Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

1985. MÄ JUS 2., CSÜTÖRTÖK Emlékezés B. Szabó Editre Szobrai szép szavú vallomások • Nehéz szólni egy olyan fiatal művészről, aki nemrégen még az élők sorába tartozott. Aíni benne emberi érték volt, személyes ismeretség révén többé meg nem ismerhető. B. Szabó Edit gyömrői szob­rászművész mindössze 37 évet élt, s szinte hihetetlen, hogy már tíz éve nincs közöttünk. Halálának évfordulója alkal­mából a gyömrői Petőfi Sán­dor Művelődési Ház, az id. Pál Mihály Baráti Kör egész napos programmal tisztelgett emléké­nek. Az óbudai temetőben megkoszorúzták a művésznő sírját, majd Gyömrőn, a könyvtárban folytatódott a program. A gyömrői PAN amatőr filmklub levetítette azt a színes filmet, amelyet róla készítettek, amikor még köz­tünk volt. Dr. Pál József, az irodalom- tudományok kandidátusa, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem tanára méltatta a művésznő munkásságát. Debrecenben született 1938. Január 18-án. Iskoláit Sátor­aljaújhelyen végezte. 1961-ben fejezte be főiskolai tanulmá­nyait; mesterei Szabó Iván, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Pátzay Pál voltak. Munkájá­ban sok segítséget kapott apó­sától, id. Pál Mihálytól és fér­jétől, ifj. Pál Mihálytól. 1963- ban kötöttek házasságot és költöztek Gyömrőre. Szobrai ma is láthatók, ö készítette a veresegyházi művelődési ház domborművét, őzikéje a kis- várdai óvoda előtt áll, Jedlik Ányos városligeti szobra pedig a Közlekedési Múzeum előtt. 1974-ben Páva című szobrá­val egy pályázati megbízáson vett részt, majd ugyanezzel a Gyömrő 700 éves évfordulóján rendezett kiállításon szerepelt 1975-ben. Ekkor bízták meg — a kiállított szobor alapján — a sülysápi. felszabadulási em­lékmű elkészítésével. Az em­lékmű kivitelezésében 1975. április 18-án, 37 éves korában bekövetkezett halála akadá­lyozta meg. Fájdalmasan fiatalon félbe­maradt életművének talán leg­kifejezőbb jelképe a földre­B. Szabó Edit: Részlet a Dante-il- lusztrációk sorozatból sújtott, föl-fölemelkedő Niobé szobra és az alázattal vezeklő Gregorius önkéntes Promé­theuszként sziklás földhöz ta­padó, Thomas Mann-i figurája. Irodalmi érdeklődése, a ver­sek iránti vonzalma, a népköl­tészet szeretete rajzaiban és Ulusztrációsorozataiiban válik egyre nyilvánvalóbbá. Dante- illusztrációi a művésznő fan­táziavilágának a szürrealiz­mussal való belső kapcsolatá­ra utalnak. A megemlékezés nemcsak gesztus volt a gyömrői képző- művészbarátok részéről, hi­szen B. Szabó Edit posztumusz műveinek nagy részét a Ma­gyar Nemzeti Galériában őr­zik. A gyömrői tájházban is láthatók alkotásai. A megem­lékező napon hangzott el az az örömteli bejelentés, hogy a Sátoraljaújhelyi városi Tanács a közeljövőben emlékszobát rendez be a művésznő hagya­tékának egy részéből, továbbá a művészetét fémjelző doku­mentumokból. Ezen a szomorú évfordulón tartott megemlékezésen egy kicsit úgy érezte mindenki, hogy B. Szabó Edit — ha csak néhány órára is — de vissza­jött közénk,.. Gér József Elhunyt Török Sándor A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának irodalmi szakosztálya fájdalommal je­lenti, hogy Török Sándor Jó­zsef Attila-díjas író, az ifjú­sági és gyermekirodalom ki­emelkedő alakja hosszú, sú­MOZIMŰSOR MÁJUS 2-TÖL S-IG. ABONY 2—5: Mara ton életre halálra** 5: Tündér Lala (du.) 6—7: vészjelzés a tenger alól BUDAÖRS 2—3: A XX. század Kalózai 4—6: Menekülés a győzelembe 7: Ezüstnyereg CEGLÉD, Kamaraterem 2—5: Küsters mama mean ybemenetele 4— 5: A leleményes nyuszi (du.) 5— 8: Bástyasétány ’74 CEGLÉD, Szabadság 2—5: Vészjelzés a tenger alól (du.) Segítség, felszarvaztak !• (este) 6— 8: Hárman a siamasztlkában (du.) Mégis, kinek az élete? (este) DUNAKESZI, Vörös Csillog 2— 4: Tudom, hogy tudod, hogy tudom 3— 5: Donald kacsa (du.) 5—6: Excalibur I—II.** (este) DUNAKESZI, József Attila 2: Elvis Presley 5— 6: D. B. Cooper üldözése* 8—9: A banda fogságában DABAS 2—5: Lady Chatterley szeretője*** 6: Rita asszony menyasszony DABAS, Autós kertmozi 1— 8: Fantom az éjszakában* DUNAHARASZTI 2— 3: A város hercege I—II.* 3— 5: A király és a madár (du.) 4— 5: A 3. sz. űrbázis** (este) 6— 7: Az örökség bajjal jár ÉRD, 2: Dutyi-dili 5: Talpig olajban 6—8: Segítség, felszarvaztak I* FÓT 2—5: Maraton életre halálra** 6—7: Hány az óra. Vekker úr?* GÖDÖLLŐ 2—3: Kiskacsa magaslesen (du.) 2—5: A piszkos tizenkettő I—II.* (este) «—5: A kétéltű ember (du.) 6—8: Forróvérű kísértet (du.) Hány az óra Vekker úr?* (este) GVAL 2—3: A vörös grófnő 1—II. 1— 5: A karatézö Cobra* s—7: 39 lépcsőfok* KEREPESTARCSA 2— 3: Menekülés a győzelembe 1—8: Az Ezüst-tó kincse (du.) 6—7: Örült római vakáció MONOR f—3: Egy zsaru bőréért 3— 5: Hófehérke és a hét törpe (du.) 4— 5: Az önvédelem nagymestere (estei 4—7: Sok pénznél' jobb a több** 8: Arany a tő fenekén NAGYKOROS, Arany János 2—5: Az álarcos lovas legendája 4—8: Széplány ajándékba* NAGYKOROS, Stúdiómozi 2—5 : 2001. Ürodüsszeia I—II. 4—5: A tanulékony papagáj (du.) 6—8: Hanyatt-homlok* NAGYKÁTA 2—3: Hány az őfa. Vekker űr?* 4—5: Forróvérű kísértet 6—7: Tű a szénakazalban** PILISVOROSVAR 2—3 és 5: A legyőzhetetlen vutang* 6: Várlak Nálad vacsorára* POMÄZ 2—3: örült római vakáció 4—6: Aranyoskám* RÁCKEVE 2—3: Hárman a siamasztlkában 1— 5: Hány az óra. Vekker úr?* 6—7: Végállomás*** SZENTENDRE 2— 5: Akit Bulldózernek hívtak (du.) Mégis, kinek az élete? (este) 6—8: Kiskacsa magaslesen (du.) A gonosz Lady** (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 2—8: öt láda aranyrög S2IGETSZENTMIKLÓS 2— 3: Kémek a lokálban** 3— 5: A sárkány éve (du.) 4— 5: Profi* (este) 6—7: Talpig olajban TAPIOSZELE 2—5: Bomba jó bokszoló* 6: A sah fia I—II. VÁC, Kultúr 2—4: Az örökség bajjal jár (du.) A domb** (este) 5— 8: Szegény Dzsoni és Arnika (du.) Tudom, hogy tudod, hogy tudom (este) • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. lyos betegség után 81 éves ko­rában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. ★ Török Sándor 1904-ben Ho- moróddarócon született. Isko­lai tanulmányait követően több erdélyi lapnál dolgozott, majd 1929-ben a Szegedi Napló fe­lelős szerkesztője let, s 1931-től budapesti lapoknál tevékeny­kedett. 1933-ban Baumgarten- díjat kapott, öt évvel később a Petőfi Társaság tagjává vá­lasztották. A felszabadulás után előbb a rádiónál dolgo­zott, 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője, majd 1959-ben a Család és iskola című folyóirat felelős szerkesztője lett. Tavaszi szemle Amatőrök bemutatója A tavaszi elődöntőkön mint­egy száz amatőr együttes, majdnem négyezer résztvevő mérte össze erejét. Az amatőr együttesek szemléjére jellem­ző volt, hogy a bemutatkozás mellett mindenki számára fon­tos volt a megméretés. A ha­zánk felszabadulásának 40. év­fordulójára meghirdetett pá­lyázaton valamennyi művésze­ti ág képviseltette matgát. A gálára a közelmúltban került sor Szentendrén, a művelődé­si központban. A házigazda, a szentendrei tánclsar nyitó dunántúli ugró- sa után a mogyoródi asszony­kórus ízes énekében gyönyör­ködhettünk. Ezután Torma Mária Nagy László-verseket szavalt, majd a szentendrei vá­rosi kórus és a kamarazene- kar mutatta be tudását. A szó­lótáncosok közül a külön dí­jat nyert Skuczi László és Ambrus Attila lépett fel. A pilisszentkereszti szlovák pá­vakor \lakodalmasa, a tábor­falvai népi együttes műsora, a solymári férfikar éneke a nemzetiségi népművészetből adott ízelítőt. A műsor máso­dik részében a solymári Téboly Irodalmi Színpad Örkény Ist­ván műveiből összeállított elő­adását mutatta be. Neumann Nándor Koszt» Lányi-verseket szavalt. Érdekes volt a sziget­újfalui nemzetiségi együttes farsangolója. Hallhattuk Bay Ferencné váci versmondót, a fóti kamarakórust. Végül — hogy a beat se maradjon ki — a solymári Névtelen Nulda együttes saját szerzeményei­vel lépett színre. Felsorolni hosszú a sok szá­mot A későiig nyúló bemuta­tón óhatatlanul felvetődött- a kérdés: nem lett volna sze­rencsésebb két estét betöltő’ műsort összeállítani? Az ama­tőr csoportok lelkesedése, fel- készültsége azonban valóban példamutató volt iHeti filmtegyzeti Uramisten Feleki Kamill az Uramisten egy Jelenetében. Tv-FIGYELŐ Tanár Úr. Gáti tanár úr — ez a titulusa Gáti József szín­művésznek, a Színház és Film- művészeti Főiskola beszédok­tatójának immár évtizedek óta. Említsék bár valamelyik ala­kítását, kerüljön szóba mint versmondó, így is, úgy is oda­kerül neve mellé a tanári mi­nősítés. Az artikuláció, a hang­képzés, -lejtés katedrára ter­mett professzora. Azon kevés pódiumjáróink közé tartozik ő, aki nemcsak színpadi ala­kításainak sallangtalanságával, egy-egy figura szinte szobrá- szian tömbszerű fölvázolásával mutat folytonosan példát, ha­nem azzal is, ahogyan az alak­váltást, a beleélést tudatosan értelmezi. ízeire szedi, a lélek­tanászok alaposságával elemzi a jellemeket, és a játékok helyzeteit is úgy mérlegeli, mint egy felsőfokon iskolázott stratéga. Most, hogy hetvenedik szü­letése napját ünnepli, a tele­vízió azzal tisztelte meg, hogy egy bő órán át azt cselekeö- hette a legnagyobb nyilvános­ság előtt, amit a legjobban szeret: tehát verset mondha­tott, költői, írói szövegeket elemezhetett. S tette ezt oly lenyűgözően, az ismeretátadás­nak valami olyan sallangtalan alázatával, hogy a megbaboná­zott néző szinte észre sem vet­te az idő múlását. Csak amikor a legutolsó szava is elröppent, akkor ocsúdhatott föl, és mor­molhattuk, sóhajtozhattak: sem a Toldiról, sem más hasonló remekekről nem sejthettük, hogy ily tömérdek szépség la­kozik bennük, s ugyanígy azt sem, hogy a szellemnek e pa­pírra vetett kincsei ily példá­san kibányászhatok. önmagáról — noha végtére is egy élet számadására nyí­lott alkalom — alig-alig mon­dott valamit Gáti tanár úr. Sem a pályára kerülésének botladozásain, sem a színhá­zak, társulatok közötti jövés­menésén nem időzött sokat. Ferike. Rétestészta módjára nyúlt el két estén át a Családi kör legújabb históriája, amely a Kié lesz Ferike? címet vi­selte. Noha a történet igazán belefért volna egy szűk órács­kába is, akik megelevenítésére vállalkoztak, azok úgy látták jónak, hogy ennél sokkalta terjengősebben tálalják elénk ezt a meglehetősen szokványos alaphelyzetű mesét. Irdatlanul parttálan volt te­hát a különben ritka rokon­szenves kisfiú köré font jele­netsor, és ráadásul még olyas­mikkel is megspékelték, amely dramaturgiai eszközök csak rontottak az amúgy is gyönge hatáson. Teljességgel fölösle­gesnek tűnt például a tanácsi gyámügyes férfiú magnetofon­ba mondott monológja, hiszen ez csupán suta mondatokba gyömöszölte a látottakat, hal­lottakat. Egyúttal pedig eloroz­ta a végre ismét viszontlátott pszichológus szakértő, dr. Ranschburg Jenő szerepét, hi­szen már előre minősített, stá­cióról stációra ítélkezett. A Családi kör most említett lé­lekgyógyásza így aztán messze nem olyan tekintéllyel volt jelen, mint ahogyan azt tőle megszoktuk és teljes joggal el is várhatjuk. Ami pedig Ferike végleges elhelyezését illeti, nos, ez a bírósági végzés a meglehetősen labilis karakterű mamának kedvezett. Az indok: a . gyer­mek vállalása és folyamatos — illetőleg majdnem állandónak mondható — tartása, nevelése ezt a fiúcskát az édesanyjá­hoz köti, nem pedig a későn eszmélő, ám aztán annál ra- gaszkodóbbnak mutatkozó apukájához. Őszintén szólva nem tűnt egészen meggyőző­nek ez a verdikt. Akácz László I Mindig elszomorító, ha egy nagy igényűnek beharango­zott, művészi alkotásról kide­rül: nagyobb a füstje, mint a lángja. Most ismét egy ilyen esetnek vagyunk tanúi a mo­zikban: Gárdos Péter Uram­isten című filmjéről derült ki, hogy az előzetes hírek e munka kvalitásairól legalább­is túlzónak nevezhetők. A hírverés nem egészen látatlanban történt, hiszen az idei februári játékfilmszemlén már egy szűkebb körű közön­ség elé került az Uramisten. A szemle zsűrije nem fukar­kodott az; elismeréssel: a film operatőre, Máthé Tibor, s az egyik főszereplője, Eperjes Károly, a legjobb operatőr, il­letve a legjobb férfialakítás díját kapta. Persze a gyanak- vóak, vagy a gyakorlottabb mozibajárók ebből megsejt­hettek már valamit. Nem rit­ka eset ugyanis a filmek vi­lágában, hogy színészek, ope­ratőrök díjat kapnak vala­mely szemlén, fesztiválon ak­kor is, ha a film, melyben közreműködtek, nem ér el ha­sonló sikert. Nos, itt is ilyesmiről van szó. Gárdos Péter filmje tud­iűiMfc, ’’Miit" fi FM^héth'i'gk­zán ..sikerült .alkotás. Elsősor­ban azért, mert témájához és cselekményéhez olyan mély­ségeket és jelképeket vél kap­csolni, olyan összefüggéseket és parabolákat, sőt modell- helyzeteket lát bele, amelyek benne lehetnének, de nincse­nek benne. Miről van szó? Arról, hogy ez a történet a hajdani nagy artistáról, aki a sírba akarja vinni világszáma titkát, meg a fiatal artistáról, aki arra teszi az életét, hogy e szám titkát az öreg kollé­gától megtudja, a filmvász­non megmarad egy olyan történetnek, amelyben egy öreg artista sírba akarja vin­ni világszáma titkát, de ezt égy fiatal artista mindenáron meg akarja szerezni tőle. Ma­gyarán: itt csak egy szimpla, ráadásul eléggé unalmas és eléggé homályos történetet látunk, de nem tudunk fel­fedezni semmi jelképszerűsé­get, semmi mögöttest vagy második, esetleg harmadik ré­teget e történet mögött. Már- már erőlködve próbálunk ilyesmit belelátni a filmbe, mert nem akarjuk elhinni, hogy a legnagyobbnak szánt mozzanatok is csak üres kép­sorrá ■.állnak össze, semrjú többre nem futja. Erőlködé­sünk közben aztán már azt is észrevesszük, amit esetleg nem kellene — hogy tudni­illik, ebben a filmben sok minden emlékeztet Mándy Iván írói világára és figurái­ra, Mándy kvalitásai nélkül; vagy itt-ott még Füst Milán Sanda bohócára is gondolha­tunk, de Füst Milán iróniája és keserű filozófiája nem je­lenik meg; vagy hogyha már a cirkuszok világáról van szó, mennyivel többet ad erről egy' kurta Karinthy Frigyes-elbe­szélés, a Cirkusz, melyből azt is megtudhatjuk, hogyan kell egy szimpla történetnek mély­séget, filozófiát, parabolikus tártaimat adni. ' ' Ami a filmben figyelmet ér­demel, az elsősorban a fiatal artistát, Sajek Oszkárt játszó. Eperjes Károly színészi mun­kája. Ez a megszállott,, mo­nomániás figura, ez a zilált életű rögeszmés fickó, a maga keserű dührohamaival és eszelős nagyotakarásával csak­nem igazolja, hogy az Uram­istenben . valóban emberi mélységek,,:gondolatok,Vl nem-., zedeki és . kamerelleatétek- vannak,, feszülnek-. Majdnem elhisszük neki, hogy, . Sajek valóban az önmegvalósítás, á teljesítménycentrikusság, a te-’ hetség tűzön-vízen át érvé­nyesülésének bajnoka. De csak majdnem. Mert vala­hányszor hajlanánk erre a véleményre, a film modoros­ságai, rendezői „áthallásai”, áímélységei visszarángatnak bennünket a valóságba, oda, ahol végül is rá kell. ébred­nünk (legalább nekünk, á né­zőtéren), hogy a nagyotaka- rás még nem nagy alkotás is egyben. Eperjes partnere az öreg artista, Binder Lipót szerepé­ben Feleki Kamill. Rettene­tesen rég nem láttuk őt fil­men — nagy kár, hogy most egy nem igazán neki való sze­repben, s egy ilyen . filmben tér vissza a vászonra. Telita­lálat viszont Garas Dezső vil­lanásnyi alakítása , egy lecsú­szott artista szerepében. Mi­kor ők ketten vannak a film­szalagon Eperjessel, még a közhelyek is szikrázóan élni kezdenek, a sablonok is hi­telt, tartalmat nyernek. Máskor, máshol .Felfoghatjuk az angol ren­dező, Michael Radford film­jét esetleg csupán egy érzel­mes hadifogoly-történetnek is, affélének, amilyenek az I. vi­lágháború után sorozatban je­lentek meg regény vagy film formájában. Itt ugyan a má­sodik világháború idején ját­szódik a történet, de azért az alapképlet itt is ugyanaz: ide­gen nő beleszeret egy hadifo­golyba, majd , rövid boldog­ság után elválnak. Hogy jelen esetben a hadifogoly egy olasz- kiskatona (Nápolyból), az idegen nő meg egy skót farmer csinoska, de agyon­dolgozott és érzelmileg is, nő­ként is kielégítetlen felesége, az nem túl lényeges. Vagy legalábbis első pillanatra nem tűnik annak; legfeljebb az egzotikum ellentétei — skót és olasz! — tartogatnak érde­kességet. Aztán, a film kissé nehéz­kes, körülményes indítása után, kiderül, hogy ez a film egyáltalán nem ezt az érzel- gős-megható alaptörténetet tartja fontosnak, hanem azt, amit mögé tud felrajzolni: az életmódok, az életformák, a nemzeti karakterek különbö­zőségéből eredő konfliktaso-' kát, s azt a folyamatot, amel-y az asszonykát, Janie-t (Phillis Logan szép alakítása) egy ri-: dög, a munkán kívül mást nem ismerő, élet merev kere­teiből egy elítélt kapcsolat vállalásáig eljuttatja. S ' még valami érdekes eb­ben a filmben (mely címével arra utal, hogy két hőse más­kor és máshol talán szebb szerelmet érhetett volna meg): a ridegnek és hidegnek mon­dott skót táj, a Felföld he­gyeinek, mezőinek, rétjeinek' szép ábrázolása. Egy-egy drámaian sötét felhőkkel go- molygó alkonyat, egy hángavi- rágzásban pompázó rét köl- tőisége, egy falusi mulatság darabos kedvessége, a mezőr. gazdasági munka ős-i ritmur sának megmutatása igazán megkapó. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom