Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

R PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TO*^ EGYÜTT AZ UTAKON Állandó rovatunk különkiadása 1985. április l VECSÉSI VERSENYEK H aszonharmadik alkalommal rendezik meg idén világszerte a Nemzetközi Iskola Kupa versenyeit, és tizedik alkalommal az Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupát. Az ez évi vetélkedőnek különös jelentőséget ad az, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az ifjúság nemzetközi évévé nyilvánította 1985-öt. Ennek a kezdeményezésnek a szellemében rendezték meg a helyi közlekedésbiztonsági tanácsok irányításával a két kupaküzdelem területi döntőit, a megyei döntő, re Vecsésen került sor, ahol dr. Ilicsik Sándor, a Pest megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács elnöke köszöntötte a részvevőket, az ő gon­dolataiból idézünk most. A döntő részvevői széles körből verbuválódtak, hiszen megyénk­ből majd’ mindegyik általános iskola és a középiskolák háromnegyed része felkészítette és elküldte diákjait a területi versenyekre, hogy a legjobbak a megyei döntőn szerepelhessenek. S akik itt a legjobbnak bizonyultak, azok képviselhetik szűkebb pátriánkat az országos dön­tőn. Ez nem kis dolog, hiszen a legutóbbi tíz esztendőben mindig volt dobogós helyezettje Pest megyének. Ezenkívül pedig nemegyszer or­szágos válogatottként hazánkat képviselték nemzetközi versenyeken Pest megyeiek. Eljutottak fiataljaink Londonba, Brüsszelbe, Oslóba, Berlinbe, Prágába. Madridba és Kairóba is, és ahova eljutottak, ott előkelő helyen végeztek, elismerést, dicsőséget szereztek nekünk. A mai gyerekek gyalog vagy két keréken közlekednek többnyire, azokon az utakon, amelyeken egyre nagyobb a mindennapi forgalom, ahol egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a felnőttek is, ám kü­lönösen a fiatalabb korosztályok képviselői, akik nemcsak kisebbek, hanem sérülékenyebbek is. A kerékpáros és segéd-motorkerékpáros fiatalokat nem egy fel­nőtt vezető azért nem tekinti partnerének, egyenrangú közlekedő társnak, mert úgy tapasztalja, hogy e labilis járművek vezetői nem isimerik kellően a közlekedési előírásokat, nem tartják be a szabá­lyokat. Azt is illik itt megemlíteni, hogy nemegyszer borzolják a felnőtt vezetők idegeit a meggondolatlan és balesetveszélyes manő­vereik, az utakon tanúsított könnyelmű magatartásuk. A közlekedés természetesen élményt jelent, nemcsak a fiatalok­nak, mindenkinek. Sok örömet okozhat, ám mindannyiunkra lesel­kedő veszélyt is, s ezt kell a lehető legkisebbre csökkenteni, hogy elkerülhetők legyenek a baleseteket előidéző helyzetek. Hiszen min­den baleset megelőzhető lett volna. j Mindig megdöbbentő balesetről hallani, ám a gyermekbalesetek . többszörösen is rettenetesebbek, s hogy ne legyenek azok, abban a íel- , nőiteken kívül a gyerekek is megtehetik a magukét. Ez az, amiért a közlekedés szabályait meg kell tanulni, s amiért be kell tartani azokat Ebben a helyzetben is érvényes az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács jelmondata; Járművel vagy gyalog, az utakon társak vagyunk. Ezeknek a versenyeknek az eredmények mellett mélyebb tartal­muk is van. Hazánkban rohamosan fejlődik a motorizáció, s ennek a haladásnak a részesei a fiatalok is. Naponta több millió ember közlekedik, közéjük tartoznak a gyerekek js. A gyalogosok, utasok és járművezetők az utakon találkoznak egymással, s ez számos ve- i szélyt rejt magában. Ezért — a veszély csökkentéséért — kell a le­hető legjobban megtartani azokat, ezért kell előzékenynek, udva­riasnak és türelmesnek lenni a többiekkel szemben. A mai gyerekek a jövő közlekedő felnőttjei, erre a posztra segít felkészülni a két versenysorozat, és ez a versenyek legfőbb tartalma. (Visszapillantásunk a vecsési versenyekre a 3. oldalon.) Roóz Péter V __________________________J Jó eredmények után még jobbakat várunk ÉRTÉKELÉS ÉS CÉLKITŰZÉS ülést tartott a közelmúltban a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács, amelyen beszámoltak az 1984. évi feladatok teljesítéséről és az 1983. évi célkitűzésekről. Az autó biztonságos vezetése a mai forgalomban — ellentétben a gyakran hangoztatott véleménnyel — sok ember számára nem pihenés, nem szórakozás, hanem komoiy munka. Egy nyugatnémet kutató hatszáz egészséges autóvezetőn vég­zett vizsgálatai során azt találta, hogy a vezetéssel járó izgalom és erőltetett figyelem jelentősen terhe­li a szívet és a vérkeringést. A megterhelés üres országúton is kimutatható volt, fokozottabban a városi forgalomban és a kritikus helyzetekben. Kis forgalmú ország­úton a vezetők pulzusa az esetek 78 százalékában volt a normálisnál tíz százalékkal szaporább, a városi for­galomban a pulzus húsz százalék­kal haladta meg a normálisát, kriti­kus helyzetben pedig a harminc— negyven százalékot is elérte, s ilyen­kor a vérnyomásemelkedés is meg­haladta a normális érték harminc százalékát. A vezetés közbeni EKG-vizsgálat még az egyébként teljesen égészsé- !»es embereknél is a szívizom oxi­génellátásának zavarát jelezte. Ve­zetés közben a balesetveszély állan­dó érzete az. ami az autóvezető egész keringési rendszerét befolyásolja, annál súlyosabban, minél zsúfoltab­bak az utak, minél nehezebb a köz­lekedés. Elképzelhető, miilyen nagy a ve­szély, ha szívbeteg ember ül a vo­lán mögött. A vezetés közben bekö­vetkezett sízivinfarktusok nagy szá­ma felvetette azt a problémát, hogy a koszorúér-betegségben szenvedők alkalmasak-e egyáltalán a vezetés­re. A beteg szív kritikus helyzetek­ben ugyanis esetleg nem tud elegen­dő vért továbbítani az agyba, s ez vagy azonnali eszméletvesztést, eny­hébb esetben olyan tudatzavart idéz­het elő, ami megakadályozhatja a veszély felismerését és az azonnali cselekvést. A tapasztalat szerint az infarktuson átesett ember egy évig nem alkalmas a vezetésre. A magas vérnyomásban szenvedő beteg állapotát is veszélyesen ront­hatja egy-egy kritikus forgalmi hely­zet. Ma már ismerünk kifejezett autós betegségeket, amelyeknek a megje­lenési formái különfélék. Az autó­vezetők általános szokása, hogy bal kézzel a kormányt tartják, jobbal pedig a vezetés többi műveleteit végzik. Az első panaszok a volánt tartó kéz oldalán jelentkeznek. Ezt legtöbben hűlésnek vagy reumás bántalomnak tartják, a vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy ezek a panaszok legtöbbször a kar izom- zatának tartós megfeszítésével, s az ennek következtében kialakuló ideg- rendszeri elváltozásokkal hozhatók kapcsolatba. Gyakori panasz a nyak- és váll- fájdalom is. Ennek az oka ugyan­csak nem meghűlés; a tartósan ösz- szehúzódott hátizomzat a csigolyák Tavaly is igyekezett a Pest me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács a társadalom legszélesebb rétegeit be­vonni balesetmegelőzési tevékeny­ségébe. Ennek a célnak a megvaló­sításáért rendezték meg a Nemzet­közi Iskola Kupa és az Ifjúsági Köz­lekedésbiztonsági Kupa versenymoz­galmat is, melyeknek keretében ket- tőszázharmincöt oktatási intézmény 17 ezer 296 tanulója szerepelt. A közlekedési úttörők továbbképzését — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — a roppant népszerű bánki táborban tartották. A Pest megyei Hírlap hasábjain az ifjúság számára meghirdetett KRESZ-TOTÓ igen népszerű volt, akárcsak a győztesek számára kiírt vetélkedő. A tavalyi év első félévében 12,7 százalékkal csökkent a gyermekek által okozott balesetek száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ha­sonló mértékben csökkent a balese­tet szenvedett gyerekek száma is. A Vezess baleset nélkül verseny­mozgalomban százhetvenkét vállalat, termelőszövetkezet és állami gazda­ság 8 ezer 493 gépkocsivezetője kap­csolódott be. akik több mint 400 millió kilométert tettek meg. Az elő­ző évi 55 sérüléses balesettel szem­ben tavaly 26 ilyen fordult elő. Megrendezték a szakterületek KRESZ-vétélkedők sorozatait is és ezek első helyezettjei összemérték tudásukat a Pest megyei Hírlap által kiírt Szuper Kupa keretében is. Részt vett a PmKBT a gödöllői honvédelmi napon, Pusztavacson a béke és barátság fesztiválon, a Du­nakanyar SZOT-üdülőinek vetélke­dőjén, az augusztus 20-i monori köz­ponti megyei ünnepségen és Duna­keszin az országos közlekedésbizton­sági napon. Az elnökségi ülés megfelelőnek ítélte az előző évi munkát, a gyalo­gosok közlekedésbiztonságának nö­veléséért, a közlekedők közötti part­neri viszony javításáért a balesetek és ezen belül a gyermekbalesetek számának csökkentéséért végzette­ket, a baleset megelőző és oktató-ne­velő propagandatevékenységet. Az idei feladatokat is hasonló cél­kitűzésekkel lehet jellemezni és a korábbi jól bevált gyakorlatot kell folytatni. Fontos szerepet kap az idei munkában is az ifjúság köré­közti porckorongra nagy nyomást gyakorol. Ilyen körülmények között idő előtt bekövetkezik a porckoron­gok elfajulása. A gázpedál állandó nyomása a jobb láb izmaiban okoz görcsöt. A görcs által kiváltott fáj­dalom a gerincvelőben egyéb idegek­re is áttevődik, s heves derék-, va­lamint alsó végtagfájdalmat idéz elő. A súlyosabb autós betegségek fő­leg azoknál jelentkeznek, akik éven­te harmincezer kilométernél' többet autóznak, illetve gyakran tesznek nagy távolságú utakat megszakítás nélkül. A szakemberek szerint ezek a ká­rosodások megelőzhetők. Ennek egyik feltétele azonban, hogy a jár­művezetők megértsék; maguknak ártanak, ha mindenhová kocsin utazva megfosztják a szervezetet az élettanilag szükséges minimális moz­gástól, napi 30—40 perces könnyű sétától. Akik rendszeresen végeznek hosz- szú, fárasztó autóutakat, izmaik görcsös állapotát tornagyakorlatok­kal lazíthatják fői. A hosszú autó­utakat egyébként is ajánlatos több­ször megszakítani, rövid sétát tenni, néhány térd- és törzshajlítást, erő­teljes karmozgást végezni. Ez nem­csak a mozgásszervi betegségek meg­előzése miatt fontos, hanem meg­akadályozza az idegrendszer kime­rülését is, pihentet és felfrissít ben végzendő közlekedési nevelés, amelynek különös hangsúlyt ad, hogy az ENSZ nemzetközi ifjúsági évvé nyilvánította 1985-öt. Nem volt kellően eredményes az ittas vezetés elleni korábbi tevé­kenység, ennek javítása érdekében erősíteni kell az együttműködést a rendőri, társadalmi szervekkel, mun­kahelyi és lakóközösségekkel. Ezért a Pest megyei Hírlap hasábjain lét­rehoztuk a Fekete sarok című rova­tot, melyben közzétesszük azok névsorát, akiknek járművezetői en­gedélyét ittas vezetés miatt vonták be. Az elmúlt időszakban a legtöbb ilyen Nagykáta és Gödöllő térségé­ben volt, 40—40 esettel. Ezután a sorrend Dunakeszi (36), Vác (35), és Cegléd (30). Utánuk a negatív sor­rend: Szentendre (25), Monor és Ráckeve (20—20), Nagykőrös (17), Dabas (13), és Buda (7). Érd környékén nem vontak be jo­gosítványt ittas vezetés miatt az év első harmadában. Az átépítés alatt álló 2-es számú főútvonalon fokozott balesetveszély MIT KELL A BIZTOSÍTÓ TUDOMÁSÁRA HOZNI? Saját érdekében kérjük, hogy 15 na­pon belül az alábbi változásokat írja meg nekünk; — ha lakhelye megváltozik, — ha gépjárművének alváz- vagy motorszáma megváltozik, — ha a gépjárművet rendszeresen gépjárművezetői oktatásra vagy vizsgáztatásra használják, — ha a gépkocsit iparszerűen áru-, illetve személyfuvarozásra hasz­nálják, — ha motorkerékpárjára utólag ol­dalkocsit fel-, illetve leszerel, — ha járművét eladja vagy elaján­dékozza, tehát más lesz a tulaj­donosa, — ha a járművet a forgalomból ki­vonják. MI A TEENDŐ ÖSSZEÜTKÖZÉS, KOCCANÁS, KARAMBOL UTÁN? Győződjünk meg arról, hogy szemé­lyi sérülés történt-e? Ha igen, akkor azonnal hívjuk ki a mentőket, és ér­tesítsük a rendőrséget. Ha az ese­ménykor keletkezett együttes kár meghaladja a 15 ezer forintot, akkor is hívjuk ki a rendőrséget. Ha a kár ennél kisebb, vagy nem történt sze­mélyi sérülés, amennyiben mi vá­gyónk a hibásak, töltsük ki a gép­jármű kárbejelentő lapot (egyes ro­vatait már otthon előre is ki lehet tölteni, így ezzel sok időt takarítha­tunk meg). írjuk le a tényállást, is­merjük el a károkozás tényét, idő­pontját, helyét és azt is írjuk rá, hogy milyen rendszámú járműnek okoztunk kárt. Ha nincs nálunk kár- bejelentő lap, akkor a betétlap is megteszi; de ezen is meg kell jelölni a tényállást, a kárt szenvedett jár­mű rendszámát, a károkozás idő­pontját, és az aláírásunk elé írjuk oda: „A kár az én hibámból történt, felelősségemet elismerem.” Ha a ká­rosult személyesen nincs jelen, a kárt okozó köteles személyi adatait és a jármű rendszámát erre alkal­mas módon hátrahagyni, s a kárese­ményt haladéktalanul az Állami Biztosítónak bejelenteni. A jól kitöltött kárbejelentő lap vagy betétlap meggyorsítja a kárrende­zést. Megsérülhet gépkocsink úgy, hogy az utat nem tudjuk tovább folytatni; ebben az esetben a biztosító megté­ríti a biztosítási esemény kapcsán a sérült jármű indokolt szállításával, vontatásával, idegen helyen történő tárolásával, őrzésével felmerült költ­ségeket HOGYAN KELL A KÄRT BEJELENTENI? Az ön érdeke, és a szerződésben vállalt kötelezettsége is, hogy a biz­alakult ki, ennek csökkentésére is lépéseket tesz a PmKBT. Hasonló a helyzet az 51-es úton. Az 1-esen örvendetesen csökkent a balesetek száma. Bár a megye területén összességé­ben csökkent a balesetek száma, a halálos végződésűeké 170-ről 193-na nőtt. Általában jellemző, hogy a balesetek súlyossági foka növekedő tendenciát mutat. Ennek oka, hogy egyre nagyobb arányban a személy­gépkocsi-vezetők az okozók, és a se­gédmotorkerékpárok és motorkerék­párosok által előidézett balesetek száma is nőtt. A leggyakoribb bal­eseti okok; a sebesség nem megle­lő alkalmazása, az előzés szabályai­nak megszegésíe, az elsőbbségi jog meg nem adása, és a kanyarodási- és irányváltoztatási szabályok meg­sértése. Ezek közül a relatív sebes­ség helytelen megválasztása több mint az esetek felében volt kiváltó ok. A baleseti helyzet és a balesetek főbb okai jól mutatják, hogy hol van még fokozottabb fölvilágosító és nevelő munkára szükség, s ez hatá­rozza meg a Közlekedésbiztonsági Tanács idei feladatait tosítási eseménynek minősülő kár­esetet követően az Állami Biztosí­tó bármely kárfelvételi, kárrendezé­si egységét két napon belül értesít­se, s a gépkocsi megtekintését mi­előbb lehetővé tegye. Az Állami Biztosító gondoskodik arról, hogy szakértője a kárt felmérje. A lo­pást és a rablást az illetékes rend­őrhatóságnál is be kell jelenteni. A kártérítést akkor fizetjük, ha az el­lopott, elrabolt jármű, alkatrész, tartozék, illetve a járműben tartott — belföldön ellopott — személyi használati tárgy, útipoggyász, á rendőrségi bejelentéstől számított hatvan nap alatt nem kerül meg; előbb abban az esetben, ha a nyo­mozást megszüntető határozatot a biztosítónak bemutatta. A kár bejelentésekor vigyük ma­gunkkal a jármű forgalmi engedé­lyét, a jogosítványt, a CASCO-köt- vényt (a díjfizetést igazoló nyugták­kal együtt), s amennyiben van, a ta­núnyilatkozatot, a rendőrségi hatá­rozatot is. Utánfutó esetében szükség van a vontató gépkocsi vezetőjének jogo­sítványára, a vontatott jármű for­galmi engedélyére, a CASCO-bizto- sítási kötvényére s az utolsó díjfize­tésről szóló igazolásra. MILYEN KÁRTÉRÍTÉSI MÖDOK VANNAK? A legegyszerűbb a számla nélküli, azaz gyorsított kárrendezés. Ennek alkalmazásával azokat a károkat té­rítjük meg és fizetjük ki, amelyek összege nem magasabb a jármű új­kori beszerzési árának 20 százaléká­nál legfeljebb azonban 30 ezer fo­rintnál. Ha önnek a gépkocsija sé­rül meg, akkor az „ÁB—Autójavító üzem” szerződésen alapuló együtt­működéses számlás-kárrendezést is kérheti. Ennek az a lényege, hogy az ügyfelek az autójavító vállalatok telephelyein létesített ÁB-kárfelvevő egységek segítségével egy helyen el­végeztethetnek mindent, a kárbeje­lentéstől a gépkocsi kijavíttatásáig. Ebben az estben a javítóipari számla alapján önnek a megállapított kár­összegből csak a kár 10 százalékát, de legkevesebb a vállalt önrészt, és ha van, az ún. értékemelkedés ősz- szegét, valamint a káreseménytől független javítások ellenértékét kell kiegyenlítenie; a többit a javító és a biztosító egymás között rendezi. Ha ön magánkisiparosnál, illetve olyan szövetkezetnél vagy autójaví­tó vállalatnál kívánja járművét rendbehozatni, ahol nincs kihelye­zett AB-kárf el vétel, akkor az úri. számlás árrendezést veheti igénybe. A biztosító a kárt a számla ellenőr­zése után fizeti ki. Az Állami Biztosító tájékoztatója FONTOS TUDNIVALÓK A jó közérzet a biztonság teltétele EGÉSZSÉG A VOLÁN MÖGÖTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom