Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

1985. MÁJUS 22., SZERDA ^€nieta Nagygyűlés Kőbányán és Nyíregyházán Képviselőjelöltek a választék között Fest megyei találkozó Gödöllőn, a Humán kutatóintézetében A fővárosi választási nagygyűlések sorozatát kedden az a politikai esemény nyitotta meg, amelynek szónoka Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára volt. Kőbányán, a MÁV Északi Járműjavító Üzem nagycsarnokában összegyűlt többszáz választópolgár között ott voltak a főváros és a X. kerület párt- és állami vezetői, társadalmi és tömegszervezeteinek ve­títői» az egyházak képviselői és sokan a munkásmozgalom régi har­cosai, illetőleg a kőbányai elsőválasztó fiatalok közül. Részt vettek a nagygyűlésen a kerület országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltjei is. A választási nagygyűlést Kibánszki Róbert, a Hazafias Néüfrout Or­szágos Tanácsának titkára nyitotta sneg. Ezután a nagygyűlés résztve­vői meghallgatták a kőbányai 27-ea választókerület két országgyűlési képviselőjelöltje, Zamóczi József, a X. kerületi pártbizottság első tit­kára és Simon József, az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat mű­szaki igazgatóhelyettese felszólalását. Ezt kővetően Grósz Károly lépett a mikrofonhoz. Boldogulásunk útja a szocializmus — Ma már történelmi tény — mondta Grósz Károly —, hogy a Magyar Szocialista. Munkáspártnak 1956-ban volt ereje árihoz, hogy a nahéz helyzetben egyszerre lépjen fel a szélsőségek ellen, egy időben megőrizze az ad­dig felhalmozott szocialis­ta értékeltet és szakítson a múlt hibáival; ugyan­akkor védje és vallja a régi, tiszta szocialista elveket, ami­kor vállalkozik egy merőben új gyakorlat kialakítására. Társadalmi fejlődésünk kri­tikusabb időszakaiban, nehe­zebb politikai helyzetben az­óta többször szembe kerültünk azzal a kérdéssel, mit folytas­sunk?, mit változtassunk meg?. Ilyenkor természetesen min­dig fellángoltak a viták a párt­ban és a párton kívül. Így tör­tént ez az 1970-es évek elején is. az 1930-as esztendőik kez­detén is. és most, a XIII. kongresszus előkészítése so­rán. Helyzetünk megítélésében polarizálódtak a vélemények, és társadalmi fejlődésünk le­hetőségeit. útjait, módjait il­letően felerősödtek a nézetel­térések. Nyílt politikai viták­ban szorítottuk vissza a szél­sőséges nézeteiket. Meggyőző­désem, hogy: sikerrel. Ezek a viták alkotó gondolatokat sza­badítottak fel, aktivizálták az embereket, s a tapasztalatok szintézisét adva megteremtet­ték a politikai egység megúju­lásának alapjait. így erősödött meg ismétel­tén a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat, vált egysége­sebbé a párt és az ország ve­zetése. Valljuk: a vitákban min­denkinek joga van álláspont­ját kifejteni, tévedni — s en­nek alapján senkit nem minő­sítünk sem konzervatívnak, sem haladónak. Minősítésünk alapja a tett és az ennek nyo­mán született eredmény. Az ember megítélésének mércéje: munkájával előbbre viszi-e népünk felemelkedését vagy sem? Pártunk XIII. kongresszusa megerősítette eddig folytatott politikánk , alapelveit, mert eredményességét immár négy évtizede a gyakorlat már sok­oldalúan igazolta. Bebizonyo­sodott: szocializmust építeni csak a marxizmus—leninizmus szellemében lehet; nemzeti tö­rekvéseink és internacionalis­ta elkötelezettségünk tartósan összeegyeztethető; a nép és a párt között folyamatos eszme­cserére, megértésre, együttmű­ködésre van szükség. Bizony­ságot nyert, hogy a munkás­ság, a parasztság, az értelmi­ség! az alkalmazottak érde­keit tiszteletben kell tartani, s a jelentkező ellentmondáso­kat és feszültségeket kellő tü­relemmel, értelmes kompro­misszumok árán lehetséges csak feloldani. Ateisták . és vallásos emberek boldogulásá­nak egyformán útja a szocia­lizmus. Bebizonyosodott, hogy az alkotómunka anyagi, er­kölcsi elismerése, az egyén ké­pességeinek sokoldalú kibonta­koztatása egyben a közösségek felemelkedésének is biztosíté­ka; a pártnak örökösen az ön­vizsgálat tárgyává, kell tennie mindennapi gyakorlatát, meg­becsülve a múlt értékeit, beis­merve és kijavítva a hibákat. Arra törekszünk, hogy még , inkább kiaknázzuk társadalmi rendszerünk előnyeit, lehető­ségeit, mozgásba hozzuk a fejlődés még szunnyadó haj­tóerőit. Sokan felteszik a kér­dést: hogyan, milyen célokért? Meg kell teremtenünk az anyagi és a szellemi jólét ér­zékelhető növelésének feltéte­leit; fejleszteni a népgazdaság teljesítőképesseget, érvényesí­teni a munka szerinti elosztás elvét a munka díjazásában, a társadalmi igazságosság elvét a szociális gondoskodásban; gyarapítani az emberek általá­nos, politikai és szakmai mű­veltségét; s biztosítani, hogy mind szélesebb körben vegye­nek részt a társadalmi viszo­nyokat formáló döntések elő­készítésében, meghozatalában és végrehajtásának ellenőrzé­sében. Bevezetőben szólt arról, hogy a választásokon a magyar ál­lampolgárok a Magyar Szo­cialista Munkáspárt politiká­ját is minősítik, hiszen a Ha­zafias Népfront választási fel­hívása a XIII. kongresszus or­szágépítő elképzeléseit, a fej­lett szocialista társadalom to­vábbépítését fogadta el cse­lekvési programjának. A kom­munisták pedig vállalják az ezzel járó felelősséget. A to­vábbiakban így folytatta: — Meggyőződésünk és tör­ténelmi tapasztalatunk, hogy a szocialista fejlődés megha­tározó követelménye a marxi— lenini típusú párt vezető sze­repe, irányító és szervező mun­kája. A mi pártunk már több évtizede képviseli és alkalmaz­za a magyar politikában az elvi folyamatosságot és a szünte­len megújulási képességét. Pártunk, a munkásosztály po­litikai szervezeteként szüle­tett, de a társadalom élén leg­fontosabb nemzeti intézmé­nyünk is. A párt, elvei szerint, politi­kai gyakorlatában nem egye­dül intézi az ország minden ügyét, nem monopolizálja a hatalmat. A párt olyan népi, a népben gyökerező vezető erő, amely elismeri, hogy az álta­la vezetett társadalomban a — Pártunk azt hirdeti — hangsúlyozta a budapesti pártbizottság első titkára —, hogy az állandóság, a folya­matosság, a stabilitás, a múlt értékeinek átörökítése és meg­őrzése, az elért eredmények megszilárdítása: társadalmunk fejlesztésének alapvető köve­telménye. Ugyanakkor tudjuk, hogy nincsenek végleges meg­oldásaink, hibátlannak tekin­tett, örökérvényű döntéseink. Bármit is határoztunk és kezdtünk el. a gyakorlati ta­pasztalatok alapján kiegészít­hetjük, korrigálhatjuk, s ha kell, vissza is vonhatjuk, fel­cserélhetjük jobbal. Valljuk, hogy a párt csalt akkor képes eredményesen vezetni, ha ér­zékeny a valóság változásaira, tudja azokat gyorsan és reáli­san számba venni, képes a he­lyes válaszokat kialakítani. A nagygyűlés, amely a Him­nusszal kezdődött, a Szózat hangjaival ért véget. különböző érdekek különböző szervezetek által képviselhe- tők. — Magyarországon történel­mi okolt következtében az egy- pártrendszer szilárdult meg — emlékeztetett a KB titkára. — E körülmények között pedig különösen fontos, hogy kife­jeződhessenek, intézményesül­jenek és a politikai figyelem tárgyává váljanak az eltérő részérdekek. így vannak bírá­latok, ellenvélemények, láts­zik egyfajta intézményekben is megtestesülő társadalmi kontroll, és az ezt jogilag biz­tosító garanciarendszer. Mi nem versengő, egymást kizáró pártprogramok alapján folyó, a politikai erőket megosztó választási színjátékban politi­zálunk, hanem a közös célra törekvő emberek véleményé­nek sokszínűségét előnyünk­re fordítva, építjük a szocia­lizmust. A több évtizedes fejlődés során kialakult politikai intéz­ményrendszerünkről szólva Berecz János a többi között elmondta: az alkalmas az ér­dekek érvényesítésére, egyre eredményesebben kezeli az új­ra és újra születő ellentmory- dásokat, a keletkező feszültsé­geket. — Ma már inkább a hatékonyság, az eredményes­ség, az eszmei-politikai orien­tálás területén van szükség előrelépésre. Ügy véljük, en­nek útja a szocialista demok­rácia további kibontakoztatá­sa. A választó honpolgárok­nak érezniük kell, hogy nem­csak értük politizálunk, hanem velük együtt, véleményüket kikérve és figyelembe véve. Így a mi pártunk politikája a társadalmi közmegegyezésre épül, kifejezi a közakaratot. — Szocialista demokráciánk jelenlegi szintje minden eddi­ginél teljesebben biztosítja az alapvető politikai jogokat, ki­terjeszti az ezek érvényesülé­sét segítő jogi biztosítékokat — hangsúlyozta a továbbiak­ban Berecz János. Nálunk a szocialista demokráciában, szabadságjogok érvényesülnek. A gondolatok, a vélemények szabadsága a szocializmuson belüli utak, megoldási módok szabad gyakorlatát, sőt vitáját jelenti. S nem jelenti az anti- szocialista gondolat szabadsá­gát, a nyíltan ellenséges vagy sanda nézetek szabadjára en­gedését. Felszólal* a nagygyűlésen Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Ku­tatóintézetének igazgatója, a Hazafias Népfront qrsizágos listáján szereplő képviselője­lölt. Berecz János szavaihoz kapcsolódva — szólt a nem­zeti egység politikájáról, a szövetségi politikáról, amely az elmúlt csaknem három év- tized alatt új értelmet ka­pott a népi demokrácia tör­ténetében. Ezt. követően a gazadsági problémákkal ösiz- szefüggésben kiemelte: — Mi,'az európai szocia­lista országok általában rá­jöttünk arra, hogy nem tu­dunk gazdaságunkkal megfe­lelően csatlakozni a nemzet­közi gazdasághoz. Űj modellt vezettünk be az 1968-as gaz­dasági reformmal. Erre az új modellra azért van szükség, mert a régi hajtóerő már nem hatna, hanem új hajtó­erőket kell találni, olyano­kat, mint a gyors technikai fejlődés, a termékek gyors cseréje, a költségek csökken­tése, az anyag- és energiata­karékosság, magas kultúrájú gazdasági szervezés és a be­épülés a nemzetközi piacba. — A gazdaságok közötti együttműködés közös érdek ma a világban,, és a kölcsö­nös függőség a nemzeti gaz­daságok között egyre na­gyobb. Ez előmozdítja a nem­zetközi együttműködést és a népek békés együttélését is — mondotta befejezésül Bog­nár Józséf. Tisztes szándékkal F ehér köpenyes, fehér fejkendős asszonyok. Át sem öltöztek, a mű­szák végén így siettek a nagyterembe. Köztük civil ruhás csoportok, akik a vá­ros különböző tudományos intézeteiből jöttek át a Hu­mánba, a választói gyűlés­re. A jelöltet — Cserven- ka Ferencnél, az MSZMP Központ; Bizottsága tagját, az országgyűlés alel nőkét — nem kellett bemutatni, hisjm. eddigi képviselői munkája során is jól meg­ismerték a gödöllőiek s az isászegiek, a 4. számú vá­lasztókerület állampolgá­rai. A tegnapi eszmecsere még a kívülállónak is el­árulta volna, hogy itt olyan emberek találkoztak, akik régtől fogva együtt küsz­ködnek — valamiért. Miért? A képviselőjelölt szavaiból világosan körvo­nalazódott: egy kis terület fejlődése, gyarapodása re­vén hozzásegíteni egész hazánkat az élőbbre hala­dáshoz. . Abból, ahogyan Cservenka Ferencné or­szág-világ dolgaiba ágyaz­va Gödöllő sorsáról be­szélt. nyilvánvalóvá lett: bármi, amit csinálunk — s bárhol —, egy nagyobb kö­zösség hasznát is szolgálja. még akkor is. ha adott pil­lanatokban. a munka hevé­ben erre nem is gondo­lunk. Ugyanakkor kárára is lehetünk a társadalom­nak. ha ahelyett, hogy már tennénk valamit, még min­dig csak vitatkozunk. i Ami Gödöllőin végbe­ment a várossá válás óta majd különösen az utóbbi öt esztendőben, arra büsz­kék lehetünk. Ám a sort feltétlenül folytatnunk kell. A cél? Gimnázium, lakások, főleg fiataloknak, a bolthálózat fejlesztése a külterületeken, a buszpá­lyaudvar megépítése és így tovább. Mit. mikor és ho­gyan kérdésében nem könnyű az egységet kiala­kítani,. De az eredmény mindenképpen megéri a harcot. S a következő terv­időszak sek harcot tartogat számunkra. Nagy egyetértéssel talál­kozott a jelölt, amikor azt fejtegette, hogy Gödöllő­nek az agrárkutatások szempontjából olyan rang­ra kell szert tennie, ami­lyet Szentendre vívott ki magának a képzőművésze­tekben. Az adottság meg­van ehhez, hiszen a jelen­levőik is olyan intézeteket képviseltek, amelyeknek közvetlenül— vagy köz­vetve — közük van az ag­rártudományhoz, egyálta­lán a tudományokhoz: a házigazdák, valamint a LATI (Kisállattenyésztési Kutató Intézet), a Pest me­gyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás, az Ál­lategészségügyi Intézet, a Gyógy áruértékesítő Válla­lat dolgozói jöttek el a ta­lálkozóra. több mint két­százan. Az agrárcentrum kialakításában szerepet kap majd a Grassalkovich- kastély is, hiszen felújítá­sára végire sor kerül: a kor­mány úgy döntött, hogy a hetedik ötéves tervben az elsők között kezdhetik meg a gödöllői műemlék re­konstrukcióját. M ind megerősítették, akik szót kértek: Gö­döllőnek van lehető­sége arra. hogy megfelelő ütemben tovább haladjon az úton. amit két évtizede kitűzött magának. A tisz­tes szándék — ahogy Cservenka Ferencné fogal­mazta — megvan. Újat kezdeményezni csak olyan közegben leihet, amely ma­ga is fogékony az újra. Gö­döllőn nyitott szívű, szor­galmas emberek élnek. S tudják, hogy győzni a jövő­ben is csak együtt lehet. B. I. A párt a népben gyökerező vezető erő Választási nagygyűlést rendeztek kedden Nyíregyházán is, a Krú­dy filmszínházban. A mintegy lialszáz résztvevő között ott voltak Sza- bolcs-Szatmár megye és a város párt- és tanácsi vezetői, a társadalmi szervezetek, üzemek, gazdaságok, intézmények képviselői. Készt vettek a nagygyűlésen a nyíregyházi országgyűlési képviselő- és íanácstagje- lőltek is, A Himnusz hangjait kővetően a nagygyűlést Soltészáé PAdár Ilona, a megyei népfrontbizottság titkára nyitotta meg, majd Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet.- ‘ií’W Sortok sorozatban A gateaparti Összefogás Termelőszövetkezet (lomonyi varró­üzemében hetente ezer női sortot készítenek különböző színek­ben. Képünkön Pauló .Tánosné varrás közben Barcza Zsolt felvétele NEB-viisgáJat y Termelőtől a fogyasztóig Vizsgálatindító értekezletet tartottak tegnap Császár Fe­renc elnök irányításával a Pest megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottságon. Az eligazító munkában részt vett Krucsai Balázs, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság mezőgaz­dasági és élelmezésügyi fő­osztályának a vezetője is. A zöldség- és gyümölcster­mékek útja a termelőtől a fogyasztóig — ez a most kez­dődő vizsgálat címe, célja pedig az, hogy feltárja a je­lenlegi termelési és forgal­mazási gyakorlatban meglévő anomáliákat, s javaslatokat adjon a feszültségek feloldá­sára. A Pest megye területén fo­lyó népi ellenőri vizsgálat eredményeinek ismertetésére természetesen visszatérünk. Pest megyeiek is segítenek 1/ Egy lépéssel közelebb a kitörés elfojtásához (Tudósítónktól.) Még tegnap, a kora reggeli órákban is hat-nyolc méter magasságban, oszlapszerűen, nagy nyomással tört a felszín­re ‘Füzesgyarmat_ határéban, a temgeri-zugr részén a Szegha­lom 107-es elnevezésű kútból az olaj, a gazolin és a földgáz keveréke. A 'lucernatábla kö­zepén levő kút kitörésén dol­gozók nem voltak könnyű helyzetben, hiszen a 130 at­moszféra nyomással felszínre törő gázos olaj elfojtása felad­ta a leckét a kőolajipari men­tőbrigádoknak. A szolnoki, a szegedi csapatokhoz kedden csatlakoztak a kiskunmajsaiak, a munkálatokban segédkeztek a néphadsereg műszaki alaku­latai, így Pest megyéből is. Vízzel, gáz eUen Tagnap hajnalban számotte­vő zivatar, eső áztatta a talajt, nehezítette a helyszínen levő mentőalakulatok tevékenysé­gét. A talaj a kitörés helyszí­nén és környékén a sártól, olajtól korcsolyapályára em­lékeztetett. A gumikerekű autók, az erő- és munkagépek csúszkáltak. A kútnál még az éjszaka során üzembe helyez­ték a Tiszai Olajfinomítóból érkezett, nagy teljesítményű búvárszivattyúkat, a toronyak­nából pedig megkezdték az olaj kiszivattyúzását a két, egyenként 1500 köbméteres tá­rozóba. A fúrótorony környé­kéről pedig reggel hatkor a tűzoltók vízfüggönnyel távolí­tották el a gázfelhőt. A kitörésvédelmi csoport pa­rancsnoka, Újvári Béla, mint elmondottá, szinte mindé:' perc, amikor az elemekkel, « nehéz terepviszonyokkal küsz­ködnek, a menitőalakulat tag­jainak szinte óráknak tűnik. Délelőtt a sűrített levegőt lé­legeztető készülékek, az az­besztruhák is előkerültek. He­lyére próbálták tenni a kitö­résgátlót is, de a karimák nem illeszkedtek a helyükre. Ennek a gigászi küzdelemnek volt ré­szese Denies János, a szegedi üzem mentője is, aki a kétszer kétméteres aknába, magába a pokolba is leereszkedett. A kétcolos tolózárat azonban neki sem sikerült helyére ten­ni az aknában levő olaj miatt. A kút tomboló hangja tizen­kettő negyvenkor váltott. Olyan felhangra, ami szinte fület sértett. Különös nehézségek Udvardi József, a Kőolajku­tató Vállalat biztonságtechni­kai osztályvezetője, Simon Norbert, a Bányaműszaki Fel­ügyelet vezetője ugyancsak a helyszínen van. A szakembe­rek állítása szerint ehhez ha­sonló kútkitörés eddig meg nem volt. Ennek a különleges­ségét az adja. hogy a bélésem elcementezése után követke­zett be a kitörés. Délután ' a mentőalakulatok megkísérelték a csavarokat rögzíteni — nem sikerült. A gigászi küzdelem a természet tomboló erőivel to­vább folytatódott. Szekeres Zoltán Betonelemek építkezőknek A gyáraktól vásárolhat A Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai behozták téli termelési lemaradásukat. A gyárak a tél végén vállalták, hogy a gépek kihasználását javító szervezési intézkedé­sekkel és többletmunkával, valamint a gazdasági munka- közösségek bevonásával az el­ső félévben törlesztik a téli tar­tozást. A legjobban keresett ter­mékből, a födémgerendákból 490 ezer méterrel gyártottak többet az év első négy hónap­jában, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a 16 százalé­kos termelési többlet, átlago­san 100 négyzetméter alapte­rületű lakásokkal ' számolva, 4900 új otthon építéséhez ele­gendő. Jelenleg mintegy Há­romszor akkora a gyárak készlete födémgerendákból és födémpanelekből, mint egy év­vel korábban. A sajátház-épi- tők ellátását segítik azzal is, hogy most már a vállalat mind a nyolc gyára közvet­lenül kiszolgálja termékeivel az építőket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom