Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-05 / 80. szám

1985. Április 5., pi^ítek 3 A hévizgyörkiek népviseletbe öl­töztetett babával kedveskedtek a delegáció vezetőjének A bolgár delegáció tagjai — bal oldali képünkön — a gödöllői I.enln-szobnr talapzatán helyezték el a ke­gyelet virágait. Ligeti Károly szobrát az Omszki parkban — jobb oldali felvételünkön — az omszki delegáció koszorúzta meg Kecskés József a művelődési központ Igazgatója tájékoztatja a vendé­geket az Intézmény munkájáról, mellette Balázs Gézáné, Krasznal La­jos és Nyikolaj Djulgerov Viszontlátásra Koprívscsicában! HASONLÓ HÜLT, JELEN (Folytatás az 1. oldalról.) ben is 800 ezren kerestek fel. A séta közben, a látogatás ideje alatt, majd a Nosztalgia presszóban — a program befe­jező állomásán — is jutott idő arra, hogy a kedves vendégek, kísérőik, házigazdáik eszme­cserét folytassanak a város fejlesztéséről, a kisvállalkozá­sok idegenforgalmunkban be­töltött szerepéről, művészet- és gazdaságpolitikai kérdések­ről. ★ A színpompás díszszemle után bulgáriai testvérmegyénk Nyikolaj Djulgerov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Szófia megye első titkára vezette kői­den lehetséges eszközt felhasz­nál, de megmarad a jó ízlés ha­tárain belül. Nem akar többet, mint ami ettől a meghatároz­hatatlan műfajtól elvárható: hatásos látványt: Olyat, ami érzelmeket kelt, s a figyelmet nemzeti történelmünk sorsfor­dulóira irányítja, hovatartozá­sunkat erősíti, a múltat példa­ként állítja. Mert, „A harcot, amelyet őseink vívtak, / béké­vé oldja az emlékezés / s ren­dezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés.” M. N. P. Tájékoztatót hallgattak meg Gödöllő és a környék telepü­léseinek gazdasági fejlődésé­ről, a politikai munka idősze­rű kérdéseiről. Délután Gö­döllő volt a Pest megyei Iá­A\Kovács Margit Múzeumban az omszki delegáció mányairól. Innen indult ugyan­is 1876 áprilisában a később oly tragikusan elbukott, oszmá­nok elleni fegyveres felkelés, amelyet a bolgár történetírás az újjászületés kezdetének tart. A nagyhatalmak felfigyeltek a hősies küzdelemre, s a későb­bi oszmánok elleni fellépésben a koprivscsicai eseményeknek jelentős szerepük volt. E hazafias szellemnek kö­szönhető, hogy a második vi­lágháborúban már 1941—42 fordulóján az országban elő­ször itt, a magas hegyekben kezdték meg a harcot a parti­zánok a fasiszták ellen. A tanácselnök szerint a két város előtt álló feladatok szin­tén hasonlóak. Náluk is rop­pant fontos a műemlékvéde­lem, a turistaforgalom illő fo­gadása, a településen született költőknek, íróknak, szabadság- harcosoknak járó megbecsü­lés, tisztelet megadása, a ha­ladó hagyományok ápolása. Szeretnék modernizálni a fel­dolgozóipart, a mezőgazdasági kombinátot. A környék nagyon alkalmas a téli sportok űzésé- re, ezért megkezdték a sípályák építését. ötévenként Kop- rivscsicában rendezik az önte­vékeny táncosok és énekesek országos találkozóját. Ez nagy kulturális sereg­szemle, ezért a tanácselnök és kísérete ebben az időben sze­retné vendégül látni a szent­endrei delegációt. Immár ne­gyedszer. Befejezésül Nikoláj Vaszilev Vaszilev ezt mondta: — Kellemes itt nekünk, ba­rátok között. Örülök annak, hogy a megye politikai napi­lapjában is megköszönhetem a szívélyes fogadtatást, a min­den percben megnyilvánuló fi­gyelmességet. Viszontlátásra Koprívscsicában! ___ y. m. dött sége folytatta Pest megyei látogatását. Krasznai Lajos, az MSZMP Központi Ellenőr­ző Bizottsága Titkárságának tagja, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára kíséreté­ben először Isaszegre autóz­tak, ahol Balázs Gézáné, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese, Herczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első titkára, Papp István, a gödöllői Városi Tanács elnöke és Tollner György, a BUVAD vezérigazgatója fogadta a ked­ves vendégeket. togatás következő állomása. Útjuk a művelődési köz­pontba vezetett, ahol Kecskés József igazgató ismertette meg őket a művelődési köz­pont munkájával, majd meg­tekintették az intézmény szín­háztermét. Itt a küldöttség virágot helyezett el Varga Imre szobrászművész Len in­szobrának talapzatára. Este a szovjet, a bolgár és az NDK-beli testvérmegyéink küldöttségei Pest megyei ve­zetőinek kíséretében, a Ma­gyar Állami Operaházban megtekintették Beethoven Fi- delio című operáját. vég, a tánc az, ami megaka­dályozta, hogy az élőképek so­ra üres vásári romantikába csússzon. A népes szereplőgárdában éppen úgy megtaláltuk ismert popénekeseinket — Vikidál Gyulát, Deák Bili Gyulát, Var­ga Miklóst és Nagy Ferót —, mint nagy színészeinket, Bes­senyei Ferencet, Kállai Feren­cet, Sinkovits Imrét, Kozák Andrást. Koltay Gábor ismét bebizo­nyította, hogy jó érzéke van a tömegeket mozgató, látványos produkciók rendezéséhez. Min­„Hunor ága hun fajt nemzett l Magyaré a magyar nemzet’’ , Kedves vendégeket köszönt­het lek' ezekben a napokban Szentendre lakói. A testvérvá­ros Koprivscsica tanácselnöke, Nikoláj Vaszilev Vaszilev, Pa- raskeva Brajkova Szertova, a koprivscsicai erdőgazdaság, Il­letve Vaszil Jordanov Nikolov, az ottani autóbázis pártalap- szervezetének titkára vesznek részt a felszabadulásunk 40. év­fordulója tiszteletére szervezett ünnepségsorozaton. A bolgár város tanácselnöke kérdéseinkre válaszolva el­mondta, hogy a Szentendre és Koprivscsica közötti kapcsola­tok 1981 óta egyre gyümölcsö­zőbbéit. A delegációk eddig a műemlékvédelemről, a városfej­lesztés, a partirányítás, az üzemszervezés kérdéseiről cse­rélték ki tapasztalataikat. A jö­vőben viszont felnőttek és gye­rekek fognak üdülni a Fekete­tenger partján, illetve a Duna­kanyarban. „Föltámadott a tenger, / A népek tengere”. A két település között sok a hasonló vonás. Koprivscsica Szófia megyében, a fővárostól 100 kilométerre fekszik a Bul- gár Középhegységben, maga­san a tengerszint felett. Turisz­tikai központ, az ország város­múzeuma. Az utcáiban, terein építészeti remekek állnak a múlt századokból. Iskolaváros. Lakosainak száma négyezer. A levegője kitűnő, mert óriási er­dők veszik körül. Az ipára kör­nyezetkímélő, mint Szentend­réé. Elsősorban a fafeldolgo­zás és a közlekedés központja. A két település történelmi múltja szintén kínál párhuza­mokat. Koprivscsica is közép­kori város, amely a 18. század­ban az oszmán fennhatóság béklyóiban elveszti hajdani ki­váltságait. A lakosság közmű- vességgel és kereskedelemmel próbálja megkeresni a kenye­rét. Újabb fellendülés csak a felszabadulás után következik be. Nikoláj Vaszilev Vaszilev büszkén mesél a festői kisvá­ros lakóinak forradalmi hagyó-. Könnyedség és játékosság FERGETEGES LÁTVÁNY Ismerős dallamok csendültek fel, áradt az ének, felidézve egy távoli táj, Szibéria világát. A táncosok egyszerre szilaj és lírai mozgása elárulta, miként élnek, hogyan gondolkodnak aa ott élő emberek. A fiatalos lendületet, a modemre valló érzé* kenységet a főiskolás lányok mozgása képviselte. Csaknem egy hetet töltött a hazánk felszabadulása 40. év­fordulójára érkezett Barátság együttes Pest megyébe. Szűkebb pátriánk több színpadán felléptek, megnyerve a közönség tet­szését. Szereplésük fénypontja a százhalombattai központi ünnepség volt. A Dunai Kőolajipari Vállalat színháztermében, a teret jól kihasználva, a műsorszámok a maguk teljességük­ben kibontakozhattak. Barátság az együttes neve, de csak nemrégen nevezték el magukat így. Ugyanis az omszki csoportokból verbuválódtak magyarországi vendégszereplésre. A testvérmegye amatőr cso­portjaiból a legjobbak mutatták be tudásukat. Elhozták da­laikat, táncaikat, megszólaltatták a mozgáskultúra legújabb irányzatait. A népművészetet a Metyelica táncegyüttes mutatta be magas fokon. Metyelica azt jelenti, hóvihar. Jellemző az elne­vezés, mert könnyedek, mint a hó és olyan gyorsan forognak, mint a szél. A legjellemzőbb, hogy az orosz néptáncból a játé­kos motívumokat emelték ki. A Téli játékok koreográfiája bőven tartalmaz akrobatikus mutatványokat. Megszoktuk, hogy az orosz néptánc látványossága a sok-sok ugrás. Mégis ritkán láthatjuk eredeti előadásban, ilyen szépen komponáltam A közös táncban szerepet kap az egyéniség is. Ki-ki megmu­tathatja, mire képes. A lányok pörgését alig tudjuk követni, összefolyik a sokféle mozdulat, káprázatos látványt nyújtva. A Kanalas táncnál a fiatalság pajkossága, jókedve adta a len­dületet. S hogy az elnevezéshez hűek legyenek, a fakanalak csattogatásával ütötték a ritmust. Tánctudás és megfelelően átgondolt, következetesen véghezvitt koreográfia jellemzi a csoportot. Ügy mutatják be apáik szokását és táncát hogy köz­ben továbbfejlesztik, a 'színpadi törvényszerűségeknek meg­felelően megemelik. A modern mozgásvilágot az omszki testnevelési főiskola diákjai képviselik. A balett és a művészit torna motívumai öt­vöződnek táncaikban. Különösen a lírai hangvételű műsorszá­mok; — mint az Ábránd, vagy az Érzelem — hatnak a közön­ségre. Meglehetősen újszerű, amint a torna és a tánc elemeit ötvözni tudják. Ezúttal az énekesek nem csupán a táncokat kötötték össze. A legkülönbözőbb műfajokból válogatták da­rabjaikat. Számunkra különösen kedves volt a csárdás ritmusaira előadott tánc. Az előadás közben egyre inkább megfogalmazó­dott, hogy a dal, a tánc nyelvén megérthetjük egymást. Oly módon sikerül kifejeznünk gondolkodásmódunkat, úgy lehet gondolatokat közvetíteni, hogy nem akadály a nyelvi nehézség. Néhány napot töltött a testvérmegye együttese hazánkban. Találkoztak a tápiószecsői hagyományőrző együttessel, a nagy- kátai néptáncosokkal, hosszú sora lenne számbavenni, még merrefelé jártak. A művészet segítségével közelebb kerülhet­nek egymáshoz az emberek, jobban megismerhetik egymást; Er. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom