Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

1983. MÄJUS 15., SZERDA KGST Vaskohászat Kedden megkezdődött Ti­hanyiban a KGST vaskohásza­ti együttműködési állandó bi- aottságának 65. ülése. A há­romnapos tanácskozáson részt vesz Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttsége, va­lamint a KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás értelmé­ben a jugoszláv delegáció. A szovjet küldöttséget Ivan Ka- zanyec vaskohászati minisz­ter, a bizottság elnöke vezeti. Az állandó bizottság ülésé­nek témái között szerepel a vaskohászati fejlesztések ösz- szehangölása az 'ezredforduló­ig terjedő időszakban, mun­kaprogram elfogadása a tag­országokban a vaskohászati termékekből mutatkozó hiány felmérésére, valamint az 1986—90-es évekre szóló ága­zati együttműködési tervja- ,vasiatok kidolgozása. Exportra utazik az angolna jjßm Javában tart az angolnahalászat Siófokon. A Balaton ta- vaszi csapolása miatt megnyitott zsilipekhez kitett angolna­csapdákat naponta többször ürítik, cs az elmúlt két hét alatt már 13 vagon angolnát emeltek ki. Az ízletes húsú hal zöme azonnal exportra kerül. A megyei népfrontelnökség ülése Fellépni a fogyasztó érdekében Sikeres értékmentő lakóterületi akciók A Volán 20-as és az utasok (2.) Üzlet-e a személyszállítás? A Volán 20-as az ország legnagyobb autóbusz-közlekedési vállalata, amely a nemzetközi távolsági forgalom mellett egyben a Pest megyei utasszállításnak is gazdája. E cikk első részében Mentényi Zoltán, a személyszállítási főosztály vezetője arról tájékoztatott, hogy véleménye szerint összességében javultak az utazási körülmények, s a vállalat mindent megtesz azért, hogy az utaskiszolgálásban is javuljon a színvo­nal. Arra azonban egyelőre nincs mód, hogy jelentősen korszerűsít­sék a kocsiparkot, vagy sűrítsék az elmúlt esztendőben — elsősorban a kis forgalmú településeken — megritkult járatokat. Cikkünk most következő részében az utaskiszolgálás gyakran vi­tatott kérdéseiről lesz szó. Kinek árt a fény? A szerkesztőségünkbe érke­zett levelekben is gyakorta kifogásolták télen: miért hide­gek a buszok? A Volán 20-as- nál állítják, hogy általánosíta­ni ez esetben sem szabad. Távolsági járataikon ritka az ilyen panasz. Más a helyzet a csuklós rendszerű, általában az elővá­rosi forgalomban részt vevő kocsikkal. Ezeket Sirokkó olaj­égőkkel szerelte fel a gyártó, s a gyakorlatban évek óta rosszul vizsgáznak. Nem képe­sek rendesen kifűteni a kocsit, egész napi használat során ki­fogy belőlük az tüzelőanyag, ha egyszer elzárják a kályhát, egy órát kell várni, amíg újra bekapcsolható. Tegyük ehhez hozzá saját tapasztalatunkat is: a régi gyártású buszok ab­lakai rosszul zárnak, télen is besüvít rajtuk a levegő. Sokan azt gyanítják, némely gépkocsivezető a vállalat vagy a maga számára a gázolajjal takarékoskodik. Az ilyen álta­lános megállapításokkal szem­ben a vállalatnál tehetetlenek. Velünk együtt azt vallják: pénzéért az utas joggal várja el, hogy fűtsék az autót. S ha a szolgáltatás hiányos, tegye­nek panaszt, mert a Volán 20-as nem állíthat minden já­rathoz ellenőrt. Ám az is igaz, hogy a mi buszaink, legalábbis az elővá­rosi forgalomban közlekedő csuklósok többsége nem mí­nusz 20 fokos hidegre készült. Az állandó ajtónyitás lehűti a meglehetősen elavult fűtőrend­szerű kocsikat. E téren is vár­hatunk javulást, hiszen az Ikarus éppen a Volán 20-as javaslatai alapján javította a berendezést. Nem jutottunk közös neve­zőre az autók világítása ügyé­ben sem. Velem együtt sok tízezren dohognak amiatt, hogy a buszokon este csak minden második, harmadik lámoa ég, vagy éppen teljes sötétben kell megtennünk az utat. Ennek oka állítólag az, hogy a gépkocsivezetőt zavar­ja a fény- Bele is nyugodnék a megváltoztathatatlanba, ha a sofőrüléseket nem lehetne el­függönyözni, és éppen a na­pokban nem utaztam volna olyan busszal, amelyen a ve­szélyekre fittyet hányó pilóta nem hagyta volna égve mind­végig a teljes világítást. Le­het, hogy a rossz hagyomá­nyok ellen legiobban jószán­dékkal lehet küzdeni. Űjabb fejezet az utastájé­koztatás, nemegyszer az utas tájékozatlansága. Mert vala­mennyien jól tudjuk, hogy a megállókban gyakran hiányzik a menetrend. Az igazság az, hogy többnyire azért, mert utastársaink egy része ezeket saját használatra begyűjti, vagy csak egyszerűen letépi. Ez ügyben is igyekezett előrelépni a vállalat. Egysé­ges, darabonként több mint háromszáz forintba kerülő menetrendtartókat szereltek fel, s ezeket időnként ki is cserélik. S mert a megyében majd kétezer megálló van, ez bizony nem kis pénzbe került. Mindenesetre ígérik, június 3-ra az egész megyében fel­szerelik az új információs táb­lákat, s minden járatukról egy-két forintért külön me­netrendet is árulnak. Remé­lik, ez talán segít elejét ven­ni a most 60 százalékos ron­gálásnak. Versenytársak nélkül Persze akad olyan település, ahol az utastá jékozta tás nem okoz ilyesféle gondot. Veres- egyházon Pásztor Béla tanács­elnök kezdeményezésére az új és tetszetős autóbuszvárókra jól áttekinthető menetrendi táblákat is kihelyeztek, s ezekkel nincs semmi baj. Ta­lán azért is becsülik meg a település lakói, mert a fülkék — ellentétben például a vá­ciakkal — mindig tiszták, gon­dozottak. Izgalmas kérdés, vajon miért olyan sok nálunk a pár­huzamos közlekedés. Gyakran látjuk, hogy félig üresen meg­számlálhatatlan vállalati, szö­vetkezeti és bérautóbusz rója a megye útjait, s ezek a kocsik idegent nem vesznek fel. A Volán 20-as ez ügyben 261 közületnek írt, s javasolta, hogy egy-egy útvonalon rész­ben vagy egészben vállalják át saját munkásaik mellett a ci­vil utasok szállítását is. Bár a jelentkezőt havi 5 ezer fo­rintos járulék fizetésétől mentesítené a vállalkozás, s a készpénzes bevétel is őt illet­né, mindössze 12 cég érdeklő­dött a lehetőség után, s végül csak egy, a gödi Dunamenti Tsz indított el egy helyi jára­tot. Ebből kétféle tapasztalatot is leszűrhetünk- Ügy látszik, nem nagy üzlet elvállalni a személyszállítást,; másrészt az olyan sokat panaszkodó válla­latoknál lehet még elegendő belső tartalék, ha az ilyen kis üzletek elől mereven elzárkóz­nak. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, aligha való­színű, hogy a Volán éppen a nagy forgalmú, gazdaságos út­vonalakra keresne versenytár­sat. s Magnó a buszokon Végezetül néhány újdonság, melyeket éppen az utazási fel­tételek javítása érdekében ho­nosít meg járatain a közle­kedési vállalat. Egységesek lesznek az autóbuszok elején az útirányt jelző táblák. Kö­telezővé teszik a kocsikon a mikrofon használatát, hogy tudhassuk, mikor, melyik megálló következik. S mert a szerepléstől a gépkocsivezetők többsége irtózik, ezért például a budapesti metróhoz ha­sonlóan a magnetojonnal is megpróbálkoznak. Gödöllőn elkészül az új autóbuszállomás, s hasonló munka kezdődik Cegléden és valószínűleg Foton. Számítha­tunk 100 új járatra, s a tava­lyi menetrendhez kéjest mint­egy ezer módosításra. Csulák András (Vége) Sokan vitatták létrehozásá­nak jogosultságát, hasznát, te­vékenységének célszerűségét — hangzott el a testületi ülé­sen —, az eltelt idő azonban rácáfolt az ódzkodókra, a ta- máskodókra. bizonyította, a fo­gyasztók tanácsai jó összekap­csolói lehetnek a vásárlói ér­dekek védelmének és a ter­melői, értékesítői magatartás változtatásának. Érzékelhető jelenlét Az átfogó, általános téma­kör egy részlete, a Cegléd Városi Fogyasztók Tanácsának munkája szerepelt a Haza­fias Népfront Pest megyei bi­zottsága elnökségének' kedd délutáni ülése napirendjének egyik pontjaként. A három esztendeje, 1982 májusában alakult testület — a városi népfrontbizottság támogatásá­val — hamar túljutott a kez­deti nehézségeken, mind a vá­rosban, mind a városkörnyék településein érzékelhetővé vált jelenléte, Ennek a jelenlétnek a leg­látványosabb és legnépszerűbb formája a fogyasztói fórumok szervezése. Az átlagosan száz, százhúsz főt mozgósító ren­dezvényeken — a többi között — olyan témakörök szerepel­tek, mint a nagy értékű fo­gyasztási cikkek forgalmazá­sának tapasztalatai — a ter­mékek minőségétől a házhoz szállításon, az alkatrész-után­pótláson át a garanciális kö­telezettségek teljesítéséig —, Albertirsa kereskedelmi ellá­Tehermentesstik a fóti raktárát Korszerű technológia Az üzlethálózat folyamatos áruellátásának Seg-yik alapfelté­tele, hogy a kereskedelem minél korszerűbb, jól felszerelt raktár- hálózattal rendelkezzék. A Bel­kereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a nagykereskedelmi vállalatok je­lenleg mintegy 5 millió köbmé­ter légtérben és l.l millió négy­zetül Ster alapterületen tárolhat­ják az árut, A kereskedelmi raktárak többségét felszerelték korsze­rű gépekkel. A nagy befoga­dóképességű raktárak létesíté­sével egyidejűleg a kereske­delem csökkenteni tudta az elavult, a korszerű technológia befogadására alkalmatlan rak­tárak számát, amelyeket több­nyire béreltek a vállalatok. Az utóbbi években legna­gyobb mértékben az iparcikk­kereskedelem raktárhálózata fejlődött, szakmánként azon­ban nem egyenlő mértékben. Az Amfora Vállalat például Budaörsön, Győrben, Pécsett, Szegeden és Szolnokon egy­aránt korszerű raktárral ren­delkezik, s noha a vas-műsza­ki szakmában a Vasért és a Ravill is gépesített raktárakat létesített, e területen nagyon sok még a régi, elavult tároló­hely. Megoldódott viszont az évek óta sok gondot okozó pa­píráru-raktározás. A Piért ugyanis Csepelen 10 ezer négyzetméter alapterületű el­osztó raktárt létesített az el­múlt esztendőben, s innen szolgálják ki a budapesti üz­leteket, továbbá tehermentesí­tik a fóti raktárai tottsága, a gyermekruházati cikkek termelése és kereske­delmi kínálata, a magánerős lakásépítés tárgyi környezete. Legyen súlya A témák puszta felsorolása is érzékelteti, a fogyasztók vá­rosi tanácsa jó érzékkel nyúlt a kényes és jó ideje gondokat okozó pontokhoz — és ezt az elnökség is elismeréssel nyug­tázta —, ugyanakkor az érin­tett gyártóvállalatok, kereske­delmi cégek, bizonyos esetek­ben hivatalok még nem min­den esetben tulajdonítanak kellő fontosságot a lakossági, fogyasztói vélemények megis­merésének. Márpedig erre a fórum remek lehetőség, hiszen gyakran száz felett van az el­hangzott vélemények, illetve a kérdések száma. Kialakulnak persze viták, mint például a gyermekruházati cikkekről rendezett fórumon, ahol a mamák nagy bosszúsággal nézték a szebbnél szebb hol­mikat. amelyeknek a boltok­ban híre-hamva sincsen. A miértre a válasz: nem rendel a kereskedelem Sokféle törekvést ölelt fel a testületi ülés elé terjesztett beszámoló — így például a fogyasztók díjáért rendezett, hat ABC-áruházat érintő ver­senyt, amelybe az idei éytől kezdve kisebb üzleteket is be­vontak a ceglédiek —, sze­mérmesen érzékeltetve, tár­sadalmi munkásokkal is le­hetséges következetesen, terv­szerűen dolgozni. Aminek ér­tékéből — és erre a vitában felszólalók nagy nyomatékkai mutattak rá — az sem von le, hogy több dologban a fogyasz­tók városi tanácsa tehetetlen­nek bizonyult, bizonyul, mint volt erre példa a magánerős lakásépítést körülfogó gondok összegezésekor. Ami azt bizo­nyítja — és ez természetesen, nem ceglédi különlegesség —, hogy még nincsen kellő nyo- matéka annak, miként véleke­dik a felhasználó, a fogyasztó, miként ítéli meg egyes gyár­tó-. keresekedelmi vállalatok, mi több, az azokat irányító hatósájgok tevékenységét. A testület elismerését fejez­te ki a fogyasztók városi ta­nácsa tevékenységéért és több javaslatot tett a munka fej­lesztésére. Hulladékból haszon Napirend szerint a megyei népfrontelnökség ezt követően tájékoztatót hallgatott meg annak az akciónak az ered­ményeiről, amely 1983-ban kezdődött a helyi népfrontbi­zottságok és a MÉH-vállalat együttműködési megállapodá­sa alapján és amelynek célja a lakóterületi hasznos hulla­dék és másodnyersanyagok összegyűjtése volt. A megyei népfrontbizottság kellő útmu­tatással segítette a helyi tes­tületeket, ennek is köszönhe­tően- 1983-ban tizenhat telepü­lésen rendezték meg az akciót, eredménye meghaladta a fél­millió forintot. Tavaly további tizenöt település kért részt e nagy népgazdasági hasznossá- gú munkában, a gyűjtés ered­ménye megközelítette a 800 ezer forintot. Elhangzott az elnökség ülé­sén: települések sora, mint Vác, Ráckeve, Dabas, Érd, Nagykőrös példája igazolta, kellő szervezőmunka árán a népgazdasági anyágfelhaszná. lásba további források von­hatók be, s ugyanakkor az így szerzett pénz — mert az helyben marad és felhaszná­lásáról a népfrontbizottság dönt — óvodák, iskolák kor­szerűsítését, szociális foglal­koztató felszerelését, játszó­tér építését szolgálja. Néhány helyen már eleve meghatároz, zák, mire kívánják a forin­tokat adni, így látnak neki az akciónak, s ez növeli a segítő­készséget, a népszerűségét a látszatra nem túlzottan vonzó feladatnak. Áldásos hatás Ennek a népszerűségnek egyébként jele az is, hogy a megye 128 kertbarátköréböl, -klubjából egyre több kíván önállóan bekapcsolódni az akcióba, amint örvendetes áa idei előzetes információk sze­rinti helyzet is: 25—30 tele­pülésen tervezik — döntő mértékben ősszel — az átfogó lakóterületi gyűjtés megren­dezését. A népgazdasági ha­szon mellett le nem becsülhe­tő a környezetre gyakorolt áldásos hatása az akciónak — jól érzékelik ezt a kertbará­tok! —, ám gond, hogy bizo­nyos, nagy mennyiségben lel­hető, de rendkívül alacsony áron átvett anyaggal — pél­dául üvegek, gépkocsiabron­csok, fóliák, műanyagok stb. — szinte lehetetlen mit kez­deni. Az elnökség álláspontja szerint ez a helyzet országo­san rendezésre vár. M. O. A megíi.vo így szóit: Településünkön befejeződ­tek az országgyűlési képvi­selő-, illetve tanácstagjelö- lö gyűlések. A jelöltekkel ismertetni kívánjuk tele­pülésünk helyzetét, a soron következő feladatokat, ez­zel is segítséget nyújtva nekik ahhoz, hogy válasz­tóikat részletesen tájékoz­tatni tudják programjuk­ról. Ennek érdekében Szi- getszentmiklós nagyközségi tanácsának tanácstermében fórumot rendezünk, amely­re önt is szeretettel vár­juk. Eljöttünk, mintegy ki- lencvenen. A két ország- gyűlési képviselőjelölt, dr. Jakkel Ottó, a SZIMFI ha­lásztelki üzemének igazga­tója, illetve dr. Novák Bé­la, a Csepel Autógyár ve­zérigazgatója, valamint a település negyvenöt ta­nácstagi körzetéből a jelöl­tek többsége. Azt mondta Pongrácz Gábor, a nagy­községi tanács elnöke, hogy kötetlen beszélgetésre szá­mítsunk. Ki-ki tegye föl majd kérdéseit, mondja el a véleményét, kérjen akár tanácsot, hiszen egymás között vagyunk: a jelen­lévők valamennyien az áí­JELÖLTEK FÓRUMA lampolgárok bizalmát él­vezik — ha még csak je- lölti minőségben is —, nincs tehát titkolnivaló, nincs kényes kérdés. S a tanácselnök ilyen szellemben tárta a fórum elé a létező valóságot. Az öt esztendeje választott ta­nácsi testület nevében is önkritikusan szemlélve a helyzetet, ám számot vetve az eredményekkel is. Vá­zolta a hetedik ötéves terv­re vonatkozó előzetes el­képzeléseket, a megvaló­sításukhoz meglévő — s később adódó — lehetősé­geket, tárgyilagosan térve ki egy-egy olyan sarkala­tos problémára, amely minden bizonnyal próbára teszi a majd megválasztan­dó képviselőket s tanácsta­gokat is. Gázellátás továbbfej­lesztése, az úthálózat, a vezetékes ivóvíz, a telefon, a szennyvíz, a szemétgyűj­tés- és szállítás, egészség­ügy, oktatás — minden sorra került. A lakásigény­lők reményei is. Illetve az, hogy tulajdonképpen pilla­natnyilag úgy tűnik, nincs miben reménykedni. A godolatébresztő szavak után sorra jelentkeztek a meghívottak. Mindazt, amit a tanácselnök az egész te­lepülésre vonatkoztatva el­mondott, máris lebontot­ták a tanácstagj elöltek — megválasztásuk esetén — leendő kerületükre. Konk­rét kérdéseket tettek föl az elhangzottakkal kapcso­latban, egyik gondolatot a másikba öltve, felelősen, a valóság talaján maradva. Olyan hangulat kerekedett a fórum második órájára, amilyennek majd egy iga­zi tanácsülésen kellene len­ni. A még csak jelöltek egymással Is vitába száll­tak, ha úgy fordult a koc­ka, bizonyítva, hogy ki-ki érzi a súlyát leendő meg­bízatásának. Szóba került éppen ezért az is, hogy a közéleti feladattal kötele­zettségek is járnak, ame­lyeknek eleget tenni hol­nap már végképp nem for­maság lesz, hiszen tízezre­ket érintő ügyekben rend­re anyagi jellegű döntése­ket is kell majd hozni, a tanácsi gazdálkodás átszer­vezése folytán. Öröm volt hallgatni ezt a fórumot. Biró Vince, Si­mon Pál, Dörnbach Péter, Dinnyés Ignácné, dr. Csöl- le Miklós, Pamuk Imre, Király Pál, Kemény Géza, Répási István, dr. Kincse Mária, Kórodi Ferenc, Ke­rekes Istvánná, Németh Imre. Betz János, dr. Sá­voly Titusz, Dunai Lászió­né, Tamarics Béla (lapzár­akor a fórum még tartott) olyan tárnákat vetettek föl, amelyek mind-mind meg­fontolásra érdemesek. A kerület két képviselőjelölt­je, dr. Jakkel Ottó és dr. Novák Béla is ennek adtak hangot, megköszönve azt a sok információt, amit egy­részt a tanácselnöktől, másrészt a felszólalóktól kaptak. Reméljük, a megye tájain is sor kerül hasonló összejövetelekre, kötetlen beszélgetésekre. Az ilyen fajta fórumok mindenkép­pen közös célunkat, a gaz­dasági és társadalmi fej­lődést szolgálják. B. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom