Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-04 / 79. szám

PEST MEGYEI VILÁG PRCIETÁHJM, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 75. SZÄM Ára: 2,20 farhat 1983. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK FELSZABADULÁSUNK ÉVFORDULÓJÁN Hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából szerdán reggel ün­nepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös zászlaját a gellért­hegyi Felszabadulási emlékműnél. Zászlófelvonási ünnepséget tartottak szerdán reggel a Parlament előtt a Kossuth Lajos téren is, ahol ugyan­csak ünnepélyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással vonták fel az ál­lami zászlót. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa, és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa szerdán délelőtt koszorúzási ünnepsé­get rendezett Budapesten, a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél és a magyar hősök emlékművénél, a Hő­sök terén. A Szabadság téren a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után á Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke helyezett koszorút az emlékmű ta­lapzatára. Az MSZMP Központi Bi­zottságának koszorúját Kádár Já­nos, az MSZMP főtitkára és Németh Károly főtitkárhelyettes helyezte el. A Minisztertanács nevében Lázár György, a kormány elnöke és Maróthy László miniszterelnök-helyettes koszorúzott. Ezután a jubileumi rendezvényekre hazánkba érkezett külföldi párt- és kormányküldöttségek vezetői helyezték el a megemlékezés virágait. Az emlékmű talapzatán elhelyezték a hála és a megemlékezés koszorúit a társadalmi és tömegszervezetek képvi­selői: a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Pozsgay Imre főtit­kár, a Szakszervezetek Országos Taná­csa képviseletében Gáspár Sándor el­nök, a KISZ Központi Bizottsága ne­vében Hámori Csaba első titkár, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták Szövet­sége képviseletében Ispánovits Márton főtitkár, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság képviseletében Bíró Gyula fő­titkár, a Magyar Úttörők Szövetsége nevében Varga László főtitkár koszorú­zott. A magyar fegyveres erők képvi­seletében Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter, Kamara János belügyminiszter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka ko­szorúzott. A zászlókkal díszített Hősök terén is elhelyezték a hála virágait. A koszorúzási ünnepségeken részt vett Aczél György, Grósz Károly, Ha­vasi Ferenc, Övári Miklós, Sarlós Ist­ván, Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Berecz János, Pál Lénárd és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai; továbbá a Központi Bizottság, az Elnö­ki Tanács és a kormány számos tagja. Ott volt politikai és társadalmi életünk sok más vezető személyisége. Részt vett az ünnepségeken a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője is. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából, eredményes szakmai és közéleti tevékenység elismeréséül, az állami és társadalmi élet különböző te­rületein dolgozóknak és a fegyveres testületek tagjainak kitüntetéseket ado­mányozott. A kitüntetettek egy csoport­jának Losonczi Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán délben, az Ország­ház kupolacsarnokában nyújtotta át az érdemrendeket. Az ünnepségen meg­jelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP fő­titkárhelyettese, a Politikai Bizottság­nak tagjai, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (A kitüntetet­tek névsorát a 4. oldalon közöljük.) A felszabadulás évfordulója alkalmából díszünnepséget rendeztek az Operaház­ban. Politikai nagygyűlést rendeztek Százhalombattán FÉNYE BEVILÁGÍTJA AZ UTAT * százhalombattai ünnepség elnöksége. Az első sorban balról Jobbra: Zlmányl László (a százhalombattai vá­rosi pártbizottság első titkára), Lénárd László (a Pest megyei pártbizottság titkára); Nyikolaj Djulgerov, Balogh László; dr. Cseíiák Judit; Krasznai Lajos; Szergej Manjalun; Nagy Sandorne (a megyei pártbi­zottság titkára); Hans Albrecht; dr. Arató András (a megyei pártbizottság titkára). Ugyancsak az elnök­ségben íoglalt helyet Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára, Rabóczi László, a HNF megyei bizottságának ° titkára, Halasi Márton, a KISZ megyei bizottságának első titkára is. Barcza Zsolt felvétele Negyven évvel ezelőtt ha­zánk egész területén elhallgat­tak a fegyverek, felszaba­dult Magyarország. E népünk, s nemzetünk történelmében mérföldkövet jelentő napra, ^szabadulásunk negyvenedik évfordulójára emlékezve teg­nap, a kora délutáni órákban Százhalombattán a Dunai Kő­olajipari Vállalat színházter­mében került sor Pest megye központi ünnepségére. Zsúfo­lásig megtöltötték a széksoro­kat, a munkahelyi közösségek, szocialista brigádok vezetői, képviselői, a megye, a váro­sok és városi jogú nagyközsé­gek párt-, állami és tömeg­szervezeti vezetői. A politikai nagygyűlést két órakor Krasznai Lajos, az MSZMP KEB Titkárságának tagja, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára nyitotta meg. Rövid bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a magyar történelem kiemelke­dő dátumához érkeztünk el most, amikor felszabadulá­sunk negyvenedik évforduló­ját köszöntjük. Az előző he­tekben, hónapokban Pest me­gye városaiban, és a legki­sebb községében egyaránt megemlékeztek az adott hely­ség felszabadulásáról. Jászka- rajenő volt az első település, a megyében, melynek a szov­jet katonák elhozták a szabad­ságot, s innen indult el 1984 október utolsó napján az a staféta, melynek lángja bevi­lágította a felszabadítók egy­kori útját. Április 4-ét kö­szöntve — utalt rá — bará­taink, a testvérmegyék küldöt­tei is velünk ünnepelnek, örülnek szocialista építőmun­kánk eredményeinek. Az emlékműveken, a síro­kon elhelyezett első tavaszi virágok pedig népünk háláját fejezik ki azok iránt, akik a legdrágábbat, életüket adták szabadságunkért. S ma azok előtt is tisztelgünk, akik itt­hon antifasiszta ellenállóként az újjászületésért harcoltak, ontották vérüket. Ezután a je­lenre utalva pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére ki­bontakozott Pest megyei munkaversenyről szólt, s ge­nerációk képviselőiről, akik e történelmi évfordulót velünk köszöntik. Krasznai Lajos üdvözölte ezt követően az ünnepségen részt vevő, az elnökségben helyet foglaló Szergej Manja- kint, az SZKP Központi Bi­zottságának tagját, az Omszk megyei pártbizottság első tit­kárát, Nyikolaj Djulgerovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága tagját, a Szófia megyei pártbizottság első titkárát, Hans Albrechtét, Dr. Csellók Judit ünnepi beszédét mondja a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának tagját, a Suhl megyei pártbi­zottság első titkárát, valamint Alekszander Koszicin vezérőr­nagyot, a Szovjetunió Hősét, aki negyven évvel ezelőtt részt vett Százhalombatta és térsé­gének felszabadításában. Kö­szöntötte, majd felkérte dr. Csehák Juditot, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Minisztertanács elnök- helyettesét ünnepi beszédének megtartására. Ünnepi köszöntőjében dr. Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a rész­vevőket emlékeztette arra, hogy felszabadulásunk s fel­szabadítóink a történelmi sorsforduló feltételeit terem­tették meg. A magyar szabad­ságharc, 1848—49, majd 1919 eszméinek, elképzeléseinek valóra váltásából, egy világot átfogó küzdelemből sarjadt szabadságunk. Véráldozatok árán, hiszen partizánok, ellen­állók, s számukat tekintve két „magyarországnyi hősök" éle­tét követelte szabadságunk. S mellettük csehek, bolgárok, angol, amerikai antifasiszták harcoltak Európa harcterein a felszabadulásért. Népünk negyven év alatt, bejárt útja a felemelkedés út­ja. Még akkor is ha voltak buktatók, kitérők. Negyven évvel ezelőtt, a békés, lelkes építőmunka kezdetén a tettek­re sorakozók élén ott voltak a kommunisták, a munkások, a parasztok, a haladó értel­miségiek. Romeltakarítás, a termelés megindítása, a köz­ellátás biztosítása nevükhöz, tevékenységükhöz fűződik. S 1948-ban a két munkáspárt egyesülésével eldőlt a hatalo­mért folytatott harc. Munka­sikerek, eredmények kapcso­lódnak ezekhez az évekhez, a személyi kultusz mellett is. Tény, hogy ekkor teremtettük meg a mai fejlett ipar és me­zőgazdaság alapját s a nem­zeti egységet. Ma pedig az eredmények között tartjuk számon az ötnapos munkahe­lyet, a társadalmi gondoskodás bővítését, s azt, hogy az or­szággal együtt Pest megye is sokat, nagyon sokat fejlődött. Elég csak azt idézni, hogy öt év alatt tizennyolc százalék­kal több jutott a település- fejlesztésre, s a művelődési, a szociális ellátottság az orszá­gosnál jobban fejlődött Pest megyében. A társadalmi mun­ka értéke pedig 4,7 millió. De nem mondhatjuk, hogy mindent elértünk, és az is tény, hogy a szocializmus épí­tése nem lett sem könnyebb, sem egyszerűbb. Vannak a mindennapi munkánk során gondjaink. A foglalkoztatottság teljes, de még nem elég hatékony. Gazdasági helyzetünket nehe­zítik az elavult termelési mód­szerek és berendezések, gon­dolkodásunk megkövesedett vonásai. Nem értük még el, hogy aki többet tesz a köz ja­vára. az többet is kapjon ér­te. A közvélemény ma éret­tebb, politikusabb, magasabb szinten gondolkodó mint ko­rábban, erősödött a társada­lomban a szocialista gondol­kodás. Ugyanakkor az utóbbi időben teret nyert a közügyek iránti közömbösség, több lett köztünk az önző, csak magával törődő ember. Széles körű szociális gondoskodás bonta­kozott ki, de még mindig ’ sok Éljen április negyedikéi-a magára maradt,' segítségre szoruló idős ember, akiknek meg kell gondolniuk, hogy mi­re adják ki nyugdíjukat. Tár­sadalmunk szerető gonddal törődik az ifjúsággal, bizako­dással neveli a jövő számára. De nem minden fiatalnak tu­dunk olyan erőt próbáló, va­lóságos feladatot adni, ámely- lyel lemérheti önmaga képes­ségeit, s amely erősíti benne a becsületes munka, a közös­ségi magatartás és felelős­ségvállalás erkölcsét. Eddig jutottunk egy emberöl­tőnél rövidebb idő alatt. In­nen haladunk tovább és hisz- szük, hogy a lenini eszmék út­ján járva, egységes tenniaka- rással úrrá leszünk jelenlegi nehézségeinken. Hisszük, hogy nemcsak az elszánás, hanem az erő is megvan mindannyiunk­ban ehhez, és a továbblépés feltételei megteremthetők. Tudnunk kell: mindez újra! és újra szükségessé teszi, hogy megnyerjük az emberek bizal­mát, szívét, eszét politikai, cél­jaink kidolgozásához, elfoga­dásához és végrehajtásához. A XIII. kongresszuson elfoga­dott , új, lendületet adó mun­kaprogram csak így válik egész népünk programjává, amely­(Folytatás a 3. oldalon«$’

Next

/
Oldalképek
Tartalom