Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-27 / 122. szám

1 CEQLÉOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1985. MÁJUS 27., HÉTFŐ gára marad az építkező elkészül a családi fészek tag fe Házat általában egyszer épít J az ember, már csak azért is, ^ mert a rávaló összegyűjtése ^ és a felvett hitelek visszafize­ti tése kitölti az építkező kere- g sőképes időszakát. Építeni pe- ídig muszáj, mert- 4 és itt £ hosszan sorolhatja kí-ki a ma* ^ ga jól átgondolt, cáfolhatat- 4 lan érveit. Formális felelősség Sajnos legtöbbször egyket­tőre beigazolódik, hogy a ház­építés nemcsak a kőművestől és az ácstól, hanem az epítte- tőtől is univerzális tudományt követel. Ennek híján duplán kell megfizetni a tanulópénzt, ráadásul sok fölös energiával, a kelleténél lassabban megy a fészekrakás. A végeredmény sem mindig felhőtlen sikerél­mény, mutatják utcáink né­mely ostobán tervezett, kon­tár módra megépített lakó­épületei. Miután a családiház-építés meghirdetett' program, az er­kölcsin túl tevőleges támoga­tást is többet kell adni azok­nak, akik belevágnak. Ezért fordul a társadalom figyelme egyre összpontosultabban azok felé, akik ezeket a terheket magukra vállalják. A Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság például országos vizsgálódást indított el. amelyből a ceglédi szervezet is kivette a részét. Leszűrve a tájékozódásból származó tapasztalatokat, szakemberek jelenlétében tar­tottak ankétot a témáról a mináp az MTESZ technika há­zában. Bene József, a NEB városi bizottságának elnöke vezette be az összejövetelt, majd a vizsgálatot végző né­pi ellenőr, Márkus János épí­tész. maga is magántervező, ismertette a jelenlegi helyze­tet, A családi ház többnyibe há­zilagos kivitelezésben készül, mar csak azért is, mert kevés a kőműves mester, akire rá­bízhatnák. Van, aki arra es­küszik, hogy így olcsóbb — s ha ez igaz is, akkor is hosz- szabb a kezdéstől a befejezé­sig eltelő idő. A műszaki fe­lelős többnyire csak formáli­san tesz eleget feladatkörének, valójában magára marad áz építkező, s ebből sok szabály­talanság, előre nem látható nehézség, huzavona fakad. Ezt a helyzetet látva Márkus Já­nos tavaly a Kossuth Művelő­dési Központtal karöltve ti­zenöt előadásból álló soroza­tot tartott az építkezőknek, a papírok beszerzésétől a kivi­telezés fontosabb mozzana­taiig felvázolva a teendők he lyes menetét. Kalákában sem olcsóbb Sokan kalákában mennek házat építeni. Én segítek ne­ked, te visszasegíted nekem alapon. Mindig akad néhány iparengedéllyel nem rendelke­ző hozzáértő, aki kézbe veszi a kőműveskanalat, az ácssze- kercét, s nem olcsóbbak ők sem, mint az adót és SZTK-t fizető kisiparosok, ráadásul még garanciát sem vállalnak. Miután a ceglédi telkek árát csillagászati összegűre felver­ték, sokan Nyársapáton és Csemöben emelnek hajlékot maguknak. Az OTP-támoga- tás lehetővé teszi, hogy egy -szerényebb igényű, 70—80 négyzetméteres otthon elfo­gadható hitelfeltételek mel­lett felépüljön. Akinek maga­sabb az igénye, annak jóval mélyebbre kell nyúlni a már eredetileg is degeszebb pénz­tárcába. Vannak elfogadható típustervek, ezeket a helyszín­hez igazítják a magánterve­zők, avagy kívánság szerint maguk rajzolják meg, öntik formába a megrendelő extra elképzeléseit. A kivitelezők Álltak a varrógépek Mintha munka nem lett volna, oly foghíjas volt a na­pokban a PEVDJ abonyi var­rodájában a konfekciós sza­lag. Árván álltak a gépek, gaz­dájuk sehol, azaz, házon kí­vül. Akik hiányoztak, igazol­tan maradtak távol és munka­társaik jobban emlegették őket, mint bármikor. A hiány­zó tizennyolc munkatárs ugyanis vizsgázni utazott Ceg­lédre, a szakmunkásképzőbe. A munkahely lehetőséget te­remtett, hogy szakmunkás ké­pesítést szerezzenek. Az írás­beli és a szóbeli utón a gya­korlatira júniusban kerül sor. Éjszakai rodeó Pihenőnap utáni nyugalom ült meg a városon vasárnap éjszaka. Falevél sem rezdült. csillagfényes volt az égbolt, a ceglédi emeletes lakónegyed ablakai sorra sötétedtek, jó éjszakát mondott rég a tele­vízió bemondója, jó éjt, kí­vántak az aludni szándéko­zók is egymásnak. Éjszaka tizenegy óra múlt, amikor a Kossuth Ferenc, ut­cába berobbant a zaj. Ékte­len motorzúgatás és fékcs-i- korgatás közepeit egy autó kezdett rajcsúrozni a Tán­csics utca és Gimnázium ut­ca közti útszakaszon, ott, ahol a gyalogosok hosszú járda­szigete. választja el a Kos­suth Ferenc utcai autóparko­ló sort az utcától magától. Visított a fék a kanyarban, az útszakasz alsó és felső vé­gén egyaránt, vágtatott az autó, mint valami versenypá­lyán, vagy mintha valakit ül­dözne, netán az adott sebes­ségben, adott szögben való kanyarodást gyakorolná ru­tinpályán. Sorrá nyíltak az ablakok, riadtan és kíváncsian léptek ki az erkélyekre a pizsamás, h&lóínges lakók, hogy meg­nézzék már, mi ez a za j, mit jelentsen ez a krimibe illő éj­szakai pótműsor. A kerékgu­mi nyüszítésénél csak a mél­tatlankodók hangja volt na­gyobb — bár ezt is csak ak­kor lehetett hallani, érteni, amikor az autó egyenesben vágtatott. Autó? Mit, autó! Becsületes, egyszerű világos­szürkés kis Trabant volt, szép tiszta, úgy, hogy a lámpák es­ti fényében háztávolságból a rendszámát is le lehetett ol­vasni. (Le is olvasták töb­ben ...) Kékruhás, nyurga fia­talember szállt ki végül a megzabolázott járműből, ott termett hamarjában egy bar­na mellényes, meg egv vilá­goskék in.ges. Némi szóváltás, majd egyesült erővel megtol­ták a Trabantot, meg is in­dult az. megszelídülve a Szé­chenyi út felé. s elporoszkált jobbra. A szomszédok meg az er­kélyekről és az ablakokból valóban jó éjszakát kívántak egymásnak. Hogy az autó-ro- deósoknak mit kívántak? Jaj lenne, ha fogna az átok ... •e. k. köre nem bővült, a gazdasági munkaközösségek sem foglal­koznak házépítéssel. A fuva­rozás gondján ma már a ma­gánszállítók is enyhítenek. A téma kapcsán többen el­mondták tapasztalataikat, vé­leményüket. Párhuzamot von tak a magánszektor és az ál­lami építőanyag-telepek ellá­tása között, nem titkolva, hogy a kiskereskedőnél sok olyan áruféle beszerezhető ha drágábban is —, ami a TÜZÉP-nél nincs. Sok a ne­hézkesség. Az albertirsai te­lep például — a felszólaló sze­rint — nem fogad ei építő­anyag-előrendelést, ellátása sem a legjobb. (Talán ezért?) Inkább Dánszentmiklóson vá­sárolnak az albertirsaiak is. Farkas Károly, az OTP-fiók vezetője a pénzintézet bürok­ratikus ügyintézését vette vé­delmébe, kilátásba helyezve a jövőre tervezett változtatáso­kat,, amelyek állítólag vala­mit enyhítenek a tarthatatlan helyzeten. Tervek és telkek Sajgói Tamás, a városi ta­nács műszaki, termelés, ellá­tásfelügyeleti osztályának ve­zetője saját tapasztalataira alapozta kritikai észrevétele­it. Szerinte a tucatnyi ceglédi tervező közül kevés készít igazan jó terveket. Kőműves mestet mindössze négy (J) van a városbán, továbbá még 25 kisiparos, de ők nem jogosul­tak új építkezésekre. Ezért honosodott meg a kontárság ilyen nagy mértékben. A te­lekválasztékot bővíti a jelen­legi 345 magántelek mellett a Szélmalom-zugban kialakuló 35 porta, az öregszőlő 180 parcellája, továbbá a Csenge- ri-szél majdani utcasora. A típusterveket ajánlotta, ame­lyek legnagyobb hátránya, hogy egyhangú az utcakép, de azért akadnak jól tervezett, hozzáértéssel, kedvvel kivite­lezett, szép hajlékok is. Más­hol viszont az ízléstelenség, a használhatatlanság, a pri­mitív kivitelezés kelt meg­döbbenést. Darázs Károly, a ceglédi építőanyag-telep vezetője an-j nak a tapasztalatának adott! hangot, hogy egyre nőnek, mind több anyagból épülnek a házak. Kevés a típusterv szerint építtető. A hiánycik­kekre vesznek fel előjegyzést, ám az anyagellátási szerződést kevésbé szeretik. Igaz, mosta­nában javultak az anyagbe­szerzés lehetőségei. Tamasi Tamás Eldől a dinnye sorsa Jó termést ígér a határ Hajnalban dübörgi a rádió: ma is számítani kell jégesőre. — Hallotta? — Hallottam — Félünk, mi egyebet tehet­nénk. Senki se azért dolgozik, hogy aztán elvigye a jég — mondja Molnár János> a No­vember 7. Tsz főágazatveze- tője, miközben a Mizsei útról lekanyarodva a csemői határ dűlőútjai közé ereszkedünk. Bizony nem ok nélküli az aggodalom, mert a minap már járt itt a jég. Mint a nagyuj- jam körme, akkora szemeket szórt, itt-ott összegubancolta, fejbe kólintotta a gabonaszála­kat. A földre tepert rozs tudna mesélni róla. Átázott a föld — Nem veszélyes, szerencsé­re. kiheverik a növények. A napraforgó még alig bújt ki, nem tudta bántani, a gyü­mölcsfák meg... Festeni sem lehetett volna szebbet a virág­ba borult kerteknél, de aztán a tavaszi fagy közbeszólt, gyenge lett a kötés. Egyik- másik szilvafán jó, ha tizenkét szem marad. Ebben a hónapban 100 mil- liméternyi égi áldás ereszke­dett alá. Mondják, épp jó. Bár csapadékból elképzelhetetlen annyi, amennyit a csemői ho­mok elnyelni ne tudna. Megint esett, keménnyé tapasztotta a keskeny utat. — Most nem irigylem a fe­kete földi kollégákat, átázott a föld, a gépek szinte tehetet­lenek. Nekünk pedig pont ez az idő kedvez. Fehér mécsvirágok kandi­kálnak ki a sűrű lucernásból. Nedves a takarmánynövény, várni kell a kaszálással. Hety­kén zöldell a napraforgó az Agyagos dűlő oldalában, a so­rok között kultivátor hagyott nyomot. Nehezen férnek egy­mástól a focipályára való an goi perje szálai, odébb tömöt­ten leng az őszi árpa, 4 tonnát várnak belőle hektáronként. zet a legjobb minőségű földte­rületét használja fel a kísér­letre. Ha innen nézem, ha onnan, szerfölött egyenes sorokban futnak a dinnyepalánták. Ez a harmadik esztendő, eldől a dinnye sorsa. Furcsa természetű — Az első két évben rosszul jártunk a dinnyével, csak veszteseget hózott. Furcsa ter­mészetű a homoktalaj. Nappal rendkívüli módon fölmeleg­szik, ám éjjel kihűl. Ezt a drá­mai váltást alig-alig viselte el a növény. Idén megvártuk, míg az alsóbb rétegek is átme­legszenek, s kiegyenlítődik a talajhőmérséklet. Csak akkor paiántáztunk. Meglátjuk, mi lesz belőle. Varga Sándor Fotótárlat Óbudán A Budapest Galéria óbudai kiállítóházában (III. kerület, Lajos utca 158.) május 29-én délután 4 órakor kiállítás nyí­lik Kudelich Lajos fotóiból. Megnyitót mond Gera Mihály újságíró. A tárlat július 7-ig tekinthető meg, naponta 10- től 18 óráig. Beszélgetés a pénzről A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ceglédi szervezete május 30-án dél­után 2 órakor összejövetelt rendez, amelyen dr. Rózsa József, az Országos Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztály- vezetőjének előadása hangzik el Az anyagi ösztönzés szere­pe és módszerei az önálló vál­lalati gazdálkodásban cím­mel. A tanácskozás az idei ta­pasztalatokat összegező be­szélgetéssel ér véget. Zenélő általános Kis muzsikusok, dalosok iskolájának is nevezik a ceg­lédi Táncsics Mihály Általá­nos Iskolát. Az évek során sok fiatal kezdte itt zenei ta­gozatú osztályban a hangsze­rekkel való barátkozást, s végül zenei szakot választva, ma már hivatásos zenepeda­gógusként munkálkodnak. Nevezetesen az iskola úttörő- kórusa. Számos eseményen, kórustalálkozón szerepeltek figyelemkeltően, eredménye­sen. Választási gyűlés. Május 30-án, csütörtökön délután egy órakor Albertirsán a Kö­tőipari Szövetkezetben lesz választási gyűlés, amelyen részt vesznek a választókerü­let képviselőjelöltjei is. Mit ér a régi könyv? A változások hű tükre izgalmas olvasnivaló Hasonlít a babéra Reménykeltőén szép a határ, a gazdag termés ígéretével. Igaz, a szélső sorok kivételé­vel nagy foltokban szegte le s hajtotta földre karcsú testét a rozs. Lám, eső múltával máris igyekszik talpra állni. Csomói megvastagszanak, a növekedési hormon munkához lát, lassacskán egyengeti, egyenesíti az összeroskadt szá­lat. A betonúttól néni nagy tá­volságra vállasodik a lóbab. Inkább Dunántúlon honos, de a kísérletező kedv földbe jut­tatta ezen a tájon is. Bár pil­langós növény, termése még csak nem is hasonlít a babéra, olyasféle inkább, mint az aszalt meggy. Fehérjetartalma nagyobb a szójáénál, értéke is ebben van, elsősorban takar­mányozásra használják. A cse­mői tsz a tisztes haszon remé­nyében eladásra termeszti, s hogy igen nagy iránta a bizo- dalom, jelzi, hogy a szövetke­A BKV-n az új aszfaltfőző A könyvgyűjtők és a lelkes helytörteneszek örömmel érte­sülhettek róla, hogy az elmúlt hetekben reprint kötetek for­májában újra megjelent Fé­nyes Elek: Magyarország geog- raphiai szótára című műve. Hihetetlenül gazdag, egyben pontos adattár. De ki volt dr. Fényes Elek, akinek indokolt volt 134 év múltán a munká­ját újra kiadni? Fényes Elek statisztikus volt. a hazai statisztikai tudomány egyik megalapozója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjául is választotta gazdag szakírói munkássága alapján. Magyarország, Ausztria és a török birodalom geográfiai- történeti statisztikáját megír­ta, s közben hírlapírói munkát is vállalt. 1876-ban halt meg Újpesten. Városunkról is érdekesen ír Fényes Elek. „Magyar mező­város Pest-Solt vmgyében, Pesthez keletre 10 méríöldnyi- re a pest—szolnoki ország- és vasúiban, saját postahivatal­lal, rónaságon. Határa rop­pant kiterjedésű, s bár homo­kos térek meglehetős kiterje­désben vannak, mindazáltal szántóföldjei többnyire igen termékeny fekete homokosok, melyek mindennemű gabonát uzsorával adnak vissza. Népes­sége a legújabb összeírás sze­rint 16 934 lélek. Ebből magyar 16 756, német 46, tót 8, olasz 6 cigány 118; vallásukra néz­ve 6509 róm. kát., 522 evang., 9772 ref., 13 óhitű, 118 izraeli­ta. Házszám 3217, családszám 4490.” S nem maradtak el a turisztikai információk sem, hi­szen „van Cegléden kát. paró­kia, pompás ref. templom, ev. anyaegyház, nagy vendégfoga­dó, gyógyszertár, a Szőkeha­lomban pedig a majoros gaz­dákat képező intézet.” És Abonyban? 6352 róm. kát., 1580 ref., 28 ágostai és 916 izraelita lakott ott. Hatá­ra 30 540 höld, szőlő ebbő] 300 hold, gyep 13 410 hold és csupán 29 hold erdő. „Van itt postahivatal, vendégfogadó, kisdedóvoda, gyógyszertár, ta­karékmagtár és sok privát lak­ház, Abony városában 30 kóz- birtokos is, él.’! Alberti tót—magyar mező­város, juhászata és bortermelé­se híres, Almásy János birto­ka. Irsa tót—magyar falu, mintegy kétezer ember lakta, gabonája, bora és juha híres. Bércéi német—magyar falu, határát a ceglédiből hasították — írja Fényes Elek. Tetétlen és Kara akkor még csak pusz­ta volt, kisebb majorságokkal, viszont Törtei falu, 1218 kát., 34 protestáns és 16 zsidó lak­ja. Kát. parókiája és temploma van, mindenféle gabonát ter­melnek, juhtenyészete híres. Mikebuda nagytki terjedésű puszta, 200 lakossal. Ma e puszta eltűnt, de az erdő újabb keletű. Vacs roppant nagy puszta Örkénytől keletre, töl­gyes erdeje gyönyörű, legna­gyobb ezen a vidéken. Dány- szentmiklós puszta, 200 lakos­sal, a gróf Beleznay nemzet­ség birtoka. S ezentúl természetesen ha­sonló részletességgel az akkori, történelmi Magyarország min­den helységét bemutatta köny­vében Fényes Elek. A reprint munka az utókor tisztelete, s bizonyosan sűrűn forgatott könyvük lesz á kutató, búvár­kodó, múltjukat is tudni vá­gyó embereknek. És izgalmas olvasnivaló. S. D. Távdsfco verseny Horgászbottal a célba Ismét új termékkel jelentkezik a tavaszi BNV-n a KÖZGÉP ceglédi gyára. Az MO 511 típusú öntöttaszíaltfőző berende­zés a korábbi 4,5 tonnás masztikátorokat váltja fel Apáti-Tőül Sándor leivel«!« Városunkban első ízben ren­deztek casting cél- és távdo­bó versenyt. A CVSE sportte­lepén felállított pályákon igen sokán indultak el a Vasutas Kupa viadalán, közöttük a nemrég megalakult Ceglédi VSE versenyzői is. (A sportág nagyon hasonlít a horgászat­hoz, hiszen a felszerelésük, horgászfelszerelés. Az a nagy különbség, hogy itt nem halra vadásznak, hanem a verseny­zők célba, illetve távolba dob­nak.) A ceglédiek közül az úttörő fiúk szerepeltek a leg­jobban. itt első helyezést ls szereztek. Eredmények. ' Nők: felnőtt öttusa: Both Róbertné (Budapest). Serdülő. 1. Farkas Ibolya (Regöly). 2. Fodor Renáta (Regöly), 3. Csernus Andrea ■ (CVSE). Férfiak: felhőit öttusa: 1. dr. Dienes Ferenc (Regöly). Felnőtt 3-tusa: 1. Sós Gábor (Budapest). Ifjúsági 3—5-tusa: 1. Dienes Csaba (Regöly). Ifjú­sági 3-tusa: 1 Imre Szabolcs (Szeged), 2. Schreiter Tamás (Szeged), 3. Lukács Pál (CVSE). Serdülő 3-tusa: 1. Rác? László (Regöly). Úttörő 3-tusa: 1. Imri Tibor (CVSE). 4 Nagy Gyula (CVSE). V. L. ISSN 0X33—2600 (Ceglédi Hírláp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom