Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

/ Gonikán és Msnoron ütravaldt kaptak a jelöltek Azután lesz-e kortesbor is? — kérdezte az előttem, haladó csoportban trejasan valaki, amint a választusi gyűlés helyszínére igyekeztünk. — Mert az dukál ám ilyenkor! — szögezte le. Fiatalemberről lévén szó, is­mereteit egészen biztosan nem saját tapasztalataiból, sokkal inkább Mikszáth. Móricz müveiből, meríthette. A többiek jót derültek rajta, s ezzel le is zárták a té­mát. A kis epizódot csak azért idéztem, mert jellemző­nek tartom a jelölő gyűlések és a választás napja kö­zötti időszak hangulatara, légkörére. Az emberek az országgyűlési képviselőjelöltek többségét ezekben a na­pokban ismerik meg még közelebbről, úgy, hogy meg­hallgatják elképzeléseiket az adott terület fejlesztésé­vel kapcsolatban, s maguk is elmondhatják, mit várnak el tőlük megválasztásuk eseten. A 11. választókerület két országgyűlési képviselőjelöltje korábban Pilisen es Nyáregyházán, hétfőn Gombán, illetve Monoron talál­kozott választóival. Á gombai volt Patay-kastély hajdani urai aligha gondolták, hogy jószágjuk falai között egyszer egy új, egészen más­fajta társadalmi rend demok­ratikus választásának előké­születei zajlanak majd. Házi feladat Legutóbb Gulyás Lászlóné, a ■ választoneruiei egyin Kepvise- lőjöiOitje találkozott itt nem egyszerűen leendő választói­val, nanem — kollégáival, hi­szen a széksorokban a három község lanttól, tanarat, értel­miségi aotgozoi voitak több­ségben. Pedagógus a pedagó­gusok között. A helyzet alap­vetően megna tar ózta a reteg- taláikozo hangulatát. — Hiába vagyok húsz éve tanar, kepviseiojeioitkent meg tanulónak számítón — mond­ta a monon tviumcasór úti is­kola igazgatonelyettese. — S mit tehet egy jo tanuiol Ta­nul es utana vizsgázik, Erre készülök én is, s enhez önök­től kerek I^azi leiadatot. így azután, ahogy monda­ni szokás, „temanai voltak" a jelenlevők. Természetes, hogy az'adott körben a legtuDb szó az oktatás, a pedagógusok hely- setéről, ciz iskola szel epei ol, az iskola es a szülők kapcso­latáról esett. A képviselője­lölt programját ismertetve elé­gedetten beszelt arról — amit később Rétvári Gyula, a helyi ;skola. igazgatója is megerösj- — t, iiogy ... sä áll&ítt szinte erőn felüli bérfejlesztéssel igye- kezeit segíteni a pedagógusok gondjain, nyugodtabb lett az egesz hazai oktatás légköré kiderült, hogy a regi módsze­rek js iehetnek jók. Ugyanak­kor az is szóba került: öt nap alatt kell teljesíteni hat napra méretezett tanterveket, egyik- tnasik iskolában igazan mos­tohák a körülmények, a köz­hangulat sem mindig kényez­teti el — finoman fogalmaz­va — a pedagógusokat. Ezek­nek a gondoknak a megszün­tetéséért, a nagyobb társadal­mi elismerésért akarok dolgoz­ni megválasztásom esetén — mondta Gulyás Lászlóné, aki­ről szavai alapján hamar ki­derült: nemcsak a pedagógu­sok. hanem a fiatalok és az idősek ügyeit is ismeri, szívén viseli. De tud a mindenkit foglalkoztató feladatokról is. S Gulyásné sorolta, mire gondol: a következő ötéves terv időszákában be kell fejezni a tiOO adagos központi konyha építését, meg kell oldani a biz­tonságos belvízelvezetést, to­vább kell folytatni az utak, a közvilágítás korszerűsítését, meg kell szervezni az intéz­ményes szemétszállítást. S mindezek csupán a nagyobb feladatok, sok apróbb, de ha­sonlóan fontos, sürgeti) tenni­való vár még a gombaiakra, bényeiekre, kávaiakra. Hogy ki lesz a képviselő? Majd június 8-án dől el. Gu­lyás Lászlóné nem tagadta meg, hogy sportos családban él. — Sokan kérdezik: s mi lesz, ha vesztesz, második leszel? Én a magam helyzetét úgy te­kintem, mint a labdarúgó-vá­logatottét. Kijutottak a mexi­kói VB-re, ez nagy siker, s kí­vánom nekik, hogy legyenek másodikok. Ha nem lesznek is, tovább fociznak azért, mint ahogy én is tovább dolgozom majd a közéletbe^. A másik helyszínen akkor vált igazán oldotta a hangu­lat, amikor a hozzászólások elhangzottak, s dr. Varga Já­nos, a 11 számú választóke­rület egyik országgyűlési kép­viselője derűsen nekikészült a válaszadásnak, azzal a megál­lapítással: ha mér választási gyűlésen ennyi tennivalót cí­meznek neki, ez is az előlege­zett bizalom jóleső jele ... A Monori Állami Gazdaság központjának nagyterme volt a színhelye a gyűlésnek, ahol dr. Varga János, a gazdaság főállatorvosa — aki két ciklu­son át képviselte már kerüle­tének választóit az országgyű­lésben — számot adott az ered­ményekről, s beszólt a jövő tennivalóiról is. A hozzászólá­soknak volt 'mihez kapcsolód­niuk, s dr. Varga János vá­laszaiból az is kiderült: impo­nálóan otthonosan mozog a városi jogú nagyközség min­den ügyes-bajos dolgában. Mert hát egy programbeszéd­re végül is fel lehet készülni — de kapásból sorolni, hogy a Monoron épülő gázvezeték melyik ütemben mely utcákat érinti, s honnan lehet majd csatlakozó vezetéket építeni a gerincre, hogy honnan hiá­nyoznak a helyi autóbuszjárat megállói, s hogy hová is a leg­fontosabb egy-egy segélykérő telefon elhelyezése — nos, eze­ket valóban csak az tudja, aki .otthon van’’ a körzetében. Peregtek a kérdések A kérdések pedig peregtek. A Katona József utcai óvoda most már hamarosan három gyermekintézményhez tartozó körzetből fogad gyerekeket, a távolságok nem is kicsik — de vajon lesz-e lehetőség vég­re arra, hogy a helyi autóbusz- járat útvonalát errefelé is meg­hosszabbítsák? Kell, hogy le­gyen — hangzott a válasz —, hiszen az út már elkészült, s az a tény, hogy a busz „kité­rői" még nincsenek megépít­ve. hosszú ideig már nem aka­dályozhatja a jogos igény ki­elégítését. A képviselőjelölt elmondta azt is: a monori telefonháló­zat színvonala az országos át­lagot sem éri el. Egy új, kor­szerű telefonközpont építésé­nek költsége kapcsolódna a régi postaépület „kiváltásához” is — százmilliós nagyságrend­nél kezdődne, s bármennyire sürgető lenne is. egyelőre meg­oldhatatlan. Szó esett arról is: szép a terv, hogy 12 tantermes új is­kola kerül a Pozsonyi úti la­kótelepre, annál inkább is szép. mert ezzel a szakmunkás­képző intézet is terjeszked­het, s bizony sok szülő örül majd. hogy dem kell gyerme­két az ingázók között tudnia. És szó volt természetesen a gázvezetékről, amely mostaná­ban leginkább érdekli a mo- noriakat, s végül az örökzöld, egyetlen fórumról sem hiány­zó téma került terítékre: a környezetvédelem, ezen belül konkrétan az intézmé; yes sze­métszállítás ügye — amelynek megnyugtató megoldása Mo­noron az egyik legsürgetőbb feladat. A bizalmon alapszik Dr. Varga János azzal csuk háttá be a jegyzettömbjét: kö­szöni a kéréseket, még a pa­naszokat is. hiszen mindezek felvetése a bizalmon alapszik. S aki a két jelölt közül meg­választásra kerül, bőven kap útravalót ... V. J. — K. Zs. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 118. SZÄM 1985. MÁJUS 22., SZERDA Kulturális program Gyomron, 15 órától: ismeret- terjesztő előadás a 2. számú általános iskolában Vizek ál­latvilága címmel, az ifjúsági filmklub foglalkozása. 19-tőí: karate. Az úttörőházban, 14- től: a tornász; 17-től: a fotó­szakkör foglalkozása. Monoron, 18-tól: számítás­technika. MÖZi Gyomron, a művelődési ház­ban. 16.30-tól: Gandhi I—II. Monoron, 18-tól: és 20-tól: Túl nagy rizikó. Vecsésen, 17.30-tól: Utolsó tangó Párizsban. A kertmozi­ban, 20-tól: King Kong. Önállóan gazdálkodnak Nehéz tartani az egyensúlyt Szocialista szerződés a munkálatokra Négy önállóan gazdálkodó szerv — a tanács végrehajtó bizottsága, a GESZ, az idősek gyomrai szociális otthona, s a szakorvosi rendelőintézet — gondoskodik a momori nagy­községi közös tanácsnál a gaz- dalKudasi feladatok végrehaj­tásáról. A terv 1984-ben is az egyensúlyt, az eddig elért szín­vonal megtartását szolgálta. A teljesítésről — a tanács es szervei tavalyi működési költ­ségvetésének és fejlesztésialap- tervének végrehajtásáról — Coblös Imréné. a pénz-, terv- és munka-ügyi osztály vezetője számolt be a legutóbbi tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen. A működési költségvetés az eredeti előirányzathoz képest 18 százalékkal emelkedett év végéig. A növekedés döntő ré­sze állami hozzájárulásból származott, mert utak karban­tartására, bizonyos felújítási feladatokra. a laikóházja vitást Levelesládánkból Bosszúságok utazás közben A Volán járatairól néhány szót. Egy szerdai napon a 10 órakor Budapest felé tartó busszal többen jöttünk haza Monoron a piacról a telepre. Sajnos jóformán állni is alig tudtunk. Felfigyelhetnének a Volán illetékesei arra, hogy legalább piaci napokon a dél­előtti órákban ne szóló buszt indítanának, és főleg ne öt perccel az indulás előtt álljon be a busz a megállóba. Szerin­tem indokolt kérés, hogy eset­leg a nyár folyamán a délelőt­ti órákban piaci napokon ál­lítsák vissza a félóránként közlekedő buszokat. Tekintet­tel arra, hogy nagyon sok idős néni is piacra jár, ők nehezen tudnak menni, ha megveszik az árut, néha több mint egy órái kell várniuk a másik já­rat indulásáig. A MAV-val kapcsolatban személyesen van panaszom. 1985. április 25-én Dombóvár­ra utaztam. Félárú jegyet kér­tem, majd gyorsvonati pót je­gyet. Előző alkalmakkor 220 kilométerre kaptam a jegyet Monortól Dombóvárig. Ezen a napon 300 kilométerre szóló jegyet adtak. A gyorsvonati pót jegyemet nem 300, hanem 400 kilométerre kaptam. Vajon a jegykiadó nincs egészen tisztában a távolságokkal? Jobban meg kellene némi a menetrendkönyvet, hogy mi­lyen jegyeket kell kiadnia. Olasz József né Monor keret növelésére, az élelmezési normaemelés fedezetére, tan­eszköz beszerzésére, a közigaz­gatás átszervezésével össze­függő bérelöirányzatra. a pe­dagógusok bérrendezésére, s az év közben belépett oktatási és egészségügyi fejlesztésekre a megyei tanács engedélyezett pótelőirányzatot. A tanács saját bevételi for­rásainak alakulása azonban — elsősorban a lakossági adóknál jelentkező, közel egymillió fo­rintos kiesés miatt — csak 96 százalékos. Az intézmények közül is csupán a Családi Iro­da és a szociális otthon bevé­teli teljesítése mondható ked­vezőnek. Tavaly is kiemelt feladat volt a tanácsi utak felújítása, karbantartása, erre 1 millió 510 ezer forint jutott. A jelentő­sebb felújítási feladatok közé tartozott a régi tanácsháza épületének átalakítása napkö­zi otthonná és zeneiskolává, a gyermekkönyvtár elhelyezése — s emeilett kisebb tenniva­lók is adódtak, mint iskolák, óvodák javítása, fűtéskorsze­rűsítése, kazán-felújítás és egyebek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága által év közben en­gedélyezett irányzatainak ösz- szege meghaladta a 14 millió forintot — a megadott feladat tokra, jól használta fel a mo­non tanács. A bevételi források felhasz­nálása során ugyancsak jó né­hány jelentős feladatot sike­rült megvalósítani. Folytatódott a korábbi évek­ben megkezdett. Pozsonyi úti lakótelep kisajátított területei utáni kártalanítás. Részbe® e:- . készült a főtér beépítési terve, a teljes tervdokumentáció le­szállítására 1985-ben kerü] sor. Befejezés előtt áll a Pozso­nyi úti lakótelep első ütemé­nek víz-, szennyvíz- és csapa- dékvLZ-elvezetese. s az útépí­tés, emellett folyamatosan épüt a lakótelep kisfeszültségű há­lózata. s a kózvíLágításon is dolgoznak. A Dél-magyaror­szági Tervező Vállalat leszállí­totta az ide szánt. 12 tantér- • mes általános iskola program­tervét. Elkészült Péteriben a sze­métbányához vezető bekötő út, s tavaly egyenlítették ki az 1983-ban átadott kisfeszültségű hálózat- és közvilágítás-bőví­tés számláját is. Lakossági önerőiből készüit villanyhálózat a Strázsahe- gyen, a táglaházi dűlőben, a Laposhegyen, a Váci Mihály utcában. Monori-erdőn, a Ró­ka és a Bodra utcában. Lakos: sági önerős fejlesztésként a a Balassa, a Dózsa és a ff- Ko­vács utcába került gázvezeték. Elkészült a monori szemét­bánya újrahasznosítási terve eleget tett a tanács a bankhi­telek ■ töíiesztésénelc, s a -ví*» társulatot is kötelezettsége sze­rint támogatta. A művelődési Ház felújítása is szerepelt a tervben, a mun. kálatok — mint már hírt ad­tunk róla — szocialista szer­ződéskötés nyomán kezdődnek a napokban. A ravatalozó fel­újítását, a boncterem kialakí­tását a tanács a Temetkezési Vállalattal közösen, az idén kívánja megoldani. K. Zs. Szerenád Jegyzet A köz akaratából fogalmazódott Kilencszázezer forint sze­métpénzzel tartozik Monor lakossága a költségvetési üzemnek. Ha lenne egy kis matemati­kai vénám, most le tudnám vezetni, hogy ha háztartáson­ként évi 240 forintot kell fi­zetni az intézményes szemét- szállításért, hányán és hány évre visszamenőleg nem fizet­tek egy fillért sem azért a munkáért, aminek bevezetését a község annak idején olyan többséggel szavazta meg. hogy mindenkire kötelező érvényű­vé vált. Azaz: azok mentesülhetnek a díjfizetés alól, akiket szociá­lis körülményeik miatt — ala­csony nyugdíj, egy főre eső minimális jövedelem — a szo­ciális bizottság felment. A fel­mentésért folyamodnak is jó- néhányan, csakhogy közülük nem kevesen azzal az érvelés­sel: nekik nincs szemetük, ők soha életükben ki nem tettek egyetlen hulladékkal telt edényt az utcára, ezért mél­tánytalannak érzik, hogy a semmiért fizetniük kell. Ez az érv azonban a doigok logiká­jából következően elfogadha­tatlan. Egyrészt, mert ki tudja ellenőrizni, hogy valóban úgy van-e. másrészt, mert ezzel az erővel mások is megírhatnák kérvényeiket: „nekem kevés szemetem van, kérem ezért a dl) mérséklését", vagy „én egy hónapban csak egyszer teszem ki a kapu elé a kukát, kérem ezzel arányosan csökkenteni a szemétszállítási díjamat is ...” ... úgyhogy beállna az ab­szolút anarchia. Pedig a sze­métszállítás körül Monoron amúgy sincs soha szélcsend Most, hogy leírtam a megdöb­bentő számadatot, a közel egy­millió forintos tartozást — en­nek másik oldalán ott kellene állnia az elmarasztaló szavak­nak mindazok felé, akik a nagyközség közössége által megszavazottakat veszik sem­mibe. Csakhogy ez sem lenne igazságos. Mert a költségveté­si üzem — hányszor, de hány­szor írtunk már erről, egyre késő szállításokat, hónapokig el nem vitt hulladékot, bűzlő szemetesedényeket emlegetve — ugyancsak nem teljesíti a lakosság által a pénzéért jog­gal elvártakat. Igen ám, de hogy teljesítse, ha egyebek között éppen az adósok miatt képtelen bizo­nyos fejlesztésekre? így viszont előáll az a lehe­tetlen helyzet, hogy nem a nagyközség tisztaságáért, rend­jéért együttműködő felekként áll egymás mellett a pontosan fizető lakosság és a precízen dolgozó üzem, hanem nehezen kibékíthető ellenfelekként, kétféle jelszóval: „nem fize­tünk. mert nem végzik a dol­gukat” — „nem végezhetjük jól a dolgunkat, mert nem fi­zetnek”. Még mielőtt ebbe a jelenleg érintetteknél többen belebo­nyolódnának, nem árt leszö­gezni: a szemétszállítási dijat mindenképpen fizetni kell. Ez ugyanis, mint már többször szó volt róla, éppen a köz aka­ratából fogalmazódott rende­letté. S csak akkor emelhetünk az üzemet elmarasztaló szavak hangsúlyán, ha a saját portáin­kon, adósságainkat tekintve, már nincs söpörnivaló. H Zs. Ö reg, akkor úgy, ahogy megbeszéltük... Jó kis bulinak ígérkezik, fran­kó lesz... Nem kéne vala­mi tervet is csinálni? Ne­hogy valaki kimaradjon, mert abból csak botrány lenne. Te, nem ..., ilyenkor menjünk el mindenkihez. hagyd a francba azt a múlt­kori fát, nem tudtad, hát nem tudtad ... Melyikőtök szólt, hogy gyakorolni is kellene? Tényleg, mit tu­dunk? Nincs valami listá­tok az ilyenkor szokásosak­ról? Kölyök, a felmenőd két éve volt benne, nem ha­gyott rád valamit? Na. moz­dulj már, keresd, hátha ér­demes ! — Hányadikon lakik? Mit gondoltok, felhív? Nagyobb balhé, ha lenn kezdjük. Rozsdás, te ki ne merd nyi-tnj a szádat, a fahan­goddal! Csapj bele, hadd szóljon ... Nézzétek, az nem is ő ... Mért nem gyújtja fel a vil­lanyt? Ha ennek vége, ne azt a gyászdalt kezdjük! Tényleg azt inti. hogy menjünk fel? Valamivel csendesebben, ne verjük fei az egész házat! ★ Na. mit szóltok, ugye megmondtam, nem ember­evő! Te meg kétszer vettél a süteményből, húzz most el messzire! Azt a fél mon­datot meg nem kellett vol­na mondanod, de te olyan (ISSN 0133-M61 (Monori Híriep) vagy. mint az elefánt a porcelánboltban ... ★ p iám, szaladj le, hozz 1 valamit... Hát vala­mit csak illik majd adni!... Hát persze, én biztos va­gyok benne, hogy jönnek! Olyan jópofák voltak, tit­kolóztak. Meg mintha csön­desebbek lettek volna a kelleténél. És a tálca? Csak nem gondolod, hogy így doboz­ból ? Mit szólnának? A po­harakat is készítsd el..., nem azt. az már nem tel­jes. tudod, azt a pepsiset... Gyerekek, nyomás aludni! Vedd már halkabbra azt a nyavalyás tévét. Egyálta­lán porszívóztál? Le kelle­ne valahová ültetni őket! Mennyi kenyeret hoztál? Szerintem ók azok. Ezt mindig együtt énekeltük ki­ránduláson. Na, menj már az ablakhoz! Már hogyne ismernéd őket. tudod, min­dig akkorákat köszönnek az utóbbi időben ... Ja. akkor emide mennek először Szevasztok, gyertek be egy kicsit... Erzitek ezt a gesztenypvirág-illatot? Sose felejtsétek el... Nem, hagy­játok csak fenn a cipőt.... szék, sajna, nincs annyi, ahányan vagytok ... •k Diákok. , Tanárok. Szerenádkor. (ballal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom