Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

Szombati jegyzet Eldurvulunk? Azt, hogy megint dur­vult egy fokozatnyit a köznyelv, legújabban az is­kolában tapasztalhatjuk. Kérdés persze, van-e vala­mi társadalmi jelenség, amit ott ne tapasztalhatna az ember, de ez már más téma ... Nem is régi dolog ez, emlékezetünk szerint egy­két éves múltra tekinthet mindössze vissza. Tanárnő! Tanárnő! — nyújtja a kezét a diák, lett légyen a megszólított nála néhány évvel vagy akár több évtizeddel is idősebb. Csak így, tanárnő immár a megszólítása, s még a néhány évvel ezelőt­ti „kérem szépen” vagy „tetszik tudni” is hiányzik. Egész egyszerűen a beszéd, a viselkedés nyomát sem tükrözi a tiszteletnek. Amikor szóvá tesszük a dolgot, majdhogynem ér­tetlenséggel találkozunk. A leggyakoribb érv az, ha csak ennyi lenne a baj! Mások rövid elméleti előadást rögtönöznek, a megváltozott körülmények­ről, az iskolai demokratiz­musról, s hogy örüljünk ennek, hiszen közelebb ke­rül a diák a tanárnőhöz. Így? i Persze, most az íróasztal mellől roppant könnyű bölcs, vagy legalábbis an­nak vélt, elmélkedéssel rá­mutatni a dolgok igazi ve­szélyére. Az azonban bizo­nyos, hogy a tisztelet hiá­nya, semmiképp sem azo­nos a demokrácia meglété­vel, s torz értékrendet hor­doz a vállvonás is, ma ez a divat, holnapra megint más lesz. Önmagá­ban a „másság" persze nem rossz, de itt úgy tűnik, egy előzőnél alacsonyabb minő­séget is hordoz. Ez lenne az előrehaladás, hogy ta­nár néni helyett tanárnőt mondunk? További tapasztalataink még lehangolóbbá tehet­nek. A közleköfiés visszás­ságait. az autókból ki-, il­letve az azokba ' bekiabálá­sokat számtalanszor megír­ták már. Ügy tűnik, még­sem elégszer, de főleg nem hatékonyan. Építkezések előtt elhaladva nincs az a nő. aki pironkodás nélkül képes lenne elviselni azo­kat a kiszólásokat, melyek százszámra röpködnek fe­léjük. Mindegy, hogy ti­zenéves tanulóról, gyerekét, cipelő anyáról van szó, az illetlen, mi több, trágár megjegyzések garmadája szinte senkit sem kímél. S az is a dolog természeté­hez tartozik, hogy a lekur- jongató atyafi hatalmas frászt kínálna annak, ki családja nőtagjait illetné hasonló megjegyzésekkel, Az eldurvulás nem áll mag a szóbeliségnél. Né­hány úgynevezett „mo­dern” író műveit — ha vé­letlenül megveszi az ember —, kénytelen dugdosni gye­rekei elől, nehogy újabb érveket kapjanak a „más is így beszél” vitájához. Szerencsére a nyomdafes­ték még valamennyire vá­logatós. Ami megjelenik a mai magyar író regényé­ben, még nem kaphat he­lyet a napilapok hasáb­jain. Látszólag messze van egymástól a két pólus, ahonnan indultunk, s aho­vá érkeztünk. A távolság azonban rohamosan csők ken, s a maradéka itt fér tőz közöltünk. Egyre keve­sebben figyelnek beszédük­re, szinte még az is igaz, sikk a jó „magyaros” , ki­szólás. jóérzésű ember las­san nem jár moziba, s csak csodálni tudja a jegy­szedők türelmét a tök magpáholynak csúfolt első sorok nézőivel szemben. Vagyis kimondva, lassan eldurvul a köznyelv, és en nek hatása beszivárog min­denüvé. Szó volt tanárnőről, épít kezesekről, lekiabálókról, írókról, összességében ró lünk van szó, s ha elfo­gadjuk a mondást, hogy „nyelvében él a nemzet", akkor akképpen is kellene cselekednünk, amíg lehet. B. O. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1985. Április 13., szombat Hívatottak — a hivatásról megbecsülést csak a munka adhat Pedagógiai tanácskozás Változatosság a megközelí­tési módokban, a tényanyag­ban, tapasztalatokban, élme­nyekben — e közös jellemzők kovászoiták össze a ceglédi színházteremben nemrég meg­tartott pedagógiai tanácsko­zást, amelynek témájául egy soha nem avuló ismeretkör, a pedagógusi hivatás szolgált. A fölszólalók között a mér­tékadói szerep dr. Simon Gyu­lának, a Magyar Pedagógiai Társaság társelnökének jutott. A pedagógushivatás ele­meit fölgongyölő történeti visszapillantásának mottójául az Eszterházy-uradalom is­pánjának 1938-ban keltezett feljegyzését idézte: A tanítók csak fogcsikorgatva tudnak megélni. S bár e tétel manap­ság már nem állja meg a he­lyét, az anyagi körülmények dolgában gyökeres fordulat nem következett be. Annak ellenére sem, hogy például a két világháború közötti idő­szakban a kinevezett tanítók nem küszködtek anyagi jelle­gű gondokkal. A pálya, amelyen eleddig számtalan nevelő indult el, mindig is afféle egyveleg volt, a gyecHjeki szen^lyi^ág ápolá­sán túl-amiami többletmun­kát kívánt.: A mült században például á jegyzői teendőket rendszerint tanítók látták el. Bőven kínálkoznak tehát a hajdanvolt Időket és a mát egymáshoz fűző történelmi párhuzamok, egybevágó je­lenségek. tételek mellett: növekvő ér­tékrendbeli zavarok, az isko­la belső életének átalakulása, az anyagi megbecsülés útvesz­tői stb. közepette. Az első korreferátummal Budi Andrásné, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola főigaz­gató-helyettese jelentkezett. Saját vizsgálódásainak tanul­ságait ismertette. A megkér­dezett több mint száz hallga­tójelölt érdeklődését (saját be­vallásuk szerint) főleg az iro­dalom, a közéleti tevékenység és a sport kötötte le. Ám hall­gatóként ennek már nemigen adták tanújelét, hiszen Zsám- bekon hosszú ideje nem tud­nak egy állandó irodalmi színpadot létrehozni, a diákok sem közéleti, sem pedig spor­tolási lehetőségeiket nem hasz­nálják ki. Ugyanakkor a vég­zős főiskolások szerint az in­tézmény a pedagógusi pályá­ra való fölkészítéshez a kelle­ténél kevesebbet nyújt. Önismeret Nevcléspoütika Esetenként támadás éri a pedagógusokat, hogy nem tud­nak tanítani. Emiatt sokan elcsüggednek, a neveléspoliti­ka feladata lenne, hogy őket a hitükben megerősítse. A pe­dagógusi foglalkozás presztí­zse sosem volt igazán megfe­lelő. Bár a gyakorló nevelők tudják, hogy ezen csakis mind jobb munkával változ­tathatnak. Most is, a mai fel­B. Gelencsér Katalin, az ELTE adjunktusa Pest me­gyei pálj/pkezdő: pedagóguso­kat keresett fel, munkájuk iránt érdeklődött, óráikat lá­togatta, igazgatóikkal beszélt. Kiderült, hogy a pályán in­dulók nem az anyagi termé­szetű gondjaikat teszik az el­ső helyre. A főiskolától ka­pottakat kevésnek tartották, egyes ismeretköröket alkal mazhatatlar»iak. A pályára fölkészítő tudnivalók közül a kiteljesedett önismerethez, a tanítás mindennapi folyama taihoz stb. szükségeseket hiá nyolták. Rózsás László, a nagykőrösi Arany János Gimnázium Óvónőképző Szakközépiskola igazgatója, a középfokú óvó nőképzés jelentőségéről és távlatairól beszélt, Mikus Ka­talin, a Pedagógus Szakszer­vezet Pest megyei bizottságá­nak munkatársa pedig arról, hogy a pedagógusi hivatás Hét végi moziműsor A nagyteremben Piedone Egyiptomban. Szí­nes, szinkronizált olasz kaland­film. Előadás csak 6 órakor. Forróvérű kísértet. Színes, szinkronizált olasz .filmvígjá­ték. Előadás 8 órakor. A stúdióteremben A molnár, a fia meg a szamár. Mesesorozat, fél 4-kor. Hazánk. Színes, magyar do­kumentumfilm, fél 6-kor. tartalmi jegyeinek erősítésé­hez a szakszervezeti mozga­lomnak is hozzá kell járulnia. Szeretetet Vasárnap A nagyteremben Piedone Egyiptomban. Elő­adás 4 és 6 órakor. Forróvérű kísértet. Előadás 8 órakor. A stúdióteremben A molnár, a fia meg a szamár, fél 4-kor. Hazánk, fél 6-kor. Utcákon, tér okon Szemétszállítási rend A Városgazdálkodási Válla­lat IFA II—8-as uniporm sze­métszállítója kedden és pénte­ken az alábbi helyekről viszi el a szemetet: A Tormás, a Sarkantyú, a Pipa, a Bolgár, a Tüzér, a Hajnal, a Napkelet, a Tavasz, az Ifjúság, a Dohány, a Béke, az Újvilág, a Május 1., az Ab- rolon S., a Németh I., a Hárs­fa, a Lantos, a Regős, az Orgo­na, a Hóvirág, a Gyöngyvirág, a Fény, a Muskátli, a Kilián Gy., a Rózsa F., a Zöldfa, a Munkácsy és a Sajó utcákból. Hétfőn és csütörtökön a Tázerdei, a Damjanich, a Fo­kos. a Klapka, az Eszperantó, a Hétvezér, a Jázmin, a Szi­várvány, a Kádár Kata, a Cif­rakerti, a Niklosz J., a Vági I., a Székely, a Batthyány, a Du­gonics, a Zöldmező, a Bíbor, a Szivárvány, a Biczó G., a Lá­zár V., a Leiningen, a József A., az Örkényi, a Kőrisfa, a Gerle, a DóZsa Gy., a Farkas, a Lengyel, a Kovács S., az Al­mos, a Botond, az Előd, a Hu­ba, a Lehel, a Kund, a Tass, a Taksony, a Töhötöm, és a Sza­bolcs utcákból, . valamint a Széchenyi térről, a Szabadság térről és a Deák térről. Józanná Kamuti Andrea, aki maga is pályakezdő ta­nár, sorstársainak helyzetét ecsetelve, a tantestület támo­gató együttműködését, a vi­lágnézeti és politikai tájéko zottságot, a gyerekek alapos ismeretét és a megújulás ké pességét sorolta fel, mint az indulás nélkülözhetetlen esz­közeit. Szomorú Olga ceglédi gimnazista (egyben ének—tör­ténelem szakos hallgatójelölt) pályaválasztásának történetét mesélte el, Madarász Istvánná szülő pedig arra próbált vá­laszt adni, mit is várna a pe­dagógusoktól. — Több szere­tetet a gyerekek iránt — mondta. V. S. m Színház Mindenki kérése teljesül Nyári tervek, lehetőségek Április közepe táján már egyáltalán nem korai a nyárról beszélni, főleg ha utazását, üdülését tervezi az ember. Sokan máris konkrét elképze­lésekkel várják szabadságukat, s titkon a nyár örömeire gon­dolnak. A munkahelyek már a múlt év végén megkapták az üdü­lési beutalók egy részét, már­ciusban pedig pontosan, ki­derült, hogy az év folyamán mely időszakban és hol kínál­kozik lehetőség a pihenésre. Legutóbb a konzervgyárban kértünk erről előzetes tájékoz­tatást, minek alapján újból le­szögezhetjük múltbéli megál­lapításunkat, miszerint az uta­zási kedv évről-évre nő, de sajnos a szűk korlátok miatt továbbra sem lehet minden esetben kellően kielégíteni az igényeket. Tavaly a SZOT-üdülőkbe 300 konzervgyári dolgozó jutott el, most mindössze 200 beutalót kapott a gyár, ráadásul ezek között igen kevés akad, ame­lyeket családosok vehetnek igénybe. A legtöbben a gyógy­üdülőket választják, így ala­pos és igazságos mérlegelésre van szükség, hogy a régi elv — az üdülés a jó munka ju­talma — érvényesítése mellett az egészségügyi szempontok­nak, orvosi javaslatoknak is maximálisan helyt tudjanak adni. Adori László a vállalat szak- szervezeti bizottságának titkár­helyettese azonban korántsem látja ennyire nehéznek a hely­zetet — szavaival élve — ha nem is éppen a kérj; időpont­ban és helyen, de végül is min­den üdülni jelentkező kérése teljesül. Bár ez a kijelentés sem szolgái valami komoly vigasszal, mindenki tudja, hogy a főidény előtt és után igen nehéz hasznosítani a beutaló­kat. A balatonmáriai vállalati üdülőben a 7 kéthetes, és a két 1 hetes turnusok ideje alatt 400—500 fő kap majd elhelye­zést, az iskolás korú gyerme­kekkel érkezők természetesen minden esetben a tanév kez­dete előtt. Ezenkívül a hagyo­mányos NDK csereüdültetés keretében 32-en utazhatnak az Erchegységbe, Valamint Szász-Svájcba. Idén majdnem négyszeres túljelentkezéssel kellett itt is számolni. A nyugdíjasokra és a leg- ifjobbakra külön figyelemmel van a gyár, az ÉDOSZ segít­ségével idén is, mintegy 80 gyerek jut el a Velencei-tó partjára. A gyógyüdülőkbe sok nyugdíjast részesítettek1 előny­ben, emellett a balatoni üdülő első és utolsó turnusa is min­dig az övék. My. J. Kezdődik a bajnokság Nyitány a kézilabdában A1 Kecskeméti; Katona József Színházban este 7 órakor: Nem mindennapi házasság. Bérlet­szünet. A Kelemen László Kamara- színházban este 7 órakor: Az egész élet. Bérletszünet. A Szolnoki Szigligeti Szín­házban délután 3-kor és este 7 órakor: Sötét galamb. Tizenegy csapat indul a me­gyei férfi I. osztályú kézilab­da-bajnokságban. Újítás, hogy a mérkőzések nagy részét ta- vasszail játsszák le, s ezért a hétvégeken többször kettős .forduló lesz. A nyitányon: Túrái Vörös Meteor—Nk. Kgy. Kinizsi 27-22 (16-12). Nagykőrösiek: Szondy — M. Szűcs (2). Mátrai (6), Tóth F„ Kerny (4), Fülep (9), Vilcsák (1); csere: Hájas, Lázár. Az újonc otthonában a kiaizsisék a mezőnyben, jól. játszottak,; de sok biztos helyzetet kihagytak — a kevés edzés hatására. Túrái VM ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 23-16 (11-5). A pályaválasztók jobbam ki­használták lehetőségeiket. Góldobók: Vanyur (7), Mocsai és Prepszl (3—3), Ádám (2) és Szűcs (1). Lajosmizsén általános isko­Akadályverseny mesékből Ilyet is lehet: mese akadályversenyt rendeztek a Kossuth-’s- kolában az alsós kispajtásoknak. Az egyik őrs akadályként Szép Ilonka kiszabadítását kapta, akit a sárkány rabolt cl. így tehát térképet kellett rajzolniuk, amiben Nyerges Józsefné segített Egy másik osztálynak is sikerült megfejteni a szótagkárlyás rejtvényt. Boldogan közük ezt Dajka Józsefnc tanító nénivel. Varga Irén felvételei lás fiú teremkézilabda-mérkő- zést játszottak, 3 részben. A Nk. Petőfi iskola tartalékosán is jól helytállt erős ellenfele otthonában. Úttörő lövészek Négyfős csapatok (3 fiú -f- 1 leány) vettek részt a tormási MHSZ-lőtáren megrendezett úttörő légpuskás Rákóczi Kju- pa-viadalon. Csapatversenyben: 1. Nyárs­apáti isk. (Pataki, Fodor, Mé­száros, Nagy) 40/254; 2. Nk. Kölspth isk. 40/235; 3. Koc^éri isk. 40/232; 4. Nk. Rákóczi isk. 40/225; 5. Nk. Petőfi isk. 40/224; 6. Nyársapáti isk. : B. Fiú egyéni értékelésben (10 induló): 1. Pataki Istyán (Nyársapát) 10/79; 2. Tóth Sza­bolcs (Nk. Kossuth) 10/75;/ 3. Kovács Tibor (Nk. Rákóözi) 10/73. Leány egyéniben (6): 1. Bocskai Katalin (Nk. Petőfi) 10/71; 2. Mészáros Erjka (Nyársapát) 10/62: 3. Utasi Il­dikó tKocsér) 10/61. Szombati sportműsor Birkózás, Budapest: orszá­gos ifjúsági kötöttfogású Szá­raz-emlékverseny, valamint országos serdülő kötöttfogású ORV (Keresztos-emlékvér- senv). Kézilabda. Kinizsi-sportte­lep, 15 óra: Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Budakalászi Textiles ifi; 18: Nk. Kgy. Kinizsi—Budaka­lászi Textiles megyei férfi., 1. osztályú bajnoki mérkőzés. Kosárlabda. Baja: Vaskút i Bácska—Nk. Kgy. Kinizsi, NB II-es férfi bainoki mérkőzés. Cegléd: C. Gimnázium—Nk. Gimnázium serdülő diák és if­júsági női és férfi megyei baj­nok; mérkőzés. Labdarúgás. Ifjúsági és Ki­nizsi-sporttelep, 9 órától: váro­si kispályás FIN Kupa-viadal. Természetjárás. Nagykőrös— Szolnok—Nagykőrös: toldisok kerékpártúrája. .. ■Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz. Sportot th oh, 10 óra: Nk. Kgy. Kinizsi II.— Zsámbéki Tsz SK. megyei fér­fi csapatbajnoki! mérkőzés,, Birkózás. Bp.; országos if­júsági kötöttfogású Száraz-em­lékverseny. valamint országos serdülő, kötöttfogású OBV, Kosárlabda. Petőfi-torna- •csarnok. 11 óra: Nk.‘ Kgy. Ki­nizsi— Miskolci EAFC. NB li­es férfi bajnoki mérkőzés.. Labdarúgás: Kinizsi-sportte­lep, 9: Nk. Kgy. Kinizsi ser­dülők—Úri KSK serdülők, me­gyei bajnoki mérkőzés. Űri: Ű. KSK—Nk. Kgjá Kinizsi fel­nőtt és ifjúsági Összevont kör­zeti bainokt mérkőzés. , Hétfői sportműsor Labdarúgás. Ifjúsági sport­telep, 14.3.0: Kocséri isk,—Nk. Rákóczi isk., 15.30: Nk. Petőfi isk.—Nk. Arany isk., IV. kor- csoportos úttörő,‘körzeti baj­noki mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom