Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

Vif*Jaii tanács az állami gazdaságban Továbbra is együtt, és előre Ragyogó volt az idő, hétágra sütött a nap, a szőlő­sorok között serény munka folyt, mégis kicsit feszült, ideges hangulat vibrált a levegőben tegnapelőtt Száraz­hegyen, a Monori Állami Gazdaság ottani kerületében. Az egyik új épület nagytermében .több mint harminc ember feszengett, fészkelődött a székeken. Közülük hu- szonhatan fontos elöntésekre készülődtek. A többiek az irányító szervek hivatalos képviselői, illetve meghívot­tak voltak, szintén leendő tanúi egy fontos eseménynek. Dr. Orbán Ferenc, a MÉM osztályvezetője később a szü­netben mondta: — Ha az ember ismeretlenül is nézi végig az arcokat, mi­közben a program hivatalos részé zajlik, meg tudja állapí­tani, hogy mennyire érdeklő­dők a jelenlevők, mennyire vannak tisztában szerepükkel. Itt azt láttam, mindenki érzi a felelősség súlyát, jól válasz­tották meg a dolgozók képvi­selőiket. m De miről is volt szó Száraz­hegyen? A vonzáskörzetben el­sőként megtartotta alakuló ülését a Monori Állami Gaz­daság vállalati tanács^, A tes­tületbe a dolgozók tizenhárom munkatársukat delegálták, ki­lenc vezető munkaköréből adódóan lett tag, három em­bert az igazgató bízott meg a részvétellel, s ő maga a vál­lalati tanács huszonhatodik tagja. Az előkészítés már az év elején megkezdődött, s több szálon is folyt. A szervezeti és a működési szabályzat terve­zetét már hónapokkal ezelőtt vitára bocsátották, az észrevé­teleket, javaslatokat beépítet­ték a vállalati tanács elé ke­rült anyagba. így azután nem csoda, hogy vita nélkül, egy­hangúlag fogadta el a testü­let. Ez volt az első közös dön­tésük. Ettől kezdve már e ma­gunk alkotta törvény betűi és szelleme szerint kell folytatni a munkát. Észrevehető mozgolódás, élénkség támadt a teremben, amikor Pongrácz Sándorné szb-titkár, az előkészítő bizott­ság Vezetője kért szót, hogy javaslatot tegyen a vállalati tanácsi éFnSRé"í*é' "és"'''élrföRhé-" lyettesére. A jelölteket az ed­digi közös munka révén nyil­ván a jelenlevők többsége jól ismerte, de érdeklődéssel hall­gatták azokat az életrajzi ada­taikat, amelyek talán akarat­lanul is befolyásolhatják maid tevékenységüket. A szavazás szintén egyhangú volt, s nagy tetszésnyilvánítással ért véget. A Monori Állami Gazdaság vállalati tanácsa elnökévé Gróf József közgazdasági igaz­gatóhelyettest választotta, aki — 1947-es születésű lévén — viszonylag fiatalon. 1972-ben lett a gazdaság főkönyvelője, s két éve dolgozik jelenlegi beosztásában. Szakmai kép­zettsége, pénzügyi, számviteli jártassága, emberi magatartá­sa, az MSZBT—tagcsoport ve­zetőjeként végzett közéleti te­vékenysége egész eddigi mun­kája garanciát jelentett a testületnek. A vállalati tanács elnökhe­lyettese Forczek Miklós — a dánszentmikiósi kerület igaz­gatója — lett. Az 1946-ban született fiatal szakember hosszú, tiszteletre méltó utat járt be, hiszen rakodóként ke­rült a gazdaságba, azután szerelőként dolgozott, volt ál­lategészségügyi szaksegéd, füg­getlenített szb-titkár. a főis­kolát 1982-ben végezte el. Mindkettejük megnyilvánulá­sából kiderült a szavazás után, amikor megköszönték a bizal­mat: a szép szavaknál többre tartják a tetteket, a hasznos munkát. A vállalati gazdálkodás kor­szerűsítése tulajdonképp még gyerekcipőben jár, de az új útra elsőként a mezőgazdasági tárca üzemei léptek, az állami gazdaságokban gyakorlatilag be is fejeződött a vállalati ta­nácsok létrehozása. E testü­leteknek a továbbiakban egy­re jelentősebb szerepet kell betölteniük az adott gazdasá­gi egység tevékenységének meghatározásában. A leglé­nyegesebb, legátfogóbb kérdé­sekben semmi sem történhet az ő jóváhagyásuk nélkül. Ez érvényes a termelésre, beruhá­zásokra, a javak elosztására, a szociális intézkedésekre, a fejlődés irányának meghatáro­zására. A vállalati tanács ülései kö­zött természetesen az eddi­giekhez hasonlóan a szakmai vezetők irányítják a munkát. Nem csökken sem az igazgató, sem helyettesei személyes fe­lelősségének súlya. Ám az en­nek a legmagasabb üzemi fó­rumnak a joga, hogy , eldöntse, megerősíti-e az első számú ve­zetőt tisztségében, vagy esétleg pályázatot ír ki a poszt betöl­tésére. Szárazhegyen egyér­telműen eldőlt ez a kérdés: a vállalati tanács — titkos sza­vazáson — Kis Lajost egyhan­gúlag megerősítette funkciójá­ban. A Monori Állami Gazdaság igazgatóját aligha kell bemu­tatni a Monor környékén élőknek, legkevésbé a gazda­ság dolgozóinak. Hogy meny­nyire isrfierik s miért tisztelik, becsülik' arról a szavazás előtt és után sokan beszéltek a vál­lalati tanács tagjai közül. Árokszállási István, a nagy- kátai kerület igazgatója: „te­ret engedett a nyílt, őszinte, előre vivő vitáknak, s ennek látszik is az eredménye”. József Ferenc, a dánszent­mikiósi kerület öntözőmunká­sa: „egy jó vezető akkor áll feladata magaslatán, ha ve­lünk együtt örül a sikereknek, de ott van akkor is, ha baj van. Kis elvtárs személyes gondjainkban is nemegyszer osztozott velünk”. Deák György, a csévharaszti takarmányfeldolgozó munká- ainak képviselője: „a gazdasá­gi munka mellett mindig ki­terjedt a figyelme a dolgozók munka- és életkörülményeit javító intézkedésekre >is”. Szabó István, a felsőfar- kasdi kerület igazgatója arról beszélt, hogy kettőjük munka- kapcsolata nem volt mindig felhőtlen;•«akadtak- vitáink,'de* később mindig rá kellett jön­nöm, az ő higgadtsága előre­látóbb volt, mint az én vehe­menciám”. Godó János párttitkár az igazgatóról, mint példamutató politikai munkásról beszélt. Pál György villanyszerelő és Mészárosné Topolcsik Ilona könyvelő pedig megerősítette az előzőeket. A vendégek közül dr. Or­bán Ferenc és dr. Szászik Ká­roly, a monori városi jogú pártbizottság első titkára kért szót. Mindketten a gazdaság eredményeiből, az igazgató személyes érdemeiből kiindul­va javasolták Kis Lajosnak tisztségében történő megerő­sítését. — Jó szívvel, tiszta lelkiis­merettel ajánljuk ezt a válla­lati tanácsnak — szögezte le dr. Szászik Károly —, hiszen a Monori Állami Gazdaság a jelenlegi első számú vezetője irányításával a hasonló üze­mek mezőnyének utolsó har­madából az élbolyba került közel tíz év alatt. A testület ülésén szót ka­pott még Klenszner András, a szolgáltató ágazat vezetője, Hadanich Péter, a növényter­mesztési főmérnök, dr. Varga János főállatorvos. A legna­gyobb tetszés, derültség Döme Józsefnek, a sörpalackozó üzem vezetőjének hozzászólá­sát követte: — Hallottuk — mondta —, hogy mik, az igazgatóval szem­ben támasztott követelmények. Elnézést a bibliai hasonlatért, de szerintem a mi igazgatónk háromszor olyan nehéz hely­zetben lesz, mint Jézus a Gol­gotán, mert annak csak tizen­két próbatételt kellett kiáll­nia ... Szóval bármilyen bő­séges is a lista, én javaslom, egészítsük ki még egy feladat­tal — fordult Kiss Lajos felé. — Arra kérünk a családod s a mi érdekünkben is, a sok munka ellenére vigyázz na­gyon az egészségedre. ŐRI Ma A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX VÍI. ÉV FOL VÁM, 96. SZÁM 1985. Április 25., csütörtök Ä végrehajtó bizottság tárgyalta A bajok már a küszöbig érnek A szavazás eredményének kihirdetése után szót kért Né­meth Ferenc, a megyei párt- bizottság munkatársa is, aki azt hangsúlyozta: nem elég majd határozatokat hoznia a vállalati tanácsnak, azokat el kell fogadtatni az emberekkel, mindenkit meg kell nyerni a végrehajtásuknak. S erre nagyon is jól rímelt az a mondat, amelyben — a bizalmat megköszönve — Kis Lajos tulajdonképpen a maga s a gazdaság programját is megfogalmazta: — Hát akkor, továbbra is, együtt, előre. Vereszki János Kulturális program Eeseren csütörtökön 9 órá­tól: a Kincskereső klub foglal­kozása, 16-tól: logopédia, 17- től: gyermektorna, 18-tól: dzsesszbalett, 19-től: társas­tánc. Gyömrőn, 10-től: az ifjúsági népi tánccsoport próbája, 14- től: művészi torna az óvodák­ban, 16-tól: szabás-varrás tan­folyam. Az úttörőházban, lü- tól: az asztalitenisz-szakkör foglalkozása. Monoron, 15-től: Csókon vett menyasszony, zenés víg­játék a monori MEZŐGÉP- nél, 17-től szabás-varrás és angol nyelvtanfolyam. Vecsésen, 17-től: kismotoros KRESZ-tanfolyam a pince­klubban, 19-től: ifjúsági klub- foglalkozás. Az anyakönyvi, a gyámha­tósági feladatok ellátásáról és a népesség-nyilvántartási te­vékenységről tárgyalt egye­bek között legutóbbi ülésén a monori tanács végrehajtó bi­zottsága. Nevet változtatnak Monor lakossága a közigaz­gatási területen 20 ezer 512 fő, ebből 1 ezer 493 az ideig­lenesen bejelentett lakos. Az elmúlt két-három év tapasz­talata: a lakosság számának növekedése megállt. A népes­ség-nyilvántartási feladatkör ellátása a tanácsnál az azon­nali szolgáltatások körébe tar­tozik. Az ügyfélszolgálati iro­da megszűnése a munka fo­lyamatosságában sem okozott fennakadást, az ügyfeleket rendszeresen fogadják. A munkához a személyi és tár­gyi feltételek adottak, a nagy gyakorlattal rendelkező ügy­intéző jól dolgozik. Más kér­dés, hogy a gépről viszont, amelyhez továbbítják az ada­tokat, már egyáltalán nem le­het hasonlóképp nyilatkoz­ni.., A városi jogú nagyközségi közös tanács anyakönyvveze­tője közreműködik a házas­ságkötéseknél, intézi az anya­könyvi igazgatással összefüg­gő ügyeket, s feladata a név­változtatási, .az ..állampolgár- sági ügyek intézése is. Néhány közérdeklődésre számot tartó adat: 1983-ban 7 születést, 141 házasságkötést és 133 halálesetet jegyzett be az anyakönyvvezető Mono­ron. Ä bejegyzett válások szá­ma 1983-ban 60, a 1984-ben 40 volt. Magyar állampolgár kül­földi házasságkötéséhez éven­te 8—10 esetben kérik a tanú­sítványhoz szükséges adatfel­vételi lap kitöltését, s ugyan- ennyien kérik névváltoztatási kérelmüket a Belügyminiszté­riumhoz továbbítani. Utolsó intézkedés A gyámügyi munka tárgyi feltételei javultak, a gyám­ügyesek feladatai azonban je­lentősen megszaporodtak. Szá­mokkal illusztrálva: 1981-ben az iktatott‘ügyek száma 848, a Csigabiga ki a házbél... Termékkel fizetnek a gépekért A piszkos övezet várja a há­rom napig a szellős kosarak­ban, rekeszekben nyüzs-gő éticsigákat, a zavartalan pi­henést nemzetközi higiéniai szabvány írja elő. Később az­után valóságos özönvízben fürdetik, majd az életüket ki­oltó zubogó forró vízbe kerül­nek. végül, hogy a házon se essék folt. gőzfürdő követke­zik a MAVAD vecsési új csi­gafeldolgozó üzemében. így jutnak át a csigák tiszta övezetbe, ahol az ellentétes irányba mozgó szállítószala­gokkal felszerelt asztal mellett 30 asszony ül, s kötőtűhöz ha­sonló alkalmatossággal csalo­gatja ki a csigahúst, amelyet a szalag az utómosóba visz, majd onnan a csomagolóba jut. A végállomás a hűtőkamra. A csigaház ellentétes irányba haladva újabb forróvizes für­dőt vesz, szárított állapotban, csomagolva a raktárban pihen­het meg. Találkozása a hússal, majd csak a nyugati országok kereskedőinél valósul meg, ahol az ínyencek igénye sze­rint ízesítve töltik vissza. A használhatatlan részek végál­lomása az udvari konténer. A zárt rendszerű, rozsdamen­tes acélból készült feldolgozó gépsort Görögországban készí­tette a kölcsönösen előnyös szerződés alapján a teljes be­rendezés szállítását vállaló svájci vállalat. Értékét a MA­VAD a különleges készítmé­nyével egyenlíti ki. a beruhá­zás összege tehát nem terheli a fejlesztési alapot. Európa legkorszerűbb csi­gafeldolgozó üzemében ragyog már a tisztaságtól a világos­kék csúszásmentes padló, a falakat szintén ez a vízzáró, higiénikus, szemnek is tetsze­tős — hazánkban még alig is­mert — burkolóanyag, a tipox fedi. m A háromhónapos csigasze­zon befejeztével sem marad­nak, munka nélkül a „csigá­sok”, akikor már erőltetett me­netben veszi kezdetét a szár­nyasvad-feldolgozás, eddig ezt a kényes műveletet bérmun­kában végezte a Szolnoki Ba­romfifeldolgozó Vállalat. Április 20-a táján rendsze­rint már mozdul a gépsor, ér­kezik a „nyersanyag”, bár a múlt szombaton és vasárnap rr 'g a szerelők egész légiója hétköznapi szorgalommal dol­gozott, a takarításba besegített az egyik budapesti leányiskola 8. osztálya is. ES A FAGVAD volt — egész Lőrincig benyúló — telepén ma még a terület teli gödrök­kel. árkokkal, kőtörmelékhe­gyek, épüiet'rnaradványok tarkítják a terepet, területet a poros tolólapos monstrum azonban már készlenlétben áll. Csodákban alig hisz, a vasár­napi látogató, a gép kezelője vezetője azonban megnyugtat, két napon belül olyan egyenes. Sima lesz itt a terület, mint az asztallap. Ahogy a hétvégi munka vitalitását, tempóját látjuk, hiszünk a szónak. Kiss Sándor határozatoké 158 volt, tavaly pedig 2 ezer 949 ügyet iktat­tak és 480 határozatot hoz­tak ... Emelkedett a veszé­lyeztetett kiskorúak száma, 1981-től több mint kétszeresé­re. A szerény jövedelem nem minden esetben eredményez veszélyeztetett helyzetet, erről a gyámügyesek hosszan tud­nának beszélni, annál inkább a felelőtlen szülői magatartás. A gyámhatósági munka fontos része a megelőzés. A jelenlegi leterhelés mellett viszont éppen ez az a terü­let, ahol igen nehéz előrelép­ni, hiszen a már meglevő ba­jok is a küszöbig érnek. Az állami gondozásba vétel­re, mint „utolsó intézkedésre” szintén egyre többször kerül sor: 1981-ben 65, 1984-ben már 134 gyerek édes szülője lett az állam ... A konzultációk visszatérő témája a társadalmi összefo­gás szükségessége, mert két­ségtelen tény, hogy a negatív jelenségek visszaszorításához a hatósági eszközök nem elegen­dők. Hasznos kapcsolatok A gyámhatóság jó kapcsola­tot épített ki a rendőrkapi­tánysággal, a bírósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézettel, a monori nevelési tanácsadóval. A körzeti védő­nők segítsége is nélkülözhetet­len, s a veszélyeztetettség enyhítésében az óvodák, böl­csődék munkája ugyancsak pótolhatatlan. K. Zs. Az évfordulón Hangverseny Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére rendeznek hangversenyt ma délután fél hatkor a monori körzeti állami zeneiskola ta­nárai a helyi tanács házas­ságkötő termében. Minden érdeklődőt szeretettel várnak MoüT^B Monoron csütörtökön 18 és 20 órától: 39. lépcsőfok. Pilisen, ifjúsági előadáson: Gyermekfüzér, 17.30-tól és 19.30-tól: Szirmok, virágok, koszorúk. Ember a fa tövében Az Ember ül a fa tövé­ben, felhúzott térdére fek­tetett karral, űzött tekintet­tel, és azt hajtogatja: — Menjen haza, jó em­bereknek, nincs itt semmi látnivaló. Menjenek szé­pen a dolgukra. ★-4z Ember ül a fa tövében. Körülötte csoportosulás, az úton lassítanak az autók, az ember kíváncsi. Többen leállnak, kiszállnak, így jött össze ez a kisebbfajta tö­meg. — Baleset? Hívtak or­vost? — ilyesféleképpen kezdi minden újonnan ér­kezett. — Nem tudom — mondja egy hátrább álló. — Ez az ember csak ott ül, és nem mondja, mi a baja ... Az Ember tényleg csak ül. Nem mondja. Alulról néz fölfelé, a szemében bünbánat és zavarodottság. — Azt mondják, ásott — jegyzi meg egy korábban jött jólértesült. — Ásott?! — Azt mondják. — És? Mit ásott? —■ Hát ott, ni — bök oda a jólértesült a frissen szán­tott földre. Ott ásott, azt mondják... A szántott föld szélében valóban ott az ásás nyoma. És az Ember mellett, a fa tövében tényleg ott az ásó. — Itt? Itt ásott... ? — Azt mondják ... ★ A nép az ásott földre, az­tán az ásóra, meg az Em­berre pillogat. Az Ember elkínzottan, szégyenlősen néz, hol erre, hol arra. Fe­hér kötött sapka van rajta, melegítő, rossz cipő. — Nem gyanús ez ma­guknak? — mondja egy hat­vanas asszonyság. — Mi van itt ásnivaló? Ez az ő föld­je? Ekkora földje nem le­het ... — Nem hát, ez a téesz földje, hogy lenne már egy embernek ekkora földje? Meg föl is van ez már ás­va... — Ásva!? Jól adja. Szánt­va van ez, kérem! Még hogy ásva! Minek beszél az, aki... — Miért ne beszélhet­nék!? Csak magának sza­bad? Én mondom, itt vala­mi bűncselekményről ván szó. — Nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, drá­ga asszonyom. Én szerin­tem ez az ember egyszerűen ásni akart. Csak úgy. Ásni. Az emberkupac már kört alkot, hitetlenkedve hall­gatnak. — Csak úgy ásni!? — szó­lal meg végül valaki. — Miért? Maga talán nem szeret ásni? — Hát, nem is tüdőm, at­tól függ. — Mitől? — Hogy mit. — Mit, mit. Nem mindegy az? Ásni akart, és kész. Én is szeretek ásni, miért ne szerethetne más is? — Csak úgy? — Hát, ha valakinek nincs saját ásnivalója, ak­kor csak úgy. Miért ne? Tudja, asszonyom, mekkora érzés az? Beleszúrni azt az ásót a földbe, amikor jó pu­ha, még egy kicsit nedves, nem porhanyós, hanem olyan, hogy is mondjam .., — Hát... — Bezonyám! Na, nézze csak ... hol az az ásó, köl­csönvenném ettől a jó em­bertől, itt, a fa tövében ... ★ A nép egy emberként néz a fa tövébe, aztán csak néz­nek némán egymásra. Az Ember, a fehér sapkában, aki állítólag ásott, nincs se­hol. Hol volt. hol nem volt — talán az egész igaz se volt. II. E. (ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom