Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-21 / 117. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxvn. Évfolyam, in. szám ms. május 21., kedd Strandszezon - szezongondok? Folytatódik a keserves küzdelem Amikor a monon tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén Baranyai Janos, a mo- nori-erdeiek képviselője mellé letelepedtem, több felkiáltóje­let láttam a jegyzeteiben, s éreztem, kérdései között ezút­tal a strandról is szó lesz. an­nál is inkább, mert a vb-ülés- re várták Klics Gyulát, a mo- ■ nori költségvetési üzem veze­tőjét is. Magamban szurkol­tam: legyen kedvező a válasz, mert akárhogy is van, a mo- nöri-erdei strandnak meg kel­lene nyílnia... Hosszú évek óta Damoklész kardjaként lóg a dolog az üze­meltető feje felett. Sose tud­ni, miikor int végleges megálljt a KÖJÁL, a VlTUKl vagy akárki illetékes, aki teszi a dolgát lelkiismeretesen, és végtére is nem hunyhat sze­met kirívó hiányosságok fe­lett. A költségvetési üzem pe­dig szezonról szezonra keser­ves küzdelmet vív a szinten tartásért, miközben minden bizonnyal tudja, hojlí közhan­gulatot befolyásol a tény: megnyílik-e a strand, lesz-e meleg víz, nem doinek-e ösz- sze az öltözők ... ?- - Sokunknak az erdei strand nemcsak aztejelenti, -hogy alat­tomos ; király dinnyék • kúsznak á\ homokban, hogy a víz jég­hideg, mert a meleg forrás­ból. ilyen és olyan okok miatt Tápiószele—Pilis 1-1 (0-0), Tápiószele, 200 néző, vezette: Máté (nagyon jól). Jókora záporeső előzte meg a. mérkőzést, amelynek követ­keztében a pálya csaknem használhatatlanná vált. Végül a bíró -mégis engedélyezte a .iá­nem jut a víz a medencéig — sokunknak ez a strand a Kör­zet Egyetlen Strandja. Tavaly 80 ezer forintot fi­zetett rá az üzem az üzemel­tetésre. Aládúcolták a nőj ka­binokat. Mégis ... Az idén is­mét küldtek vízmintát a Kö- JÁL-hoz, várják az ered­ményt,, várják. hogy a szabály­talan derítőrendszert most már végleg alkalmatlannak ítélik esetleg ... A környék pedig a nyitást várja. Ha ez június elsején megtörténik, a remények va­lóra válnak. S mi lesz vajon a strandon befelé is, kifelé is egyaránt bő­kezűen kiszolgáló büfé sorsa? Azé a büféé, amely a strando­ló közönség ellátására lenne hivatott, ehelyett azonban többnyire kocsmává változtat­ja a strand bejáróját, keríté­sét megtűzdelve a kempingben vendégeskedő külföldieknek is maradandó élményt kínáló ré­szegek látványával? II Szerződéses üzlet — hang­zott el a válasz. — Engedélye van, csak úgy ukmukfukk megszüntetésere nem létezik jogszabály. Ellenben igen sű­rűn ellenőrzik majd, annyira sűrűn, hogy n-e érje meg a kocsmai hangulat további fo­kozása és terjesztése. alapján — főleg az első fél- idéji játékkal — akár gólok­ká] is győzhettek volna. Ifi: Tápiószele—Pilis 2-2. G. F. Monor—Gyömrő 1-0 (0-0), Monor. 300 néző, vezette: dr. Varga. Ez nekünk egyelőre elég. Baranyai János is bólintott rá. S együtt várjuk, hogy legyen anyagi erőforrás nemcsak a „.mentőmunkálatokra”, de a ' stra-nd sorsának jobbraíordítá- sára is ... K. Zs. Napcsapda Lucernaszárító Cj eljárást próbáltak ki a MÉM Műszaki intézet munka­társai a iucernatáblák szellőz- tetéses szárítására. Az úgyne­vezett napcsapdás módszerrel a 34-36 százalékos nedvesség­tartalmú lucernából, napi ti- zenkét-tizenöt órás szellőzte­téssel érhető el a tárolási mi­nőség 2-3 nap alatt. A fólia­sátor alatt egyszerre 116 hen­geres bála fér el, tehát na­ponta húsz tonnával több lu­cerna szárítható intenzíven Sír egy gyerek Egy gyerek megint sirat egy kutyát... Május 12-én, vasárnap délután tunt el Üllőn, a Jó­kai utca 5-ből Monostori Edina másfél éves nemet ■ juhász kutyája. Nagyon sze­líd, nagyon barátságos; hán­tás ugyanis még sohasem érte. hiszen Edina kedven­ce. Kéthónapos tf»lt, amikor gond iába fogadta, cumis- iivegből táplálta. Daniela a kutya neve, Dani névre hall- gat, s mindenkit követni ké­pes. aki szelíden szól hozzá. Ismertető jele: tökmag nagy­ságú fekete folt van a nyel­ve hegyén. Az elveszett kutyája után bánkódó kislány kéri: aki ráakad, juttassa haza az el­kóborolt Danit... Labdarúgás Sok esőben kevés gól Vecsésen is építkeznek majd Az ellátás biztos láncszemei Dél-Pest megyében a Ceg­léd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vallalat 149 üzletében húzzák fel reggelen­ként a rolót. Albertirsa, Du- naharaszti, Gyál, Gyömrő, Mo­nor, Nagykőrös, Péteri, Üllő és Vecsés lakossága vásárol náluk. A hét nagyközség és a két város ellátásából dereka­san részt vállalnak és a la­kosság alapjában véve elége­dett a működésükkel. A foly­tonos fejlődés folytán az idén már 1,5 milliárd forint forga­lomra számíthatnak, s az eb­ből származó nyereség 29 mil­lió forint körül alakul. Amíg a pénztárosok több pénzt kasszíroznak, addig a pultok mögött valamivel keve­sebben állnak, mint a korábbi években, 848-ról 837-re csök­kent a vállalati létszám, pedig öt év alatt 45 százalékos bér- növekedés ment végbe, s ma már átlagosan 59 ezer forint egy eladó évi jövedelme. Gondoskodnak áruról Alapvető élelmiszerfélékből, napi háztartási cikkekből szin­te soha sincs áthidalhatatlan hiány. A vastagabb pénztár­cához mért igények kielégíté­sére elsősorban az ABC-áru- házak választékosabb árukí­nálata hivatott. Sokat tettek az eredményesebb árubeszer­zés, a többcsatornás vásárlás megszervezése érdekében, mégpedig sikerrel. Az olcsóbb árukból, diabetikus készítmé­nyekből, bébiételekből, üdítő italokból növelték az eladha­tó mennyiséget, A minőség­ellenőrzésre maguk is gondot fordítanak, körültekintően szervezik meg a több napos ünnepekre való felkészülést. Mértéktartó árpolitikával próbálják kedvező irányba befolyásolni a piaci árak ala­kulását. Igyekeznek felkutatni a helybeli árualapokat, a készleteket mindig rugalmasan igazítják a kereslethez. Ennek a figyelmes és hozzáértő áru­forgalmi tevékenységnek kö­szönhető, hogy készleteik 17— 18 nap alatt kicserélődnék, s ez a forgási sebesség országos viszonylatban is jó. Jól sáfárkodnak A vállalat a VI. ötéves terv­re 104 millió forintot szánt beruházásra. Átgondolt háló­zatfejlesztési elképzelései meg­valósítására ennek csak a há­romnegyed részét tudta fel­használni. Azért nem többet, mert az elképzelésekben sze­replő ceglédi bevásárlóköz­pontba tervezett 1 ezer 500 négyzetméter alapterületű ABC-áruház építése meghiú­sult, illetve a következő terv­időszakra csúszott át. A gyarapodás még így is számottevő, hiszen az utóbbi evekben nyílt meg Cégiedén a Reggel utcai, továbbá a nagykőrösi, a gyömrői ABC- áruház. Monoron a három vállalat közös tőkéjével létre­hozott Forrás bevásárló köz­pont 800 négyzetméteres alap- területű üzlete fűződik a vál­lalat nevéhez. Monori-erdőn a meglevő volt alapterületét na- gyobbították meg. Vecsésen, Üllőn, Gyomron és Cegléden korszerűsítettek egy-egy léte­sítményt. A tervciklus éveiben bolt­jaik alapterülete 14 ezerről 17 ezer négyzetméterre növeke­dett, s ebből több mint ezer négyzetméter gyarapodás a ceglédi körülményeket javí­totta Meglevő eszközeik kar­bantartására 28 millió forintot költöttek, s a többi között központi anyag- és áruraktárt alakítottak ki. A vállalati központ irodáit jobb körülmé­nyek közé telepítették. Xj'ap mint nap elnézem az ' embereket. Szorgalmasan mennek dolgozni, végzik min­dennapi feladataikat. Néme­lyiket látva csodálkozom és elgondolkozom. Sok életerős dolgozó ímmel-ámmal megy munkába. Ha már ott van, igyekszik úgy tenni, mintha dolgozna. Érdekes, hogy eze­ken nem akad meg a szemem, ezek csak bosszantanak. Azért drukkolok, hogy minél keve­sebb gyerek lassa meg őket munka közben. Ne tanulják el a munkastílusukat! Megakad a szemem azon az idős dolgozón, aki 60. évén is túl van. mégis reggel korán, késő este pedig kerékpárra ül és tekeri a pedált négy kilo­méteren át, hogy pontos időre beérjen munkahelyére. Elné­zem friss arcát, vidámságát, életkedvét. Csodálom azért is, amit mond: — Szívesen me­gyek dolgozni. Jót tesz nekem a közösség. Nem megyek busz- szal! örülök, hogy még ke­rékpározhatok. Aztán mókásan nevet a sze­mével: — Tudod, gyakran el­alszom. Ha már elment a busz, jó tudni, hogy ott a két ke­rék, tartaléknak. Hogy miért teszem? Talán a megszokás miatt. M? mindig dolgoztunk. Aztán jólesik látni unokáim Voltaképpen az eddigi útnak a folytatását vázolta fel a vállalatvezetés a hetedik öt­éves terv időszakára is. ami­kor a már említett ceglédi be­vásárlóközpont részeként ter­vezett nagyméretű ABC-áru­ház megépítése az elsőrendű cél. Nem kisebb fontosságú , a Vörösmarty téren egy 4—500 négyzetméteres élelmiszerüz­let létrehozása sem. Gyűjtik a pénzt Természetesen ezeknek az elképzeléseknek a megvalósí­tásához a vállalati erőn és az igénybe vehető hiteleken túl tanácsi támogatás is szüksé­ges, továbbá a Belkereskedel­mi Minisztérium anyagi hoz­zájárulására is számítanak. Az előtakarékoskodást egyébként megkezdték, gyűjtik a millió­kat az építkezés megkezdésé­hez. Az agglomerációs övezet­ben Vecsés központjában ter­veznek még egy jelentősebb és Gyálon egy közepes, mére­tű ABC-t megvalósítani, T. T. örömét, amikor névnapra, ün­nepre azt az ajándékot kap­ják tőlem, amiről tudom, hogy régóta fáj érte a szivük. Jól­esik érezni, hogy van rá pén­zem. Szeretek kirándulni, utazni. Az is pénzbe kerül. Megnyugtató, hogy még nem szorultam másokra. Örömmel nézek arra a dol­gozóra is, aki műlábbal ugyan, de rendesen gondozza szőlőjét, kertjét. Sokat van friss leve­gőn, nem hagyja magát! Dol­gozik pirkadattól alkonyaiig. Sőt, néha éjjeliőrként is lát­tam. Abbam a családban is sok az unoka. Elkél a pénz is, de maga a munka öröme lelkesít. r— Addig ' érzem jól magam, amíg dolgozhatok — mondja felszabadultan. — Büszke va­gyok a szőlőmre és főleg arra, hogy még mindig tevékeny­kedhetek. Olyan ajándék ez az én 70. éves fejemnek, amit há­lásan veszek tudomásul, ideggel ismét látom a kerék- párt elsuhanni ablakom alatt, délután a pótkocsis kis­motor ismét elzúg a házunk előtt, és örömmel ■nézem őket. Drukkolok nekik és mindazok­nak, akik ilyenek, hogy sok boldog évet dolgozhassanak végig a maguk és mások örö­mére. F. Nagy Piroska Nem hagyják el magukat Munkálkodó emberek Eltűntek a régi gondok / Már a vékát is nehéz megemelni tókot.- Pilis kezdett jobbam és a 12. percben Miklósát átadását Csetneki centimétereteké! lőt­te a kapu mellé. A 16. perc­ben a hazaiak egy 20 méteres szabadrúgását tolta a pilisi portás a kapu fölé. Tíz perc múltán a helyiek kapusának akadt dolga. Tóth nagy erejű lövését védte sikerrel. Két perc múiva Gáspár iramodott meg. lövése azonban célt tévesztett. Fordulatos volt a játék, s a 30. percben a helyi balössze­kötő centiméterekkel fejelt a pilisi kapu mellé. Négy perc múltán isimét Miklósdi volt a főszereplő, a pilisi fiú a jobb szélen húzott el, lövése azon­ban az olda lba ló bem akadt meg. A 38. perc is pilisi helyzetet hozott. Sági azonban a 16-oson belül estében mellé lőtt. Az el­ső félidőben is egy hatalmas felhőszakadás zúdult a pályá­ra, mivel azonban villámlás nem kísérte, a játékvezető nem látott okot a mérkőzés le­fújására. A második félidőben is a pi­lisiéit léptek föl kezdeménye­zőbben. Ennek ellenére a 60 percben egy 18 méteres sza­badrúgásból a helyi csapat szerzett vezetést. A gól után is a vendégek maradtak táma­dásban. s á 32 percben egy óriási szabadrúgásukat a tá- piószelei kapus nagy bravúr­ral. lábbal mentett szögletre. Ez volta, mérkőzés legnagyobb pilisi gólhelyzete. A mérkőzés végeredménye a 85. percben alakult ki. akikor a bíró a pi­lisiek javára ítélt szabadrú­gást s azt Duchaj védhetetie. niil lőtte a hálóba. A hátrale­vő percekben is a vendégek támadtak többet, s a helyzetek A mérkőzés első félideje egyenlő erők küzdelmét hozta, mindkét kapu előtt több gól­szerzés) Lehetőség adódott, de kihasználatlanul maradtak. A második félidőben többet támadott a monori csapat, s a mérkőzés 64. percében Gáspár Gy. révén megszerezték a ve­zetést és egyben a győzelmet jelentő gólt. A játékvezető nem torolta meg kellőképpen a szabályta­lanságokat és ennek következ­tében kemény adok-kapok csa­ta folyt a pályán, mindkét tel fölvette a kesztyűt. A mérkő­zés hátralevő részéiben a ha­zaiak birtokolták többet a lab­dát. a vendég gyömrőiek kont­rákkal próbálkoztáik, de az eredmény már nem változott. Jó: Csáti. Rikter. Rabi, Ohát, illetve Csató (a mezőnv leg­jobbja). Kanyó, Kormány, Szűcs. Ifi: Gyömrő—Monor 2-1. F. J. Kulturális program Gyomron, 16 órától: a furu­lyaszakkör és az asztalitenisz­klub foglalkozása. Az úttörő- házban. 9-től és 14.30-tól az orosz szakkör összejövetele. Monoron, 15.30-tól, 17-tcléc 18-tól: a rnűvészitorna-tánfo- ly&m bemutató vizsgája. mSB Móniin Monoron, 18-tói és 20 órától: Túl nagy rizikó. Vecsésen. 17.30-tól: Uramis­ten. A kertmoziban, 20-tól: King Kong. Jól tudják a helybeliek is, a környező települések sport- barátai is, hogy az Ecser Köz­ségi Sportklub nagy és fényes múltra tekinthet vissza. Az 1920-as években alakult, a há­ború előtt nagyon komoly si­kereket értek el a futballisták. A felszabadulás után sokáig eredményes éveket zártak, labdarúgóik közül jó néhányan kerültek magasabb osztályba, meg az NB I-be is. Szinte sportiskolává nőtte ki magát a kis ecseri klub. Am az idők folyamán, ahogy az ecseri mecénások elmarad­tak, s romlott a klub anyagi helyzete, úgy maradtak el a korábbi jó eredmények, majd emiatt a szurkolók, patrónu- sok: a páiyabevéte! napjaink­ra már csak jelképes összeget ér el... —- Sajnálatos, hogy ide ju­tottunk. hogy ma már csak a futball létezik, pedig azelőtt voltak labda nélküli társasjá­tékok is, és nagyon élvezték a gverekek. Annak idején való­sággal taposták egymást a srá­cok, hogy bejuthassanak a csapatba, a klubba. Ma már ott tartunk, hogy a katonának bevonuló, egyébként egészsé­ges fiatalok fizikai állapota kritikán aluli. így fordulha­tott elő az a szomorú eset is, hogy most a napokban a helyi termelőszövetkezetnél volt egy sportvizsga, ahol a 17 éves fia­talembernek nehezére eseti megemelnie egy vékát! — Nem sírom vissza azt az időt, amikor az ilyen korú fia­talemberek javában zsákoltak, de a mai helyzet mér tartha­tatlan! — tört ki az indulat Wéber Józsefből, az ecseri sportklub elnökéből de el­mondta azt is. hogy megdöb­bent, amikor a fiatalok a fejé­hez vágták: „Mi föláldozzuk a vasárnapjainkat a sportért!" Hát erre nem is lehetett más a válasz, mint az, hogy aki­nek a saját egészsége, szóra­kozása áldozat, az jobb. ha nem csinál semmit. Pedig Ecseren nem is olyan rosszak a feltételek, hiszen használható a focipáiya, van öltöző, hideg-meleg vízzel. A helyi bázisszervek kel össze­fogva egy szép szabadidő-par­kot szeretnének létrehozni a horgásztanya körül, pecázási lehetőséggel. S ez még nem is mindén, mert szervezik a pingpongot, a teniszt, a kispá­lyás labdarúgást, valamint a tekeszakosztályt, s a sakk számíthat nagy népszerűségre. Mindehhez persze a tárgyi fel­tételeket meg kell teremteni, s ez r.em lesz könnyű dolog. A Rákosmezeje Mgtsz és az Alsó-Tápiómenti Afész kultu­rális kerete ugyanis több köz­ségre jut a vonzáskörzetben, így nyilvánvaló, hogy lélek­számút tekintve Ecser kapja a legkevesebb anyagi támoga­tást, A helyi tanácstól ugyan ka,p 10 ezer forintot költségei fedezésére a klub. s további harmincezret a sportlétesítmé­nyek fenntartására, de ez az összeg nagyon kevés. Különösen az utazási költsé­gek növekedése hozta patt­helyzetbe a klubot, hiszen például egy Budapest—Karate­tétien útvonalon az autóbusz 6 ezer forintba került. Kj lehet számítani, hogy egy-két ilyen utazás a megyén keresztül, mi­be kerülne a klubnak, ha ké­pesek lennének fizetni?! Ezen a helyzeten még az sem segít, hogy további 15 ezer forintot kapnak a téesztől. s tízet az Áfósztól A felszerelést, ma is ki-ki maga vásárolja meg. a pályakarbantartásra nincs em­ber. se pénz. nem tudnak szer­tárost felvenni, aki gondozná a felszereléseket, s vigyázna is mindenre. Éppen a hatalmas utazási költségek csökkentése miatt szorgalmazza a klubvezetés, ho-gy helyben kell fejleszteni legalább a tömegsportot. Már folynak a tárgyalások a Poli- tovs helyi üzemével, hogy kö­zös sportprogramokat dolgoz­nának ki, s a gazdasági egysé­gek dolgozói bekapcsolódná­nak a szabadidő-park kialakí­tásába. s ennek fejében hasz­nálhatnák a sportklub létesít­ményeit. — Természetesen nem zár­kózunk el attól, hogy bárki használja létesítményeinket, de a fenntartásba úgy illik, hogy be is száiljanak! — je­lentette ki Wéber József, majd hangsúlyozta, hogy az a cél­juk, a discóból. a biliárdasz­talok mellől a pályára, a sza- badidőrparkba csábítsák a fia­talokat. Majd elmondta még, hogy már az előkészületek folynak egy aszfaltozott kis­pálya megépítéséhez, ahol te­niszezni, focizni lehet, de az ünnepségeket is ott tartják majd. s például a néptánccso­portnak sem kell többé a por* rúgnia. E nagy munkához vár­ják a község fiataljait, időseit egyaránt, s a gazdasági egysé­gek segítségét, s ha mindez elég hatékony lesz, augusztus 20-án átadják az új pályát (!). S Wéber József felhívta arra is a figyelmet, hogy több se­gítséget várnak a sportpropa­ganda terén a helyi tömeg- szervezetektől, az iskoláktól — amelyekben szerinte keveset mozognak, sportolnak a gyere­kek! Meghatározó még, hogy a klub tagjainak átlagéletkora 24 év, tehát nem éppen fiata­lok a KlSZ-korósztályon be­lül, de van köztük 34 éves is. A fiatalítás azonban nem megoldott, mert a 14 és 18 év közötti korúak, az általános is­kola és a szakiskola között, egyszerűen elvesznek. Szükség lenne esv közbülső lépcsőfok­ra az ifi- és a felnőttcsapa- tok között... A. L. A, (ISSN «133—2631 (Mbnorl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom