Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-03 / 78. szám
KIRAKODÓVÁSÁR, NÉPTÁNC, IRODALMI EST SZENTENDRÉN A SZENTENDREI DÖNTŐN VOLT MIT FELFEDEZNI FOLKLÓRFESZTIVÁL VÁSÁRI KOMÉDIA, CSETEPATÉ Nagy sikert aratott a Kék Duna együttes Népdalkörök, népi hangszeresek és néptáncegyüttesek megyei vetélkedője volt a hét végén Szentendrén, a Pest megyei Művelődési Központban. A korábban megrendezett elődöntőkből több, mint húsz együttes került tovább a szentendrei döntőbe. Az öt órán át tartó versenyen hagyomány- őrző együttesek, páva- és népdalkörök, népi hangszeres együttesek és szólisták, gyermek és felnőtt táncegyüttesek mutatták be, hogy milyen változatosan lehet színpadon előadni népzenét és néptáncot napjainkban. Az öttagú zsűri kategóriánként értékelte az együttesek műsorait A népi hangszeresek versenyében díjat nyert Táborfalva, a hagyományőrző népi együtteseknél Tápiószecső együttese. A pávakörök versenyében első díjat nyert a mogyoródi asszonykórus, másodikat a pilisszentkereszti szlovák pávakör, harmadik lett az ipolytölgyesi pávakör. A néptáncegyüttesek kategóriájában első a Tápiómente együttes Nagykátáról. második a Kék Duna Szentendréről és a szigetújfalui német nemzetiségi együttes, harmadik a fóti néptáncegyüttes. Szólótáncosi díjat kapott Ambrus Attila és Skuczi László, a szentendrei néptáncegyüttes tagjai. Kovács Lajos és Foltín Jolán — a zsűri tagjai — néhány szóban értékelték a díjazott együttesek munkáját. A legszebb műsonszámokból gálaműsort állítottak össze, amely április 14-én 10 órakor látható a szentendrei művelődési központban, A díjakat a gálaesten osztják ki. Sz. A tavaszi fesztivál sikeréhez már csak a tavaszi idő hiányzott — a végére az is megjött. Vele jöttek a kíváncsiskodók is a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. Már délelőtt egymás után soroltak be a gépkocsik a parkolóba, a buszok hatalmas hullámokban ontották a látogatókat. A szervezők nem bíztak semmit a véletlenre: a kapuban bohócok, komédiások fogadták a betérőket, a hangosbeszélő pedig vég nélkül ontotta az információkat, hogy hol mit lehet, érdemes megnézni. Volt miből választani, mert a Felső-Tiszavidék tájegységében falusi kirakodóvásár, szí- nielőadás, bohócműsor, pásztorkutya-bemutató, a Kisalföld tájegységben pedig a működő kézműves műhelyek tartogattak izgalmakat, élvezetet, szórakozást. TAGRA NYÍLT SZEMEK A vásártéren támadt a legnagyobb csődület, ahol fazekasok, kosárfonók, mézeskalácsai ok, fafaragók, hangszerkészítők, rézművesek és -bőrösök kínálták a portékáikat. Sokan nézegették kedvtelve a gyöHogy Is kell ezt csinálni? nyörűen hímzett erdélyi blúzokat, szoknyákat, kendőket, amelyeknek készítői egyenesen Szamosújvárról érkeztek. Volt mit (újra) felfedezni. A gyerekek tágra nyílt szemekkel, a kérdésekből nem. kifogyva bámulták a falusi múlt emlékeit, a gémeskutat, a szárazmalmot és órákig tipród- tak a befűtött kemence körül, ahol kenyértésztából ízletes lángost sütöttek. A vásárból nem hiányzott a komédia sem, erről a fiatalokból álló budapesti Görgő amatőr együttes gondoskodott. A vaskos tréfákat sem nélkülöző felhőtlen bolondozás a részeges vargáról és eszes feleségéről szólt, aki igen csalafinta módon szoktatja le urát az ivásról. Az egybegyűltek egy kis vásári csetepaténak is részesei lehettek. No nem kell valami komoly ösz- szezördülésre gondolni, mert ez is csak játék volt. A korabeli történetek alapján összeállított műsorban pásztorlegények, lompos komondorok mérték össze erejüket a városi ficsúrokkal és négylábú kísérőikkel. JÁRT A SZÖVŐSZÉK A Kisalföld tájegységben is zajlott az elet. Járt a szövőszék a jánossomorjai lakóházban, előtte az udvaron koronSzól a gitár, száll az ének: bohóc- műsor gyerekeknek Erdőst Agnes felvételei gozók ügyeskedtek. Tüzet csiholt a fújtató, üllőn formálódott a szög a szilsárkányi ko- vácsműhelyíben. A szomszédban mázas cserépedényekben kuglófot sütöttek és sokan megízlelték a friss, illatos mézeskalácsot. ELISMERŐ KRITIKA Jó ötlet volt a szabadtéri fbúzeumot is -bevonni a tavaszi napok rendezvényeibe. Maga a látvány Volt az elismerő kritika: késő délután tikkadt szülők rángatták eleven gyerekeiket a kijárat felé. K. L. IRODALMI HANGVERSENY A NYUGHATATLAN FŐISPÁN EGY IGAZ EMBER Időszerű könyv A nyughatatlan főispán, Bicskei Gábor második kötete. Az ünnepi számvetés napjait éljük: visz- szatekintünk, honnan hová jutott az ország negyven esztendő alatt. A gyarapodást statisztikákkal könnyű regisztrálni, a számok meredeken emelkedő vonalat rajzolnak elénk. Sokkal nehezebben érhetők tetten az emberi sorsok. Az életutak nem mindig ívelnek töretlenül felfelé. Az ünnep perceiben illendő rájuk is gondolni — élőkre és már nem élőkre —, akik formálói, alakítói voltak az elmúlt négy évtizednek. Ilyen tisztelgés Bicskei Gábor könyve Földi István előtt. Kanyarokkal, kitérőkkel és bukásokkal tarkított életút, mindig egy cél érdekében, ß fiatal gazdasági cseléd 19-ben vöröskatonának áll. Majd kubikos lesz és szociáldemokrata. Sztrájkok, letartóztatások, Illegalitás. A felszabadulást követő napokban megalakítja a kommunista párt kisújszállási szervezetét, ennek titkára lesz. Pártiskola következik, majd a földosztás irányítása a Jászságban kormánybiztosként. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjának 1946- ban nevezik ki Földi Istvánt. Saját kérésére mentik fel tisztségéből és állítják a megszervezendő Bábolnai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat élére. Innen már nem önként távozik. Ismét kubikos, igaz, csak napokig, utána SZTK-ellenőr Zsámbékon. Azután tanácselnök ugyanitt és Pilisvörösvá- ron. Igazgató lesz megint, több állami gazdaságé egymás után, közben alapszervezeti titkár Zsámbékon. Nyugdíjazása után is aktív szereplője a falu közéletének, egészen tavalyi haláláig. Bicskei Gábor jobb híján dokumentumregénynek nevezi könyvét. Mondhatnánk szociográfiának is, de ez sem lenne igazán találó, mert a szerző nem fest részletes társadalomképet, nem elemzi a korszak eseményeit. Mindez Földi István személyes sorsán keresztül bontakozik ki. Egy ember jellemének, karakterének és hitvallásának bemutatását szolgálja minden: az eredeti dokumentumok, a levelek és a Földi Istvánnal folytatott hosszú, emlékek után kutató beszélgetések. Életrajznak szintén nem nevezhető a könyv. A szerző nem ragaszkodik a szigorú időrendhez. Éveket ugrik előre, majd vissza, egyes dokumentumokat többször is közöl. A szerkesztésmód a munka erényei közé tartozik. A színházi szakember dramaturgiai érzéke mutatkozik meg abban, ahogy Bicskei Gábor rendezi az anyagot. Az eredmény: lendületes ritmusú könyv. A szerző nem titkolja, hogy nagy tisztelője Földi Istvánnak. Nem akar — nem tud — kívülálló krónikás maradni. Személyes, helyenként lírába hajló hangon szól hőséről. Kár, hogy néha a kelleténél többet foglalkozik saját személyével, ennek nem minden esetben érezni a funkcióját. Igaz könyv A nyughatatlan főispán. Egy igaz ember története, M. N. P, HARANG-SZAVAK Ha nyelvünk harangszavát repedtfazékká engedjük zülle- ni, ne csodálkozzunk, ha senki se hallgat ránk és elmerülünk a népek tengerében. Kodály Zoltán figyelmeztető szavai nyomán építette fel harang-szavas estjét Császár Angela a szentendrei galéria színpadon. Nem csupán szavai csendültek fel tisztán, a gondolatok — amelyekkel megajándékozta a közönséget — is mentesek voltak a hamisságtól, a sallangtól. Mondhatnánk, műfajteremtő erő találkozott az ihletettség pillanatával a tavaszi fesztivál estjén. .Mert Császár Angela komolyan vette a bartóki intelmet: csak. tiszta forrásból merített vízzel lehet élni. A népművészet kincsestára jelenti számunkra az alapot, amiből elindulhatunk históriánk, a magyar szellemiség kutatásakor avagy bemutatásakor. A népballadák sajátos megszólaltatásai voltak a műsor sziklakövei. A rossz asszony, Kádár Kata és sorolhatnánk a gyöngyszemeket, amelyek pillérként tartották az előadóest ívét. Vas Istvánt, Balassi Bálintot, Babits Mihályt, Kosztolányi Dezsőt, Karinthy Ferencet, Petőfi Sándort, a magyar irodalom jeleseit hívta segítségül, hegy felmutassa a magyar nyelv értékeit. Azt a kincset, amely nélkül nem létezik nemzet, amely nélkül nem élhetünk egy hazában. A szó tiszta zengéséért csatasorba állók mellett felvillantotta Misztótfalusi Kis Miklós hányatott sorsát. Jelezve, hogy a legtöbb jóakarat és tehetség az irigység, a gáncsoskodás áldozata lesz. Császár Angéla igényesen válogatott, szépen szerkesztett irodalmi és zenei művekkel, rendkívüli szuggesztivitással szólalt meg. Harang-szavain átsütött az aggódó szeretet. Tehetsége, művészete legjavát bontakoztatta ki az előadás során. Er. K. Zsírral, vagy tejfellel? Igazi csemege a kenyértésztából sütött lángos TAVASZI NAPOK /'Isszeállításunk szeretné felidézni, fel” villantani a tavaszi fesztivál színeit. Szerencsére ezúttal csupán a szürke hiányzott a palettáról — persze ezt nem bánjuk. Megint halványodott Magyarország gulyás—csikós romantikája; helyette igaz értékeinket mutattuk fel. Külön öröm, hogy ehhez hozzájárult a szentendrei tavaszi napok rendezvénysorozata is. A hangulatos Duna-parti város tíz napon át kiállításokkal, koncertekkel, előadásokkal és bemutatókkal várta a kül- és belföldi látogatókat. A szálak a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárban futottak össze. — A közönség jól szórakozott, elégedett volt. És a szervezők? Hogyan vélekedik Tóth Béla, az intézmény igazgatója? — Nem ért készületlenül bennünket a Művelődési Minisztérium és az Idegenforgalmi Propaganda Vállalat ajánlata, hogy kapcsolódjunk be a tavaszi fesztivál eseményeibe. Már a tavalyi rendezvény idején is megnőtt Szentendre idegenforgalma, s akkor is programokkal vártuk a vendégeket. Az idén csupán törvényesítettük, rendszerbe foglaltuk, kiegészítettük a vállalkozást. A siker azon is múlott, hogy nem kényszerítettek ránk semmit, a saját lehetőségeinket bontakoztattuk ki. így aztán Budapesten, Sopronban és Szentendrén is más, eltérő ízeket kapott a látogató. Jó érzés volt, hogy mindenki segített, mellénk állt. A szentendrei nyár tapasztalatait felhasználva változtattunk a rendezés módszerén. Míg akkor egy-egy ember csupán a saját területéért volt felelős, addig most kollektív népművelői munka hozta meg a gyümölcsét. A megnyitó napján senki nem volt ideges, mert mindenki tudta a dolgát. — Mit fogadott legszívesebben a közönség? — Még nem készítettünk mérleget, de a visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a szentendrei iparművészek kiállítása és vására tetszett a legjobban. Utána a 40 év legszebb érmeiből és kisplasztikáiból válogatott bemutató következik a sorban. Jól fogadták Császár Angéla előadói estjét, a Cziffra-alapítvány ösztöndíjasainak koncertjét és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum rendezvényeit. — Mindennel elégedett? — A színvonallal, a látogatottsággal igen, a pénzügyekkel nem. A tavaszi fesztivál elsősorban a kulturális rendezvényekre épül. ugyanakkor az idegenforgalom, a vendéglátás fölözi le a hasznot. Komoly összeget fektettünk be, de a néhány forintos belépő díjakból csupán a töredékét látjuk viszont. Igazságtalannak tartom, hogy a kulturális intézmények alig részesülnek a bevételből. Pedig ez lenne az egyik feltétele annak, hogy a következő esztendőkben még jobb, színesebb programot állíthassunk össze. Kövess László
