Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-24 / 120. szám

•1985. MÁJUS 34., PÉNTEK Nagygyűlés Tatabányán, Budapesten és Veszprémben Képviselőjelöltek a választók között Best megyei találkozó IKIadsn az Ipari lőszergyárban Választás! nagygyűlést rendeztek csütörtökön a tatabányai nép- házban. Ott voltak a szénbányák, a gyárak, a lakónegyedek képvise­lői, Komárom megye és a bányászvaros politikai és társadalmi életé­nek vezetői. Herczeg László, a városi népfrontbizottság elnöke köszön­tötte a nagygyűlés több mint félezer résztvevőjét, majd Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszedet. Ä szocializmus vonzereje tovább erősödött — A választások előkészü­leti időszaka r- mondta Ha­vasi Ferenc . — óhatatlanul számadásra késztet bennün­ket: mit értünk el, milyen munkát végeztünk az elmúlt ót esztendőben. Nehéz évek­ben kellett helytállnunk, de ma már nyugodt lelkiismeret­tel elmondhatjuk, hogy ez si­került. Hazánk állta és kiállta a világ gazdasági és politikai viharait, a megnehezedett kö­rülmények sem tudták kikez­deni nálunk a szocializmus ügyét. ..A Központi Bizottság titkára . arról is szólt:' miért mondjuk s mondják hatá­rainkon túl is, hogy a szocia­lizmus ügye es vonzereje nem gyengült. Azért — hangsúlyoz­ta —, mert nálunk gazdasá­gilag fejlettebb országok is kerültek padlóra a mögöttünk levő nehéz esztendőkben. Mi viszont nyugodtan elmondhat­juk:. azzal, hogy hazánk meg­őrizte politikai, gazdasági presztízsét.— tanújelét adtuk országunk és népünk erejé­nek.- tehetségének. Ezzé1 nem­csak magunkat és tekintélyün­ket, erősíthetjük, hanem a szo­cialista országok közösségét is, ugyanakkor hasznos érveket szolgáltattunk a tőkésországok kommunista és munkáspárt­jainak is. Gazdaságirányításunk to­vábbfejlesztéséről szólva Ha­vasi Ferenc hangsúlyozta, hogy ez több évre szóló feladat. Az egységes koncepció lénveges elemei' a tervezés, a szabályo­zás- és : az intézményrendszer továbbfejlesztése, A fő cél,/ hogy- megélénkítsük gazdasá­gunkat, dinamikus mozgásba hozzuk potenciális gazdasági erőforrásainkat. Továbbra, is számolnunk kell a nemzetközi munkameg­osztásban rejlő lehetőségek hasznosításával, mindenekelőtt a KGST-országok együttműkö­déséből fakadó előnyökkel. Ugyanakkor fejleszteni kíván­juk ; kereskedelmi kapcsola­tainkat a más társadalmi rendszerű országokkal is. a kölcsönös előnyök és az egyen­jogúság alapján. Elért ered­ményeink. a tapasztalatok azt igazolják, hogy igenis, lehet programnak ajánlani ezt a gazdasági stratégiát, mert ha jól hajtjuk végre, biztos, hogy meg tudunk birkózni a gon­dokkal, előbbre léphetünk a fejlődésben. Befejezésül azt kérte a Központi Bizottság titkára, hogy akik majd a választópol­gárok bizalmából megkapják az országgyűlési képviselői, illetve tanácstagi mandátu­mot: szívvel-lélekkel dolgoz­zanak e megtisztelő közéleti tisztükben, nemzeti progra­munk, benne gazdasági fel­adataink minél eredménye­sebb valóra váltásáért. Ezután Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára, a Haza­fias Népfront országos listá­ján szereplő képviselőjelölt szólalt fel. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy gazdasági terveink tel­jesítésé döntő mértékben meghatározza jövőnket, ezért feladatainkat nagy felelősség- érzettel, közös erőfeszítéssel kell megoldanunk. Enélkül ugyanis a részfeladatoknál sem érhetjük el a kívánt, az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődést, nem valósíthatjuk meg maradéktalanul elképze­léseinket a kultúrában, az egészségügyben vagy a közok­tatás területéi. Szólt afról, hogy kritikai érzékünk, .már igen fejlett, amikor a problé­mák, gondok taglalásáról van szó, a változtatáshoz szüksé­ges cselekvés azonban lassúbb a kelleténél. A továbbiakban arról szólt, hogy a szocialista demokrácia kiszélesítésében alapvető fel­adat az állampolgárok közre­működése a programok kidol­gozásában. minden olyan dön­tés előkészítésében, amely je­lentősen befolyásolja a la­kosság életkörülményeit. polgári lét politikai feltételei mellett az állampolgárrá vá­lás és az állampolgári lét jo­gi intézményei — a vijág sze­mében is elismerhető módon — megvannak hazánkban. A személyes biztonsághoz és jogbiztonsághoz társadalmi érdek fűződik — ez az elvi kiindulópontunk, ez az elmúlt negyedszázad egyik igazán megbecsülendő értéke. De nem mondanánk meg a teljes igazságot, ba elhallgatnánk, hogy a jogegyenlőség az egyenlőtlenség joga is ma még. Vannak a különbségnek olyan fajtái, amelyeket tár­latokban is elfogadunk és a szocializmus alapelvei között tartunk számon. Ez pedig az, hogy növekedjék a. teljesít­mény elismerése, társadalmi értéke ebben az országban. A települések közötti kü­lönbségekre utalva elmondta: az a legjobb szemlélet és gon­dolkodásmód, amely város és falu kölcsönös támogatásából, egymásrautaltságának gondo­latából indul ki, mert nem jó az a városnak, ha sorvadó fal­vak tengere veszi körül, és nem jó az a falunak, ha nem megfelelő teljesítményű váro­sok szigetei vannak ebben a falusi tengerben. Csakis az ilyen településpolitika . lehet célravezető. Ezért is , nagyon fontos, hogy adjuk vissza a kistelepülések önbecsülését. Hazánknak nem kiüresedett és intézményeitől megfosztott kisközségekre, falvakra, hanem önbecsülésükben megerősödött településekre van szüksége. Best megye bemutatkozott A béke ügyét szolgálta Többezren tekintették meg a kiállításokat Választási nagygyűlést rendeztek csütörtökön Veszprémben, a Di­mitrov Művelődési Központban. A mintegy 400 résztvevő között ott voltak Veszprém megye és a város párt- és tanácsi vezetői, a társadal­mi szervezetek, üzemek, gazdaságok, intézmények képviselői. Részt Ivettek a nagygyűlésen a megye országgyűlési képviselőjelöltjei is. A Himnusz elhangzása után a nagygyűlést Mógor Győző, a Hazafias Nép­front Veszprém megyei Bizottságának titkára nyitotta meg, majd Du- schek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke mondott beszédet. Anyai hivatás a családi harmónia msgteremtéss Választási nagygyűlést rendeztek — mintegy hatszáz ember rész­vételével — csütörtökön Budapest VII. kerületében, az Allatorvostudo- taányi Egyetem aulájában is. A nagygyűlésen jelen voltak a főváros párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői, a kerület or­szággyűlési képviselőjelöltjei, valamint több, az országos választási listán induló képviselőjelölt is. A Himnusz elhangzása után Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Nagviványi András, a Vtllanyszerelőipari Válla­lat, vezérigazgatója es Darvasi István nyugalmazott főszerkesztő mon­dott beszédet. Ezt követően az országos listán jelölt Salgó László fő­rabbi emlekedett szólásra. Adjuk vissza a kistelepülések önbecsOiiset •— Az a légkor — mondot­ta —. amelyben az ország min­den jóérzésű állampolgára val­lási. meggyőződésbeli vagy nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül élhet és dol­gozhat, tiszteletet, megbecsü­lést és tekintélyt vívott ki a világ előtt. Képviselői tevékenységéről szórva Salgó László kifejtette, hogy Csak akkor szolgálhatja híven vallását, ha bármilyen más társadalmi funkciójában is az emberért cselekszik, ha azonosul a választópolgárok törekvéseivel, mindennapos gondjaival és örömeivel, meg­érti őket, s mindent megtesz azért, hogy minél boldogabb­nak és elégedettnek lássa őket. A nagygyűlés előadója Fozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt Elöljáróban szólt a választásokat megelő­ző nagyfokú társadalmi ér­deklődésről, majd részletesen elemezte a szocialista nem­zeti egység jogrendszerbeli al­kotmányos és politikai előfel­tételeit. — A jogelsőséget, a tör­vény előtti egyenlőséget sze­retném először megemlíteni — mondotta Magyarországon törvény előtti egyenlőség és ennek menetelő törvényes rend van, ami az állampolgá­roknak nemcsak az állammal való kapcsolatukban, hanem egyéb ügyeiben is jogegyenlő­séget jelent. Vagyis: az állam­Törtónelmi jelentőségű tény — mondotta —, hogy ha­zánkban megvalósult a teljes foglalkoztatás. Fokozatosan javult a lakosság szociális el­látása, bővült az ellátásra jo­gosultak köre, a szociális in­tézmények befogadóképessé­ge. Állampolgári joggá vált a közoktatás és az egészségügyi ellátás. A lakosság majdnem teljes egészére kiterjed a tár- s a da to mbiztositá s, A család szerepéről, jövő-' jéről szólva elmondta: ami­kor elődeink évtizedekkel ez­előtt a női egyenjogúság ma is alapvetően érvényes elvi kérdéseit kimunkálták, úgy vélték, a család ellátásának szinte minden gondját leve­szi majd rólunk a társada­lom. Ma már tudjuk: a csa­lád életének megtervezését, a gyermeknevelést, a családi harmónia megteremtését sem­milyen intézmény nem vál­lalhatja helyettünk. A szülők felelősek azért, hogy gyerme­keik jó családi légkörben nőjenek fel, elfogadják azo­kat az erkölcsi értékeket, normákat, amelyek szüksé­gesek a társadalmi beillesz­kedéshez, a kiegyensúlyozott élethez. Pártunk XIII. kongresszusa a következő feladatokat jelöl­te meg: a nők egyenjogúságá­nak következetes érvényesítése további megfontolt intézkedé­seket igényel. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy társa­dalmi és gazdasági eszközök­kel könnyítsünk a nők össze­tett gondjain, a gyermekneve­léssel, anyasággal, a háztar­tással, a munkavállalással, , a családban elfoglalt szerepével és a közéletiséggel együtt já­ró terhein . .. Közvéleményünk nagy egyetértéssel fogadta a kong­resszus állásfoglalását, amely szerint a nyugdíj munkával szerzett )ogr s - célunk-aa;.ihogy a périzugyt fedezet- megterem­tésével emeljék a nyugdíjakat, fokozatosan elérjük a nyugdí­jak vásárlóértékének megőrzé­sét. Ám az is szükséges, hogy a család, a gyermekek na­gyobb türelemmel, segítséggel gondoskodjanak idős szüléikről — mondotta Duschek Lajosné. Ezt követően felszólalt Pes- ta László, a fővárosi tanács nyugalmazott elnökhelyettese, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő képviselője­lölt; Koltai Nándorné, a He­rendi Porcelángyár művezető­je. a veszprémi 2-es számú vá­lasztókerület; Torna Tibor, a Péti Nitrogénművek kereske­delmi főosztályvezetője, a vár­palotai 6-os számú választó­kerület; Sebők János, a Ma­gyar Néphadsereg, vezérőrna­gya. a tapolcai 21-es számú vá­lasztókerület és Gyuricza Lász­ló, az MSZMP Veszprém me­gyei Bizottságának első titká­ra, a zirci 5-ös számú választ tókerület képviselőjelöltje. Nagry sikerű műsort adott a Kék Duna együttes. Erdős! Agnes felvétel* A z Ikladi Ipari Műszer­gyár több ezres dol­gozó közösségében a Pest megyei 2, sz. választókerü­let települései is képviselik magukat. Ezért a nagy­üzemben tartott választói gyűlésen hallottak minden bizonnyal hamarosan vissz­hangra találnak Szádétól Kartalig. Dr. Cselőtei László, a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető ta­nára már két választási időszakban is képviselte az országgyűlésben kerülete több mint harmincezer ál­lampolgárát. Műszergyári beszédében arról is szóit, hogy mi a tudás sz.ereoe az értékelőállító munkában. Tőkében szegények va­gyunk de a tudásunk ki­használásét ez nem akadá­lyozhatja, Nem engedhet­jük meg azt. hogy azért le­gyen olcsó a világpiacon s magyar termék, mert ná­lunk olcsó a munkaerő. A műszaki fejlesztés fokozása révén az ikladi nagyüzem A feladatok azonosak ugyancsak nagyobb léptek­kel haladhatna előre. Tóth Antal, az Ipari Mű­szergyár gazdasági igazga­tóhelyettese a kerület má­sik képviselőjelöltje. A vá­lasztási gyűlés résztvevői őt is jól ismerték, hiszen 25 éve dolgozik a gyárban. Társához hasonlóan szólt a kerület egyik legnagyobb gondjáról, arról, hogy még nincs mindenütt kiépítve az ívóvízhálózat. Azt is fel­említette. hogy csak Aszó­don van csatornázás. Igaz. Veresegyház szintén lépett ebben az ügyben. A választókerület - lakóinak kétharmada mgázó. 5 ezren járnak be naponta a fővá­rosba. az ikladi üzemben viszont létszámhiány van Jó lenne ezen is váiltoztaí- ni. Kapufa János értékesítés- előadó és Kovács Ágoston üzemegységvezető hozzá­szólásukban hasonlóan fo­galmaztak. Bármelyik je­löltet választják is meg, a fő feladatok azonosak. Ja­vuljon az ellátás Aszódon, kapia vissza korábban je­lentős üzlethálózatát foly­tassák az egészséges ivóvíz- hálózat kiépítését. Nem tartható tovább az sem. hogy a környéken nincs strandfürdő, bár sokat hal­lunk a testkultúra fontos­ságáról. w ílaszában dr Cselőtei r László arra utalt, hogy az élet sok területén értek el kedvező változást 10 év alatt. Eddig sem ment. de á jövőben sem lehetséges mindez összefogás nélkül. Jobb közérzetet, szebb . életet teremtsünk — ebben az öt szóban össze l)eh€'l foglalni a tegnapi gyűlés lényegét. B G Ivan Bagyul, aki a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetsége, valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza nevében köszöntötte a megje­lenteket. méltatta a Pest me­gye bemutatkozik esemény- sorozatot. Mint mondta: szép és eredményes volt ez a bemu­tatkozás. Többezer ember te­kintette meg a kiállításokat s így nekik is bemutatkozott szűkebb pátriánk. Számos ér­dekes beszélgetés, eszmecsere zajlott az elmúlt négy napban. Egy azonban közös volt ezek­ben: valamennyinek a béke, a barátság volt közvetett, vagy közvetlen témája. Évforduló előtt Az események az MSZBT megalakulásának 40, évfordu­lója, a béke, illetve a szovjet- magyar barátsági hónap kere­tében, jegyében zajlottak. Mindaz, ami ebben a néhány napban történt, hozzájárult a két nép kapcsolatának erősí­téséhez. S mi lehet drágább vala­mennyiünk számára, mint az egység, a barátság? Rendkí­vüli a jelentősége nyugtalan korunkban a barátságnak, hi­szen segít elhárítani a legna­gyobb fenyegető veszélyt, a háborút. Pártjaink, országaink egysége a legbiztosabb garan­ciája a békének —s Pest me­gye ezt az ügyet szolgálta. Sok MSZBT Aktivista volt jelen a programokon; annak a szerve­zetnek a tagjai, amely június 9-én lesz 40 éves, s amely négy évtizede azért tevékenykedik, hogy erősödjön a két nép kap­csolata. Ez a jubileum kedves minden szovjet embernek, kö­zülük voltak olyanok, akik lát­hatták itt Pest megye kiállítá­sait. Nem egy turista fordult meg ezekben a napokban a Házban. A látottak emlékét ki-ki hazaviszi, s beszámol ar­ról. amit itt tapasztalt. Ezt követően Ivan Bagyui köszönetét mondott a nagy­szerű ünnepért, amelyet a négynapos közös program je­lentett, s méltatta azt is, hogy az aktív közreműködők nem­csak a tudásukat, de a szívü­ket is beleadták a rendezvé­nyekbe. Emlékezetes napok Balázs Gézáné. a megyei ta­nács elnökhelyettese beszédé­ben megköszönte a vendéglá­tóknak a segítséget, azt a szí­ves fogadtatást, amelyben ré­szesítették, s azt is, hogy 'ehe­tőséget adtak arra: ebben a szép épületben helyet kapja­nak a szűkebb pátriánk gaz­daságát és művészetét felvil­lantó kiállítások, kulturális rendezvények. Megyénk nagv gondossággal, a szovjet és a magyar nép közötti barátság ápolásának és elmélyítésének szándékával készült és szer­vezte programjait. A tanács elnökhelyettese kü­lön kiemelte azokat a progra­mokat, előadásokat, amelyek a személyes találkozások jegyé­ben zajlottak, és nagy érdek­lődés kísérte őket Ilyen volt- Vaszilij Kulis és Biró Gyula előadása, s ugyancsak nagy si­kert aratott a VIT-re utazó fiatalok találkozója, valamint az orosz szakos pedagógusok tanácskozása. Kedves színfolt­ja volt a programnak a Pest megyei úttörők látogatása, hi­szen a házban megismerked­hettek szovjet pionírokkal. Ü.j barátságok szövődtek, s pecsé­telődtek meg az apró ajándé­kok cseréjével. Ez azért is fon­tos számunkra, mert az Ifjú nemzedék, a folytatója a Lige­ti Károly és sokezer interna ­cionalista által elindított, majd a 40 esztendeje szilárdan meg­alapozott. új tartalmat és for­rhat nyert közös útnak. Közös célok A barátsági hét eseményei gazdag programot kínáltak a megye különböző települé­sein is. A fórumok, baráti találkozók sora, a szovjet film-napok keretében rende­zett kétszáz előadás és öt­vennégy filmbemutató is jel­zi ezt. Rendezvényeink nem érnek véget, hiszen az elkö­vetkező hetekben számos mm. községünkben, városunkban tovább folytatódnak. Az igazi folytatás azonban a minden­napok munkájában jelent­kezik és teljesedik ki: a po­litikai, gazdasági, kulturális együttműködésben az Omszk megyei testvérkapcsolatok ápolásában, erősítésében. A rendezvénysorozat eredmé­nyesen szolgálta azt a célt, hogy minél több aktív szö­vetségest nyerjünk meg a 40. születésnapját ünneplő ma­gyar—szovjet barátsági moz­galomnak. Annak a sokirá­nyú munkának, amely me­gyénkben a 40. évforduló je­gyében kibontakozott s amelynek lendületet adott a XIII. kongresszus, valamint a választásokra való készü­lődés. A barátsági munka to­vábbi gazdagítása minden­napi politikai tevékenységünk fontos eieme: mert közös a cél. Biztosítanunk kell az al­kotómunkához, a szocialista fejlődéshez a legfontosabb feltételt, a békét, s mélyíte­nünk kel) a szovjet—magyar barátságot, a testvéri együtt­működést. Bíró Gyula szavaival zá­rult a több napos ünnepség­sorozat a Szovjet Kultúra Házában. Bíró Gyula han­goztatta: Az a sok elismerés, ami az MSZBT munkájával kapcsolatban itt elhangzott, arra kötelezi a szervezetet, hogy a jövőben még ered­ményesebbé tegye tevékeny­ségét. Körmend! Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom