Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka XXIX. ÉVFOLYAM, 92. SZÄM Ára: 2,20 forint 1985. ÁPRILIS 20., SZOMBAT • ELFOGADTÁK A TERÜLET-ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS HOSSZÚ TÁVÚ ÁTFOGÓ PROGRAMJÁT Propagandisták kitüntetése Lenin-emlékünnepség zelemre vezette a szocialista forradalmat a világ legna­gyobb országában, aki megte­remtette földünk első hatal­mas szocialista államát, a Szovjetuniót. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után Berecz János, a KB titkára a hagyományoknak megfelelően állami kitünteté­seket és Lenin-emlékplakette- ket adott át a kiváló propa­gandistáknak és agitátorok­nak. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Nádor György, a Nemzetközi Kultu­rális Intézet főigazgatója és Tóth Béla alezredes. Tizenki­lencen a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, négyen pedig bronz fokozatát kapták meg. A Központi Bizottság 183 pro­pagandistát és agitátort Le- nin-emlékplakettel jutalma­zott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A fogadáson meg­jelent Kádár János. Lenin születésének 115. év­fordulója alkalmából pénte­ken az MSZMP KB székhá­zában ünnepi megemlékezést tartottak és kitüntetéseket ad­tak át a marxista—leninista eszmék terjesztésében kiemel­kedő eredményt elért párt­propagandistáknak és agitá­toroknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a Központi Bi­zottság osztályvezetője nyitot­ta meg. Ezután Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, méltatva Vlagyimir Iljics Lenin munkásságának törté­nelmi jelentőségét. Bevezető­ben hangsúlyozta: századunk forradalmi munkásmozgalmá­nak legnagyobb alakjára em­lékezünk, aki Marx és Engels tanításait alkalmazta az im­perializmus korára, aki győ­• TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOKAT HAGYTAK JÓVÁ • FELHATALMAZÁS A VARSÓI SZERZŐDÉS MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK ÚJABB ALÁÍRÁSÁRA Pénteken a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat vitájával folytatódott az or­szággyűlés tavaszi ülésszaka. A Parlament üléstermében helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az első felszó­laló Somogyi László, építésügyi és városfejlesztési mi­niszter volt. SOMOGYI MEGLÉVŐ ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEINK MEGVÉDÉSE FONTOS FELADAT Elöljáróban emlékeztetett azokra a szavakban nehezen, képekkel sokkal inkább fel­idézhető eredményekre, ame­lyeket hazánk az elmúlt évtize­dekben ért el környezetének, arculatának formálásában, majd a legfontosabb konkrét építésügyi, építészeti teendők­ről szólt, s ezek sorában az el­ső helyen említette az ország meglevő értékeinek megvédé­sét. Ebben a munkában tá­maszkodni kell a társadalmi erőforrásokra, a különböző tár­saságok, tudományos egyesü­letek, városszépítő egyletek dicséretes munkájára — mon­dotta. Somogyi László ezután azt elemezte, hogy a módosuló te­lepüléspolitika, a decentralizá­lás és az önirányítás, az ezek­ből adódó helyi társadalmi döntések új lehetőségeket nyújtanak az építészeti kultú­ra fejlődéséhez. Magának az építészetnek is nagyobb, össze­tettebb szerepe lesz. Nagy a jelentősége a társa­dalmi szervezetek, a tanácsi önigazgatás és az állami irá­nyítás kapcsolatrendszerének — mutatott rá. — Világosan számolnunk kell a nyílt érdek- ütközéssel, s az egyeztetés az építésügyi, építészeti munka egyik legfontosabb elemévé válik. A továbbiakban a miniszter a településfejlesztést megala­pozó város- és községrendezési tervekről szólt. Ez év végéig 109 város és 71 kiemelt üdülő­körzetben levő település felül­vizsgált, általános rendezési terve, illetve programja készül el. Az ország 3063 településé­ből 1355 jelenleg is rendelke­zik már korábban jóváhagyott rendezési tervvel, amelyeknek korszerűsítése és karbantartása folyamatban van. A megyei ta­nácsok ütemezése szerint a VII. ötéves tervben további hétszáz település rendezési tex-ve ké­szül el. Kiemelt feladat a budapesti agglomeráció fejlesztése. Az idén elkészül a rendezési terv, s az elkövetkező években a fő­városra és a kerületeire, vala­mint..az agglomeráció telepü­léscsoportjaira vonatkozó álta­lános rendezési terv is. — Az a célunk, hogy javul­jon az építésügyi szakigazga­tási szervezet szakmai és ható­sági munkája, szilárduljon meg az építési fegyelem. Azé'rt. hogy az épített embe­ri környezet kialakításában anyagi erőnkhöz, szervezett felkészültségünkhöz mérten társadalmi szintű közmegegye­zésre jussunk, fel kell olda­nunk az építési szándék és az építési kapacitás, valamint az építőanyag-ellátás közötti fe­szültséget. Remélem, hogy az év végére a lakosság által is jól érzékelhető változás lesz ezen a téren — hangsúlyozta a miniszter. NYERS REZSŐ (Bács-Kis- kun m. 1. vk.) az MTA Köz­gazdaságtudományi Intézeté­nek tudományos tanácsadója .gyakorlatias és helyes megol­dásnak tekintette, hogy a te­rület- és, településfejlesztésre vonatkozó javaslat elfogadta­tásával a kormány a követen­dő politikai irányt kívánja e témában meghatározni, utat mutatva az állami, a társadal­mi és a helyi cselekvéshez. Helyeselte, hogy a szóban forgó fejlesztési koncepció nem csupán kormányhatáro­zat formájában, hanem or­szággyűlési határozatként ke­rül be közéletünkbe. STADINGER ISTVÁN (Bu­dapest, 6. vk.), az országgyű­lés ipari bizottságának titká­ra, a Fővárosi Tanács elnök- helyettese beszámolt arról, hogy a főváros az utóbbi 15 év során igen jelentősen fejlő­dött. . Az agglomerációs tervezés kérdéseivel foglalkozva ki­emelte, hogy a tervkészítés so­rán térségi szemléletben kell gondolkodni. E tekintetben Pest megye és a főváros kö­zötti együttműködésnek jó for­mái alakultak ki. A kapcsola­tok kiterjedtek olyan terüle­tekre, mint az oktatás, a be­tegellátás, a. nagyobb területe­ket igénylő beruházások, az ehhez kapcsolódó parcellázá­Ismét benépesült az ülésterem sok, közműépítések és a közle­kedési. építkezések, Mindezek tekintetében fontos, hogy az elképzeléséket egyrészt a tervben kell rögzíteni, emel­lett azonban szükség lenne ar­ra, hogy a kapcsolatokat szer­ződésben szabályozzák — mondotta végezetül. WE1SZBÖCK REZSŐMÉ (GyŐr-Sopron m., 15. vk.), a soproni szőnyeggyár igazgató­ja hozzászólásában a törvény- javaslatnak ahhoz a részéhez kapcsolódott, amely célként határozza meg az üdülési és az idegenforgalmi értékek megóvását. TAR IMRE (Szabolcs-Szat- már 13. vk.) a Szabolcs-Szat- már megyei pártbizottság nyu­galmazott első titkára felszó­lalásában néhány megyei gon­dot említett: FIALA TIVADARNÉ (He­ves m., 1. vk.), az Egri Do­hánygyár csoportvezetője mél­tatta azokat az eredményeket, amelyeket az ország egyes te­rületei között történelmileg kialakult aránytalanságok, fejlettségi és ellátásbeli kü­lönbségek csökkentésében si­került elérni. SIMON ERNÖNÉ (Somogy m. 1.. vk.), a Nagyatádi Cér­nagyár áruátnéző munkása egyebek között arról szólt, hogy az alig egy éve lezaj­lott közigazgatás-korszerűsí­tés új viszonyokat teremtett az irányításban. VÁRHELYI JÖZSEF (Zala m., 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazga­tója képviselőcsoportjának vé­leményét tolmácsolta, amely szerint a javaslatban reálisan szerepel az a törekvés, hogy a sajátos adottságú térségek — az aprófalvak, a tanyák, az agglomerációs, a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú, va­lamint a határ menti területek és az üdülőkörzetek — fejlesz1 fősére megkülönböztetett fi­gyelem irányuljon. MESTERHÁZI MÁRIA (Vas m., 9. vk.), az EGIS Gyógy­szergyár körmendi gyáregysé­ge szakszervezeti bizottságá­(Folytatás a 2. oldalon) Folytatódtak a képviselőjelölő gyűlések Sokat kell fáradozniuk Tegnap folytatódtak Pest megyében a képviselőjelölő gyűlések. Késő estig érkeztek szerkesztőségünkbe munkatár­saink tudósításai Gyömröről, Monorról, Ráckevéról, Halász­telekről, Biatorbágyról, Soly­márról, örbottyánból, Szobról, Tóalmásról és Tápiószentmár- tonból sorra jelentették tudó­sítóink, hogy jó hangulatú, a Hazafias Népfront jelöltjeit tá­mogató eszmecseréken vettek részt­A felszólalók szinte mind­annyian kifejtették: a jelöltek nem ismeretlenek számukra, hiszen azok környezetükben, munkahelyükön már eddig is olyan sokat tettek a közössé­gért, hogy azzal méltán érde­melték ki területük állampol­gárainak az elismerését és bi­zalmát. Sokan szóvá tették azt is: bármelyik jelölt is kapja meg majd a választás során a sza­vazatok többségét, tudatában lesz annak, hogy nagyon sokat kell fáradoznia azért, hogy megszolgálja a voksokban ki­nyilvánított bizalmat. Hiszen miként az országnak, Pest me­gyének sincs olyan közigazga­tási egysége, hol az eredmé­nyek tőszomszédságában ne jelentkeznének a feszítő Mon­dok, a sürgető tennivalók. A képviselőjelöltek azonban — a jelölő gyűlések felszólalóinak tanúsága szerint is — rendel­keznek azokkal az előnyös em­beri tulajdonságokkal, amelyek szükségesek a helyi, a megyei és az országos érdekek közötti összhang, felismeréséhez és megteremtéséhez. Éppen, mert élvezik embertársaik bizalmát, képesek lesznek arra is, hogy a közös célok valóra váltása ér­dekében a társadalmi erőket mozgósítsák és összefogják. Tegnap a jelöltek egy része már túljutott a második fordu­lón is, s így a szavazólistára való felkerülésük véglegesnek tekinthető. A képviselőjelölő gyűlések a jövő héten folytatódnak to­vább, természetesen azokat is figyelemmel kísérjük, az ott történtekről is tájékoztatjuk olvasóinkat. Közélet Pest megyei képviselők az expozét hallgatják Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken a Parla­mentben fogadta Margit her­cegnőt, II. Erzsébet angol ki­rálynő testvérét, az angol ki­rályi balett elnökét, aki a tár­sulat budapesti vendégszerep­lése alkalmából magánjellegű látogatáson tartózkodik ha­zánkban. A találkozón részt vett Bényi József külügymi­niszter-helyettes, jelen volt Peter Unwin, Nagy-Britannia és Észak-lrország Egyesült Ki­rályság budapesti nagykövete. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese pénteken a Parlamentben fogadta Kai Otto Donnert, a Finn Tudományos Akadémia elnökét, aki a finn tudomány napjainak rendezvénysorozatá­ra hazánkba érkezett küldött­séget vezette. A fogadáson je­len volt Ártó Mansala, Finnor­szág .budapesti nagykövete és Láng István, az MTA megbí­zott főtitkára. A vendég pénteken a Ma­gyar Tudományos Akadémia székházában találkozott Pál Lénárddal, az MSZMP KB tit­kárával. A találkozón jelen volt Láng István. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom