Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

1985. MÄ JUS 2., CSÜTÖRTÖK

Emlékezés B. Szabó Editre

Szobrai szép szavú vallomások

• Nehéz szólni egy olyan fiatal művészről, aki nemrégen még az élők sorába tartozott. Aíni benne emberi érték volt, személyes ismeretség révén többé meg nem ismerhető.

B. Szabó Edit gyömrői szobrászművész mindössze 37 évet élt, s szinte hihetetlen, hogy már tíz éve nincs közöttünk. Halálának évfordulója alkalmából a gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Ház, az id. Pál Mihály Baráti Kör egész napos programmal tisztelgett emlékének. Az óbudai temetőben megkoszorúzták a művésznő sírját, majd Gyömrőn, a könyvtárban folytatódott a program. A gyömrői PAN amatőr filmklub levetítette azt a színes filmet, amelyet róla készítettek, amikor még köztünk volt.

Dr. Pál József, az irodalom- tudományok kandidátusa, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanára méltatta a művésznő munkásságát.

Debrecenben született 1938. Január 18-án. Iskoláit Sátoraljaújhelyen végezte. 1961-ben fejezte be főiskolai tanulmányait; mesterei Szabó Iván, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Pátzay Pál voltak. Munkájában sok segítséget kapott apósától, id. Pál Mihálytól és férjétől, ifj. Pál Mihálytól. 1963- ban kötöttek házasságot és költöztek Gyömrőre. Szobrai ma is láthatók, ö készítette a veresegyházi művelődési ház domborművét, őzikéje a kis- várdai óvoda előtt áll, Jedlik Ányos városligeti szobra pedig a Közlekedési Múzeum előtt.

1974-ben Páva című szobrával egy pályázati megbízáson vett részt, majd ugyanezzel a Gyömrő 700 éves évfordulóján

rendezett kiállításon szerepelt

1975-ben. Ekkor bízták meg — a kiállított szobor alapján — a sülysápi. felszabadulási emlékmű elkészítésével. Az emlékmű kivitelezésében 1975. április 18-án, 37 éves korában bekövetkezett halála akadályozta meg.

Fájdalmasan fiatalon félbemaradt életművének talán legkifejezőbb jelképe a földreB. Szabó Edit: Részlet a Dante-il- lusztrációk sorozatból

sújtott, föl-fölemelkedő Niobé szobra és az alázattal vezeklő Gregorius önkéntes Prométheuszként sziklás földhöz tapadó, Thomas Mann-i figurája.

Irodalmi érdeklődése, a versek iránti vonzalma, a népköltészet szeretete rajzaiban és Ulusztrációsorozataiiban válik egyre nyilvánvalóbbá. Dante- illusztrációi a művésznő fantáziavilágának a szürrealizmussal való belső kapcsolatára utalnak.

A megemlékezés nemcsak gesztus volt a gyömrői képző- művészbarátok részéről, hiszen B. Szabó Edit posztumusz műveinek nagy részét a Magyar Nemzeti Galériában őrzik. A gyömrői tájházban is láthatók alkotásai. A megemlékező napon hangzott el az az örömteli bejelentés, hogy a Sátoraljaújhelyi városi Tanács a közeljövőben emlékszobát rendez be a művésznő hagyatékának egy részéből, továbbá a művészetét fémjelző dokumentumokból.

Ezen a szomorú évfordulón tartott megemlékezésen egy kicsit úgy érezte mindenki, hogy B. Szabó Edit — ha csak néhány órára is — de visszajött közénk,..

Gér József

Elhunyt Török Sándor

A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának irodalmi szakosztálya fájdalommal jelenti, hogy Török Sándor József Attila-díjas író, az ifjúsági és gyermekirodalom kiemelkedő alakja hosszú, súMOZIMŰSOR

MÁJUS 2-TÖL S-IG.

ABONY

2—5: Mara ton életre halálra**

5: Tündér Lala (du.)

6—7: vészjelzés a tenger alól

BUDAÖRS

2—3: A XX. század Kalózai 4—6: Menekülés a győzelembe 7: Ezüstnyereg

CEGLÉD, Kamaraterem

2—5: Küsters mama mean ybemenetele

4— 5: A leleményes nyuszi

(du.)

5— 8: Bástyasétány ’74

CEGLÉD, Szabadság

2—5: Vészjelzés a tenger alól (du.)

Segítség, felszarvaztak !•

(este)

6— 8: Hárman a siamasztlkában

(du.)

Mégis, kinek az élete?

(este)

DUNAKESZI, Vörös Csillog

2— 4: Tudom, hogy tudod,

hogy tudom

3— 5: Donald kacsa (du.)

5—6: Excalibur I—II.** (este)

DUNAKESZI, József Attila

2: Elvis Presley

5— 6: D. B. Cooper üldözése* 8—9: A banda fogságában

DABAS

2—5: Lady Chatterley szeretője***

6: Rita asszony menyasszony

DABAS, Autós kertmozi

1— 8: Fantom az éjszakában*

DUNAHARASZTI

2— 3: A város hercege I—II.*

3— 5: A király és a madár (du.)

4— 5: A 3. sz. űrbázis** (este)

6— 7: Az örökség bajjal jár

ÉRD,

2: Dutyi-dili 5: Talpig olajban 6—8: Segítség, felszarvaztak I*

FÓT

2—5: Maraton életre halálra** 6—7: Hány az óra. Vekker úr?*

GÖDÖLLŐ

2—3: Kiskacsa magaslesen (du.)

2—5: A piszkos tizenkettő I—II.* (este)

«—5: A kétéltű ember (du.) 6—8: Forróvérű kísértet (du.) Hány az óra Vekker úr?* (este)

GVAL

2—3: A vörös grófnő 1—II.

1— 5: A karatézö Cobra* s—7: 39 lépcsőfok*

KEREPESTARCSA

2— 3: Menekülés a győzelembe 1—8: Az Ezüst-tó kincse (du.) 6—7: Örült római vakáció

MONOR

f—3: Egy zsaru bőréért

3— 5: Hófehérke és a hét törpe

(du.)

4— 5: Az önvédelem

nagymestere (estei 4—7: Sok pénznél' jobb a több**

8: Arany a tő fenekén

NAGYKOROS, Arany János

2—5: Az álarcos lovas

legendája

4—8: Széplány ajándékba*

NAGYKOROS, Stúdiómozi

2—5 : 2001. Ürodüsszeia I—II. 4—5: A tanulékony papagáj (du.)

6—8: Hanyatt-homlok* NAGYKÁTA

2—3: Hány az őfa. Vekker űr?* 4—5: Forróvérű kísértet 6—7: Tű a szénakazalban**

PILISVOROSVAR

2—3 és

5: A legyőzhetetlen vutang* 6: Várlak Nálad vacsorára*

POMÄZ

2—3: örült római vakáció 4—6: Aranyoskám*

RÁCKEVE

2—3: Hárman a siamasztlkában

1— 5: Hány az óra. Vekker úr?* 6—7: Végállomás***

SZENTENDRE

2— 5: Akit Bulldózernek hívtak

(du.)

Mégis, kinek az élete? (este)

6—8: Kiskacsa magaslesen (du.)

A gonosz Lady** (este) SZENTENDRE,

Autós kertmozi

2—8: öt láda aranyrög

S2IGETSZENTMIKLÓS

2— 3: Kémek a lokálban**

3— 5: A sárkány éve (du.)

4— 5: Profi* (este)

6—7: Talpig olajban

TAPIOSZELE

2—5: Bomba jó bokszoló*

6: A sah fia I—II.

VÁC, Kultúr

2—4: Az örökség bajjal jár (du.)

A domb** (este)

5— 8: Szegény Dzsoni és Arnika

(du.)

Tudom, hogy tudod, hogy tudom (este)

• 14 éven aluliaknak nem ajánlott.

•• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.

lyos betegség után 81 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek.

★

Török Sándor 1904-ben Ho- moróddarócon született. Iskolai tanulmányait követően több erdélyi lapnál dolgozott, majd 1929-ben a Szegedi Napló felelős szerkesztője let, s 1931-től budapesti lapoknál tevékenykedett. 1933-ban Baumgarten- díjat kapott, öt évvel később a Petőfi Társaság tagjává választották. A felszabadulás után előbb a rádiónál dolgozott, 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője, majd 1959-ben a Család és iskola című folyóirat felelős szerkesztője lett.

Tavaszi szemle

Amatőrök

bemutatója

A tavaszi elődöntőkön mintegy száz amatőr együttes, majdnem négyezer résztvevő mérte össze erejét. Az amatőr együttesek szemléjére jellemző volt, hogy a bemutatkozás mellett mindenki számára fontos volt a megméretés. A hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára meghirdetett pályázaton valamennyi művészeti ág képviseltette matgát. A gálára a közelmúltban került sor Szentendrén, a művelődési központban.

A házigazda, a szentendrei tánclsar nyitó dunántúli ugró- sa után a mogyoródi asszonykórus ízes énekében gyönyörködhettünk. Ezután Torma Mária Nagy László-verseket szavalt, majd a szentendrei városi kórus és a kamarazene- kar mutatta be tudását. A szólótáncosok közül a külön díjat nyert Skuczi László és Ambrus Attila lépett fel. A pilisszentkereszti szlovák pávakor \lakodalmasa, a táborfalvai népi együttes műsora, a solymári férfikar éneke a nemzetiségi népművészetből adott ízelítőt. A műsor második részében a solymári Téboly Irodalmi Színpad Örkény István műveiből összeállított előadását mutatta be. Neumann Nándor Koszt» Lányi-verseket szavalt. Érdekes volt a szigetújfalui nemzetiségi együttes farsangolója. Hallhattuk Bay Ferencné váci versmondót, a fóti kamarakórust. Végül — hogy a beat se maradjon ki — a solymári Névtelen Nulda együttes saját szerzeményeivel lépett színre.

Felsorolni hosszú a sok számot A későiig nyúló bemutatón óhatatlanul felvetődött- a kérdés: nem lett volna szerencsésebb két estét betöltő’ műsort összeállítani? Az amatőr csoportok lelkesedése, fel- készültsége azonban valóban példamutató volt

iHeti filmtegyzeti

Uramisten

Feleki Kamill az Uramisten egy Jelenetében.

Tv-FIGYELŐ

Tanár Úr. Gáti tanár úr — ez a titulusa Gáti József színművésznek, a Színház és Film- művészeti Főiskola beszédoktatójának immár évtizedek óta. Említsék bár valamelyik alakítását, kerüljön szóba mint versmondó, így is, úgy is odakerül neve mellé a tanári minősítés. Az artikuláció, a hangképzés, -lejtés katedrára termett professzora. Azon kevés pódiumjáróink közé tartozik ő, aki nemcsak színpadi alakításainak sallangtalanságával, egy-egy figura szinte szobrá- szian tömbszerű fölvázolásával mutat folytonosan példát, hanem azzal is, ahogyan az alakváltást, a beleélést tudatosan értelmezi. ízeire szedi, a lélektanászok alaposságával elemzi a jellemeket, és a játékok helyzeteit is úgy mérlegeli, mint egy felsőfokon iskolázott stratéga.

Most, hogy hetvenedik születése napját ünnepli, a televízió azzal tisztelte meg, hogy egy bő órán át azt cselekeö- hette a legnagyobb nyilvánosság előtt, amit a legjobban szeret: tehát verset mondhatott, költői, írói szövegeket elemezhetett. S tette ezt oly lenyűgözően, az ismeretátadásnak valami olyan sallangtalan alázatával, hogy a megbabonázott néző szinte észre sem vette az idő múlását. Csak amikor a legutolsó szava is elröppent, akkor ocsúdhatott föl, és mormolhattuk, sóhajtozhattak: sem a Toldiról, sem más hasonló remekekről nem sejthettük, hogy ily tömérdek szépség lakozik bennük, s ugyanígy azt sem, hogy a szellemnek e papírra vetett kincsei ily példásan kibányászhatok.

önmagáról — noha végtére is egy élet számadására nyílott alkalom — alig-alig mondott valamit Gáti tanár úr. Sem a pályára kerülésének

botladozásain, sem a színházak, társulatok közötti jövésmenésén nem időzött sokat.

Ferike. Rétestészta módjára nyúlt el két estén át a Családi kör legújabb históriája, amely a Kié lesz Ferike? címet viselte. Noha a történet igazán belefért volna egy szűk órácskába is, akik megelevenítésére vállalkoztak, azok úgy látták jónak, hogy ennél sokkalta terjengősebben tálalják elénk ezt a meglehetősen szokványos alaphelyzetű mesét.

Irdatlanul parttálan volt tehát a különben ritka rokonszenves kisfiú köré font jelenetsor, és ráadásul még olyasmikkel is megspékelték, amely dramaturgiai eszközök csak rontottak az amúgy is gyönge hatáson. Teljességgel fölöslegesnek tűnt például a tanácsi gyámügyes férfiú magnetofonba mondott monológja, hiszen ez csupán suta mondatokba gyömöszölte a látottakat, hallottakat. Egyúttal pedig elorozta a végre ismét viszontlátott pszichológus szakértő, dr. Ranschburg Jenő szerepét, hiszen már előre minősített, stációról stációra ítélkezett. A Családi kör most említett lélekgyógyásza így aztán messze nem olyan tekintéllyel volt jelen, mint ahogyan azt tőle megszoktuk és teljes joggal el is várhatjuk.

Ami pedig Ferike végleges elhelyezését illeti, nos, ez a bírósági végzés a meglehetősen labilis karakterű mamának kedvezett. Az indok: a . gyermek vállalása és folyamatos — illetőleg majdnem állandónak mondható — tartása, nevelése ezt a fiúcskát az édesanyjához köti, nem pedig a későn eszmélő, ám aztán annál ra- gaszkodóbbnak mutatkozó apukájához. Őszintén szólva nem tűnt egészen meggyőzőnek ez a verdikt.

Akácz László I

Mindig elszomorító, ha egy nagy igényűnek beharangozott, művészi alkotásról kiderül: nagyobb a füstje, mint a lángja. Most ismét egy ilyen esetnek vagyunk tanúi a mozikban: Gárdos Péter Uramisten című filmjéről derült ki, hogy az előzetes hírek e munka kvalitásairól legalábbis túlzónak nevezhetők.

A hírverés nem egészen látatlanban történt, hiszen az idei februári játékfilmszemlén már egy szűkebb körű közönség elé került az Uramisten. A szemle zsűrije nem fukarkodott az; elismeréssel: a film operatőre, Máthé Tibor, s az egyik főszereplője, Eperjes Károly, a legjobb operatőr, illetve a legjobb férfialakítás díját kapta. Persze a gyanak- vóak, vagy a gyakorlottabb mozibajárók ebből megsejthettek már valamit. Nem ritka eset ugyanis a filmek világában, hogy színészek, operatőrök díjat kapnak valamely szemlén, fesztiválon akkor is, ha a film, melyben közreműködtek, nem ér el hasonló sikert.

Nos, itt is ilyesmiről van szó. Gárdos Péter filmje tudiűiMfc, ’’Miit" fi FM^héth'i'gkzán ..sikerült .alkotás. Elsősorban azért, mert témájához és cselekményéhez olyan mélységeket és jelképeket vél kapcsolni, olyan összefüggéseket és parabolákat, sőt modell- helyzeteket lát bele, amelyek benne lehetnének, de nincsenek benne. Miről van szó? Arról, hogy ez a történet a hajdani nagy artistáról, aki a sírba akarja vinni világszáma titkát, meg a fiatal artistáról, aki arra teszi az életét, hogy e szám titkát az öreg kollégától megtudja, a filmvásznon megmarad egy olyan történetnek, amelyben egy öreg artista sírba akarja vinni világszáma titkát, de ezt égy fiatal artista mindenáron meg akarja szerezni tőle. Magyarán: itt csak egy szimpla, ráadásul eléggé unalmas és eléggé homályos történetet látunk, de nem tudunk felfedezni semmi jelképszerűséget, semmi mögöttest vagy második, esetleg harmadik réteget e történet mögött. Már- már erőlködve próbálunk ilyesmit belelátni a filmbe, mert nem akarjuk elhinni, hogy a legnagyobbnak szánt

mozzanatok is csak üres képsorrá ■.állnak össze, semrjú többre nem futja. Erőlködésünk közben aztán már azt is észrevesszük, amit esetleg nem kellene — hogy tudniillik, ebben a filmben sok minden emlékeztet Mándy Iván írói világára és figuráira, Mándy kvalitásai nélkül; vagy itt-ott még Füst Milán Sanda bohócára is gondolhatunk, de Füst Milán iróniája és keserű filozófiája nem jelenik meg; vagy hogyha már a cirkuszok világáról van szó, mennyivel többet ad erről egy' kurta Karinthy Frigyes-elbeszélés, a Cirkusz, melyből azt is megtudhatjuk, hogyan kell egy szimpla történetnek mélységet, filozófiát, parabolikus tártaimat adni. ' '

Ami a filmben figyelmet érdemel, az elsősorban a fiatal artistát, Sajek Oszkárt játszó. Eperjes Károly színészi munkája. Ez a megszállott,, monomániás figura, ez a zilált életű rögeszmés fickó, a maga keserű dührohamaival és eszelős nagyotakarásával csaknem igazolja, hogy az Uramistenben . valóban emberi mélységek,,:gondolatok,Vl nem-., zedeki és . kamerelleatétek- vannak,, feszülnek-. Majdnem elhisszük neki, hogy, . Sajek valóban az önmegvalósítás, á teljesítménycentrikusság, a te-’ hetség tűzön-vízen át érvényesülésének bajnoka. De csak majdnem. Mert valahányszor hajlanánk erre a véleményre, a film modorosságai, rendezői „áthallásai”, áímélységei visszarángatnak bennünket a valóságba, oda, ahol végül is rá kell. ébrednünk (legalább nekünk, á nézőtéren), hogy a nagyotaka- rás még nem nagy alkotás is egyben.

Eperjes partnere az öreg artista, Binder Lipót szerepében Feleki Kamill. Rettenetesen rég nem láttuk őt filmen — nagy kár, hogy most egy nem igazán neki való szerepben, s egy ilyen . filmben tér vissza a vászonra. Telitalálat viszont Garas Dezső villanásnyi alakítása , egy lecsúszott artista szerepében. Mikor ők ketten vannak a filmszalagon Eperjessel, még a közhelyek is szikrázóan élni kezdenek, a sablonok is hitelt, tartalmat nyernek.

Máskor, máshol

.Felfoghatjuk az angol rendező, Michael Radford filmjét esetleg csupán egy érzelmes hadifogoly-történetnek is, affélének, amilyenek az I. világháború után sorozatban jelentek meg regény vagy film formájában. Itt ugyan a második világháború idején játszódik a történet, de azért az alapképlet itt is ugyanaz: idegen nő beleszeret egy hadifogolyba, majd , rövid boldogság után elválnak. Hogy jelen esetben a hadifogoly egy olasz- kiskatona (Nápolyból), az idegen nő meg egy skót farmer csinoska, de agyondolgozott és érzelmileg is, nőként is kielégítetlen felesége, az nem túl lényeges. Vagy legalábbis első pillanatra nem tűnik annak; legfeljebb az egzotikum ellentétei — skót és olasz! — tartogatnak érdekességet.

Aztán, a film kissé nehézkes, körülményes indítása után, kiderül, hogy ez a film egyáltalán nem ezt az érzel- gős-megható alaptörténetet

tartja fontosnak, hanem azt, amit mögé tud felrajzolni: az életmódok, az életformák, a nemzeti karakterek különbözőségéből eredő konfliktaso-' kát, s azt a folyamatot, amel-y az asszonykát, Janie-t (Phillis Logan szép alakítása) egy ri-: dög, a munkán kívül mást nem ismerő, élet merev kereteiből egy elítélt kapcsolat vállalásáig eljuttatja.

S ' még valami érdekes ebben a filmben (mely címével arra utal, hogy két hőse máskor és máshol talán szebb szerelmet érhetett volna meg): a ridegnek és hidegnek mondott skót táj, a Felföld hegyeinek, mezőinek, rétjeinek' szép ábrázolása. Egy-egy drámaian sötét felhőkkel go- molygó alkonyat, egy hángavi- rágzásban pompázó rét köl- tőisége, egy falusi mulatság darabos kedvessége, a mezőr. gazdasági munka ős-i ritmur sának megmutatása igazán megkapó.

Takács István