Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

Lőwy Sándor sírját méteres gaz borította. Egyik feladatként Vácott ezt tették rendbe a csapatok Baráti találkozó a Híradástechnikai Anyagok Gyára csapatával. A Tungsram versenyzői továbbjutottak. Folytatás vasárnap Szentendrén a területi döntőn, mint erről lapunk más helyén is informáljuk olvasóinkat Papp László felvételei Ä váci áruházak, üzleté]?, vendéglátóipari egysegek már az idei versenyvásár kezdete előtt felhívták a nagyközönség figyelmét a most már hagyo­mányosnak számító kisikéreá- kedelmi eseményre. A váci Fogyasztók Tanácsa néhány évvel ezelőtt országos vi­szonylatban is úttörő kezde­ményezésként javasolta: a naptári év 52 hetének egyikén kapjanak a szokottnál többet, esetleg olcsóbbat a Vevők, s irányuljon a figyelem azok munkájára, akik égész évben gondoskodnak élelmiszereink­ről:, ruházatunkról, olvasmá­nyainkról. Dr. Nagy Endréné, a váci Fogyasztók Tanácsának elnö­ke munkatársaival együtt már hónapokkal korábban elkezd­te az 1935-ös helyi versenyvá­sár szervezését. A szokottnál több volt a benevezés. Az ér­tékelést a Fogyasztók Tanácsa tagjai végzik, úgy, hogy lehe­tőleg két bírálócsoport jusson minden egységhez. Idén nem vonták be a közönséget a pon­tozásba. bár véleményét meg­hallgatják, s az értékelésnél figyelembe veszik. A főtéri Duns,kanyar cuk­rászda olcsó árú, ötforintos süteményt kínál ezekben a napokban. Ez nem jelent le­értékelt árut, csak kisebb pén­zű fogyasztókat is szeretnének megnyerni vásárlójuknak. A játék- és sportszerárubolt ugyan nem adja olcsóbban a termékeket, de a hét elején kirakodott a Szabadság térre, ahol kempingcikkek széles választékával hívta fel a fi­gyelmet a hétvégi házakban jól hasznosítható termékeire. A szomszédos Zalka Máté Könyvesbolt is benevezett az idei versengésbe. Szépén el­rendezett kirakat, udvarias eladók várják a vevőket. A kisebb egységek sem akarnak lemaradni. A Szé­chenyi utcai 7-es élelmiszer- bolt várt tavaszi tatarozása ugyan elmaradt, de helyette kijavíttatták a falak, beren­dezések hibáit. A szokottnál nagyobb az áruválaszték ezek­ben a napokban. Kirakatuk is jól felhívja a figyelmet a kez­deményezésre. A Dunakanyar Áruház erre az időre szervezte meg az NDK-hetet. ök is kimennek az épület elé, árusítják a ba­ráti országból 'érkezett ágyne­műt, takarót, s egy-egy napi, leértékelt magyar termékkel kedveskednek a vásárlóknak. A szomszédos Naszály Áruház is elkészítette, kirakta időben a versenyvásár transzparen­seit —, de a földszinti ablakok tisztaságáról megfeledkeztek. Fapp Rezső Telkek kedvezményesen A fóti Vörösmarty Terme­lőszövetkezet váci kerületének vezetői a közelmúltban megál­lapodást kötöttek a kosdi ta­náccsal. A szerződés értelmé­ben a termelőszövetkezet har­minchét telket enged át a ta­nácsnak. A telkek kisajátítá­sáért nem kért pénzt a szövet­kezet vezetősége, azonban a kialakított házhelyek egy har­madát, tizenkettőt, a kerület dolgozói kapják. Az anyagi lehetőségeihez mérten a szövetkezet külön­böző juttatásokkal és kedvez­ményekkel is hozzájárul dol­gozói telek- és lakásvásárlá­sához. Így többek között ked­vezményes szállítást és kamat­mentes pénzkölcsönt vehetnek igénybe. Egyelőre elegendő Az „Utasok” aláírással hoz­zánk érkezett új autóbuszjá­rat-indítási kérelmet kivizs­gáltuk, amellyel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk: Vácról Rúdon át Pencig — csúcsidőben — 14 és 18 óra között 16 autóbuszjáratot köz­lekedtetünk. A csúcsidő után Vácról: 18.45, 20.15, 20.45, 22.20, 22.40- kor indulnak autóbuszok. Az indított járatok mennyiségét és sűrűségét kielégítőnek tart­juk, az utazóközönség részéről idáig nem érkezett reklamá­ció. A vonalon jelentkező utazási igényeket továbbra is figye­lemmel kísérjük és változás esetén a vonal menetrendjét módosítani fogjuk. Baraczka Tamás üzemigazgató Kilián Ferenc forgalmi osztályvezető állatorvosi ügyelet Szombaton és vasárnap az északi ügyeleti körzetben (Bernecebaráti, Kemence, Pe- rőcsény, Tésa, Nagybörzsöny, Letkés, Ipolydamásd, Ipoly- tölgyes, Márián osztra, Szob, Zebegény, Nagymaros, Kós- pa'.iag, Szokolya, Verőcema­ros, Vág, Kösd," át. Dcmetro- vics Pál (Szob 36); a déli ügyeleti körzetben (Sződliget, Sződ, Váoduka, Váchartyán, Kisnémedi, Püspökszilágy, Vácrátót, Csornád, örbottyán, Főt, Göd, Dunakeszi), dr. Jor­dán Kamill (Sződliget, Bem utca) tart ügyeletet szomba­ton reggel 8 órától hétfőn reg­gel 8 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1985. MÁJUS 11., SZOMBAT Tühh munkával kevesebb nyereség Íz erdő védelme az emberé is Nincsenek gondok híján a város és vonzáskörzetéhez tartozó erdészetek. Igaz, a so­kasodó bajok nem váratlanul jelentkeztek. Hiszen már évek óta számtalan jel mutat arra, hogy a tervezett nyereséget nem, vagy csak rendkívül sze­rencsés esetben érhetik el. A közvélemény is egyre nagyobb aggodalommal figyeli a bör­zsönyi erdők sorsának alakulá­sát. For.íos nyersanyag Ezért is volt időszerű az a tanácskozás, amelyet az MSZMP Vác Városi Bizottsá­gának gazdaságpolitikai osz­tálya tartott a napokban az er­dőgazdálkodás helyzetéről és további fejlesztéséről. Király­réten, a Fővárosi Tanács üdü­lőjében Pálmai László, a párt- bizottság titkára köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően a térség erdőgazdálkodásáról ké­szített írásos anyagot szóban egészítette ki Tóth István, a pártbizottság munkatársa. Az ágazat nincs elkényeztet­ve — hangsúlyozta az előadó bevezetőjében, aggodalmát fejezve ki földünk erdőterüle­tének folyamatos pusztulása miatt. Röviden szólt arról, hogy hazánkban jelenleg több célú erdőgazdálkodás van. Ezek közül kiemelkedik a fa- kitermelés, a feldolgozás és az erdőségek környezetvédő sze­repe. Ezen túl számos egyéb szolgáltatást is vár erdőinktől a társadalom. A felszabadulás után jelentős fejlesztési és szerkezeti változást hajtottak végre az iparágban. Ennek eredményeként Magyarország N éhány napja felhívták figyelmemet a váciak által közismert és szeretett Hegyesre. Ismerősöm sze­rint tönkretették és olyan lakóházat építettek melléje, ami megrontotta a Duna- part kedves hangulatát. Megnéztem a tornyot és környékét. Az új házat — amelynek szerves része lett a Hegyes — ízlésesnek s igen gondosan építettnek találtam. Majdnem eredeti formájában maradt a régi saroktorony, a középkori falmaradvány beépült az új ház oldalába, de látniva- lóan megmaradt minden ősi kő. Az emeleti előtér fa- tornácos oszlopsorának bar­nája a fal hófehér meszelé­sével harmonizál,, s a tető- cserép pirosa koronázza az egész látványt. Egyetlen ki­fogásom csak az épület magassága, mivel a régi to­rony sisakjának csúcsával egy szintre került. Tehát: e hiba kivételével az újjá­építés nem rontott a törté­nelmi városrész képén. Irigylem a torony lakóit! A tulajdonos szeretheti a /várost. Ez a hely különö­sen megérdemli, hiszen itt a város egyik legősibb he­lyén vagyunk. Több régi térképet, metszetet és raj­zot néztem át, visszalapoz- tam régebbi feljegyzései- - met. A sok között kiindu­lópontnak egy valóságon alapuló rajzot tettem ma­gam elé. A XV. századi Vá­cot ábrázolja Báthori püs­pök, a nagy reneszánsz épí­tő korában. Az akkori várat és várost külön-külön fal és vizesárok övezi. A várban levő palota visegrádi szép­ségben pompázik, s a mai Március 15. tér helyén ott látni a középkori Szent Mi­hály székesegyházat. A vá­rosfal északnyugati szegle­tén felismerhető a Hegyes, mostani gondolataim elin­dítója. E rajz átültethető a ké­sőbbi metszetekre, a török idők váci csatáinak ábrái­ra, amelyeken alapjaiban hasonló volt a város, de gyönyörű épületeinek leg­többször csak romjait is­merhetjük föl. Ilyen a Sieb- macher-féle rézmetszet 1597-ből, Keller metszete 1606-ból, az Urbinus-féle kép 1064-ből. Utolsóként még a Wenig-féle csataké­pet említem az 1880-as év­számmal. Ezen a képen is mai formájában áll a He­gyes. (Érdekessége, hogy a Kosdra vezető út — a mé­lyebb részeken — mocsáron v^zet keresztül.) Egy lG80-as térkép — amelyet az 1718-as, úgyne­vezett AUhan-féle telckrnjz felhasznál — nyomán áll­junk meg a Hegyesnél. A Liszt Ferenc sétány 12. szám alatti telken álló. 7.5 méter átmérőjű, 10 méter magas tornyot a rorrlán és a góti­kus építészeti kor határán emelték. A tatárdúlás után épített városfal északnyu­gati sarokbástyája volt. fa­lazata terméskő. Ma is lát­hatóak rajta (a jelenlegi tulajdonos meghagyta, lát­ni engedi!) a négv és fél­méternyi falcsatlakozás nyomai. A falmaradvánv felső részén vékonyabb szárnyfal nyomai látszanak, ami fölött fafolyosót alkal­maztak, ez volt az akkor szokásos gyilokjáró. A to­rony és a mellette levő épü­let a XVIII—XIX. század­ban uradalmi börtön céljá­ra szolgált. A város egyet­len épségben maradt emlé­ke, amely a középkorban épült. Kúp alakú zsindely­tetejét, ablakait többször cserélték, fala eredeti. A városfal nyomát kutat­va, induljunk el a Hegyes­től. Kelet felé haladva a mai Dózsa György út kez­detén a volt Bécsi-kapuhoz érünk, s ott megtaláljuk a néhai fal nyomát jelző em­léktáblát. Az Eötvös utcá­nál gyenge ívben fordult a fal délnek, elérve a mos­tani Széchenyi utcát, a né­hai Hatvani-kapuhoz ju­tunk (az úgynevezett 10-es bolt). A fal maradványai itt a 14. sz. ház pincéjében láthatóak. A fal tovább ha­ladt s újabb enyhe ív után a Kossuth és a Báthory ut­cáig ért, s végül a Duna fe­lé hajolt. A jelenlegi szé­kesegyház helyén át érte el a folyót, ahol a mai Géza király tér helyén álló vár­hoz. annak magvához egy híddal — a vizesárok fölött — csal akozott. Ez az a vonal, amelyet elődeink a város 1680-as. török alóli felszabadulása­kor bejárhattak, s ezen belül helyezkedtek el Vác düle- dezö hazai. A falat teljesen eltüntette a XVIII. század nagy újjáépítése. Köveit széthordták, árkát feltöltöt- ték. Csak a Hegyes élt túl harmincnál több ostromot s dacolt minden vésszel év­századokig tanúként, múl­tunk jelzése gyanánt. Becsülje mindenki, hogy sokáig emlékezhessünk. Csankó Lajos összterületének erdősége ma eléri a tizennyolc százalékot. Pest megye területének csak­nem huszonhárom százaléka erdő. A Vác környéki települé­sek több mint 80 ezer hektár­nyi területének negyvennégy százalékát, összesen 41 ezer hektárt borít erdő. Az Erdő­rendezési Szolgálat váci iro­dájának adatai szerint a tér­ségben évente 163 ezer köb­méter fakitermelésre van le­hetőség. Ezzel szemben tavaly például csak 131 ezer köbmé­tert vágtak ki. Az elmaradás oka elsősorban a termelőkapa­citás hiánya. Az állami erdészetek közül a lehetőséget legjobban a ki­rályréti erdészet, a termelőszö­vetkezetek közül pedig a ber- necebaráti használja ki. To­vábbi jelentős gond, hogy a kitermelt fának nagy része, közel 30 ezer köbméter az er­dőben megsemmisül. E nagy mennyiség hasznosítására olyan kezdeményezés született, amely lehetővé tenné a feldol­gozást. vadkárok A kiadott anyagból kiderül, hogy az erdőművelés megfe­lelően igazodik a fakiterme­léshez. A gondos munka elle­nére azonban az eredmények elmaradnak. Az Ipoly térségé; ben olyan mértékben - felsza­porodott a vadállomány, hogy az új telepítések nincsenek biztonságban. A vadkár ellen még a terület körülkerítésevei sem tudnak megfelelően véde­kezni. A.szaporítóanyag-ellátás megoldatlan. A térség erdészeteinek min­den szempontból meghatározó problémája, hogy a nagy erő­feszítésekkel 'elért üzemi ered­mények ellenére sem munka- bérnövelésre, sem műszaki fej­lesztésre nincs lehetőségük. Ennek következtében nemcsak a szükséges,1 gépi berendezések hiányoznak olykor, hanem a legfontosabb: az ember is. Egyre több idős szakmunkás megy nyugdíjba, helyükbe nem jelentkeznek fiatalok. Nehéz a munka, a fizetésük meg nem sokkal több, mint egy gyári munkásé. 1984-ben például a fakitermelés harmincöt száza­lékát alkalmi munkavállalók végezték. Növelte a gondokat az is, hogy a területet is elér­te a savas esők okozta pusz­tulás. A károsodott fából ér­tékesebb készterméket nem le­het előállítani. Kisvasúttal Nem nevezhető átgondoltnak az erdőgazdaság kereskedelmi politikája sem. Az idei év in­dításakor meghirdette ugyan az erdészetek önállóságát. En­nek azonban sem a műszaki, sem az adminisztratív feltéte­lei nincsenek meg. A térségben kitermelt fából 30 ezer köbmétert dolgoznak fel az Ipoly völgyében. Közü­lük legjelentősebb az Ipolyvi- déki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság verőcemaros) üzeme. Termelési értéke eléri a 100 millió forintot. Termékszerke­zetét igyekszik a piaci igé­nyekhez igazítani. Az erdő szerepe lényegesen túlnő a nyersanyagtermelésen. A Börzsöny belső tömbje ed­dig még nem nyílt meg az 'autóáradat előtt, jgjr ,az,'ezzcij, járó civilizációs ártalmak' is el­kerülték. A térség tu rist au lak­kal jól feltárt, nagyszerű gya­logtúrákat lehet szervezni. A korábban gazdasági céllal épí­tett csaknem 380 kilométer hosszú erdei kisvasúiból ma már csak tizennyolc kilométer­nyi szakasz maradt meg. Az utak építésé helyett az üzemel­tető erdőgazdaságnak a kis­vasút helyreállítását kellene szorgalmaznia. A felszólalók véleménye sze­rint a Börzsöny természeti ér­tékét meg kell őrizni és a tu­risztikai, üdülési feltételekét tovább kell javítani, a térség­ben. Surányi János Veszik vagy nem? Csökken a termelési kedv J A Szentendrei-sziget köz- ^ ségcinek lakói cs a váci tel- k kcsgazdák, akiknek odaát ^ van földjük, meg mindig ^ nyugtalanok a föidieper j miatt. Nincs kétségük, hogy ^ ők az idén is megtermelik a szokásos mennyiséget, azt ^ azonban még nem tudják, £ lesz-c megfelelő vevő az íz- j letes gyümölcsre. , Budai Mihályt, a Kék Duna Szakszövetkezet főágazatveze- tőjét kérdeztük a legújabb fej­leményről. Nos, a kialakult képről igen vegyes a benyo­másunk. Kezdjük azzal, hogy a ter­melési kedv mintegy 20 száza­lékkal csökkent. Az okok kö­zött előkelő helyen kell emlí­teni a tavalyi értékesítési gon­dokat, azt, hogy megszűnt az állami támogatás, amit a szö­vetkezet a palántanevelésért kapott (ezért a termelőknek 70 fillért kell fizetni a palán­tákért), valamint a súlyos ví­rusfertőzést. amely miatt az el­múlt években az átlagtermés közel 30 százalékkal csökkent. Ellentmondásos a kisterme­lők állami dotációját meghatá­rozó rendelet is, amely szerint az a földműves juthat a pénz­hez aki három évre köt szer­ződést a bogyós gyümölcsökre. Mindenki tudja, hogy a sza­móca ennyi ideig nem terem. Mindezek ellenére 39 hektá­ron sorakoznak a palánták. Szerződés egyelőre csak 18 va- gonnyi termésre van. a Duna­keszi Hűtőházzal, 13 forintos kilónkénti áron. Ez bizony rop­pant kevés. Mennyiségileg is, meg a gazdaságosság szem­pontjából is. A Kék Duna Szakszövetke­zet a tagokkal nem mert szer­ződést kötni a felvásárlásra, mert nincs kinek továbbad­nia az árut. A tavalyi tapasz­talatok után a budapesti Zöl­dért nem jelentkezett. Szerző­dést kötött viszont a Szentend­re és Vidéke Áfésszal a sza­móca átvételére. Íme így csök­ken az áru útja a termelőtől a fogyas?tóig Á termelők abban bíznak, hogy a tavalyihoz hasonlóan most is megjelennek a földe­ken a kiskereskedők. Az eddig ígért 23—25 Iforintos felvásár­lási árak azonban az önköltsé­get is alig fedezik. Ezek után kíváncsian várjuk, hogy mennyiért, jelenik meg a szamóca a piarokon. Reméljük, jelen tudunk lenni a felvásár­lásnál, s pontosan tájékoztat­hatjuk az olvasókat a fogyasz­tói ár alakulásának „rejtelmei­ről”. V. M. ISSN 0133—2700 (Váci Hírlap) yágfában a VIT-ért I csapat állt rajthoz. Mi. fényké­pezőgépünkkel a Tungsram Rt. I csapatát, kísértük el. Vasárnap reggel 8 órakor hangzottak el a feladatok a Magyar Rádióban. Vácon több A Hegyestől elindulva... Vsrsenyvísár - 1985 isst nagyobb a választék

Next

/
Oldalképek
Tartalom