Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-26 / 97. szám

BÉKÉS JELENT, BIZTONSÁGOS JÖVŐT AZ EMBERISÉGNEK! Varsába érkeitek a delegációk 'Folytatás az I. oldalról) Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter és Milan Vaclavik vezérezredes nemzetvédelmi miniszter. A Román Szocialista Köz­társaság; küldöttségét Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára köztársasági elnök vezeti. A delegáció további tagjai: Cons­tantin Dascalescu, az RKP KB politikai végrehajtó bizottsá­ga állandó irodájának tagja, miniszterelnök, Constantin Ol- teanu — veaérezredes —, az RKP KB politikai végre­hajtó bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter. Ion Stoian, az RKP KB poli­tikai végrehajtó bizottságának póttagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB PVB pót­tagja, külügyminiszter. A Bolgár Népköztársaság delegációja Todor Zsivkovból, a BKP KB főtitkárából, a bol­gár államtanács elnökéből, Grisa Filipovból, a BKP KB politikai bizottságának tagjá­ból, a bolgár kormány elnö­kéből, Petr Mladenovból, a BKP KB politikai bizottságá­nak tagjából, külügyminisz­terből, Dobri Dzsurov — had­seregtábornok —, a BKP KB politikai bizottságának tagjá­ból, nemzetvédelmi miniszter­ből és Dimitr Sztanisevből, a BKP KB titkárából áll. A Német Demokratikus Köztársaságot Erich Honecker, áz NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, Willi Stoph, az NSZEP KB politikai bizottságának tagja, miniszterelnök, Hermann Axen, az NSZEP KB politikai bizottságának tagja, a KB tit­kára, Heinz Hoffmann — had­seregtábornok —, az NSZEP KB politikai bizottságá­nak tagja, nemzetvédelmi miniszter, Egon Krenz, az NSZEP KB politikai bizottsá­gának tagja, a KB titkára, az államtanács elnökhelyettese, Günter Mittag, az NSZEP KB politikai bizottságának tagja, a KB titkára, az államtanács elnökhelyettese es Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter képviseli. A szovjet küldöttség vezető­je Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, tagjai: Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB politikai bizottságának tagja, a minisztertanács elnö­ke, Andrej Gromiko, az SZKP KB politikai bizottsá­gának tagja, a miniszterta­nács első elnökhelyettese, kül­ügyminiszter, Szergej Szoko- lov, — a Szovjetunió marsall- ja —, az SZKP KB politikai bizottságának póttagja, honvé­delmi miniszter és Konsztan- tyin Ruszakov, az SZKP KB titkára. Ugyancsak a lengyel fővá­rosban tartózkodik a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnokságát képviselő kül­döttség, élén Viktor Kulikov marsallal, az egyesített fegyve­res erők főparancsnokával. A Varsód Szerződés tagor­szágainak csúcstalálkozóján a Lengyel Népköztársaságot képviselő delegációt Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a minisztertanács el­nöke vezeti. A delegáció tag­jai: Henryk Jablonski, az ál­lamtanács elnöke, Józef Czy- rek, a LEMP KB politikai bi­zottságának tagja, a KB titká­ra, Zbigniew Messner, a LEMP KB politikai bizottsá­gának tagja, miniszterelnök­helyettes, Stefan Olszowski, a LEMP KB politikai bizottsá­gának' tagja, külügyminiszter és Flórian Siwicki, a LEMP KB politikai bizottságának póttagja, nemzetvédelmi mi­niszter. A lengyel főváros ünnepi Ed-Dahab vezérezredes nyilatkozata Szudánban a népé lesz a hatalom Szudánban fontos változá­sok mentek végbe, új helyzet alakult ki. Ezeket a változá­sokat a- néptömegek mozgal­ma hozta létre — mondta a Pravda és a TASZSZ tudósí­tójának adott nyilatkozatá­ban Abder Rahmán Szuvár Ed-Dahab vezérezredes, az ideiglenes katonai tanács el­nöke. — Most a legközelebbi fel­adatunk az, hogy átadjuk a hatalmat a népnek. A fegyve­res erők, amelyek a nép ré­szét képezik, a nép oldalára álltak. Ed-Dahab tábornok kijelen­tette: a szudániak erősen ér­dekeltek abban is, hogy Szu­dán és a Szovjetunió kapcso­latai javuljanak, fejlődjenek. díszben várta magas rangú vendégeit. A város több pont­ján a Varsói Szerződés tagál­lamainak nemzeti zászlóit tűz­ték ki. A csúcstalálkozó színhelye a minisztertanács palotájának egyik ülésterme lesz. A Var­sói Szerződés tagállamainak küldöttségei egy nagy méretű „V” alakú asztalnál foglalnak majd helyet. Külön asztalnál ül az egyesített fegyveres erők főparancsnokságának delegá-' ciója. A színhely történelmi nevezetessége: harminc évvel ezelőtt, 195S. május 14-én ugyanebben a teremben írták alá a barátságról, együttmű­ködésről és kölcsönös segít­ségnyújtásról szóló Varsói Szerződést. Az ENSI-főthkár interjúja Javier Pérez de Cuellar ENSZ főtitkár egy Abu Dha­bi-i lapban megjelent interjú­ban kijelentette: legutóbbi irá­ni látogatásakor „új rugal­masságot” érzett az iraki—irá­ni háború befejezésével kap­csolatos teheráni álláspontban. Az interjúban a világszerve­zet főtitkára elmondta: a hó­nap elején Teheránban az irá­ni vezetőkkel folytatott tár­gyalásain már nem szabták a békés rendezés előfeltételéül az iraki államfő lemondását. Az iráni vezetés közölte Cuel- larral, hogy „szeretnének méltósággal kikerülni a közel öt éve ílúló háborúból és meg­próbálják erről a szándékuk­ról a másik felet is meggyőz­ni”. Véget éri a bandungi emlékülés Állásfoglalás a béke mellett Az afrikai és ázsiai államok folytatják erőfeszítéseiket a függetlenség, a béke, a társa­dalmi igazságosság és az egyenlőség érdekében —hang­súlyozza a csütörtökön véget ért bandungi emlékülésről ki­adott közlemény. Az értekezleten — amelyet az 1955-ös első afroázsiai kon­ferencia 30. évfordulója alkal­mából rendeztek, ugyancsak az indonéziai Bandungbari — több mint 80 állam politikai képviselője vett részt, minisz­teri vagy nagyköveti szinten. A kétnapos tanácskozás záróülé­sén az újabb felszólalások a kulisszák mögötti viták ered­ményeként sikerült mindenki számára elfogadható egyezség­re jutni. Ennek alapján a résztvevők az emberiség há­romnegyede képviseletében fo­galmazták meg a tízoldalas nyilatkozatot tyz. ülést egyéb­ként újabb külföldi vezetők üdvözölték üzenetben, közöt­tük Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A konszenzussal elfogadott közös nyilatkozat megállapít­ja, a történelmi jelentőségű 1955-ös bandungi értekezleten elfogadott tíz elv megőrizte életerejét, továbbra is ösztön­zője a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés elleni harc­nak, éltetője a nemzeti függet­lenségért, a társadalmi fel- emelkedésért és a békéért ví­vott küzdelemnek. E közös tö­rekvések jegyében kell kiala kítani az afroázsiai államok és az el nem kötelezett mozga­lom egységét. Erre annál is in­kább szükség van, mivel 1955 óta még veszélyesebb fegyve rek fenyegetik a világbékét, a politikai függetlenség kivívása után Afrika és Ázsia államai nak továbbra is szembe kell nézni a neokolonialista törek­vésekkel. A nukleáris háború elhárí­tása az emberiség legfontosabb feladata — folytatódik a köz­lemény, amely felszólítja az atomhatalmakat: vessenek vé­get a fegyverkezési hajszának hagyják abba a nukleáris fegyverek gyártását és fejlesz­tését, mondjanak le azok beve­téséről és kezdjenek haladék­talanul tárgyalásokat a lesze­relésről. Üdvözölve a genfi szovjet—amerikai tárgyaláso­kat, a bandungi értekezlet résztve vői, item éliílaj •> hogy * azok érdemi eredményeket hoznak. Mihail Gorbacsov és Emii Honakor üzenő to Ünnepi megemlékezés Tergeuban Az NDK-beli Torgauban szovjet és amerikai veteránok találkoztak. Negyven éve a fasizmus felszámolásáért küzdő szovjet és amerikai erők e város közelében találkoztak az Elbánál Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üzenetben kö­szöntötte a második világhá­borúnak azokat a szovjet és amerikai veteránjait, akik csütörtökön az NDK-beli Tor­gauban ünnepélyesen megem­lékeztek egykori elbai talál­kozásuk negyvenedik évfor­dulójáról. A Moszkvában - csütörtökön közzétett üzenet hangsúlyoz­za, hogy a Szövjétunióbán ál­talános tisztelet övezi a Nagy Honvédő Háború, a fasiszta agresszió és militarizmus el­lem hősi küzdelem veterán­jait. A szovjet emberek fejet hajtanak azok emléke előtt, akik elestek ebben a harc­ban, s akiknek a jelenlegi nemzedék nyugodt életét és békés munkáját köszönheti. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK állam­tanácsának elnöke csütörtö­kön üzenetben köszöntötte a második világháború szovjet és amerikai veteránjait, akik Torgauban összegyűltek, hogy megünnepeljék történelmi je­lentőségű Elba-parti találko­zásuk negyvenedik évforduló­ját. Ebtasitották az SPD /avaslaiát Káros hatású látogatás A nyugatnémet parlament csütörtökön a kereszténylfbe- rális koalíció képviselőinek Tanácskozás Damaszkuszion Karmi visszavonta lemondását Meggyőzőnek minősíti a bej­rúti sajtó a 12 legfőbb liba­noni muzulmán vezető da­maszkuszi tanácskozásán elfo­gadott határozatokat. Ezeket a Szíriái vezetők részvételével Jegyzet EZ AZONBAN nagy vihart keltett nemcsak Latin-Ameri- kában, több nyugat-európai NATO-országban, hanem még az Egyesült Államokban is. Több amerikai nagyvárosban tüntetésen tiltakoztak az el­len, hogy az ország egy újabb „vietnamihoz hasonló kaland­ba bocsátkozzék — mint mondották — ezúttal Közép- Amerikában”. Reagan azon­ban kulcskérdést csinált ab­ból, hogy a kongresszus meg­szavazza a kontráknak koráb­ban felfüggesztett pénzügyi támogatást. Ezt döntőnek igye­kezett feltüntetni ahhoz, hogy „állandó nyomást lehessen gyakorolni a managuai rend­szerre”. Azaz olyan politikai irányba kényszeríteni Mana- guát, amely megfelel Washing­ton érdekeinek. S a másik cél: elriasztani az Egyesült Államok közép-amerikai szö­vetségeseit, hogy lazítsák s Washingtontól való függésük szálait. Az elnök hiába állította azt. hogy csupán „humanitárius” célokra kívánja fordíttatni e 14 milió dollárt, s bármit ígér­hetett. a törvényhozás a jelek szerint nem hitt neki. így Reagan elszigetelődött az ügyben. EZ NEM JELENTI persze azt, hogy a CIA-nak nem áll­nának rendelkezésére olyan források, amelyekből a 14 mil­lió dolláros segély többszörösét is eljuttathassa a kontráknak. De Reagan látványos kong­resszusi kudarca kétségtelenül megnehezíti azokat a washing­toni manővereket, amelyek a managuai rendszer ellen irá­nyulnak. Árkus István AZ AMERIKAI KÉPVISE- LÖHÁZ maratoni vita Után, több egymást követő szavazás során, elutasított minden olyan javaslatot, amely a ni- caraguai ellenforradalmárok, az úgynevezett „kontrák” pénzügyi megsegítésére vonat­kozott. Hiába szavazott meg korábban a szenátus szoros többséggel egy tervezetet, amely bizonyos fenntartások­kal utat nyitott volha ahhoz, hogy e kontrák megkaphas­sák az évi 14 millió dolláros segélyt. A képviselőház, a kongresszus másik háza, ezút­tal hajthatatlan volt. Így egyelőre az ügy a plénumtól a bizottságokhoz kerül vissza, amelyek majd egyeztetni pró­bálnak. Ez azonban időbe ke­rül, hiszen a kongresszus na­pirendjére máris más „forró kérdés”, a költségvetés került. S így aligha lehet várni, hogy a kontrák megsegítése újra sürgősségi ügyként előtérbe jusson a törvényhozás fóru­mán. Reagan kongresszusi kudar­ca nem véletlenül keltett nagy visszhangot az egész világsaj­tóban. Az elnök kulcskérdés­nek tartja, hogy mindenfajta módon fokozza a nyomást a nicaraguai haladó kormány­zatra. Korábban a törvényho­zás akadálytalanul szavazta meg minden esztendőben a «ok milliós pénzösszeget a Hondurasban, a CIA által fegyveres osztagokba szerve­zett ellenforradalmár csopor­toknak. Ezek táborhelyei a nicaraguai határ mentén te­rülnek el, s mintegy 25 ezrei létszámra duzzasztott, moderr fégyverekkel felszerelt egysé­geik gyakran lépik át a határi és mélyen behatolva Nicara­folytatott kétnapos vita, majd az Asszad elnökkel való több órás megbeszélést követően szerda éjjel tették közzé. Rasid Karami visszavonta a kormányfői posztról való le­mondását, s a döntés szerint a kabinet hamarosan ismét tel­jes létszámban ülésezik majd. Valamennyien megerősítették az együttélésre, a megegyezés­re vonatkozó szándékukat, s hogy fellépnek a felekezeti po­litika eltörléséért. Fő céljuk­nak a még megszállt területek mielőbbi felszabadítását, az izraeli szándékok meghiúsitá- sát tekintik, elvetve minden­fajta „biztonsági övezet” ter­vet. szavazataival elutasította o igémet Szociáldémokráfit Párt­nak azt a határozati javasla­tát, amely elítélte a Reagan- látogatás előkészítésének kö­rülményeit. Mint ismeretes, a bitburgi temetőben 47 SS-katona sírja is található, s ezért a nemzet­közi közvélemény élesen til­takozik Reagan és Kohl ; itt tervezett, közös fellépése ellen. Helmut Kohl kancellár a parlamenti vitában védelmébe vetté a programot és a bitbur­gi temető felkeresését, ahol — szavai szerint — a nyugatné­met-amerikai megbékélést és azt a közös szándékot akarja majd demonstrálni Reagannel, hogy a hitleri birodalom bar­bársága soha többé nem is­métlődhet meg. Hans-Jochen Vogel, az SPD parlamenti frakciójának elnö­ke a kancellárt tartotta fele­lősnek azért, hogy a Reagan- látogatás körülményei káros hatással vannak „a német nép és a nácizmus áldozatainak megbékélésére”. Kiszabadultak a belga képviselők Üdvözlő tömeg a börtön előtt A parlament közbenjárásá­ra az ügyészség kiengedte a börtönből azt a környezetvé­dő párthoz tartozó nyolc kép­viselőt, akit a florennes-i lé­gi támaszponton rendezett tün­tetés alkalmával helyeztek előzetes letartóztatásba, mert behatoltak a támaszpont le­zárt, katonailag titkosnak mi­nősített részébe. Letartóztatá­suk felháborította a közvéle­ményt. A képviselőket kiszabadulá­sukkor üdvözlő tömeg várta a börtön kapujában. Egyikük kijelentette: „az ország biz­tonságának veszélyeztetésével vádoltak bennünket. Szerin­tünk azonban azok a rakéták veszélyeztetik a biztonságot. amelyeket a florennes-i tá­maszponton helyeztek el”. Feszültség a kasztok között Súlyos zavargások Indiában Rendkívül feszült a helyzet Ahmedábádban, az indiai Cu- dzsarát szövetségi állam fővá­rosában. mért a kasztrendszer­ből fakadó társadalmi különb­ségek enyhítését célzó hatósági intézkedések nyomán súlyos zavargások törtek ki. A két hónapja kezdődött véres ese­ményeknek már több mint öt­ven halálos áldozata van. Az új-delhi szövetségi kor­mány szerdán rendkívüli ülé­sén foglalkozott a gudzsaráti helyzettel. Csáván belügymi­niszter az ülés után a parla­mentben kijelentette: a fel­sőbb kasztok kezdeményezte zavargások nem tántorítják el a kormányt attól a politiká­idtól, hogy munkahelyek és iskolai férőhelyek biztosításá­val enyhítsen az alsóbb kasz­tokhoz tartozók helyzetén. Az odalátogató amerikai sze­nátorok és képviselők ismerik el, hogy mennyire hamisak a washingtoni kormányzat vá­daskodásai az általuk tapasz­taltak láttán. De visszhangra találtak Ortega és más nica­raguai vezetők felhívásai a közép-amerikai feszültség bé­kés rendezésére Latin-Ameri- ka számos országában is. En­nek nyomán jött létre az úgy­nevezett Contadora-csoport Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Panama kormányának kép­viselőiből, s tárgyalt az érde­kelt országokkal, s dolgozta ki azt az ötvenoldalas békeok­mányt, amely konkrét intéz­kedéseket irányoz elő a fe­szültség felszámolására. Mivel azonban ennek számos tétele keresztezi az Egyesült Álla­mok törekvéseit a nicaraguai kormány megdöntésére, Wa­shington nem fogadta el ezt a dokumentumot. Ez érthető is volt, hiszen el kellett volna tá­volítani Hondurasból a kont­rákat, véget vetni a provoka­tív hadgyakorlatoknak, ki kellett volna vonni a térségből az amerikai katonai tanács­adókat, megszüntetni a fegy­verszállításokat a felforgató elemeknek. így Washington elérte a Contadora-okmány át- dolgoztatását a befolyása alatt levő közép-amerikai kormá­nyokkal, amelyek pedig elő­ször, ugyanúgy, mint Nicara­gua, egyetértésüket fejezték ki a dokumentummal. gua területére, ott gyilkosságo­kat, rombolásokat hajtanak végre. Amikor a managuai kormány csapatai és a népi milícia alakulatai szembeszáll- nak velük, visszamenekülnek hondurasi támaszpontjaikra. A REAGAN-KORMÄNYZAT terve eredetileg az volt, hogy rendkívüli feszültséget teremt Nicaragua körül. Azzal az ürüggyel, hogy ott egy „máso­dik Kuba” van kialakulóban a nyugati féltekén. Ezzel sze­rette volna készülő fegyveres beavatkozását „megindokolni”. Egymást követik tehát a had­gyakorlatok, amerikai csapa­tok részvételével, a határ hon­durasi oldalán, s ezek hónapo­kon át elhúzódnak. Nicaragua azonban a határterületéhez közeli vidékeken hadműveleti sávot létesített, s kitelepítette onnan a lakosságot. Ez nem­csak a kontrák „beszivárgá­sát” akadályozza meg, de meg­nehezít minden olyan provo­kációt, amellyel Washington fegyveres beavatkozást szere­tett volna előidézni. A mana­guai népi erők fegyelmezetten, higgadtan, de megfelelő el­szántsággal védelmezik forra­dalmi vívmányaikat. A sandinisták az egyik tár­gyalási javaslatot a másik után tették az amerikai kor­mányzatnak. S a nicaraguai forradalmi-demokratikus fej- ; lődés a törvények által meg­szabott keretek között zajlik. REAGAN KONGRESSZUSI KUDARCA

Next

/
Oldalképek
Tartalom