Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-30 / 125. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM 1985. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK Szakmunkások lesznek Ballagás után, vizsgák közben 1982—1985. Ez a két évszám szerepel azon a kis kék | szalagocskán, amelyet a végzős szakmunkástanulók viselnek március óta. Ezekben a napokban nehéz perceket, órákat élnek át, hiszen megkezdődött számukra az írásbeli szakmunkásvizsga. Ezt követően két hét felkészülési időszak következik, majd sor kerül a szóbeli és gyakorlati feladatok megoldására, hogy aztán kézhez kapják a szakmunkás-bizonyítványt. — Hetvenegy végzős növendékünk van, bizony elég nagy volt a lemorzsolódás a három évfolyam alatt, hiszen 1982- ben százketten kezdték meg tanulmányaikat — mondja Károly János, a ceglédi 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgató- helyettese, a monori kihelyezett részleg vezetője. Nagyobb létszám — Valamennyi vizsgát az anyaiskola szervez, tehát Cegléden zajlik minden. Természetesen a mi szaktanáraink is ott vannak — lesznek —, hiszen jelenlétük megnyugtató lehet a végzősök számára. Az elsősöknek és másodikosoknak még két hét van hátra a tanévből. aztán megkezdik öthetes termelési gyakorlatukat, s csak utána következhet a 30 nap szabadság kiadása, a ki- kapcsolódás. a pihenés időszaka. — A múlt hét végén lezajlott a ballagas. nagyszerűen sikerűit, méltóan- búcaúzta-k az iskolától. Ügy érzem, egyre: inkább ref leli torfény be' kerül a szakmunkásképzés, amit bizonyít az is, hogy a ballagási ünnepségen részt vett dr. Szá- szik Károly, a monori városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára is. — A nyár milyen programokat ígér? — Mint már említettem, még két hét van hátra a tanévből. ezt követi az évzáró. A tanulók egy része építőtáborba megy, az aszódi strand felújításában segédkeznek maid. Hagyománynak számít már, hogy a vakáció ideje alatt felújítjuk, kifestjük a tantermekét. Most is így lesz, az elsős és a másodikos tanulók is részt vesznek a munkában. — Milyen előkészületek történtek az 1985/86-os tanévre? — Bármennyire furcsán hangzik, a vonzáskörzetben még van olyan általános iskola, amely nem tud a mi létezésünkről. A főváros egyre kevésbé tudja fogadni a szakmunkástanulókat, így előtérbe kerül a helybeli képzés. Szeptemberben öt osztályt indítunk, tehát növekszik a tanulólétszám. A férfiruha-készítő, autószerelő és a mezőgazdasági gépszerelő szakmákban már nem tudunk felvenni gyerekeket. Új tanműhelyek — Viszont továbbra is várjuk a kőműves-, festő-, épület, villanyszerelő-, és szerkezetin- katos-szakmákra a most végző nyolcadikosokat. Jelentkezni lehet itt nálunk az iskolában. Ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a mezőgazdasági gépszerelő szakmában ismét betelt a létszám, mindez biztató az üzemek szakmunkás-utánpótlása szempontjából. — Milyen az iskola kapcsolata az üzemekkel? — Ezen a téren számottevő eredményeket értünk ei ebben a tanévben. A monori MEZŐGÉP Vállalatnál, a gyomról Helios Ruhaipari Szövetkezel ben, a Monori Építők Ipari Szövetkezetében és a Monori Állami Gazdaságban folyik szakmunkásképzés, elmondhatjuk, egyre magasabb színvonalon. Gyomron szeptembertől két új tanműhely áll majd a férfiruha-készítők rendelkezésére. A legtöbb gyerek szerződést köt az üzemekkel, így természetesen jói jár mindkét fél. Teremgondok — Milyen gondok foglalkoztatják? — Szeptembertől szeretnénk alkalmazni egy-egy festő és férfiruha-készítő szakoktatót, továbbá egy fizika szakos tanárt. Tanteremgondjaink közismertek. Most még egy műszakban tudunk oktatni, de az elkövetkező években — a demográfiai hullám csúcsán — már azt hiszem be kell vezetnünk a két műszakot. Gér József És eltűntek a mezsgyekarok A jövőt még csak sejtették Körzeti lahdarúgé-bajnokság Két pályázó az ezüstre Maglód—Nagykőrös 0-1, Péteri—Mernie 1-1, Ecser—Űri 1-1, Dánszentmiklós—A bony 4-1, Nyáregyháza—Ceglédber- eel 4-6, Törtei—Albertirsa 0-1. Az élmezőny állása: 1. Nagykőrös 40 pont, 2. Maglód 35, 3. Albertirsa 33. A bajnoki cím sorsa tehát eldőlt, a Nagykőrös maglód! győzelme azt jelentette, hogy ősztől ők szerepelhetnek a megyei II. osztály A-csoport- jában. Óbmtuskók a lábakon Gyalogtúra hegyen-völgyön — A holtpont a negyedik kilométernél ért el, úgy éreztem, hogy a lábaimat ólom- tuskók nehezítik és száz métereket gyalogoltam leragadt szempillákkai. Azt hittem, nem bírom tovább, de a töretlen akaraterő átsegített a nehéz szakaszon, s alig egy kilométer után újult erővel, frissen tapostam az erdő ösvényét a sárga jelzés mentén — meséli „iracze Béla, aki alig fejezte be Üllőn a 8. osztályt, máris a Kinizsi gyalogúira 100 kilométerének megtételére vállalkozott. Persze előzőleg már a „Futapest” 12 kilométeres táv- ján az elsők között ért a célba. az olimpiai ötpróba 25 kilométerét két és fél órán belül futotta végig, s a Pilis- túra 50 • kilométerén sem vallott szégyent. A hosszú távú Kinizsi túra Csillaghegy felett a Kevély- nycregtöl indult szombaton reggei és vasárnap reggel fejeződött be Tatabánya mellett, Szárligeten. Az indulásnál 318 bakancsos kezdte taposni a gyalogösvényt a Pilisen és a Gerecsén át. A célba 190 gyalogló érkezett meg, közöttük néhány nagy tüdejű. alig tizenéves, de akadt, aki már megközelítette a hetedik ikszet. Az indulásnál persze érvényes sportorvosi igazolást kellett felmutatni. — A 100 kilométeres táv során nyolc ellenőrző állomáson haladtunk át, ahol hűsítő italok vártak és elemet adtak a kimerült zseblámpáinkhoz, hiszen a turistautak zeg- zugain éjszaka a fák törzsén sokszor keresni keli a jelzéseket, különösen, ha természetes akadályok — vízmosás, kidőlt fák — állták az útját a magányos vándornak, esetleg zuhogó eső nehezíti, teszi csúszóssá a hegyek meredek lejtőit — mondja a fiatal sportember. A hosszú út persze nem unalmas, még ilyen hosszú távon sem válik a turista magányossá, országos hírű gya- ioglóbajnokok s a társak kerülgetik, előzik egymást. S mindig akad néhány biztató szó azoknak, akik úgy érzik: nem bírják tovább. A hosszú lábú villanyszerelő, Incze Béla most már Monspart Sarolta tájékozódó futóihoz tartozik, s hetenként három szigorú edzésen, gyakorol a budai hegyek szúrós, tövises fái között Persze meg sem kottyant neki az a néhány száz méteres távolság, ahogy végígnyargal előttem Üllőn a Homok utca maka- dámján ... K. S. Bizonytalan még az ezüstérem sorsa, erre a Maglód és az Albertirsa pályázhat. Vasárnap éppen egymással játszanak az utóbbi csapat otthonában. IFJÚSÁGIAK: Maglód— Nagykőrös 0-1, Péteri—Men- de 9-1, Ecser—Űri 5-1, Dánszentmiklós—Abony 1-1, Nyáregyháza—Ceglédbercel 5-0, Törtei—Albertirsa 1-6. A Nagykőrös már korábban megszerezte a bajnoki címet. SERDÜLŐK: Nagykőrös— Üllő 5-2 (!), Veesés—Monor 0-0, Dánszentmiklós—Gyömrő 2-0, Ceglédi VSE—Pilis 4-1, Abony—Űri 11-0, Maglód— Albertirsa 7-1. Az állás: 1. Nagykőrös 33, 2. Üllő 32, 3. Dánszentmiklós 31 pont.-ér — Már új barázdát szántott az eke a három szövetkezeti község — Túrkeve, Karcag és Kisújszállás — határúban, mi meg azon töprengünk Üllőn, 15. rendőrök kardlapjaitói csíkozott hátú gyári munkás és fáradt, szikkadt uradalmi cselédember, új gazda, hogy meddig állja útját a hagyományostól, a megszokottól eltérő új gazdáikodási módnak a mezsgyekaró. Sejtettük, hogy egyre jobban növekedik majd a technikai felszereltség, a műtrágyák felhasználása, az ötletszerű gazdálkodás tervszerűvé, következetessé válik, s a terheket is vállaló tagság munkája könnyebbé lesz. Ezzel egyenes arányban nő majd a jövedelem is. A határozott hangú MA- DlSZ-titkár, Kökény Béla merész elhatározással új utat mutatott a gazdálkodás itt még alig ismert fejlettebb módszerei felé. Az íránytadó jó szót Barta József, Boda Kálmán, Folt Lajos, Folt István, Homolka Béláné, Hrk Mihályne, F. Kovács Fereíic- né, Kovacsik Benő. Kökény István, Mezei István, Nyárádi Sándor, Nyitrai József, Liptai Pál, Záhonyi Elekné, Zubor Miklós és Zubornyák János megfogadta. — Meg is kezdtük a szántást, ami még inkább karcolásnak tűnt, hiszen egyetlen öszvér és egy ló volt a közös igavonó állománya. A lónak pedig csupán a szőre volt nagy, az ereje annál kisebb — rendezgeti a történelemíor- máló emlékek kuszáit szálait F. Kovács Ferencné. Keresztes Mihály földművelésügyi miniszter a Vorosilov Tsz megalakulásáról szóló működési engedélyt 1950. FelvétsE előtt A zene szeretetét tanulva A monori zeneiskolában mintha megállás nélkül követnék egymást az ünnepek: a bejárat virágcsokros, szépen öltözött lányokat, fiúkat, elegáns szülőket tanárokat bocsát be, s jönnek-mennek a vendégek is. Volt tanári hangverseny, két ízben növendékek hangversenye, a hét végén rendezték az országos fafúvós verseny megyei válogatóját — aztán a B tagozatos, a pályára készülő növendékek hangversenye. s végül, június 11- én az ünnepélyes tanévzáró következik... Ezúttal kivételesen . csend van. Budai Imréné, a zeneiskola igazgatónőjeva.sűrű programok . . közepette, még csak nem is fáradt, derűsen mondja: — Hiszen ez minden tanév vége felé így zajlik nálunk ... Kivéve persze a megyei válódtól, amelyet mindig nagyobb zeneiskolában rendeztek, s az idén először azért érhette e megtiszteltetés a monori intézményt, mert már — hála a tavalyi költözködésnek, amely új otthonba vezette a mostoha körülmények közül a zeneiskolát — van hely jelentősebb események lebonyolítására is. Budai Imréné így tájékoztat: — Hangulatos, családias rendezvény volt, ezt annak ellenére is elmondhatom, hogy válogatón részt vevő tizenegy zeneiskola 85 növendéke és hatvan tanára így együtt nem volt éppen bővében a négyzetmétereknek ... Délelőtt 10 órakor kezdődött a program, ftágxjánszki Pál tanácselnök köszöntötte a megjelenteket — s aztán zajlott a válogató késő délutánig. Vendégeink azt mondták: köszönik a szervezést, hiszen pergőn. olajozottan ment minden — s ez nekünk is öröm. Igaz, monori növendék ezúttal nem került be azok közé, akik az országos versenyre jutottak — de hát mindig nem is lehet babérokat aratni. A monori zeneiskola fúvós tanszaka 18 főt számlál, de innen került a Zeneakadémiára — s éppen mostanában diplomázott — Sziklai Kinga, s itt „nevelték” Tönköly Józsefet, aki 13 évesen került kiemelkedő tehetségként a Zene- akadémiára. most a művészképzőn másodikos. Az ember örül az eredményeknek. s azt gondolja.: nyilván azok a gyerekek is nagyobb lehetőséget kapnák ' á nagyobb, központi helyre jutott zeneiskolában, akik művészek ugyan nem lesznek, de a zenéhez közelebb jutva műveltségük lesz teljesebb. Az igazság nem egészen ez: még mindig 70—80 felvételt kérőt kell elutasítani, hiszen a termek és a tanári státusok száma nem nőtt. A zeneiskola pedagógusai igyekeznek jó szemmel válogatni tehát, s azokat befogadni a 'faiak közé, aikik nem anyuka kényszerítésére — „ha már vettünk egy zongorát, igenis megtanulsz játszani!” —. hanem tehetséggel és kedvve] érkeznek. Az idén a felvételi június 3-án, 9-től fél 5-ig zajlik majd, s várják a gyerekeket előkép- zőbe, hegedű, zongora, fafúvós, rézfúvós és ütőtanszakra. K. Zs. szeptember 19-én adta meg, és az elnöki teendők ellátásával apámat. Liptai Pált bízta meg, aki nem sokka] később szinte elsőnek vehette át Rónai Sándor kezéből a Munka Érdemrendet. Különben is közéletben tevékenykedő család volt a miénk, szerveztük az MNDSZ-t, az egész község lakosságának részvételével fáklyás felvonulást rendeztünk, tartottunk népes ismeretterjesztő előadásokat, vidám esteket és persze a divatos utcabál sem maradhatott el. Bontottunk, s raktunk új faiakat a káptalan országúti kastélyában. Meszeltünk faiakat, mostuk a padlót, hogy a földműves-szövetkezet megnyithassa élelmiszer-ruházati és háztartási boltját. Az lesz az első FMSZ-bolt. Apám munkásmozgalmi múltja szinte kötelezővé tette. hogy 40 évvei ezelőtt a párt. mögé sorakozzunk, az erről szóló oklevelet május elsején kaptuk meg. Őrnagy férjem sajnos már csak halála után részesült ebben a kitüntetésben. Ö a Lakihegyen felrobbantott. 313 méter magas, szivar alakú rádióadótorony újjáépítésében is részt vett, hogy 1945. május elsején megszólalhasson az adó, s így köszöntse az első szabad május elsejét ünneplő ország lakosságát: A magyar rádió újra magyar. — Az emlékek sora azonban végtelen, a férjem részt vett. a Margii-híd, az első összekötő vasúti híd újjáépítésében is, A front még a pesti Duna- parton tombolt, mi már nyitottuk a Faiskola utcai óvodát, és ezer veszély között zö- työgős löcsös kocsin mentünk Pestre, a Nemzeti Segély ugyanis élelmiszereket juttatott az óvodának — sorolja F. Kovács Ferencné. — Sajnos egyre kevesebben emlékezünk azokra a nehéz időkre, boldoggá tesz azonban az a tudat, hogy magam is‘ cselekvő részese lehettem az új rend megteremtésének ... Kiss Sándor A kútnál Szuperbenzin A gyömrői autósok örülhetnek a legjobban annak, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcai benzinkút választéka a napokban tovább bővült: megkezdték a szuperbenzin árusítását is. mm Mozira® Gombán csütörtökön az autós kertmoziban, 20.30-tól: Maraton életre-halálra. Mo- noron 18-tól és 20-tól: A biztosan ölő Sárkány Lady. Pilisen 17.30-tól: A város hercege, I-II. Vecsésen 17.30-tól: Balfácán, a kertmoziban, 20- tói: Széplány ajándékba. Gályakaland Taíicskás ember a kutyával nádas mélyébe vergődni, s ott nyomtalanul eltűnt. Hiába kerestük később, hogy segítsünk a sebesült madáron. Az ember pedig, mint aki jól végezté a dolgát, fogta a talicskáját, hazasétafikáit, nyomában az elszalasztott zsákmány miatt ingerült ebbel... Hát csak ennyi a történet, kommentár nélkül. Vagy ha mégis fűzök hozzá valamit, az korábbi és későbbi tapasztalat: szokásos vidéken, hogy tavasszal, éjszakánként szabadon engediv a kutyákat gazdáik, hadd rombolják ki magukat. Hát azok az ebek tombolnak is rendesen, valóságos bandákba verődve, svakran lehetetlenné téve az emberek alvását, s veszélyeztetve a hajnali munkába indulók. az éiszaka hazaérkezők testi épségét. A többi már áz illetékesekre tartozik ... Aszódi László Antal (ISSN 6133—2631 (Monori Hírlapi megirigyelte, hogy másoknak mekkora gyönyörűséget okoz a gólyapár látványa, s azt, hogy azok egyáltalán élnek, léteznek. A Halas-patak közelében lakó férfi hatalmas fekete kutyáját szaladgáltatta, amikor az egyik gólya éppen béká- szott. A játszadozó kutya, a csemegéző madár, a sétálgató ember festői idilli képbe illett volna. Ha ... Ha a prattes el nem hangzik, hogy „Fogd meg!” S az eb röpült a nádas felé. A gólya nem reppent föl azonnal, nyilván, mert biztonságban érezte magát a játszadozó kutyától, s mert eddig IDEHAZA (!) nem bántották. Későn vette észre a veszélyt, s a hatalmas fekete kutya rávetette magát. A küzdelem másodpercekig tartott, a gólya megsebesült, nem tudott felszállni, csak a daráink szárnyra kaptak, más kéményt keresni, talán egy gazda nagy bosszúságára, mégis az emberi szem, a lélek gyönyörűségére. Valahol letelepedhettek, mégpedig Gyomron. Ez talán ugyanaz a pár, amelyik évek óta visszatér egy Bajcsy utcai ház kéményére, ahol miattuk nem is fűtenek be jó ideje. Talán ez az a két gólya, „akikkel”, ha találkozott az ember a Halas-patak völgyében. olykor négy-öt méternyire is meg lehetett közelíteni, mert annyira szelídek voitak, annyira biztonságban érezték magukat. Senki sem bántotta őket. Ugyan kmek is jutott volna eszébe ártani a fenséges méltósággal lépkedő, gyönyörű nagy madaraknak, amikor hagyták magukat közvetlen közelről megnézni, megcsodálni. Am. mint annyi példa bizonyítja, az ördög nem alszik! Ezúttal is akadt valaki, aki Nem hiszem, hogy le lehet írni azt a csodálatos érzést, ami akkor fogott el, mikor jó két hete gólyapár szállt a szomszédos ház egyik kéményére. Azért arra a kéményre, mert annak a teteje fedve van, s oldalt hagyott nyílásain távozik belőle a füst. Ezt tudták a gólyák is, nyilván tapasztalatból, mert hosszú percekig s igen tüzetesén vizs- gálgatták a kéményt. Beszagolgattak a füstnyíláson is. hogy vajon milyen régen fűt- hettek be utoljára. Hosszan tanakodott a gólyapár, vizsgálódott. A dolgok azonban nem jöttek össze, mert a házban gyakran befű- tenek. A gólyák pedig élő keményre nem raknak fészket, hiszen a füst megölné kicsinyeiket, s őket magukat is veszélyeztetné. Végül Petőfi Sándor megénekeite szép ma-
