Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xii. évfolyam 112. szám 1985. MÁJUS 15.. SZERDA Feszültség kívül, belül Az egymásba csúszó munkaidő Műszaki intézet Felújítási technológia Mindenki irigykedhet, de nem mindenki Lehet vgm- tag: a vita közepétől ezzel a szójátékkal bíbelődtem a vá­rosi népi ellenőrzési bizott­ság ülésén. Az irigység érthe­tő. A vgm-tag hatalmas ősz- szegeket keres a többiekhez képest. De az sem meglepő, hogy nem lehet mindenki tagja a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. Az utóbbi képtelenség. A népi ellenőrök a valóságot vizsgál­ták: milyen hatással vannak a vgm-ek a vállalatok tevé­kenységére, munkájuk ered­ménye jelentkezik-e a gaz­dálkodás minőségét jelző mu­tatókban ? Tapasztalataik nem egyértelműek. Némely terüle­ten taipasztalatokat sem sze­rezhettek. Innen, onnan Összegezésképpen azt álla­pították meg, hogy a mun­kaközösségek tevékenysége eredményes, szerepük — a je­lenlegi gazdasági körülmé­nyek között — pozitív. Hoz­zátették: a főállás jövedelmét többszörösen meghaladó ke­reset és egyéb tényezők miatt ezeknek a szervezeteknek a léte feszültséget idézett elő a v általa tökön kívül és belül egyaránt. Hogy okaihoz kö­zelebb férkőzzünk, a népi el­lenőröket követve, valameny- nyire még kell ismerkednünk a munkaközösségekkel. Meg­lepő lehet már egy-két adat is. A fésűsfonóban például a dolgozóknak majdnem har­minc százaléka fejeli meg ke­resetét ily módon. A kere- pestarcsai építőipari közös vállalatnál arányuk megkö­zelíti a húsz százalékot. Az egyik helyen vállalati, a másikon dolgozói kezdemé­nyezésre jöttek létre vgm-ek. A fésűsfonóban így akarták mérsékelni a külső bérmun­kát. megtartani a gyakorlott munkásokat. A dolgozókat az iparágra jellemző kis bérek ösztönözték a többletfelada­tok vállalására. Az építőipa­riaknál a nagyobb jövedel­met jelölték meg motiváló tényezőként. A vgm-ek több­Az újabb hét végi kettős fordulót megúszták a GSC férfi kézilabdázói, ugyanis a foghíjas mezőny miatt egy-egy csapat pihen a' hétvégeken. Csapataink ezúttal a Pilisvö- rösvár otthonába látogattak és három pontot hazahoztak, GSC—Pilisvörösvár 31-19 (14-9) GSC: Csikós — Klement J3). Horváth, Urbán (12). Szlifka (11), Hegyi (3). Ba­logh P■ (2). Csere: Balogh L. Az átalakuló vörösvéri csa­pat csak a mérkőzés elején tudott lépést tartani a rend­kívül leikes GSC-s vendégek­kel. Csapatunk a 25. perctől lépést váltott és a félidő végé­re ötgólos előnyt szerzett. A szűnt< utón tetszés szerint ér­tük el góljainkat. Urbán és Szlií'ka versengett a góldobás­ban. Tudatos támadó- és vé- dőiátékunk eredményezte a titkon remélt, de megérdemelt fölényes győzelmünket. Jók: Urbán. Szliíka, Kle­ment. GSC ifi—Pilisvörösvár ifi 11-11 (5-7) GSC ifi: Imre — Sarányi, Szabó (7), Bátori, Szekeres (2), Hajdú, Rusai (2). Csere: Mor­vái, Hever. Az éjszakai esőtől áztatott talaj, a miatta csúszóssá vált sége termelési és szolgáltatói feladatokat lát el. Milyen feltételeket szabtak a vállalatok a működésük­höz? A szerződések szerint csak altkor adnak nekik mun­kát, ha a tagok előzőleg a nyolc órában maradéktalanul eleget tesznek kötelezettsé­güknek, megfelelő minőséget érnek el. Az évi munkaidő felét teheti ki a vgm-ben le­dolgozott órák száma. Hét­köznap négy órát, szombat­vasárnap 12 órát dolgoznak. Találtak azonban olyan szer­ződést is. amelyben nem kor­látozták a ledolgozható órák mennyiségét. Általában a ha­vi nyolcvan óra az irányadó. Ami papíron egyszerű, a gyakorlatban komplikáltabb. A teljesítmény és a jövede­lem összefüggéseit, a vgm-ek tevékenységének a vállalat munkájára gyakorolt hatásét, elegendő információ híján, nem tudták értékelni. Né­hány esetben úgy vélték, a főmunkaidőben. illetve a vgm-ben végzett munka és bére között aránytalanul nagy a különbség. Miközben pél­dául a nyolc órában alig va­lamivel több mint száz száza­lékot érnek el, utána 150— 170-et. Megjegyzendő, az ösz- szehasonlítást nehezíti, hogy a két munkát más-más mu­tatókkal mérik. Kétféle bér Azt is kifogásolták a népi ellenőrök, hogy a vgm-ek tag­jai közül némelyek, így a közös képviselő és helyette­se, a többiek jövedelmének majdnem háromszorosát kap­ja. Nem hagyták szó nélkül a kétféle munkaidő egymásba csúszását. Lehetőség van ar­ra, hogy a főidőre előírt mennyiség teljesítése után, ugyanazon a helyen, munka- közösségi termeléssel folytas­sák. Magyarán: a nyolc órán belül ugyanazért a termékért kétféle ellenérték jár, az eevik jóval nagyobb. Vagy inkább a másik. Arra iis kíváncsiak voltak az ellenőrök, hogy mi a vé­leményük a vgm-ek hatásá­labda az első félidőben sok zavart okozott fiataljainknál. A játékrész második felében a lelkesedés fordította meg a mérleget javunkra. Büntetők és biztos helyzetek kihagyá­sával azonban a hőn áhított két pontból csak egyet sike­rült megszerezni. M. G. Vasas Kupa Vácon rendezték a megyei Vasas Kupát a szakmunkás- képző intézetek fiataljai szá­mára. a gödöllői Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Inté­zet diákjai is szép eredménye­ket értek el. Súlyiökésben Pa- laga Zoltán 12,01 méterrel a második lett. s ugyanezen a helyen végzett az asztalite­nisz-csapat is: Nagy István, Menczel Zoltán. Karácsony László; így ők bejutottak az országos döntőbe. Súlylökésben harmadik lett Mayer Ferenc. 11,91 méterre röpítette a golyóbist. Szintén harmadikok lettek a kispályás labdarúgók, a sakkozók, vala­mint a kispuskás lövészcsapat. Az összesített pontversenyben is a harmadik helyen végez­tek a gödöllői fiúk. ró] a gazdasági, párt-, szak- szervezeti és KlSZ-vezetők- nek. Egyöntetűen úgy érté­kelték, hogy elsősorban a lét­számhiányból adódó problé­mák megoldásában'érződik a hatásuk. Valamint az úgyne­vezett szűk keresztmetszetek feloldásában. A fésúsfonóban kevesebb bérmunkát kell igénybe venni. Kényszermegoldás Jelentős szerepet játszanak a dolgozók megtartásában. A mindkét iparágra jellemző nagyfokú munkaerőmozgás a vgm-tagok között elenyésző volt. Ez annál is inkább je­lentős mert a munkalközössé- gékben tömörülnek a legkép­zettebb dolgozók. A túlóra viszont nem csök­kent. Ennek okát abban lát­ják, hogy a vgm-ben elért jövedelem nem számít bele a nyugdíjalapba. Az idősebbek éppen ezért változatlanul túl­óráznak, hiszen az a bér be­leszámít. Jótékony hatással vannak a vgm-ek a termelés folya­matosságára, a határidők tar­tására, a gépek, berendezések kihasználására. Igen magas színvonalú a munkaszervezé­sük. Minden percet munká­ival töltenek. Jsi.j-séjgí'tepek. egymásnak’7 'függéÓenű’i a munkaköri kötelmektől. Mindent egybevéve mégis kényszermegoldásnak vélik az említett vezetők a vgm-et. Ügy gondolják, a megfelelő feltételek megteremtésével a főmunkaidőben is el lehetne végezni azt, amit vgm-ben utána. Kedvezőtlenül hatnak a munkahelyi légkörre, hi­szen nem mindenki lehet tagja a munkaközösségeknek, s így esélyeik a többeltjöve- delemre nem egyenlőek, Nem lehet mindent kidobni Vannak olyan szakemberek — közgazdászok is, akiknek borsódzik a háta, ha a kiadá­sok olyan fajtáját emlegetik előttük, mint a gépek, eszkö­zök javítására fordított össze­gek. Pedig hát az az igazság hogy termelőeszközeink — akár a legegyszerűbbek közül való kapa. akár mondjuk a programvezérlésű eszterga — egyaránt kopik, romlik, hibá- sodik. Semmi sem örökéletű, a hozzá nem értő például aligha látja be: az az autó­vagy éppen kombájngumá is elöregszik, amit sohasem használnak. Ha aztán mégis kellene, vehetünk újabbat he­lyette. Egyszóval, a természetes ko­pást, elöregedést még a gé­peknél sem lehet kiküszöböl­ni. Ami részben elhasználó­dott, fel kell újítaná, erre ál­dozni szükséges. Itt vannak azok a kisgépek, amiket ösz- szefoglaló néven hidraulika­szivattyúknak hívnak a szak­emberek. A MÉM Műszaki Intézet felmérése szerint ezek cseréjére, javítására évente kétszázmillió forintot fordíta­nak a mezőgazdasági és az építőipari vállalatok. A vizs­gálatból az is kiderül, hogy a cserélt szivattyúk nagy részét kár volna eldobni, mert a leg­inkább igénybevett alkatré­szeik felújíthatok. Arató Emil életmentő em­lékplakettet kapott a gödöllői antialkoholisták Póló nevű klubja. Az Alsóörsön rendezett országos klubtalálkozón hét társukkal együtt érdemelték ki a kitüntetést, amellyel a megalakulásuk óta eltelt két esztendőben kifejtett tevé­kenységüket ismerték el. A Póló klub számos gyógykezelt szenvedélybeteg további sor­sát igyekezett egyengetni. S hogy mennyire sikeresen, jel­zi, ebben az időben tizenhatan találtak jó közösségre náluk. Az országos találkozón azt is kiemelték, hogy a gödöllőiek eddig mindenféle anyagi tá­mogatás nélkül működtek, s így is sikerült jó közösségi életet kialakítaniuk. Az or­szágban körülbelül száz ha­sonló klub működik, vala­mennyien részesülnek anyagi támogatásban. Ezentúl a gö­döllőiek’ is elmondhatják ezt magukról, hiszen a megyei Az intézetben kidolgozták a felújítási technológiát, amiben az eddigiektől eltérő módszert ajánlanak. A szivattyúházak javítására a műanyag-feltöl- tést, a tengelyek reparálására a több területen ismert, de itt még nem alkalmazott fém- szórásos eljárást ajánlják, mint viszonylag olcsot. A MÉMMI munkatársai termé­szetesen nagyüzemi körülmé­nyek között is vizsgáztatták a felújított alkatrészek és a szi­vattyúk használhatóságát. Sze­rintük ezek élettartama meg­közelíti vagy eléri az újét. Egyetlen, példa a szivattyú esete tehát arra, hogy nem kell mindent kidobnunk, ami használt, a amire nemcsak a magunk, hanem a főkönyve­lők megnyugtatására is érde­mes költeni. A tapasztalatok szerint a mezőgazdaságban egy kicsit ebben a dologban is példát mutatnak. Hányszor tapasztaljuk, hogy a gépkocsijavítókban komplett részeket cserélnek ki teljesen újra, holott egy kis többlet- munkával csak egyetlen al­katrészt kellene benne félújí­tani, Ezért is lehet figyelemre méltó minden olyan kutatási eredmény — jelen esetben a MÉMMl-é —, amely éppen a gazdálkodását, a gyakorlatot segíti. F. I. tanácstól már megkapták az első 50 ezer forintról szóló ki­utalást. Ott lesznek Galgamácsán Dk csupán Az úttörő néptáncősok és gyermek népijáték-együttesek körzeti bemutatóján a héviz- györki művelődési ház gyer­mekcsoportja, amelynek dr. Balázs Józsefné a vezetője. arany oklevelet kapott. /Ba- lázsné gyerekeinek próbáján gyakran vendégeskedem, ezért tudom, hogy sem a csoport vezetője, sem annak tagjai soha nem beszélnek a szín­padról, nem készülnek elő­adásra. Nem tartanak színpa­di próbákat- Ök egyszerűen csak játszanak. Minden csü­törtökön összejönnek a műve­lődési ház előterében és öttől hétig játszanak. Pontosan úgy, ahogy nagyszüleik, vagy azok szülei tették. — Valóban a játék kedvéért működik már tizenhárom éve a csoport — mondja Balázs- né. — Még aktív pedagógus­ként figyeltem fel rá, hogy az iskolai szünetekben a gyere­kek csak futkároznak, egy­mást lökdösik, vagy éppen sé­tálgatnak az udvaron. Eszem­be jutott, hogy amikor mi voltunk gyerekek, nálunk a szünet mindig a játék örömé­vel járt együtt. Megtanítottam néhány gyereket az ál te lám ismert, már-már elfeledett já­tékokra. — Néhány nap múltán a gyerekek újabbnál újabb ötle­tekkel álltak elő. — Nagyma­ma mondta, hogy ők ezt ját­szották — újságolták a ta­nulók, s nekem csak annyi dolgom maradt, hogy segítsem az otthonról hozott rési játé­koknak a megismertetesét. Az iskola udvarából az utcára ke­rült a játék. — Borsai Ilona néprajzku­tató egyik alkalommal Héviz- györkön járt, s látta a gyere­kek önfeledt szórakozását. Ja­vasolta. gyűjtsük össze a játé­kokat. s próbáljuk megmen­teni, megőrizni a jelennek és a jövőnek. A javaslatot elfogadták, s az elmúlt tizenhárom év alatt nagyon sok hévizgyörki gye­rek éppen ebben a csoportban ismerkedett meg faluja népha- gyományaival, s jutott el a kiscsoportból az asszonykórus- ba, akár Pintér Sándorné. Gergely Mária. Bankó Irén­ke. Z mák Julianna, Szovics Rita, Szovics Márti, aztán az őket követő Gergely Anni, Rózsahegyi Edit, Fercsik An­K. P. Gödöllői pillanatok Bareza Zsolt felvétele Három pont Vörösvárról Póló klub Életmentő emlékplakett A tégla Egyik nap téglát szállí­tottak Gödöllőn a patak­partra. Szépen összerakták őket, Pitosas, vadonatúj téglák. Telt az idő, majd amikor ütött az óra, jöt­tek a szakemberek, s a téglát felhasználták. Nem mindent. Maradt a parton vagy harminc darab. Múl­tak a hetek, a hónapok. A téglák ott álltak a patak partján. Negyedév is el­telt, ott állták. Nem mesz- sze a hídtól, ahol a gyere­kek köveket hajigáinak a vízbe. Aztán valamelyik megpillanthatta a téglara­kást. Milyen jó lenne ab­ból dobni a vízbe. Mekko­rát loccsanna. Nem ment még a tégláért, láthatta, ép, új darabok, nem sza­bad a vízbe hajítani. Is­mét eltelt néhány hét, a tégláért senki sem jött. Egy kevésbé felvilágosult gyerek azonban igen. Na­gyot loccsantott. A töb­biek sem akartak lema­radni. Attól kezdve mind kisebb lett a téglarakás, egyre több került a patak medrébe. megcsorbulva, széttörve. Amikor május elseje előtt arra jártam, éppen egy öt év körüli erőlködött nagyokat, hord­ta oda a még megmaradt téglát. Rászóltam. Abba­hagyta. Elmentem, távo­labb egy fa mögé álltam. Egy darabig várt. körül­kémlelt, majd beledobta az elsőt, a másodikat, s szaladt az újabbért a ra­káshoz. A munka ünnepének tiszteletére a patáknak ezt a szakaszát társadalmi munkában kitisztították. Ma már sem a patakban, sem a partján nincs tégla. A vadonatúj pirosasból. k. p. játszanak na. Bazsik Edit, Benei Annar mária, s a velük együtt ját­szók nagy tábora sok elisme­rést szerzett a hévizgyörkiek- nek. A csoport első nyilvános bemutatkozása 1973-ban volt, azóta kilenc alkalommal sze­reztek arany oklevelet. Járták az országot, Két íz­ben léptek fel Kalocsán, az ország legjobb gyermekcso­portjainak szervezett műsor-' ban. Bemutatkoztak Budapes­ten. Szentendrén, Leányfalun. Érden, Gödöllőn, Vácott, Tú­rán, Galgamácsán. Zsámbo- kon, Zsámbékon, Galgahévi- zen, Bagón, Szadán, Miskol­con, Siófokon. A Magyar Rá­dió Nótafa-iskola címmel hir­detett versenyében az érdi gyerekekkel közösen képvisel­ték Pest megyét és megsze­rezték a második helyet. Ké­szült velük műsor a magyar népdal hetének nyitó hangver­senyén- Hallhattuk dalaikat a rádió Elő népdal című soro­zatában. — Két alkalommal ezüst oklevelesek voltunk, és most ismét arany oklevelet kap­tunk — mondja Balázsné. — Olyan gyerekek kerültek a csoportba, akiknek gazdag az énekhangjuk, nagy a játék- kedvük. és szüleik biztatását is mindig érzik. Csorna Anita. Barta Szilvia. Pekker Szilvia. Katona Évi. Fercsik Hajnalka. Pazsitka Orsi, Kustra Kati, Bankó Katika és sok kis tár­suk szívesen van ^gyütt, amint ép^en most is. Ügv látom, kezdődik a pró­ba. s ez ok arra, hogy elbú­csúzzam. de Balázsné figyel­meztet: — Mi nem próbálunk, hanem együtt játszunk. A magunk örömére, a szülők kedvére, falunk gyönyörűségé­re. Szombaton Galgamácsán, a népművészeti találkozón fog­nak játszani. F. M. rnsmnmm A Nagy Medve fiai. A nagv sikerű NDK-kalandfilm felújí­tása. Csak 4 órakor! A karatézó Cobra visszatér. Színes, szinkronizált japán bűnügyi film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1857 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom