Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám

1985. MÄJUS lg., CSÜTÖRTÖK 5 Ismét kiváló lett az ICO Élesedik a verseny a piacokon SZENTENDREI K^tuiao A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hűl legyen a fedett uszoda? Csak az összefogás segít Az ICO az idén ismét elnyer­te az Ipari Minisztérium és az OKISZ Kiváló szövetkezete címet. A kollektíva fennállá­sának harminc esztendeje •alatt sokszor szerepelt a ki­tüntetettek között, ördögh Emánuel elnök az elmúlt évi eredményekről beszél. Milliók felújításra ; I Az árbevételünk 1984-ben csaknem 600 millió, a nyere­ségünk 82 millió forint volt. Az árbevételünk felének érté­két külföldre szállítottuk. A legszembetűnőbben a nyugati .piacra exportált termékek mennyisége növekedett. Az exportunk 86 százalékát szo­cialista, a többit tőkés piacra szállítottuk. A Pomázi írószer Szövetke-' zetneik belföldön legnagyobb vásárlója a Pl ÉRT Nagyke­reskedelmi Vállalat. Több mint 300 miliő forint értékű tollat, irodai eszközöket szál­lítottak a Pest megyei telepü­lésről az ország különböző he­lyei n fekvő szaküzletek be. A PIÉRT mellett az AMFORA, a Skála-Coop és a Ganz- KMGY jön számításba part­nerként. Beruházásra csaknem 27 millió, felújításra 13,5 millió forintot költöttek. Figyelemre méltó, hogy gépcserére és -ja­vításra az említett összegnek több mint egyharmadát fordí­tották. A megye ipari életét figye­leméi kísérők tudjálk. hogy az ICO-nak Salgótarjánban és Oroszlányban is van telephe­lye. Az előbbi üzemre tavaly 15 milliót költöttek. Kétezer óra Nézzük most meg, hogy a jólét miképpen tükröződik a szövetkezetpolitikában? Szo­ciális és . Kulturális célokra läß'4-ben v34 ezer, a dolgozók sportolásának segítésére 74 ezer forintot használtak fel. Az üdíülőbérJet 200 ezer fo­rintba került. Tizennyolc szö­vetkezeti tag otthonteremté­sét másfél millióval támogat­ták. Pomázon, Salgótarján­ban és Oroszlányban több mint százezer forintot utaltak át gyermekintézmények szá­mára. Az össztagság negyedrésze szocialista brigádban dolgozik. Tavaly kétezer órát töltöttek társadalmi munkával. Az ünnepségen hatvanhá­rom dolgozó kapott Szövetke­zet kiváló dolgozója címet, hét brigád lett aranykoszorús. Pénzjutalmat 163 szövetkezeti tag vehetett át. Még hiányzik A Pomázi írószer Szövetke­zet tagsága az idei árbevéte­li ... tervet 640 millió forintban határozta meg. A tavalyihoz képest ez 7 százalékos növe­Miről híres Szentendre? A kérdésre mindenütt azzal fe­lelnek, hogy képzőművészeté­ről, múzeumairól. De senki nem teszi hozzá, hogy irodal­mi hagyományairól is. Pedig egy mindeddig ki nem adott 350 oldalas munka anyaga és fotói tanúsága szerint csaknem 80 írónak, költőnek volt, van Szoros kapcsolata a Dunaka­nyar gyöngyszemével. G. Sín Edit és Pethőné Né­meth Erika két évet fordított arra, hogy a város irodalmi hagyományait feltárja, őket is meglepte, hogy a magyar toliforgatók ilyen gyakran kaptak ihletet a település lát­tán, milyen sokan választották hosszabb-rövidebb ideig lakó­helyükül, milyen keveset tud­nak a most itt élők minderről. Ábrányi Emil 16 éven át élt Szentendrén, a lakása jelenleg szülőotthon. A szívroham a hajóhídon_ érte őt; ~ amikor a' féleségéhez indult Pestre. So­kaknak ismerős lehet Bisztrói Farkas Ferenc neve. Nem csoda, mert könyvkiadásunk egyik jeles alakja. Farkas Adómnak, a festőművésznek az édesapja. A szerbek ki­tűnő lírikusa, zenésze volt kedést jelent. A szocialista pi­acokra 300 millió, a nyugatira 40 millió forint értékű árut szánnak. Gondot okoz, hogy május derekáig még hiányzik 50 millió forintnyi megrende­lés. Ördögh Emánuel elmondta: áraik, hogy egyre nehezebb az eladott termékek mennyiségét növelni. Roppant nagy a kon- kurrencia. Csak állandó minő­ségjavítással, jobb és jobb gyártmányok piacra dobásá­val lehet versenyben maradni. Ami tavaly sláger volt, az idén elavultnak számít. Sok múlik az üzletkötőkön. Az el­múlt esztendőben tucatnyian foglalkoztak üzletkötéssel, bo­nyolítással. Avakumovics Avakum. A kor. társát, Borús Bindorfer Feren­cet Ábrányi Emil patronálta. Darázs Gyula költő a helyi új­ságot szerkesztette. Megtalál­ták Jókai Rab Ráby című re­génye kéziratának néhány lap­ját. Jobbágy Károly szentend­rei kapcsolatai is közismertek. Fábián Zoltán hosszú ideig élt városunkban, tragikus halála nemrégen következett be. Ga­rat Gábor pihenőhelyül válasz­totta a települést. Kassák La­jos több nyarat töltött itt. A mai gimnázium fölött volt egy temető. Mellette a polgári líceum épülete állt. Radnóti Miklóst néhány napra ebbe zárták. A feleségének sikerült itt meglátogatnia. Németh László 1953-ban a Galileit Szentendrén készítette szín­padra. Major Tamás és Gel­lert Endre gyakran látogatták a várost Szabó Lőrinc a leg­szebb:-magyar. települések kö­zött tartotta számon. Steberényi Lehel két regé­nyének a cselekménye játszó­dik a mi környezetünkben. Vé­szi Endre gyakori vendég, Fo­dor András 1952-ben a város egyik általános iskolájában ta­nított. A Pf. 57 címére tucatnyi le­vél érkezett azzal kapcsolat­ban, hogy mi a véleményük az olvasóknak a Dunakanyarban létesítendő fedett uszodáról, összefoglalva megállapítható, hogy az érdekelt lakosok a do­log lényegét érintik. Jól tájé­kozottak arról, hogy a Papszi­get kútjaiinak kicsi a hozama, s a víz hőmérséklete sem ele­gendő egy nagyobb létesít­mény ellátásához. Mindössze ketten voksoltak amellett, hogy Szentendrén létesüljön télie­sített uszoda. A többiek a leányfalui .medencét alakíta­nák át. A költségek becslése nyolc­millió és 60 millió forint kö­zött váltakozik. A létesítmény szükségességét mindnyájan hangsúlyozzák. Elsősorban az­zal az ellentmondással érvel­nek. hogy a hajdan virágzó ví­zisportok itt a Duna partján, a turisták kedvenc kiránduló­helyén teljesen elsorvadtak. Az úszók, kajak-kenusok nem tudnak edzeni, az időseknek utazniuk kell a fővárosba, ha úszni akarnak. Néhányan a té­li idegenforgalom fellendülé­sét várják a létesítménytől. Mit mondanak a szakembe­rek? Farkas Vince, a DMRW igazgatóhelyettese és Csentős László, a jobb parti üzemigaz­gatóság üzemigazgatója arról beszélt, hogy a távlati elképze­lések szerint a gödi és a leány­falui fürdő fejlesztése az első. A Duna bal partján a fővárostól Yápig jijyjcs ijjrand. pedig Gö­dön 52 fokos víz'tör fela ta­lajból. a kút hozatna 1200 li­ter percenként. Leányfalun is megvannak a feltételek egy fedett uszoda lé­tesítésére. De nem a jelenle­gi fürdő helyén. Mert a stran­dot nem lehet elvenni azzal. hogy téliesítjük a medencét. Ott, a hely a Gyöngyszem ét­terem és a kemping között, évek óta építési tilalom alatt áll a terület, a kisajátítást elő­készítették. a tanulmánytérvek megvannak. A beruházás 80— 90 millióba kerülne, igaz. eny- nyi pénzből korszerű fedett uszodát lehetne építeni. Ez a feladat azonban meghaladja a DMRW anyagi lehetőségeit. Van tehát terület, terv, ki­vitelező. Honnan lehetne pénzt szerezni? Azoktól, akiknek ér. deke, hogy a Dunakanyar kö­zepén legyen téli-nyári fürdé­si lehetőség. Itt vannak a vállalati üdülők. Van informá­ciónk arról, hogy az égyikben épp most építettek medencé­nek kicsi, fürdőkádnak nagy pancsolót. Miért ne járulhat­nának hozzá az említett beru­házáshoz, hiszen így a dolgo­zóik holtidényben is meleg vízben fürdőzhetnének. És az idegenforgalmi irodák? Pest megye? A Szentendre körzeté­ben élő lakosság? A levelek­ben pénzt; társadalmi munkát, téglajegyek és részvények vá­sárlását ajánlják fel. Júniusra elkészül. Április 30-ról május 30-ra módosult az I-es zóna nyomásfokozójá­nak átadása Budakalászon. Alig kell más vezetéket épí­teni. Az utóbbi Betekben azon­ban az esős idő miatt a nehéz árokásó gépekkel nem tudtak dolgozni. A nagyközség magasan fek­vő utcáinak lakói már alig várják a nyomásfokozó üzem- beállítását. Jelenleg nyomós­Legyen, vagy ne legyen? Színházbusz A színházbusszal kapcsolat­ban felvetett kérdésünkre ke­vesebben válaszoltak a várt­nál. Jóval több jelzés érkezett ugyanis a tanácshoz és a PMKK-ba azért, hogy szervez­zenek az illetékesek színház­buszt, mint amennyien javas­latot tettek a járat útvonalára, gyakoriságára. Annyi kide­rült, hogy szívesen indulnának a művelődési központ elől, fő­leg hétfőn és pénteken. Néhány levélben, sajnos név nélkül, felháborodásuknak ad. tak hangot az olvasók. Ezek­nek az írásoknak az a lé­nyege, hogy nagy örömmel várták a megyei művelődési központ megnyitását, remélve; Szentendrén is láthatnak szín­házi előadásokat. Csalódniuk kellett azonban, mert a ven­dégműsorok egyre silányabbak lettek, maid a bérletrendszer is megszűnt. Kritizálják a színházterem levegőt! enségét (amiben sajnos tökéletesen igazuk van), befogadóképes­ségét és színpadának nagysá­gát. Megfogalmazzák, hogy nem színházbuszra lenne szűk. ség. hanem a művelődési házat kellett volna rendesen megépí­teni s idehozni színvonalas da. rabokat. Jelenleg csak azok tudnak a fővárosba utazni, akiknek kocsijuk van, hiszen késő este a tömegközlekedési eszközök ritkán járnak. Az illetékeseknek változat­lanul az a véleményük, hogy amennyiben megfelelő számú jelentkező lesz, nincs akadálya a színházbuszok indításának. kutakból nyernek ivóvizet, mert a csapokból gyakran csak csordogál az életet táp­láló folyadék. Júniusban vi- ; szont nyugodtan használhatják a fürdőszobái kai is. Nagygyűlés. A KIOSZ Pest megyei vezetősége jól sikerült békenagygyűlést rendezett a győzelem napja alkalmából a PMKK színháztermében. Az előadó Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke volt. Összegyűjtve, kiadásra várva Fehér feit az irodalomban »mHírek A z előzmények ismertek. Két, egymástól valamelyest eltérő hangulatú jelülő gyűlésen dőlt el, kiket tar­tanak a 24. számú országgyűlési választókerület: Szent­endre és Pomáz választópolgárai alkalmasnak arra, hogy érdekeiket a június 8-i választások után összeülő országgyűlésen s azt követően öt esztendőn keresztül majd képviseljék. Szenvedélyes és megfontolt, túlzó és elkötelezett, de mindenképpen jószándékú hozzászólások hangzot­tak el mindkét helyszínen. Az új választási törvény ad­ta lehetőségekkel elve sikeres spontán jelölés is történt, így néhány napig úgy tűnt, hogy négyen versenyezhet­nek a választók bizalmáért, időközben azonban dr. Balassa Iván — esélyét szerénynek ítélve — visszalé­pett, s már csak hárman maradtak versenyben: Farkas Ádám szobrászművész, S, Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alclnöke, a körzet ed­digi országgyűlési képviselője és dr. Juhár János pomá- i zi körzeti orvos. Mostani összeállításunkban önmaguk- | ról nyilatkoznak. FARKAS ÄDÄM: — Buda­pesten születtem 1944. novem­ber 21-án egy óvópince mélvén. Első emlékeim már a Bük­kös-parthoz kötnek, így hát szentendrei őslakosnak tart­hatom magam. Itt élek azóta is, ma az édesanyám, a fele­ségem. a lányaim biztonságos és szívderítő társaságában. Sokféle iskolát kijártam, köz­tük nevezeteseket, a Buda­pesti Képző- és Iparművé­szeti Gimnáziumot, a Magyar Képzőművészeti Fő’skolát, a párizsi L’Ecole de Beaux Árst-t, de azt hiszem, a szü­lői ház és a szentendrei kör­nyezet hatottak rém a legmé­lyebben. A művészetben, a kultúrá­ban a hagyományok nagyon érdekeinek, de szobrászatom­ban a mai kornak megfelelő kifejezési formákat keresem. Az érem, a kisplasztika, a monumentális szobrászat fel­adatai egyformán foglalkoz­tatnak. Műveim 1968 óta sze­repelnek kiállításokon és megtalálhatók 16 ország kü­lönböző gyűjteményeiben. _ A művészeti közéletben 1973 óta veszek részt. Előbb a Fiatal Művészek Stúdiója vezetősé­gében, a Pest megyei Tanács kulturális bizottságában a Képző- és Iparművészek Szö­vetségének megyei művészeti titkára voltam öt évig, most a Szentendrei Grafikai Mű­hely művészeti vezetője va­gyok. A közéletben a demokrá­ciát tartom az egyetlen előre­vivő útnak és mindig igye­keztem a többség jogos igé­nyeit és érdekeit képviselni a lehetőségek határáig, néha még azon túl is. S. HEGEDŰS LÁSZLÓ: — Földműveiscsaládban szü­lettem, és már kora ifjúsá­gomban személyes barátság kapcsolt össze nemzeti hala­dásunk nagy egyéniségeivel: Veres Péterrel, Erdei Ferenc­cel, Fehér Lajossal és a ..Györffy” kollégistákkal. Ha­tásukra és megbízatásaikra vettem részt az agrárifjúsági mozgalomban, a párt oldalán a fasiszták elleni fegyveres harcban. Amint felszabadul­tunk, a Nemzeti Parasztpárt­ba léptem be, a politikai bi­zottság tagja, a Népi Ifjúsági Szövetség elnöke voltam, és A választék bizalmából Képviselőjelöltjeink lettek Farkas Adum részese lehettem a „Fényes szellők” nagyszerű korszaká­nak. Agrármérnökként tevékeny­kedtem a magyar mezőgaz­daság fejlesztésében, vezet­tem állami gazdaságot, ter­melőszövetkezetet. Jó ideje a Hazafias Népfrontban dolgo­zom, jelenleg az Országos Ta­nács alelnökeként. Részem volt abban, hogy széles társa­dalmi mozgalommá vált a környezetvédelem, a telepü­lésfejlesztési társadalmi mun­ka, a kertbarátmozgalom, a fogyasztók érdekvédelme. Mióta Szentendre és Pomáz képviselője vagyok, sokunk munkája gyümölcseként — a gondok ellenére — dinamikus korszakát éli. Magamról még annyit, hogy pártonkívüli va­gyok. Feleségemmel és gyer­mekeimmel örülünk két kis unokánknak. DR. JUHAR JANOS: — Kas­sán születtem 1940. január 12-én. Apám MÁV-doígozó, S. Hegedűs László anyám háztartásbeli volt. öten vagyunk testvérek. Általános és középiskolái­mat Sátoraljaújhelyen végez­tem. Az orvosegyetemet Deb­recenben fejeztem be. 1964- ben kaptam meg általános or­vosi diplomámat. Az egyetem elvégzése után a Bodrogköz­be kerültem, Zemplénagárdra körzeti orvosnak. Ott 1973-ig tevékenykedtem. Az utolsó években tanácstagnak és já­rási szb-tagnak választottak meg. Pomázon dolgozom 1973 óta, szintén körzeti orvosként. Nős vagyok, feleségem tanár­nő, jelenleg a helyi általános iskolában dolgozik igazgató- helyettesként. Három gyerme­kem van, a két nagyobb kö­zépiskolás, a legkisebb hato­dik osztályba jár. 1977 óta vagyok párttag. 1980-ban az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete szentendrei szervezete elnökének válasz­tottak meg. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Szentendre Dr. Juhár János városi Bizottsága és végrehaj­tó bizottságának 1982 óta tagja vagyok. ★ Három képviselőjelöltünknek a Hazafias Népfront Szentendre vá­rosi Bizottsága minden lehetősé­get megad a június 8-i választásig nézeteik, programjaik nyilvános­ság előtt történő kifejtésére. En­nek megfelelően hol hárman együtt, hol pedig külön-külön találkoznak a választópolgárokkal mindkét te­lepülésen. Közöljük a 24-es ország­gyűlési választókerület választási gyűléseinek helyét és időpontját. Május 20., délután 14 órakor a Papírgyárban Farkas Áriám, május 23-án a városi tanács dísztermében 18 órakor dr. Juhár János, május 27-én, a Felszabadulási lakótelepi iskolában 18 órakor S. Hegedűs László. Május 30-án a városi tanács dísztermében 18 órakor mindhárom kénviselőjelölt várja az érdeklődő választópolgárokat. Május 20-án 17 órakor a Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár pomázi gyárában dr. Juhár János. Május 27-én a pomázi I. számú Általános Iskolában 17 órakor Far­kas Adóm. Június 3-án a pomázi művelődési házban 17 órakor S. Hegedűs László képviselőjelölt tart választói gyű­lést. Vendégek. Dán küldöttség látogatott a szentendrei öregek napközi otthonába. A vendé­gek megismerkedtek a gondo­zottak életével, megtekintették a foglalkozásokat. A látottak­ról elismeréssel nyilatkoztak. Iskola és óvoda. A város és környéke vezető óvónői Kis­orosziban tartottak munkakö­zösségi értekezletet. Elemez­ték az iskolák és az óvodák kapcsolatát. A közös megbe­szélés az intézményekre vo­natkozó feladatok meghatáro­zásával fejeződött be. A cél­kitűzések már a következő tanév munkaterveire vonat­koznak. A sportért. A Felszabadulás lakótelepi iskolában rendezték a „Tornatermi vetélkedő” cí­mű játék döntőjét. A nyerte­sek a tahitótfalui gyerekek lettek a házigazdák és a Lenin úti általános iskolások előtt. A helyezést elért csapatok ér­tékes sportszereket kaptak. A döntőn megjelent Rovnyai János birkózó világbajnok, aki a gyermekek kérdéseire válaszolt. Elsők lettek. Városunk KISZ-bizottságának ifjúgárda- csapata nyerte a Sződligeten rendezett honvédelmi öttusa megyei versenyt. VIT-vetélkedő. A városi KISZ-bizottság és a Kossuth Lajos Katonai Főiskola alap- szervezete egésznapos VIT- vetélkedőt rendezett. A részt vevő hat csapat délelőtt vá­rosismeretből. délután elmé­leti kérdésekből vizsgázott. A nyertesek könyvutalványt kaptak, s lehetőséget a továb­bi vetélkedőkön való részvé­telre. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom