képviseletük pedig a különböző szintű testületek­ben — a helyi tanácsoktól az országgyűlésig — a nemzetisé­gi kérdés politikai jelentőségé­nek megfelelő. Életszínvonaluk és életkörülményeik azonosak a magyarokéval. — Szocialista államunk is­kolák, közművelődési intézmé­nyek, öntevékeny művészeti csoportok vagy'együttesek, új­ságok, rádiós és televíziós adá­sok fenntartásával — sőt, fo­lyamatos bővítésével — támo­gatja a hazánkban élő nem­zetiségek . anyanyelvének, sa­játos nemzeti kultúrájának megőrzését, fejlesztését. Eze­ken a területeken is — mint minden, nemzetiséget érintő kérdésben — bátran támasz­kodhatunk a délszlávok, a né­metek, a románok és a szlová­kok demokratikus szövetségei­re. — Pártunk politikája alap­ján, a Hazafias Népfront ke­retében — együttműködve ál­lami, politikai és társadalmi szervekkel — 'vesznek részt nemzetiségi politikánk alakítá­sában, annak gyakorlati vég­rehajtásában. Kiemelkedőnek tartom munkájukban, hogy nemcsak jól szolgálják a kü­lönböző nemzetiségek jogait és kollektív érdekeit, hanem a közös szocialista haza iránti szeretet elmélyítésére és az anyanemzetükkel való barát­ság ápolására is törekednek. — Állandó marad az a tö­rekvésünk, hogy a nemzetisé­gek minél inkább otthon érez­zék magukat Magyarországon. Tapasztalják napról napra a tényleges egyenlőséget, nyel­vük és kultúrájuk ápolásának gazdagodó lehetőségeit, az or­szághatárokon átnyúló rokoni, baráti és intézményes. kaocso- lat.ok erősítésének bátorítását, a biztatást az állandó szellemi érintkezésre, mert nemcsak magyar állampolgárok ők, ha­nem a környező nemzetek ré­szei is. Losonczi Pál felidézte somo­gyi kötődését — hiszen, mint mondotta: harminckét eszten­deje itt választották meg elő­ször országgyűlési képviselővé — majd párt- és állami vezető szerveink elismerését és köszö­netét tolmácsolta Somogy me­gye dolgozó népének a nehéz körülmények közt végzett, si­keres munkájukért. {Jolatok jobb érvényesülésinek feltételeit megteremtve hoz­hatjuk létre azokat a körülmé­nyeket, amelyekben a nem cselekvés a közösség elítélését váltja ki; azokat a körülmé­nyeket, amelyek mind több ember számára teszik erköl­csileg is vonzóvá a kisebb-na- gyobb környezet javán való munkálkodást. A tisztességes munka nem­csak hasznot hajt, hanem ön­érzetet is ad. Munkánk fejezze ki azt is, hogy odafigyelünk egymásra, törődünk egymással, érezzük, hogy a másik ember tevékenysége a mi javunkat is szolgálja. Nem élhetünk a statisztikák bűvöletében, ügyeink intézésé­ben el kell jutnunk annak fel­ismeréséig, hogy az, ami egy hivatalnoknak csupán adat, az egyes ember vagy a kisebb kö­zösség számára sorskérdés‘le­het. Ne keseríthesse meg éle­tünket az elintézhető ügyek el­intézeti ensége. Tűrhetetlen oáldául, ha egy-két ezer em­ber ivóvízzel való ellátása há­rom hetét késik egyetlen em­ber nemtörődömsége miatt. Sok problémát megoldhatnánk csupán emberséggel, kellő fi­gyelemmel, beruházások nél­kül. Csak az vállaljon közsze­replést, akinek a hozzáérté­sen kívül a , megértésre is van készsége. Bizalommal, tiszte­lettel és megértő szigorúsággal képviselni a köz érdekeit. Építsük és ápoljuk, külön- külön és egvütt az értelmes jövőt. Politikánk nem ködös iövő-imádatra, nem utópiszti­kus illúziókra épül. hanem sa­ját jövőnk kiküzdésére, ki­munkálására vállalkozunk 1— mondotta befejezésül Aczél György. Szentágothai János többek között kifejtette, hogy előre-* haladásunk feltétele: minőség a tudományos kutatásban, az oktató és nevelő munkában, az ügyintézésben és a vezetés­ben. az üzem-, és munkaszer­vezésben, s minőség minden típusú ipari és mezőgazdasági tevékenységben. Ha ez meg­valósul, hihetünk abban, hogy jut pénz az országos gazda­ság- és településfejlesztési fel­adatokra éppen úgy, mint a tudomány, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, s a helyi célkitűzések teljesítésére Is. Aczél György bevezetőjében hangsúlyozta annak jelentősé­gét, hogy a megye országgyű­lési képviselőjelöltjei, akik kü­lönböző foglalkozásúak, • kor­osztálybeliek, férfiak, nők, idősek, fiatalok, valamennyien a Hazafias Népfront program­ját képviselik. Ez a tény is ki­fejezi a társadalmi egyetértést, amelyhez sok munkával, türe­lemmel, bizalommal jutottunk el. Arra hívta fel a nagygyű­lés résztvevőit, hogy ne csak szavazatukat adják a népfront listájára, arra, hogy folytatód­jék a párt immár csaknem há­rom évtizedes bevált politiká­ja, hanem környezetükben te­vékeny közreműködésükkel se­gítsék annak megvalósulását. Az élet minden területén fejleszteni szükséges a szocia­lista demokráciát. Ennek ré­vén erősíteni kell a helyi po­litikát és azt, hogy növeked­jék a felelősség az ország ügyei iránt. Napjainkban vál­lalatoknál, üzemeknél, az élet különféle területein tapasz­talhatjuk, hogy ha nehezebb körülmények között is, de elő­re haladunk a szocialista de­mokrácia fejlesztésében. Nem könnyű elérni, amit akarunk, nem járunk kitaposott úton. A demokrácia a szocializmusban nem ajándék, az érte való mun­kálkodás szebbé, gazdagabbá teszi az egyén és a tár­sadalom életét. A gazdasági nehézségek ellenére.-jó úton járunk. Átgondoltan kell ha­ladnunk. Tekintetünket azért is kell előre szegeznünk, mert népünk mai munkájával már az ezredforduló történelmét készíti elő. A minőségi követelmények­ről szólva Aczél György rámu­tatott: nem szabad ezt a fo­galmat leszűkítenünk a terme­lőmunkára, hanem szemléleti, magatartásbeli programként is érvényesülnie kell. A szűkebb anyagi lehetőségek mellett még inkább követelmény a gondolkodó, cselekvő részvé­tel életünk minden területén. Egyre jelentősebbé válik a munkakultúra: vigyünk több kultúrát a munkába, és több munkát a kultúrába! Fokoz­zuk az igényességet, növeljük az általános kulturáltságot, a szakmai műveltséget, képzett­séget. El kell érnünk, hogy ne keserítse az emberek életét a szervezettségnek, az együttmű­ködésnek, az egymásért dolgo­zás készségének a hiánya. Ugyanakkor gazdálkodni kell a tehetséggel is. Minden em­berben van valamilyen tehet­ség; segítenünk kell annak fel­színre kerülését. Országunk nem engedheti meg mggának a szellemi javak pazarlását. A közhasznú gon­A Csepel Autógyár Járműgyártó üzemrészében találkozott tegnap dr, Jakkel Ottó, Pest megye IS. számú országgyűlési választókerületé­nek egyik képviselőjelöltje, a halásztelki SZIMFI igazgatója a válasz­tópolgárokkal. Előzetesen a Bendoberina üzembe látogatott, ahol — mint elmondta — kellemes, ugyanakkor értékes tapasztalatokra tett szert. A munkásgyűlésen ismertette azt a programot, amelynek vég­rehajtásában — megválasztása esetén — részt kíván vállalni, különös tekintettel azokra a, dolgokra, amelyek országos ügyekhez kapcso­lódnak. Gondunk több van, mint lehetőségünk Egyenes beszéddel Nagyon sokan ismerik dr. Novák Bélát, a 18. szá­mú választókerület másik jelöltjét. Nem csupán azért, mert egy igen nagy közös­ség, élén áll, a Csepel Autó­gyár vezérigazgatójaként. Azért is, mert a 16. számú kerület országgyűlési kép­viselőjeként 15 év alatt megszámlálhatatlanul sok emberrel került kapcsolat- bá, a gyáron kívül is. Nem kellett hát bemutatni Sem a jelölő gyűlések alkalmá­val, sem pedig az utóbbi hetekben, amikor ismét gyakrabban volt módja sze­mélyesen találkozni a vá- lasztóDolgárokkal. Ezek a találkozások min­denképpen a jövőt szolgál­ták. Miközben ugyanis azt mérlegelték közösen — a jelölt s a választók —. hogy milyen fejlődésről adhatnak számot a legutóbbi öt esztendőből, körvonalazták azokat a lehetőségeket is, amelyek feltételei a követ­kező feladatok megoldásá­nak. Nem kevesebbről van szó. mint a víz, a szenny­víz. az úthálózat, a közieke. dés kérdéseiről. Ez utóbbi­val kancsolatban époen tegnap jött meg a levél a Budapesti Közlekedési Vál­lalattól, amelyben közük, hogy a körjárattal kapcso­latos problémák megoldása a küszöbön van. A dr. No­vák Bélának címzett sorok­ban az áll, hogy a forgal­mi feltételek megvizsgálása után — amit a BKV a Szi­getszentmiklósi Tanáccsal közösen akar megejteni, záros határidőn belül —, 6 darab állományi járművet ad a közlekedési vállalat erre a célra. A problémák tehát adot­tak. S a megoldási feltéte­lek? Nem biztos, hogy az a bizonyos három: a pénz, pénz, pénz. A képviselő­jelölt azt vallja: alapos elő­készítés után felelősséggel hozott döntés — fél siker. A helyi tanácsok módosí­tott gazdálkodási rendszere ugyanis nagyobb önállósá­got ad a testületnek annak elhatározásában, hogy hol mit mikor hozzanak létre. Éj a siker második fele? A körültekintő, ésszerű szervezés. Amint ezt teg­napi. tököli választási gyű­lésén is hangsúlyozta a képviselőjelölt. — Azt tartom — mond­ta, amikor erről beszélget­tünk —. hogy az embernek a rpunkahelyén s a közéleti tevékenységben is meg kell szerveznie a saját dolgait. Beosztani a tennivalókat, hogy ne legyen kapkodás. Idő mindenre jut, ha jól bánunk vele. S ha nem? .Akkor ne vegyük zokon, hogy föl kell áldoznunk a délutánt, az estét vagy az éjszaka egy részét. Aki el­vállalt valamit, viselje a következményeit. A közéle­ti megbízás is kötelezettség­gel jár. Nem mindig köny- nyű ennek eleget tenni. Dr. Novák Béla elmond­hatná magáról, hogy eddig sikerült eleget tennie an­nak. amit elvállalt. De nem mondja. Beszélnek helyette a tények. A Csepel Autó­gyárban s annak környé­kén is, valamint az ország- gyűlésben. Munkatársaival, kénviselőtársaival 1 mindig nyílt, őszinte kapcsolatra törekedett. Most, a válasz­tási gyűlések során is az egyenes beszédet tartja cél­ravezetőnek. S hogy ezt hiszi is. azt tanúsította parlamenti felszólalásaival, vagy az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságá­ban végzett munkájával. Mond iák róla. hogy ke­mény ember. Ügy gondo­lom. inkább fegyelmezett. S erő* a tulajdonságra mos­tanában valamennyiünknek szüksége lenn'»... Bálint Ibolya tantermes iskola építése mint­egy 100 millió forintot köve­tel, amelynek előteremtése nem kis gondot jelent. Szólt arról, milyen súlyos problémái okoz a tanácsnak a lakáshely­zet. Az utóbbi öt esztendőben megépült otthonok 85 százalé­ka magánerőből jött létre, je­lentős munkahelyi anyagi tá- 'mogatással. E támogatás lehet­ne még nagyobb mértékű is, megfelelő pénzügyi szabályzó módosításokkal, mint mondot- ta. A VII. ötéves terv még most körvonalazódik, pénzügyi feltételeinek felmérésével pár- ’ huzamosan. Igényünk több van, mint amennyi lehetősé­günk adódik — mondta dr. Jakkel Ottó. — Kézenfekvő tehát, hogy fokozottabban építsünk a már hagyományos társadalmi ~ munkára, min­denütt, ahol olyan a feladat, hogy végrehajtásában ez se­gíthet. A választókerület települé­seinek népességmegtartó ere­jét fokozni illene, jelesül az agglomerációban még föllel­hető — esetenként indokolat­lan — különbségek csökkenté­sével. Nevezetesen kitért a je­lölt programbeszédében az ivóvíz-, szennyvíz-, telefon-, villanyhálózat fejlesztésének kérdéseire, a környezetvéde­lemre. A hallgatóság soraiban egyetértésre talált azzal, hogy a jövő vízkészleteit ma nem tehetjük tönkre a talaj szeny- nyezésével, s ez nem csupán ebben a választókerületben ér­vényes tétel. S ha már a Rác- kevei-Duna jelenleg nincs olyan állapotban, hogy füröd­ni — úszni — lehessen benne, feltétlenül szükség van a tér­ségben olyan uszodára, amely­ben az iskolás gyerekek meg­tanulhatják a lubickolás leg­elemibb kötelmét: a felszínen maradni, B. I. Választási nagygyűlést tartottak csütörtökön a pécsi sportcsarnok- ban, ahol megjelent mintegy kétezer választópolgár. Elsőként Szent- ágothai János akadémikus, a Hazafias Népfront országos listájának képviselőjelöltje emelkedett szólásra, majd Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigaz­gatója, a pécsi l-es számú választókerület képviselőjelöltje szólt a vá­lasztópolgárokhoz. Az ügyek mögött mindig emberi sorsok húzódnak meg Szigetszentmiklós munkás­lakta település. Kézenfekvő a téma: van-e elég munkalehe­tőség helyben? A válasz szin­te természetszerűen adott: nincs. Marad tehát az ingázás. Ennek kapcsán sürgető feladat a közlekedés javítása. Ám jobb az elején kezdeni. Kitért tehát a jelölt az oktatási fel­tételek alakulására, kiemelve, hogy a szigetszentmiklósi 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom