Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

1985. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK Válaszol az üzemigazgató Túlterhelt víz- és csatornahálózat Mit várhatunk ebben az esztendőben Szentendre térsé­gében a vízellátásban? Milye­nek lesznek a strandolási le­hetőségek? Hogyan alakul a szennyvizek tisztítása, a szennyvíziszap feldolgozása? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Csetitös Lászlóval, a DMRVV jobb parti üzemigaz­gatóságának üzemigazgatójával beszélgetve. A szakember el­mondotta, hogy a víz- és csa­tornahálózat túlterhelt, a tele­pen nem tudják tisztítani a ke­letkezett szennyvízmennyisé­get Különösen nagy a gond Budakalász. Solymár, Pilis- szentkereszt és Visegrád kör­nyékén. A város szennyese További problémákat okoz h keletkezett szennyvíziszap elhelyezése. A szentendrei te­lep csak a város „szennyesét tudja mosni". E témához kap­csolódik az is, hogy a válla­lati pénzeszközökből csak a legfontosabb beruházásokra, rekonstrukciókra futja. Éhben az esztendőben néhány kutat felújítanak, és Csobánka kap egy átemelőt. Jó tudni, hogy körzetünkben található vízmű­vek naponta 46 ezer köbméter életet adó folyadék kiterme­lésére képesek. Télen, késő ősszel és kora tavasszal a na­pi fogyasztás 22—26 ezer köb­méter között van. Nyári idő­szakban viszont csak az ivó- vízellátáshoz 50—52 ezer köb­métert kellene a vezetékekbe pumpálni. Ez a mennyiség az idei év nyarán várhatóan még kétezer köbméterrel növekszik. Tehát, ha a vízmüvek teljes kapacitással dolgoznak, hiány­zik napi 8—10 ezer köbméter ivóvíz. Tehát el kell rendelni az első fokú vízkorlátozást. Ez azt jelenti, hogy locsolni, autót mosni tilos. Szeretünk strandolni Gondok vannak a strandok­kal és az uszodákkal. A gödi tanuszodát — bár gyógyvíz, és reumát lehet vele gyógyí­tani — a zsúfoltság és a szo­ciális létesítmények teljes hiánya miatt az idén be kell zárni. Ez az intézkedés ért­hetően nem tetszik a közön­ségnek, mégis elkerülhetetlen. Tarthatatlan állapot az, hogy a száz fürdőzőt befogadni ké­pes medencében 1500—2000 ember próbál lubickolni. A másik feszültséggóc a leány­falui strand. Már tavaly is sok idegességet okozott, hogy a „megtelt” táblát olyankor is ki kellett tenni, amikor szá­zak álltak bebocsátásra várva. A lepencei strand megnyitása valamit enyhített ugyan a zsúfoltságon, de a jövőben el­kerülhetetlen újabb meden­cék létesítése. A legnagyobb problémát Faházas tábor Csobánkán Az elmúlt héten ülést tar­tott az MSZMP városi végre­hajtó bizottsága. A testület tagjai az MHSZ-ben folyó ha­zafias-honvédelmi nevelésről tájékozódtak. Négy évvel ezelőtt született határozat arról, hogy fel kell építeni' a felépülésért • az új kiképzési bázist. A létesít­mény négy és fél milliós költ­séggel 1983 decemberében lett kész. Helyet ad a modellező, a rádiós, a tartalékos és a honvédelmi kluboknak, a gép- 'járműképzésnek, a vizsgázta­tásra alkalmas rutinpályának s egy három lőállásos pincelő- térnek. Az MSZMP városi végrehaj­tó bizottságának tagjai és Simon János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály- vezetője tucatnyi kérdést tet­tek fel Gulácsy Tamásnak, a Magyar Honvédelmi Szövetség területi titkárának. Gulácsy Tamás elmondta, hogy 16 klubban csaknem 1300-an dolgoznak. Hetente egyszer négyórás foglalkozáson — hússzori találkozás keretében — foglalkoznak politikai kér­désekkel, lőelmélettel és pol­gári védelemmel. A körzet három nagy településén, Szentendrén, Pomázon és Du- nabogdányban található bázis­hely. Az általános iskolák nagy részében szakkörök ala­kultak: a lövészeké, a model­lezőké és a gépjárműbarátoké. Megtudhattuk, hogy sok olyan fiatallal foglalkoznak, akik az általános iskola befe­jezése után nem tanultak to­vább vagy nem végezték el a nyolc osztályt. Számottevő a nyugdíjasok részaránya. Az úttörőkorúak' közül a körzet gyermeklétszámához viszonyít­va kevesen vannak. Sokan iratkoznak be. de nagy köztük a lemorzsolódás. Mi a helyzet a csobánkai tá­borral? Miért kellett felépíte­ni'’ A négyórás foglalkozások hatásfoka sokkal kisebb, mint a táborszerűeké. A csobánkai tábor faházait a KLKF adta az MHSZ-nek. 180—200 fiatalt tudnak elhelyezni egyszerre. E képzésformához rendkívül fel­készült előadók kellenek, a programokat feszítetté kell tenni, mert csak így térül meg a befektetett munka. A további kérdésekből meg­tudhattuk, hogy a gyerekek 10 éves kortól légfegyveres, 14 évestől kispuskalövészeten ve­hetnek részt. A szentendrei MHSZ-ben távírász- és gép­járművezető-szakmát tanul­hatnak. Lehetőség van arra, hogy a kiállítások anyagát az általános iskolákba is elvi­gyék. A városban felépítik a kispuskalőteret. Nagyon kevés lány van a szövetségben. A végrehajtó bizottság jó­nak minősítette a körzetben folyó MHSZ-munkát. A leg- foptosab.b _ feladatnak, .az.. új szakosztályok alakítását és a taglétszám folyamatos növelé­sét jelölte meg. mégis az okozza, hogy a Du­nakanyar fürdői körül lehe­tetlen parkolni. Leányfalun például megáll a vendég más­fél kilométernyire a strandtól, s amikor odaballag a bejárat­hoz, az említett tábla fogadja. A gödi tanuszodát például csak földúton lehet megköze­líteni. Sajnos ebben az esz­tendőben sem épül egyetlen négyzetméter parkoló sem. Az előrelépést az jelenti, hogy Le- pencén növekszik a zöldterü­let, s a Papszigeten meleg vi­zes zuhanyozócsoportot szerel­nek fel. A zuhanyozóknál álljunk meg egy pillanatra. A Duna­kanyar meleg vizes strandjain mindenütt 12 fokos hideg víz folyik a rózsákból. Aligha várható el a vendégtől, hogy a 42—52 fokos medencéből ki­vagy belépve odaáll a zuhany alá. Emellett tény az is, hogy jelenleg a fürdőkultúra nagyon alacsony, reggel tiszta vizű medence fogadja a vendége­ket, dél körül az ammónia­szint már meghaladja a meg­engedett mértéket. Változik a nyitva tartás Ebben az esztendőben úgy­nevezett technikai szünnapokat tartanak a strandokon. Ezt ugyanis a higiénia érdekében rendelet írja elő. Újdonság lesz az is, hogy a strandok később nyitnak és később zárnák. Végezetül arról sze­retnénk szólni, hogy a közhie- I delemmel ellentétben a DMRVV-nek a strandok de- I íieitet „termelnek”. Az el­múlt esztendőben például az üzemeltetésük 42 millió fo­rintba került. A forgalom mindössze 10 milliót eredmé­nyezett. A 32 milliós veszte­ségből 26-ot dotáltak, így a rá­fizetés hatmillió forint volt. Ennek ellenére a DMRVV ve­zetői igénylik, hogy a stran­dok szolgáltatásaiban vissza­esés 1985-ben sem következik be. SZENTENDREI K^Cüian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Limette, gyermekkóla Termékek a márkaüzemben A Pest megyei Pincegazda­ság Dunakanyar márkaüzeme az elmúlt esztendőben is kitű­nő minősítést kapott a boltve­zetőktől. Dicsérték a terméke­ik minőségét, a szállítás pon­tosságát, a választékukat. Gágány Tibor üzemvezető kérdéseinkre válaszolva el­mondta, hogy 1985-ben Is ma­radéktalanul szeretnének ele­get tenni a megrendelők kí­vánságainak. Mintegy 40 mil­lió kétdecis és fele ennyi lite­res üdítő italt szállítanak ki Pest megyébe, a fővárosba, a Balaton déli partjaira, a kör­nyező megyék ivóvízzel gyen­gén ellátott területeire. Rövidesen új ter.mékek ke­rülnek a piacra. Az összetéte­lük természetesen szakmai ti­tok. Azt azonban el kell árul­ni, hogy a Limette citrom ízű, a színe a tonikéra emlékeztet. A gyermekkóla koffeinmen­tes. Persze azok a felnőttek is fogyaszthatják, akiknek az or­vos a kávét nem javasolja. A bodzaital hazai alapanyagú és nagyon egészséges. Rövidesen palackozni kezdik a csillaghe­gyi szénsavas ivóvizet. A szak­mabeliek tudják, hogy Buda­pesten már 1904-ben forgal­mazták, igen népszerű volt, de a geológiai változások mi­att az eredeti forrás elvesztet­te vízadó képességét. Az utób­bi időben újabb fúrásokkal si­került az ér nyomára bukkan­ni. Az új termékekkel mintegy 15 félére bővül az üzem által előállított üdítők száma. Maradjunk még néhány sor erejéig a munkát segítő té- wezokr^L.. A -stabil- piac -és- minőség biztons ágat: kölcsönöz az itt dolgozóknak; Lehetővé teszi a folyamatos béríejlesz­A választék bizalmából Képviselőjelöltjeink lettek Tizünket község — egy érdek. Ezt példázza a 25. országgyűlési választókörzet Visegrádon és Budakalászon megtartott jelölő gyűlése. Mindkét esemény a kiválasztás helyességét igazolta. Azt, hogy előzetesen a népfront alaposan tájékozódott s jól mérte fel a térségben levő igényeket. A hozzászólások és a viták azt (gazolták, hogy a jelölő gyűléseken megjelentek bizalmát el­nyert dr. Berdár Béla és Reketye Károly is méltó módon képvi­selhetné a szigeten lakók, a pilisi községbeliek, valamint — a más kerületbe tartozó Pomáz kivételével — az egykori szent­endrei járás településeinek érdekét az ország házában. Életük, munkásságuk, közéleti elkötelezettségük mindkettőjüknek esélyt biztosít a június 8-i választásokon. Reketye Károly REKETYE KAROLY: — Bu­dakalászon született, hétgyer- mekes munkáscsaláúból szár­mazik. Az általános iskolát a nagyközségben végezte, a kö­zépiskolai és kereskedelmi ta­nulmányait Budapesten loly- latta. Esti tagozaton tanult to­vább a Műszaki Egyetem gé­pészmérnöki karán. Textil- szakmérnöki oklevelet is szer­zett 1967-ben. A Budakalászi Tcxtilművek- nél 1848-ban kezdett dolgozni fonó segédmunkásként. Volt készárukönyvelő raktári admi­nisztrátor, meóvezetö, szövő­déi technikus, gyárrészlegveze­tő. Jelenleg az országos nagy­vállalatiá fejlődött és önálló külkereskedelmi joggal ren­delkező 8UDAFLAX Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezér­igazgató-helyettese. Felelős a cég nemzetközi kapcsolataiért, a rostién mezőgazdasági ter­Dr. Berdár Béla meltetéséért, a termelés és technológia, valamint a gyárt­mány-és műszaki fejlesztésért. A Magyar Szocialista Mun­káspártnál 1947 óta, a szent­endrei pártbizottságnak 1957- tói, a végrehajtó bizottságnak 1964-től tagja, A felesége a Ha­zai Fesűsionó és Szövőgyár po- mázi gyárából ment nyuguij- ba. A fia a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen végzett. Reketye Károlyt közmegbe­csülés övezi. Jó értelemben vett karrierje nem a véletlen müve. Mindenkori előmenete­lére gyarapodó tudása volt a garancia. DU. BERDÁR BÉLA: — Im­már második esztendeje a Pi­lisi Áüami Parkerdőgazda­ság igazgatója. Hatalmas érté­kekért felel. Tekintélyes örök­séget vett át, s azzal — már jól kivehetően — igyekszik okosan sáfárkodni Életútjában nincsenek külö­nösebb kitérők. Somogybán született 1942-ben. A középis­kolát Kaposvárott végezte, ezt követően Sopronban szerzett felsőfokú erdészeti képesítést. Önművelő, mindig többre tö­rekvő ember; ennek tudható be, hogy időközben műszaki doktor is lett. Munkahelyei sorrendben: Állami Erdören- dezőségek Műszaki Irodája, Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium, és a már emlí­tett Pilisi Állami Parkerdő- gazdaság, amelynek a központ­ja Visegrádon található. Diákkorától aktív, a világ dolgai iránt érdeklődő ember. Középiskolásként a KISZ-ben kezdte, a pártban folytatta köz­életi tevékenységét. A XIII. kongresszuson ott volt a Pest megyei küldöttek között, ekkor már az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagjaként. Munkája révén a szentend­rei körzet szinte valamennyi községéhez kötődik, természe­tes, hogy ismeri a települése­ken élők gondjait. Jelenleg a Politikai Főiskolán képezi to­vább magát. Két képviselőjelöltünknek a Ha­zafias Népfront Szentendre városi Bizottsága minden lehetőséget meg­ad a iünius 8-i választásokig né­zeteik. programjaik nyilvánosság előtt történő kifejtésére. Ennek megfelelően hol együtt, hol kü- lön-külön találkoznak a választó- polgárokkal. Most közöl jük a 25-ös országgyűlési választókerület vá­lasztási gyűléseinek helyét és idő­pontjait. Reketye Károly május 27-én es­te hat órakor Tahitótfaluban a Művelődési Házban, majd május 29-én délután 3 órakor Budakalá­szon az Óbuda Tsz központjában találkozik a választópolgárokkal. Dr Berdár Béla ma este 5 óra 39 perckor a tahitótfalui művelődési közuontban, majd 27-én este hat­kor Leányfaluban a művelődést házban találkozik a választópolgá­rokkal Május 30-án pedig este hat órakor Csobánkán az általános is­kolában mindketten jelen lesznek, hogy programjaikat ismertessék az érdeklődőkkel. test, a munkakörülmények ja­vítását. Gondot okoz azonban, hogy kevés a literes üveg. Ki gon­dolná, hogy valóságos harc folyik a palackokért. (A visz- szaváltáskor ezt aligha tapasz­talják a vevők, a boltvezetők pedig arra panaszkodnak, hogy ritkán és rendszertelenül szállítják tőlük a göngyöle­get.) Az orosházi üveggyár ke­veset készít a palackokból. Akik palackos bort akar­nak vásárolni, nemegyszer csak jobb minőségűt találnak a polcokon, hiányzik az ol­csóbb. Gágány Tibor elmond­ta, hogy ők a tavalyi mennyi­ség harmadát tudták besze­rezni. A minőségi borokból még lehet vásárolni, az ol­csóbb árú asztali azonban ke­resett cikk. A szentendrei üzem kénytelen ebben a hely­zetben minőségi borokat for­galomba hozni. Sok fejtörést okoz az is, hogy nincsenek raktáraik. Emlékezetes, hogy januárban és februáriján átmenetileg szünetelt az üdítő italok szál­lítása. A fagyveszély mellett ennek az is oka volt, hogy a megtöltött palackokat nem tudták tárolni. Van jó hírünk azok számá­ra, akik nem szeretik a szén­savas üdítő italokat. A máso­dik félévben ugyanis külön­böző gyümölcslevekkel is ki­rukkol a márkaüzem. Könyvhéti program írók a falvakban Hádiókörvetítéssel Az ünnepi könyvhét és könyvtári napok körzeti meg­nyitója május 31-én délelőtt 10 órakor lesz Visegrádon, ahol a felújított nagyközségi könyv­tárat dr. Novák István, a Pest megyei Tanács művelődési osz­tályvezetője adja át. Ezután Forral Katalin zenepedagógus tart előadást az óvodásoknak, majd Vasy Géza irodalomtör­ténész a kortárs lírikusokról, epikusokról beszél az érdeklő­dőknek. A megnyitót megelőzően má­jus 30-án este hat órakor, a pomázi művelődési házban és könyvtárban Kabdebó Lóránt­tól és Szántó Piroskával ta­lálkozhatnak művészetük tisz­telői. Június 2-án este hat órakor Szilvási Lajos látogat Kisoro­sziba, 3-án 11 órakor Pilis- szentlászlón, délután három­kor Tahitótfaluban Tarbay Ede vendégeskedik. Ugyancsak harmadikán este hatkor ör- dögh Szilveszter várja olvasóit a visegrádi könyvtárban. Ötö­dikén este hatkor Vas István 75. születésnapját rádióközve­títéssel ünnepük a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár olvasótermében. A gyermekekre is gondoltak a rendezők. A színvonalas kí­nálatból kiemelkedik Vitai Il­dikó estje, amelyre május 24-én este fél hétkor kerül sor az izbégi parktáborban, s Sel- lei Zoltán két rendhagyó iro­dalomórája, amelyeket június harihadíkán délelőtt 11-kor és délután fél háromkor tart a Felszabadulás lakótelepi, il­letve a központi iskola könyv­tárában. A? elmúlt héten hatarszem­lére kísértük Tahi tótfalu ta­nácselnökét, a községi végre­hajtó bizottság, és a Kék Du­na Szakszövetkezet néhány tagját, vezetőjét. Az akciónak a szigeti faluban kialakult for­gatókönyve van. A mezőgaz­dasági nagyüzem biztosítja a terepjárót, a tanácsiak viszik a térképeket. A bejárás cél­ja, hogy összeírják a parlagon heverő zártkerteket. Mit tapasztaltunk a többórás kocsikázás, gyaloglás, vitatko­zás során? Mindenekelőtt azt, hogy a részvevők nagyon ko­molyan Veszik a teendőiket. Pontosan tudják, hogy ősszel kit kellett felszólítani és miért? Ki tett azóta valamit, ki nem? Melyek azok a bérlő­re váró zártkertek, illetve amik kedvezőtlen fekvésük miatt egyelőre gazdátlanul ma­radnak. A határszemlét a Dunára néző hegyoldalakon kezdtük. A folyam kékesszürke szalag­ján túl Vác látképe bontako­zik ki, olyan tisztán, mintha karnyújtásnyira volna. Aki a 11-es főúton robog, nem is sej­ti. milyen vadregényesek és szépek a Vöröskő alatti hegy­oldalak, patakvölgyek. Az utak mentén a záftkertek szinte ki­vétel nélkül beépültek. Itt nem kacsalábon forgó paloták áll­nak, hanem ízléses pihenőhá­zak füvesített udvarokkal, gondosan ápolt gyümölcs- és díszfákkal. Igazi paradicsom. Külön örömöt jelent, hogy a villany és a vízvezeték a zárt­kertek határáig, a Pilisi Álla­mi Parkerdőgazdaság birtoká­nak széléig terjed. Ámulva néztük a két hatalmas mű­anyag tartályt, amelyeket rö­videsen ivóvízzé! töltenek fel. hatalmas üdülőterületnek biz­tosítva ezzel az egészséges, éle­tet adó folyadékot. Lévai Gé- záné tanácselnök elmondta, hogy a tartályokat helikopte­rek hozták fel a Duna-hídtól, s eresztették a végleges he­lyükre. Tíz évvel előbb még csak néhány ház állt ezen a terü­leten. Ma már alig tucatnyi zártkertet tud tartós haszná­latba adni a tanács. A szigeten más látvány fo­gadja a vendégeket. A kétDu- na-ág közötti síkságon hosz- szú szántóföldek húzódnak. A lucerna kaszálásra „érett”, sz utóbbi napok csapadéka „meg­dobta” a kalászosokat. Csak a Pokol csárdái kompátkelőhély környékén találunk néhány ál­lami tulajdonba vett, elgazo­sodott parcellát. A tulajdono­saik idősek, vagy már meg­haltak. Jó föld ez, virulnak rajta a gyümölcsfák. — Ezek sem maradnak so­káig munkáskéz nélkül, jósol­ja Ubudai János megyei ta­nácstag. S igaza van, mert a rév környéken kialakult vagy 30—40 házból álló üdülőköz­pont. A terület szélén ott a villany és a víz. • A szemle utolsó áUomása a kompkikötőben három épület, melynek elhanyagoltságát ko­rábban lapunkban is bíráltuk. Néhány napja havifizetéses dolgozó tartja rendben a par­kolót, a buszvárót, a nyilvá­nos mellékhelyiséget. A válto­zás máris szembetűnő. Kezd rend lenni a forgalmas átke­lőhelyen. Két megjegyzés azért még ide kívánkozik. A szeméttele pen nagy halmokban található a körzet településeiről pda- hordott hulladék. A szél széí- hordja a papírt és a könnyű műanyagokat. A telepre veze­tő út két oldalán elképesztő mennyiségű az elszóródott sze­mét. Lévai Gézáné elmondta, a Szentendrei Városgazdálko­dási Vállalat illetékesei több­ször ígérték, hogy rendet te­remtenek. Minden maradt azonban a most látható álla­potban. A másik észrevétel az, hogy mindenképpen meg kell szün­tetni a Kék Duna Szakszövet­kezet vágóhídjáról hordott szennyvíz „külszíni tárolását". A hatalmas zsíros, véres gö­dör bűzös, körüldongják a le­gyek. Tarthatatlan állapot, hogy a gyönyörű üdülőhelyen, víznyerő bázisokhoz közel ilyen hely, létezik. A szemle során alkotott kép így teljes. A meghatározó a dinamikus fejlődés, de azért akadnak még gyors intézke­déssel megszüntethető hiá­nyosságok. Az oldalt Irta: Vicsotka Mihály Erdők, zártkertek határát

Next

/
Oldalképek
Tartalom